udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4831-4860 | 4861-4890 | 4891-4920 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. március 11.
Fogytán a pénze a magyar kultuszminisztériumnak, és egyre kevesebb pénz jut az erdélyi magyar oktatási vagy kulturális szervezeteknek is - nagyjából ez az összkép alakult ki azon a találkozón, amelyet Kolozsváron szerveztek a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a hazai civil szervezetek képviselői között. Egyed Albert, a tárca Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője és munkatársai olyan minisztériumnak a képét hozták magukkal, amely történetének legnagyobb átalakulásán megy át, s ezért nem tud érdemben foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel. Egyed Albert elmondta, kormányát aggasztja, hogy mennyi pénz ment öt éven át a határon túlra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és annak csíkszeredai részlege szakmai biztosítékok felmutatásáig több támogatást nem kap, tovább finanszírozzák az egész Kárpát-medencére kiterjedő Bolyai Nyári Akadémia nevű tanár-továbbképzést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1995. március 12.
Az utóbbi években több katolikus-ellenes, román nyelvű könyv jelent meg, például "A katolikus imperializmus - újabb veszély a román népre", hasonló "A konkordátum a román nép leigázására szolgáló aktus" című kiadvány, de említhető Petre Turleának a parlamentben elmondott, katolikusokat sértő vádbeszéde, sorolta Fodor György, aki a négy év tapasztalatairól kérdezte John. Bukowsky érseket. Romániában a római katolikus egyház kisebbségben van, mondta Bukowsky érsek. Az ország szellemi-kulturális fejlődésében meghatározó volt a görög katolikus "balázsfalvi iskola" kisugárzása. A pápa szeretett volna Romániába látogatni, de az ortodox patriarchátus, személyesen Teoctist pátriárka elutasította ezt a kezdeményezést. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5., márc. 12./1995. március 13.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában Funar polgármester márc. 13-án kiadott közleményét a kolozsvári magyarság elleni nyílt uszításnak minősíti, egyben felkéri Grigore Zanc prefektust, hogy akadályozza meg a Funar által tervezett provokációt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./1995. március 14.
Funar polgármester Kolozsváron betiltotta az RMDSZ márc. 15-i koszorúzási ünnepségét, azzal indokolva, hogy ezen a napon a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Társaság tart gyűléseket. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarság elleni nyílt uszításnak nevezte Funar döntését, rámutatva, hogy annak célja összecsapást kiprovokálni a város román és magyar lakosai között. Molnos Lajos felkérte Grigore Zanc megyei prefektust, hogy akadályozza meg ezt a provokációt. Zanc leszögezte, hogy a koszorúzás, az ökumenikus istentisztelet megtartható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1995. március 15.
Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1995. március 15.
Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1995. március 15.
Harminc magyar tagozatra járó lánynak biztosít bentlakást Kolozsváron a Teodidaktosz Alapítvány, adott tájékoztatást Vizi Imre, az alapítvány elnöke. A kollégiumban étkezde, mosószoba, számítógépes iroda is található. Sok ember adott támogatást arra, hogy létrejöhessen ez a kollégium. Szükség lenne a fiúk számára is egy bentlakásos kollégium létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1995. március 15.
Márc. 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki irodalmi munkássága elismeréseként Papp Ferenc írót, műfordítót, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével pedig néprajzi tudományos munkássága elismeréséül dr. Kós Károly kolozsvári etnográfust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./1995. március 16.
Funar kolozsvári polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 15-re, ahol bejelentette: utasította a városi rendőrparancsnokot, készíttessen jegyzőkönyvet mindazokról, akik megszegték a törvényt azáltal, hogy betiltott nyilvános összejövetelen vettek részt márc. 15-én. Egytől hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy 10-200 ezer lejes pénzbírsággal sújthatók a résztvevők. A rendőrparancsnok semmi kivetnivalót nem talált a résztvevők viselkedésében. Funar szerint a filmfelvételen megörökített "törvénysértők" elnyerik büntetésüket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./1995. március 16.
Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt /RMSZDP/. A párt vezetősége /elnök Kiss Kálmán, főtitkár Molnár István/ arra a meggyőződésre jutott, hogy az RMDSZ eltávolodott az európai politikai tendenciáktól. Nem értenek egyet azzal, hogy a romániai magyarságnak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. Márc. 13-án Ioan Racolta, Maros megyei prefektus fogadta az RMSZDP elnökét és főtitkárárát, az utóbbiak kérésére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./1995. március 17.
