udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4171-4200 | 4201-4230 | 4231-4260 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. szeptember 23.
Dr. Csiha Kálmán püspök nyilatkozott bukaresti látogatása eredményeiről, a romániai magyar püspöki találkozóról. A püspöki találkozón lefektették az alapját egy új alapítványnak, amelynek célja: az erdélyi magyar nyelvű egyetem létrehozása. A magyar püspököket fogadta Emil Constantinescu elnök, aki előtt elmondták három nagy problémát: anyagi kérdéseket; a lelkipásztori fizetés kérdését, ami határozottan anyagi csapdának néz ki; valamint a magyar egyetem kérdését és az általuk létesítendő egyetem szándékát. Az államfő pozitívan viszonyult mind a három problémához. - Az egyetemről azt mondta, hogy semmilyen ellenvetése sincs a püspökök kezdeményezését illetően. Az állam először azt ígérte, hogy a lelkipásztorok fizetését biztosítani fogja, csupán a fizetési forma változik; most pedig a kiderült, hogy lelkipásztoroknak csak a fele kapna fizetést. Ezt Constantinescu diszkriminatívnak nyilvánította, és megígérte, hogy közben fog járni. - A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze. A mostani /nem az egyházak képviselői által készített/ tervezetben már nincs szó az egyházi javak visszaadásáról; nincs szó a felekezeti iskolák állami támogatásáról, nincs szó arról, hogy az egyházak egymás között egyenlőek, hanem csak azt írja, hogy az állami szervek előtt egyenlőek. Ebben a törvénytervezetben is inkább már korlátozásokat látnak a magyar püspökök. Úgyhogy tulajdonképpen a jelen formájában feleslegessé vált. Az egyházak kéréseit, kívánalmait 80 százalékban törölték a tervezetből, ezzel szemben negatív megfogalmazásokat vittek be. Például azt, hogy az állam nem támogatja az egyházi karitatív intézményeket. Vagy az állam nem támogatja az egyházi magániskolákat. A tervezet jelen formájában tiltó rendelkezéseket tartalmaz. Akkor pedig nincs szükség erre a törvényre. Szerepel még benne a nemzeti egyház, ez a mai Európának nem felel meg. - A kolozsvári Diakóniai központ már berendezett az önfenntartásra. És minden iskolát és minden diakóniai szolgálatot önfenntartóvá tesznek, mondta Csiha Kálmán püspök. Körülbelül egy-két évig, három évig működnek külföldi segélyekkel, és azután már önfenntartóak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Dr. CSIHA KÁLMÁN püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Kalotaszentkirály, Inaktelke, Nyárszó, Bánffyhunyad, Kőrösfő... A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ műkedvelő színjátszói elkezdik újabb "évadjukat". Ne értse félre című, zenés kabaréjukkal az elmúlt évek során már bejárták Kolozs megyét, és a környező megyék több településére is eljutottak. Előadásaik fő helyszínei az elfelejtett magyar települések, ahol igen kevés azoknak a "megszállottaknak" a száma, akik egy-egy ígéretesebb előadás kedvéért bejönnek Kolozsvárra. /HBS Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1999. szeptember 23.
Vendégségben Budapesten címmel második alkalommal rendeznek határon túli magyar színházi esteket a magyar fővárosban. A kulturális seregszemlét, amely a Fővárosi Önkormányzat, a Kapocs Alapítvány és a Thália Színház közös szervezésében indult útjára, ezúttal a vajdasági magyar színházi napokkal vette kezdetét. A szept. 25-ig tartó vajdasági napok keretében a három hivatásos délvidéki magyar teátrum társulata lép fel. Októberben, novemberben és decemberben további előadásokat tartanak a határainkon túli magyar társulatok. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének növendékei vizsgaelőadásként Moliére-től a Képzelt beteg című darabot mutatják be október 27-én. A nagyváradi Kiss Stúdió november 9-én Matei Visniec: Bohóc kerestetik című színjátékával mutatkozik be. A beregszászi Illyés Gyula Állami Magyar Színház Anton Csehov: Vidám egyfelvonásosok-jával lép fel december 11-én a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában. /Határon túli magyar színházi estek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./1999. szeptember 24.
