udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4741-4770 | 4771-4800 | 4801-4830 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. december 5.
Dec. 5-én Bukarestben a Bellu temető akadémiai parcellájában eltemették Méliusz József írót, a gyászszertartást Albu Zoltán bukaresti református lelkész végezte. Dr. Gheorghe Mihaila professzor, a Nyelvészettudományi Intézet igazgatója Méliusz halálát a romániai irodalom nagy veszteségének minősítette, a Romániai Írók Szövetsége nevében Geo Serban búcsúztatta az elhunytat, majd Gálfalvi Zsolt mondott gyászbeszédet. A hóvihar miatt elakadt az a vonat, amellyel Pomogáts Béla a román fővárosba tartott, így a Magyar Írók Szövetségének részvétüzenetét szintén Gálfalvi Zsolt tolmácsolta. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./1995. december 5.
A bukaresti főtanfelügyelőség elfogadta Tőkés Elek tanfelügyelő lemondását, egyben utasította a Báthory Líceumot /Kolozsvár/, hogy biztosítsanak tanári állást számára. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./1995. december 5.
A négy héttel ezelőtt félbeszakított diáksztrájk folytatódik, ezúttal a kolozsváriak kezdeményezésére. A kolozsvári Diákszervezetek Konvenciója az általános sztrájk mellett foglalt állást. Dec. 5-én tiltakozó gyűlést tartottak a kolozsvári diákok, ugyanezen a napon a temesvári diákok is tüntettek. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./1995. december 6.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke bejelentette, hogy dec. 6-tól éhségsztrájkba kezd a diszkriminatív tanügyi törvény elleni tiltakozásul, folytatva Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását. Ezeknek az akcióknak elsősorban nem a hatalom felé, hanem "a mi közösségünk felé kellene, hogy üzenete legyen." A hatalom immunis az ilyen tiltakozó akciókkal szemben. - Sajnos Kolozsvár magyar lakossága semmit sem tesz az ellen, ami iskolaügyben és más ügyekben a városban történik. Molnos Lajos éhségsztrájkja üzenet a város magyar lakosságának. Megkezdett éhségsztrájkját láncszerűen folytatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9-10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ A Kolozs megyei RMDSZ felhívást tett közzé: naponta imaórákat és böjtnapot tartanak, tiltakozásként az anyanyelvi oktatást felszámolni akaró új tanügyi törvény ellen. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./1995. december 7.
Nov. 28-30-án hivatalos látogatást tett Kanadában a román parlament külügyi bizottsága, melynek tagjaként Borbély Imre képviselő ismertette a romániai magyarság jogsérelmeit. A hivatalos találkozó után Borbély Imre Torontóban találkozott a kanadai magyarok képviselőivel. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 9., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 7., 677. sz./1995. december 7.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron tartott dec. 7-i ülésén áttekintette az RMDSZ privatizációs-információs szolgáltatását. Elhatározták, hogy szakértői véleményezést kérnek Románia 1996-os költségvetési tervezetéről, különös tekintettel a diszkriminációs elosztási szándékra. - Támogatják a Gh. Dima Zenekonzervatórium hallgatóinak az anyanyelvi képzésre való visszatérési javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 679. sz./ 1995. december 8.
Az RMDSZ-nek az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos követelése nem egyéb propaganda-akciónál, jelentette ki dec. 8-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. E követelések egyedüli célja tovább élezni a román-magyar kapcsolatokat, tette hozzá. Chebeleu kifejtette, hogy a legionárius rendezvények, a legionárius sajtó, könyvek terjesztése, ugyanúgy a tévében is megjelenő propaganda mutatja, hogy ez a veszély nem elhanyagolható. Iliescu elnök kéri az intézményeket, hogy nagyobb határozottsággal lépjenek fel a legionárius mozgalom újjáéledése ellen, tolmácsolta kérését Chebeleu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1995. december 8.
Traian Chebeleu sajtóértekezletén írásos nyilatkozattal reagálva szélsőségességet és soviniszta érzelmeket vetett Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetsége elnöke szemére, elutasítva Pomogáts Bélának a kolozsvári Szabadságban kifejtett véleményét Iliescu megbékélési javaslatáról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9., Népszabadság, dec. 8./ Előzmény: 2370. sz. jegyzet.1995. december 8.
A dec. 8-i román lapok arról számoltak be, hogy Horn Gyula miniszterelnök felkérte az EBESZ budapesti tanácskozásán megjelent Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy januári romániai látogatása során vizsgálja meg, miként alkalmazza Románia az oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1995. december 8.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztálya kezdeményezésére dec. 8-án Kolozsváron a tudomány- és felsőoktatás-fejlesztési stratégiák összehangolására irányuló érdekegyeztetésről tanácskoztak. A megbeszélésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a kolozsvári felsőoktatás magyar tanárainak képviselői vettek részt. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott tudománypolitikai összefoglalót. A részvevők számba vették a kutatás és a felsőoktatás modernizációjának további szellemi és infrastrukturális feltételeit. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1995. december 8.
