udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4141-4170 | 4171-4200 | 4201-4230 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. szeptember 16.
A Nyugat potenciális konfliktusforrásnak tekinti a Balkánon Gheorghe Funart - derült ki az Egyesült Államok Védelmi Főosztályának interneten közzétett jelentéséből. A jelentés beszámolt a kolozsvári polgármester ténykedéseiről: magyar sajtókiadványok betiltásáról, idegen nyelvű - elsősorban magyar - utcai feliratok betiltásáról. A világ minden részén ismertté váltak azok az 1992. december 1-jei események, amikor csak a közfelháborodás tudta megakadályozni a Mátyás-szobron található latin felirat románra való kicserélését. A jelentés rámutat arra, hogy Kelet-Európában gyakoriak az ilyen feszültségek, mivel a régióban több országban élnek kisebbségi népcsoportok. /Nyugat véleménye: Funar konfliktusforrás a Balkánon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./1999. szeptember 16.
Aug. 2-9-e között rendezte meg a III. Sajtótábort a kolozsvári Tinivár Kiadó és a Millenium Alapítvány Inaktelkén. Hét megyéből gyűlt össze a tettre kész diákcsapat, előadásokat hallgattak a világsajtó helyzetéről és mindenről, ami a sajtóval kapcsolatos. Megismerhették Dáné Tibor Kálmánt, a Géniusz diáklap főszerkesztőjét, Dávid Gyula irodalomkritikust, az EMKE országos elnökét, Magyari Tivadart, a kolozsvári rádió főszerkesztőjét is. /Szántó Tünde, Szilágysomlyó: Sajtótábor Inaktelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./1999. szeptember 16.
Szept. 14-én a Hungária Televízió Alapítvány vezetősége erdélyi körútja során Kolozsváron találkozott közéleti személyiségekkel. A jelen lévő kolozsváriak felvetették: az eddiginél jobb híradóra lenne szükség, történelmünket, kultúránkat bemutató műsorokra. Pillich László 295 erdélyi néző kézjegyével ellátott levelet nyújtott át az alapítvány elnökének, amelyben a Héthatár és a Közép-európai Magazin tervezett megszüntetése ellen tiltakoztak. /Vendégünk volt a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ A Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) küldöttsége Gyulafehérváron Jakubinyi György érsekkel, a Hittudományi Főiskola tanáraival, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanáraival és diákjaival találkozott. A HTVK Csíkszeredában sok hasznos észrevételt kapott. Abban minden hozzászóló megegyezett, hogy a Duna TV-re szükség van, hogy a magyarságtudat ápolásával szolgálatot teljesít, ám ugyanakkor megfogalmazódott az újítás is. Ellustult a Duna TV fogalmazódott meg a kritika. /Frissítést kíván a versenyhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ A Hungária Televízió Közalapítvány Szatmárnémetiben tartott közönségtalálkozóján Hegedűs Zsuzsa református lelkész, a Közalapítvány egyik mérvadó személyisége, drámai beszédben ecsetelte a nemzetünkre leselkedő demográfiai katasztrófa veszélyeit. Hegedűs elmondta: a magyarországi politikai pártok valósággal versengenek azon a téren, hogy melyikőjük tud kiterjedtebb pánikhangulatot kelteni. Arról azonban kevés szó esik, hogy a megmaradásért tenni is kéne valamit - ez pedig áldozatkészséget, következetes segítségnyújtást, nemzetstratégiai gondolkodást és ami ezzel szervesen összefügg: hitet követel. Egy ország nem azoké, akik meghalnak érte, hanem azoké, akik teleszülik! - állapította meg a szónok, majd hangsúlyozta: addig, amíg a családban meghatározó terheket hordozó nőnek mint anyának és nevelőnek nem lesz nagyobb méltósága (és mozgástere), minden demográfiai tervezgetés írott malaszt marad. Sajnos, a mai magyar pártok csaknem kivétel nélkül adósak a nő etno és társadalompolitikai szerepének felismerésével. Hegedűs Zsuzsa hangsúlyozta: az egészséges nemzeti lét és közélet alapfeltétele az, hogy az igazságot ki lehet mondani. Az igazság pedig az, hogy nem fogyhatunk tovább! Nem lehetünk előmozdítói saját nemzetünk élettani őrlődésének, felszámolódásának. Az egyházi és a különféle civil szervezeteknek az eddigieknél sokkal többet kell majd foglalkozniuk a magyar családok védelmével? Ezt a foglalkozást ki kell terjeszteniük a határokon túl élő magyarság köreire is - fejezte be a lelkésznő. /Hegedűs Zsuzsa a magyarság demográfiai katasztrófájáról. A jövő alakítása a mi felelősségünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./1999. szeptember 17.
Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester tiltakozó utcai tüntetésekkel kívánja fogadni Alföldi László új magyar főkonzult, akit a volt kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu után ő is nemkívánatos személynek akar nyilváníttatni Romániában és Kolozsvárott. A román sajtó ismertette azt az ultimátumszerű levelet, amelyet a kolozsvári polgármester Radu Vasile miniszterelnöknek küldött. Funar azt követeli, hogy a kormány szeptember 20-ig - a magyar főkonzul megbízólevelének tervezett átadásáig - vonja vissza a kinevezéshez adott jóváhagyását. Ellenkező esetben tiltakozó utcai tüntetéseket szervez városában és sztrájkőrséget rendel ki a kolozsvári magyar főkonzulátus épületéhez. Gheorghe Funar két évvel ezelőtt, a kolozsvári főkonzulátus újranyitásakor már botrányt kavart: kitartóan követelte, hogy vonják be az épületről a magyar nemzeti lobogót, majd igazi román hősként ünnepeltette és megjutalmazta a polgármesteri hivatalnak azt az alkalmazottját, aki ellopta a zászlót a helyéről. /Gh. Funar utcai tüntetést tervez az új kolozsvári magyar főkonzul fogadására. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ Horváth Gábor magyar külügyi szóvivője Gheorghe Funar tiltakozása kapcsán nyilatkozott: Funar vádjai mérföldekre vannak a magyar-román együttműködés elmélyítésére irányuló közös céloktól. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kolozsvári főkonzulátus működésével kapcsolatban, sajnos, eddig is voltak olyan szélsőséges történések, "amelyek azonban nem tudták megzavarni a jól alakuló magyar-román együttműködési folyamatot." Alföldi teljes mértékben élvezi a külügyi vezetés bizalmát, hiszen a magyar-román kapcsolatok fejlesztése terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik, s immár harmadszor teljesít diplomáciai szolgálatot Romániában. Hozzátette: román részről hivatalosan sem merült fel vele szemben semmiféle kifogás. /Horváth Gábor Gheorghe Funar tiltakozása kapcsán nyilatkozott. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./1999. szeptember 17.
Szept. 17-én tartották az RMDSZ társult szervezeteinek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács ülését. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: megítélése szerint a nemzetközi közösség még nem fogalmazta meg kellő élességgel a koszovói válság konklúzióit. A belpolitikára vonatkoztatva Markó emlékeztetett a decemberben Helsinkiben sorra kerülő EU-csúcsra, amelytől a csatlakozni vágyó országok, köztük Románia, konkrét válaszokat várnak a bővítésre vonatkozóan. Az ellenzék népszerűségi mutatóinak a növekedése olyan döntések meghozatalára kell hogy ösztönözze a kormánykoalíciót, amely meggátolja a politikai visszarendeződést. Az RMDSZ-re pedig nagy felelősség hárul ebben - mondotta Markó Béla. A szövetségi elnök szólt a tulajdonviszony rendezését hivatott jogszabályok jelentőségéről. Sem a földtörvény, sem az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabály, sem pedig a volt állami gazdaságok privatizációját szabályozó törvénytervezet nem elégíti ki teljes mértékben az RMDSZ igényeit, ennek ellenére, sajnos, örülni kell annak a törékeny konszenzusnak, ami ezekkel a törvénytervezetekkel kapcsolatban a koalícióban végre kialakult. Markó Béla emlékeztetett: többen is kifogásolták, hogy az RMDSZ a végső formát öltött tanügyi törvényt afféle "sikertörténetnek" tüntette fel. A szövetségi elnök biztosította a jelenlevőket: saját maga sem elégedett a törvénnyel. A feladat most a lehető legjobban kiaknázni a törvény adta kereteket - véli Markó, veszélyesnek nevezve az elért, bár valóban nem kielégítő eredmények állandó pocskondiázását, a "nemzethalál" rémének sulykolását. Markó hangsúlyozta, hogy a tervezett erdélyi magyar nyelvű magánegyetem nem alternatívája az RMDSZ programjában szereplő állami támogatású egyetemnek. /Székely Kriszta: Ülésezett a SZET. A magánegyetem nem alternatívája az állami egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1999. szeptember 17.