A kormány szept. 23-i ülésén felmentették tisztségéből Alexandru Farcas prefektust. Erre azt követően került sor, hogy a parasztpártnál történt törvénytelenségek miatt Farcas párttagságát egy érvre felfüggesztették. A törvényes előírások értelmében a prefektus hatáskörét, új prefektus kinevezéséig, helyettese, Buchwald Péter veszi át. Buchwald elmondta: Mindenképpen meghosszabbítja a szept. 27-én lejáró, az utcai tüntetések tiltására vonatkozó prefektusi rendeletet. A Szabadság kérdésére, hogy szándékában áll-e kezdeményezni Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztését, Buchwald kifejtette, egyeztetni szeretne a megfelelő személyekkel. /Leváltották Alexandru Farcas prefektust A prefektusi rendeletek viszont maradnak - ígéri Buchwald Péter. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1999. szeptember 24.
Az ENSZ szept. 20-án megnyílt 54. ülésszaka alkalmat adott a tagországok diplomatáinak a kétoldalú eszmecserékre is. A román és a magyar külügyminiszter szept. 23-án találkozott. Andrei Plesu és Martonyi János elsősorban a délkelet-európai stabilitásról értekezett. Plesu és Martonyi megállapodott arról, hogy országaik együttműködnek a stabilitási egyezmény alapján létrejött, a demokráciával és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban. Jövőre az első félévben Magyarország, a második félévben pedig Románia lesz a munkacsoport egyik társelnöke. A kétoldalú kapcsolatokra rátérve Martonyi köszönetét fejezte ki azért, hogy a román kormány következetesen és egyértelműen lépett fel a Gheorghe Funar által indított rágalomhadjárattal szemben, melyet a kolozsvári polgármester az új magyar főkonzul személye ellen folytatott. /Magyar-román külügyi egyeztetés. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./1999. szeptember 24.
Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
Szeptember 23-án tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben a szövetség szokásos sajtóértekezletét. Bevezetőjében ismertette az SZKT határozatait, kiemelve a helyhatósági választások előkészítéséről hozott döntéseket. Kifejtette, hogy az RMDSZ szerint jövő tavasszal kellene megtartani a helyhatósági választásokat, hisz akkor jár le a négyéves mandátum. A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan pótköltségvetés, amely nem oldja meg a helyhatóságok ilyen jellegű gondjait, beleértve az energiaárak növelése okozta fűtési gondokat is. /Markó: tavasszal kellene tartani a helyhatósági választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
Az újabb román-magyar jogászfórum megnyitására szept. 23-án Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A két tárca együttműködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerűsíteni az eljárást, célszerű időpontban befejezni a polgári ügyeket. /Román-magyar jogászfórum Dávid Ibolya Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1999. szeptember 25.
Gerhard Schröder német kancellár szept. 23-án Bukarestbe érkezett. Balkáni körútjának ez az utolsó állomása, előzőleg Albániában és Bulgáriában járt. Huszonegy év óta most látogat első ízben német kormányfő hivatalosan Romániába. Megbeszéléseket folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel, találkozott Emil Constantinescu államfővel és a német kisebbség képviselőivel, beszédet mondott a parlamentben. - Várakozások szerint Schröder támogatásáról biztosítja Románia NATO-, illetve EU-csatlakozási törekvéseit. /Schröder Bukarestben = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Emil Constantinescu államfő nem fogadta el Ion Caramitru kulturális miniszter lemondását. Az államfő arra kérte a minisztert, hogy maradjon hivatalában, mivel vezetése alatt a kulturális tárca fontos eredményeket ért el a nehéz pénzügyi feltételek ellenére is. Ion Caramitru egy nappal korábban a kormány ülésén jelentette be lemondását, mivel a kulturális minisztérium nemcsak a kért 340 milliárd lejes költségvetési többlettámogatást nem kapta meg, hanem a pótköltségvetésről hozott döntéssel 2 milliárd lejt elvontak keretéből. /Constantinescu nem fogadta el Caramitru lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Emil Constantinescu népes küldöttség élén szept. 27-én Párizsba érkezik kétnapos tárgyalásra. A megbeszélések Románia európai uniós csatlakozási törekvéseiről, a kétoldalú kapcsolatokról és a balkáni viszonyokról folynak majd. Az elnököt Párizsba elkíséri a kormány több minisztere, valamint közéleti személyiségek, köztük Doina Cornea emberjogi harcos. /Párizsba látogat Constantinescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Szilágysomlyón már hónapok óta kettős szoborállítással próbálkozik a magyarság: egy 1848-as emlékfallal és egy Báthory István-szoborral. A szept. 