udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19801-19830 | 19831-19860 | 19861-19890 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. november 4.
Az 1956-os magyar szabadságharc ötvenedik évfordulójának alkalmából mutatták be Kolozsváron Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjét. A Kolozsvár Társaság és a kolozsvári magyar főkonzulátus által közösen szervezett rendezvény keretében Mészáros Márta filmjén kívül még két hasonló témájú produkció kerül műsorra: Gothár Péter Megáll az idő, illetve Vidnyánszky Attila Liberté című alkotása. /Kiss Bence: ’56 Nagy Imre szemszögéből. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2006. november 4.
Kolozsváron kettős kiállítás színhelye volt a Fehér Galéria. Gy. Szabó Béla metszeteit és Andor Gabriella kerámiáit állították ki. A Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész újabb tematikus tárlattal lepte meg a művészetkedvelőket: most jobbára a kortársakról, barátokról és nagy elődökről készített portrékat mutatta be. A kortárs kerámia legújabb vonulatát képviselő, Nagyváradról Spanyolországba áttelepült Andor Gabriella műalkotásai, a hagyaték egy része is látható volt, férje, Szabó Géza gondoskodása folytán. /Németh Júlia: Korrajzok grafikában és kerámiában. Gy. Szabó Béla és Andor Gabriella munkái a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ 2006. november 4.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./2006. november 6.
Az RMDSZ-szel közösen összeállított listán kíván részt venni a Romániában 2007 májusában rendezendő európai parlamenti választásokon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – derült ki a Tőkés László EMNT-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök kolozsvári tanácskozásán. Markó Béla elmondta, a megbeszélésen kiderült, hogy az RMDSZ és az EMNT alapvető céljai közösek, ezek megvalósítása érdekében az eddiginél intenzívebb párbeszédet folytatnak a jövőben. „Nem feltétlenül arról a szlogenről van szó, hogy szeressük egymást, gyerekek, viszont közmegegyezésre kell törekedni, amelynek eszköze a párbeszéd” – jellemezte a találkozó jelentőségét Tőkés László református püspök. Tőkés László leszögezte, a nemzeti minimálprogramnak tartalmaznia kell az autonómia és az önálló magyar egyetem ügyével kapcsolatos közös álláspontot. „Jó lenne, ha a politikai, a civil és az akadémiai szféra összefogna a nemzeti érdekek ügyében” – jelentette ki az EMNT elnöke. A közelgő európai parlamenti választások kapcsán a megbeszélésen az EMNT képviselői megfogalmazták igényüket, hogy jelöltjüket szerepeltetni kívánják az RMDSZ-szel esetleg közösen kialakítandó választási listán. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke úgy vélekedett: az EP választási listán Markó Bélának és Tőkés Lászlónak egyaránt szerepelnie kellene. /Kelemen Tamás: Egyeztető kerekasztalt alapít Markó Béla és Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 6.
Egy százezer fős nemzeti kisebbség is igényt tarthat önálló egyetem fenntartására, hiszen erre van már példa az európai gyakorlatban – javasolták a Kolozsváron zajló II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői. A rendezvényt szervező Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna egyetemi tanár elmondta: ezt a kitételt foglalták bele a kisebbségi nyelvű felsőoktatás európai chartájának tervezetébe. A dokumentum preambuluma olyan elvi megállapításokat tartalmaz, amelyek megfogalmazzák, hogy Európában miért van szükség a kisebbségek nyelvén oktatást biztosító egyetemekre. A chartatervezet azt is megállapítja, hogy az egyetemi oktatásban a kisebbségeknek vétó jogot kell élvezniük az őket megillető kérdésekben. A résztvevők az új nemzetközi kontextusra hivatkozva is szorgalmazzák az anyanyelvű felsőoktatáshoz való jog kiszélesítését. Bodó hangsúlyozta, hogy ez a charta egyelőre csak tervezet. A konferencián részt vevő tizenkét európai felsőoktatási intézmény képviselőinek két hét áll a rendelkezésükre, hogy konzultáljanak saját egyetemük vezetőségével, ezalatt pedig újabb módosító javaslatokat fogalmazhatnak meg. Ezek alapján várhatóan december 15-ig véglegesítik a szövegtervezetet, amit majd aláírnak. A BKB elnöke szerint a cél az: az érintett egyetemek mellett minél több civil szervezet is támogassa a chartatervezetet, hogy azt felterjeszthessék az illetékes európai szervekhez. /B. T.: Megvitatták a kisebbségi nyelvű felsőoktatás európai chartáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ A megnyitón felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: 1989 óta a romániai magyarság egyik legfontosabb célkitűzése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében megállapította, Romániában súlyosan diszkriminálják a magyar kisebbséget a felsőoktatásban is, emiatt a romániai magyar fiatalok nem férhetnek hozzá teljes mértékben az anyanyelvű oktatáshoz. A rendezvényt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is üdvözölte, aki üzenetében úgy fogalmazott: a kisebbségek megmaradása érdekében minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti közösségeket megillető többletjogokat. /Önálló egyetemet a százezres kisebbségnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2006. november 6.
