udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4771-4800 | 4801-4830 | 4831-4860 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. december 30.
A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.1995. február 1.
Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 4.
A kormánypárt, a Szocialista Demokrácia Pártja /SZDP/ vezetői febr. 4-én felkeresték Erdély öt jelentős központját és a helyi szervezeteknél a román-magyar együttélésről, illetve az RMDSZ-szel kapcsolatos nyilatkozatháborúról kialakított véleményt igyekeztek megismerni. Adria Nastase ügyvezető elnök találkozott Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, majd Funarékkal, azután kijelentette: távolról sincs szó olyan feszültségről, amire a "nyilatkozatháború" alapján következtetni lehetne, a helyzetet túldramatizálták. Néhány radikális magyar "túlnyilatkozta magát", amire az RNEP túlzott állásfoglalása következett, amellyel a kormánypárt nem ért egyet. Az SZDP külön kisebbségi stratégiát dolgoz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./1995. február 7.
Az RMDSZ bukaresti székházában febr. 7-én tanácskoztak az RMDSZ és a romániai kisebbségek képviselői az autonómia-koncepcióról. Egyetértés volt abban, hogy az ilyen tanácskozásokra szükség van. A Román Televízió egyoldalúan számolt be az eseményről, a találkozót szervező RMDSZ-ről nem esett szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 10./1995. február 7.
Egy hónappal ezelőtt temesvári "forradalmárok" látogattak több városba, így Kolozsvárra is. Kolozsváron az ünnepi beszédek és a himnusz után a temesváriak elénekelték a Doamne ocroteste pe unguri kezdetű gúnydalt, amely a magyar himnuszt csúfolva útszéli szavakkal jöttmenteknek nevezi a magyarokat, figyelmeztetve arra, hogy Erdélyben a románok az urak. Funar, Medrea alprefektus és Zanc prefektus élvezték ezt a dalt, melyet elsősorban Dan Iosif elnöki tanácsadó énekelt. Az esetről beszámoló Herédi Gusztáv odament Dan Iosifhoz, megmondta a véleményét minderről. Az elnöki tanácsadó azonban kiabálni kezdett: ez nem lehet sértő, aki Romániában született, az román... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./1995. február 7.
Nem tudjuk elképzelni a demokrácia lényegét, hogy bárkinek saját vélemény lehet, jelentette ki a Szabad Románok Világszövetsége kolozsvári székhelyén, a főtéri Wass-házban Ion Ratiu parasztpárti képviselő. Doina Cornea kiállt a magyarok mellett, elismerte, hogy joguk van saját egyetemre és helyi autonómiára. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./1995. február 8.
Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./1995. február 8.
Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./1995. február 9.
A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1995. február 10.
Febr. 10-én a parlamentben ünnepélyes "tanulmányi ülésen" emlékeztek meg az 1989 utáni fordulat egyik eseményéről, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megalakulásának ötödik évfordulójáról. Először Iliescu elnök beszélt, majd az akkori testület számos vezetője felszólalt. Király Károly, aki akkor a testület alelnöke volt, emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A tévében és rádióban közvetített nyolc órás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. A véres marosvásárhelyi eseményekért több felszólaló az RMDSZ-t és a "magyar irredenta köröket" tette felelőssé. - Az elhangzott beszédeket könyvben megjelentetik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./1995. február 10.
Fey László /Kolozsvár/ Mérsékeltek és radikálisok címen a Népszabadságban fejtette ki nézeteit. Szerinte a mérsékeltek tudják, hogy a kisebbség nem politizálhat erőpozícióból. Szövetségesül szeretnék megnyerni a demokratikus román erőket. A radikálisok türelmetlenek. "Nem bíznak a román demokratikus erőkben, nem is keresnek köztük szövetségeseket..." A radikális hangoskodás kitűnő szolgálatot tesz a román ultráknak, vallja Fey. A radikalizmus tömegbázisa Székelyföld. Ezt az irányzatot támogatja sok Erdélyből emigrált. A radikális szárnyat segítette az előző magyar kormány is, állítja a cikkíró. Fey szerint az RMDSZ lépéseit nem egyeztette a Demokratikus Konvencióval. /Fey László: Mérsékeltek és radikálisok. = Népszabadság, febr. 10./1995. február 10.
