udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4231-4260 | 4261-4290 | 4291-4320 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. október 6.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya október 8-9. között tartja ötödik vándorgyűlését Marosvásárhelyen. Az ülésszakot a helyi fiókegyesület szervezi, témája: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben - előzményei, lefolyása és következményei. Az ülésszakon bukaresti, budapesti, kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, szászrégeni, dicsőszentmártoni és marosvásárhelyi előadók ismertetik a forradalomra és szabadságharcra vonatkozó történelmi, irodalomtörténeti, egyháztörténeti és néprajzi kutatásaik eredményeit. /EME-vándorgyűlés Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./1999. október 7.
Október 1-4-e között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletű tanterveit az I-XII. osztály számára. A magyartanárok munkacsoportjának megbeszélésén jelen voltak dr. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, dr. Zsolnai József kutató és tantervkészítő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára és más magyarországi szakértők is. Az év végéig teljes egészében elkészülő új Magyar nyelv és irodalom tantervcsomag (I-XII. osztályig) illetve a hozzárendelt Gyakorlati útmutató alkalmazására a 2000-2001-es iskolai tanévvel kezdődően kerül majd sor. A munkatanácskozáson részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár is. /Klárik Attila: Egységes tantervkoncepció született... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./1999. október 8.
Az okt. 7-i napilapok beszámoltak az Aradon történtekről. Bár a tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség semmit sem tett a gyalázkodók eltávolítására. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár okt. 7-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: nem diplomáciai kérdés, hanem pszichiátriai probléma, hogy egy pár tucat emberből álló marginális csoport megpróbálta megzavarni az okt. 6-i aradi megemlékezést. Úgy vélte, Aradon hibázott a román rendőrség, amikor a szélsőséges csoportot nem tartotta távol az eseményektől. Az RMDSZ az okt. 7-i kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgálják ki az aradi incidenst, és vonják felelősségre a bujtogatókat. - A román-magyar megbékélési park gondolatának az ellenzék részéről való támadása erőteljesen ártott az ország külföldi megítélésének - jelentette ki Valeriu Stoica igazságügy-miniszter. /Vizsgálják ki az aradi incidenst. Visszhangok az ünnepi megemlékezésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
A képviselők okt. 7-én elfogadták az állampolgárok saját dossziéhoz való hozzáférését megengedő és a Szekuritáté politikai rendőrségi minőségét leleplező törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését. A képviselők által elfogadott megfogalmazásban a jelen törvény hatálya alá lépnek az RHSZ, a KHSZ, a Köztársasági Õrezred, valamint a Rendkívüli Távközlési Szolgálat igazgatói és ezek helyettesei. - Nem ellenőrizhetők a belügyi hírszerző szolgálat alkalmazottai, leszámítva az adminisztratív feladatköröket ellátó civil személyzetet. A képviselők helyeselték a szenátus és az egyeztető bizottság javaslatát, miszerint a diplomáciai és konzulátusi személyzetre is kiterjeszthetők legyenek a törvény rendelkezései. /Megtudjuk a volt szekusok nevét. A képviselők elfogadták a Ticu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
A francia és román hadsereg közötti együttműködés bővítéséről, hadiipari kooperációk kialakításáról tárgyalt Párizsban Victor Babiuc román védelmi miniszter. Megállapodott abban, hogy a hónap végén népes román küldöttség érkezik Párizsba, előkészítendő a két hadsereg számos területre kiterjedő, több évre szóló hosszú távú együttműködési programját. Victor Babiuc megbeszéléseket folytatott több francia hadiipari cég, köztük az Eurocopter, a Matra és a Thomson képviselőivel, s találkozott a francia állami hadimegrendelésekkel foglalkozó DGA vezetőjével is. /Francia-román védelmi és hadiipari együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
