udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5281-5310 | 5311-5340 | 5341-5370 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. március 1.
Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./1997. március 2.
Fodor Sándor is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Csodálkozik az indulatos hangon, különösen Magyari Nándor László indulata meglepő. Furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. - A társadalomtudományokat, és a szociológia is idetartozik, lehet politikai megfontolásokkal manipulálni. Fodor Sándor is az önálló magyar egyetemre szavaz. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon azonban elfogadhatatlannak tartja. Már "láttunk kéttagozatos egyetemet Kolozsváron." Az egyik a szalámitechnikával kicsire zsugorodott. /Fodor Sándor: Látkérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./1997. március 3.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 5-én közzétett nyilatkozatban foglalt állást a Romania Mare c. hetilapban február 28-án napvilágot látott újabb soviniszta uszítás ellen. Ez évben immár másodszor jelenik meg cikk a lapban "Petőfi Művelődési Társaság" hamis aláírással "a zsidók inváziójáról", "a Rádió magyar szerkesztőségében történt zsidó hatalomátvételről". - "Ismételt aljas kísérlet, mosdatlan erkölcsű lázítás ez, amelynek célja az antiszemitizmus és idegengyűlölet szítása a románok és magyarok körében. Az európai integráció küszöbén, amivel az ilyen nézetek összeférhetetlenek, tiltakozásunkat fejezzük ki, és ? okirat-hamisításért, rágalmazásért meg sovén-nacionalista propaganda bűncselekményéért ? törvény elé idézzük a Romania Mare szerkesztőségét" ? hangzik az Ágoston Hugó elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott MÚRE-nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./1997. március 4.
Kodály Zoltán halálának 30. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kodály-emléknapokat rendez márc. 9-15-e között, jelentette be Demény Attila, az RMZT elnöke. Az emléknapok védnöke a Magyarok Világszövetsége, valamint Kodály Zoltánné Pécely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./1997. március 5.
Márc. 6-án a szenátus épületében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, ügyvezető alelnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője találkoztak az Európa Tanács romániai jelentéstevőivel - Gunnar Jansson finnországi liberális, Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata és Josette Durrieu francia szocialista képviselővel. Az ET jelentéstevői március 5-8. között Romániában tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti Románia ET-felvételekor vállalt és az ET 176-os véleményezésében foglalt ajánlásokat. A találkozón az RMDSZ vezetői helyzetelemzést készítettek az ajánlások teljesítésének menetéről általában, különös tekintettel a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó ajánlásokra. Elmondották, hogy az 1993-ban megállapított ajánlások közül egyelőre nagyon kevés teljesült, csupán a politikai elítéltekkel kapcsolatos és egy-két másik ajánlásról mondható hogy részben vagy egészben teljesültek. A megbeszélés során a megváltozott romániai helyzetet elemezve a szövetség képviselői megállapították, hogy az új kormánykoalíció létrejöttével megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, a kormányprogramban szerepelnek a célkitűzések, és most a kérdések megoldására kell összpontosítania a kormánynak, tehát most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatot. A megoldandó problémák között említésre került az oktatási törvény módosítása, az önálló magyar egyetem visszaállítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása és a nyelvhasználat kérdése. A jelentéstevők elmondták, hogy esetleg javasolni fogják a monitorizálás eddigi formájának megszüntetését Románia vonatkozásában. Ugyanakkor a megbeszélésen fölmerült az a lehetőség, hogy a monitorizálás eddigi formájának megszüntetésével párhuzamosan az ET fenn fogja tartani a 176-os véleményezésében szereplő ajánlásokat, és a mostani román kormánynak pedig írásban kellene kötelezettséget vállalnia teljesítésükre. Az RMDSZ képviselői szerint ez a kötelezettségvállalás nemcsak hogy lehetséges, de a jelenlegi körülmények között természetes is. - Az ET romániai jelentéstevői ugyanaznap találkoztak Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszterrel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),márc. 6., 981. sz./1997. március 5.
Petre Cordos külügyi államtitkár márc. 5-én Szlovákiába utazott, Pozsonyban tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok és az integrációs törekvések időszerű kérdéseiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Cordos hazatérése után kijelentette: "A szlovák kormány különleges érdeklődést tanúsított az iránt, amit ?román tapasztalatnak? nevezett, vagyis az iránt, milyen módon normalizálta Bukarest kapcsolatait Bukaresttel és a magyar kisebbséggel Romániában". /Új Szó (Pozsony), márc. 8./1997. március 5.
