udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4861-4890 | 4891-4920 | 4921-4950 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. április 5.
A Szabad Romák Romániai Demokratikus Szövetségének kolozsvári sajtóértekezletén Bozsodi Lucian, a szövetség kolozsvári elnöke hangsúlyozta, hogy Romániában a cigányság szinte mindenből kirekesztett, a városházán, a törvényszéken sem segítenek nekik, "panaszainkat csirkeügyként kezelik", hangzott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./1995. április 6.
Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ápr. 6-án fogadta az MSZP Bukaresten tartózkodó képviselőit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Markó Béla RMDSZ elnök és az RMDSZ parlamenti csoportjainak több tagja találkozott az MSZP képviselőivel az RMDSZ bukaresti székházában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1995. április 6.
Az elmúlt hetekben alakult meg Bukarestben az Armonia /Harmónia/ Alapítvány, amely ápr. 6-án országos találkozót hívott össze, hogy a vegyes házaspárok képviselőivel megvitassa idei munkatervét. Az összejövetelen 148 házaspár mellett jelen voltak román politikai vezetők, külföldi diplomaták és Iliescu elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a román politikai élet olyan demokratikus, hogy semmilyen megkülönböztetést nem tűr meg, elfogadhatatlannak nevezte az etnikai autonómiát. A Harmónia Alapítvány vezetője Matei Vintila mérnök kezdeményezését így indokolta: "A rádióban és tv-ben hallgatva az RMDSZ egyes vezetőinek a románokra szórt sértéseit, nagyon felháborodtam." Az alapítványban a Hajdu Győző vezette Együtt-Impreuna című, a román hatalom által támogatott magyar és román nyelvű kirakatlap szimpatizánsai foglalnak helyet. Vintila mérnök elmondta, hogy találkozott Viorel Hrebenciuc-kal, a kormány főtitkárával és Iliescu elnökkel is, akik támogatták az alapítvány gondolatát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8., Magyar Nemzet, ápr. 8./ Vajnovszky Kázmér hiába közölte, hogy az Erdélyi Napló munkatársa és ő is vegyes házasságban él, nem engedték be, csak Iliescu beszéde után. Az újságíró sok tartalékos ezredest látott a teremben. Az alapítvány elnöke, Vintila mérnök eddig munkásságát ecsetelte: moldvai diákoknak ad ösztöndíjat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./1995. április 6.
Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a rossz hangulatot a szakszervezeti vezetők szítják, akik a dolgozók pénzén hónapokat töltenek külföldön. Az éhségsztrájkoló Dumitru Iugát pojácának nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./1995. április 6.
Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./1995. április 6.
Dumitru Iuga, a televíziósok szabad szakszervezetének elnöke ápr. 6-án véget vetett 36 napos éhségsztrájkjának. Elmondta, hogy a 36 nap alatt ország-világ láthatta, hogy a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a "tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1995. április 6.
Tovább tart a kivándorlási hullám, kritikus szintre apadt a magyar pedagógusok és orvosok száma, alacsony a főiskolások száma is. Az 1993/94-es tanévben az orvostanhallgatók 2,56 %-a volt magyar nemzetiségű, amikor a magyarok részaránya az országban 7,2 %. 1994-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2571 hallgató kezdte meg tanulmányait, közülük 590 magyar /22,9 %/. Magyar szakra 50 főt vettek fel, az 590-ből 215-en hallgathatnak egyes tárgyakat magyarul. A többi kolozsvári egyetem közül a műszakin 116, az orvosin 22, az agráron 42 magyar nemzetiségű tanul, a képzőművészeti főiskolára 18, a Zeneakadémiára 29 magyar hallgatót vettek fel, a két főiskolán kiemelkedően magas volt a magyar elutasítottak aránya /40,1, illetve 66,6%/. A magyar színházak tragikus színészhiánya miatt Kolozsváron is megkezdődött a színészképzés, 1993-ban nyolc főt vettek fel, ösztöndíjat egyikük sem kapott. Ebben az évben a többszáz Babes-Bolyaira járó magyar hallgatóból egyetlen egy kapott helyet az egyetemi kollégiumban. /Beszélő, ápr. 6./ 1995. április 7.
Ápr. 7-én meghalt Sinkó Zoltán jogász, kolozsvári RMDSZ-képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1995. április 7.
Rozsnyón rendezték meg márc. 31.- ápr. 1-jén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok I. Országos Találkozóját, amelyen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét /RMPSZ/ Szőcs Judit tanárnő, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke képviselte. Elmondta, hogy a tanácskozás idején belépett a terembe Lydia Bencová minisztériumi főosztályvezető és követelte, hogy a tanácskozást szlovákul folytassák. Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a SZMPSZ alapszabályzata szerint tárgyalásaik nyelve magyar és felajánlotta Bencovának a fordítást. Bencova ezt elutasította és távozott. Ezután jött a megtorlás: Tóth Sándor rozsnyói iskolaigazgatót és a helyi tanfelügyelőség magyar tagjait elbocsátották. Szőcs Judit a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette, hogy szolidaritást vállal a tiltakozó szülőkkel és kollégákkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./1995. április 8.
