udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4201-4230 | 4231-4260 | 4261-4290 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. szeptember 30.
A Romániai Magyar Cserkészetet a lehetőségek ki nem használása jellemzi. A magyarság öntudat-hiányban szenved, amit átvesz az ifjúság is. Itt van a lehetőség a cserkészetre. A cikkíró a Bihar megyei Mezőtelkin megszervezte a Bocskai István cserkész-csapatot. Kérték felvételünket az országos szövetségbe. Választ a mai napig sem kaptak. Jó szívvel olvasta a Próbacserkészek könyve 1999 kolozsvári kiadását, Tőkés Elek szerkesztésében. Ha nem is tanultunk belőle sokat, de megerősítette bennünk a bizalmat, hogy mi azon az úton haladunk. /Kovács István, Mezőtelki: Cserkészeti gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1999. szeptember 30.
A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./1999. szeptember folyamán
A Tudóstalálkozó - 2000 a milleneumi ünnepségek szerves része lesz. Ennek előkészítését szolgálja a szept. 15-i programadó konferencia. Az előadók között van Benkő Samu akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ aktívan részt vesz az előkészítésben. - Megjelent a Firka idei 1. száma, a fizika, a kémia és informatika tárgyköréből vett tanulmányokkal. /EMT Tájékoztató (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa, Kolozsvár), szept. - 9. sz./1999. október 1.
Szept. 28-án a polgármesteri hivatal felszólította a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumát: amennyiben a kolozsvári magyar főkonzulátus épületéről nem távolítják el a magyar állam címerével ellátott zászlót, négyszázezer lejes büntetést rónak ki a református egyházközségre, az épület tulajdonosára. Mint ismeretes, a magyar állam a református egyháztól bérli az ingatlant. Papp Zoltán, a kuratórium elnöke elmondta: még szept. 28-án átiratot küldtek a polgármesteri hivatalnak, amelyben leszögezték, hogy a magyar konzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a konzulátus hatáskörébe tartozik. /Hiába a polgármesteri felszólítás. Nem fizetnek a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1999. október 1.
A román ellenzéki pártok aradi szervezetei jelezték, hogy amennyiben az aradi vértanúk szobrát elhelyezik az emlékparkban, okt. 1-jén tiltakozásul élőláncot alkotnak. A helyi román sajtó már hónapok óta heccelte a közvéleményt az emlékmű felállítása ellen. /Tiltakozás a vértanúk szobra ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1999. október 1.
Szabó János honvédelmi miniszter szept. 30-án befejezte kétnapos hivatalos romániai látogatását. Fogadta őt Radu Vasile miniszterelnök is. A találkozón Szabó János megerősítette, hogy Magyarország a NATO tagjaként is támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Radu Vasile hangsúlyozta: kormánya oly módon kívánja fejleszteni a román-magyar kapcsolatokat, hogy az mindkét félnek hasznára váljon. /Szabó János magyar honvédelmi miniszter befejezte romániai látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1999. október 1.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1999. október 1.
Okt. 3-án tartják a Sulyok István Református Főiskola nyomdokába lépő Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes tanévnyitóját. A tanintézet leválik a kolozsvári teológiai intézetről, és önállóvá válik. - Elsősorban teremgondjaik vannak. Még mindig nem szabadult fel az épület. /Kulcsár Andrea: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./1999. október 1.
Banner Zoltán Szatmárnémetiben született, évtizedekig volt az Utunk /Kolozsvár/ művészeti szerkesztője. A neves művészeti szakírót és előadóművészt jól ismeri az erdélyi közönség, jelenleg Békéscsabán él. Kolozsvárról Békéscsabára költözése először csak egy címváltozás volt, hiszen írta az Erdélyi magyar művészet a XX. században című könyvét. 1988-ban Erdély még divatban volt. Készülő könyvét sürgették, előadóestjeire sok helyen volt igény. Azóta nagyot fordult a világ: nincs divatban Erdély, az erdélyi szellem, az erdélyi kultúra. "A közmagyar társadalom sokkal inkább elvesztette a nemzeti tudatát, mint az erdélyi magyar társadalom." - állapíthatta meg Banner Zoltán. Előadói terveivel fel kellett hagynia. Nagy munkájának első kötete 1990-ben jelent meg, a hivatásos művészetet dolgozta fel, a második 1995-ben következett, Teremtő önvédelem címmel, az erdélyi magyar naiv művészekről szólt, a harmadikat most szerkeszti, az önéletíró művészek írásaiból. - Banner 1972-ben a Dacia Kiadónál indított el egy sorozatot, összesen hét könyv jelent meg. Ezt szerette volna folytatni, mert a világ egyetlen régiójában sem fejezi ki magát annyi képzőművész írásban, mint Erdélyben. Ebben a kötetben a levéltől kezdve a naplón keresztül a gondosan megfogalmazott előadásig minden műfaj szerepel majd, eddig 54 művésztől van kézirata. /Ágopcsa Marianna: "Nem lelket, csak lakást cseréltem?" - Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./1999. október 1.
