udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19081-19110 | 19111-19140 | 19141-19170 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. március 23.
Kipróbálták Bukarestet, Kolozsvárt, Nagyváradot, különböző városokból, egyetemekről tértek haza, Székelyföldre, Kézdivásárhelyre. 2002-ben megalapították az egyesületet, az alapítók: Szabó Krisztina (képzőművész), Gáspár Csongor (képzőművész), és Szabó Melinda (szociális munkás). Szabó Melinda elmondta, hogy nagyapja, dr. Bányay Árpád néhai lemhényi körorvos elhunyta után kb. 10 ezer kötetes, általa gyűjtött könyvtár maradt a családra. Egyesületük fókuszába a művelődés került. Animációs foglalkozásokat tartanak immár ötödik éve a Kézdivásárhely környéki falvakban, valamint a kézdivásárhelyi Lakásotthon-intézményben felnőtt gyermekek számára. Tevékenységükben partnerünk a francia Jeunesse sans Frontieres ifjúsági egyesület, általuk ismerkedtek meg az animációval. Kézművesnapokat rendeztek gyermekeknek, továbbá tehetségkutató versenyt, gyermekelőadást. Folyamatban a Dr. Bányay Árpád Információs Központ kialakítása, amely ifjúsági rendezvényeknek ad otthont. Találkozókat szerveztek, februárban pedig diákklubot indítottak. A Kovászna Megyei Művelődési Központ által meghirdetett, Háromszék legfiatalosabb települése című versenyben indulnak. A díj – az ifjúsági iroda – nagy lépést jelentene számukra. /Szabó Melinda csapatvezető: Erőnk a lelkesedés! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./2006. március 24.
Megteszi az első lépéseket a Mátyás szoborcsoport restaurálására az elkövetkező hetekben a kolozsvári helyhatóság – közölte Boros János alpolgármester. Az előtanulmány elkészítésére akár egy hónap múlva már kiírhatják a versenytárgyalást. Murádin Jenő művészettörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szakembere szerint a szobrot minél hamarabb restaurálni kell. A belső tartóelemek valószínűleg megrozsdásodtak. /Kiss Olivér: Restaurálják a Mátyás király szoborcsoportot. Egyelőre a dokumentációt állítják össze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2006. március 24.
Visszavonta kézjegyét Elie Wiesel Nobel-díjas tudós arról a levélről, amit a Bolyai Egyetem létrehozásának támogatásáért a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) 79 tudóssal íratott alá. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora megerősítette, hogy Wiesel március 15-én küldött egy levelet a bostoni egyetemről, közölve, visszavonja aláírását arról a nyílt levélről, amelyet a BKB tagjai széles nemzetközi nyilvánosság előtt is bemutattak. A rektor közölte: nem mutathatja meg újságíróknak a levelet, mert az „bizalmas” jellegű. Az egyetem vezetősége az egyetem magyar nyelvű oktatásáról és multikulturális jellegéről szóló „félretájékoztató” kampány miatt rögtön „a valós kolozsvári helyzetről” levelet küldött azoknak, akik aláírásukkal támogatják a Bolyai Egyetem létrehozását. Meglepetésének adott hangot Hantz Péter, a BKB egyik vezetője Elie Wiesel-nek a BBTE vezetőségéhez intézett levele kapcsán, hiszen az aláírást gyűjtők eddig semmilyen erre vonatkozó visszajelzést nem kaptak a tudóstól. Az említett levelet 80 nemzetközi egyetemi oktató, továbbá hat Nobel-díjas professzor is támogatólag aláírta. Az aláírók között van Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. /B. T.: Elie Wiesel mégsem támogatja az önálló Bolyait? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2006. március 24.
Többnyire közgazdasági szakokkal bővül az idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nyelvű oktatási kínálata. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a Közgazdaságtudományi Kar nappali tagozatán menedzsment szak indul Kolozsváron. Ugyanezen a karon távoktatás formájában pénzügy és bank szak indul magyarul Segesváron, Nagyszalontán és Szatmárnémetiben egyaránt. A menedzsmentet távoktatás formájában Szatmárnémetiben is el lehet majd sajátítani. Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságát szintén Segesváron, az élelmiszeripari gazdaságot pedig Sepsiszentgyörgyön lehet távoktatásos tagozaton magyarul tanulni. Emellett tanító- és óvónőképző pedagógiai szak indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden. Az egyetem egyéb szakokon is létrehozna magyar csoportokat, de ezeket az oktatási minisztérium egyelőre nem akkreditálta. /B. T.: Főleg a távoktatásban bővült a BBTE magyar kínálata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2006. március 24.
Megjelent a Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat 2. száma. Csávossy György Nagyenyedi mementó című írásában emlékezett a város 1849-es gyásznapjaira, Kiss Bence a IV. határon túli magyarok zenéje rendezvényről írt, Dukrét Géza a XI. Partiumi Honismereti Konferenciát összegezte. Essigné Kacsó Klára a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor történetét foglalta össze. A Romániai Magyar Dalosszövetség 2005. évi közgyűléséről is szó van a lapban. Csetriné Lingvay Klára ismerteti. /Művelődés / 2. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2006. március 24.
