udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5131-5160 | 5161-5190 | 5191-5220 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. január 14.
A Napsugár gyermeklap 40 éves évfordulóján Zsigmond Emese főszerkesztő kegyelettel emlékezett Asztalos István alapító főszerkesztőre, Asztalos Istvánra, s az eltávozott munkatársakra, Bajor Andorra, Páskándi Gézára és másokra. A legidősebb munkatárs, Csipike megteremtője, Fodor Sándor elmondta, hogy régen a cenzúra, most a terjesztési és anyagi problémák nehezítik a munkát. A Napsugár nyolc fős kis csapata 50 ezer gyermeknek ad olvasnivalót. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./1997. január 14.
Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1997. január 15.
Alexandru Nicolae parasztpárti szenátor, a védelmi é biztonsági bizottság elnöke nehezményezte, hogy a belügyi titkosszolgálat, a 0215-ös állománya túl nagy, megyénként 20 főből áll, helyi parancsnokuk tábornoki rangban áll. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./1997. január 15.
László V. Ferenc örömmel fogadta a Romániai Magyar Ki Kicsoda megjelenését, de bántó hiánynak tartja szakterületét, a zenét illetően, hogy kimaradt Béres Melinda zongoraművész, Csíky Boldizsár zeneszerző. Igaz, hogy tanácsadóként feltüntették a nevét, de csak egy nap állt rendelkezésre észrevételei megtételére. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./1997. január 15.
Nem tetszik, írta Fodor Sándor, hogy "elvi jelentőségű igényeink teljesítését illetően csak homályos ígéreteket kaptunk, és ezek teljesítése a bizonytalan időbe halasztódik." A kétnyelvű feliratok, a konzulátus, a tanügyi törvény, az egyházi vagyon kérdése például. /Fodor Sándor: Remény és gond. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ 1997. január 15.
A Cronica Romana beszámolt arról, hogy a Román Akadémiai Társaság által szervezett "Politikai doktrínák" című konferencia-sorozat keretében jan. 15-én az RMDSZ elnöke tartott előadást "A romániai magyar kisebbség nemzeti-politikai törekvései" címmel. megerősítette azt az értékelést, hogy a romániai magyarság törekvései lényegükben nem nemzeti-politikaiak, mivel politikai szempontból különbözőek, homogenitásuk a nemzeti törekvésekben nyilvánul meg. A szövetség vezetője kifejtette, hogy a nacionalizmus, mint ideológia nem tűnt el, hozzájárult a kommunista rendszerek szétbomlásához is. Markó Béla elmondta, hogy a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani, és hozzátette, hogy az RMDSZ által bevezetett autonómia fogalom feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Az RMDSZ elnöke megemlítve a román nép közmondásbeli toleranciáját úgy értékelte, nem lehet kijelenteni, hogy egy teljes nép rendelkezik egy adott tulajdonsággal vagy sem, és kifejtette véleményét, miszerint a tolerancia a románoknál passzív magatartás, más etnikumok életébe való be nem avatkozás. A konferencia moderátora, Bedros Horasangian politikai kommentátor végül megjegyezte, hogy két komplexust kell legyőzni, a magyarok a felsőbbrendűségit, illetve a románok az alsóbbrendűségit, mivel ezek történelmi síkon a kollektív emlékezés részei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./1997. január 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 13-án Bécsben kijelentette, hogy elsietett volt a magyar-román alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a magyar kormány komoly támogatást nyújtott Iliescunak. Arra a kérdésre, hogy milyen az RMDSZ és a magyar kormány közötti jelenlegi viszony, Tőkés László azt válaszolta, "ha elront egy lépést az ember a sakkban, akkor a többi lépés mind rossz lesz". A püspök kifejtette, hogy a magyarellenes román propaganda kezdettől fogva azonosította az autonómiát a szeparatizmussal, azonban ez minden alapot nélkülöz, hiszen mi valóban autonómiát akarunk és nem elszakadást Romániától. A kisebbségek csak akkor lehetnek elégedettek Romániában, ha végre 75 év után véget ér az elrománosításuk és az üldöztetésük. A református püspök kijelentette, hogy ő elvben támogatta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, "mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSZ a kormánykoalíción". A püspök véleménye szerint a magyar kormány rossz útra lépett a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, kifejezésre juttatta, hogy állampolitikát folytat, a nemzetpolitika idegen tőle. Tőkés László kifejezte véleményét: ha Emil Constantinescut és a román demokratákat már előzőleg jobban támogatta volna Nyugat, Romániában hamarabb bekövetkezett volna a változás. /"75 éve így megy ez..