Nyárádszentlászló kis református gyülekezetének /156-an vannak/ életében nagy esemény történt: új templomukat szentelte fel dr. Csiha Kálmán püspök. Nyárádszentlászló kis vályogtemploma egyre romlott, félő volt, hogy összedűl. Ezért láttak neki a templom építésének. Levelet írtak az Angliában élő báró lemhényi dr. Zsigmond András orvosnak, hogy segítsen. Õ azután gyűjtést indított, a templom harangja és orgonája, a templom melletti ifjúsági ház az ottani gyűjtés eredménye. /Máthé Éva: Ellenszélben is előre menni! Templomszentelés Nyárádszentlászlón. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Kolozsvár, okt. 1., 19. sz./1999. október 1.
Augusztusban köszöntötte Csittszentiván gyülekezete lelkipásztorát, a negyven éve itt szolgáló id. Balogh Károlyról. 1994 és 1998 között új emeletes gyülekezi házat építettek e templom mellé. /Negyven év határán. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Kolozsvár, okt. 1., 19. sz./1999. október 2.
Okt. 2-án a Romániai Üzletemberek Egyesületének szervezésében tartottak szemináriumot Kolozsváron. Az eseményen jelen volt Petre Roman, a Demokrata Párt (DP) elnöke, Theodor Stolojan volt miniszterelnök, Teodor Melescanu, a Romániáért Szövetség Párt (RSZP), illetve Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnöke. - Ion Iliescu a fokozódó elszegényedés, a vásárlóerő csökkenése miatt a jelenlegi kormányzatot hibáztatta. Petre Roman Románia Európa uniós csatlakozására fektette a hangsúlyt. Teodor Melescanu a jövőbeni kormánykoalíció alapkövét látta ezen a találkozón. /Alakulóban az új kormánykoalíció? Ismét egy "frontban" Iliescu, Roman és Melescanu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./1999. október 2.
A Román Nemzeti Egységpárt bűnvádi feljelentést tett Frunda György RMDSZ-szenátor ellen a Legfelsőbb Ügyészségen. Az RNEP szerint Frunda kijelentései súlyos kárt okoztak a párt tekintélyének mind a közvélemény, mind pedig a párttagok előtt. Valeriu Tabara választ vár arra, miért nevezte a szenátor pártjukat szélsőségesen nacionalistának és magyarellenesnek? /Bűnvádi feljelentés Frunda ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./1999. október 2.
A vádlott távollétében lefolytatott tárgyaláson a dési bíróság ötmillió lejes pénzbírságra ítélte Sabin Ghermant, a Pro Transilvania Alapítvány elnökét. Florian Caba tábornok rágalmazás miatt tett ellene feljelentést. A tábornok az 1989-es kolozsvári decemberi eseményekről készített legfelsőbb ügyészségi jelentésben a vádlottak listáján szerepelt, és sértve érezte magát azért, mert Sabin Gherman a helyi televízió egyenes adásában azt állította, hogy a tábornok felelős a ?89-es események megtorlásáért, ugyanis parancsot adott, hogy lőjenek a tüntetőkbe. Sabin Gherman fellebbezni fog. Szerinte a dési bíróság politikai jellegű döntést hozott, mivel az ügyirat állandó utalást tartalmaz arról, hogy ő a Pro Transilvania Alapítvány elnöke, ennek következtében pedig a román nép ellensége. /Sabin Gherman büntetése ötmillió lej. Megkérdőjelezhető a bíróság elfogulatlansága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./1999. október 2.
