udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5071-5100 | 5101-5130 | 5131-5160 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. szeptember 6.
Funar polgármester visszautasította a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének kérését, hogy építkezésre területet adjanak nekik. Funar azzal érvelt, hogy veszélyes precedenst teremtenének, esetleg más magyar szervezetek is ezt tennék, s így értékes területeket adnának magyaroknak. Funart felháborította, hogy a mozgáskorlátozottak magyarul beszélgetnek az egyesületben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1995. szeptember 8.
Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./1995. szeptember 8.
Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./1995. szeptember 8.
Csákány Béla, a Magyar Népi Szövetség volt főtitkára emlékezését /A két Magyar Népi Szövetség/ a Szabadság közölte folytatásokban. Csákány két korszakot különböztetett meg: Az első -1944-1947, a második - 1947-1953. Az elsőt nagy küzdelemnek állítja be, amikor a lelkesedés fűtötte a magyar szervezetet, majd a másodikat, amikor a kommunista diktatúra fokozatosan elnyomta a pozitív törekvéseket, majd megszüntette a szervezetet. - Bizonyos önigazolás érződik az emlékezésből. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 12. - (11. folyt.) szept. 8./1995. szeptember 10.
Hajdú Gabriella apáca az egyházi iskolák államosítása után sem mondott le a vallásos nevelésről, 1961. dec. 1-jén letartóztatták, bíróság elé állították és két vallásos könyv kölcsönzése címén öt évre ítélték. A két könyv: Christus vincit és Fatimai jelenés. Nagyváradon őrizték, ahol 1963. ápr. 1-jén meghalt a börtönben. /Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./1995. szeptember 14.
Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./ 1995. szeptember 14.
Funar polgármester Cebén elmondott beszédében az RMDSZ-t fasiszta típusú pártnak nevezte. Dumitru Tinu a bukaresti Adevarulban elítélte Funar kijelentései, állásfoglalásait, mert ezek veszélyeztetik a román-magyar megbékélést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./1995. szeptember 15.
Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ 1995. szeptember 15.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./1995. szeptember 15.
Szept. 15-én, 83 éves korában elhunyt Dezső Ervin, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott tanára. Dezső Ervin /sz. Pozsony, 1913. márc. 15./ Budapesten végzett a gépészmérnöki karon, 1945-ben jött Kolozsvárra, 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika karának előadótanára lett és az maradt egészen 1978-ig. A Bolyai Társaság alapító tagja volt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./1995. szeptember 16.
Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1995. szeptember 16.
Kolozsváron az Elektrotechikai Líceumban az évnyitón egyetlen magyar szó sem hangzott el, annak ellenére, hogy több magyar nyelvű osztály van az iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./1995. szeptember 17.
Többezer résztvevője volt szept. 17-én a Tőkés László püspök kezdeményezésére megtartott Templom- és iskolanap nagyváradi eseményeinek, amelyen a történelmi magyar egyházak képviselői felemelték szavukat a magyar nyelvű oktatást sújtó tanügyi törvény ellen. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök felhívta a figyelmet arra, hogy Iliescu elnök Nagyváradon olyan politikusról elnevezett iskola avatásán vett részt, akinek tevékenysége korántsem egyeztethető össze a megbékélés gondolatával /Onisifor Ghibu/. A magyar egyházak mindeddig nem kaptak választ a több mint két hónapja jelzett kérésükre, hogy az államfő fogadja küldöttségüket az elkobzott egyházi javak ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1995. szeptember 20.