Nagyváradon mutatták be Csetri Elek professzor Európa és Erdély című tanulmánykötetét. A bemutatóra a szerzőt Vekov Károly kolozsvári történész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója is elkísérte. Vekov Károly felvázolta a szerző megpróbáltatásokkal teli, rendkívül színes életpályáját. Elmondta, hogy Csetri Elek a történelemtudomány valamennyi szakterületén otthonosan mozgó kutató és egyetemi előadótanár mindenekelőtt társadalomtudós. Most megjelent könyve önbizalomerősítő kötet, egyfajta látlelete az európai társadalomnak, mely foglalkozik többek között a transzszilván jakobinus mozgalommal, az Erdélybe vetődött francia hadifoglyokkal és Kőrösi Csoma Sándor életével is. /Gurzó K. Enikő: Önbizalom-erősítő könyv Csetri professzor tollából. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./2006. március 25.
Kevesen jöttek el a kolozsvári Tranzit Házba, ahol a Pro Európa Liga szervezett kerekasztal-megbeszélést „Az értelmiség párbeszéde és a másság kihívásai” címmel. Január óta felerősödött a román sajtóban a magyar veszély emlegetése, ennek három kiváltó oka: a Bolyai Egyetem körüli vita, a kisebbségi törvénytervezet körüli konfliktus, és a „Frunda-ügy”. Horváth Andor egyetemi tanár kifejtette: az említett kiváltó okok olyan problémákra vonatkoznak, amelyek egyáltalán nem újkeletűek. Hantz Péter részletezte az egyetemen a magyar oktatásért folyó harcot, kijelentve: a kérdést nem lehet az egyetemen belül megoldani, a párbeszédre nincs lehetőség. Zárószavában Smaranda Enache kifejtette: reméli, hogy eljutnak oda, amikor a hazafiság nem jelent feltétlenül nacionalizmust, amikor értékelni tudják majd azt a kincset, amit a mellettünk élők különbözősége jelent. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kerekasztal a másságról és a magyar oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./2006. március 25.
Március 24-én kezdődött el a XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka (FMTÜ) Kolozsváron, melyen hazai és magyarországi egyetemi tanárok, hallgatók és kutatók is megjelentek. Az ülésszakot dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, és dr. Gyenge Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az FMTÜ Tudományos Bizottságának elnöke, nyitották meg. A mostani tanácskozásra 95 dolgozat érkezett /ebből 15 erdélyi, 1 felvidéki, 70 anyaországi egyetemről és 9 tudományos intézettől/. A felszólalók a magyarországi műszaki oktatás és kutatás, valamint az országhatárokon kívüli szakmabeli fiatalok közötti kapcsolattartás fontosságát emelték ki. Dr. Hollanda Dénes (dékán, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem) hangsúlyozta: idén tanintézménye nagy létszámban képviselteti magát a konferencián. Dr. Csizmadia Béla anyaországi vendégprofesszor kitért az angol nyelvnek a műszaki tudományokba való beáramlása nyomán kialakult-kialakuló használatától. „Őrizzük meg a magyar nyelvet! Csupán akkor alkalmazzunk fordítást, ha nagyon szükséges, inkább adjunk az új fogalmaknak magyar elnevezést” – mondta. Dr. Csibi Vencel, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnökhelyettese és Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács elnökhelyettese, arról beszéltek, hogy napjainkban Erdély jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül. Kolozsváron idén már a harmadik ipari park megnyitását tervezik, és a most tapasztalható beruházási lendület megállíthatja a fiatal műszakiak elvándorlását az országból. Délután a konferencia munkálatai nyolc szekcióban folytatódtak. /Ördög I. Béla: Hiányolják a magyar műszaki szaknyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ 2006. március 25.
Az Európai Uniós csatlakozás hatásai régiónk nyomda- és csomagolóanyag-iparára címmel rendeztek szakmai konferenciát március 24-én Kolozsváron. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke megnyitója után magyarországi minisztériumi és gazdasági szakemberek is tartottak előadást. /Ö. I. B.: Nyomdászkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ 2006. március 25.
Átnyújtották a kedvezményezetteknek a kolozsvári magyar üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület által február 17-én szervezett jótékonysági bálon összegyűlt adományokat. A rendezvényen képzőművészek, illetve művelődési egyesületek által felajánlott képzőművészeti alkotásokat árvereztek el. A befolyt összegen a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, illetve a szamosújvári Téka Alapítvány osztozik. /-f-: Euréka-támogatás a szórványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./2006. március 25.
