udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5161-5190 | 5191-5220 | 5221-5250 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. január 24.
Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./1997. január 24.
Megszűnt a kisantant réme, írta helyzetelemzésében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, itt állunk ellenségkép nélkül "pedig be szerettek ezzel ijesztgetni még a közelmúltban is a legkülönbözőbb oldalakról." Belátható időn belül nincs nagyhatalmi hátterük az ilyen törekvéseknek. - A demokratikus legitimitásba való átmenet új helyzetet teremt, "amely mind Magyarország, mind a Magyarországon kívül élő magyar közösségek helyzetét jelentősen befolyásolja." Ahol a demokratizálódást tekintik kiindulópontnak, ott a kisebbségek aktív résztvevői az eseményeknek. Az ilyen helyzetbe került kisebbségi politikai elit a hatalom résztvevőjeként felelős társadalmi szereplőként jelenhet meg. - 1990 és 1992 között a csehszlovákiai magyarság is részese volt a hatalomnak a Független Magyar Kezdeményezés révén. Ekkor a magyar kormány nem velük, hanem az Együttéléssel tartott kapcsolatot. Törzsök Erika szerint ez azért volt, mert az akkori magyar kormány "anyaország-kisebbség" modellben tudott gondolkozni. Szerepzavar volt, állapította meg Törzsök Erika. - Változnia kell a stílusnak. A kultúrmenedzsereknek, a gazdasági fejlesztő társaságoknak nagyobb szerephez kell jutniuk, "mint a szereptévesztésben levő önjelölt redisztribútoroknak, klientúrafőnököknek." A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". A nagy követelők ugyanakkor hirdették, "hogy nincs remény, ezzel mintegy kivándorlásra biztatva honfitársaikat." "Az 1990-96 között eltelt évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy az anyaország-kisebbség XX. századi modelljét a XXI. század elejére ki kell egészítenie az intézmények, régiók együttműködési modelljének." /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./1997. január 25.
A Jurnalul National jan. 25-i száma " A kovásznai RMDSZ beszivárog a megyei intézmények alapjaiba" című cikke szerint a Kovászna megyei RMDSZ Operatív Tanácsa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél nagyobb számban juttasson magyar nemzetiségű személyeket a megyei intézmények élére, a magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. A lap megemlíti, hogy a helyi RMDSZ elégedetlennek azzal, hogy a 40 megyei intézmény közül csak 9 élén áll magyar nemzetiségű személy. Az RMDSZ a választásokon elért eredményekkel arányosan szeretne részesülni a vezetői tisztségekben /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 29., 18. sz./1997. január 25.
Dávid Lajos a Méray Tibor által alapított ösztöndíj jóvoltából 1996 nyarán három hónapot tölthetett a Magyar Hírlap szerkesztőségében, újságírói gyakorlatot folytatva. Dávid Lajos dicsérte az SZDSZ-esnek titulált Magyar Hírlapot, kijelentve, hogy a tárgyilagos tájékoztatás terén Magyarországon messze a Népszabadság és a Magyar Hírlap áll az élen. Siralmasan keveset tudnak a romániai magyarságról, sietett a Magyar Hírlap védelmére. Úgy látja, hogy az erdélyi magyar lapok csak kulturális és kisebbségi vonatkozású politikai eseményekkel vannak tele, alig található elemzés a nem kimondottan magyar vonatkozású folyamatokról. Szerinte ezért porosodnak olvasatlanul a határon túli cserepéldányok a budapesti szerkesztőségek polcain. Érthető ez a kisebbségcentrikusság, de - szerinte - ezzel "magunkat szigeteljük el". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./1997. január 25.