A Szabadság ismerteti Virgil Magureanu, RHSZ igazgató sajtónyilatkozatát, melyben cáfolja, hogy a jelentés az RMDSZ kormánytagjaira vonatkozó vádakat tartalmazna. A lap megemlíti, hogy a bukaresti Radio Total értesülései szerint a kiegészítő jelentés többszöri módosításon esett át és végleges formája, melyet a parlamenti szakbizottságnak is bemutattak, nem tartalmazza az RMDSZ-re és a romániai magyarságra vonatkozó vádakat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./1997. március 5.
Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./1997. március 5.
Spanyolország támogatja Romániát, hogy az első hullámban csatlakozzon a NATO-hoz, jelentette ki Petre Roman szenátusi elnök, miután visszaérkezett spanyolországi látogatásáról. Petre Roman mindegyik vezetővel tárgyalt, fogadta a király, Juan Carlos is, aki a demokrácia megnyilvánulásának nevezte Mihály volt uralkodó látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./1997. március 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének azon állításaira, melyeket a püspök valótlannak, becsületsértőnek és tiszteletbeli elnöki minőségében korlátozónak érzett. Markó Béla a Cronica Romana febr. 14-i számában kijelentette, hogy a tiszteletbeli elnöki funkciónak nincs operatív jellege. Markó Béla más lapok szerint hangsúlyozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványa "szigorúan magánjellegű" kezdeményezés. A püspök visszautasította az intoleráns megnevezést, mondván, nem minősülhet "intoleranciának az, ha Bolyai Tudományegyetem ellenzőit - az RMDSZ programja értelmében - jogos bírálattal illetjük." Az viszont intoleráns volt, hogy Markó Béla megtiltotta, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóval egybekötötten mutassa be Temesvár szellemében című, a magyar-román megbékélésről szóló könyvét. Végül kizárólag a könyvbemutatót engedélyezte. - Markó Béla a Medifaxnak és az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Tőkés László 25 pontos indítványáról csak a sajtóból értesült, a román-magyar kerekasztal gondolata pedig túlhaladott, mivel az RMDSZ a kormányban van. Valójában Tőkés László 25 pontját az RMDSZ Bihar megyei, febr. 15-i küldöttgyűlésén előterjesztette. Érthetetlen, hogy az ülésen elnöklő Takács Csaba nem hozta Markó Béla tudomására ezt a dokumentumot. Tőkés László 1996. novembere óta szorgalmazta a kormányba lépés feltételeinek megfogalmazását. A magyar-román kerekasztal indítványa az RMDSZ kongresszusától származik, azt a szövetségi elnök nem bírálhatja felül. - Tőkés László többször figyelmeztetett: nehogy az autonómia feláldozása árán jusson az RMDSZ kormányzati, konjukturális előnyökhöz. /Tőkés László: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1997. március 5.
Márc. 6-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, a titkosszolgálatok - Román Hírszerző Szolgálat, Külföldi Hírszerző Szolgálat és a minisztériumi titkosszolgálatok - tevékenységét elemezték. Az ülésről márc. 7-én kiadott közlemény szerint megállapították, hogy e szolgálatok 1996. évi tevékenysége megfelelt a Legfelsőbb Védelmi Tanács által jóváhagyott irányelveknek, az általuk foganatosított intézkedések a nemzetbiztonságot fenyegető egyes veszélyek elhárítására vezettek. Emil Constantinescu elnök javaslatára szakértői csoportot hoznak létre a Legfelsőbb Védelmi Tanács működésére vonatkozó új törvényjavaslat előkészítésére. Elhatározták, hogy a megfelelő parlamenti bizottságokkal folytatott konzultáció után benyújtják a törvényhozásnak Románia katonai stratégiájáról szóló tervezetet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./1997. március 6.