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós március 26-án tölti nyolcvanadik életévét. Foglalkoztatja a válaszúti kúriában létrehozott szórvány iskolaközpont helyzete. Négy éve folyik az építkezés, befejezéséhez még mintegy 30 millió forint kellene. Kallós Zoltán most készíti a dalos füzetet és a hangzóanyagot a nyári táborra. A CD-lemez címe: Hallod babám, mit fütyörész a rigó? Kallós szerint a közös éneklésnek közösségformáló ereje van. Jelenleg Válaszúton 62 gyermek tanul. Állami támogatást csak gyerekpénzt kapnak ez havi 24 lej. Magyarországról pedig ezer forintot személyenként. Vannak olyan magyarországi barátaik, akik 1–2 millió forintot is adnak évente. Az emberek jóindulatán múlik a működésük. Székesfehérváron volt nemrég egy jótékonysági előadás, ezen Mádl Dalma asszony volt a védnök, valamint a helyi katolikus püspök, egymilliónál több forint gyűlt össze. Kallós Zoltánt március 29-én Budapesten köszöntik a Budapesti Székely Kör, az Erdélyi Szövetség, a Magyar Kulturális Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Litea Könyvkiadó szervezésében. Ezután lesz Kolozsváron a táncház találkozó, itt is köszönteni fogják. Kallós kifejtette, a magyar néprajzi kutatás nagyon jól áll, mind népzenei, mind pedig tánc, vagy bármilyen más etnográfiai szempontból. Európai viszonylatban élen járunk. Az általa gyűjtött anyag a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van, mert azt vallja, hogy egy ilyen gyűjtés nem lehet öncélú, közre kell adni. A magyar társadalomban van egy olyan réteg, amely nem szereti a magyar népzenét, létezik egy kozmopolita társaság, akik azt mondják, hogy a magyar népzene idejét múlta, primitív, múzeumba való kacat. Kallós szerint azonban a magyar népzenében az élet minden mozzanatára található példa: egyformán beszél a bőségről, a szorongató szükségről, szerelemről, bánatról, és a mindenkori társadalom legőszintébb tükörképét adja. Világszerte tapasztalható egyfajta visszafordulás a népzene, a népi kultúra felé. A magyar táncházmozgalom átlépte Magyarország, de Európa határait is. Ez a mozgalom fogja össze a világ magyar ifjúságát, de más nemzetiségűeket is, hiszen rengetegen érdeklődnek és tanulják a magyar táncot világszerte. Erdélyben még vannak feltáratlan területek, olyan helységek, ahol kutató még nem járt. Kallós úgy látja, van kutatói utánpótlás. Legnagyobb eredményének szellemi szempontból a népzenei gyűjtést, tárgyi szempontból pedig a néprajzi gyűjtését tartja. Válaszúton levő gyűjteményét most veszik számba, hét szobában fogják elhelyezni. Lesz egy válaszúti szoba, egy mezőségi, egy széki, egy kalotaszegi, egy szász, egy román és egy csángó – moldvai és gyimesi – szoba. /Köllő Katalin, Tibori Szabó Zoltán: Nem kell politizálni, hanem minél többet táncolni és énekelni magyarul. Születésnapi beszélgetés Kallós Zoltán Kossuth-díjas, Corvin-lánc tulajdonos néprajztudóssal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató Válaszút községben született 1926-ban. A kolozsvári Református Kollégiumban tanárai biztatására gyűjteni kezdte szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat. 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, s mivel Moldvában nem engedték tanítani, Magyarvistára, majd Kalotaszegre került, itt folytatta a gyűjtést. Bekerült a Zeneakadémiára is, ahonnan 1950-ben kizárták, mivel szülei kuláklistára kerültek, apját hat hónapi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, végzése után a moldvai csángók közt, Lészpeden, majd a Gyimes völgyében tanított. 1957–58-ban a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házában szakirányító volt. 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, szabadulása után, 1959-től a Gyimesben faipari vállalati dolgozó lett. 1969-ben, feladva addigi állását, szabadfoglalkozású lett. A tevékenységét összegző, rendszerező publikációk sorát az 1969-ben megjelent Balladák könyve nyitotta meg, amely nagy szakmai és közönségsikert aratott. Fáradhatatlan gyűjtőmunkája során 15 ezer dallamot jegyzett le, s 26 kazettát adott ki, amelyből nyolc balladákat tartalmaz. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és folyamatos gondozásával is. Több hivatalos elismerést is kapott, többek között 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták. 1992-ben a szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelyre felajánlotta összvagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak nagy részét. Itt, Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. /Kallós Zoltán 80 éves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./ Megjegyzés: az életrajzi ismertetés nem tért ki arra, hogy Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1974. június 16-án letartóztatták, két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására 1975 tavaszán kiszabadult. A gyűjtést azután csak titokban folytathatta.2006. március 25.
Van kölcsönhatás, de van különbség a román és magyar dallamok között, mondta Kallós Zoltán. A Mezőségen összefonódott a román a magyarral. Nagy a magyar hatás. Kodály és Bartók megállapították, hogy a régi magyar verbunkos zenét a mezőségi románoknál kell keresni. Azonban ha Kendilónán gyűjtöttek volna, akkor előkerült volna ugyanaz a zenei anyag, ami Boncidán és Válaszúton van, mert ennek a három szomszédos falunak – és itt, a Szamos völgyén végig, Szamosújvárig – azonos a zenei anyaga. Kallós hibának tartja, hogy nincs zenei oktatás az alsó tagozatokon. Kolozsváron néhány iskolában, csoportokkal most már beindult. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk, hangsúlyozta Kallós. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, akkor biztos kibírunk még ezer évet. /Takács Éva: Nem véletlen, hogy megmaradt. Kallós Zoltán nyolcvanéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./2006. március 25.