A Kolozsvár Társaság és a kolozsvári magyar főkonzulátus közös szervezésében az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján filmvetítéssel is emlékeztek a magyar történelem egyik legfontosabb eseményére. A Győzelem (Victoria) moziban Mészáros Márta Temetetlen halott című alkotását, Gothár Péter Megáll az idő c. filmjét, illetve Vidnyánszky Attila Liberté című új filmjét vetítették. A Megáll az időt 1981-ben mutatták be Magyarországon. Akkor nagy port kavart, mivel a szereplők gyakran bírálták a rendszert. /Kiss Bence: Gothár klasszikusa Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 6.
Érdekes vállalkozásnak, „figyelemreméltó alkotásnak” nevezte Kántor Lajos irodalomkritikus Szőcs Géza Liberté ’56 című filmjét, amelyet az elmúlt hét végén mutattak be Kolozsváron. Az alkotás kerettörténete Magyarországon kívül játszódik: egy angliai ifjúsági klub megszokott életét éli, a fiatalok zenélnek, tréfálkoznak, isznak, biliárdoznak. Egyikük azzal a hírrel érkezik, hogy kivégezték Nagy Imrét és társait. Néhányan elhatározzák, hogy zenés formában összefoglalják és előadják azt, mi történt 1956 őszén Magyarországon. A műfajilag nehezen meghatározható, eredetileg könyv formában megjelent mű szerzője, Szőcs Géza szerint mindez nem véletlen. „Az elképzelt olvasó Magyarországon kívüli érdeklődő volt, ez a kettő összefügg. Sem mirólunk nem tudnak, sem mi magunk nem tudunk eleget ’56-ról. Az elhatározás és felismerés összefonódott, egymást kiegészítve vezették a történetet” – mondta az ÚMSZ-nek az író, hozzátéve, hogy „1956-nak nincs meg a maga Egri csillagokja, Kőszívű ember fiaija, olyan regények, amelyek ellátják a gyerekeket történelmi ismeretekkel. Ez a mű sem pótolni akarja ezt a hiányt, csupán egy vékony hozzájárulás. Komplex folyamatokat akar egyéni sorsokon keresztül bemutatni, ezért kellett Magyarországon kívülre helyezni a történetet. Mind a mai napig homályos mozzanatok vannak ’56-ról, és naiv módon magyarázza meg mindazt, amit az angol diákok tudhattak róla.” /Mihály László, Vincze Judit: Kolozsváron a Liberté ’56. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2006. november 6.
Cserei Mihály történetíró pályájáról, műveiről értekeztek a szakemberek a hét végén Marosvásárhelyen. A Teleki–Bolyai Könyvtár szervezte emlékülésre Bányai-Kovács Réka könyvtáros, a rendezvény szervezője főként fiatal, doktori vizsgájukra készülő kolozsvári kutatókat hívott meg, de jelen volt Balázs Mihály, a szegedi egyetem Kolozsváron tanító vendégtanára, a régi magyar irodalom, az erdélyi unitárius szellemi mozgalmak kiváló ismerője is. Az 1668–1756 között élt Cserei Mihály korának egyik legkiválóbb elbeszélője volt, bár életében nem jelentek meg nyomtatásban művei. Históriája, amely a 17. század hetvenes éveitől a Rákóczi Ferenc vezette felkelésig követi nyomon Erdély történetét, csak 1852 óta olvasható nyomtatásban. /Antal Erika: Cserei Mihály történetíróról értekeztek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 6.