A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1995. április 8.
Fey László figyelmeztető cikkében /Ne ismételjük meg a hibákat/ azt javasolja, hogy időben kell kiadni az anyagokat, hogy a májusi RMDSZ-kongresszusig legyen idő mindegyiket áttanulmányozni. Szerinte az RMDSZ III. kongresszusán a tagság "úgyszólván ki volt rekesztve az előkészületekből." A küldötteknek nem volt elég idejük áttanulmányozni az anyagot. Az ellenséges hangot kerülnünk kell, írja. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ 1995. április 11.
Ápr. 11-16-a között Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke vezetésével Erdélyben tesz látogatást egy MSZP-küldöttség. Ápr. 11-én Kolozsváron, ápr. 13-án Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, ápr. 14-én Csíkszeredában, ápr. 15-én Nagyváradon tartanak megbeszéléseket az RMDSZ képviselőivel, Nagyváradon Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspökökkel is találkoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11./1995. április 11.
Ápr. 11-én Kolozsváron újból összeült az RMDSZ etikai bizottsága, a hírzárlat miatt keveset lehetett megtudni. A Tőkés László-Nagy Benedek ügyhöz kapcsolódva Tokay György és Borbély Imre ügyét tárgyalták. Az SZKT-döntés után hozzák nyilvánosságra a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ 1995. április 11.
Több mint kéthónapos olaszországi vendégszereplésről tért vissza nemrég a kolozsvári Állami Magyar Opera. A 66 napos olaszországi turné 49 előadással az eddigi leghosszabb volt, tájékoztatott Simon Gábor, az operaház igazgatója. Olaszországban 25 városban léptek föl, a tévében kétszer szerepeltek, fő műsoridőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./1995. április 11.
Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./ 1995. április 12.
Az MSZP küldöttsége, élén Csintalan Sándorral ápr. 12-én Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban Csintalan Sándor kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. Az MSZP küldöttsége találkozott az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének vezetésével is. Csintalan Sándor elutasította azt a feltételezést, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés jelentkezése vagy találkozásuk az RMDSZ egysége ellen irányulna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Magyar Hírlap, ápr. 13./1995. április 12.
Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./1995. április 13.
Kolozsváron is megünnepelték a Vatrát, tizenöt szónoklat hangzott el. Az ünnepségen újabb feszültséget keltő intézkedések tervéről szónokolt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Bejelentette, hogy román és angol nyelvű táblát helyez el Mátyás király szülőházán, amelyből kiderül, hogy "a magyarok legnagyobb királya román volt". A Petőfi-emléktáblát pedig kiegészíti olyan szöveggel, amely "leltározza" a magyarok által 1848/49-ben elkövetett románellenes atrocitásokat. Funar azt is tervezi, hogy a Fő téri Szent Mihály templomot elveszi a magyaroktól és a német közösségnek adja, mivel azt annak idején szász mesterek építették. A város magyar lakosságát hozzá kell segíteni, hogy belépjen a Vatrába, hogy ne legyenek a terrorista és fasiszta RMDSZ tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Magyar Hírlap, ápr. 13./1995. április 13.
Ápr. 13-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetét visszaküldték az alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. Verestóy Attila beszámolt az Interparlamentáris Unió Madridban tartott konferenciájának munkálatairól és ottani felszólalásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 513. sz./1995. április 15.
Ápr. 15-én Székelyudvarhelyen felavatták Benedek Elek szobrát. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 23./1995. április 18.
Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 17-én hagyta el Bukarestet. Ellentmondásos nyilatkozatait bőven idézték. A román sajtóban olyan kép alakult ki, hogy Martínez elkötelezett a román ügy iránt. Ezért a repülőtéren adott interjúját elhallgatták a román lapok. Alapszerződések kellenek mind magyar-román, mind román-ukrán viszonylatban. Martínez járt Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatták, de - külön kikötésének megfelelően - nem találkozott Funar polgármesterrel. /Magyar Nemzet, ápr. 18./1995. április 18.
Az MSZP Csintalan Sándor vezette küldöttsége Nagyváradon fejezte be erdélyi körútját. Nagyváradon arról tárgyalt, miként lehetne hatékonyabbá tenni a romániai magyar közösségnek szánt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A kisebbségi magyarság sorsa nem pártpolitikai ügy, hangsúlyozta Csintalan Sándor. Megemlítette, hogy aláírás előtt áll a magyar-moldovai alapszerződés, amely szintén tartalmazza a kollektív kisebbségi jogokat. Ígéretet tett arra is, hogy végre megnyitják az RMDSZ budapesti irodáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A kolozsvári sajtótájékoztatón szóvá tették, hogy a kormányváltás óta csökkent a határokon túliakat támogatás aránya. A lakossági fórumon elhangzott, hogy Magyarországról időnként Erdélybe látogat egy küldöttség, megígér ezt-azt, de továbbra sem történik semmi. Csintalan Sándor megemlítette, hogy az RMDSZ-kongresszusra időzítették látogatásukat, hogy felhívják a figyelmet a szövetség egységének szükségszerűségére. Az MSZP képviselői kifejtették, hogy nem egységes az RMDSZ autonómia-koncepciója, melyet oly módon kellene kidolgozni, hogy a magyar kormány is felvállalhassa, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 19./1995. április 19.