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Cronica Romana, Adevarul és Adevarul de Cluj ismertetik az EFE spanyol hírügynökség állítását, melyet a Rompres is átvett, miszerint Tőkés László Bécsben autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára. A Romania Libera is közli az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tulajdonított kijelentést, de nem említi meg a hírügynökségi forrásokat. A Romania Libera ismerteti Markó Béla ezzel kapcsolatos véleményét. A szövetség elnöke elmondta, hogy nincs tudomása ilyen kijelentésről és úgy ítéli, nem zárható ki, hogy hamis eltúlzott hírről van szó. "Egy ilyen kormány gondolata nem szerepel az RMDSZ elképzeléseiben, és a szervezet programjának sem része. Akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok saját nevükben beszélnek" jelentette ki az RMDSZ elnöke. Niculescu Antal, a szövetségi elnöki iroda vezetője ugyancsak kételyét fejezte ki azzal szemben, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hasonló kijelentést tett volna. A Cronica Romana és Adevarul tájékoztatnak Tőkés László Bécsben, az evangélikus sajtószövetségben tett kijelentéseiről. Ezt közli a kolozsvári Szabadság is, mely bőven ismerteti a református püspök véleményét. Tőkés László meggyőződése, hogy az új kormány teljesítette volna a magyarok kéréseit, ha elő merték volna azokat adni és elmondta, reméli, hogy őszinte a kormány szándéka ügyünket illetően, habár több jel arra mutat, hogy olcsón akarnak kifizetni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./1997. január 15.
Fey László újból támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, ismételten védelmébe vett a Neptunon folyó tárgyalást. Szerinte a legkiválóbb magyar diplomatákat hívták meg a tárgyalásra: "Frunda György, Tokay György és Borbély László azelőtt is, azután is fényesen bizonyították képességeiket", Fey szerint nem volt titkos tárgyalás, hiszen utólag beszámoltak róla. Feyt nem zavarja, hogy utólag. - Támadja Tőkés Lászlót, nem először, felteszi a kérdést, vajon a püspök minden nyilatkozata az RMDSZ tudtával, beleegyezésével történt. Jön a másik vád: felhatalmazták-e arra, hogy Magyarország belpolitikai ügyeiben nyilatkozzon Fey szerint az RMDSZ-nek a magyar kormánnyal kell kapcsolatot tartania, nem az ellenzéki pártokkal, "ahogy azt Tőkés László teszi." /Fey László: Fogadatlan prókátor? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1997. január 16.
Haladás tapasztalható az ukrán-román alapszerződés szövegével kapcsolatos tárgyalásokon, jelentette a Medifax hírügynökség a jan. 13-14-i megbeszélésről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1997. január 16.
Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./1997. január 16.
Vida Gyula az ország gazdasági helyzetére vonatkozó adatok zárolásával vádolta meg Vacaroiu-kormányt.A szakbizottság semmilyen adattal nem rendelkezik a magánvagyonalap 1995-ös, illetve a privatizációs program 1996-os helyzetéről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1997. január 16.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke február 2-án, vasárnap de. 10 órára összehívta a Szövetségi Egyeztető Tanácsot /SZET/ Kolozsvárra, a Szent Mihály Plébánia üléstermébe. A javasolt napirend szerint tájékoztatást ad az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól és az RMDSZ kormányzási programjának alapelveiről, majd Somai József tart beszámolót az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről, továbbá az 1997-es év támogatási stratégiáiról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./1997. január 16.