Az Evenimentul Zilei 19-i és 20-i számában Ion Cristoiu főszerkesztő elítélte az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a szervezet 1995 januárjától radikalizálódott, nem veszi figyelembe a belső realitásokat, a minél rosszabb a magyar kisebbségnek, annál jobb nekünk jelszavát vallja. Az RMDSZ számítása nem vált be, olvasható a román napilapban, a Nyugat óvatos lett, ezért az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1995. szeptember 21.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége emléktáblát akar állítani az 1946 tavaszán történtek emlékére, amikor munkások, "kommunista elemek" megtámadták az egyetemi diákotthont. A "történelmi igazság feltárásán" több történész dolgozik, írta Asztalos Lajos, felelevenítve a történteket. A román egyetem 1945-ben visszatért Nagyszebenből Kolozsvárra. A román hallgatók a túlfűtött, türelmetlen légkörben többször megvertek magyarokat, főleg sötétedés után, mellékutcákban. Akkor még a város lakossága túlnyomórészt magyar volt. Egy este munkások megostromolták a diákotthont, hogy móresre tanítsák a kötekedő román diákokat. Másnap páncélkocsik, katonai őrjáratok tűntek fel az utcákon. Ez tehát a története annak az eseménynek, amelyre emléktáblával akarnak emlékezni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1995. szeptember 21.
Gheorge Funar, Kolozsvár polgármestere ultimátumot intézett a Magyar Színház és Opera vezetőségéhez, hogy azonnal távolítsák el a színház homlokzatáról a magyar nyelvű hirdetést. Ezen csak ennyi áll: Bartók Béla Emléknapok. Funar szerint magyar nyelvű felirat kifüggesztése törvénysértés. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1995. szeptember 22.
Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./1995. szeptember 23.
Szabó Károly szenátor levelet intézett Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz a kolozsvári Magyar Opera homlokzatára kifüggesztett magyar felirattal kapcsolatban kirobbant botrány ügyében. A szenátor kérte a kormányfőtitkárt, intézkedjen, mert ez sértheti Románia imázsát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1995. szeptember 27.
A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 28.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén újból megkezdték az ásatást, a munkálatok célja a kapitóliumi farkas szobortalapzatának elkészítése és az európai hírű tér tönkretétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 28., 628. sz./1995. szeptember 28.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője nyílt levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékezetve arra, hogy néhány hónapja nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz, Horn Gyula miniszterelnökhöz és még húsz magyarországi vezető politikushoz. Azt kérte, hogy Magyarország biztosítson védőhatalmi státust és kettős állampolgárságot az utódállamokban élő magyarság számára, továbbá adjon kárpótlást a nyugati hadifogságot szenvedett egykori magyar állampolgároknak. Levelére csak Göncz Árpádtól, Horn Gyulától és Kovács László külügyminisztertől nem jött válasz. Jelenleg a Vajdaságban a szerb menekültek szervezett betelepítése történik, ezzel megváltoztatják az etnikai viszonyokat. Albánia tiltakozott a szerbek Kosovóba telepítése ellen, Magyarország azonban hallgat. Ennek a hallgatásnak a megtörésére szólítja föl a magyar kormányt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ Dáné Tibor reagált Katona Ádám fenti nyílt levelére: elveti a védőhatalmi státus lehetőségét, ezt nem biztosítja a nemzetközi jog. Dáné szerint csak az RMDSZ szövetségi elnöke fejezheti ki aggodalmát a szerb betelepülők inváziója ellen, egy platform-szóvivő ilyen felszólítása aránytévesztés, "vidékiesen tenyeres-talpas bumfordiság is." /Dáné Tibor: Tényleg a kakas kukorékolja fel a napot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ válasz:1995. szeptember 28.
Katona Ádám megjegyezte, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozataira gyakran válaszolnak "a másik oldal frusztrált képviselői, nevezetesen Dáné Tibor, Fey László stb. Nyilván visszhangtalanul. Mert úgy véljük, méltatlan lenne hozzánk, ha piszkálódásaikat észrevennénk." Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform aláírásgyűjtést szervezett az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul bebörtönzöttekért. "Tény, hogy az 1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSZ-programban..." /Katona Ádám: Platformja válogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./1995. szeptember 30.
Szervátiusz Tibor Budapestre áttelepült szobrászművész a római katolikus egyháznak adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő és az ő Kolozsváron maradt szobrait. A rendkívül értékes hagyatékot a kolozsvári Szent Mihály templomban fogják kiállítani, a templom belső udvarán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./1997. január 4.