A Literátor Klub 2005 őszén jött létre Kolozsváron, egyfajta versfelolvasó műhelyként, ahol a verseket sokkal inkább megbeszélik, mint megvitatják – mondta el Karácsonyi Zsolt. A klub március 23-ai meghívottja a Bulgakov irodalmi kávéházban Király László költő volt, aki néhány még nem publikált művét olvasta fel. Utána még négy alkotó olvasta fel vereseit (Váradi Nagy Pál, Vass Csongor, Horvát Előd Benjámin, Varga Melinda). /-kb-: Literátor Klub a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./2006. március 27.
Traian Basescu államfő vett azon ünnepségen Kolozsváron, amelyen Bartolomeu Anania érseket beiktatták a metropolita tisztségbe, az új, nyolc megyét magába foglaló Kolozs és Fehér megyei körösvidéki, bihari és máramarosi egyháztartomány élére. Szükséges, hogy a görögkeletiségnek újabb támpontjai legyenek Erdélyben – nyilatkozta az elnök. Székfoglaló beszédében az új metropolita Erdély ortodox gyökereit méltatta, amelyeket a nyolcadik századig vezetett vissza, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy Kolozsvár multikulturális környezet, ökumenikus törekvésekre tett felszólítást. A ceremónián részt vett a képviselőház friss elnöke, Bogdan Olteanu, több szenátor és képviselő, a megyei és a helyi hatóságok, valamint a többi keresztény egyház képviselői. Elkészült a májusra esedékes országjelentés előzetes változata, és annak kitételei igencsak kedvezőek Romániára nézve – újságolta sajtóértekezletén az államfő. Az elnök kijelentette: nem teszi magáévá azokat az érveket, amelyek szerint Erdélyben hasonló helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban. Hozzátette: a román kül- és belpolitika egyik hagyományos célkitűzése továbbra is ugyanaz: az egységes nemzetállam összetartása. Az Adevarul című bukaresti napilap közölte Bartolomeu Anania, az új metropolita életrajzát. Ebből kiderült, hogy tagja volt a legionárius mozgalomnak, ezért a kommunisták bebörtönözték. Szabadulásának áraként az új hatalmat kiszolgálta, így kerülhetett az Egyesült Államokba. A román titkosszolgálat volt főnöke, Ion Mihai Pacepa könyvében azt írta róla: Ceausescu megbecsülte besúgói tevékenységéért, aminek célja a bukaresti vezetésű ortodox egyháznak behódolni nem akaró amerikai román közösség bomlasztása volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: az új egyháztartomány a nemzetállamot erősíti. Az államfő szerint az erdélyi helyzet nem olyan, mint Koszovóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2006. március 27.
Egyszerre kell küzdeni a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért – jelentette ki március 25-én Kolozsváron Markó Béla, az (RMDSZ) elnöke. A politikus az RMDSZ többi vezetőjével és erdélyi magyar oktatókkal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a BBTE tudományos háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Országos Magyar Diákszövetség által szervezett, az erdélyi magyar felsősoktatásról szóló fórumon vett részt. A rendezvény végén Markó Béla kijelentette: ez a fórum is bizonyította, hogy lehetséges a különböző álláspontok szembesítése. Rámutatott: az RMDSZ legfőbb feladata úgy elfogadtatni a román parlamenttel a most készülő felsőoktatási törvénytervezetet, hogy az nyújtson lehetőséget egyetemeken belül önálló tanszékek és karok, de önálló oktatási intézmények létrehozására is. Megállapította: mivel az oktatók részéről kevés szó esett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, azt a következtetést vonta le, hogy a magyar állami támogatással működtetett felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban az oktatóknak kétségeik vannak. Hangsúlyozta: a későbbiekben erről is beszélni kell. Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE szétválasztásával kell megalapítani. A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat nem rendelkezik elég széles döntési jogkörrel, ezért van szükség a magyar karokra. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a BBTE az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítja el a magyar karok létrehozását. Markó kifejtette: egy újonnan létrehozandó önálló magyar egyetemnek van létjogosultsága, de csak akkor, ha azon a külföldi egyetemek színvonalához hasonló minőségi oktatást biztosítanak. Bodó Barna, a BKB elnöke szerint az új egyetem nem küszködne diákhiánnyal, hiszen a román oktatási minisztérium adatai szerint jelenleg 10 ezer lakosra a románok esetében 300 diák jut, míg a magyarok esetében ez az érték csak 207, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelvű oktatás 33 százalékos alulreprezentáltsági deficittel küzd. B. T.: Egyszerre kell küzdeni a magyar karokért és az önálló egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nem ért egyet Traian Basescu a BBTE szétszakításával. Kolozsvári látogatásán az államfő kifejtette: a követendő politika az egységé, az összefogásé és nem a széthúzásé – érvelt az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A Kolozsvárott megtartott Fórum a magyar egyetemért című rendezvényen Markó Béla elmondta, örvendetes az a tény, hogy sor került egyáltalán egy ilyen fórumra. Markó közölte: feljegyezte magának azokat a feladatokat, amelyeket az RMDSZ kormányszinten tud megoldani. Példaként a tanügyi törvény módosítását emelte ki. Szerinte ha egy kisebbség kérést formál önálló tanintézmény létrehozására, akkor ez a kérés kötelező érvényű kellene legyen. Az önálló magyar, állami egyetemről szólva Markó fontosnak tartja a létrehozását, főként azért, mert a műszaki és mezőgazdasági oktatás terén eléggé rossz a helyzet. Az RMDSZ-elnök azt is kiemelte, hogy szükség van további önálló karokra a BBTE-n belül. A két projekt párhuzamos, nem zárja ki egymást. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két intézményből állt össze, létezik egy közös szellemi vagyon, végül leszögezte, a BKB azt az álláspontot fogja támogatni, amit a többség. Egyébként a BKB sikeresnek találta a fórum munkálatait, hangsúlyozva, olyan magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, ami megfelel a közösség érdekeinek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar rektor-helyettese, Salat Levente és Nagy László részt vett a fórumon, viszont a sajtónak nem kívánt nyilatkozni. /D. H.: Fórum a kolozsvári egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ A Bolyai – illetve az önálló állami magyar egyetem – ügye egyre inkább azon a csapáson halad, amely a jelenlegi Babes–Bolyai struktúrában három magyar kart tartana meg, ezeket azonos státusúvá tenné a román karokkal, ekképpen megőrizné az egyetem románok és némely magyarok által európai csodának kikiáltott multikulturális jellegét, és egy új állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását követelné. A Fórum a magyar egyetemért című tanácskozáson Markó Béla személyében az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes vett részt. Markó Béla szerint az önálló állami magyar egyetemet nem a Babes–Bolyai szétválasztásával kell elképzelni. A BKB korábban az önálló magyar egyetem létrehozását a Babes–Bolyai szétválasztásával képzelte el, Hanzt Péter elnök múlt évi nyilatkozata szerint az állami magyar egyetemi konzorcium egyik tagja a Bolyai Egyetem kell hogy legyen, amely megkapná a BBTE infrastruktúrájának 25 százalékát, a főépület felét és a székelyföldi campusokat. A most kialakított kompromisszumos elképzelést kényszer szülte. Országos és a magyarság egészének körében megdöbbenést kiváltó a kolozsvári magyar egyetemi oktatók ,,multikulturális csapatának” álláspontja volt, akik lándzsát törtek a magyar karokat kiszolgáltatott szerepben tartó egyetem egyben tartása mellett. (Köztük olyan vitatkozó is van, aki nem is tanít magyarul.) Előfordul, hogy magyar egyetemi vezetők el sem mennek fontos rendezvényekre, amelyek az egyetem sorsával kapcsolatosak, például, Salat Levente rektor-helyettes egy másik, a Pro Europa Liga szervezte kolozsvári értelmiségi és kerekasztal-beszélgetésre el sem ment. Kérdéses a Bolyai Egyetem vagyonának a sorsa. Lemondunk róla örökre? – kérdezte Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Előre- vagy félrelépés egyetemügyben? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./2006. március 27.
Az EU házhoz jön rendezvénysorozat keretében március 23-24-én Kolozsváron a romániai nyomda- és csomagolóipari szakemberek konferenciáját tartották meg, romániai és magyarországi szakemberek vitatták meg az iparág jelenlegi helyzetét.Sok a magyar tulajdonban lévő nyomda van Erdélyben, közel a fele az itt működő nyomdáknak, mondta el Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, maga is nyomdaipari vállalkozó. Romániát tekintve piacvezetők az erdélyi nyomdák, itt működik az egyetlen magán értékpapír-nyomda, egy erdélyi újságnyomda pedig a második helyen áll Romániában, első helyen Erdélyben. Romániában nem létezik semmiféle képzés a nyomdászok számára. Magyarországon létezik képzés, egyre több ember részesül ott a szakmai felkészítésben, de itt is szükség lenne képzésre, állapította meg Kerekes Gábor. /Debreczeni Hajnal: Piacvezetők az erdélyi nyomdák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2006. március 27.
A héten távozó Lukács László helyett az április végére összehívandó közgyűlésig a cég felügyelő-bizottságának korábbi tagját, Deák Attilát bízta meg az igazgatótanács az anyagi gondokkal küszködő Krónika ideiglenes vezetésével. „Lemondásom óta inkább csak két programmal: a múlt heti marosvásárhelyi üzleti konferencia megszervezésével és az előfizetés-szervezési projektünkkel foglalkoztam. Az operatív vezetést a tulajdonosi kör képviseletében Kovács Ferenc kolozsvári vállalkozó látta el” – nyilatkozta Lukács László, a kiadóvállalat március 31-ig hivatalban levő vezérigazgatója. Lukács nem kívánt reagálni azon információnkra, miszerint a kiadóvállalat ellen a Krónika egyik hitelezője csődeljárási keresetet nyújtott volna be a napokban, amelyet a bíróság még nem tárgyalt meg. Az átmeneti időszak kérdéseiről döntő igazgatótanácsi ülésen az ÚMSZ információi szerint szóba került a Krónika védjegyének értékesítése, amelyről csak a részvénytársaság közgyűlése dönthet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy eladják a lapot, ugyanis a védjegy birtokosa rendelkezik a lap kiadási jogával is. „A Krónika nem eladó” – ezekkel a szavakkal cáfolta la kiadó eladásáról szóló híreszteléseket egy hónappal ezelőtt Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner akkor nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál a tulajdonviszony-átrendezés. /Králik Lóránd: Mégiscsak eladó a Krónika? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2006. március 27.