Cs. Gyimesi Évát 1990-ben nevezték ki professzornak, 1993-tól pedig a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője. Amerikába hívták előadást tartani, ott látta, hogy az oktatás technológiáját tekintve száz éves a lemaradás. Amerikai útja legfőbb eredményének hat város mérvadó egyetemi köreinek erkölcsi és feltehetően anyagi támogatását tartja. A román tanügyi rendszer erősen centralizált, ennek ellenére bevezethető bizonyos fokú szemléletváltás és a taneszközrendszer megújítása. Új tantervek, új tankönyvek megírására hirdettek pályázatot. Az RMDSZ oktatási alelnökeként úgy látja, hogy túl sok a tanácskozás és kevés az eredmény. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány egy olyan magyar elitet képző tudományos kutató és oktatási intézmény alapítását tűzte ki célul, amely méltó munkahelyet biztosít a visszatérő fiatal szakembereknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ 1995. február 11.
Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1995. február 11.
Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./1995. február 11.
Megjelent a Keresztény Magvető unitárius folyóirat /évkönyv/ 100. évfolyama. A folyóirat történetéről dr. Bodor András értekezik, dr. Erdő János unitárius püspök pedig Vallás és emberi jogok címmel számol be a jubileumi számban a Kolozsvárott megtartott teológiai konferenciáról. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./1995. február 13.
Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./1995. február 13.
A szenátusban a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja nyújtott be egy nyilatkozat-tervezetet, amely elutasítja Markó Béla Londonban tett kijelentését és kifejti, hogy a nemzetállamban a magyar kisebbség a román nép része a törvényhozó testület szemében. A vitában szót kaptak a legismertebb szélsőséges pártvezetők, így Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, stb. A szavazáskor tiltakozásul kivonultak az RMDSZ szenátorai. A vezető kormánypárt szövege 105 voksot kapott egyetlen ellenében, 5 tartózkodás mellett, a román pártok tehát egységesen foglaltak állást a magyar szervezettel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az elfogadott határozat szerint a szenátus "döbbenettel és aggodalommal" vette tudomásul, hogy Markó Béla londoni nyilatkozata szerint a nemzetállam nem oldja meg a nemzetiségi kérdést, továbbá Románia 1918-ban annektálta Erdélyt, a romániai magyar kisebbséget az évtizedek során megpróbálták asszimilálni. /Magyar Hírlap, febr. 14./1995. február 15.
A Ziua febr. 15-i száma dokumentumot tett közzé a következő címmel: Paul Cheler tábornok és Gheorghe Funar polgármester a második erdélyi diverziót készítik elő. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő szerint a dokumentumból kiderül: a cél az 1990. márciusihoz hasonló vérengzés kirobbantása, ugyancsak márciusban. Az állítólagos dokumentum szerint az orosz titkosszolgálat is érdekelt az ügyben, célja az lenne, hogy a figyelmet Besszarábiáról Erdélyre terelje. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Nemzet, febr. 16./1995. február 16.
A román sajtó továbbra is ellenségesen reagál az amerikai tárgyalás tényére. A lapok beszámolnak arról, hogy Atlantában a Carter-központ előtt /ahol a tárgyalás folyik/ románok egy csoportja tüntetett ilyen feliratú táblákkal: "Amerikában a hivatalos nyelv az angol, Romániában természetesen a román."Az ellenzéki Ziua "Az atlanti diktátum címmel közölte Sorin Rosca Stanescu kommentárját. A másik ellenzéki lap, a Romania Libera hasábjain Anton Uncu támadta a találkozót és az RMDSZ-t, a bécsi döntőbíráskodásra emlékeztetett. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea "A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után" című összeállítását. Ebben azt fejtegeti, hogy a magyar nacionalizmus a világháború előtt, majd azután is "mindent alárendelt Nagy-Magyarország helyreállítása utópisztikus eszméjének." Többek között Horn Gyula Cölöpök című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne "a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Hírlap, febr. 16./ Anton Uncu Döntőbíróság! címen elítéli az RMDSZ-t: "valamennyi politikai alakult elítéli e szövetség túlkapásait". A szerző véleménye az atlantai tanácskozásról: "Az RMDSZ döntőbíróságban reménykedett egy olyan kérdésben, amely egy egységes, nemzeti, szuverén és független állam elidegeníthetetlen jogához tartozik..." /Romania Libera, febr. 15./1995. február 16.
Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./1995. február 17.
Románia külföldi adósága 1994 végén 4,417 milliárd dollár volt /1992 végén: 2,3 milliárd, 1993 végén 3,36 milliárd/, az ország valutatartaléka 3,092 milliárd dollár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1995. február 17.
Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./1995. február 18.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége febr. 18-án tartotta alakuló ülését Kolozsváron, ahol elemezték a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádak megalapozatlanok, egyes támadások hangneme szélsőséges. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./ Grigore Zanc, Kolozs megyei prefektus elítélte ezt az ülést, azt állítva, hogy az RMDSZ titokban akarta tartani szándékait. Szerinte az önkormányzati tanács törvénytelen. /Magyar Nemzet, febr. 20./1995. február 18.
A magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium idén is jelentős összeget fordít a határon túli magyar könyvkiadás támogatására. Romániai viszonylatban 1994-ben 101 munka megjelenését segítette. 1994-ben a romániai magyar könyvkiadás az összeg 43 százalékát kapta. A támogatás jelentőségéről, az elbírálás kritériumairól Dávid Gyula, a bizottság elnöke beszélt: az eredeti, a magyarság múltjával, történetével kapcsolatos munkákat részesítjük előnyben. Ezek a támogatások csak a ráfizetést fedezik. - A könyvpiac ziláltsága megnehezíti a munkát. A könyvtermelő és az olvasó közötti kapcsolat rendezetlen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./1995. február 18.
Az RMDSZ és a Collegium Transsylvanicum ingázó tanárokat anyagilag segítő programját Szabó Csaba az RMDSZ legnagyobb megvalósításának értékeli. Figyelni kell a szórványra, a szórványban élő ifjúságra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ 1995. február 18.
Febr. 18-án Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben tartotta soros ülését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ vezetősége. Zsigmond Győző egyetemi adjunktus, a szövetség elnöke tartott bevezetőt, majd Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett a székelyudvarhelyi származású, nemrég elhunyt nyelvtudósra, Fülei Szántó Endrére. Az AESZ ebben az évben megszervezi a rádió és a televízió nyelve című konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./1995. február 18.
Idén ápr. 22-29-e között rendezi meg a Kovásznán működő Kőrösi Csoma Sándor Egyesület a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Ennek keretében képzőművészeti kiállítást rendeznek, kérik a művészeket, jelentkezzenek munkáikkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./1995. február 18.
1990 és 1994 között 209 ezer ember kivándorolt hivatalosan Romániából, közülük 16 ezren tértek vissza. Ez az adat nem tartalmazza azokat, akik nem hivatalosan hagyták el az országot. A hivatalosan kivándorlók 1990-ben 144 ezren, 1994-ben pedig 22 ezren voltak. Az elmúlt öt évben 11 ezer román és 1309 magyar tért vissza. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18., /Blikk (Budapest), febr. 17./1995. február 20.
Febr. 20-án Bukarestbe érkezett a nyolcfős magyar szakértői csoport, amely febr. 21-én folytatja az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Mircea Geoana külügyi szóvivő szerint a román fél híve lenne annak, hogy a szöveg véglegesítése végett febr. 27-én legyen a szakértői megbeszélések következő menete. Elmondta még, hogy Bukarest elutasító álláspontja a szerződéshez kapcsolódó kisebbségvédelmi dokumentumot illetően nem változott. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ 1995. február 20.
Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./