udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4591-4620 | 4621-4650 | 4651-4680 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. december 30.
Torkig vagyok Romániával! címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó gondozásában megjelent román nyelven a Sabin Gherman-jelenséggel kapcsolatos interjúkötet, amely a Pro Transilvania Alapítvány elnökével kapcsolatos újságcikkeket, interjúkat tartalmazza. A könyvben olvasható interjú, melyet Szőcs Géza készített Ghermannal, Gherman híres kiáltványának szövege /melyet a Monitorul de Cluj 1998. szept. 16-i száma közölt először/, majd a sajtó reakciói. - Minden tisztelet kijár e könyv kiadásáért a Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Könyvkiadónak. /Szabó Csaba: Torkig vagyok Romániával! Megjelent a Sabin Gherman interjúkötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1999. december folyamán
Idén ötödik alkalommal, nov. 26-28-án szervezte meg az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ a Vegyészkonferenciát Kolozsváron. Kanadából eljött dr. Sándorfy Kamill professzor és előadást tartott a konferencián. A konferencia keretében emlékülésen emlékeztek Fabinyi Rudolfra /1849-1920/, a kolozsvári egyetem hajdani vegytan professzorára. /EMT Tájékoztató (Erdélyi Magyar Műszaki Társaság kiadványa), Kolozsvár, dec. - X. évf. 12. sz./1995. január 4.
A Romániai Magyar szó egész oldalt szentelt a Tőkés-ügynek. Közli Tőkés László A Securitate markában című állásfoglalását és három volt diáktársának nyilatkozatát. Tőkés László az 1994. dec. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. A lapban olvasható három volt diáktársa /Ferencz László, Jenei Tamás, Vetési László/ Tőkés Lászlóhoz írt közös levele, melyben hitet tettek a püspök becsületessége mellett. Amit még 1975-ben elmondott a Securitaten /ezt közölte a Tinerama/, arról Tőkés László hamarosan tájékoztatta őket, a jelentés rájuk nézve semmiféle terhelő adatot nem tartalmazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./1995. január 5.
Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./1995. január 5.
1993. dec. 28-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek a kolozsvári Szent Mihály templomba, a szentély világhírű reneszánsz ajtaját felfeszítették, a több mint négyszáz éves ajtót megrongálták, felfeszítették a perselyeket és a bennük levő pénzt elvitték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ 1995. január 5.
Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./ 1995. január 6.
Jan. 6-án a területi szervezetek vezetőivel való előzetes konzultáció után Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ elnök Kolozsváron zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjait. A hajnali órákig tartó vita nem járt megnyugtató, a kérdést lezáró eredménnyel. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát, majd újabb személyes vallomást és magyarázatot juttatott el a sajtónak. A tanácskozás után hárman nyilatkoztak. Verestóy Attila szenátor azt hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács jan. 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum, Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az "értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket". "Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt." Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./1995. január 7.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1995. január 7.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Tőkés László püspök lejáratását célzó sajtókampányt. Ez a kampány a Kárpát-medence népeinek csak kárára lehet, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./1995. január 7.
Tőkés László tovább mondja a rettentő, a megrázó, az iszonyatosan kényelmetlen IGAZSÁGOT! Amelytől megremegnek a hetven esztendeje vagy még régebbről körénk épített hazugságfalak. - írta Orbán Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./1995. január 7.
Jan. 7-én újabb súlyos román-cigány összecsapás volt, most a Bukarest környéki Joita községhez tartozó Bacu faluban. A falu lakói kiverték a faluból a cigányokat, két házukat felgyújtották, sok cigány család otthon nélkül maradt, ahogy az Adevarul beszámolt az eseményekről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Négy sebesült és négy letartóztatott az összecsapás mérlege. A rendőrség nagy erővel vonult ki és csak úgy tudta "ellenőrzése alatt tartani a helyzetet", hogy távozásra szólította fel a faluból elüldözött cigányokat. /Népszabadság, jan. 11./1995. január 7.
Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./ 1995. január 7.
Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetőjével készített interjút Orbán Ferenc, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztő-helyettese. Buracu a két nép közötti megbékélés híve. ezért is alakította meg az egyesületet. Állandóan zaklatják, fenyegetik a román nacionalisták. Az Európa Tanács képviselői is közbenjártak érdekükben a román kormánynál, "amely cinikusan azt válaszolta, hogy nem tud semmilyen üldöztetésről, nálunk demokrácia van és mindenki kifejtheti az ellenvéleményét is." /Népszabadság, jan. 7./ 1995. január 9.