Az október 6-án Aradon történtekkel és az előző napok ehhez kapcsolódó eseményeivel kapcsolatban az RMDSZ állásfoglalást adott ki, elítélve az ismételt magyarellenes hangulatszítást. Az RMDSZ felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert az aradi incidens kivizsgálására, és a bujtogatók felelősségre vonására. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékek részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket, valójában a magyarok nyomait akarják kitörölni Erdélyből. Sajnálatos, hogy a román kormányzati tényezők nem voltak következetesek saját döntésük kivitelezésében, meghátrálnak a rosszindulatúan gerjesztett feszültség előtt. A rendfenntartó erőknek nem lett volna szabad eltűrniük, hogy egy engedélyezetlen ellentüntetés alakuljon ki, és magyarellenes, xenofób jelszavak kiabálásával próbáljanak meggyalázni egy méltóságteljes emlékünnepséget. /Az aradi bujtogatók felelősségrevonását követeli az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, okt. 8-án tartotta országos konferenciáját Bukarestben. A tanácskozáson megújították a párt vezetését, és jóváhagyták a jövő évben esedékes választásokra szóló stratégiát. A párt Ion Iliescu volt államfőt, a párt újraválasztott elnökét jelöli a jövő évben esedékes elnökválasztásra. - A leendő koalíció létrehozásáról már megkezdődtek a tárgyalások az RTDP és a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt között. Ehhez a szövetséghez szeretne csatlakozni a jelek szerint a Demokrata Párt is. Adrian Nastase első alelnök szerint az RTDP biztosítani fogja, hogy "Erdély román föld legyen és maradjon". /Iliescu az RTDP államfőjelöltje Választási stratégiájukban nagy hangsúlyt fektetnek Erdély megnyerésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1999. október 8.
A Bukaresti I. Körzeti Bíróság október 5-én tartotta annak a két pernek a tárgyalását, melyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás vádjával indított Cristian Tudor Popescu, az Adevarul című napilap főszerkesztője és Dorin Suciu újságíró ellen. A bíróság kihallgatta a feleket az Adevarul újság 1998. június 21-i, 22-i és 25-i lapszámaiban elkövetett rágalmazás tárgyában, különös tekintettel arra a súlyos külpolitikai vonatkozású koholmányra, mely szerint Tőkés László Orbán Viktor magyar kormányfővel egy titkos egyezséget kötött volna a magyar-román kapcsolatok megmérgezése céljából. A másik rágalom szerint a püspök szoros kapcsolatokat tart fenn temesvári szélsőjobboldali, legionárius körökkel. A további írásbeli bizonyítást rendelt el, bekérve az inkriminált írások alapjául szolgáló bizonyító iratokat. Dorin Suciu állítása szerint egy, az RMDSZ vezető személyiségei köréből származó fax-dokumentumról van szó, melyet mindeddig az adatközlők védelmében kezelt bizalmasan. /Tőkés kontra Adevarul. Írásbeli bizonyítást kér a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
Szilágycsehben a városi RMDSZ, a Tövisháti Kulturális Társaság, valamint a református és a római katolikus egyház szervezésében október 6-án emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc leverésének és az aradi 13 honvéd tábornok kivégzésének 150. évfordulójáról. A Magyar Házban dr. Egyed Ákos akadémikus ismertette "Erdély 1848-1849" című könyvének második kötetét, előadást tartott a szabadságharc vívmányairól, nemzetközi visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy a román sajtóban agyoncsépelt "40 ezer román áldozat" elmélete fantazmagória, alaptalan és hamis állítás. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben lévő millecentenáriumi kopjafát, a Fábián Dániel szabadságharcos emléktáblát, valamint a római katolikus templom előtti millecentenáriumi emléktáblát. /Baksai Károly: Tövisháton is emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1999. október 8.