125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2006. március 27.
Március 25-én Kolozsváron a Magyar Operában Selmeczi György vezényletével sikeres Bartók-hangversenyre került sor. Selmeczi karmesterként magabiztos partitúraismeretről és a bartóki zenei üzenet hű tolmácsolásáról győzte meg a közönséget, méltatatta az estet Nagy-Hintós Diana. /Nagy-Hintós Diana: Bartókra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 2006. március 27.
Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek emlékünnepséget március 26-án, vasárnap Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. Dr. Szabó Árpád püspök hangsúlyozta: Bartók kapcsolata az unitárius egyházzal különösen szoros volt, nemcsak áttért az unitárius vallásra, hanem fiát is unitáriusnak keresztelte. Dr. Angi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora emlékbeszédében Bartók Béla tudományos tevékenységét ismertette. Leginkább a népdalgyűjtést, zeneszerzést tartják számon, de Bartók zenetörténeti, illetve zeneesztétikai munkássága sem hanyagolható el. Az ünnepi rendezvényen fellépett a János Zsigmond Unitárius Kollégium Majó Juliánna vezette énekkara. /K. B.: Bartók-ünnepség az unitárius templomban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 2006. március 27.
Egy izraeli cég elkészíttette Kolozsvár digitális térképét. A munkát egy kolozsvári vállalat, a Suncart végezte. Mihály Gyöngyi, a cég kereskedelmi igazgatója közölte, a GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) alapú navigációs rendszer maximum 3 méteres eltéréssel pontosan meg tudja állapítani, hol tartózkodik a felhasználó. A rendszer Erdély több városában használható. Ez a pontos helymeghatározáson kívül részletes információt ad arról, hol található a legközelebbi töltőállomás, merre kell menni a célpont elérése érdekében, távolságot számít. Jelenleg közel 150 romániai város digitális térképe vásárolható meg. Ezeket évente 4 alkalommal aktualizálják. Áprilistól Románia is rajta lesz az európai digitális navigációs térképen. /Kiss Olivér: Erdélyben is használható a navigációs rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2006. március 27.
Határhártyák. Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből a címe Székely András Bertalan kisebbségszakértő legújabb könyvének, amelyet március 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén mutattak be. A budapesti szerző a nyolcvanas évek elejétől foglalkozik a kisebbségkutatással. A szerző elmondása szerint könyve „nem monográfia, de több mint húsz év cikkeit, interjúit teszi egymás mellé”. A kötet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület támogatásával láthatott napvilágot, így a bemutatón szó esett a muravidéki (Szlovénia magyarlakta része) magyarság sorsáról is, akik helyzete – a hazaihoz mérten sokkal kisebbségpártolóbb szlovéniai politika ellenére – aggasztó. /-kb-: Határhártyák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Határhártyák címmel jelent meg dr. Székely András Bertalan húszegynéhány év alatt papírra vetett írásainak gyűjteménye: a magyarországi kisebbségkutató és szociológus, aki – saját bevallása szerint – a kisebbségvédelemre tette fel az életét jó negyedszázaddal ezelőtt. Annak a hungarológiának a jegyében fogantatott a könyve, amely nemigen nyert polgárjogot az elmúlt ötven esztendőben, így hiánypótlónak is tekinthető – hangzott el március 25-én Marosvásárhelyen, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által a Bernády Házban szervezett könyvbemutatón. A kötet alaptétele annak megcáfolása, hogy a történelmi Magyarország a népek börtöne lett volna. A több évszázados magyar tolerancia az ország területén élő különböző népességek megerősödését eredményezte. A rendezvény másik vendége, Ruda Gábor a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület további kiadványait ismertette, közöttük a Muravidék című művészeti-irodalmi folyóiratot. /Nagy Botond: Erdély és határhártya. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./2006. március 28.
Március 25-26-án kétnapos fesztivállal ünnepelte Kolozsváron a Szarkaláb Néptáncegyüttes fennállásának tíz évét. Az első napon a „valamikori” szarkalábosok találkoztak, másnap a Szarkaláb Néptáncegyüttes barátaival telt meg a Magyar Opera terme. A gálaműsorban több együttes lépett fel, az előcsarnokban kiállították a Szarkaláb vendégszerepléseit dokumentáló fotóválogatást. A Szarkaláb indulásától fogva számíthatott a Heltai Gáspár Alapítvány támogatására, ahogy a megyei tanácséra is – fogalmazott Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. A rendezvényt a 80. születésnapját ünneplő Kallós Zoltán néprajztudós is megtisztelte jelenlétével. Fellépett a Bogáncs, a Dor Transilvan, az Ördögtérgye, a Zurboló, a szamosújvári Kaláka, az apró Szarkalábacskákat is tapsolták. /F. I.: Tízéves a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2006. március 29.