Constantin Degeratu dandártábornok, újonnan kinevezett vezérkari főnök jan. 27-i sajtótájékoztatóján felvázolta a feladatokat. A NATO-hoz való csatlakozás érdekében a NATO-országokéhoz hasonló szerkezetű hadsereget kell felépíteni, mondta. Dan Zaharia, a hadsereg beszerzési csoportfőnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, hogy Románia a következő öt évben négymilliárd dollárt költ a NATO-szabványokhoz igazodó haditechnikára, a harci gépek korszerűsítésére és elektronikus katonai berendezésekre. Románia idén egy izraeli vállalat segítségével korszerűsít több mint száz MIG-21-es repülőgépet és 24 Puma 330-as helikoptert. Zaharia elmondta, hogy folynak a tárgyalások az amerikai Cobra támadó helikopterek közös gyártásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1997. január 25.
Malcolm Rifkind brit külügyminiszter Romániába látogatott, jan. 28-án találkozott a román vezetőkkel, köztük Emil Constantinescu elnökkel. A tárgyalás után Adrian Severin külügyminiszter elmondta, hogy Nagy-Britannia támogatja Románia NATO-felvételét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1997. január 25.
Az ellenzéki pártok vezetővel folyó tanácskozás-sorozat keretében Emil Constantinescu elnök jan. 28-án fogadta a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funar vezette küldöttségét és a Nagy-Románia Párt delegációját, Corneliu Vadim Tudorral az élen. A két pártvezető támogatja a korrupció elleni harcot, viszont aggasztónak tartják azt a tervet, hogy külföldi beruházók megvásárolhatják azt a földterületet, amelyen vállalkozásaik működnek. Funar közölte, hogy felvetette Emil Constantinescu elnöknek "a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet". Az államfő biztosította őt, hogy "megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg arról, mi a helyzet." Petru Berteanu elnöki tanácsos az MTI tudósítójának elmondta: Funar arról beszélt, hogy a székelyföldi megyékben eltávolítják a románokat, Constantinescu válaszában csak annyit mondott: őrködik azon, hogy az országban sehol se kövessenek el törvénysértéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./1997. január 26.
Nem kell elsorvasztani a hazai magyar kultúrát, sorvad az magától is - állapította meg Kisgyörgy Réka. A következő években jóval több magyar fiatal végez a bölcsész-, színi-, valamint újságírói karon, mint pár évvel ezelőtt. Éppen erre az időszakra időzítették "valakik" jó pár intézmény végleges elsorvasztását is. A kolozsvári Dacia Kiadónak már csak egyetlen magyar szerkesztője van, Jancsik Pál, aki egy év múlva nyugdíjba megy, a másik szerkesztő, Kerekes György már egy éve nyugdíjba vonult. Ebben az évben három magyar könyvet ad ki a Dacia. A terjesztés megoldatlan, a korábbi állami hálózat már nem működik, az újabb még nem alakult ki. /Kisgyörgy Réka: A süllyedés tektonikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./1997. január 26.
Jan. 17-én Zilahon találkoztak a megye magyar hetilapjának, a Szilágyságnak a külső munkatársai. A lapot amatőrök, tanárok, mérnökök, orvosok írják már a hetedik éve. Józsa László főszerkesztő elmondta, hogy alapnak jelenleg nincsenek anyagi gondjai, de a hetilap árát az általános áremelkedés miatt emelni kell. /Híroszlop rovat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./1997. január 27.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az erdélyi városokban, ahol gyülekezeti ház épül, rövid időn belül fellendül a művelődési élet is. Ez történt Szilágycsehen is, ahol dec.18-án Molnár Károly református lelkipásztor meghívta a Tőkés László püspököt, hogy találkozzon a helyi magyar és román értelmiségiekkel. A jól sikerült találkozóra sok román eljött, több kérdést tettek fel. A találkozó után leleplezték az új gyülekezeti ház falán elhelyezett márványtáblát, amely a Magyar Reformtusok III. Világtalálkozóját és a honfoglalás 1100. évfordulóját örökítette meg. /Szabó Csaba: A jó év vége alapja lehet a jó kezdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Szilágyság (Zilah), jan. 10., VII. évf. , 1. sz./1997. január 27.