Okt. 1-jén magyar és román történészek tanácskoztak Aradon, az 1848-49-es forradalom volt a téma. Bona Gábor (Budapest) a magyar forradalmi hadsereg nemzetiségi összetételéről szólva sokak számára bizonyára meglepő adatokat közölt: a német, osztrák, lengyel, olasz légiókon kívül a magyar honvédek között mintegy 20-25 ezer román, mintegy 25 ezer szlovák nemzetiségű is szolgált, a tisztek között pedig nagyon sok nem magyar nemzetiségű volt, s kitért arra is, mi vitte őket a magyar seregbe. Többek között Egyed Ákos (Kolozsvár) a korabeli székely határőrezredekről, Csetri Elek (Kolozsvár) pedig Teleki Sándor gróf emlékiratairól tartott előadást. /Magyar - román történész szimpózium 1848-49-ről. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), okt. 2./1999. október 2.
A Zurboló néptáncegyüttes /Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár/ a jól ismert Bogáncs együttesből nőtt ki. Alapítója, Tolna Éva magyartanárnő elmondta, hogy a diktatúra idején ez volt az egyetlen megnyilatkozási forma, ahol a zene és a tánc anyanyelven szólalhatott meg. A Bogáncs mintájára kezdődött el a néptánctanítás Kolozsvár több iskolájában is. Felnőtt az első Bogáncs-nemzedék, a mai Zurboló. Első külföldi szereplésük 1993-ban volt, azelőtt az országban sok helyen megfordultak. Először Budapesten lépte fel, Lengyelországban is több helyen táncoltak. Meghívták őket a Frankfurti Nemzeti Könyvvásárra és a Határon Túli Magyarok Táncfesztiváljára is. - Könczei Csongor a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló együttesének a vezetője. 1997-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot, magiszterkedett és azóta Budapesten az Európai teológia doktori programjának elsőéves hallgatója. /Szőcs Andrea Enikő: Zurboló-évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./1999. október 3.
Az előző éveknél kevesebben jelentkeztek a gyulafehérvári római katolikus teológiára, csökken a papi hivatások száma. Idén a felvételi előkésítőre 31-en jelentkeztek, a felvételi vizsgákra azonban már csak 23-an jöttek el. Végül 19 fővel indult a papnevelő intézet /Hittudományi Főiskola/ új évfolyama. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 3./1999. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap mintegy két-háromszáz ember gyűlt össze Arad főterén az ellenzéki pártok és nacionalista szervezetek felhívására, hogy tiltakozzon a városban tervezett román-magyar megbékélés emlékparkja ellen. A szerény méretűre sikeredett "hatalmas tömegtüntetés" szónokai rendkívül keményen bírálták a román kormányt, hogy hozzájárult a négy évtizede az aradi vár katonai raktárában őrzött Szabadság-emlékmű kiadásához, és határozatot hozott az emlékpark kialakítására. A gyűlés végén elfogadott kiáltvány az erről szóló határozat visszavonására szólította fel a kormányt. A tiltakozók a kormány mellett az RMDSZ-t bírálták, és lelkesen éljenezték Ion Iliescut, és Corneliu Vadim Tudort. - Az emlékmű szobrai az 1950-es évek végén kerültek be az aradi várba, s azóta a világ elől gyakorlatilag elzárták azokat. - A szobrok egyelőre itt maradnak a rendház udvarán, mondta Csergő Ervin, a minorita rendház vezetője. A szobrokon csak kis sérülések vannak, de úgy tűnik, hogy a mostani kiadás előtt egyes darabjai - így a központi nőalak kezében lévő koszorú, a kard, a fejen lévő korona, az egyik mellékszobor kezében lévő buzogány, a fáklya - eltűntek. Talán rá lehet venni a hadsereget arra, hogy ezeket is visszaadják, ha még nem olvasztották be. A restaurálást a rendház udvarán, az ott kialakított műhelyben fogják majd elvégezni. /Ellenzéki tüntetés Aradon. Incidensekre nem került sor - a jelenlevők Iliescut éltették. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./1999. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./1999. október 4.