25-26-ára tervezett Báthory-napok előtt néhány nappal - meglepetésszerűen - megérkezett a szilágysomlyói római katolikus plébánia címére a szoborállítási engedély. Jellemző, hogy az okmányon a július 2-i dátum szerepel. Tehát már régen jóváhagyták a szoborállítást, csak nem küldték ki idejében. Így már nincs idő az alapkőletételt a várva várt szoboremeléssel folytatni, hiszen műemlék templomról lévén szó (itt keresztelték a fejedelmet) további bukaresti engedélyekre van szükség. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó Megkezdődtek a Báthory-napok Szoborállítás nem lesz. Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Makkay József azt vizsgálta, hogy megyénként mit jelent a magyarság számára a kormányzati részvétel. Székelyföldön például tucatnyi közösségi érdekeltségű beruházás indult, megpezsdült az élet, s az emberek mintha némi reménysugarat látnának sorsuk jobbra fordulását illetően. De változott a világ a Szilágyságban és Szatmárban is, ahol a magyar nyelv lassan teret hódít a közintézményekben. A legtöbb megyében sikerült kiharcolni a koalíciós egyeztetések során az RMDSZ-nek ítélt vezetői állásokat. Egyedül Kolozs megyében bukott meg szinte minden próbálkozás. A közintézmények igazgatói állásai körül, amelyet az RMDSZ-nek kellene betöltenie, egyet foglaltunk el! Számos RMDSZ-politikus szerint azért, mert a Kolozs megyei RMDSZ vezetői igazából nem törődtek vele, hogy mi történik házuk táján. A mai kolozsvári helyzetkép több, mint elszomorító. Aki ma magyarként Kolozsvárhoz ragaszkodik, legfennebb csak azért teszi, mert itt született, vagy valamikor itt telepedett le, különben nyugodtabban megélhetne bárhol Erdélyben. Ott, ahol nem alázzák meg napi rendszerességgel, ahol a közhivatalban nem néznek át a fején, ha netán magyarul szólalna meg. - Kolozsvár az a város, ahol a magyarság már szinte mindenből kiábrándult. Nem jár színházba, operába, rendezvényekre, a régi szép időkhöz képest egyre ritkábban és rendszertelenül olvassa magyar napilapját. Kolozsvár magyarsága megalázott, kisebbrendűségben szenved, számkivetettnek érzi magát, és ha teheti, menekül. - A Kolozsvár-szindróma talán egyedüli Erdélyben. /Makkay József: Kolozsvár-szindróma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Kolozsváron szept. 23-án, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében megtartott hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés fő témája a magyar nyelvű szakoktatás volt. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke, Székely Géza tanár hangsúlyozta: az idén még hamarabb fognak elindulni a nyolcadikosok továbbtanulási terveit felmérő űrlapok, mint tavaly. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett: a magyar nyolcadikosok 80 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy elméleti líceumban folytassa tanulmányait, ez sok tanügyi szakember számára nem megnyugtató. - Azok a nyolcadikosok, akik épphogy átcsúsztak a képességvizsgán, nem valószínű, hogy időközben meg fognak táltosodni az elméleti líceumokban. Bálint Kelemen Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatási alelnöke hangsúlyozta: a hazai pedagógustársadalom sok gondjára-bajára hozna gyógyírt a lelkiismeretes tanári-nevelői munka. Sajnos - mondta -, igen sokan panaszkodnak az RMDSZ-nél arra, hogy a magyar anyanyelvű tanárok, igazgatók nem végzik dolgukat úgy, ahogyan azt kellene. - A Könnyűipari Líceum PHARE-segéllyel kialakított géphálózatát - mondta - bármelyik iskola megirigyelhetné. Az olyanszerű jelszóval, hogy "elvtársak, szakoktatást kell csinálni", már nem lehet semmit elérni. Révész Erzsébet mérnök-tanár - akinek fontos szerepe volt a magyar tannyelvű szakoktatás beindulásában - határozottan kiállt a magyar szakoktatás továbbfejlesztésének terve mellett. /Szabó Csaba: Élénk vita a pedagógusok évnyitó gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
A Homo Ludens Alapítvány - támogatói segítségével - segített abban, hogy megtarthassák az I. Romániai Magyar Bábostalálkozót. A találkozó fontosabb megállapításai: a bábvilágban nincs felsőfokú oktatás (sem színészeknek, sem rendezőknek, tervezőknek, bábkészítőknek), a pedagógusok nem figyelnek a bábosokra, a kritika szinte teljesen hiányzik. /Hegyi Réka, Fegyveresi Anikó: I. Romániai Magyar Bábostalálkozó. A szakmai találkozások felette szükséges voltáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 25.