Románia adóssága 1995 végére eléri az 5,5 milliárd dollárt, ez az összeg 1996-ban 6,2 milliárd dollárra növekszik. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1995. december 9.
Kolozsváron a Fellegvár oldalán egy messziről is látható kereszt állt. 1948 őszén egy éjjel ismeretlenek felrobbantották. Akkor még visszaállították a keresztet. A hatvanas évek elején azután végleg eltűnt, emlékezik Antal Árpád. Írása először öt éve jelent meg. /Keresztény Szó (Kolozsvár), 1990. febr. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Az újraközlésnek az adott aktualitást, hogy Funar polgármester újból felállíttatta a keresztet.1995. december 12.
Liviu Maior oktatási miniszter dec. 12-én kinevezte a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum új igazgatóját Wolf Rudolf történelem szakos tanár személyében, akit az iskola tanári kara jelentős szavazattöbbséggel ajánlott erre a tisztségre, Szilágyi Júlia jogellenes leváltása után. A kinevezés előzménye volt az iskola udvarán tartott tiltakozó szülői értekezlet, amelyen felszólt többek között Csiha Kálmán református püspök, Ioan Botiza görög katolikus előadótanár és Kónya-Hamar Sándor képviselő. A résztvevők elhatározták, hogy dec. 11-én nem engedik iskolába gyermekeiket, így tiltakozva az igazgatónő leváltása ellen. Az ügyben Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke személyesen tárgyalt Maior miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy a kérdést a tantestület demokratikus döntése alapján rendezik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./1995. december 12.
Éltünk a magyarok alatt, és nem magyarosodtunk el címmel vezércikkben támadta a Vocea Romaniei kormánylap dec. 12-i száma az RMDSZ-t. D. D. Rujan főszerkesztő "soviniszta és irredenta szervezetnek" minősítette az RMDSZ-t, amely "olyan jogokat követel, mint egyetlen más etnikai kisebbség sem Európában". A cikkíró szerint az oktatási törvény elleni akció célja az etnikai különválasztás, "Hitler és Horthy óta nem volt példa ilyen hihetetlen offenzívára az etnikai elszigetelés érdekében." Rujan támadta Tőkés László püspököt is, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki "folyton egy új boszniai rémálom kitörésének veszélyét emlegeti Erdéllyel kapcsolatban, mert szeretné, ha odáig fejlődnének a dolgok." A cikk a román ellenzéket ostorozta, amely támogatja az RMDSZ "legképtelenebb követeléseit". Példaként említette, hogy a brassói tanács megszavazta: a turistautak útjelző táblái kétnyelvűek legyenek. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ 1995. december 12.
A dec. 12-i bukaresti lapok közölték C. V. Tudor újabb vádaskodó írását. A legfelsőbb bíróság elnökéhez és a főügyészhez intézett nyílt levelében ezt írta: "Nyilvánosan vádolom Ion Iliescut, Virgil Magureanut és más összeesküvőket Nicolae Ceausescu román államfő és felesége meggyilkolásával, valamint legalább erkölcsi bűnrészességgel még legalább ezer ember halálában, akiket azt követően lőttek le, hogy az új csapat átvette a hatalmat." A terjedelmes levél szerzője az 1989 óta eltelt időszak minden botrányát felidézte, majd magára vállalta a felelősséget az Iliescu-ellenes, álnéven közölt írásokért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 13.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és a közel negyven napja éhségsztrájkoló Katona Ádám hozzá intézett levelére, kérve az elnököt: "Románia minden állampolgára iránti felelősségérzetét terjessze ki Katona Ádámra is." Az Államelnöki Hivatal válaszlevelében közölte, hogy zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt van, semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 13.
Aggasztó mértékben csökkenhet Románia lakossága, ha fennmarad a jelenlegi születési arányszám - állította dec. 11-én közzétett tanulmányában a Román Tudományos Akadémia: 2025-re a mai 22,7 millióról 19,2 millióra csökkenhet az ország lélekszáma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. december 13.
A határon túli magyarok támogatásának egyik legnagyobb eredménye, hogy kárpótlási jegyeik privatizációban való felhasználására konkrét lépések történtek, jelentette ki az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával megjelent, a magyarországi vállalkozások gyakorlati tanácsait összegező, Iránytű című kiadvány dec. 13-i sajtóbemutatóján Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Igen fontos, hogy a szomszédos országokban élő magyarság részt vehessen saját országa privatizációjában is, ennek segítségére privatizációs konferenciát szerveznek a jövő évben, márciusban, Kolozsváron. /Új Magyarország, dec. 14./1995. december 14.