A II. Krasznai Napok rendezvénysorozat az elmúlt hónapok legszínvonalasabb erdélyi népünnepélyének minősíthető. A Szilágyság legnagyobb magyar községében okt. 1-jén kezdődött kétnapos ünnepség keretében felavatták a község új címeres zászlóját és az 1848-as emlékoszlopot. Bemutatták Mitruly Miklós helyi népmesegyűjtését, gobelin-, szőttes-, festmény- és szoborkiállítás nyílt. A 4200 magyar lakosú Kraszna kitett magáért. A Zilahról kirendelt teherautónyi rohamrendőrnek nem volt dolga. /Népünnepély a javából. II. Krasznai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ 1999. október 5.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 5-én este Aradra érkezett, ahol részt vett a Szabadság emlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett megemlékezésen. A magyar kormányfőt és küldöttségét csak Arad megye prefektusa és alprefektusa fogadta. Az eredeti tervek szerint a román és a magyar kormányfőnek együtt kellett volna részt vennie az emlékpark alapkőletételénél. Radu Vasile kormányfő azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva Valeriu Stoica igazságügy-minisztert bízta meg képviseletével, a magyar fél is követte a diplomácia szabályait, és úgy döntött, hogy az október 6-i ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviselje. A miniszter asszony Aradra érkezésekor vált ismertté, hogy a román kormányt - a néhány órával korábban elhangzott hivatalos bejelentés ellenére - nem Valeriu Stoica miniszter, hanem csak Arad megye prefektusa és alprefektusa képviseli. Dávid Ibolya az MTI-nek nyilatkozva elmondta: "Felemásra fog sikerülni az ünnepség, mert most magyarok fognak ünnepelni Aradon egy olyan forradalmat, amely nemcsak az övék volt, hanem Európáé is. De arra büszke vagyok, hogy a Szabadság-emlékmű darabjai kikerültek "fogságukból", és a román kormány kijelölte az emlékpark helyét." Az ünnepség alkalmával az aradi szakszervezetek művelődési házában a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Varga Gábor Tábornokok című történelmi játékát adta elő. Ezúttal köszöntötték a 13 aradi vértanú jelen levő 27 leszármazottját is. A zsúfolásig megtelt terem hosszú percekig tartó tapssal fogadta a magyar kormányfőt. Dávid Ibolya felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népek elnyomása elleni közös fellépésre kellene emlékezni. Az előadásra megérkezett Katona Kálmán magyar közlekedésügyi miniszter is, a tervezett emléktúrának megfelelően - kerékpáron. Orbán Viktor még este visszautazott Budapestre. /Makkay József: Kié 1848-1849? Orbán Viktor az aradi megemlékezésen A román kormányt csak prefektusi szinten képviselik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az előadás kezdete előtt Dávid Ibolya miniszter asszony beszédet intézett az egybegyűltekhez, kérte, segítsék a minorita rendet a Szabadságemlékmű őrzésében és restaurálásában, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a román miniszterelnök és igazságügyi miniszter nem jöttek el Aradra. Az előadás után Orbán Viktor három percig állt a sajtó rendelkezésére. Arra a kérdésre, hogy van-e politikai hátere a román vezetők távolmaradásának, azt válaszolta, hogy bizonyára van, hiszen maga az esemény is politikai töltetű. "A román miniszterelnök bizonyára nem akar nyilvánosan szembekerülni egy olyan fontos város helyi tanácsának akaratával, mint Arad" - kommentálta kollégája távolmaradását Orbán Viktor. Szerinte az Aradon zajló események előremutatóak és jó reményeink vannak arra, hogy a magyarok és a románok előbb-utóbb együtt is fognak ünnepelni. /(Péterszabó Ilona): Ilyen előadás még nem volt Aradon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./1999. október 5.
Okt. 5-én tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Három téma volt: az RMDSZ október elsején Brüsszelben történt felvétele az Európai Néppártba (EPP), társult tagként; az október 6-i aradi ünnepség és a román-magyar megbékélési emlékpark kérdése, végül az RMDSZ Csíksomlyón lezajlott gazdasági tanácskozása. Markó Béla szerint az, hogy az EPP társult tagjává fogadta az RMDSZ-t, az RMDSZ külpolitikai tevékenységének és európai értékeket szolgáló politikájának nemzetközi elismerését jelenti. Az október 6-i aradi megemlékezésnek külön jelentőséget ad a kerek, 150. évforduló, valamint az, hogy ez alkalomból kerül sor a román és a magyar kormány megállapodása alapján a román-magyar barátsági emlékpark alapkőletételére. - Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán megállapodtak törvényhozási és cselekvési prioritásokban, amelyeket az RMDSZ a koalíciós partnerekkel létrehozandó egyeztető tanácskozáson terjesztene elő. Az Adevarul munkatársa kérdésére, hogy az RMDSZ az aradi Szabadságszobor visszaállításának szorgalmazásakor számolt-e a románok érzékenységével, Markó Béla kifejtette, számol a románok nemzeti érzékenységével, de ugyanúgy a magyaroknak is vannak érzelmeik, ők is éppolyan érzékenyek lehetnek, akár kisebbségben, akár többségben élnek egy országban. - A román közvélemény manipulálása, magyarellenes hangulatszítás folyik. A vértanú tábornokok zöme ugyanis nem volt magyar nemzetiségű, még magyarul sem tudott. És egyikük sem harcolt román csapatok ellen. A Jurnalul National újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miért kellene Romániában felállítani a magyar történelem jeles eseményét idéző emlékművet, Markó Béla leszögezte, hogy egy csak románok lakta Romániában ez nem lenne indokolt, ám Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ő történelmük, múltjuk, hagyományaik, műemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek igenis részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket és meg akarják akadályozni nem is felállításukat, hanem visszaállításukat, a magyarok nyomait akarják kitörülni Erdélyből. Erre törekszik Kolozsvár polgármestere például. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. - 1572. szám/1999. október 5.