Ápr. 17-23-a között Gyulán rendezik meg a 37. Magyar Pax Romana Kongresszust, amely az 5. Magyar Ökumenikus Találkozó is egyúttal, az első Magyarországon megrendezett ökumenikus összejövetel. A találkozó romániai meghívottai: Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, Visky András (Kolozsvár), Moisescu Cristian, Arad polgármestere, Killyén Ilka előadóművész (Marosvásárhely), Ioan Vasile Botiza görög katolikus teológiai tanár (Kolozsvár). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 1995. április 20.
Ápr. 20-án Bukarestben parafálták a román-magyar légügyi egyezményt. Ennek értelmében a jövőben a légitársaságok járatokat üzemeltetnek a két ország között, a két fővároson kívül Konstanca, Temesvár, illetve Debrecen, Siófok és Sármellék repülőtereiről. A román fél elemezni fogja annak lehetőségét, hogy igénybe lehessen venni Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár repülőtereit is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./ 1995. április 20.
Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./ 1995. április 22.
Ápr. 22-én Kolozsváron megalakult a romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Alapító tagjai az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a MISZSZ, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Megfigyelőként részt vett a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége. Meghívottként az RMDSZ vezetői is megjelentek. A MIT a romániai magyar ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma. Célja az érdekvédelem, az országos képviselet, valamint az intézményes jogok érvényesítése. A MIT kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. Első küldöttközgyűlésüket jún. 24-25-én tartják Székelyudvarhelyen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 518. sz./ 1995. április 24.
Budapesten, a Kossuth Klubban román és magyar történészek a Romániában közkeletű magyarságképről vitatkoztak, továbbá arról, miként lehet a kölcsönös megismerést elősegíteni. A vitában részt vett Andrei Pippidi történész, a bukaresti Délkelet-Európa Története Kutatóintézet munkatársa, Geo Serban irodalomtörténész, a Secoul XX. című folyóirat szerkesztője, Horváth Andor irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, valamint Miskolczy Ambrus, az ELTE tanszékvezetője. Geo Serban arról beszélt, hogy az oktatásban egyre kisebb teret kap az, hogy a XIX. század román gondolkodói Budán tanultak. Serban elmondta, hogy a román nyelvben a szláv lexikális örökség után a magyarból származó alapszavak száma a legnagyobb. Arról sem beszélnek a mai Romániában, hogy 1770 és 1840 között Moldvába és Munténiába a budai nyomdából áradtak a román nyelvű lexikonok, tankönyvek és egyházi kiadványok. A Familia 15 éven át Budapesten jelent meg. Liviu Rebreanu első írásait magyarul közölte. Serban folyóiratának következő számát a magyar kultúrának szenteli a következő címmel: Budapest - európaiság és modern identitástudat. /Magyar Hírlap, ápr. 24., Új Magyarország, ápr. 24./1995. április 25.
Adrian Nastase képviselőházi elnök ápr. 25-i sajtóértekezletén a Romániával szemben ellenséges erők fellépésének tulajdonította, hogy Miguel Ángel Martíneznek ápr. 24-én Strasbourgban kiállt az 1201-es ajánlás érvényessége mellett és bírálta Románia nemzetiségi politikáját. Nastase elítélte és elfogadhatatlannak tartotta az 1201-es ajánlást. Románia "jogállam akar lenni és joggyarmat." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ 1995. április 25.
Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./1995. április 25.
Erdélyi és vajdasági fiatal írók részvételével tartottak ápr. 25-én Hazánk, Közép-Európa címmel diáktalálkozót Pécsett. A kolozsvári Kelemen Hunor és a vajdasági Szabó Palócz Attila és Jódal Kálmán tájékoztatták a résztvevőket a könyv- és lapkiadás nehézségeiről. A találkozón elhangzott: a vajdasági magyar nyelvű művelődési intézmények elsorvadása és a háborús helyzet követeztében a fiatal értelmiségiek nyolcvan százaléka elhagyta szülőföldjét. A könyvkiadást gyakorlatilag a magyarországi művelődési tárca tartja életben, s veszélybe került a magyar nyelven alkotók utánpótlása is. Az ifjú erdélyi írónemzedék gondja, hogy a kiadók pénztelensége miatt néha éveket kell várniuk könyveik megjelenésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./