udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4651-4680 | 4681-4710 | 4711-4740 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. január 27.
A romániai radikalizálódás felszítja a feszültséget Magyarországgal, címmel ír a Le Monde jan. 27-i számában Christophe Chatelot, a párizsi lap bukaresti tudósítója. Horn Gyula miniszterelnök lemondta a Hrebenciuc kormányfőtitkárral való találkozót, így tiltakozva "a vad támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben a bukaresti hatalom intézett a jelentős romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ, és a pártnak a helyi autonómiára vonatkozó követelései ellen." Az RMDSZ elleni offenzíva egybeesik azzal, hogy egyezményt írtak alá Iliescu pártja és három nacionalista és exkommunista párt között. Egyikük, Funar, az RNEP elnöke az RMDSZ betiltását követeli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ 1995. január 28.
Jan. 28-án Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. Nyilatkozatot adtak ki, tiltakozva a kormány jan. 27-i közleménye ellen, amely újabb támadást intéz az RMDSZ ellen, felszólítva, hogy számolja fel az Országos Önkormányzati Tanácsot, az SZKT-t és kérdést tettek fel, milyen módon sérti az alkotmányt az Országos Önkormányzati Tanács és milyen módon változtatja meg az állam intézményrendszerét a már két éve működő SZTK? A konkrét válasz megkerülése elismerése annak, hogy a közlemény az RMDSZ ellen irányuló diverzió része. A kormány folytatja az etnikai összetétel megváltoztatását célzó politikáját. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., RMDSZ Tájékoztató, jan. 30.,460. sz./1995. január 28.
Jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ ezért tagja az EDU-nak, a konzervatív kereszténydemokrata pártok szövetségének, az Európai Népcsoportok Szövetségének, a FUEV-nek és tavaly óta az UNPO-nak, a hágai központú az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének. Markó Béla az UNPO negyedik közgyűlésén vett részt Hágában, ahol egyúttal találkozott a holland külügyminisztérium főosztályvezetőjével, a kormány különmegbízottjával. Hazatérve tárgyalt Alfred Moses amerikai nagykövettel, majd a Romániába látogató Felipe Gonzales spanyol miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./Az RMDSZ-t 1994.júl. 31-én vette fel tagjai sorába az UNPO /Unrepresented Nations and Peoples Organization/. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 12./1995. január 28.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány Tankönyvtanácsa Kolozsváron Székely Győző vezetésével működik, sok tankönyvet készítenek, illetve készíttetnek, köztük az alternatív tankönyvek is. Legalább 250-300 tankönyvre van szükség, jelenleg 80 van forgalomban. A Világbank tanulmánya 250 alternatív tankönyv bevezetést javasolja a reform első lépéseként. A román oktatásügy túlzott centralizáltsága megmaradt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./1995. január 28.
Az Adevarul de Cluj november eleji száma a budapesti Kurír cikke alapján cikksorozatot írt Szőcs Gézáról, azt állítva, hogy az erdélyi magyarságnak szánt pénzekkel kapcsolatban ügyészségi eljárást készítenek elő ellene Magyarországon. Szőcs Géza cáfolta mindezeket a vele készült interjúban. Akinek erkölcsi hitele és politikai befolyása van, az ellen lejárati kampány indul Romániában. Nem folyik ellene vizsgálat, ellenkezőleg, éppen Tőkés Lászlóval kérték, hogy indítsanak vizsgálatot a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzkezelésének ellenőrzésére. Ábrahám Dezső beférkőzött Tőkés László bizalmába. Nem igaz, hogy áttelepül Magyarországra. Kolozsvár főterének közelében vásárolt ingatlan az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó tulajdona. A nagyváradi Analóg Kiadó főrészvényese lett és sikerült megmenteni a lapokat. Szeretett volna napilapot indítani Kolozsváron Új Ezred címen, de a szükséges anyagi támogatást nem kapta meg hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./1995. január 29.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő 29-i tévényilatkozatában közölte, hogy Iliescu elnök elvetette Funar felszólítását, hogy a székelyföldi megyékben vezessen be szükségállapotot és intézzen beszédet a nemzethez. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/Teodor Ardelean, Funar pártjának /RNEP/ alelnöke elhatárolta magát Funar pártelnök más népet sértő nyilatkozataitól, ugyanakkor megismételte, hogy az RMDSZ fellépése súlyosan sérti az alkotmányos előírásokat. - Doru Ioan Taracila belügyminiszter kijelentette: "Az RMDSZ nem képviseli a romániai magyarokat." Ez egy kisebbségi csoport, amely nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./1995. január 29.
