udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4951-4980 | 4981-5010 | 5011-5040 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. május 26.
Márton Árpád reagál Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./: egyetért gondolataival, az önrendelkezési jog kinyilvánítása megtörtént az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával. A kivitelezését az RMDSZ a kolozsvári kongresszusán kell megkezdeni, ki kell dolgozni a megvalósítás módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ 1995. május 30.
A máj. 30-i képviselőházi ülés foglalkozott az RMDSZ kongresszusával. A támadást a Funar vezette RNEP egyik képviselője kezdte, csatlakozott hozzá a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja két képviselője. Egyikük, Florin Negoita az RMDSZ betiltását, ügyészi vizsgálatot követelt, továbbá a halálbüntetés visszaállítását. Petre Turlea "Románia esküdt ellenségének" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./1995. május 30.
Funar, az RNEP elnöke reagált az RMDSZ kongresszusára, máj. 30-i hivatalos nyilatkozatában ellenintézkedésként tizenegy pontos intézkedési tervet javasolt: követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, az RMDSZ parlamenti képviselőit vonják felelősségre, hasonlóképpen ítéljék el mindazokat, akik részt vettek a kongresszuson. Az állam többé ne támogassa pénzügyileg az RMDSZ-t, szorgalmazni kell a magyarok anyaországba való kitelepítését. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./ Az ellenzéki Demokrata Párt viszont értékelte az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ennek ellenére kérte, hogy a magyar vezetők fogalmazzák meg egyértelműbben autonómia-álláspontjukat. /Magyar Nemzet, máj. 31./1995. május 30.
A Gyergyói Területi RMDSZ kongresszusi küldöttei máj. 30-án összegyűltek, hogy értékeljék a kolozsvári kongresszus munkálatait. Eredménynek könyvelték el a területi autonómia programba iktatását. Nagy Benedek ügyében hiányolták, hogy a kongresszus nem mondta ki: nem tartja képviselőnek. Ki kell deríteni, hangoztatták, hogy ki terjesztette a kongresszus végén Nagy Benedek inkriminált röpiratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ 1995. május 31.
Bombagyanús küldemény érkezett Ausztriából, Grazból, máj. 31-én az RMDSZ bukaresti székházába, Markó Béla címére. Értesítették a rendőrséget, akik megvizsgálták a csomagot, de az nem robbant fel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Hírlap, jún. 1./1995. május 31.
Az öt évvel ezelőtt úgyszólván a semmiből létrejött RMDSZ mára a romániai belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált -nyilatkozta Lábody László, a HTMH elnöke a kolozsvári RMDSZ-kongresszusról. /Népszabadság, máj. 31./1995. május 31.
Kolozsváron májusban megjelent a Kontó /alcíme: piacgazdasági lap/ első száma. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság támogatásával a Median Consulting Kft. adja ki, főszerkesztője Krajnik-Nagy Károly. A főszerkesztő beköszöntőjében kiemelte, hogy "a két világháború között mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói, érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma. Utána viszont gazdasági-pénzügyi lap magyar nyelven tudomásunk szerint nem jelent meg az utolsó négy évtized alatt." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./1995. június 1.
Iliescu elnök elégedetten értesült Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Horn Gyula miniszterelnöknek az alapszerződés közeli megkötését illető nyilatkozatairól, közölte Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Ezek a nyilatkozatok fontosak, mondta, mivel "ismert egyes szélsőséges és radikális körök nyomása Magyarországon és a magyar diaszpórában, továbbá egyes RMDSZ-vezetők részéről, akik etnikai-területi autonómiára tartanak igényt a romániai magyar etnikum számára". Ez Európa-ellenes és antidemokratikus, Iliescu elnök véleménye szerint. A szóvivő felolvasta Iliescu elnök állásfoglalását az RMDSZ kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság "autonóm nemzeti közösségként" való meghatározását, a budapesti RMDSZ-képviselet felállításának tervét, és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Romániára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ 1995. június 1.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa világos programot adott és pozitív jelzést küldött a román társadalomnak, szögezte le Markó Béla elnök, a szervezet jún. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ céljait parlamenti úton kívánja elérni. Ugyanakkor veszélyesnek minősítette a példátlanul súlyos támadást a magyar érdekvédelmi szervezet ellen: terrorista, törvényellenes, félkatonai, nemzetellenes jelzőkkel illették, követelték betiltását, vezetőinek bíróság elé állítását. Az RMDSZ új programja nem terjeszt elő etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó igényt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./1995. június 1.