1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./1995. december 15.
Dr. Obál Ferenc /jelenleg Szegeden él/ pontosította a Magyar Nemzet emlékező cikkét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötven éve történt megalapításának ünneplését: ő nem volt jelen, egészségi okokból. Dr. Obál Ferenc csaknem tíz éven át volt tanszékvezető professzora a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett egyetemnek, Miskolczy Dezsőn kívül ő volt a leghosszabb ideig egyetemi tanár. Haynal Imre 1945 tavaszán hazatért Budapestre. Szerződéses viszonyban tanítottak, átmeneti ideig például Beöthy Konrád pécsi, Győry György, Krompecher István akadémikus professzorok. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Magyar Nemzet emlékezése: 1828. sz. jegyzet.1995. december 16.
Dec. 16-án, 84 éves korában Kolozsváron elhunyt Kiss Jenő költő, az Erdélyi Helikon nemzedékének utolsó tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kiss Jenő 1912. szept. 13-án született, Mócson.1995. december 17.
Dec. 17-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke adott politikai helyzetelemzést. A résztvevők úgy értékelték, hogy az RMDSZ politikai célkitűzése a következő évre a szövetség bel- és külpolitikai pozícióinak megerősítése kell hogy legyen. Meg kell erősíteni a területi szervek jelenlétét a politikai döntésekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 18., 684. sz./ 1995. december 18.
A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./1995. december 19.
Csalással és visszaéléssel vádolták meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert a helyi tanács ellenzéki tagjai. A periratot a helyi bírósághoz terjesztették be, amely azonban nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást. Az ellenzéki tanácsosok most Románia főügyészéhez nyújtották be a dossziét, a főügyészség hamarosan beindítja a pert. /Magyar Hírlap, dec. 19./1995. december 19.
Az elmúlt héten Szatmárnémetiben tartotta a MISZSZ kongresszusát, amelyen új vezetőséget választottak: elnök Kiss Gábor, a Bihar megyei MIDESZ ügyvezetője, a négy alelnök: Nagy Pál (Székelyudvarhely), Salló László (Temesvár), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Szakács Levente (Kolozsvár). Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISZSZ tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSZ-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ 1995. december 20.
Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.1995. december 20.
A lassan ötéves Éneklő Borz című hangos folyóirat szerkesztői /Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente és Visky András/ dec. 6-9-e között négynapos fesztivált szerveztek Kolozsváron. Az Éneklő Borz Erdély nagyobb városaiban jelentkezett egy-egy klubban, ahol a szerkesztők felolvasásokat tartottak, évente három-négy alkalommal. A mostani fesztiválon magyarországi írók is megjelentek, Esterházy Péter legújabb regényéből /Egy nő/ olvasott fel részleteket. /Papp Sándor Zsigmond: Irodalmi fesztivál Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./ 1995. december 21.
A Németországba áttelepült szászok elkezdték sorozatszerűen feldolgozni hátrahagyott erdélyi falvaik és városaik történelmi hagyatékát, átmentve valamit, ami nincs. "Nekünk még módunkban van a helyszínen őrzeni értékeinket és emlékeinket, saját honi megmaradásunk folytonosságába építve örökségünket." - figyelmeztetett Balogh Edgár, el kell kezdeni az erdélyi magyar falvak és városok monográfiáinak megírását, a csángó falvakat és az ókirályságbeli szórványokat "sem hagyhatjuk el" - írta. Palkó Attila kolozsvári történész tollából mintaszerű monográfia jelent meg Magyaró marosmenti magyar falu múltjáról. Ilyen monográfiákat kell készíteni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ 1995. december 29.
Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 1995. december 30.
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte Udvardy Zoltán, a lap munkatársa, milyennek látja az eltelt évet. Az RMDSZ életében fontos esemény volt a Kolozsváron tartott negyedik kongresszus, kedvezőtlen esemény viszont az oktatási törvény elfogadása. "Nem tekintem ugyan az RMDSZ kudarcának, de kétségtelenül kudarc. Arra késztet minket, hogy újragondoljuk politikai cselekvéseinket." "Amikor az új magyar kormány megalakult, olyan hangokat is lehetett hallani, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalára ebben a formában nem lenne szükség. A HTMH szerencsére bizonyított, és számunkra fontos a velük folyó konzultáció." Markó Béla hangsúlyozta, hogy a nemzetközi intézmények részéről határozottságot várnak. /Új Magyarország, dec. 30./