Bodor Pál sok-sok érvet felsorakoztat, hogy válaszoljon írása címében /Miért nem lehetett besúgó Tőkés László?/ feltett kérdésre. A régebbi időkre emlékezve Tóth Sándor kolozsvári filozófiaprofesszorról /"ezer kockázatot vállalva járta be Erdélyt, oktatta tanítványait a bölcs nemzeti önvédelemre"/ és Gere Mihályról is pozitívan ír. Gere 1944-ben szabadult a börtönből, Ceausescunak is börtöntársa volt, fegyelmezett kommunista, titokban ő is segített. _ akadályozta meg Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának betiltását, Ceausescunál tiltakozott Ion Lancranjan könyve ellen, Bodor Pál másfél évtizeddel ezelőtt Gere közbenjárását kérte az akkor még dési segédlelkész, Tőkés László érdekében, mert eljárást akartak indítani ellene, azonban Gere Mihály ezt meg tudta akadályozni. Tőkés László nem is tudhat erről, jegyezte meg Bodor. Gere Mihály volt az egyetlen, aki az utolsó, nevezetes 1989. dec. 22-i pártvezetőségi ülésen tiltakozott Ceausescu utasítása ellen, hogy lőjenek a tüntetőkre. A jegyzőkönyvből ezt az 1989 utáni hatalom urai törölték, enélkül jelent meg, kínos lett volna, hogy épp egy magyar száll szembe a diktátor utasításával. Hamarosan letartóztatták Gere Mihályt és népirtás vádjával 11 évre ítélték. Most többszörös rákműtétje után szabadlábon van. /Magyar Hírlap, jan. 9./1995. január 9.
Több román lap ismertette jan. 9-én a Medifax román hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke Kolozsváron kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a román fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, "miért ne foglalhatnánk bele". /Népszabadság, jan. 10./1995. január 9.
Herédi Gusztáv kolozsvári RMDSZ-tanácsost a főtéri ásatások elleni 1994 júliusi tüntetésen való részvétel miatt a rendőrség "hatóság elleni erőszak" címen 50 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. Az ügy a bíróság elé került. Többszöri halasztás után a törvényszék tárgyalta az ügyét és elutasította az ellene benyújtott keresetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Helyesbítést közöl a lap: Herédi panaszát elutasították, maradt tehát a pénzbírság kifizetésének kötelezettsége, de fellebbezni még lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16./1995. január 10.
A budapesti tévé A Hét műsora nem tartotta érdemesnek megemlíteni azt, hogy jan. 7-én tartották Kolozsváron az RMDSZ fennállása ötödik évfordulójának ünnepségét, ezzel a magyar nemzetből kirekesztették a határon túli magyarságot, írja az Új Magyarország. /Új Magyarország, jan. 10./1995. január 11.
Az Evenimentul Zilei jan. 11-i száma "a püspök környezetében levő forrásokra" hivatkozva azt írta: Tőkés László "elhatározta, hogy Markó Bélával szemben jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségére". Barabás Zoltán püspökségi szóvivő cáfolta ezt a hírt. A kormány lapja, a Vocea Romaniei és a Dimineata nem írt az RMDSZ kolozsvári évfordulós ünnepségéről, a jan. 11-i számban viszont ismertették Grigore Zanc, Kolozs megyei alprefektus nyilatkozatát, aki szerint az RMDSZ által szorgalmazott autonómia nem valósítható meg. Zanc részt vett a kolozsvári ünnepségen, azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "választási gyűléssé" alakította át az évfordulós megemlékezést és "megpróbálta az autonómiaformákért való harcra mozgósítani az egész etnikumot". Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus felszólította az ügyészséget, hogy haladéktalanul lépjen fel "mindazzal szemben, amit az RMDSZ nyíltan és föld alatt az egységes román nemzetállam aláaknázására tesz. Ez bizonyos budapesti körök által irányított bűnös akció." /Népszabadság, jan. 12./ 1995. január 11.