Jan. 17-én Funar nagy nyilvánosságot kapott nyilatkozatában Tőkés László letartóztatását követelte. Szerinte az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Bécsben Románia területi integritása ellen tört, amikor "erdélyi magyar kormány" felállítását sürgette. Funar hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egész tevékenységével veszélyezteti az ország biztonságát. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18., Gyarmath János tudósítása Bukarestből. /Magyar Nemzet, jan. 18./1997. január 17.
1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ 1997. január 17.
Kenneth Lyn, a Világbank Bukarestben tárgyaló küldöttségének vezetője jan. 16-i sajtóértekeztén kijelentette, hogy a román gazdaság helyzete távolról sem hasonlítható a bolgáréhoz és a Világbank támogatásáról biztosította a romániai reformokat. A nemzetközi pénzintézetek jelezték, hogy 400 millió dolláros kölcsönnel készek támogatást nyújtani a szerkezetátalakításhoz, illetve a szociális terhek ellensúlyozásához. A nagy román szakszervezetek vezetői is tárgyaltak a Világbank képviselőivel. - Jan. 17-én szakszervezetek, a kormány és a munkavállalók képviselői kezdtek tárgyalni. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./1997. január 17.
A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./1997. január 17.
Egyed Emese adjunktus Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi szakán a felvilágosodás és reformkori irodalmat oktatja. Idén sem változnak a felvételi lehetőségek, a magyar főszakon 50 hely lesz, idén könyvtártudományi szak is indul, újra lesz finn szak a magyar szakon belül. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./1997. január 17.
1859-ben alakította meg az Erdélyi Múzem-Egyesületet gróf Mikó Imre, az EME Orvosi Szakosztálya pedig 1931-ben jött létre, az akkori kolozsvári orvosi egyetem tanárainak vezetésével. 1948-ban megszüntették a működését, az EME Orvosi Szakosztálya 1990-ben indult újra, marosvásárhelyi székhellyel. Azért Marosvásárhelyen, mert itt képezik az orvosokat, tájékoztatott dr. Pap Zoltán professzor szakosztályi elnök. Közel 850 tagja van a szakosztálynak, a tagdíjból tartják fent a székházat. Vándorgyűléseket tartanak és az elhangzott előadásokat közlik az Orvosi Szakosztály Értesítőjében. - Évente 20-40 szakorvos pályázat alapján mehet Magyarországra, továbbképzésre. /Lokodi Imre: Hogyan állunk az anyatejjel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./1997. január 18.
A Jurnalul National jan. 20-i száma "Az osztrák sajtó figyelmet fordít Tőkésre" címmel ismerteti az osztrák lapokban Tőkés László püspök látogatásával kapcsolatban megjelent cikkeket. A lap idézi a Die Presse-t, amelyik kiemelte, hogy Tőkés László romániai magyarság számára az autonómia dél-tirolihoz hasonló szabályozását igényelte. "Mi autonómiát akarunk és nem Románia szétdarabolását" ? idézi az osztrák lap az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A román lap megemlíti, hogy Tőkés László szerint az RMDSZ elhamarkodta a belépést a koalícióba, és nem tisztázta eléggé a kormányzásban való részvételének feltételeit. Szerinte akármikor lehetséges a koalícióból való kilépés. A Kurier kiemelte Tőkés kijelentéseiből, hogy az 1996-os választások hatástalanították a Romániában felgyűlt feszültségeket. A Standard szerint a református püspök szkeptikusnak mutatkozott a romániai magyarság helyzete javulásának lehetőségével szemben és úgy vélte, hogy a kisebbségi politika radikális változása és a gazdaság szabályozása elégítené ki a magyarokat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21., 12. sz.//1997. január 18.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából jan. 21-én a magyarországi Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kiemelkedő személyiségeket tüntetett ki, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, az MTA külső tagja erdélyi művelődéstörténeti kutatásaiért Kemény Zsigmond-díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./1997. január 20.
Az Adevarul de Cluj közli az Avram Iancu kulturális-hazafias egyesület közleményét, melyben a szervezet többek között kéri, hogy a tekintve a románok érzékenységét a nemzeti probléma területén figyelembe kellene venni a közvélemény álláspontját olyan fontos kérdésekben, mint a magyar konzulátus, kétnyelvű feliratok vagy magyar egyetem. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21., 12. sz./1997. január 20.