Krizsovánszkyné Nagy Olga néprajzkutató, író 85 éves korában visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése november 6-án lesz a sepsiszentgyörgyi új ravatalozóban. Nagy Olga folklorista, író /Nagyernye, 1921. jan. 2.- Sepsiszentgyörgy, 2002. nov. 2./ a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen magyar–néprajz szakon szerzett oklevelet 1950-ben. Tanító volt Kisiklódon 1940-től, majd Széken 1945-től. Később tanár volt Széken, 1952-től szerkesztőként dolgozott, majd a Kolozsvári Folklór Intézet tudományos munkatársaként (1958–1974). Szűkebb szakterülete a népmesekutatás volt, e témakörből cikkei jelentek meg a szakfolyóiratokban. Szépírói munkásságot is folytatott. Számos népmesegyűjteményt jelentetett meg. /Elhunyt Nagy Olga. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./ Legfontosabb kötetei: Lüdércsógor. Erdélyi magyar népmesék; Széki népmesék; Hősök, csalókák, ördögök. Esszé a népmeséről; A táltos törvénye. Népmese és esztétikum; Táltos és pegazus; Asszonyok könyve. Népi elbeszélések; A törvény szorításában. Paraszti értékrend és magatartásformák.2006. november 6.
A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./2006. november 6.
Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek. Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 6.
A Kolozsváron lezajlott fizika-konferencia alkalmat adott egy meghitt, ünnepélyes eseményre is. A rendezvény kapcsán a kincses városba érkezett számos olyan fiatal és kevésbé fiatal fizikus, aki annak idején a Báthory István Elméleti Líceumban, vagy annak elődjében koptatta a padokat, a fizika tudományát pedig Tellmann Jenő tanár bácsi, a népszerű Csocsó irányítása alatt szívta magába – eredményesen. Az ünnepséget a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese, Dr. Nagy László professzor nyitotta meg. A Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, Tőkés Elek is üdvözölte az ünnepeltet. Az ünneplők átadták Tellmann tanárnak az emlékérmet, amelyet Kolozsvári Tibor művész készített erre az alkalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tellmann Jenőt köszöntötték tanítványai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 7.
Nyolc megyei, illetve területi RMDSZ-szervezet pályázta meg a szövetség 2007 áprilisában tartandó kongresszusának „házigazdai” jogát. A házigazda RMDSZ-szervezetet decemberben jelöli ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Eddigi RMDSZ-kongresszusok: I. Nagyvárad, 1990. április, II. Marosvásárhely, 1991. május, IIII. Brassó, 1993. január, IV. Kolozsvár, 1995. május, V. Marosvásárhely, 1997. október, VI. Csíkszereda, 1999. május, VII. Szatmárnémeti. 2003. február. /RMDSZ-kongresszus: ki lesz a házigazda? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2006. november 7.
Kilencedik alkalommal szervezte meg egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőjét Kolozsváron az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE). A november 3-án sorra kerülő országos szintű vetélkedőn Erdély különböző unitárius egyházközségeinek középiskolás fiataljai vettek részt. Idén a nemzettörténelmi rész témája az 1956-os forradalom volt, míg egyháztörténelemből Ferencz József püspöki tevékenységének kezdetétől (1876) az 1964-ig terjedő időszak. Másnap, november 4-én került sor az évente megrendezett dévai emlékzarándoklatra. Dávid Ferenc egyházalapító püspök emlékcelláját aznap több mint 600-an látogatták meg az Erdély különböző vidékeiről érkezett unitárius zarándokok. Üdvözlőbeszédet tartott dr. Szabó Árpád unitárius püspök. /Vetélkedő és emlékzarándoklat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2006. november 7.
November 4-én Kolozsváron a Puck Bábszínház magyar társulata bemutatta Arany Jánostól a Rózsa és Ibolyát, Varga Ibolya rendezésében, a színpadi változat Egyed Emese munkája. /Kerekes Edit: Rózsa és Ibolya a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2006. november 8.