A kolozsvári Interetnikai Dialógus Társaság döbbenten fogadta az RNEP Funar jegyezte közleményét. A közlemény sérti a romániai magyar etnikumot és a magyar államot, fasiszta stílusban fogalmazták meg /etnikai tisztogatás követelése, stb./. Az RNEP közleménye nemzet- és románellenes, ennek a pártnak a politikája elegendő alap törvényen kívül helyezésükhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ 1995. január 31.
Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.1995. január folyamán
Miért éppen Tőkés László? - tette fel a kérdést Dr. Ernyes-Tóth Zoltán. A püspök elleni támadás 1992-től erősödött fel, amikor az RMDSZ Kolozsváron a belső önrendelkezés elvéről határozott. A vörös posztó az autonómia. /Kapu, jan./1995. október 3.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa /élén Andrei Marga rektorral/ okt. 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát - név említése nélkül - a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától. Az egyetemen, olvasható a közleményben, nemcsak román, hanem magyar és német nyelven is folyik oktatás. Vannak, akik "szakmai képzettségük anakronizmusairól és egykori kompromisszumaikról demagóg nacionalizmussal akarják elterelni e figyelmet". - Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus, a kormány képviselője, aki Gheorghe Funar egységpártjának tagja, nyílt levélben gratulált Matei Basarabnak, a jogi kar dékánjának azért, mert "elítélte a rektor-helyettes arcátlanságát és kihívó magatartását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Előzmény: 1935. sz.jegyzet. 1995. október 3.
Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/1995. október 3.
Funar polgármester Olaszországba látogatott. Sajtóértesülések szerint a Belgiumban több terrorakcióért felelős "Harcoló Kommunista Sejtek" /CCC/ levélben üdvözölte Funart. Hasznosnak találták az együttműködést Funar pártjával, mert a CCC-hez hasonlóan "harcol a földrész erőszakos gyarmatosítása ellen". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ 1995. október 3.
Okt. 3-án díszdoktorrá avatták a szegedi József Attila Tudományegyetemen Cs. Gyimesi Éva professzor asszonyt, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. Cs. Gyimesi Éva kötetei, tanulmányai, esszéi ismertek, ő hívta életre a Collegium Transsylvanicum Alapítványt és ő vezeti az erdélyi magyar tanárok továbbképzését. Díszdoktorrá avatása után "Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben" címmel tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 4.
Az éppen Amerikában tartózkodó Iliescu elnöknek szólni kellene: vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek nem csupán újjáélesztik a Ceausescu-diktatúrában dívott hazugság-szabályokat, hanem még szigorúbban büntetik az igazság kimondását, írta a The New York Times okt. 2-i vezércikkében. A lap szerint Clinton kormányának fel kell hívnia Iliescu figyelmét: a sajtót börtönnel fenyegető törvények aláírásával elveszítheti a reményt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megkapására. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ 1995. október 4.
A romániai magyar újságíróképzés Kolozsváron és Nagyváradon folyik, erről számolt be Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ oktatási bizottságának elnöke. Idén többen jelentkeztek Kolozsvárra, az egyetem újságíró szakára. Nagyváradon 1994-ben indult meg az egyéves Ady Endre Sajtókollégium. Ez olyanok számára van, akik már szerkesztőségekben dolgoznak, de az elméleti háttér hiányzik nekik. A MÚRE feladata lenne felmérni a különböző szerkesztőségekben, rádióknál, tévétársaságoknál, hogy hány újságíróra tartanak igényt. Ez a felmérés még hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./1995. október 4.
Funar nemrégiben Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa, erről életnagyságú másolatot kíván felállítatni Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1995. október 4.
Funar polgármester Kolozsváron Antonescu szobrát akarja felállítani. A munkálatok költségeit az Olaszországban élő gazdag vasgárdista, Iosif Constantin Dragan fedezné. /Magyar Hírlap, okt. 5./1995. október 4.
Tóth József nyugalmazott egyetemi tanár emlékezett a hajdani kisebbségi tanügyi államtitkárságra: 1946-ban alakult meg, a tanárok Kolozsváron Felszeghy Ödönt választották erre a tisztségre, személyi titkára a szintén kolozsvári Rózsa István tanító lett. Az államtitkárság megalakulása után új iskolák nyíltak, új tanárokat vettek fel, létrehozták a nemzeti kisebbségek tankönyvkiadóját. Felszeghy Ödönt később Czikó Lőrinc követte az államtitkári székben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./1995. október 5.
