udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4921-4950 | 4951-4980 | 4981-5010 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. május 9.
Buchwald Péter RMDSZ-szenátor indulatos írásában /Támadás az RMDSZ ellen/ kirohant Borbély Imre ellen, aki az SZKT-n ismertette Markó Béla elnök elleni tanulmányát. Buchwald Péter szerint az írás "hangneme, szerkesztése, rossz emlékeket idéző szókapcsolatai és elsősorban tartalma, nem nyilvánosságot, hanem orvosszakértői véleményt igényelne." Azzal fejezi be, hogy ha Borbély Imre lesz az elnök, nem kíván a szervezet tagja lenni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1995. május 10.
Máj. 10-én hazaérkezett Iliescu elnök, aki a második világháború 50. évfordulója alkalmából Londonban, Párizsban és Moszkvában rendezett megemlékezéseken vett részt. Londonba meghívták Mihály volt román királyt is. Bukaresten máj. 10-én királypárti gyűlést is szerveztek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1995. május 10.
A néprajzosokat tömörítő Kriza János Néprajzi Társaság öt éve alakult meg, április végén tartotta ünnepi ülését Kolozsváron. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a társaság elnöke beszámolójában elmondta, hogy 120 tagot tartanak nyilván, évente öt-hat vándorgyűlésen találkoznak és tanácskoznak. Felavatták saját székházukat. Vezetőségválasztás is volt, továbbra is Pozsony Ferenc az elnök és Keszeg Vilmos az alelnök. A komáromi dr. Liszkai Józseftől megtudhatták a jelenlévők, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot 1990-ben hozták létre, munkásságuk eddigi eredménye a Népismereti Könyvtár nyolc kötete, az Utánpótlás füzetsorozat és a Hírharang tájékoztató évi négy száma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./1995. május 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 11-én tájékoztatta Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust az RMDSZ kongresszusának előkészületeiről, egyben meghívta a prefektust is. Szó sem lehet arról, hogy ne Kolozsváron és ne a kijelölt időben /máj. 26-28./ tartsák meg a kongresszust, hangsúlyozta Markó Béla. Szóba került a főtéri ásatások felújítása és szemmel látható kiterjesztése, továbbá az utóbbi időben az RMDSZ elleni támadások fokozódása. Markó Béla ugyanezen a napon Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./ 1995. május 11.
Ápr. 29-én Gyulafehérváron a Pro Europa Liga, az egyesült államokbeli National Endrowmen for Democracy és a gyulafehérvári Albamont támogatásával szemináriumot rendezett A sztereotípiák -az interetnikai feszültségek forrása címmel. Az előadásokat kolozsvári és bukaresti szociológusok, pszichológusok, egyetemi tanárok tartották, vitavezető Smaranda Enache, majd Szokoly Elek volt. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének tanársegéde a szociológus szemével közelített a témához, Topolyai Mihály pszichológus, aki az Egyesült Államokból tért haza, ugyancsak a kolozsvári egyetem részéről az amerikai helyzetből kiindulva jutott el a hazai feszültségek, a beidegződött sztereotípiák megoldásának lehetséges módozataihoz. Vra Campeanu, a bukaresti Helsinki Bizottság munkatársaként a romák sajátságos helyzetéről beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./1995. május 11.
Kolozsvár főterén folytatják az ásatásokat. /Magyar Hírlap, máj. 11./1995. május 11.
Szatmárnémetiben a helyi magyar társulat, a zalaegerszegi színház és más fórumok szervezésében rendezték meg a négynapos Nyílt Fórumot. A megbeszéléseken, szakmai vitákon a kolozsvári, temesvári magyar színtársulat vezetői is részt vettek, valamint több erdélyi színikritikus, lapszerkesztő, egyetemi oktató és irodalomszakos hallgató. Erdélyi szerzők új műveit elemezték, máj. 5-én Visky András Vércseh című darabját, máj. 6-án pedig Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című tragikomédiáját. Könyvbemutatók is voltak, a megjelentek három előadást láthattak. /Magyar Hírlap, máj. 11./1995. május 13.
Borbély Imre kérte a Szabadság szerkesztőségét, hogy tegyék közzé nyílt levelét. A szerkesztőség ezt a kérést elutasította, csak egy rövidített változatot hoznának. Borbély Imre elutasította azt, hogy levelének rövidebb változatát elkészítse. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ 1995. május 13.
Borbély Imre szövegét még nem ismerik az olvasók, írja Asztalos Lajos, melyet Buchwald Péter már az RMDSZ elleni támadásnak nevez. Ha valaki az elnököt támadja, akkor mindennek vége, tette fel a kérdést Asztalos Lajos cikkében. Borbély Imre nem azzal hibázott, hogy szemtől szembe támadta Markó Bélát, hanem azzal, hogy elnökjelöltként egy másik elnökjelöltet támadott. /Asztalos Lajos: Harangfélreverés helyett nyitottságot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
Buchwald Péter írása: Szabadság, máj. 9./1995. május 15.
Máj. 15-én kezdődik Roman Herzog német szövetségi elnök háromnapos romániai látogatása. Herzog megvizsgálja a politikai-gazdasági reformok helyzetét, tájékozódik a romániai magyarság helyzetéről, a magyar-román alapszerződésről, találkozik a német közösség vezetőivel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16.,Magyar Nemzet, máj. 15./ Herzog az első napon tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és ellenzéki vezetőkkel, Emil Constantinescuval, Corneliu Coposuval és Petre Romannal. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17., Magyar Nemzet, máj. 16./1995. május 15.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerint a kolozsvári magyarok nem akadályozhatják meg a főtéri ásatásokat, mivel a városban nem létezik magyar lakosság. Grigore Zanc prefektus hangsúlyozta, hogy a román föld egyedüli tulajdonosa a román állam, így a döntés joga kizárólag rá tartozik. /Magyar Hírlap, máj. 15./1995. május 15.