Szept. 17-én kidöntötték Kolozsváron a Szent Mihály-templomot körülvevő vaskerítés több oszlopát, a Közterület-Fenntartó Vállalat munkásainak szándékos tettéről van szó. Gulyás László, a plébánia jogtanácsosa elmondta: az ügy kivizsgálása érdekében értesítik a rendőrséget, és perbe fogják a Közterület-Fenntartó Vállalatot. /Megrongálták a Szent Mihály-templom körüli kerítést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1999. szeptember 17.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése közleményében arról tájékoztatott, hogy a platform nyolc alapító tagja közül öten kiléptek a tömörülésből. A közlemény aláírói Bitay Ödön közgazdász, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Károly egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila és dr. Péter György egyetemi tanárok. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt köztük és a tömörülés akkori vezetősége között. A vezetőség antidemokratikus változtatásokat eszközölt, tiltakozásul a jelzett antidemokratikus módszerek s az alapszabályzat puccsszerű módosítása ellen, elhagyták az értekezletet. /Kibékíthetetlen ellentét az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./1999. szeptember 17.
Három hét múlva Koltón, Nagybányán és Máramarosszigeten tart előadást a kolozsvári Tarisznyás zenekar. Az együttes tíz évvel ezelőtt alakult és közel három éve működik jelenlegi felállásában. Előadásaikon és a táncházakban elsősorban hiteles, paraszti, erdélyi magyar népzenét játszanak. Magyarországi, szlovákiai, lengyelországi, svájci, svédországi és németországi turnék után az együttes tagjai tavaly határozták el, hogy egy előadássorozattal Erdély szórványmagyar településeit felkeresik. Az előadás címe: Vereckétől Doberdóig (Ezer év történelme a magyar nép zenéjében). /Vereckétől Doberdóig - zenével. Máramaros megyében a kolozsvári "tarisznyások" = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. - 647. szám/1999. szeptember 18.
Szept. 16-án este táblát helyeztek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy "Itt található a magyar kémfészek". A durva provokáció hátterében Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot folytatott a kinevezett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozott, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor azért záratta be, mert a képviselet "kémtevékenységet" folytatott. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta : szept. 16-án éjszaka telefonon felhívta Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, és arra figyelmeztette, hogy Kolozsvárott diplomáciai konfliktus keletkezhet. Egyben kérte közbelépését ennek megakadályozására. A tábla megjelenése után Buchwald Péter kolozsvári alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte a magyarellenes felirat eltávolítására. Szept. 16-án Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő így nyilatkozott az Alföldi-ügyben Budapesten: "Az Alföldi Lászlót ért alaptalan vádak a kétoldalú kapcsolatokat megzavarni törekvő, ám kommentálásra sem méltó politikai kultúra maradványai..." - Szept. 17-én reggelre eltűnt a kolozsvári magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó tábla. Több helyi napilap szerint Gheorghe Funar polgármester ezzel diverziókeltéssel próbálta elterelni a figyelmet a rá leselkedő valós veszélyről. A Ziua de Ardeal napilap ugyanis Funar közeli letartóztatásáról írt, fölemlítvén a Nagy-Románia Párt főtitkárának egyik legnyilvánvalóbb törvénysértését. Az Alimentara Rt. igazgatója, Ioan Muresan másodszor is beperelte a polgármestert, aki megtagadta a vásárcsarnok földszintjére tervezett áruház megvalósításához szükséges építkezési engedély kibocsátását. Az első kereset kapcsán végleges ítéletet született, amely az engedély azonnali hatállyal történő kibocsátására kötelezte Funart.- A mostani egyébként Funar második, diplomáciai botrányt is kavarható megnyilvánulása, miután két ével ezelőtt kitüntetésben részesítette azt a hivatali alkalmazottat, aki lelopta a magyar lobogót az épület homlokzatáról. /(Turós-Jakab László): Tábla a konzulátus előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./1999. szeptember 18.
Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1999. szeptember 18.
Az universitások közti együttműködés nyomán nyílt lehetőség arra, hogy már a következő, 2000-2001-es tanévtől meginduljon a párhuzamos képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem /Budapest/, a kolozsvári illetve a pozsonyi tudományegyetem jogi karai között. Ennek eredményeképp a hallgatók hat év alatt megszerezhetik a magyar mellett a román illetve a szlovák jogi diplomát. A katolikus egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora idén nyáron aláírta a két intézmény közti együttműködésről szóló keretmegállapodást. A párhuzamos képzés eredményeképpen két nyelven és két jogrendben is otthonos jogászok szerezhetnek majd diplomát, tíz helyett hat év alatt. Ez a végzettség a diplomáciai, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási pályán is nagy lehetőségekkel kecsegtet, tájékoztatott Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja. /Jobbágy András: Duplán államvizsgázó hallgatók. Kétnyelvű jogászképzés Budapesten és Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ 1999. szeptember 18.
A 105-ös számú kormányrendeletet módosítja és kiegészíti a kommunista rendszer politikai üldözöttei, a politikai foglyok, a deportáltak és a volt hadifoglyok kárpótlási jogait előíró 1990. évi 118-as számú törvényrendeletet. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek is, akiket 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között az akkori rendszer etnikai és faji okokból üldözött vagy deportált. Kerekes Károly képviselő szerint szenzációszámba menő ez a történelmi igazságtételt nyújtó rendelkezés, hiszen köztudott, hogy Romániában utcákat neveznek el, szobrokat állítanak Antonescunak, a zsidóüldözésért felelős személynek. Valószínű, most már engedni kellett a külföldi nyomásnak. Tiltakoztak is parasztpárti körökben Sőt korábban olyan javaslat is született a 118/1990-es számú törvényrendelettel kapcsolatban, amelyet a szenátus április 19-én el is fogadott, hogy véget vetnek az újabb kárpótlási igényeknek. Ha a képviselőház is jóváhagyja az említett javaslatot, akkora 105-ös kormányrendelet nem ér semmit, a nagyon megcsappant számú romániai zsidóság nem részesülhet kárpótlásban. Kerekes emlékeztetett: az 1944. augusztus 23-át követő időszakban a romániai magyarságot több súlyos sérelem is érte: internálótáborokba hurcolás, Maniu-gárda terrorakciói, földvári haláltábor például. Minél több ilyen személyes vallomásra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt magyarok kárpótlását. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: Lesz-e történelmi igazságtétel? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1999. szeptember 18.
A 80 éves Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ a közgazdasági karon végzett, majd Kolozsváron a - Teleki Pál szorgalmazására - született Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, tanársegéd, egy év múlva az intézet aligazgatója. Imreh István megvédte a székely közbirtokosságokról írott doktori tézisét. 1948-tól a Bolyai Tudományegyetemen előadótanár a közgazdasági és jogi, majd a történelem karon. Korjelzővé vált, hogy megszüntetett intézményekben dolgozott. A MÁGISZ-nál volt közgazdász, de ez azután jellegét vesztette. A Móricz Zsigmond Kollégiumot /Kolozsvár/ tanárfelelősként igazgatta: megszüntették. Az Erdélyi Tudományos Intézetnek dolgozott, amelyet megszüntettek. A magyar Bolyai-egyetem is a múlté, az Erdélyi Múzeum-Egyesület szétverése után annak a levéltárát igazgatta, de azután a levéltárat is elvették. - Imreh István neve a mai magyar történettudományban elválaszthatatlan a székely (de nem csak a székely) faluközösség kutatásától. Ezeknek Tamási Áron szavaival "mint egy balladának, olyan szigorú a formája. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős." Imreh Istvánt 1977-ben tiszteleti tagjává választotta a Magyar Néprajzi Társaság, 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatta, Entz Géza-díjat kapott, és tiszteleti tagja lett az EME-nek. Megjelent az ünnepelt tudós új tanulmánykötete: Erdélyi eleink emlékezete (1550-1850) /Polis Könyvkiadó és a Teleki László Alapítvány/. /Dávid Gyula: "Igyekeztem jó tanár lenni, s igazat írni" Születésnapi beszélgetés Imreh István professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1999. szeptember 18.