A Vacaroiu-kormány eltitkolta a valóságot, jelentette ki a televízióban Victor Ciorbea miniszterelnök, az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési hiány pedig öt-hatszorosa annak, amit Bukarest a Nemzetközi Valutatalappal közölt. A privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak hozzáigazítása a világpiaci szinthez, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget, mondta. Január elsejétől duplájára nőnek a benzinárak, emelkednek a vasúti szállítási díjak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./1997. január 4.
Megjelent a Magyar krónikák és legendák /Polis, Kolozsvár, 1996/ Gábor Csilla válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A könyv szükségességét az illusztrálja a legjobban, hogy a bölcsészkaron még "forgalomban levő" középkori szöveggyűjtemény /Barta-Klaniczay szerk., Budapest, 1951/ csupán részleteket tartalmaz azokból a művekből, amelyek ebben a válogatásban teljes egészükben olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./1997. január 4.
Napvilágot látott második alkalommal a Nagykároly és Vidéke Évkönyve. Művelődési tanulmányok sorakoznak benne. Megkülönböztetett figyelmet szentel a kiadvány Károli Gáspárnak, a város halhatatlan szülöttjének, az első teljes bibliafordítás szerzőjének, részleteket közöl Nagy László Károli Gáspár élete, kora és munkássága című könyvéből. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./1997. január 6.
A román kormány 1997. jan. 6-i ülésén kinevezte az RMDSZ két államtitkárát: Molnár Géza Györgyöt és Kiss János Botondot. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári tisztét dr. Molnár Géza György 54 éves kolozsvári járványtani kutatóorvos nyerte el, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium új államtitkára Kiss János Botond 56 éves biológus, a Duna-delta évtizedek óta Tulcean élő, ismert kutatója lett. Dr. Molnár Géza járványtani főorvos a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem doktorandusa Tordán született, 54 éves, nős, több járványtani és közegészségügyi tudományos munka szerzője, illetve tudományos kutatóprogram irányítója, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, előadótanára, járványtani egyetemi kurzus társszerzője (1989), az Orvostudományi Akadémia és a Román Epidemiológiai Társaság tagja. Kiss János Botond biológus 1941-ben született Magyardécsén (Beszterce-Naszód m.), 56 éves, elvált. A kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát, 30 éve a Duna-deltában, Tulceában él, a Delta madárvilágának nemzetközileg is ismert és elismert kutatója, több mint 120 madártani, vadászattudományi, természet- és környezetvédelmi szakmunka szerzője; a Román Ornitológiai Társaság, a Román Vadászattudományi Társaság tagja, a Pro Delta Group alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Társaság, a nagy-britanniai Woodcock Rechearch Group, valamint a franciaországi Club National de Becassers tagja; a Tulceai Duna-delta Múzeum muzeológusa, főmuzeológusa (1967-1972), a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelőségének igazgatója, illetve főinspektora (1990-1995), a Tulceai Duna-delta Kutató- és Tervezőintézet tudományos főkutatója (1972-1986, majd 1995-től). - A koalíciós egyeztető tárgyalások hétfőn, január 13-án folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7., 939. sz./1997. január 6.
A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./1997. január 6.
Grigore Zanc volt Kolozs megyei prefektus, majd művelődési miniszter /1996. aug. - nov./ Kolozsvárra visszatérve Funarhoz hasonlóan RMDSZ-ellenes nyilatkozatháborúba kezdett. A kolozsvári Adevarul de Cluj címoldalon közölte Funar és Zanc hasonló megnyilatkozásait. Zanc aggódik azért, mert a "stratégiai jelentőségű idegenforgalmi minisztériumot" bízták az RMDSZ-re, majd a "felelős politikai erők összefogására" szólított fel. 1997. január 6.
A kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap évkönyve, a Vasárnap Évkönyv 1997 sok érdekes írást tartalmaz, köztük van a Márton Áron emlékének szentelt összeállításban Balogh Edgár naplórészlete. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./