Okt. 8-án az örmény kisebbség történelmi múltjának ismertették A nemzeti kisebbségek bemutatkoznak című rendezvénysorozat keretében, a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezésében. Az Arménia Alapítvány, valamint az Arménia Örmény-Magyar Baráti Társaság képviselője is jelen volt. Varduca Azaduhi festőnő felelevenítette az örmény történelem több tragikus eseményét, Dr. Berdj Asgian akadémikus az örmény művészetről, Parasca Olivér pedig az örmények kulturális és művelődési életéről beszélt. Kiss Ferenc emlékeztetett I. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem meghívására. 1669-től Moldvából több hullámban mintegy 3000 örmény család kelt át a Kárpátokon és telepedett le Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Csíksomlyón, Petelén, Görgényszentimrén, Szépvízen, Szamosújváron és Ebesfalván. /Papp Annamária: Bemutatkozott az örmény kisebbség. Emlékezés a két magyar-örmény vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1999. október 8.
Elhunyt dr. Bodor András, a Bolyai, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszora. Az ókori egyetemes történelem tanára volt. Az 1990 után újjáalakult unitárius egyesület, a Dávid Ferenc Egylet elnökévé választotta. Okt. 8-án dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte a temetési szertartást a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6., Tudósítások. = Unitárius Közlöny (Kolozsvár), szeptember-október - 4. sz./ Dr. Bodor András /Magyarszovát, 1915. aug. 5. - Kolozsvár, 1999. okt. 4./1999. október 9.
Okt. 9-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ nemzeti liberális platformjának, a Reform Tömörülésnek Kolozs megyei szervezete. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés, és az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint Bencze Tibor, Mátis Jenő és Papp Előd alelnökök. Toró T. Tibor politikai tájékoztatójában beszámolt a platform eddigi tevékenységéről, az elért eredményekről és kudarcokról, valamint a további feladatokról. Megválasztották az ügyvezető testületet, amelynek elnöke Hajdó Csaba, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ifjúsági alelnöke lett. /Megalakult a Reform Tömörülés Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1999. október 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./1999. október 9.
Az Algyógyi Pihenő Központot a kolozsvári református püspökség egy régi, viharvert parókia épületéből alakította ki. Ide nyaranta több csoportban járnak szórványfiatalok turnusos anyanyelvi táborokba. Algyógy szórványmagyarságunk leggroteszkebb képlete. Három árva, utolsó szórványlélekre jut két egész templom, írta Zsiskú János a szórványgondozó lelkészek algyógyi találkozójáról tudósítva. Algyógyon, Magyarigenben, Marosszentimrén, és még sok szórványtelepülésen: néptelen, gazdátlan, sorsukra hagyott templomok, parókiák, nullaszaldós magyarság. A beolvadás egyre aggasztóbbá válik: Küküllőalmás, Medgyes környéke, Bereck, Oroszfalu, Kissármás, bánsági szórványvidék, Nagyenyed környéke, újabban és egyre hangsúlyozodóbban Szatmár környéke is. Hetente tűnnek el ifjaink magyarországi munkavállalásra, sokszor végleges kitelepedésre, mondta az egyik tiszteletes. Egyre több fiatal keres boldogulást Kanadában. Elhangzott az is, hogy megjelentették a Zarándi Zarándok című szórványlapot. /Zsiskú János: Szórványgondozó lelkészek találkozója. Algyógy, 1999. augusztus 30-31. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. október 9./1999. október 9.
Okt. 9-én az ötödik születésnapját ünnepelte a Humanitárius Alapítvány által működtetett Teodidaktosz bentlakása. Vízi Imre, az alapítvány elnöke és a bentlakás ügyvezetője megnyitóbeszédében elmondta: az intézmény 1994 októberében nyitotta meg először kapuit, és azóta nyugodt második otthont biztosít a 31 bentlakójának. /Majláth Orsolya: Ötéves a Teodidaktosz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1999. október 9.
Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./1999. október 9.