Kolozsváron, a Fő téri Kisgalériában megnyílt Labancz Klára és Lóránt faliszőnyegeinek tárlata. /Németh Júlia: Labancz Klára és Lóránt faliszőnyegei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1999. szeptember 20.
Szept. 20-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett V. Harald norvég király Emil Constantinescu államfő meghívására. A norvég király személyében az 1989. decemberi fordulat óta első alkalommal tesz látogatást koronás uralkodó Romániában. V. Harald hivatalos megbeszéléseket folytat Emil Constantinescuval, találkozik a szenátus és a képviselőház elnökével, román üzletemberekkel. /Romániába érkezett a norvég uralkodó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 20.
A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja egyetért azzal, hogy a román titkosszolgálatnak kellene tisztáznia a kinevezett kolozsvári magyar főkonzul ellen megfogalmazott kémvádat - jelentette ki Adrian Nastase, a párt első elnökhelyettese. Nastase szerint "az ügy nagyon kényes", azt az illetékes állami intézményeknek mindenképpen tisztázniuk kell, ami a román titkosszolgálat feladata. /Nastase egyetért Funarral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./1999. szeptember 20.
Mind a magyar, mind a román külügyi szóvivő a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi légkörétől idegennek tartja Kolozsvár polgármesterének múlt heti megnyilvánulását. Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője elmondta: a kolozsvári új magyar főkonzul, akit a város polgármestere kémkedéssel vádol, egyike volt azon magyar diplomatáknak, akiknek a Ceausescu-rezsim döntése alapján "hamis vádak" miatt távozniuk kellett Romániából. A magyar külügyminisztérium szerint az Alföldi László ellen felhozott vádak "fényévnyire" találhatók a román-magyar kapcsolatok jelenlegi légkörétől.- Simona Miculescu román külügyi szóvivő kijelentette: a külügyminisztérium nem hagyja magát belevonni a politikai okok miatt kirobbant agitációba. "A román külügyminisztérium a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében érdekelt" - mondta a szóvivő. - Az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO) kolozsvári fiókja által szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában kifejtette: "Gheorghe Funar akciója törvénytelen cselekedet, és a polgármester durván túllépte a 69-es törvényben foglalt hatáskörét". - Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter szerint a polgármester minősíthetetlen cselekedete egy olyan provokáció, amelynek célja a lakosság egy bizonyos rétegének felheccelése. Szerinte ennek jogi következményei is kell legyenek. /Jogi következményei lehetnek a polgármester gyalázkodásának - véli Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 20.
Csiha Kálmán, Erdély sorrendben 44. református püspöke most töltötte be 70. életévét. A kolozsvári Farkas utcai templom híveinek nevében Balogh Béla köszöntötte a püspököt. /Csiha Kálmán püspök köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./1999. szeptember 20.
A kolozsvári székhelyű magyar civil szervezetek üdvözölték a romániai magyar történelmi egyházak összefogását és a Szövetségi Egyeztető Tanács állásfoglalását a kolozsvári központú, önálló, magyar nyelvű felsőoktatás érdekében. Várják minden olyan szervezet csatlakozását, amely e munkában részt képes és részt kíván venni" - áll a nyilatkozatban. Aláírók: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége - dr. Péntek János elnök; Bolyai Társaság - dr. Wanek Ferenc elnök; Erdélyi Múzeum-Egyesület - dr. Tonk Sándor alelnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - dr. Pusztai Kálmán elnökségi tag; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány - Pillich László ügyvezető elnök; Kolozs megyei RMDSZ - Kónya-Hamar Sándor elnök; Kolozsvári Magyar Diákszövetség - Tókos Pál elnök; Kriza János Néprajzi Társaság - dr. Pozsony Ferenc elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József alelnök; Romániai Magyar Zenetársaság - Demény Attila elnök. /A kolozsvári magyar civil szervezetek üdvözlik az egyházak összefogását a magyar egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./1999. szeptember 20.
Idén is gondot okoz a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a bentlakást igénylő diákok elhelyezése. Az állami dotációt élvező hallgatók és doktorandusok összlétszáma közel 20 ezer fő, közülük mintegy a fele nem kolozsvári. A BBTE egyelőre csupán 5000 bentlakási hellyel rendelkezik. Mint minden évben, most is segítséget kérnek a tanfelügyelőségtől, az viszont 500 helynél többet képtelen felajánlani. /Bentlakásgondok Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1999. szeptember 21.
Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke, szükségesnek tartja, hogy a képviselőházhoz benyújtott törvénytervezet amellett, hogy az ortodox egyházat nemzeti egyháznak tekinti, tartalmazza ennek a megnevezésnek a magyarázatát is. Eszerint ez a minősítés nem jelenti a görögkeleti egyháznak a többi fölé emelését, többletjogok megítélését, hanem arról van szó, hogy az ortodox egyház teljesen független. /Megmagyarázzák az államvallás jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 21.
Alföldi László, Magyarország új főkonzulja szept. 20-án Bukarestben átadta megbízólevelét a román külügyminisztériumnak. Ezzel megkezdhette hivatalos tevékenységét. /Balló Áron: A zajosnak szánt hangulatkeltés nem érte el célját. Kolozsváron hivatalába iktatták az új magyar főkonzult. Exkluzív interjú Alföldi Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 21.
Az SZKT elfogadta a Szövetségi Egyeztető Tanács által szeptember 17-én Kolozsváron közzétett állásfoglalást. Az állásfoglalás szerint a Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözölte a történelmi egyházak püspökeinek szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását Kolozsvár székhellyel. - Az RMDSZ a felsőoktatási hálózat központjának továbbra is Kolozsvárt tartja, élén egy államilag támogatott egyetemmel. Elsődleges a jogi, anyagi és színvonalas szakmai háttér biztosítása. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások, stb.) kialakítására. /SZKT-állásfoglalás egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./1999. szeptember 21.
Szilágy megyében 521 tanegység működik, ebből 226 óvoda, 270 általános iskola, 1 sportklub, 4 tanulók klubja, 3 speciális oktatási iskola és 17 líceum. Ezekből összesen 118 iskolában tanítanak magyar nyelven, 54 egységben és 64 tagozaton: 51 óvoda (28 egység és 23 tagozat); I-IV. osztályban 29 iskola (10 egység és 19 tagozat); V-VIII. osztályban 29 iskola (15 egység és 14 tagozat); 9 líceum (1 egység és 8 tagozat). Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy az I-II. osztályban rendezett a tankönyvellátás, harmadikban hiányos, IV-VIII. osztályokban gyenge, IX. osztálytól felfelé viszont teljességgel hiányoznak a tankönyvek. - Nehéz az ingázó pedagógusok helyzete a megyében. Helyi támogatás nincs, a lakást sem biztosítja senki. Az egyetlen kivételt Szilágyperecsen jelenti, ahol szeptember 1-jén adták át a községi tanács építette tömbházat, amely nyolc pedagógus család befogadására alkalmas. Megoldás tehát létezik, mert a szilágyperecseniek is pályázat útján jutottak pénzhez. A pedagógusok bekapcsolódtak a falutalálkozók szervezésébe. Tantárgyversenyeket, vetélkedőket szerveztek több iskolában. - Az iskolai könyvtárak helyzete viszont lehangoló. Szegényesek, nincs fűtés, nincs megfelelő világítás, nem pótolják az agyonolvasott könyveket. /Gáspár Attila: Szilágy megye 118 tanintézményben folyik magyar oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 21.
Szilágyi Regina tavaly végzett Kolozsváron a teatrológia szakon. Elhatározta, hogy Szatmárnémetiben, ahol nincs állandó bábszínháztársulat, megpróbálok szervezni egyet. ezelőtt Kovács Ildikó neves bábos szakember hathetes tanfolyam keretében beavatta őt és nyolc társát a bábszínház világába. Megalakította a szatmári Brighella Bábszínházat, amelynek művészeti vezetője lett. A napokban Kolozsváron sikerrel bemutatkoztak. A társulat legnagyobb gondja, hogy mivel amatőrök, nincs fizetésük. A Brighella Bábszínház a Márk Alapítvány égisze alatt működik. Ez utóbbi 1994-ben jött létre, és fő tevékenysége a gyerekek szabadidejének megszervezése. /Szabó Csaba: Regina gyermekszínháza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 21.