A bukaresti Evenimentul Zilei a legolvasottabb napilap, melyben Ion Cristou cikksorozatában bírálta az RMDSZ-t. Az RMDSZ radikalizálódását azzal magyarázza, hogy egyes vezetőinek nem tetszett a magyarországi kormányváltozás. Most a Horn-kormány nehézségekkel küzd, népszerűtlen intézkedésekre kényszerül, az RMDSZ aktívan részt vesz a magyarországi politikai harcokban, a jobboldali erők oldalán, írja Cristou. Fey László (Kolozsvár) elfogadja ezt a nézetet. /Népszabadság, márc. 17./ Fey László évek óta jelentkezik Tőkés Lászlót támadó cikkeivel, ő a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform sajtótitkára /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1995. március 18.
Farkas Lóránt, az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Temesvárról Kolozsvárra, egy megbeszélésre érkezett elnöke 4500 kolozsvári és összesen 9-10 ezer romániai magyar főiskolásról beszélt. A Bolyai Társaság képviselője nem fogadta el ezeket a számokat. Félő, hogy nincsenek ellenőrzött adatok. - Kötő József elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ a napokban elkészítette az országos katasztert, eszerint 331 magyar kulturális alapítvány és egyesület működik az országban. András Péter, a Civitas Alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy jövő tavasztól távoktatásban részesítenek először 80-100, majd 1000 RMDSZ-tanácsost. A XXI. Század Alapítvány a vállalkozók oktatását végzi, számolt be munkájukról Zólya László titkár. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./1995. március 23.
Márc. 23-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a kongresszus előkészítéséről volt szó. Megállapodtak abban, hogy ápr. 2-án Szovátán ugyanebben a témában tartanak tanácskozást a területi elnökök, platformok, parlamenti frakcióvezetők és szakértők részvételével. Beszámoló hangzott el az Illyés Alapítvány márc. 22-i, Budapesten tartott kuratóriumi üléséről. Az RMDSZ meghívására ápr. 11-15-e között Erdélybe látogat az MSZP küldöttsége, Csintalan Sándor vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1995. március 24.
Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./1995. március 24.
A Cotidianulban nyilatkozott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a NATO bővítéséről: Semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaznak Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között. A román-magyar alapszerződés aláírása szerinte lényeges feltétele annak, hogy Románia a NATO tagja legyen. A diplomata igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a román állam és törvényei megfelelnek-e a magyar kisebbség tekintetében a nemzetközi normáknak. /Cotidianul (Bukarest), márc. 22., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./ 1995. március 24.
Három év alatt több mint százezer zsidó vándorolt ki Izraelbe a volt Szovjetunió területéről, Románián keresztül. Uri Godron, az izraeli székhelyű Zsidó Ügynökség képviselője márc. 24-én Bukarestben személyesen köszönte meg Iliescu államfőnek a kivándorlók elszállításához nyújtott segítséget és a szervezet a "Barátság" érdemrenddel tüntette ki az elnököt ebből az alkalomból. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./1995. március 25.
Kisebbségi kérdés Európában címmel háromnapos nemzetközi értekezletet tartottak Kolozsváron márc. 23-25-e között az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és egy holland küldöttség szervezésében. Markó Béla, a holland vendégek, Bodó Barna és mások tartottak előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1995. március 27.
Az Evenimentul Zilei márc. 27-i száma átvette a Trud című szófiai lap cikkét, amely szerint Románia képes lenne atombomba előállítására. A bolgár lap orosz külföldi hírszerző szolgálat jelentésére hivatkozik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28., Magyar Nemzet, márc. 28./1995. március 28.
A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1994/1-es számának ismertetését olvashatjuk a Szabadságban. Murádin László A huszonhatodik évfolyamon túl című írásában az első negyedszázadot méltatja. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./1995. március 29.
Tőkés Elek kolozsvári tanfelügyelő fenntartással kezeli a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos reformtörekvéseket. Sokan még mindig az 1948 előtti létszámot érzik reálisnak. "Nem mérték fel, hogy egy halódó közösség tagjai vagyunk, s ennek megfelelően kell átcsoportosítani erőinket." "A legnagyobb hiba, amely sokat rontott a magyar nyelvű oktatás minőségén az, hogy 1990 őszén számos erőltetetten felduzzasztott középiskola, tanítóképző, főiskola létesült." A tanítóképző főiskola elsőseinek kilencven százaléka nem tud helyesen írni. Cs. Gyimesi Éva is hasonló állásponton van: "az oktatás színvonala csökkent. A magyar osztályok arányának növekedésével `89 után nem nőtt arányosan a szakemberek száma." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 29./1995. március 30.
A külföldi sajtó is politikai gyilkosságnak minősíti a hatalom Dumitru Iugával szembeni magatartását. A televízió függetlenségéért immár 29 napja éhségsztrájkoló szakszervezeti vezető ügyében többek között Franciaország, Németország és Spanyolország nagykövetei juttattak el tiltakozó leveleket a két házelnökhöz, Adrian Nastasehoz és Oliviu Ghermanhoz. Neves francia személyiségek, köztük André Glucksman filozófus szolidaritásukról biztosították Iugát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./1995. március 30.