Vofkori László terjedelmes tanulmányában - ahogy alcímében is jelezte - szempontokat adott az önálló magyar tudományegyetem oktatás- és tudományszervezési kerettanulmányának elkészítéséhez. A romániai magyar önálló állami tudományegyetem alapvető fontosságú, e századvég utolsó éveinek egyik legjelentősebb erdélyi kérdése, egyben az erdélyi magyarság stratégiai kérdése. Az önálló magyar egyetem alkotmányos jog, azt törvénnyel kell biztosítani. Az egyetem helye egyértelmű: Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár. Sokan mondják, nincs épület. Akkor építkezni kell, a nemzetközi közösség is segítene, adófizető polgárokként elvárhatják az építkezést állami beruházásként. Az összmagyar összefogás, az EU-programok segíthetnek. Legfontosabb az anyagi és szellemi feltételrendszer megteremtése. A törvényhozás kedvező döntése után indulhat a cselekvési program. Öt év alatt ki lehet építeni az oktatói állományt, nyolc év alatt pedig a kutatói állományt. Addig vendégtanárokra lesz szükség. - Fontos a tehetséggondozás - és kiválasztás kérdése. Tudományos műhelyek, intézetek kellenek. A kolozsvári önálló magyar tudományegyetem visszaállítása után kezdődhet az anyanyelvű főiskolai hálózat kiépítése. Demográfiai számításokkal kell felmérni az egyetemre és főiskolára pályázó magyar fiatalok helyzetét, ennek alapján kell megtervezni egye-egy főiskolai központ helyét. - Természetes a szoros kapcsolat a kolozsvári román tudományegyetemmel, az egyetemek átjárhatók legyenek. - Önálló költségvetéssel bíró kolozsvári magyar egyetem a cél, hangsúlyozta Vofkori. A főiskolai hálózatnál a kisugárzó központ Kolozsvár és Marosvásárhely lehet, amely később "felfűzi" a kisebb főiskolai központokat. Vofkori összegezte a sürgős feladatokat: ki kell dolgozni a kolozsvári magyar egyetem stratégiai tervét, fel kell mérni a magyar egyetemi és főiskolai oktatók kataszterét, romániai magyar tudóskatasztert kell összeállítani, ki kell dolgozni a képzési profilokat, a tantárgyi struktúrákat, a szervezeti szabályzatokat, a szakprogramokat, meg kell határozni a tankönyveket, segédleteket, a személyi és anyagi feltéteket. /Vofkori László: Bolyai Tudományegyetem - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1997. március 6.
Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.1997. március 6.
Márc. 8-án tartotta a Bolyai Társaság közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Hosszú vita után egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak arról, hogy a Bolyai Társaság kéri az önálló kolozsvári állami magyar Bolyai Egyetem létesítésének törvénybe iktatását. Szakbizottságot kell felállítani, amely kidolgozza ennek részleteit, a Bolyai Társaság részt kíván venni ebben a munkában. A Bolyai Társaság továbbá felkéri az RMDSZ-t, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket és ilyen irányú döntést vár a jelenlegi hatalomtól is.Sürgető feladatnak tekintik a magyar nyelv státusának bizonyos egyetemek struktúrában való megszilárdítását, törvényes rendezését, beleértve egyes felsőoktatási intézmények kétnyelvűségének elismerését. A Bolyai Társaság döntést vár a jelenlegi politikai hatalomtól, melyben az ismerje el és jelentse ki a követelés jogosságát. - A tisztújítás során újraválasztották elnöknek Horváth Andort, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13., Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 6.
Márc. 8-án Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban történt dr. Szabó Árpád unitárius püspök ünnepélyes beiktatására. Kisgyörgy Árpád főgondnok felolvasta az 1996. decemberi székelyudvarhelyi zsinat püspökválasztási határozatát, majd az esperesekhez fordult, hogy végezzék el a beiktatási szertartást. Ezután dr. Szabó Árpád elmondta püspöki székfoglaló beszédét. A külföldi testvéregyházak küldöttei is megjelentek és köszöntötték az új püspököt, hasonlóképpen a magyar történelmi egyházak püspökei, de jelen volt Bartolomeu Ananie ortodox és dr. George Gutiu görög katolikus érsek is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 7.
Harmadik alkalommal osztotta ki díjait a Bocskai Szövetség, ezúttal Kolozsváron, márc. 8-án, Bocskai István fejedelem szülővárosában. Dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1995-ben alapított Bocskai-díj mindenekelőtt erkölcsi elismerés a magyarság ügyének szolgálatát felvállaló személyiségek, intézmények számára. Az évente kiosztott díjakat egy erdélyi, egy magyarországi és egy Nyugaton élő közéleti személyiség veheti át. Idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kapta a Bocskai-díjat, Magyarországról Hegedűs Lóránd református püspök, a nyugatiak közül pedig Fabienne Wassmer asszony, a strasbourgi francia-magyar egyesület elnöke nyerte el a díjat, aki Kolozsvár polgármesterének önkényeskedése ellen többször felemelte szavát. Wassmer elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. Bocskai-díjban részesültek még Kolozsvár RMDSZ-es városi tanácsosai. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 7.