Cs. Gyimesi Éva elismeréssel írt Böjte Csaba atyáról, gyermekmentéséről. Emellett kifejtette, hogy nem tetszik neki a kolozsvári Donát úton épült új templom, mert „tipikusan magyar.” „Ingerel, mert hegyes és tömpe. Büszkén döfködi az eget négy vaskos tornyával, tizenhat fiatornyával. A boltozata ehhez képest aránylag alacsony, szűkkeblű. Agresszív és dölyfös: amilyennek bennünket mások látnak.” /Cs. Gyimesi Éva: Egymásból a jót... = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2006. november 9.
A Kolozsváron lezajlott 2. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint az Európában működő kisebbségi egyetemek képviselői – szolidaritást vállalnak az állami támogatású önálló erdélyi magyar egyetemért harcolókkal. A résztvevők hangot adnak megütközésüknek, hogy létezhet Európában egy másfél millió lelket számláló kisebbség, amely nem rendelkezik sem önálló, állami anyanyelvi egyetemmel, sem kulturális autonómiával. Leszögezték és példákkal megerősítették azt, hogy az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jog állami biztosítása ma európai gyakorlat. A nyilatkozat szerzői úgy vélik: az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar felsőoktatás érdekében fellépőket megfélemlítették, és olyan személyeket emeltek vezető pozíciókba, akik nem képviselik a magyar közösség érdekeit. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok hiányát, azt, hogy a magyar oktatóktól megtagadják az önálló karok szervezésének jogát, és hogy az intézményben a magyar nyelv nem használható hivatalos nyelvként. Leszögezték: nem normális az, hogy a magyar állam két egyetemet Erdélyben tart fenn, miközben az itteni magyarság Romániának adózik. A nyilatkozatban fölkérték az európai politikai vezetést, hogy tegyen határozott lépéseket a Romániában tapasztalható kisebbségellenes diszkrimináció megszűntetése érdekében. Az okmányt ismertető dr. Kovács Lehel elmondta: a konferencián elhangzott beszámolók sok érdekes tényre hívták fel figyelmüket: meglepő volt értesülni arról a toleranciáról, amellyel Európa-szerte a többség a kisebbségekhez viszonyul. Norvégiában például a saamik (lappok) mindössze 80 000 lelket számlálnak, mégis, kiterjedt intézményrendszerük és saját egyetemük van. Hasonló a helyzet Moldova Köztársaságban, ahol a gagauz kisebbség legtöbb tagja nem is beszéli az állam hivatalos nyelvét. A makedóniai Tetova albán egyetemen ezzel szemben fizikailag meg kellett küzdeni az egyetemért, ez azt mutatja, hogy itt, előbb saját árulóinktól kell megszabadulni, és utána kell a román közvélemény felé fordulni – hangsúlyozta dr. Kovács Lehel, hozzátéve – a konferencián aláírt nyilatkozatot elküldik minden egyes európai egyetemnek, illetve a vezető politikusoknak, az uniós csatlakozás után pedig követelni fogják, hogy Románia válaszoljon a nyilatkozatra, foglaljon állást a kérdésben. Kovács közölte: az egyetem szenátusa már tavaly májusban megszavazta a többnyelvű feliratokról szóló javaslatot, de kifüggesztésük nem történt meg. Ha november 19-ig sem teljesítik ezt az ígéretet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság saját alapokból előállíttatja és kifüggeszti – először a Farkas utcai főépületben – a magyar nyelvű feliratokat. Kovács hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli: az egyetem vezetősége megpróbálja majd megakadályozni az akciót, ezért várható, hogy összetűzésre kerül sor. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljes európai támogatás a Bolyainak. Feliratháború lesz a Farkas utcai épületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2006. november 10.
Kolozsvár és patinás épületei címen tartott találkozót november 8-án a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Kolozsvár Társaság. A népes közönség Csép Sándor Szép város Kolozsvár című filmjét tekinthette meg, amelyet Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke méltatott. A régi épületek mellett az irodalmi Kolozsvár is megjelenik a filmben. /Dézsi Ildikó: Szép város Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2006. november 10.