A bukaresti református egyház máj. 14-én és 15-én tudományos tanácskozással emlékezett meg fennállásának 180 éves évfordulójáról. Az előadók között volt Buchwald Péter szenátor, Tokay György képviselő, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, Domokos Géza, a Kriterion igazgatója, Demény Lajos történész, Molnár Szabolcs, a hungarológiai tanszék tanára és Albu Zoltán, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ 1995. május 16.
Máj. 16-án Kolozsváron tanácskoztak az RMDSZ területi szervezetei a szövetség országos vezetőivel. Az időszakos kozultatív tanácskozás szükségességéről, a kongresszusi munkálatok előkészítéséről ás az új SZKT megválasztásának kérdéseiről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./1995. május 16.
A másik fél képe Erdélyben címmel rendezett tudományos ülésszakot Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem és a müncheni Délkelet-német Kulturális Intézet és Erdélyi Tanulmányok Körének Románia részlege. Meghívottként közreműködött az Erdélyi Múzeum- Egyesület is. Nagyszámú dolgozat hangzott el az erdélyi etnikumoknak az elmúlt századok folyamán egymásról alkotott képéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ 1995. május 16.
Gaal György sürgette, hogy az egyik kolozsvári könyvtár, a Mikó Könyvtár vállalja fel az 1990 óta megjelent romániai magyar nyelvű kiadványok összegyűjtését. 1990-ig élt a kötelespéldány-rendszer, de azóta ez nem működik. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1995. május 16.
Íróközpontú a könyvkiadás, holott kétmillió olvasóban kell gondolkozni a megmaradáson, írta Tar Károly. Mostanában nem beszélnek népszolgálatról, népnevelésről, elkoptatatott kifejezések ezek. Mégis szükségesek a tudnivalókat tartalmazó sorozatok, ilyen az Erdélyi Kiskönyvtár, amelynek ő az egyik szerkesztője. Az Analog Kiadó, Szőcs Géza segítségével akarnak több kötetet megjelentetni, ezek egyike az Erdélyi Történeti Adattár lesz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1995. május 17.
Kétnapos hivatalos látogatásra máj. 17-én Bukarestbe érkezett Ján Sitek szlovák védelmi miniszter. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ 1995. május 17.
A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./1995. május 17.
Nincs egy hónapja sem, hogy Kolozsváron megalakult a KOMATE, a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete, a KMDSZ szakosztályaként, tagjai a másodéves magyar történészhallgatók. A történelem szak magyar csoportjába évről évre többen járnak: a negyedévesek 3-an, a harmadévesek 9-en, a másodévesek 19-en, az elsősök 29-en vannak. Szükség is van rájuk, mert nagy a tanárhiány. Székelyföldön évente 70-80 tanári állás marad betöltetlenül. /Népszabadság, máj. 17./1995. május 18.
Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./1995. május 18.
Máj. 18-án az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió szervezésében Kolozsváron rendezték meg a Szabédi Napokat. A negyedik éve összehívott találkozó közélet, egyház, irodalom témakörű tudományos ülésszakkal kezdődött. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 535. sz./ 1995. május 19.
Az idei Szabédi Napok Kolozsváron emléküléssel kezdődtek, majd máj. 19-én Szabédon folytatódtak. Székelyruhás lányok töltötték meg az unitárius templomot, ahol a lelkész után dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője beszélt Szabédi Lászlóról. Szabédi neve, tragédiája a Bolyai Egyetem elvesztésével párosítható. "Mert tőlünk mindig elvesznek valamit, de eljön az idő, amikor nem panaszfalhoz járunk, lesz önépítő stratégiánk, de addig - s örökösen mégis - szent nagy útjainknak számíthatjuk a Szabédra való zarándoklást." - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1995. május 20.
Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./ 1995. május 20.
Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./1995. május 22.
Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./1995. május 23.
Húsz évet kellett várni, hogy Apáczai Csere Jánost ábrázoló, egész alakos mészkő dombormű, Gergely István szobrászművész munkája, méltó helyére kerüljön, a nevét viselő kolozsvári középiskola dísztermében. Máj. 23-án volt a szobor ünnepélyes avatása. Csiha Kálmán református püspök, majd Szilágyi Júlia igazgatónő mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./ 1995. május 24.
A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./1995. május 24.
Fokozatosan hozták helyre Déván a ferences kolostort, Böjte Csaba a házfőnök, 1993-ban nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, hogy a szórványban levők oktatását segítsék. Jelenleg hatvan bentlakója van a kollégiumnak. A hívek mindig visznek kenyeret a Szent Antal oltárhoz, amit kiosztanak a gyerekeknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./1995. május 26.
RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1995. május 26.
Máj. 26-án zárult az ET, az EBESZ és a román kormány által rendezett nemzetközi tolerancia-szeminárium. Végső ajánlásaiban a házigazdát, Romániát nevezték meg: több intézkedésre van szükség, hogy toleránsabb legyen a cigánytársadalommal szemben. Egyben javasolták a román hatóságoknak, hogy legyenek tekintettel a cigányság érzékenységére, és ne erőszakoljanak rá olyan megnevezést, amelyet sértőnek talál. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./