Nemrégiben összegezte a moldvai csángó-magyaroknál tett tényfeltáró út tapasztalatait az egyik résztvevő, Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderális Uniója, a FUEV alelnöke. A politikus az Európai Tanács parlamenti közgyűlése egyik finn nemzetiségű képviselőjével, illetve szakértőkkel kereste fel a csángókat. Az út fontosabb tapasztalatairól nyilatkozott a Magyar Nemzetben a Svájcban lakó Komlóssy József. A látogatás célja az volt, hogy szakmailag és politikailag egyaránt megalapozott felmérés készüljön az ottani magyarok helyzetéről. S az ennek eredményeként születő jelentés az Európa Tanács parlamenti képviselőinek és szakembereinek megbízható adatokkal szolgáljon a csángómagyarok helyzetének objektív elbírálásához. Vele jött Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, korábbi finn köztársasági miniszter, etnográfus, egyetemi tanár, az ET parlamenti közgyűlésének tagja, továbbá Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékének docense, csángószakértő, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Duma András, a szövetség munkatársa. A helyi román hatóságok az előbb említett városban igyekeztek elhitetni velünk, hogy a csángók olyan nyelvet beszélnek, amelyet, aki csak magyarul tud, meg sem ért. A tanfelügyelőnő, Paraschiva Forescu a csángószövetség legalitását is tagadta, majd az anyanyelvű oktatást kérő 17 csángó szülő aláírásának a hitelességét. Bukarestben viszont mind az oktatási tárcánál, mind a Romániai Kisebbségek Minisztériumában arról biztosították a delegációt, hogy a jövőben az új oktatási törvény értelmében hét jelentkező esetében bármelyik csángó faluban lehet magyar tannyelvű osztályt indítani. /Tényfeltáró út a moldvai csángóknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1999. október 5.
1994 júliusában jött létre a Pro Iuventute szocio-kulturális alapítvány, amely okt. 2-án ünnepelte ötéves évfordulóját. Az ünnepség tisztújító közgyűléssel kezdődött. Az alapítvány elnöke Molnos Lajos, alelnöke Kerekes Sándor. Két fiatal tehetség /Felházi Ágnes és Barta Csilla/ kiállítás-megnyitója következett. Molnos Lajos alapítványi elnök elmondta, hogy elsősorban az ifjúsággal foglalkoznak. Gyermekcsoporjuk van. székházuk ad helyet a Magányosok Klubjának, a Polgári Fórumnak. Az elmúlt öt év alatt szociális téren is volt előrelépés. Sikerült 10 tonna ruhát szétosztani a rászorulóknak. /(horváth): Ötéves a PRO IUVENTUTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1999. október 5.
A Beszterce környéki Vicében október 2-án rendezték meg a IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozót. A találkozó a népviseletbe öltözött csoportok felvonulásával kezdődött. Ökumenikus istentisztelet után a résztvevők átvonultak a templomkertben levő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz. A fesztiválon a csoportok bemutatták táncaikat, énekeiket. Az emléklapok átadása után táncház, majd a házigazdák rendezte, éjszakába benyúló bál zárta a rendezvényt. Az előző évekhez képest kevesebb volt a részt vevő csoport. /Tóthpál Tamás: IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1999. október 5.