A bukaresti Azi jan. 21-i száma interjút közöl Tokay Györggyel. A Kisebbségügyi Államtitkárság miniszteri rangú vezetője elmondja, hogy intézményének létrehozása az új hatalom képviselőinek új politizálási stílusához kapcsolódik. Szerinte az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy, a Kisebbségi Tanács tevékenységének hatékonnyá tételével is, mentesítse a politikától az állam és a polgár, valamint az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi politikai konjunktúrától. Tokay György fenntartja, hogy az európai normáknak megfelelő kisebbségi törvénykezésre van szükség, továbbá, hogy Románia képes példát szolgáltatni más országoknak ezen a téren, valamint azt, hogy a tanügyi törvény egyes előírásait módosítani lehet, az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe pedig be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát is a román hivatalos nyelv mellett. Az államtitkárság javasolni fogja a parlamentnek a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának elfogadását és ratifikálását, ugyanúgy benyújtja a jövőben a Kisebbségi Tanács által tavaly megfogalmazott törvénytervezetet az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásáról. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 22., 13. sz./1997. január 21.
Jan. 22-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Allen H. Kassofot, a Project on Ethnic Relations elnökét és Livia B. Plaks asszonyt, a PER ügyvezető elnökét. A találkozón aktuálpolitikai kérdésekről és az RMDSZ általános célkitűzéseiről folyt beszélgetés. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./1997. január 21.
Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./1997. január 22.
Jan. 23-án magyar-román külügyi konzultáció kezdődött Budapesten,a román küldöttséget Petru Cordos külügyminisztériumi vezérigazgató, a magyart Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár vezeti. Román-magyar vegyes bizottságok létrehozása, az alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, együttműködési jegyzőkönyv aláírása, a főkonzulátusok megnyitása és más kérdések szerepelnek a tárgyalások napirendjén, erősítette meg jan. 22-én a román külügyminisztérium. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./1997. január 22.
Az 1996. novemberi választáson győzött a román ellenzék. A romániai magyar közösség nagy várakozással tekint a jövőbe, igényei közé tartozik az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása -olvasható a Bolyai Társaság jan. 23-án kiadott nyilatkozatában. A romániai magyar értelmiség azt várja, hogy az új politikai hatalom ismerje el "a két kolozsvári egyetem 1959-ben történt egyesítésének jogtalan és önkényes voltát, valamint azt a tényt, hogy ez szerves része volt" a "magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásának". Ezért "közösségünk továbbra is kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett." /A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./1997. január 22.
Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé, jelentette be jan. 23-án a védelmi minisztérium, előzőleg Victor Ciorbea miniszterelnök felmentette jan. 23-án Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari főnöki tisztségéből. A miniszterelnök ugyancsak felmentette Florentin Popa hadosztálytábornokot államtitkári tisztségéből, utódává Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./1997. január 23.
A jan. 23-24-i budapesti magyar-román szakértői tárgyalást mindkét fél eredményesnek nevezte. Petru Cordos, a román csoport vezetője szerint minden területen haladást értek el, várható, hogy a következő, februári találkozón már véglegesíteni lehet a megvitatott dokumentumokat. A magyar fél továbbra is Kolozsváron szándékozik megnyitni a főkonzulátust. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./1997. január 23.
Az MTI értesülése szerint Ion Caramitru művelődési miniszter Kötő József helyett Horváth Andor egyetemi tanárt szerette volna megnyerni az államtitkári tisztségre, aki azonban nem vállalta a jelölést. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./1997. január 24.
A jan. 24-én kiadott külügyminisztériumi közlemény leszögezte, hogy folytatja a jószomszédságra, regionális együttműködésre irányuló politikát, oly módon, hogy Románia nemzetbiztonsága ne kerüljön veszélybe. Az utóbbi időben megszaporodó adatok bizonyítják, hogy Romániának szembe kell szállni az euroatlanti közeledést ellenző erőkkel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./