Az RMDSZ parlamenti csoportja jún. 1-jén kiadott nyilatkozatában tiltakozott az elmúlt napokban a szenátusban és a képviselőházban az RMDSZ ellen indított támadások miatt és elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik megszegik az alkotmányos előírásokat. Súlyos felelősség terheli a kormánykoalíció vezető pártját is, mert egyes tagjai felsorakoztak a feszültségkeltők közé. - Borbély László képviselő elmondta, hogy Oliviu Gherman, a szenátus elnöke máj. 31-én megbeszélést szervezett az RMDSZ kolozsvári határozataival kapcsolatban, ahol kérte, az RMDSZ értelmezze az általa használt fogalmakat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1995. június 1.
A román pártok kivétel nélkül bírálják az RMDSZ kolozsvári kongresszusának lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman, a vezető kormánypárt elnöke kijelentette, hogy nem téveszti össze a magyar kisebbséget az RMDSZ-szel, illetve a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy foglaljon állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gheorghe Funar, az RNEP elnöke kifejezte reményét, hogy ez volt az RMDSZ utolsó legális kongresszusa, a következőt valószínűleg Budapesten tartják. Reméli, hogy az ügyészség teljesíti kötelességét és a kongresszus résztvevői börtönbe kerülnek. Funar pártja nevében követelte az RMDSZ alkotmányellenességének kimondását és tevékenységének parlamenti megvitatását. Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke "felesleges és ártalmas szervezetnek" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./1995. június 1.
Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./1995. június 1.
Jún. 1-jén az RMDSZ szenátusi frakciójának közvetítésével az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői találkoztak Romulus Pop oktatási államtitkárral annak érdekében, hogy a következő tanévben ne csökkentsék a beiskolázási számot a szemináriumokban és a posztliceális teológiai oktatásban. Az államtitkár erre ígéretet tett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./1995. június 1.
A trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a Hunyadi Szövetség négynapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten "Békeszerződések és nemzeti közösségek Európában" címmel. Az első napon, jún. 1-jén jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A trianoni szerződésről beszélni, annak a magyarság életére és történetére gyakorolt súlyos következményeiről megemlékezni nem kárhoztatott irredentizmus, hanem a lehető legtermészetesebb dolog. Tőkés László elismeréssel szólt a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséről, amely egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke kifejtette, hogy a magyarság egyetemes kultúráján alapuló nemzetkoncepciót kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ 1995. június 2.
A Romania Libera szerint a bukaresti amerikai nagykövetség az idegen országok zászlajáért és himnuszáért járó súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Nastasénak, a képviselőház elnökének. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Nemzet, jún. 2./1995. június 2.
Az RMDSZ és más ellenzéki pártok képviselőinek kezdeményezésére az ellenzék 91 aláírással ismét alkotmányossági óvást terjesztett elő a szociális segélyről szóló törvény ellen, amelybe belefoglalták a határátlépési illeték egyszer már alkotmányellenesnek minősített előírását. /Szabadság (Kolozsvár),jún. 2./1995. június 2.
A villamosművek sztrájkolni kezdtek jún. 2-án. A villamosipari dolgozók a reálbér 5 %-os növelését követelik, a kormány 1 %-ot ajánlott fel. Az Adevarul jún. 2-i száma szerint a kormánynak jól jön a sztrájk. Románia nem teljesítette a privatizációra vonatkozó ígéreteit, ezért a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette az 500 millió dolláros hitelnyújtást. A sztrájk miatt a kormány a szakszervezetekre háríthatja a felelősséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ 1995. június 2.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./1995. június 3.