Szeptember 25-én a gyergyószentmiklósi Gazdasági Iskolaközpont ünnepélyes keretek között fölvette gróf Batthyány Ignác volt erdélyi püspök nevét. Gróf Batthyány (1741, Németújvár - 1798, Kolozsvár) Grázban és Rómában végezte teológiai tanulmányait, egri kanonok, majd 1780-tól Erdély püspöke. Hittudományi és történelmi műveket írt, feldolgozta a Vatikán könyvtárának és levéltárának magyar vonatkozásait, e munkája később történelmi forrásértékkel bírt. Gyulafehérváron ő alapította a róla elnevezett könyvtárat és csillagvizsgálót. Püspöksége idején ő adományozott egyházi területet iskolaépítésre ott, ahol ma a Gazdasági Iskolaközpont épülete áll. Az ünnepséget Farkas Zoltán iskolaigazgató nyitotta meg, majd dr. Jakubinyi György római katolikus érsek méltatta elődje munkásságát. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, történész az iskola történetét ismertette. Leleplezték gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök domborművét, amelyet egyelőre gipszváltozatban készített el Burján G. Emil szobrász, s amelynek bronzba öntését tervezi az iskola. /Névadó ünnepség a Gazdasági Iskolaközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Névadó ünnepség Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1999. szeptember 27.
Szept. 25-én Valeriu Stoica igazságügy-miniszter Kolozsváron találkozott a bíróság, a törvényszék, az ügyészség képviselőivel. Szerinte jelenleg a legnagyobb gondot a polgári és büntetőjogi perek sorozatos halogatása jelenti, ez ugyanis fokozza az elégedetlenséget, és csökkenti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat. A miniszter beszámolt arról a kormány által kezdeményezett törvénytervezetről, amely a büntető törvénykönyv újabb módosításáról szól. A tervezet bevezeti a kiküldött (megbízott) bíró intézményét, amely az emberi szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket hivatott végrehajtani: előzetes letartóztatás, házkutatás stb. /Valeriu Stoica Kolozsváron. Komoly gondot jelent a perek halogatása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./1999. szeptember 27.
Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ elnök, parlamenti képviselő felhívással fordult valamennyi, az európai normákat tisztelő román honfitársához, hogy emeljék föl szavukat Funar kolozsvári polgármester rágalmai ellen, amely méltóságérzetében és emberségében sérti a kolozsvári és összmagyar nemzeti közösséget. Uszító megnyilvánulásaival, alaptalan minősítéseivel megtéveszti a helyi és országos román közvéleményt. A közös örökség, Kolozsvár szellemi európaiságának megőrzése "közös felelősségünk és feladatunk." Az állami intézményeknek kötelességük a Btk 1681. cikkelyének szellemében eljárni és cselekedni. A Btk 1681. cikkelye tisztán megfogalmazza: "Hamis hírek, információk vagy adatok, illetve hamisított okiratok bármilyen módon való terjesztése, amennyiben a cselekedet az állam biztonságát vagy Románia nemzetközi kapcsolatait sértheti, 1 évtől 5 évig terjedő börtönnel büntetendő." E törvényes előírás betartása, minden állampolgárnak, még Kolozsvár polgármesterének is kötelessége. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./1999. szeptember 27.
Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./1999. szeptember 28.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora kifejtette: nagy előrelépésnek tartja, hogy a tanítóképző líceumok átalakulhatnak felsőfokú intézményekké. Az egyetem eddig öt magyar és hét román tannyelvű pedagógiai líceumot vett át, ezek a jövőben az egyetem kollégiumaiként működhetnek. Idén a magyar hallgatók számára több mint nyolcszáz ingyenes, és majdnem ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. Így az első éven körülbelül 1500-ra tehető a magyar nemzetiségű hallgatók száma. Azonban a jogon és a közgazdasági szakon a magyar nyelvű oktatást nem sikerült beindítani. Szilágyi hangsúlyozta, fő célkitűzésük az önálló magyar tagozat létrehozása. A kormánynak határozatban kellene rögzítenie a kolozsvári tudományegyetem szerkezetét, ennek keretén belül pedig a magyar karok és tanszékek létét. Szilágyi elképzelhetőnek tartja, hogy a jogon bizonyos előadások magyar, míg mások román nyelven folynának. A jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló magyar egyetem létrehozását, a romániai magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a hiányszakokat pótolhatja. Ezért csak üdvözölni tudják az egyházaknak az erdélyi magyar magánegyetem létesítésére vonatkozó kezdeményezését. A magyar egyetemnek csakis Kolozsváron lehet a központja, hiszen egyetlen erdélyi városban sincsenek meg azok a feltételek, amelyek biztosítani tudnánk a megfelelő szintű felsőfokú képzést. /Papp Annamária: Legfőbb célunk az önállósulás Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./1999. szeptember 29.