Okt. 7-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában bemutatták Márkus-Barbarossa János /sz. 1955/ Éjfél a repülőtéren című verseskötetét. A másság már a kötet elején is észlelhető: az eddig megszokott oldalszámozást az ábécé betűi helyettesítik. A könyvet Domokos Csaba grafikái díszítik. Márkus-Barbarossa János életének - mint mondta - két alapvető vonása van: a tolerancia és a humor. A sokoldalú művésznek tavaly hangszerkiállítása volt, idén a 25 év terméséből összeválogatott verseit adta ki. Ami pedig a jövőt illeti, talán a készülő szonettkötetével is megismerkedhetünk. /Majláth Orsolya: Éjfél a repülőtéren, avagy egy másfajta könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
A Korunk Galéria tárlatainak fáradhatatlan szervezője, Heim András okt. 8-án ismét alkotóként mutatkozott be, kettős minőségében. Úgy is mint grafikus és úgy is mint művészeti író. A kiállítás képeit az önvallomásokkal, esszékkel kiegészített Építem a rendet című, most megjelent grafikai albumának anyagából válogatta. /Megnyílt Heim András kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
A Házsongárdi temetőben nap mint nap törik szét a magyar sírköveket. Sok a ledöntött, összetört emlékmű. A sírkertnek csak 10%-a van gondozva. A temető irodájában bejelentették, hogy ledöntötték a sírköveket. Vonták a vállukat. /Levey Ferenc: Lopják, ledöntik a Házsongárd sírköveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./1999. október 9.
Székely Géza /Kolozsvár/ kifejtette, hogy nem túl divatos műfaj manapság a rézkarc, nagyon munkás, de neki ez a kedvenc, ez mond a legtöbbet. Szívesen is készíti rézkarcait. Munkáiban a csernátoni székely ember ízes beszéde keveredik a képzőművész szavakban is képszerű fogalmazásmódjával. Időnként olajképekkel is jelentkezik. "Régen volt a szocreál - legalábbis helyi viszonylatban - most van a McDonalds étkeztetés mintájára szabott művészet. A készen kapott dolgok fetisizálása." - jelentette ki. /Vissza a gyökerekhez. Provokatív képek, provokatív gondolatok Székely Géza műtermében /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 10.
Gaál Gábor a kommunista diktatúra 1945 utáni első éveinek vezető marxista ideológusa volt, a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, akadémikus. 1950-ben bírálni kezdték megjelent könyvét, a bírálat egyre hevesebb lett. A támadó cikkeket eddigi elvtársai /Csehi Gyula, Sőni Pál, Robotos Imre/ írták, élükön a nagyhatalmú Salamon Ernővel, aki a Iosif Bogdan nevet vette fel. Sokan a bírálatok hatásának tudták be azt, hogy szívroham végzett vele 1954-ben. Gaál Gábor kanonizációja megindult, volt tanítványai több könyvet adtak ki, a méltatások során az egykori marxista vezető hős, mártír és áldozat lett. Tordai Zádor /Legyünk realisták!, Magvető, Budapest, 1977/, Tóth Sándor /Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából. Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946-1986. Balassi, Budapest, 1997/, Gáll Ernő /Számvetés, Komp-Press, Kolozsvár, 1995/ könyvei sorra tisztelegtek az elhunyt emléke előtt. Tóth Sándor még azt is kifejtette, hogy életművének azt a részét, amely jelenleg "értelmezhetetlen", azt az életműtől el kell különíteni. /Tehát a "dogmatikus" szellemű tanulmányait./ Tapodi Zsuzsa helyesen állapította meg, hogy ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez Gaál Gábor szövegkorpuszának, életművének egyharmada, ezt akkor írta, amikor megvalósulni látszott az a rendszer, amiért harcolt, ekkor volt főszerkesztő, tanár. Ez tehát az életmű szerves része. /Tapodi Zsuzsa: A sors mint jelkép. A Gaál Gábor-i utóélet kultikus vonulata. = Helikon (Kolozsvár), okt. 10. - 19. sz./1999. október 10.
