udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4981-5010 | 5011-5040 | 5041-5070 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. június 6.
A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./1995. június 6.
Jún. 6-án Bukarestben megnyílt az európai igazságügyminiszterek kötetlen találkozója, amelynek témája, hogy milyen szerepet játszhatnak e tárca vezetői a törvényhozási munka összehangolásában. Magyarországot Vastagh Pál igazságügyminiszter képviselte. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., Magyar Hírlap, jún. 7./1995. június 6.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./1995. június 8.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Nagybányán sajtóértekezleten kijelentette, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán elhangzottak arról tanúskodnak, hogy az RMDSZ az etnikumközi feszültségek erősítésére törekszik, a magyar kisebbség radikális beállítottságú, pedig európai szintű jogokkal rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1995. június 8.
Tabajdi Csaba államtitkár jún. 8-án útjának utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett. Egyetemi tanárokkal, vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a helybeli protestáns egyházi vezetőkkel, végül az RMDSZ ügyvezető elnökével, Takács Csabával. Látogatásának kettős célja volt, mondotta az államtitkár, hozzájárulni a román-magyar kapcsolatok normalizálásához, másrészt a romániai kétmilliós magyar nemzeti kisebbség alapos megismerése, jogvédelmének támogatása. A magyar közösség kizárólag jogi, alkotmányos eszközökkel harcol jogos igényeiért. Tabajdi Csaba a tanügyi törvénnyel, az alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmakat is érintette, és foglalkozott a magyarellenes támadásokkal is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./1995. június 8.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 8.
Jún. 7-én és 8-án tartották meg Nagyváradon a Romániai Országos Lelkészértekezleti Szövetség Konferenciáját, melyet kétévente rendeznek meg. Megvitatták a református teológiai, lelkipásztori tevékenységgel összefüggő elméleti, gyakorlati, sőt nyelvészeti kérdéseket is. A püspökök beszámoltak egyházaik helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jún. 12./ Jenei Tamás, a kolozsvári Katekéta Intézet igazgatója, a Lelkészi Szövetség elnöke elmondta, hogy a konferencia célja a lelkészi közösség munkájának erősítése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./ 1995. június 9.
Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen a napokban díszdoktorrá avatták a Kolozsváron élő Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ gazdaságtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt. A neves tudóst az MTI 1990-ben külső tagjai közé választotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1995. június 12.
Benkő Samu emlékezett arra a három kiváló professzorra, akiknek köszönhető a kolozsvári magyar egyetem megmaradása: Miskolczy Dezső /1894-1978/ rektornak, Buza László /1885-1969/ prorektornak, a nemzetközi jog professzorának és Haynal Imre /1892-1979/ híres belgyógyásznak, az orvosi kar dékánjának. Családi gondokkal küszködtek, egyedül éltek, de keményen helytálltak, nem menekültek el, a helyükön maradtak. 1944. szept. 17-én megnyitották az egyetemi tanévet. Okt. 11-én vonult be a szovjet hadsereg a városba, három nap múlva, okt. 14-én megjelent a nagyszebeni román egyetem rektora és felszólította Miskolczy Dezső rektort az egyetem átadására, hasonlóképpen Haynal Imrétől Tataru nagyszebeni professzor a belgyógyászati klinika azonnali átadását kérte. Haynal a kérést megtagadta. Az egyetem tanácsa nevében Miskolczy Dezső rektor a szovjet városparancsnoksághoz írt levelében a magyar lakosságra, továbbá arra hivatkozva, hogy Kolozsvár túlnyomó többsége magyar, sürgős intézkedést kért a magyar egyetem további működéséhez, mivel a román egyetemi küldöttek birtokba vették az egyetemet. A szovjet parancsnokság gyorsan intézkedett: a szebeni professzoroknak és a többi román hivatalos személynek el kellett hagyniuk Kolozsvárt. Ugyanakkor a parancsnok felszólította az egyetemet munkája folytatására. 1994. dec. 1-jén megkezdődtek az egyetemi előadások. A három professzor vezető szerepe akkor ért véget, amikor a román király alapító okirata nyomán a nevelésügyi miniszter ideiglenes bizottságot nevezett ki az egyetem ügyeinek vezetésére. Csőgör Lajos rektor Nagy Géza és Venczel József személyében két olyan igaz embert vett maga mellé, akikkel biztosította a visszavonuló Miskolczy-Buza-Haynal triumvirátus szellemiségének továbbélését. /Magyar Nemzet, jún. 12./ 1995. június 13.