Szept. 28-án tartották a Babes-Bolyai Egyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatán az ünnepélyes főiskolai tanévnyitót. Dr. Pándi Gábor egyetemi docens, főigazgató, valamint Dombai István igazgatóhelyettes hangsúlyozták, hogy a Gyergyószentmiklóson tanulók az egyetem teljes jogú diákjai, akiket a Babes-Bolyai Egyetem neve éppúgy kötelez, mint a Kolozsváron tanuló kollégáikat. A most tanévet kezdő 222 diákból 154-en magyar, 68-an román tagozaton folytatják tanulmányaikat. Turizmus szakon első éven 54, másodéven 83, harmadéven pedig 41 hallgatója van a főiskolának, kartográfia szakon első éven 17 magyar, 2 román, másodéven 20 magyar és 5 román tagozatos hallgató képezi magát. A gyergyói főiskolán 44-en tanulnak tandíj ellenében, a többiek tanítási költségeit az állami költségvetésből finanszírozzák. /Főiskolai tanévnyitó Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./1999. szeptember 29.
Nagyváradon a Szigligeti társulat bemutatta Tamási Áron életművének kiemelkedő darabját, az Énekes madarat. Az évadnyitó előadás létrejöttében több neves magyarországi vendég is részvett. A rendező a budapesti Jászai-díjas Gali László, a főszerepben az ugyancsak budapesti színművész, Oze Áron lépett fel. A Magdót alakító Gajai Ágnes idén végezte el a kolozsvári színművészeti főiskolát. /Évadnyitó Tamásival. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1999. szeptember 29.
Ravasz László püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon a róla elnevezett emlékházban, a Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében. Az emlékesten jelen voltak a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztői és tudósítói. Gecse Géza főszerkesztő ismertette a szerkesztőség munkáját és céljait. Elmondása szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye elég aggasztó. Az erdélyi hallgatottság az anyaországinak körülbelül 17%-a, az utóbbi időben a sugárzás erőssége is csökkent, és anyagilag egyre rosszabbul állnak. /Bánffyhunyadon járt a Magyar Rádió. Ravasz László püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./1999. szeptember 30.
A Homo Ludens Alapítvány szervezésében nemrég sor került az I. Romániai Magyar Bábostalálkozóra. Vincze Lászlót, az alapítvány elnökét elmondta, hogy a szakmai beszélgetéseknek a szakkritika hiánya miatt nem lehetett célja az előadások kiértékelése. Megfogalmazódott viszont egy romániai magyar bábos érdekszövetség létrehozásának az igénye. Évente szeretnék megrendezni a romániai magyar bábfesztivált. /Lesz folytatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1999. szeptember 30.
A Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999. 2-3. száma esszéinek, dolgozatainak, vitacikkeinek zöme a kettős állampolgárság elméleti és gyakorlati vonzatait boncolgatja, de a 460 oldalas kiadvány kitér a kisebbségi lét más politikai területeire is. A 2-3-as szám sikerét - véleményem szerint - elsősorban azok az esszék biztosítják, amelyek mögött nem sejlenek fel többé-kevésbé nyilvánvalóan az RMDSZ-aktuálpolitikával kapcsolatos szerzői célirányos üzenetek. Különben ez utóbbiak sem lógnak ki a kiadványból - nem bontják meg szerkezeti egységét -, hiszen az esetleges olvasó számára az esszé-sorozat eléggé körvonalazott képet nyújt arról, hogyan is gondolkoznak azok, akikkel például az olvasó nem ért egyet. Nemcsak a kettős állampolgársággal és más kisebbségpolitikai témákkal kapcsolatos hozzáállások különbözősége ötvözi szerencsésen e kiadványt (a szám felelős szerkesztője Székely István), hanem a stílus-paletta is: a kitűnő tollú, európai kitekintésű szerzők mellett ott törpülnek a nagy hangú, erőszakos hangvételű, középszerű szerzők szürke, magyartalan (gép-magyar nyelven írt) "tollgyakorlatai" is. A romániai magyarság kisebbségpolitikai útvesztői iránt érdeklődők számára komoly kapaszkodót jelentenek a kiadvány dokumentum-fejezetei. Kétségtelen: sikeres számról van szó. /Magyar kisebbség, 1999. 2-3. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1999. szeptember 30.
A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./1999. szeptember 30.
A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./