Három évvel ezelőtt, 1996. szept. 17-én nyílt meg Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Ház, amely külföldi segélyszervezetek támogatásával épült föl és katolikus egyházi személyek konferenciákat, tanulmányi hétvégéket, tanfolyamokat rendeznek benne. Az idők folyamán a ház önellátó lett, nem terheli a gyulafehérvári főegyházmegye költségvetését. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./1999. október 11.
A Kolozsváron székelő Református Pedagógiai Intézet okt. 9-én egynapos konferenciát szervezett egyház-iskola-család témakörben Marosvásárhelyen. A közel 250 jelen levő lelkésznek, tanárnak, kántor-tanítóképzős diáknak dr. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök hirdetett igét, majd A felekezeti nevelés jelenlegi helyzete címmel Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa tartott előadást. Hangsúlyozta a felekezeti iskolák és továbbképző intézmények szükségességét, kiemelve, hogy a közel 450.000 reformátusnak hitvallásos kötelessége fenntartani azokat az iskolákat, ahol a megmaradáshoz szükséges értelmiségi magot képezik. A Marosvásárhelyen működő Református Diakonissza-képző jelenéről dr. Nagy Attila igazgató beszélt, elmondva, hogy az intézetnek immár 190 végzőse van, legtöbbjük asszisztensként dolgozik állami és magánrendelőkben. Barabás László, a Kántor-tanítóképző Főiskola nehézségeiről szólva tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a főiskola még mindig a magyarországi nagykőrösi főiskola kirendeltségeként működik, a hazai jogi keretek nem engednek másra lehetőséget. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta: bár Andrei Marga tanügyminiszter rendelettel jóváhagyta a marosvásárhelyi Református Kollégium önállósodását, azonban két hétre rá visszavonta azt. /Simon Virág: A gyakorlati oldal elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./1999. október 11.
1944-es áldozatok: 1944 szeptember-októberében román fegyveresek több helyen gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete... összesen harminchárom településben fordultak meg és több mint száz az áldozatok száma. Csíkszentdomokoson 12 magyar embert /köztük 18 éves fiút és 82 éves asszonyt/ gyilkoltak meg Olteanu fegyveresei. /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról (RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995).1999. október 11.
Marosvásárhelyen, város központjában, a Kultúrpalota tőszomszédságában, egy kocsmából könyvesüzlet lett. Okt. 11-én András Veronika és férje, Jenő Székelyudvarhelyről Gaudeamus Könyvesbolt-hálózatuk harmadik láncszemeként, Udvarhely és Kolozsvár után, Marosvásárhelyen nyitották meg Gaudeamus libáriumukat. A boltnak hangulata van, a könyvkínálat kiegyensúlyozottsága, színvonala, változatossága szemmel látható. /Bögözi Attila: Vivát librárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1999. október 12.
Okt. 11-én Kolozsváron a polgármesteri hivatal sajtóértekezletén Minodora Fritea elmondta: a hivatal további büntetéseket rótt ki a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumára, hiszen a Főtér 23. szám alatti ingatlanon még mindig ott "a Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászló". Október elejétől a polgármesteri hivatal minden második nap kihágási jegyzőkönyvet állított össze, ugyanis szerintük az épületen levő zászló "közfelháborodást kelt és sérti a románok nemzeti érzését". Jelen pillanatban a büntetések összege máris több mint 1,5 millió lejre rúg. Az első büntetés után a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriuma átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amelyben leszögezte: a magyar főkonzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a főkonzulátus hatáskörébe tartozik. /Kiss Olivér: Továbbra sem fizetnek a reformátusok A városháza perbe fogta az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1999. október 12.
Kelemen Hunor államtitkár elmondta: anyagi okok miatt feltehetően elmarad az idén novemberre tervezett román kulturális hét Budapesten. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a román kulturális hét esetleges elmaradása kizárólag anyagi okokra vezethető vissza, abban semmilyen szerepet nem játszik az, hogy Ion Caramitru miniszter nehezményezte, hogy vele szemben a térségből Magyarország is jelöltet állít az UNESCO főigazgatói tisztére. /Elmarad a román kulturális hét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./