Jan. 28-án Kolozsváron ünnepélyesen megnyitották az amerikai tanulmányok könyvtárát. Az 1200 kötetes könyvtárat az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala /USIA/ adományozta. A könyvek befogadója a Babes-Bolyai Tudományegyetemen frissen megalakított amerikai tanulmányok tanszéke. Andrei Marga rektor a prefektustól nagyobb helyiséget kért a könyvtár eés a létrehozandó számítógépes rendszer részére. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1997. január 27.
Jún. 28-án Lászlóffy Aladár, Kolozsváron élő költő tartott székfoglaló előadást a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ rendezvényén. Előadása a magyar sorskérdésekkel foglalkozott. Előadása tele volt bonyolult és szellemes metafórákkal, hasznosabb lenne olvasni, mint egyszeri hallásra megérteni, írta a lap munkatársa beszámolójában. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság elnöke kiváló egyéniségeket meghív, hogy tartsanak székfoglaló előadást, ezzel a társaság tiszteletbeli tagjaivá válnak. Az esten Puskás Sándor szobrászművész bemutatta Honfoglalás című alkotását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./1997. január 28.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jan. 29-én a bukaresti amerikai nagykövet rezidenciáján találkozott Tom Lantossal. Az Amerikai Kongresszus képviselője több európai országban tett utazása során jan. 29-én érkezett kétnapos látogatásra Bukarestbe, ahol megbeszéléseket folytat Emil Constantinescu államfővel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezető román politikusokkal. A találkozón az RMDSZ kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Románia euro-atlanti integrációs törekvéseiről tájékozódott az amerikai politikus. Természetesen szó esett az RMDSZ és a romániai magyarság sajátos törekvéseiről, kiemelten az anyanyelvű oktatás helyzetéről, a kolozsvári magyar egyetem kérdéséről, a nyelvhasználatról a helyi adminisztrációban és igazságszolgáltatásban, a kétnyelvű feliratokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./1997. január 28.
Victor Ciorbea miniszterelnök jan. 30-án a tévében a súlyos gazdasági helyzetről beszélt. Az ország költségvetési hiánya háromszorosa a tervezettnek, és eléri a hazai össztermék 13 %-át. Románia 4-6-szor annyi energiát használ fel egy termék előállítására, mint a nyugat-európai országok, a szomszédos országokhoz képest ez az elmaradás két-háromszoros. Ciorbea kemény intézkedéseket helyezett kilátásba. A legnehezebb helyzetben levők támogatására külön szociális intézkedéseket dolgoznak ki. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./1997. január 28.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán Strasbourgban a magyar küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a román küldöttséggel. A román küldöttség tagjai között volt Frunda György RMDSZ-szenátor, Melescanu volt külügyminiszter és Nastase volt képviselőházi elnök is. A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű magyar-román parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A román küldöttség hazatérése után sajtóértekezletet tartott. Frunda György elmondta, hogy az ET egyezmény-javaslatában európai nemzetiségről volt szó. Frunda viszont javasolta, hogy ne európai nemzetiség szerepeljen az egyezményben, hanem európai állampolgárság. Javaslatárt elfogadták. Azzal érvelt, hogy 1990 után az ET és más nemzetközi szervezetek állampolgárságról beszélnek és külön orvosolják a nemzeti kisebbségek jogait. /Zsehránszky István: Ahogy mi kinézünk... Strasbourgban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./1997. január 29.
Jan. 30-án Dinu Gavrilescu élelmiszeripari miniszter és államtitkára, Kovács Adorján fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ küldöttségét. A megbeszélésen az RMGE-t dr. Csávossy György országos elnök, Csomós Attila gazdasági alelnök és Sebestyén Csaba ügyvezető alelnök képviselte. Elemezték a mezőgazdaság helyzetét. A miniszter kifejtette, hogy a civil társadalmi szerveződések és az érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakuló gazdasági rendszernek. /A szaktárca vezetői fogadták az RMGE-küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./1997. január 29.