A bukaresti Jurnalul National márc. 5-i száma "A magyarságnak egy programja volt és maradt ? Erdély visszaszerzése" címmel interjút közöl Raoul Sorban művészetkritikussal. Szerinte egy kereskedelmi háborúnak vagyunk a tanúi, kijelentését azzal bizonyítva, hogy az Erdélybe behozott áruk fele magyarországi. Sorban kijelentette: nem hiába ellenzi Funar, hogy magyar konzulátust hozzanak létre Kolozsváron, mivel a második világháború előtti konzul is kémkedéssel, adatgyűjtéssel foglalkozott. Azt állítja, hogy a magyar kommunistáknak azért nem kellett Erdély, mivel szerintük az erdélyiek monarchisták voltak, valamint hogy Nagy Imre 56-ban kijelentette, hogy Magyarország nem tud lemondani Erdélyről. Szerinte a magyarok "1918 óta románellenes programot valósítanak meg". Raoul Sorban végül kijelentette, hogy "mindazt, amit Románia NATO-hoz való csatlakozása érdekében tettek, az a magyar diplomácia sikere". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./1997. március 7.
Márc. 9-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melyen megtárgyalták a koalíció megyei szinten való működését. Takács Csaba sajtótájékoztatójában elmondta, hogy általános benyomás, hogy a megyékben a kinevezések folyamata a megyei vezetői tisztségekbe megengedhetetlenül lassú, ez pedig megnehezíti a kormányprogram életbeültetését helyi szinten. - Napirenden szerepelt a minisztériumok decentralizált, megyei szerveinek átszervezésével kapcsolatos folyamat kiértékelése, az RMDSZ államtitkáraival és prefektusaival tartott tanácskozások konklúzióiból fakadó operatív feladatok megbeszélése, az SZKT áprilisi ülésének előkészítése, az Országos Önkormányzati Tanáccsal kapcsolatosan felmerült feladatok megvitatása, a belső választások kérdése, valamint más, aktuális gyakorlati kérdések megbeszélése: beszámoló a költségvetésről és a március 15-i ünnepségek előkészítése. Az ülés bevezetőjeként elhangzott Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének kül- és belpolitikai vetületeiről, valamint a szövetség szerepéről Románia NATO-hoz való csatlakozásának előmozdításában. Az ügyvezető elnök szólt a tanügyi törvény áprilisban várható módosításáról, amely figyelembe veszi az RMDSZ kisebbségi törvénykezdeményezéseit. Amint a területi elnökök beszámolóiból kitűnt, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő személyi változtatások országszerte lassú ütemben mennek végbe. Egyes megyékben még egyáltalán nem került sor személycserékre, ami megnehezíti a kormánykoalíció programjának valóra váltását. Gátló tényezőként hatnak némely megyében a koalíciós pártok helyi szervezetei közötti nézeteltérések. Birtalan József gazdasági igazgató ismertette a szervezet költségvetését, megoldásokat javasolt a finanszírozás leosztására a területi, valamint helyi igények és költségek figyelembevételével. Ismertette a szubvenció struktúráját és szorgalmazta a megyei szervezetek nagyobb felelősségvállalását a szövetség anyagi forrásainak biztosítására. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy az önálló anyanyelvi oktatás feltételeinek biztosítása érdekében elemezni kell egyes adott helyzeteket, és konkrét gyakorlati megoldási javaslatokat kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 983. sz./1997. március 7.
Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 7.