November 9-én megnyílt a 12. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, a színház előcsarnokában. A könyvkiállítást Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke és Péliné Bán Éva, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa nyitotta meg. A kiadók több mint 8000 könyvcímmel jelentkeztek. Megjelölték a vásár nyomdailag legesztétikusabb könyveit, így a Szép Könyv – 2006 első díját a kolozsvári Komp Press – Korunk Könyvkiadó vitte el a Buday György és Kolozsvár című kötetéért. A második díj a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent Szabó András: A bőfény forrása – Zsögödi Nagy Imre művészalbumáé lett, amelyet a festő halálának 30. évfordulójára adtak ki. Az irodalmi esten Csaplár Vilmos, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke, Márton László, Láng Zsolt, Szilágyi István és Balázs Imre József írók beszélgettek a modern történelmi regény műfajáról. /Lokodi Imre: Könyvélet a fagyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 10.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának két tanára vádolja egymást. Egyik testi sértésért tett panaszt, a másik rongálásért és plágiumért jelentette fel ellenfelét. Az eset nem az első az erdélyi magyar felsőoktatásban, a Tánczos Vilmos és Xántus Gábor között a Sapientia kolozsvári karán kitört, testi sértéssel végződött incidens után. A diákok szeme láttára pattant ki a dulakodás november 8-án a háromszéki főiskolán Cziprián-Kovács Loránd, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi és Közigazgatási Karának közigazgatási tanszékvezetője és Élthes Zoltán egyetemi adjunktus, a vállalatmenedzsment tanszék informatika tanára között. A hallgatók elmondása szerint a botrány a két tanszék közötti emeletcsere ürügyén tört ki, miután Élthes állítólag elvágta a közigazgatásiak internetes kábeleit. Ezután Cziprián előbb csak kiabált, majd megpofozta, földre teperte, és Éltes oldalbordáit rúgta. A dühöngő tanárt Élthes segélykérésére a diákok fogták le. /Domokos Péter: Tanárok verekedtek a BBTE-főiskolán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 11.
Ünnepelt Kolozsváron mind a Protestáns Teológiai Intézet, mind a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Hittudományi Kara. Az előbbi intézmény esetében az épület felújítása és tatarozása, az utóbbinál a kar fennállása óta eltelt tíz év adott alkalmat az ünnepségre. A katolikus teológusok által szervezett eseménysor november 9-én kezdődött a Nyitott Kapuk Napjával, illetve azzal az előadás-sorozattal, amelyet fiatal kutatók, diákok, magiszteri hallgatók és doktorandusok tartottak. A Protestáns Teológia dísztermében tudományos ülésszak kezdődött, Keresztyén és nemzeti önazonosságunk címmel. Kozma Zsolt professzor vitaindító előadása után számos hozzászólás bővítette a témakört, német és svájci teológusok is bekapcsolódtak. A Római Katolikus Hittudományi karon november 9-én rockopera-előadásra került sor: a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) Andrew Lloyd Webber: József és testvérei című musicaljét adta elő. Másnap tudományos ülésszak következett. Az előadások az erdélyi és a kolozsvári egyházi tudományosság különböző szakterületeit ölelték fel. Egy kiállítás is nyílt, amely a kolozsvári jezsuita kollégium történetét mutatta be. /Ünnepel a két kolozsvári magyar teológia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 11.
Lőrincz Lehel alkotásaiból rendeztek kiállítást Kolozsváron a Korunk Galériában. A képek, szobrok mellett, egy 1956-os emlékműterv is látható. A művész nem csak szobrászként, hanem festőként is tevékenykedik. Lőrincz Lehel kitartott a figuratív ábrázolásmód mellett, miközben a képek egyre összetettebbek, egyre mélyebbek lettek. /Kiss Bence: Pasztell-tárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 11.
Hatvannyolc év. Ennyi adatott meg Szabó Bokor Mártának /Tusnádfürdő, 1938. okt. 28. – Kolozsvár 2006. okt. 29./. Kiváló keramikus művész és melegszívű, segítőkész, kiváló ember volt. A legsúlyosabb sorscsapásoktól sújtva – férjét és egyetlen fiát is elvesztette – sem tört meg. Bámulatos lelkierővel vetette bele magát a közügyek intézésébe, a romániai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh ügyeinek intézésébe. A szervezet ügyvezető elnökeként oroszlánrészt vállalt a Farkas utcai székház működtetésében. 1976-ban országos III., 1980-ban országos I. 1983-ban megyei I. díjat nyert, s az évek folyamán számos oklevéllel ismerték el művészi tevékenységét. /Németh Júlia: In memoriam Szabó Bokor Márta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 11.