A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastrukúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./1997. január 30.
A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1997. január 30.
Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./ 1997. január 30.
Emil Constantinescu elnök jan. 31-én egyhetes külföldi körútra indul, melynek állomásai Davos, Brüsszel, Párizs. Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédjén Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, febr. 1-jén pedig Soros Györggyel. A román államelnök Brüsszelben Jacques Santerrel, az Európa Tanács elnökével, majd Javier Solana NATO-főtitkárral találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./1997. január 30.
Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédre hívta Davosba Göncz Árpád köztársasági elnököt és Emil Constantinescu román elnököt. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről és az euroatlanti integrációról. A magyar és a román fél támogatja egymás törekvéseit. Göncz Árpád és Emil Constantinescu külön is megbeszélést folytatott, a magyar államfő meghívta Budapestre Constantinescut. Egyetértettek abban, hogy a találkozó alkalmával Erdélybe is ellátogatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr.1./1997. január 30.
Január végére a dollár hivatalos árfolyama 5932 lej lett, ami azt jelenti, hogy egy hónap alatt 47 százalékkal értékelték le a lejt. Febr. 1-jén megkezdődik a teljes árfelszabadítás az energia, a kenyér, a tej, a hús, a vízszolgáltatás, a szállítás, a telefon esetében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./1997. január 30.
Románia 1996-ban 8 000 milliárd lejt /2,2 milliárd márka/ fordított a gazdaságtalan állami vállalatok finanszírozására. Ez az állami bevételek egynegyedének felel meg. A gazdaságtalan mamutvállalatokat be kell zárni, nyilatkozta Petre Roman az Adevarulnak. /Milliárdos támogatás veszteséges cégeknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./1997. január 30.
Hat év alatt, 1990 júliusától 1996 júliusáig Románia lakossága 600 ezer fővel csökkent. A hivatalos adatok szerint a 600 ezres népességcsökkenés 39,8 %-a a kivándorlásnak tulajdonítható. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./1997. január 30.
1996. aug. 7-10-én Debrecenben tartották meg a Külföldön Élő Magyar Könyvtárosok IV. Szakmai találkozóját. Az erdélyi könyvtárosok pedig Kolozsváron találkoztak 1996. nov. 22-én, az EMKE Könyvtári Szakosztálya szervezésében, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tanácskozásán, a Könyvtár és oktatás az olvasáskultúra szolgálatában című szimpóziumon. Mindkét tanácskozáson több értékes előadás hangzott el, ebből közöl néhányat a Művelődés. Ez egyik egy érdekes felmérés az 1992-ben létrehozott kolozsvári Gróf Mikó Imre Közkönyvtárról. A könyvtár állománya számos magyarországi könyvtár adományából áll. A 21 ezer kötet 71 %-a szépirodalom, 27 %-a szakirodalom és 2 %-a idegen nyelvű irodalom. A gyűjtemény értékes része a számos 1960-1990 között megjelent magyar- és világirodalmi mű, amelyeket Erdélyben hiánycikként tartanak számon. A könyvtár otthont ad két letétbe helyezett gyűjteménynek is, a Romániai Magyar Zenetársaság tulajdonában levő, 1840 darab kottát és zenei szakkönyvet tartalmazó Tinódi-tékának és a Shimane Transilvania Alapítvány 2500 kötetes japán könyvtárnak, Kawasaki és Hirata városok adományának. A könyvtárnak 2000 beiratkozott olvasója van, az olvasók 47,5 %-a egyetemi hallgató, utánuk az iskolai tanulók következnek /32 %/, majd a dolgozók jönnek /9 %/ és a nyugdíjasok /2 %/. Az állomány része a 2500 kötetes gyermek- és ifjúsági irodalom. /Művelődés (Kolozsvár), jan./1997. január 30.