Márc. 9-én végre sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a Politikai Tanácsadó Testület keretében a Kolozs megyei koalíciós pártok vezetőit, hogy aláírják az egymás közötti együttműködés egyezményét. A helyi szervezetekben felháborodást keltett az lassúság, ahogy a kinevetések történnek. A találkozó kudarcba fulladt, mivel Alexandru Farcas prefektus és a KDNPP képviselői elhagyták a termet. A parasztpárti prefektus és a KDNPP megyei vezetői kijelentették, hogy az egyezményt nem írják alá azért, mert az előírná, hogy a PTT döntései kötelezőek legyenek a prefektus, alprefektus és prefektúrai vezérigazgató számára is. A lapok ismertették az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Boros Jánosnak kijelentését, miszerint ha Alexandru Farcas nem sürgeti az állam decentralizált szervei vezetőinek kinevezését, úgy a helyi koalíciós pártok vezetőségei kérni fogják a prefektus leváltását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 8.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Romániai Magyar Zenetársaság által rendezett egyhetes Kodály Zoltán Emléknapokat. Demény Attila, az RMZT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Ujfalussy József felidézte Kodály Zoltán életművét. A nyíregyházi Pro Musica leánykórus Kodály-hangversenye következett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 8.
Victor Ciorbea miniszterelnökkel budapesti útja előtt interjút készített az MTI. Elmondta, hogy az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes, még ha premiert is jelent Románia történelmében. Be tudták bizonyítani, hangsúlyozta, hogy lehetséges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás. Az előző kormány éppen arra épített, hogy mesterséges konfliktusokat teremtsen románok és magyarok között. Ciorbea kifejtette, hogy a román kormánybeli magyar miniszterek eredményei nagyon jók, elégedett tevékenységükkel. "Az oktatásügyi törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai Egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek vele a a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és a kormánybeli kollégáink. Ugyanakkor, még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni, amelyben a kolozsvári egyetemen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást, ami szintén az első hat hónapra időzített tennivalóink közé tartozik." Szerinte azért Magyarország az első ország, ahova kormányfőként ellátogat, mivel alá akarja húzni az új hatalom, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. Végül Ciorbea kifejezi meggyőződését, hogy lehetséges a történelmi megbékélés Románia és Magyarország között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Ciorbea hasonló módon nyilatkozott a Magyar Hírlapnak is, elfogadta a Bolyai Egyetem megalakítását, mondván, hogy ez két szakaszban történik. Elmondta, hogy magyar nyelvű részleg indul a kolozsvári egyetemi karon. /Magyar Hírlap, márc. 10./1997. március 8.
Arany Jánosnak márc. 2-án volt születésének 180. évfordulója, ebből az alkalomból Zilahon a Szilágy Társaság rendezésében emlékestet tartottak, nagyszámú közönség jelenlétében. A kolozsvári magyar nyelvű színművészeti tanszék végzős hallgatói, Bíró József osztályvezető tanár növendékei szavalták el verseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1997. március 9.
A Duna TV Héthatár című műsorában /febr. 25-én/ interjú hangzott el Tokay Györggyel, Frunda Györggyel és Borbély Lászlóval a Neptun-ügy kapcsán. Ennek szövegét közölte a Romániai Magyar Szó. Frunda György elmondta, hogy a találkozó egyáltalán nem volt titkos, mivel újságíró is jelen volt azon /amerikai, Binder, a New York Times munkatársa/ és úgy értékeli, hogy az akkor kialkudott számok a magyar nemzetiségű diákok számára a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen a létrehozandó Bolyai Egyetem csíráját képezik. Borbély László szerint az ügy kirobbanását nem lehet elszakítani attól, hogy akkor figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét, hogy Szőcs Géza olyan pénzösszegekkel rendelkezik, melyet a romániai magyarság kapott, és nem úgy bánt az összegekkel, hogy a közösség javára fordítsa. Tokay György szerint a Neptun-ügyben a hatékonyság a hatékonytalansággal csapott össze, "a professzionalizmusra való törekvés a teljesen kávéházi Kázmér módjára való politizálással". Szerinte az atlantai találkozó mutatta, hogy modvacsinált ügy volt az őket ért bírálat, hiszen az is tárgyalás volt, "azzal a különbséggel, hogy Atlanta után nem volt előrelépés. A Neptun után legalább volt." Tokay szerint nem lehet az egyiket dicsőségnek, a másikat nemzetárulásnak feltüntetni. Frunda hozzátette: a reálpolitikusokat inkább meghívták. Frunda György azt hangsúlyozta, hogy a nyugati országokban is csak azok a kisebbségek tudták a bajokat orvosolni, akik kormánykoalícióba léptek. /"Neptuni árulók" a Héthatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Emlékeztetőül: Markó Béla elmondta: Neptunfürdőn az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /Új Magyarország, 1993. júl. 31., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Markó Béla közleményben jelentette be - az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe ajánlva -, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 6./ Takács 111997. március 10.