Okt. 3-án Nagypetri faluban Kőrösi László református lelkipásztor felszentelte a Barátság Gyülekezeti Házat. Nem keseregni kell a múlton, hanem "tisztelni kell hagyományainkat, őseinket, és építeni a jelenben a jövőnket", mondta Csiha Kálmán erdélyi püspök. Sokan közreműködtek az 1995. május 15-én beindult építkezésben, helyi, kalotaszegi, nagyszalontai (a lelkész földijei), prágai, hollandiai, svájci és franciaországi gyülekezetek és magánszemélyek. Kalotaszeg egyik legszebb közösségi épülete készült el, az alagsorban konferenciaterem, konyha, és mellékhelyiségek, a földszinten imaterem, tágas csarnok, teakonyha, fedett erkély, lelkipásztori irodahelyiség, a tetőtérben pedig három hálószoba van, amely a faluturizmus beindítására alkalmas építmény. Nagypetri régi műemléktemplomát felújították. /Gáspár Attila: Szilágysági hétvége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1999. október 6.
Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy Radu Vasile nem megy el az aradi emlékülésre. Az aradi városi tanácsnak a területátengedés elutasításáról szóló határozata egyes koalíciós pártok képviselőinek közreműködésével születhetett meg, mondta. - Adriana Saftoiu kormányszóvivő okt. 5-én délelőtt jelentette be hivatalosan, hogy Radu Vasile kormányfő Valeriu Stoica igazságügyi minisztert bízta meg azzal, hogy okt. 6-án Aradon képviselje a miniszterelnököt "a román-magyar megbékélési emlékpark alapkőletétele alkalmából tartandó ünnepségeken". - Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke sajtóértekezletén bejelentette: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az emlékmű felavatását. Iliescu az ezeréves Magyarországnak szentelt emlékműnek nevezte a szoborcsoportot, szerinte ez románellenes gesztus és nagyon súlyos politikai kérdés. /Markó Béla elítéli Vasile távolmaradását az aradi emlékünnepségről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./1999. október 6.
Amennyiben a kolozsvári Gheorghe Sincai Elméleti Líceum épületének ügye nem rendeződik, az Erdélyi Református Egyházkerület bepereli a tanügyminisztériumot, nyilatkozta a Szabadságnak Tőkés Elek, az egyházkerület titkára. Az ingatlant szeptember 13-án telekkönyvezték, így az egyháztól elkobzott épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Mivel a Farkas utcai épületrészben jelenleg egy magánlíceum működik, az Erdélyi Református Egyházkerület felkérte a Tanügyminisztériumot, hogy a tantermeket szabadítsa fel. Ennek hatására a minisztérium szeptember 15-én felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy rendezze a nyolc tanterem helyzetét, de mostanáig még semmiféle intézkedést nem hoztak az ügyben. Amennyiben harminc napon belül az ingatlan helyzete nem rendeződik, az egyház bepereli a tanügyminisztériumot. Tőkés Elek elmondta: amennyiben felszabadulnak a tantermek, a Farkas utcai épületrészben a rendszerváltás után újraindult Református Kollégium kap majd helyet. Az iskola jelenleg a Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában működik. /A református egyház kész beperelni a Tanügyminisztériumot. Továbbra sem rendeződött a Farkas utcai iskola helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./1999. október 6.
Szept. 28-án megnyitották a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ épületében a tanítóképző főiskolát. Krizbai Jenő iskolaigazgató biztosította a jelenlevőket - a 24 sikeresen felvételizett főiskolai hallgatót -, hogy a kollégium befogadja és biztosítja a feltételeket a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő intézménynek. Igazgatótársával, Szőcs Ildikóval együtt igen sokat tettek azért, hogy a főiskola beindulhasson. - A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsváron, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Nem lesz könnyű a kolozsvári tanároknak lejárni. A csaknem 1000 tanulóval működő sok profilú elméleti középiskola mellett ott van a 70 000 kötetes Dokumentációs Könyvtár, a Természettudományi Múzeum, amelyeket az ifjú főiskolások kitűnően használhatnak. A főiskola az épületben ötödik intézményként, a második emeleten kezdi meg tevékenységét. /Bakó Botond: Újra főiskola működik Nagyenyeden! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./1999. október 6.
A szilágysomlyói VII. Báthory Napok után a helyi RMDSZ és a Báthory István Alapítvány rendezésében október 5-én nagyszabású emlékünnepélyt szerveztek a 13 aradi vértanú emlékére. A megemlékezés kiállítással nyílt meg: Bánffy Miklós grafikáit mutatták be. Egyed Ákos professzor Erdély 1848-49 című könyvének második kötetét mutatta be. Bem József tábornok emléke előtt akart tisztelegni a város magyar lakossága, a városvezetés azonban nem engedélyezte a református templom falára tervezett Bem-dombormű felállítását. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó újra ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./