udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5041-5070 | 5071-5100 | 5101-5130 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. augusztus 31.
Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./1995. augusztus 2.
Kolozsváron a történelmi emlékmű, a Kálvária-templom most visszakerült a római katolikus egyházhoz, mert lejárt a bérleti szerződés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át a templomot. Ismeretlen tettesek súlyos pusztítást, rombolást végeztek: lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírkövetek törtek össze, ledöntötték és szétverték a keresztút keresztjeit. Mindezt bejelentették a rendőrségnek. Most fémkorlátot állított az egyház a lépcsőkhöz, hogy az idősek kapaszkodni tudjanak. Funar aláírásával felszólítás érkezett Kádár István plébánoshoz, ebben kétmillió lejjel büntették meg őket a korlát felállításáért. A plébános megkapta a törvényszéki idézést. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1995. augusztus 3.
Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./1995. augusztus 3.
A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica Romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./1995. augusztus 5.
Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./1995. augusztus 5.
Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa azt állítja, hogy az RMDSZ választási csalással jutott be a parlamentbe 1992-ben, ugyanis szerinte az RMDSZ etnikai szövetség, nem párt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ A Nagy-Románia Párt pedig azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy polgárháborús hangulatot gerjeszt a tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióival. /Népszava, aug. 5./ 1995. augusztus 5.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./1995. augusztus 8.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 8-án ülésezett Kolozsváron, elemezték a Székelyudvarhelyen szept. 2-ára tervezett polgári fórummal kapcsolatos kérdéseket. A RMGE állásfoglalást juttatott el az Ügyvezető Elnökséghez a búzafelvásárlásról. A felvásárlásra szánt összeg a kínálat felét sem éri el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 592. sz./1995. augusztus 8.
A protokollalap kezelésére létrehozott új kormányszerv, mint új tulajdonos Kolozsváron is működésbe lépett, hogy egyes ingatlanok rendeltetését megváltoztassa. Funar polgármester aug. 4-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, mert a prefektúra, a protokollalap meg akarja szerezni az RMDSZ Fürdő utcai székházát. Funar nem ajánlott fel cserébe más épületet. Az RMDSZ-nek öt évre szóló bérleti szerződése van a Fürdő utcai székházra. Funar hallani sem akar arról, hogy esetleg az RMDSZ átköltözne a Deák Ferenc utcai kaszinó-épületbe. /A piszkos munkát Funarra bízták. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1995. augusztus 11.
A Brassai Líceum igazgatónője levelében visszautasította Funar polgármester állításait. Az iskolában nincsenek termek, amelyeket politikai szervezetek bérelnének. Az sem felel meg a valóságnak, hogy csak egy váltásban működik az iskola, hanem három váltásban folyik a tanítás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./1995. augusztus 13.
Ottlik Géza hatalmas könyvtárát hagyatékának gondozója, Lengyel Péter a kolozsvári magyar bölcsészkarnak ajánlotta fel. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a Kossuth Rádió adásában elmondta, hogy a tanszék könyvtára tele van, ott nincs hely, ezért az általa alapított Collegium Trassylvanicum Láthatatlan Kollégiuma könyvtárának igényelte az értékes könyvállományt. Egy helységet bérelnek a könyvtár céljára, ehhez kért a rádióban anyagi segítséget. A háromezer kötetes könyvtár tehát Kolozsvárra került. /Kossuth Rádió, aug. 13., Cs. Gyimesi Éva a Gondolat-jel műsorában./1995. augusztus 16.
Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokolalapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 17.
A magyar Külügyminisztérium nem kíván reagálni hírügynökségi jelentésekre, így a román Medifax magánhírügynökség információjára, hogy Constantában létesülhetne magyar konzulátus. A magyar külügy inkább Brassót vagy Nagyváradot jelölné, ha Kolozsváron nem lehetséges a főkonzulátus. /Új Magyarország, aug. 17./1995. augusztus 19.
Ötven évnek kellett eltelni, hogy könyvbe lehessen foglalni az 1944 őszén Erdélyben történt vérengzéseket, amikor román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg, Szárazajtán fejszével lefejeztek embereket. Ezt a munkát /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995/ románul kellene kiadni, a történelmi igazság kedvéért, hiszen még Andrei Pippidi is arról ír a Foaia próbaszámában, hogy a románság körében azért olyan eleven a magyar ellenségkép, mert a magyarok már 1848-ban mennyi mindent követtek el a románokkal szemben. /Asztalos Lajos: Fehér könyv: Vérengzések 1944 őszén Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19-20./ 1995. augusztus 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 22-én ülésezett Kolozsvárott, a tanügyi válsághelyzetről, a polgári engedetlenségi mozgalomról tárgyaltak, továbbá a helyhatósági választások előkészítéséről és a belső választások tervezetéről. Az ülésen részt vett Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Dezső Gábor, a Bolyai Társaság alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ 1995. augusztus 22.
Svédország bukaresti nagykövete, Ragnar Argeby Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és Szatmárnémetiben járt, a helyszínen akart meggyőződni arról a nyugati hírről, hogy Romániában etnikai feszültségek vannak. Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc parlamenti képviselő találkozott a nagykövettel és ismertette az új tanügyi törvénynek a kisebbségek számára hátrányos előírásairól. A nagykövetet érdekelte, hogyan van jelen a kisebbség a közigazgatásban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Szatmár megyében nincs alprefektusa, rendőrfőnök-helyettese, törvényszéki alelnöke, de helyettes főtanfelügyelője sem a magyaroknak és németeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ 1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 23.