Az új román kormány teljesíteni akarja a programjában leírtakat. Az első lépéseket már megtették, így például anyanyelvükön felvételizhetnek a tanulók szakiskolákban és gimnáziumokban, akkor is, ha tanulmányaikat román nyelven folytatják, jelentette ki Virgil Petrescu oktatási miniszter Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján. A Bolyai Egyetem létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása az egyetemen, de ehhez szükség van a kolozsvári egyetem beleegyezésére is. Magyar Bálint arról adott tájékoztatót, hogy júniusban Bukarestben aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezményt. Előrelépés az egyetem ügyében, mondta, hogy miközben jelenleg csak magyar csoportok vannak, a későbbiekben magyar tagozat alakulna a tanárképzés, illetve a magyar kultúrához és művészetekhez kapcsolódó szakok esetében. Azt is meg kell beszélni, hogy mikor indulhatnak magyar nyelvű kurzusok más romániai egyetemeken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 10.
A Bolyai Egyetem létesítésével kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról a kolozsvári helyi lapok tájékoztatnak a legrészletesebben. A Mesagerul Transilvan ismerteti Markó Béla márc. 10-én Kolozsváron tett kijelentését, miszerint a magyar egyetem létrehozása egy többlépcsős folyamat. Szerinte az első lépést képezné egy magyar alstruktúra létrehozása a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül, mely idővel egyetemmé fejlődne. Takács Csaba úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben megfelelőbb a mérsékelt álláspont, egy olyan radikálisnál, melyet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képvisel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a tanügyi törvény megváltoztatása és a magyar egyetem létrehozásának terve képeznék az első lépést. A lap beszámolójának címében úgy véli, hogy nem lehajtott fejjel kell belépni Európába, majd főcímként kiemeli, hogy Ciorbea Budapestnek tálcán ajánlja fel a kolozsvári magyar egyetemet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./1997. március 10.
Az Adevarul szerint Victor Ciorbea kijelentése, miszerint belegyezik a Bolyai Egyetem újraindításába, nagy hullámokat kavart fel mind a kolozsvári politikai körökben, mind a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségében. A lap ismerteti Simion Simon prorektor kijelentését, miszerint az egyetem vezetőségének többszöri próbálkozására, hogy megtudja, a román-magyar alapszerződés, vagy az RMDSZ belépése a kormányba az egyetem szétválasztásához, valamint a Bolyai Egyetem létesítéséhez volt-e kötve, az volt a válasz, hogy a kormányzási egyezmény nem tartalmaz ilyesmit. Simon szerint a magyarnyelvű oktatás leválasztása a számos személyiség által dédelgetett eszmét, az etnikai és vallási ökumenizmust sújtja. Úgy véli, hogy az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben uralkodnának az etnikai szempontok és az új helyzetet kihasználnák a szélsőséges erők. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./1997. március 10.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem sajtóirodája közleményt adott ki, mely szerint az egyetem jelenlegi felépítését az egyetemi autonómia szellemében fogant Charta határozza meg. "Márc. 11-én az egyetem rektori hivatala az egyetemi szenátus szabályozó bizottságával együtt megvitatta Ciorbea miniszterelnöknek a BBTE átszervezésével kapcsolatos kijelentését, azoknak lehetséges következményeit. A bizottság javasolta, hogy március 24-től mérjék fel az egyetem vezetőségében az etnikai kisebbségeket képviselő tanárok körében hogyan látják azok az intézmény szerkezetének bővítését." - áll a közleményben /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./1997. március 10.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ rektora nyilatkozata szerint tagadhatatlan a nemzeti kisebbségek joga az önálló anyanyelvi felsőoktatáshoz. Megjegyezte, hogy az egyetem különválásáról senkinek sem kérték ki a véleményét az egyetemen. Szerinte a véleménycsere-hiány egyik következménye a terminológiai zavar is, ahogy a különválás megvalósítását felvázolták. Szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára és úgy értékeli, hogy a magyar nemzeti közösség igényei az anyanyelvi felsőfokú oktatást illetően teljes mértékben kielégíthetőek az európai normáktól való eltérés, a románok és magyarok újabb ellentéte nélkül. "A szükséges feltétel most az a valóban reformáló, kompetens minisztériumi politika, amelynek célja az összeegyeztetés" ? állapította meg Andrei Marga. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./1997. március 10.
Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Õ is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./