A 85 éves Jakab Antalt, régi munkatársát köszöntötte a lap. Jakab Antal Erdélyből átszökött a határon, 1935-ben az induló Kelet Népe egyik szerkesztője. 1936-ban jelent meg Debrecenben a Számadás irodalmi folyóirat, az első szám vezércikkét Jakab Antal írta. Azután hazatért Szatmárnémetibe. Először kőműves volt, majd a Szatmári Újság munkatársa lett, később a Brassói Lapokhoz ment, azután a sepsiszentgyörgyi Székely Néphez, a marosvásárhelyi Székely Szóhoz. Kacsó Sándor hívására 1947 nyarán ment Bukarestbe, az induló országos napilaphoz, a Romániai Magyar Szóhoz. És innen három év után ismét vissza Szatmárra és a vakolókanálhoz. Szatmárról Kolozsvárra ment, építő ipari technikusi minőségben. Fia és lánya újságíró lett (K. Jakab Antal és Jakab Márta), sőt ma már unokája, Jakab Lőrinc a Kolozsvári Rádiónál van. Õ pedig kikerült az újságírásból. De azért néha írt, álneveken ide-oda. És 40 évi kitiltás után 1989 karácsonyán úgy érezte, számára is eljött a felszabadulás. Újra írhatott. A kolozsvári Szabadságban, a bukaresti Orient Expresszben, és egykori lapjában, a Romániai Magyar Szóban is. - Egy idő után már nem kerültek be a lapokba írásai. Ekkor kezdte el írni íróasztalfiókja számára Búcsú az újságírástól című vallomását. /A Romániai Magyar Szó egykori szerkesztője, Jakab Antal 85 esztendős. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./1999. szeptember 22.
Az Adevarul című román napilap szerint Funar polgármester levelet írt Radu Vasile kormányfőnek, akivel telefonon is beszélt, és állítólag "megegyezett vele Alföldi László konzuli kinevezéséről". Funar a többi között arra kérte a kormányfőt, hogy ha a magyar hatóságok 48 órán belül nem rakatják vissza a román nemzeti zászlót a szegedi román konzulátus épületére, akkor a kölcsönösségi elv alapján a román hatóságok vetessék le a kolozsvári magyar konzulátus épületéről a "Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászlót, és cseréljék fel ezt a Magyar Köztársaság állami zászlajával, amin nincs címer". A Ziua kommentárjában ezt írta "Felelőtlenség figyelmen kívül hagyni megzavarodott kirohanásait. Előbb vagy utóbb előfordulhat, hogy egyenesen bűnnek bizonyul, ha szándékosan nem vesznek tudomást Funarról." A román rádió szept. 21-i déli híradójában arról számolt be, hogy Virgil Magureanu, a román hírszerzés 1990-1997 közötti vezetője, aki most az általa alapított Román Nemzeti Párt (PNR) ideiglenes elnöke, sajtóértekezletén "pártja vezetősége nevében felhívta a figyelmet az Alföldi Lászlóval, Magyarország új romániai konzuljával kapcsolatos kémkedési gyanúra, amit nagyobb figyelemmel kell kezelni. Az ügy önmagában nagyon súlyos, és nem úgy kell hozzáállni, ahogy azt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tette." /A keddi román napilapok szerint Kolozsvár polgármestere újabb provokációkra készül a magyar főkonzulátus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./1999. szeptember 22.
Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/. 1999. szeptember 23.
Carl Siebentritt másodtitkár, az Amerikai Egyesült Államok kolozsvári információs irodájának vezetője cáfolta Funar azon állítását, mely szerint ő maga is fölháborodott Alföldi kinevezésének a hírén. A konzul leszögezte, hogy Funar alaposan túllőtt a célon amikor Alföldi személyét minősítette. "Ahogyan én látom a dolgokat, egy külföldi diplomata alkalmasságát kormányszinten bírálják el, és semmi esetre sem a helyhatóságok szintjén." - jelentette ki Siebentritt, aki ugyanakkor sajnálatos eseménynek nevezte a múlt hét közepe óta történteket és elismerőleg szólt a "magyar kollégák" agresszivitástól mentes válaszáról. Szept. 22-étől Kolozs megye prefektusa újabb hat napra betiltott minden utcai tüntetést. Ezzel reagált Funar bejelentésére, hogy tüntetni fognak. /(Turós-Jakab László): Cáfol a másodtitkár (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./