Országos hálózatot épít ki területi irodák létrehozásával az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanács – jelentette be Asztalos Csaba, a testület elnöke. Területi irodát működtetnének Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Az elmúlt évben 382 panaszt intéztek a tanácshoz, a legtöbb esetben társadalmi (90) és etnikai (85) megkülönböztetésre panaszkodtak. Az összes beadvány közül 280-at oldottak meg, az esetek 80%-ában a hivatal sikerével végződnek az eljárások, mondta Asztalos. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárat korábban azzal vádolta, hogy csak román nyelvű feliratok találhatók az épületben. Az ODET megállapította, a könyvtárnak nem kötelessége a többnyelvű felirat használata, de javasolta, alkalmazkodjon az egyetem meghirdetett multikulturális jellegéhez, és elemezze a többnyelvűség lehetőségét a feliratok tekintetében is. Szintén a BKB intézett a tanácshoz egy beadványt a román nyelv oktatásának módszertanáról. Kifogásolták, hogy a magyar diákoknak anyanyelvként tanítják a román nyelvet, képességvizsgán pedig a követelmények tekintetében sem tesznek különbséget a magyar és a román diákok között. Asztalos Csaba elmondta, egyelőre még kivizsgálásra vár annak a lehetősége, miként lehetne nagyobb osztályokban is idegen nyelvként oktatni a kisebbségeknek a román nyelvet a jobb elsajátítás reményében. /(i): Legtöbb az etnikai, szociális megkülönböztetés. Országos hálózatot hoz létre a diszkrimináció-ellenes tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2006. március 29.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) első ízben döntött úgy, hogy az ország valamelyik városában nyelvi szempontok alapján ítél oda rádiófrekvenciát – közölte Gáspárik Attila, a bukaresti székhelyű közintézmény alelnöke. Március 9-én a OAT úgy döntött: új frekvenciára ír ki pályázatot cégeknek Kolozsváron, hogy létrehozzák az első magyar nyelvű kereskedelmi rádióadót. A testület májusban dönt, kinek ítéli oda a frekvenciát. A jövőben a polgárok választhatnak az Agnus Rádió, a közszolgálati rádió és az új magyar kereskedelmi adó műsorai közül – jegyezte meg Gáspárik. Úgy véli: Kolozsvár megbír három adót. /Kiss Olivér: Májusban döntenek a kolozsvári kereskedelmi rádióadóról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2006. március 30.
A napokban vette át a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácstól a dossziéját Cs. Gyimesi Éva. Hangsúlyozza: nem vezeti semmiféle bosszú. Szerinte nem az a fontos, hogy ki kit súgott be, hanem „a megszüntetve megőrzött Szeku jelenlegi törekvése a hatalomra”. „Nacionalista, soviniszta, irredenta és államellenes” megnyilvánulásokat róttak fel neki kezdettől fogva. Volt olyan tanítványa, aki, miután elvégezte az egyetemet, eljött és elmondta, hogy jelentéseket írt róla. Legtöbben fedőnéven szerepeltek. A Szekuritáté eszközeként szolgált minden vezető beosztású tanár, az akkori rektor, az akkori párttitkárok és feltehetőleg a dékánok is. Cs. Gyimesi nem ismeri annyira a ma vezető funkciót betöltő román és magyar politikai elitet, hogy valakire határozottan rá tudna mutatni: akadályozza a dossziék feltárását. Cs. Gyimesi Éva 1945-ben született; a kolozsvári egyetemen szerzett oklevelet. Konzulens egyetemi tanár, a filológiai tudományok doktora; a finn Ponkkala Alapítvány díját kapta meg 1990-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét pedig 1996-ban. Tagja volt a Ceausescu-féle parancsuralommal szembeforduló magyar értelmiségiek Limes-körének. Egyik aláírója volt annak – a pártvezetéshez 1986-ban elküldött – petíciónak, amely a központi vezetés gyakorolta sovinizmust bírálta. /Debreczeni Hajnal: Cs. Gyimesi Éva: A megszüntetve megőrzött Szeku hatalomra törekszik. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2006. március 30.
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elküldte Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett folyamodványát, melyben az 1950-ben államosított tudományos gyűjteményének tulajdonjogi visszaszerzését kérte – nyilatkozta Egyed Ákos EME-elnök. Az EME 2005 augusztusában fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez, az egyesület azt szerette volna, ha kérésüket a tavalyi román-magyar miniszterelnöki találkozón megvitatják. Erre azonban nem került sor. „Az EME levéltára a Pesti Országos Levéltár után a legnagyobb és legteljesebb” – mondta Egyed Ákos, hozzátéve: a gyűjtemény tulajdonjogának visszaszerzése senkit nem akadályozna a kötetek használatában. /Antal Joós Erika: EME-indítvány indult az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2006. március 30.