Bartolemeu Anania kolozsvári ortodox érsek nem ragaszkodik az Avram Iancu utcai diákmenza /hajdani diákotthon/ falára elhelyezett emléktábla általa fogalmazott teljes szövegéhez, bár az szerinte a valóságot tükrözi. Vita folyt az ortodox érsekség, a városháza és a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége között az 1946. máj. 28-29-én a diákotthonban történtek 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. Ezen a napon ugyanis az akkori Dermata /Herbák János, később Clujana/ bőrgyár munkásai megostromolták a román diákotthont, hogy véget vessenek a város magyar lakosságát terrorizáló és egyben a berendezkedő kommunista hatalmat támadó román diákcselekményeknek. A mostani érsek egyik vezére volt az akkori magyargyűlölő diákságnak és egyik kezdeményezője a megemlékezést szervező "Diáknemzedék-1946" Akadémiai Csoport nevű szervezetnek. A főpap által megfogalmazott változat: "E diákotthonra zúdult a "nép- és osztályidegenek" gyűlölete 1946. május 28-29-én éjszakáján, és innen indult ki a kolozsvári egyetemi diákság tiltakozó sztrájkja a revizionista magyar sovinizmus és a kommunista ateizmus ellen". /Uszító főpap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 5.
Kolozsvár történetének háromnegyed százada elevenedik meg Fodor András most közzétett képeslap-gyűjteményéből /Fodor András: Kincses Kolozsvár (Gloria Kiadó, Kolozsvár. 1995)/. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ 1995. október 7.
A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1995. október 8.
Okt. 6-8-a között Brassóban és Apácán Apáczai Csere János emlékünnepségre került sor a nagy tudós-pedagógus születésének 370. évfordulója alkalmából. Brassóban a Reménység Házában, a Református Keresztyén Központban tudományos fórumot tartottak, okt. 8-án pedig Apácán a Bartalis János Egyesület szervezésében zajlott le az emlékünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./1995. október 9.
Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet.1995. október 10.
Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./1995. október 14.
Szabó Judit csíkszeredai tanár köszönetet mondott pedagógustársainak, akik Bukaresttől Gyergyószentmiklósig és Kolozsvártól Csíkszeredáig szolidaritást vállaltak, illetve bekapcsolódtak a szept. 17-én elindított éhségsztrájk-láncba. Végül Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke fejezte be az egyhónapos tiltakozást. Mindezt a tanügyi törvény jogkorlátozása elleni tiltakozásul, az igazi történelmi megbékélésért, a valóban egyenlő jogokért tették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./ 1995. október 14.
Asztalos Lajos nem fogadta el a párizsi Claude Karnoouth és Kende Péter előadásának érvelését. Mindketten a Bolyai Tudományegyetem évfordulóján tartottak előadást, Karnoouth nem értett egyet a magyar egyetem visszaállításával, Kende Péter pedig "a szórványok kihalásáról sugallt zavaros, párizsi öntelt, nagynemzeti meséket". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./1995. október 16.
Háromnapos ismerkedő látogatásra Kolozsvárra utazott Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, okt. 16-án dr. Csiha Kálmán református püspökkel, dr. Czirják Árpád főesperessel, római katolikus érseki helynökkel, az RMDSZ Kolozs megyei vezetőivel, a Heltai Klubban a város magyar értelmiségével, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Szőcs Ferenc a perfektussal tárgyalva kitért a romániai, kiváltképp a kolozsvári magyarságot ért sérelmekre, a Mátyás király szobra körüli ásatásokra, a Magyar Opera elleni polgármesteri támadásokra. A prefektus a magyarság aggályait túlzottnak ítélte, egyszerűen nyilatkozat-háborúról beszélt, az RMDSZ szélsőségeseit emlegette. /Miklós László: Családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Zanc a sérelmeket egyéni kisiklásoknak nevezte. /Magyar Nemzet, okt. 17./ 1995. október 17.
Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./ 1995. október 18.
Tízezer egyetemista tüntetett Bukarestben okt. 18-án, tiltakozva a megfizethetetlenül magas pótvizsgadíjak ellen. A tüntetők a teljes körű egyetemi autonómiát követelték, a kolozsvári egyetemisták pedig Liviu Maior oktatási miniszter leváltását. /Magyar Hírlap, okt. 19./ Okt. 18-án Kolozsváron az egyetemisták és főiskolások csatlakoztak a diáksztrájkhoz. /Népszava, okt. 20./ 1995. október 19.
Okt. 19-én, éhségsztrájkjának kilencedik napján a székelyudvarhelyi kórházba szállították Kádár Attilát, aki 1992-ben már egyszer éhségsztrájkba lépett, Kolozsvár magyarellenes polgármestere intézkedései ellen tiltakozva. Jelenleg a tanügyi törvény ellen tiltakozott. /A kilencedik napon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./