Heltai Péter Kolozsváron végzett 1986-ban, a szociológiai szakon, 1987 óta Magyarországon él. A Magyar Televízióban ő vezeti a Kisebbségi és Határon Túli Műsorok Stúdióját. Állandó kapcsolatban van a szomszédos országok stúdióival, vágás nélkül mutatják be az ottani alkotók munkáit. Túl szeretnének lépni az állandó sirámokon, ez a régió színes világ, "amelyben vannak korszerű nemzettudattal rendelkező fiatalok, tehetséges alkotók, sikeres vállalkozók. Az ő mindennapjaikat is szeretnénk megjeleníteni." - mondta. "A modern médiában a nemzetpropagandával foglalkozni megengedhetetlen." Heltai elvégezte Atlantában a CNN tévétársaság tanfolyamát, azóta ő is CNN-tudósító. "...meg kell találni a korszerű nyelvezetet, és ki kell szakadni a provinciális jellegű köldöknézésből." - vallja. A legjobb műsorokat eljuttatja a nemzetközi médiának is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./ 1995. január 11.
A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./ 1995. január 12.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 12-én ülésezett Kolozsváron. Az etikai bizottság elé tárják a Tőkés László elleni írással kapcsolatos dokumentumokat és parlamenti frakcióülést kezdeményeznek. /RMDSZ Tájékoztató 449. sz., jan. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 17./1995. január 12.
Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa, a vezető kormánypárt megyei elnöke kijelentette: amíg pártja, a Szociális Demokrácia Pártja kormányoz, nem lesz az RMDSZ által kért autonómia. Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus az ügyészség "haladéktalan fellépését" követelte az RMDSZ ellen. Szerinte az DK "legitimizálja a nemzetközi terrorista szervezetet, az RMDSZ-t." Funar pártelnök kifejtette: az RMDSZ nem éri meg a 6. születésnapját, szerinte a magyar etnikumúak csak 300 ezren vannak. - A DK-hoz tartozó Polgári Szövetség Pártja is elhatárolta magát az RMDSZ bizonyos nyilatkozataitól. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./1995. január 12.
Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke bírálta Afred Moses amerikai nagykövet kijelenetését egy másfajta koalíció szükségességéről. Paunescu szerint, amint a Romania Libera jan. 10-i számában olvasható, ez csak a nagykövet személyes véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./1995. január 13.
Sütő András bejelentette, hogy hamarosan közzéteszi a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ törvényes elszámoltatása érdekében kifejtett - sikertelen - kísérleteit. Sütő András az NTA tiszteletbeli elnöke volt. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára elmondta a Népszava munkatársának, hogy a céltámogatások felhasználása iránt érdeklődő leveleire alig kapott választ. Ábrahám Dezső az ügyészség alapítványokat felügyelő illetékeseihez fordult. A volt főtitkár a tisztázatlan céltámogatások között említette az RMDSZ-nek - Szőcs Géza közreműködésével átutalt - 8 millió forintot, egy kolozsvári épület megvásárlására átutalt 800 ezer forintot és a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel nem számolt el hiánytalanul a püspöki hivatal. /Népszava, jan. 13./ 1995. január 13.
A Reformtömörülés /a MISZSZ-ből kivált politikai szárny/ kiállt Tőkés László püspök mellett, szükségesnek tartva a képviselőházi RMDSZ-frakció kiállását is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./1995. január 13.
1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.1995. január 13.
Venczel Józsefről olvashatunk emlékezést, aki legtermékenyebb éveit börtönben töltötte: 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-ig. Temetésén /1972-ben/ volt zárkatársa, Márton Áron püspök mondott beszédet, akit Venczel József etetett, amikor a püspök kezét, lábát bilincsbe verték. Venczel József megérdemelne egy szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./1995. január 14.
Tőkés László mellett állt ki jan. 14-i sajtóértekezletén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómiakonferenciát rendez a magyar kisebbségek képviselői részvételével. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki Tőkés László püspök mellett. "A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti identitásától megfosszák. Ezért intéznek ilyen méltatlan támadást a magyar nemzet elhívatott vezetői és intézményei ellen..." Az MVSZ "szolidáris Tőkés László püspökkel és kéri, nyilvánítsák ki mások is szolidaritásukat." /Új Magyarország, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16., állásfoglalás: Pest Megyei Hírlap, jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./1995. január 14.
A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./1995. január 16.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 16-án újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSZ önrendelkezési terveiről: alkotmányellenes, demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a magyar kisebbség identitásának védelméhez. Ugyanezen a napon Iliescu elnök revizionista irányzatokról is beszélt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 16-i sajtóértekezletén elutasította az RMDSZ területi autonómiaigényét. A Polgári Szövetség Pártja szintén elítélte az RMDSZ autonómia-követelését és követelni fogja, hogy a DK határolja el magát ezektől a nézetektől. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./