Románia ledolgozza a kommunista uralom évtizedeiből örökölt lemaradását, és jó úton halad afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és más nyugati szervezetekhez - jelentette ki febr. 1-jén a Bukarestbe látogató John Kornblum amerikai külügyi államtitkár-helyettes, miután tárgyalt Adrian Severin külügyminiszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1997. január 30.
Tisztújító értekezletet tartott febr. 1-jén a Maros megyei RMDSZ, 212 szavazattal újraválasztották Zonda Attila elnököt, a másik jelölt, Káli Király István 123 voksot kapott. Tiszteletbeli elnökké választották Kincses Előd ügyvédet, aki ellen hamis vádat emeltek a szélsőséges román szervezetek, ezért éveken át nem térhetett haza Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1997. január 31.
A Kurír című bulvárlap febr. 1-jei számában Kibédi Varga Áron két cikkben is támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az egyikben megállapította: kicsit furcsa, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-ben sem bízik. Romulus Zamfir, Kolozsvár önkormányzati tanácsosa véleményét is kikérte, aki szerint Tőkés László "a szélsőséget képviseli", olyat, amilyen Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. "Szerencsére Tőkés az RMDSZ-en belül is kis, és remélhetőleg egyre kisebb frakciót képviseli." /(Kibédi V.): Tőkés kisebbség. = Kurír, febr. 1./ A másikban azzal az ürüggyel marasztalta el a püspököt, hogy kiállt az Erdélyi Gyülekezet papja, Zalatnay István mellett. Az újságíró rágalmat is közöl? a Transsylvania Alapítvány egyetlenegy disszidáló visszatérését segítette. Tőkés László azt hiszi, tudatos lejáratás folyik ellene. Kibédi szerint a polgárokat nem lehet orruknál fogva vezetni. /Kibédi Varga Áron: Alázat. = Kurír, febr. 1./1997. január 31.
Febr. 2-án Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia üléstermében ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/. Megvitatták Markó Béla szövetségi elnök beszámolóját az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásainak eredményeiről és a kormányzati helyzetben való tennivalókról. A felszólalók ajánlásokat tettek a koalícióban alkalmazandó stratégiákra, a szövetségi politizálás prioritásaira vonatkozóan. A vita után a testület határozatot fogadott el, melyben kifejezte egyetértését a szövetségi elnök tájékoztatójában ismertetett politikai döntésekkel és a megfogalmazott célkitűzésekkel. Takács Csaba ügyvezető elnök előterjesztette az RMDSZ-kongresszus előkészítésének ütemtervét; a SZET egyetértőleg tudomásul vette a tervet és ajánlásokat fogadott el a program- és alapszabályzat-módosító bizottság létszámára vonatkozóan. A tanácskozáson az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről és az 1997-es év támogatási stratégiáiról szóló beszámoló is szerepelt. A testület tudomásul vette az előre írásban kiküldött anyagot, majd idő hiányában az érdemi vitát a Közalapítvány képviselete, az alkuratórium, a SZET munkabizottságainak elnökei, a szaktestületi elnökök és tagok grémiuma elé utalta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./1997. január 31.
Febr. 2-án meghalt dr. Kelemen Árpád, a kolozsvári Műszaki Egyetem világhírű professzora, tanszékvezetője, a Magyarok Világszövetsége Országos Tanácsának tagja. Több szakkönyvet, egyetemi tankönyvet, 140 tudományos dolgozatot írt, félszáz szabadalmazott találmánya volt, munkásságára nemzetközileg is felfigyeltek, a New York-i Tudományos Akadémia tagjai közé fogadta. Az MVSZ-be való belépésekor megfogalmazta további életcélját: "Egy olyan program kidolgozása, amely az erdélyi magyar nemzeti közösség számára egy tudásközpontú társadalom kidolgozását teszi lehetővé." Temetése febr. 5-én lesz szülőfalujában, Kajántón. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./