Aug. 23-án Vacaroiu miniszterelnök öt órán át tanácskozott a kormányt támogató pártokkal az együttműködésről. A tanácskozás után Ion Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ egyik vezetője bejelentette, hogy a jövő héttől Maros megye élére RNEP-s prefektus kerül. Gavra szerint ki merik mondani, hogy Kolozsváron az RNEP máris megnyerte a választásokat, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 25./ 1995. augusztus 24.
Nem kisebbségi, hanem társnemzeti jogokat igénylünk, írta dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd. /Magyar Nemzet, aug. 24./1995. augusztus 25.
Medgyesen, ahol mintegy tízezer magyar él, aug. 20-án református ifjúsági központot, vendégházat avattak, amely közadakozásból, nyugati egyházak segítségével épült fel, és egy óvoda alapkövét helyezték el. Dr. Csiha Kálmán református püspök elmondta, hogy az egyház történetében példátlan a mostani. amikor 28 templom épül, ebből már 14 készen áll, a medgyesivel együtt négy ifjúsági központ született, gyarapodnak az óvodák, Kolozsváron pedig dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén, tudósít Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./1995. augusztus 26.
Valószínű, hogy Magyarország és szomszédai nem egyszerre kerülnek be az Európai Unióba, jelentette ki a vele készült interjúban Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, ez "a fáziskésés komoly nehézségek elé állítja a kisebbségben élő magyarságot." A nemzetközi életben nem a kisebbségi ügyek a meghatározóak, hanem a nagyhatalmi és világpolitikai szempontok. - Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa az egységesülés irányát jelezte. - "A hazai gazdasági helyzet romlása az együttérzés csökkenését is okozta a kisebbségbe kényszerült magyarság iránt. A magyar társadalomban változatlanul nem kezdődött meg az egészséges nemzeti identitás kialakítása, s ez nem csak a határon túl élő magyarsággal ápolt viszonyt rontja." "A modernizáció, a demokrácia, a korszerű nemzeteszme elválaszthatatlanul összetartozik..." /Magyar Hírlap, aug. 26./1995. augusztus 28.
A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./1995. augusztus 29.
Mindazokat a magyarokat, akik Kolozsváron tüntetni merészelnek az elkövetkező napokban a román tanügyi törvény ellen, rabszállító kocsikkal visszük a szamosújvári börtönbe - jelentette ki Funar, Kolozsvár polgármestere /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ a bukaresti Medifax hírügynökségnek. /Magyar Hírlap, aug. 28./ Funar meghívta a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, vegyen részt Kolozsváron a bécsi döntésre emlékező rendezvényen, hogy meggyőződhessen arról milyen bűnöket követtek el a magyarok 55 évvel ezelőtt./Távirati stílusban rovat, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Funar az "RMDSZ prókátorának" nevezte Stoelt. /Magyar Hírlap, aug. 28./1995. augusztus 31.
Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./1995. szeptember 1.
Súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu /1932. ápr. 26.-1995. szept. 1./ kisebbségi és emberjogi harcos, kiváló tudományos kutató, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke. Temetése szept. 5-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 1995. szeptember 1.
Balázs Sándor beszélgetett Péntek Jánossal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjével. A Bolyai Tudományegyetem újraindításának 1989 decemberének utolsó napjaiban lett volna esélye, a nagygyűlésen, amelyet az akkori magyar vezetők óvatosságból lefújtak, emlékeztetett Péntek János. A magyar politikusok, de az egyetem magyar oktatói sem képviselték következetesen az újraindítás ügyét, áltatták magukat a Tom Lantos-ígérettel, hogy lesz egyetem. A Bolyai Társaság magára maradt, sok volt ellene az indokolatlan támadás. Péntek János számára is elég gond volt az elöregedett tanszék építése, fejlesztése, a néprajz, a finn szak elindítása, az újságíró- és könyvtárosképzés vállalása. - Szerencsére az egyetem szenátusában több az ellenzéki nézeteket valló, azonban mindig fel kell lépniük a magyarellenesség miatt. Péntek János óvott az értelmiségi illúzióktól, attól például, hogy az értelmiségiek találkozói, egyetértése befolyásolják a politikát, elősegítik a toleranciát. Ennek semmi jele sincs. - A diktatúrák jellemzője a belső kettősnyelvűség, a személyi /őszinte/ és szerepre irányuló /színlelt/ közlés szétválasztása, a nyelvi színlelés általánossá válása. A múlt persze kísért. A szómágia jellemző a politikára és az oktatásra is. /A Hét (Bukarest), aug. 11., tényleges megjelenés: szept. 1./ 1995. szeptember 5.
Kolozsváron a Házsongárdi temetőben szept. 5-én kísérik utolsó útjára a súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu professzort, neves emberi jogi harcost, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazóját. Buracu az 1989 decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület létrehozója és haláláig elnöke volt. /Magyar Nemzet, szept. 5./ 1995. szeptember 5.
A kolozsvári kiadónál megjelent egy román nyelvű könyv, szaporítva a magyar bűnökről beszámoló könyvek sorát: A Holocaust útja - Észak-erdélyi zsidók kálváriája. Az egykori pártfunkcionárius, Vasile Ciubancan doktori disszertációját tartalmazza a kötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1995. szeptember 6.
Kolozsváron Victor Dragoi megyei főtanfelügyelő áthelyezéssel büntette Szőcs Juditot, a Brassai Sámuel Líceum matematika szakos tanárnőjét, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei elnökét, azon a címe, hogy önkényesen használja az iskola termeit. Valójában hivatalos engedélye van arra, hogy az alagsorban gyűjtse az adományokból származó didaktikai eszközöket. Szőcs Juditot a Báthory István Líceumba helyezték át, ahol betöltött a matematika tanárok létszáma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./