A Cuvinte (Szavak) című nagyméretű, vaskos kötet, a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának idei irodalmi évkönyve, az Almanah literar 2006. Egyfajta sajátos antológiának is tekinthető, 288 szerző szerepel benne adatokkal, képpel, írással, a kolozsváriak mellett többen a szomszédos megyékből is. A kötet koordináló Irina Petras szerint egy majdani erdélyi írói lexikon előkészítője ez a könyv. A könyv 12 nyelvű. Nyilván a román mellett a leggyakoribb a magyar nyelvű megszólalás. A magyar szerzőkről a szerkesztők népes csapatában Sigmond István gondoskodott. A kötethez CD-ROM-ot is mellékelnek, de felkerül a világhálóra is. /(nk): Kolozsvári kataszter. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./ 2006. november 12.
Nemrég tartotta szokásos évi konferenciáját a Romániai Magyar Pax Romana szervezet. A Pax Romana olyan nemzetközi szervezet, amely tagjai sorába katolikus értelmiségieket, szakembereket gyűjt össze. A szervezet katolikus értelmiségiek számára nyílt fórumot kíván teremteni. A Romániai Magyar Pax Romana 1992-ben alakult meg. Léteznek helyi csoportjai, ezek közül ma elsősorban a szatmárnémetiek és a brassóiak találkoznak rendszeresen, jelen van a Pax Romana Csíkszeredában, Kolozsváron is. Két kötetet is adott ki a Romániai Magyar Pax Romana: egyik a világi értelmiség egyházi helykeresésével foglalkozott, másik a nők (és férfiak) lehetséges szerepeivel. /Bodó Márta: Pax Romana: Világi krisztushívők, katolikus értelmiségiek fóruma. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./2006. november 13.
Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
A soproni Edutech Kiadó gondozásában megjelent Szép Erdélyünk című képes könyvsorozat újabb köteteinek bemutatójára és szétosztására készülődve hivatalos úton 600 példányt szeretett volna behozni az országba az importőr. A kolozsvári vámhivatalban azonban nem vámolták el a könyveket: a magyarországi kiadó munkatársai szerint azért, mert a vámosok ország- és nemzetellenesnek minősítették a kiadványt; a vámhivatal vezetője viszont azt állítja, hogy a vámolási kérelmet az igénylő visszavonta. „Az importőr 600 könyvvel érkezett a határhoz, az előírásoknak megfelelő iratokkal, a kolozsvári vámhivatalban azonban románellenesnek nyilvánították a könyveket, és megtagadták a vámolásukat” – panaszolta Göncz József, a könyv egyik szerzője, aki a Sopronban működő könyvkiadó vezetője. Mint elmondta, az importőr a sorozat első három, Erdélyről szóló kötetével jelentkezett a hivatalban, a negyedik akkorra még nem készült el. Az albumsorozat első kötete a Szép Erdélyünk – Történelmi képeslapokon, amely 1905–1949 közötti, erdélyi településeket bemutató képeslapok gyűjteménye. A második kötet alcíme Éljen a haza, ez a honfoglalástól 1944-ig kíséri végig a magyarság történelmét, szintén képeslapokkal illusztrálva. A harmadik kötet – a Receptek és vendéglők – letűnt korok gasztronómiai szokásait és ételreceptjeit mutatja be. „Kolozsváron felkészülten vártak a vámosok: megnézték a könyveket, majd azzal utasították el a vámolást, hogy történelmi témájú, Románia- és románnemzet-ellenes magyar könyvekről van szó” – részletezte a történteket Giczy József, aki a könyvek romániai behozatalát bonyolította. Mint elmondta, a vámosok el akarták kobozni a könyveket, és csak ismerősök közbenjárásával sikerült mégis elhozni őket. A vámhivatallal abban egyeztek meg, hogy a legrövidebb úton visszaviszik a szállítmányt Magyarországra. A kolozsvári vámhivatal vezetője, Florin Modrea cáfolta a magyarországiak állításait. „A 600 példányt a magyar történelmi egyházaknak, Erdély római katolikus és református gyülekezeteinek, magyar könyvtáraknak, iskoláknak szántuk, és még a téli ünnepek előtt szerettük volna szétosztani. A célunkat nem