Bartolomeu Anania metropolita március 25-én történt beiktatása ellen nemcsak az erdélyi ortodox hierarchia egy része, hanem a román értelmiség színe-java is tiltakozott, mert ebben Erdély ortodoxiájának megosztását látta. Az Anania beiktatására készülődő hívek az Adevarul című lapban olvashatták a metropolitává avatott Anania érsekről, hogy legionáriusként a fasiszta eszmék elkötelezettje volt, emiatt előbb hat hónapi, majd hat év börtönt szenvedett. Egykori cellatársa, Nistor Chioreanu emlékirataiban az áll, hogy Anania az enyedi börtönben besúgó volt. Tény, hogy miután 1964-ben szabadult, egy év múltán Ceausescu őt küldte ki az Egyesült Államokba. Emlékezetes az is, hogy 1998. március 13-án Kolozsvárott ortodox diákok husángokkal űzték ki a görög katolikusokat templomukból, amelyet az ortodoxoktól ötven év után bírósági határozattal végre visszakaptak. Mivel a hatóságok továbbra is a görög katolikusoknak, az unitusoknak adtak igazat, egy hét múlva, március 20-án Anania érsek Gheorghe Funar polgármester és más Vatra-vezérek közreműködésével nagyszabású tüntetést szervezett, melyen Anania beszédében kijelentette, hogy az utóbbi időben az ellenség hullámokban támad az ortodox egyház és rajta keresztül a román nemzet ellen. A Romania Literara 2001. február 14-én arról adott hírt, hogy a titkosrendőrség, az SRI irattárából napvilágra került iratcsomó szerint Teoctist pátriárka 34 éves korában a Vasgárda tagjaként részt vett a bukaresti Rosit Daath zsinagóga szétdúlásában. Idén március 25-én Kolozsvárott a 91 éves Teoctist és a 85 éves Anania az új erdélyi metropolia megszületésének örömére összecsókolózott, régi bajtársak találtak egymásra. E barátság dokumentuma az Anania érsek tollából 1992-ben megjelent Pro memoria című könyv is. Bevezetőjét Teoctist pátriárka jegyezte, ebben olvasható: „Legyünk készek arra az esetre, ha a más fajú és más vallású idegenek újra meg akarnák csonkítani az ősi román földet, amelynek lakói kétezer éven át vendégszeretettel, terített asztallal fogadták be őket.” Ebben az összefüggésben a szerző valósággal démonizálja Márton Áront, Majláth Gusztávot és Gyárfás Elemért, akiknek közreműködésével a katolikus egyház a szerző szerint kémeket nevel a Vatikán számára. A Pro memoria világi kérdésekkel, jelesül a romániai magyarsággal is foglalkozik. Ananiának a kötetbe foglalt amerikai cikkei egyikében (Credinta, 1976/6.) szó esik az 1946-os kolozsvári diákösszetűzésekről, amelyeknek ő is tevékeny szereplője volt: „Erdély magyarjai akkor is épp olyan soviniszták voltak, mint ma, akkor is úgy kapálóztak, mint valami hanyatt esett svábbogarak.” Bizonyára ilyen olvasmányélmények hatására írta Paul Goma a Cotidianul 1998. január 13-i számában, Anania érsekre utalva: „A szekuritátés teológusok fogják be a szájukat, ne beszéljenek erkölcsről, kereszténységről” /Barabás István: Mit leplez a tömjénfüst? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2006. március 30.
Sepsiszentgyörgyön a vártnál sokkal többen, közel hetvenen jelentkeztek a Könczey László Alapítvány és az Eurocenter Amőba Oktatási Központ szervezésében a magyarnyelv-tanfolyamra. A tanfolyam heti három napos, összesen négyhónapos. Az 1990-es években voltak még magyarnyelv-oktatási kezdeményezések a Kovászna Megyei Könyvtár részéről, de akkor érdeklődés híján nem sikerült kurzust indítani. Kolozsváron is van jelentkező: „Havonta öt-hat román nemzetiségű fiatal jelentkezik alapítványunk nyelvtanfolyamaira” – jelezte Pillich-Wraight Gyöngyvér a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány nyelviskolájában. A jelentkezők legtöbbjének magyar ajkú a partnere, de magyarországi munkavállalásra készülők is vannak a jelentkezők között. Nagyváradon a Yes Nyelviskolában magyar nyelvű tanfolyamokat is indítanak. Amennyiben összegyűl hét személy, beindítják a kurzust, eddig még egyetlen tanfolyamot sem tartottak, mivel nem volt kellő számú érdeklődő. /Magyarul tanulnak a románok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2006. március 30.
Kántor Lajos szerint a kincses város talán legszebb galériáját nyitják meg március 31-én: az 1956 jegyében avatandó Kolozsvár Galéria kolozsvári magyar kultúrinformációs központot kíván működtetni. A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos elmondta, hogy a Főtér 22. szám alatt, a magyar főkonzulátus tőszomszédságában lévő épület tetőterének 145 négyzetméteres felülete kiválóan alkalmas galériának. A galérián Erdély és Kolozsvár magyar kulturális-történelmi hagyományaihoz kapcsolódó, állandó részlegeket rendeznek be. Balázs Péter kolozsvári festőnek nyílik emlékszoba jellegű tárlata – hiszen a Kolozsvár Galéria otthona a magyarfenesi születésű, 2003-ban elhunyt művész műteremlakása volt, előtte pedig a Nagyváradon született, 1998-ban Kolozsváron elhunyt Miklóssy Gábor festő műterme. Paulovics László munkái, Cseh Gusztáv és Cs. Szabó László emlékrésze is itt kap majd helyet. A mintegy 50 négyzetméteres nagy terem előadások megszervezésére is alkalmas. Szintén itt láthatók a Kolozsvár Társaság 1956-os emlékműpályázatára érkezett szobormakettek is. Az új létesítmény a Kolozsvár Társaságnak és a Korunk folyóiratnak is székhelyül fog szolgálni. /Gergely Edit: Kolozsvár Galéria nyílik. Kultúrinformációs központot indít be új székhelyén a Kolozsvár Társaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./