Gheorghe Funar polgármester legújabb rendeletével betiltotta a magyar feliratokat Kolozsváron. Szankciók és bírságok terhe mellett tilos nem román nyelvű falragasz és hirdetmény kifüggesztése. /Magyar Hírlap, jún. 14./1995. június 15.
Jún. 15-én Kolozsvárra látogatott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, találkozott Grigore Zanc megyei prefektussal, Funar polgármesterrel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. A látogatás után tartott sajtóértekezletén a nagykövet kifejtette, hogy a kollektív jogokat nemcsak az amerikai, hanem a Horn-kormány sem támogatja, elutasította a területi autonómia gondolatát. Funar "bizonyos kijelentéseit" szélsőségesnek nevezte, hasonlóképpen értékelte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyes beszédeit, mondván, az ilyen retorika "csak növeli a feszültséget". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ 1995. június 19.
A BBC jún. 19-i adásában megállapította, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere már-már paranoid nézeteket vall a romániai kétmilliós magyarságról, s e nézetek népszerűsége kezd veszélyes méreteket ölteni. Az RMDSZ képviselője kijelentette, hogy Románia fasizálódása megkezdődött. A BBC értékelése szerint a román gazdaság romokban hever, a szélsőségesen nacionalista erők bőséges utánpótlással rendelkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./1995. június 23.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete rendkívüli tanácskozásra gyűlt össze Kolozsváron jún. 23-án. Tiltakozással fordultak Iliescu elnökhöz, az ET vezetőségéhez, az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján résztvevő politikusokhoz a tanügyi törvénytervezet ellen, egyben a tervezet elfogadásának elnapolását kérték. A tiltakozó levélben kifejtették, hogy a törvénytervezet sérti az egyházak jogait és sújtja a híveket. A tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. Amennyiben nem kapnak orvoslást az egyházi javak visszaszármaztatásával kapcsolatban, testületileg Strasbourgba fognak utazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Magyar Hírlap, jún. 27./1995. június 24.
Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.1995. június 28.
A Vocea Romaniei kormánylap Tabajdi Csaba államtitkárt támadta egy korábbi, Kolozsváron tett kijelentéséért: "egy jogállamban a többségnek biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség lojálisnak érezhesse magát". A lap vezércikke szerint ezzel Tabajdi lovat adott az RMDSZ szélsőségeseinek. /Népszabadság, jún. 29./ 1995. június 30.
Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet 1995. július 5.
Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ 1995. július 5.
Kolozsváron megválasztották az új alpolgármestert Nicolae Ruja személyében, aki a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jelöltje. Ruja nagyromán hírnevét azzal szerezte meg, hogy régebben a sajtónak nyilatkozott: a Mátyás szobrot Vajdahunyadra kellene szállítani, hogy beolvasszák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./ Ruja cáfolta azt, hogy ő beolvasztaná a szobrot, ő csak a szobor talapzatát szeretné megjavíttatni, amely megroggyant. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ 1995. július 5.
Júl. 1-jén magyarul is sugárzó Radiosonic nevű magánrádió kezdte el működését Kolozsváron. Igazgatója, szakmai irányítója és társtulajdonosa Gelu Carling, Török László /a Kalotaszeg című lap útnak indítója, majd a Glória Kiadó menedzsere/ szintén társtulajdonosként ügyvezető igazgató. A magyar nyelvű adás vezetője Sebesi Karen Attila színész-rádiós-tévés, helyettese Gál Mária /korábban a Szabadság napilap publicistája, majd az RMDSZ politikai főosztályának munkatársa/. A rádió egész nap sugároz, magyar nyelvű adása 4 órás /de. 9-11, este 21-23 óra között/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./1995. július 6.
A három éve /újra/ létrehozott, főiskolai rangú Református Diakonisszaképző Intézet /Kolozsvár/ szárnyra bocsátotta az első végzett nemzedéket. Dr. Csiha Kálmán püspök búcsúztatta az 56 orvosi asszisztenst, Lőrinczy László intézményvezető mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ 1995. július 7.