Hatalmas tömegek vettek részt a csíksomlyói búcsún, mintegy kétszázezer ember jött el, voltak köztük mindenhonnan, nemcsak Moldvából a csángók, hanem sokan Magyarországról, a Vajdaságból és máshonnan is. Sorra érkeztek a "keresztalják", egy-egy falu népe, saját templomi zászlójukkal. A hagyományhoz híven nagyon sok székelyföldi falu népe gyalog érkezett Csíksomlyóra. Fél évezred után is megtartják pünkösdkor a csíksomlyói búcsút. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet. A Duna TV egyenes adásban adott közvetítést. Az RMDSZ vezetői is ott voltak a pünkösdi búcsún. A zarándokok tömegei egész éjszaka virrasztottak, hogy hajnalban a nap első sugaraiban köszönthessék Szűz Máriát. A Román Televízió tudósítói a magyar nemzeti zászlót hordozó fiatalokat kérdezték ki, számonkérően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad),jún. 7., Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 6./ 1995. június 3.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./ 1995. június 3.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári kongresszusáról, amely megerősítette az előző, a brassói kongresszus téziseit, vállalta a területi autonómiát. Markó Béla a folytonosság hordozója, kifogástalanul képviselte az autonómia ügyét, Tőkés László elismeréssel fogadta újraválasztását. Markó Béla beszámolójából egyedül a Neptun-ügy említésének a hiányát kifogásolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3-4./1995. június 3.
A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./ 1995. június 3.
Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ 1995. június 3.
A KMDSZ /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ legújabb szakosztályaként máj. 18-án megalakult a Keresztény Diákklub, a Heltai Alapítvány székházában fognak rendszeresen találkozni. A klub lehetőséget biztosít az Istent keresők számára, találkozókat szerveznek neves keresztény értelmiségiekkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1995. június 4.
Jún. 4-én Ivan Gasparovic parlamenti elnök vezetésével háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett a szlovák parlament küldöttsége. Elindulásuk előtt Gasparovic elmondta, hogy a megbeszélések során foglakozni kívánnak a nemzetiségi kérdéssel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./1995. június 5.
Adrian Nastase és Ivan Gasparovic, a román, illetve szlovák házelnök méltatták a két ország közötti hagyományos jó kapcsolatokat, kiemelték a kisantant szerepét. Gasparovic kifejtette, hogy az alapszerződésben az 1201-es ajánlásra történő utalás nem jelenti az etnikai elvű területi autonómia és a kisebbség kollektív jogainak elismerését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1995. június 5.
Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1995. június 5.
Jún. 5-én Bukarestben román történészek és külügyi tisztviselők tanácskozást rendeztek a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A résztvevők "felemelték szavukat a magyar revizionista politikával szemben" és igazságtételnek minősítették a trianoni békeszerződést, amely "tartós határokat" jelölt ki. Ioan Maxim külügyminisztériumi igazgató olyan csoport felállítását javasolta, amely "a magyar revizionista propaganda ellensúlyozására szolgálna". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ 1995. június 5.
Az RMDSZ IV. kongresszusának napjaira időzítve jelent meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadásában a Fehér könyv /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/. Az előszót Bodó Barna írta, a könyv Gál Mária, Gajdos Balogh Attila és Imreh Ferenc tényfeltáró publicisztikáit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1995. június 6.
Borsos Géza a kolozsvári RMDSZ-kongresszus végén bejelentette, hogy lemond SZKT-tagságáról és kilép az RMDSZ-ből. Ezzel kívánt tiltakozni a Nagy Benedek ügyében hozott döntés ellen. Nagy Benedek tette "az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűn", ezért igazságot kellett volna szolgáltatni. Hibának tartja, hogy a kongresszus nem indított vitát Székelyföld reprezentációjáról, mert a vezetési struktúrákban Székelyföld alulképviselt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./