adjuk fel: januárig várunk, és akkor majd újra behozzuk őket. Akkor Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz, és gondolom, nem lesz már akadálya a szabad könyvterjesztésnek. Szomorú azonban, hogy Európa küszöbén ilyen eset megtörténhet” – jelentette ki Göncz József, hozzátéve, hogy a könyvek jelenleg egy debreceni raktárban vannak. Mint elmondta, három évvel ezelőtt az első kötetet akadálytalanul hozták be az országba. Annak bemutatóját Nagyváradon tartották, a könyvszállítmányt pedig a Körös-parti városban vámolták el, és a vámosok semmi kivetnivalót nem találtak benne. /Gergely Gizella: Nem engedték be Romániába a Szép Erdélyünk sorozat köteteit. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
A nagyváradi barokk palotában mutatták be a hét végén a Szép Erdélyünk albumsorozat harmadik és negyedik kötetét. Az albumokból – a kolozsvári incidens miatt – kevesebb könyv került az asztalra, mert csak személyes csomagként behozható mennyiséggel érkezhettek a soproni szerzők az országba. „A képeslapoknak filatéliai, történelmi és építészeti értéke van. A magyarországi képeslapgyűjtők munkája azért is hasznos, mert ezek a könyvek az épületek restaurálásában is segíthetnek” – mondta a sorozatot méltatva Péter I. Zoltán, aki maga is képeslapgyűjtő. Bognár Béla, a kötet társszerzője elmondta, a történelmi Magyarország területéről már több tízezer képeslapot sikerült összegyűjteniük. „A képeslapkészítés az 1890-es évek végén, a huszadik század elején élte virágkorát, akkor az örömünneptől a katasztrófáig, a várkastélytól az orgonabokorig mindent lefotóztak, és képeslapot készítettek belőle. Trianon után a képeslapnyomás visszaesett, és csak a bécsi békeszerződés megkötése után kezdett újra talpra állni” – mondta el Bognár, hozzátéve, hogy a kiadványban Erdély és a Partium valamennyi kastélya és kúriája szerepel. /Anzikszok várkastéllyal, orgonabokorral. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Nagy sikere volt a november 10-11-én tartott a XVIII. sepsiszentgyörgyi néptánctalálkozónak. A fesztivál mindkét éjszakáján hajnalig tartó táncházban ropta együtt a házigazda Háromszék Táncegyüttes a vendég kolozsvári Ördögtérgye táncos csapat fiataljaival. Néptánc és népzenei gyűjtés folyt a meghívott adatközlőkkel. A gálaműsor alapját kalotaszegi táncok adták. /Stanik Bence: Néptánc szabadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 14.
Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Tismaneanu-bizottság kommunizmusról szóló jelentésének végkövetkeztetéseit. A bizottság tagjai várhatóan a kommunista rendszer elítélését fogják javasolni az államfőnek. Az év elején több civil szervezet felszólította Traian Basescut, hogy ítélje el a kommunizmust, aki azonban kijelentette, hogy erre csakis egy szakemberek által készített tudományos munka alapján hajlandó. Az államfő azzal érvelt, hogy bár közismertek a rendszer bűnei, de pontosan meg kell nevezni azokat a személyeket, illetve intézményeket, akiket ezekért felelősség terhel. „Bevallom, nem egyértelmű számomra, hogy szükséges-e a kommunizmus teljes időszakának az elítélése” – mondotta Basescu. Április 5-én megalakult a Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezette kommunizmust kutató elnöki bizottság, amely a rendszer bűneit és visszaéléseit A bizottságban, többek között, részt vett Sorin Antohi, Mihnea Berindei, Nicolae Corneanu, Monica Lovinescu, Horia Roman Patapievici, Marius Oprea, Andrei Pippidi, Stelian Tanase és Constantin Ticu Dumitrescu is. A magyar történészekből álló kutatócsoportot Salat Levente politológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese vezette. /P. A. M.: A kommunizmus elítélését javasolja a Tismaneanu-bizottság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./