Márc. 30-án ismét leállt a bukaresti metró, annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság márc. 28-án felfüggesztette a márc. 27-i és 28-i sztrájkot. Márc. 30-án többezer vasúti pályamunkás is tiltakozó tüntetést rendezett Bukarestben, mert a kormány nem teljesítette a tavaly jegyzőkönyvben rögzített követeléseket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ 1995. április 1.
Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./1995. április 4.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács ápr. 4-i ülésén megvizsgálták a terrorista cselekmények elleni törvénytervezetet, amelyet a kormány nyújtott be. A tanács különböző nemzetbiztonsági törvényjavaslatokat is megvitatott. Ugyancsak ápr. 4-én a kormány is közleményt adott ki, ebben sürgette a terrorizmus elleni törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./1995. április 4.
Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ 1995. április 4.
Idén is két párhuzamos magyar IX. osztály indulhat Besztercén az Andrei Muresanu középiskola magyar tagozatán. Beszterce-Naszód megyében csupán Besztercén van magyar középiskola. 1993/94-ben ebben a megyében 156 magyar tanuló végezte el a VIII. osztályt, közülük azonban csak 44-en folytatták anyanyelvükön tanulmányaikat Besztercén és kb 20-25-en Kolozsváron vagy más városban. A többi román iskolába ment. A tanfelügyelőség kimutatása alapján 1993/94-ben 522 magyar gyermek tanult a megye román iskoláiban, 270 a román középiskolákban és 202 román szakiskolákban. A magyar általános iskolákban ugyanebben a tanévben 556-an jártak, magyar középiskolába 162-en, magyar szakiskola nincs Beszterce-Naszód megyében. A magyar gyermekeknek tehát több mint fele román iskolába jár. Guther M. Ilona számítása szerint az óvodásokkal együtt 1284 magyar gyermek jár román óvodákba és iskolákba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./1995. április 5.
Az RMDSZ ápr. 5-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor szenátor bírálta az idegen államok jelvényeinek Románia területén történő használatát, illetve az ország gyalázását érintő Btk-rendelkezéseket. Az RMDSZ az "országgyalázás" bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a romániai nemzeti kisebbség gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hajdú Gábor szenátor hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlanok a legutóbbi csíkszeredai és Székelyudvarhely környéki rendőri visszaélések. - Szabó Károly szenátor és dr. Bárányi Ferenc képviselőházi frakcióvezető a Belgiumban járt delegáció tagjaiként beszámoltak az EDU-konferencia munkálatairól, arról, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az Európai Unión belüli határokat, megerősíti viszont az Unió körülieket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./1995. április 5.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter ápr. 5-én Moszkvában tárgyalt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel. Tinca kifejtette, hogy Románia tervezett NATO-tagsága nem befolyásolja Bukarest Moszkvához való viszonyát. Gracsov szerint az EBESZ-nek koordináló szerepet kell játszania az európai biztonság megteremtése területén. Gracsov a megbeszélés után kifejtette: teljes mértékben egyetért a katonai együttműködésre vonatkozó, Tinca által előterjesztett javaslatokkal. A tárgyalásokon fegyverek, haditechnikai eszközök és alkatrészek kölcsönös szállításáról volt szó. Tárgyaltak orosz, illetve román tisztek egymás országában történő képzéséről is, továbbá megállapodtak közös hadgyakorlatokról is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./1995. április 5.
Székely Ervin képviselő cikkében /Válaszúton az RMDSZ/ sürgeti az RMDSZ önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását. Támadja a radikális szárnyat. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat tétje az volt, hogy "a radikális szárny megszerezze az RMDSZ ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot." A harc nem azért folyt, hogy a szervezet felvállalható alternatívát fogadjon el, hanem azért, hogy "egy tartalmilag homályos", de sérthetetlen koncepciót fogadjon el, hogy abba kezdeményezői "azt magyarázzanak bele, amit pillanatnyi politikai érdekik diktálnak." Megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Székely Ervin a statútumtervezetet hibáztatja, mert "politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat." Az RMDSZ képviselőházi frakciója javasolta, hogy a statútumot egy szűk körű szakértői csoport alkossa meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ 1995. április 5.
Márc. 24-én Zilahon tisztújító közgyűlést tartott a Szilágy megyei RMDSZ. A küldöttek a megye 22 665 RMDSZ-tagját képviselték. A beszámolót Kozma Sándor elnök tartotta. Újraválasztották Kozma Sándort megyei elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./