Takács Csaba kolozsvári sajtóértekezletén a tanügyi törvényt a romániai magyarságot Trianon óta ért legsúlyosabb csapások egyikének nevezte. /Új Magyarország, júl. 7./1995. július 7.
Értékes magyar pénzgyűjteményre bukkantak Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum egyik raktárhelyiségében: 16 ezer darab XVI. századi ezüstdénárra. A muzeológusok szerint a gyűjtemény részét képezték tömörarany tárgyak is, de ezeknek nyomuk veszett. Ezt a numizmatikai gyűjteményt 1911-ben küldték Budapestről az Erdélyi Múzeumba. Nem lehet tudni, mi lesz a kollekció sorsa, visszaszolgáltatják-e Magyarországnak. /Magyar Hírlap, júl. 7./ 1995. július 7.
Kolozsváron évszázadokig működött a tizedrendszer, mint a század szervezeti egysége, erről már 1564-ből vannak feljegyzések. Puskás Lajos kolozsvári latintanár 1939-ben kezdte megszervezni a tizedesintézményt, ehhez 1940-ben már 11 ezer családfő tartozott. 1941-ben megalakult a "Kolozsvári Tizes Szervezet", dr. Keledy Tibor akkori polgármester megbízásokat adott a "tizedesek" számára. Puskás Lajos könyvet adott ki erről, összefoglalva a tizedes feladatait: a múlt őrzése, szolgálat, a magyar család segítése. 1945 után félreállították, 1947. máj. 2-án elhurcolták a szamosújvári börtönbe, ahonnan 1947 októberében szabadult. Puskás Lajos ezután a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtárban dolgozott. Fiait, Attilát és Csabát bebörtönözték, 20, illetve 18 évre ítélték őket, de hamarabb szabadultak. Puskás Lajos 1982. ápr. 9-én halt meg. /Magyarország, júl. 9./ 1995. július 8.
Az ásatásokat folytatják Kolozsvár főterén, mondotta Gheorghe Lazarovici, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy feltárják a románság latin eredetét. Az ásatások végén a látogatók nem a középkori magyar emlékeket, hanem a római kori leleteket tekinthetik meg. Júl. 7-én volt egy éve annak, hogy az RMDSZ a kolozsvári magyar lakossággal együtt fellépett a történelmi városközpontban az ásatások ellen. /Magyar Hírlap, júl. 8./ 1995. július 14.
Gheorghe Lazarovici, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója júl. 14-én arról számolt be a bukaresti rádióban, hogy kiterjesztik a kolozsvári ásatásokat a főtéren, vízszintes irányban. /Új Magyarország, júl. 15./1995. július 18.
Júl. 18-án Kolozsváron összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa az oktatási törvény által előidézett helyzet megvitatására. Közleményt adtak ki, megállapítva, hogy nem érkezett pozitív válasz az RMDSZ tiltakozó állásfoglalásaira. Az Operatív Tanács elhatározta a nemzetközi fórumok tájékoztatását, támogatja az egyházi vezetők elhatározását, hogy az Európa Tanácsot személyesen fogják tájékoztatni a törvényről, az RMDSZ részt vesz a júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen. Az RMDSZ Székelyudvarhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez, egyéb tiltakozó gyűléseket pedig országszerte. A román közvéleményt is tájékoztatni kell a magyar oktatásügy helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ 1995. július 18.
Júl. 18-án tartotta soros ülését Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a főosztályok beszámoltak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókról. Elhatározták, hogy a következtetéseket ismertetik a területi elnökökkel júl. 23-án sorra kerülő találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./1995. július 19.
Funar kolozsvári polgármester ismét támadta a Babes-Bolyai Egyetemet, kifogásolva, hogy bizonyos szakokon magyarul tartották az államvizsgát. Andrei Marga rektor visszautasította Funart, mondván, az oktatási kérdések az egyetemre tartoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./1995. július 20.
Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./ 1995. július 22.
Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője a sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László külügyminisztert: vajon az az álláspont, hogy Brassóban, Nagyváradon lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti, hogy lemondtak a kolozsvári főkonzulátus visszaállításáról? Kovács László azt válaszolta, hogy Melescanu külügyminiszter jelezte, a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. "Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez érthető." mondta a magyar külügyminiszter. /Tibori Szabó Zoltán: Kovács László: "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerződés fogságából." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./