udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4621-4650 | 4651-4680 | 4681-4710 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. január 16.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./1995. január 16.
Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./1995. január 17.
Nagy Benedek írását förmedvénynek nevezi Mátis Jenő kolozsvári RMDSZ-képviselő. Elmondta, hogy Nagy Benedek 1994. dec. 20-án osztogatta írását a képviselőházi RMDSZ-frakcióban, nem adott mindenkinek. Mátis akkor kérte Tokay György frakcióvezetőt, hogy hívjon össze gyűlést, amelyen megtárgyalják az írás tartalmát. Tokay ebbe nem ment bele. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete jan. 3-i ülésén elítélte Nagy Benedek diverzióját. /Orient Expressz (Bukarest), jan., 2-3. sz. [a megjelenés napja nem szerepel. Az 1. sz.: jan. 10., ez - valószínűleg: jan. 17.]/1995. január 17.
A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jan. 17-i közleményében alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSZ autonómia-programját, felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket. A kormánypárt felszólította az összes felelős politikai erőket, foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Az Agrárpárt elnöke, Victor Surdu az RMDSZ betiltását sürgette, követelve, hogy tiltsák meg az RMDSZ jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./1995. január 18.
A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.1995. január 18.
Nemes Ödön jezsuita második éve tanít Gyulafehérváron a teológián és havonta lelki napot tart Kolozsváron, a katolikus egyetemistáknak és az érdeklődő fiataloknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./1995. január 19.
A Kossuth Rádió 1994. dec. 16-án délben ezt a dezinformációt közölte: "Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek". Kik informálják a rádiót? - tette fel a kérdést Dáné Tibor. Hogyan közölhették ezt? /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./1995. január 19.
Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu.1995. január 19.
Fodor Sándor kolozsvári író felemeli a szavát Tőkés László mellett, továbbá elutasítja Nagy Benedek röpiratának célzását, amikor felekezeti ellentétet akar szítani., mert a katolikusok ugyanúgy tisztelik Tőkés Lászlót. /Pest Megyei Hírlap, jan. 19./1995. január 19.
A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit, hangoztatta dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, aki előadást tartott jan. 7-én Kolozsváron "A FUEV és a kisebbségi autonómia" címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./1995. január 19.
Ezekben a napokban új lap látott napvilágot: Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ címen, alcíme: irodalmi kéthetilap. I. évf. "előretolt szám", "előretolt szerkesztő": Orbán János Dénes, felelős szerkesztő: Sántha Attila, felelős kiadó: Szőcs Géza. Az első szám tizenhat oldalas, láthatóan modern, avantgarde szemle. 1995. január 19.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó /alapítója és vezetője Beke Sándor/ két év alatt tíz kiadvánnyal állt elő. Ezek között van a Beke Sándor szerkesztésében öt éve megjelenő Székely Útkereső folyóirat hasábjairól való válogatás. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./1995. január 20.
Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./1995. január 20.
Az RMDSZ keretén belül tevékenykedő Szociáldemokrata Tömörülés 1994. dec. 17-én Kolozsvárott tisztújító értekezletet tartott, erről azonban csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a sajtót. Az új vezetőség a következő: tiszteletbeli elnök Balogh Edgár, elnök Dáné Tibor, főtitkár Nagy Károly, sajtótitkár Fey László. Az országos vezetőség tagjai: Salló Ervin /Temesvár/, Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Dés/. A tömörülést felvették az SZKT-ba. Platformjuk töretlenül az RMDSZ keretében kíván működni, szögezte le Dáné Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1995. január 20.
Clinton elnök Clevelendben találkozott az Egyesült Államokban élő tizennégy etnikai csoport, köztük a Magyar Koalíció vezetőivel. Richard Holbroeke, a térséggel foglakozó külügyminiszter-helyettes külön szólt a romániai, szlovákiai és ukrajnai és szerbiai magyarság problémáival, hangsúlyozva, hogy a kisebbségi jogok megtagadása nem belügy, hanem a nemzetközi biztonságot fenyegető veszély. Megfigyelők szerint lassan változik a kelet-európai kisebbségekkel kapcsolatos amerikai álláspont. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ 1995. január 21.
Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./ 1995. január 21.
Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./1995. január 21.
A népfőiskolai mozgalom a társadalom önszerveződésének a folyamatába tartozik, fejtette ki Egyed Ákos,a társaság elnöke a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társaságának első ülésén. 1993 nyarán Szovátán a népfőiskolai tevékenységet vállalókat képezték ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./1995. január 23.
Az ET parlamentje fenntartja a nemzetközi felügyeletet, mert Románia nem teljesített több kötelezettséget. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27., Magyar Nemzet, jan. 24./1995. január 23.
A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban januártól önálló főosztály lett a Határon Túli Magyarok Főosztálya, vezetője, Egyed Albert elmondta, hogy csökkentik a határon túli magyar ösztöndíjasok számát. A Határon Túli Magyar Ösztöndíjtanácsnak az 1995/96-os tanévre 177 millió Ft áll rendelkezésére, annyi, mint az előző évben, azonban az infláció miatt ez kevesebbet ér. Vanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, az Ösztöndíjtanács soros elnöke elmondta, hogy Erdélyből mindössze húsz ösztöndíjat kérnek, Vajdaságból nyolcvanat, Felvidékről hetvenet, Kárpátaljáról harmincötöt. /Magyar Nemzet, jan. 24./1995. január 24.
Minden szeparatista, a román állam egységének és integritásának aláaknázására irányuló akciót vissza fogunk utasítani, jelentette ki Iliescu elnök jan. 24-én Focsani városban. /MTI, jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 25./1995. január 24.
Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./1995. január 24.
Funar, az RNEP elnöke nyílt az RTV igazgatójának írt nyílt levelében kérte, hogy függesszék fel a magyar nyelvű adásokat mindaddig, amíg törvényen kívül helyezik az RMDSZ-t, a szélsőséges ultranacionalista pártot. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./1995. január 25.
Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./1995. január 25.
Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke sajtóértekezletén Emil Constantinescunak, a DK elnökének a négypárti egyezményt megbélyegző nyilatkozatát "hazugnak, minősíthetetlennek" nevezte. Az RMDSZ legutóbbi "nemzetellenes" álláspontját a "jogállam eszközeivel kell szétrombolni" - mondta, viszont Chiuzbain igazságügy-miniszter kijelentéseinek megalapozottságát meg kell vizsgálni, s ha azok nem bizonyulnak helytállónak, Chiuzbant meneszteni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügy-miniszter jan. 25-én újból megerősítette, hogy elegendő indok van az RMDSZ törvényen kívül helyezéséhez. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke jan. 24-i nyilatkozatára, hogy felmentését fogja kérni, kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, jan. 26./1995. január 25.
Az Erdélyi Naplóban többen elemzik, mit jelent a Tőkés László elleni támadás:a/ Csutak István szerint az elmúlt öt évben sikerült az RMDSZ vezetőségéből eltávolítani azokat, akik egy oldalon álltak Tőkés Lászlóval. A Neptun-ügy idején bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetőségében Tőkés László gyakorlatilag egyedül maradt, ellenfelei tekintélyes hatalommal bírnak. "Sem Tőkésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy elmarasztalhassa a neptunosokat, sem amazok nem tudták a püspököt térdre kényszeríteni. A közelgő kongresszus kiváló alkalom lenne a törlesztésre." Ezért kellett felmérni, mekkora a püspök népszerűsége. - Kinek hoz hasznot, ha Tőkés Lászlót sikerül kiiktatni a politikából? "Romániában nincs olyan párt, amelyik ne venné szívesen Tőkés László végleges elsüllyesztését. Magyarországon is van olyan politikai szegmens, amely nem bánná Tőkés megrendszabályozását - elég, ha csupán az alapszerződés körüli bonyodalmakra gondolunk." b/ Gazda Árpád kifejti, hogy a szembeköpés. és az, hogy egy politikai vetélytársat mosakodásra késztetnek, jól bevált recept, a szekuritáté ötlete. Ezt alkalmazták az 1990 márciusi marosvásárhelyi incidens esetében, a kolozsvári Mátyás-szobor esetében is. A Tőkés László-ellenes kampányban az az újdonság, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőket is sikerült felhasználniuk.c/ Amint megismerte Nagy Benedek röpiratát, Borbély Imre azonnal kérte, tárgyalja meg az RMDSZ-frakció ezt az írást, azonban Tokay György frakcióvezető ezt megtiltotta. Végül Tőkés László úgy határozott, hogy a nyilvánosság elé kell vinni ezt az ügyet, az ő kérésére Borbély Imre kiosztotta a sajtótájékoztatón a röpirat szövegét. A boszniai háború fordulatot hozott az Egyesült Államok és a nyugat-európai hatalmak politikájában: ezután fontosabbnak tartották a stabilitást, akkor is, ha az a demokratikus alapértékek rovására történik. Ahhoz, hogy ezt a váltást el tudják fogadtatni, meg kell fosztani hitelüktől azokat, akik a fordulat ellen fellépnének. Ezek egyike Tőkés László. A neptuni tárgyalásra is azért volt szükség, hogy szembehelyezzenek egy "jó" magyar politikusi csoportot egy "rossz" csoporttal. Tokay György kijelentésével, hogy Tőkés László püspök biblikus gondolkodású és apokaliptikus víziói vannak, a vallásos fundamentalizmus és a valóságtól elrugaszkodás gyanújába keverték a püspököt. - Ugyanezen szemléletváltás következmény az a hatalmas politikai nyomás, ami Magyarországra és Romániára nehezedik az alapszerződés ügyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./1995. január 26.
Iliescu elnök jan. 26-án, Auschwitzba utazása előtt "felelőtlen lépésnek" minősítette Funar pártjának közleményét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./A kormánypárt Oliviu Gherman pártelnök által aláírt közleménye szerint Funarnak, az RNEP elnökének a "kijelentései tévesek és szélsőséges árnyalatúak". Funar rossz szolgálatot tesz a román kormánynak. A kormánypárt fontolóra veszi az RNEP-vel való kormányzati együttműködés célszerűségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./1995. január 26.
Jan. 26-án a kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Nincs szó az RMDSZ betiltásáról. Az RMDSZ autonómia-koncepciója a "normális állami életet" fenyegetik, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak "csak egy részével". - A kormány semmivel nem vádolta a magyar kisebbséget, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. Az RMDSZ autonómia-politikája ellenkezik az európai normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A magyarországi politikusok "az utolsók között jogosultak véleményt mondani a kisebbségek helyzetéről..." /Népszabadság, jan. 27./1995. január 26.
Hrebenciuc - még magyarországi tárgyalása idején nyilatkozott az Adevarulnak /aug. 26./: magyarországi kormánykörök beavatkoznak az RMDSZ életébe. Markó Béla felelőtlen és alaptalannak nevezte Hrebenciuc fenti állítását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Új Magyarország, jan. 27./1995. január 27.
A kormány jan. 27-én közleményben jelentette be, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, amennyiben az RMDSZ nem vonja vissza a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és az Önkormányzati Tanács létrehozására vonatkozó döntéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/ - Az SZKT az RMDSZ brassói kongresszusa /1993. jan. 15-17./ határozatai alapján jött létre, azóta nem kifogásolták a létezését, sőt Iliescu elnök a brassói kongresszus után táviratban üdvözölte Markó Béla akkor megválasztott elnököt. /Magyar Nemzet, jan. 28./Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a kormányhatóságok előzetesen semmiféle módon nem léptek kapcsolatba az RMDSZ vezetőivel annak jelzésére, hogy vitatják az SZKT-t. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ céljai beilleszthetők az alkotmány kereteibe. - A hat magyarországi párt nyilatkozata a reális aggodalmat fejezte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jan. 30./