udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5311-5340 | 5341-5370 | 5371-5400 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. március 11.
Sok írás jelent meg a magyar egyetem kérdésével kapcsolatban. Sok esetben az egyetemi szellemtől idegen, rosszindulatú eszemefuttatások is napvilágot láttak, így például Magyari Nándor László /Szabadság, febr. 27./ vagy Cs. Gyimesi Éva /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ írása, állapította meg Ajtay Ferenc. Kiállt a külön magyar nyelvű egyetem szükségessége mellett, mivel a közös oktatási intézményekben a magyar tagozatokat különböző okok miatt előbb vagy utóbb megszűnnek, beolvadnak. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetemen is vannak olyan szélsőséges román tanárok, akik a kellő pillanatot várják, hogy megszüntessék a magyar nyelvű oktatást, elég Matei Basarabra, a jogi kar dékánjára emlékeztetni, aki az évnyitón megakadályozta a magyar nyelvű üdvöző szavak elmondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1997. március 11.
Az Adevarul de Cluj jelentős teret a magyar egyetem kérdésének. A lap szerint a Ciorbea-kormány elhalasztja a reformintézkedéseket, de talál időt a kétnyelvű feliratokkal, valamint a magyar egyetemmel foglalkozni, és az RMDSZ követeléseit előnyben részesíti. A lap emlékeztet Ciorbea nemrég tett kijelentésére, miszerint a törvényeket úgy fogják módosítani, hogy lehetőség nyíljon a Bolyai Egyetem újraindítására, illetve a kétnyelvű feliratok használatára. Ezek után a lap úgy véli, hogy e két ponttal szinte teljesültek a magyarság elmúlt hat évi összes követelései. Újságoldalnyi összeállításban közölték Simion Simon prorektor cikkét, aki szerint a magyar egyetem létrehozása "gyilkos csapás az etnikai és vallási ökumenizmus eszméjére." Egy másik cikknek már a címe is azt mondja, hogy csak Boros János helyi RMDSZ-elnök szerint nem fognak etnikumközi feszültségeket teremteni Kolozsváron a Bolyai Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok. Alexandru Farcas prefektus szerint nem kell komolyan venni Victor Ciorbea miniszterelnöknek a magyaroknak tett ígéretét, mert úgysincs pénz az egyetemre. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Az Adevarul de Cluj szerint Takács Csaba kerülte a válaszadást arra a kérdésre, vajon a magyarok követelései megállnak ennél a pontnál. A lap úgy véli, hogy 1990-ben a Vatra Romaneasca megalakulásának egyik oka az volt, hogy a magyar tanárok létre akarván hozni a magyar egyetemet, követelték a BBTE jelenlegi épületét. Egy másik cikkben Alexandru Farcas prefektus kételyeit fejezte ki az egyetem létrehozásának, valamint a kétnyelvű feliratok bevezetésének célszerűségével kapcsolatban. Farcas fél attól, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei. Szerinte először magyar tagozatot kell létrehozni, mely 10-15 év alatt egyetemmé fejlődhet. Ő is úgy véli, hogy hiányoznak az anyagi keretek egy magyar egyetem indításához. A lap ismerteti a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökének kijelentését is, miszerint a magyar diákok támogatják a Bolyai Egyetem létesítésének gondolatát. Kiss Olivér szerint a közvélemény-kutatást, mely szerint a magyar diákság 56%-a ellenzi a magyar egyetemet, olyan magyar tanárok szervezték, akik féltik állásukat és ezért ellenzik a Bolyai Egyetem létrehozását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./1997. március 11.
Márc. 13-án, csütörtökön két román kollégája mellett Béres András tanügyi államtitkár is részt vett a tárca soros sajtóértekezletén az Oktatásügyi Minisztérium épületében. A sajtóértekezleten számos kérdés a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatos tervekre, az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozott. Béres András válaszaiból kirajzolódott a koalíciós kormány programjába foglalt célkitűzések megvalósításának igénye a kisebbségi oktatás valamennyi szintjének vonatkozásában. Béres András elmondta, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása két szakaszban történik, az első szakaszban a Babes-Bolyai Egyetem keretein belül létrehozzák a román tagozat mellett a magyar tagozatot is, majd egy második szakaszban sor kerül az önálló magyar tannyelvű egyetem újraindítására. Kiemelte, hogy a törvényhozás elé kerülő új jogszabályok és törvénymódosítások között szerepel a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó tiltó rendelkezéseinek törlése. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 12.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki /febr. 26-án/ a Bolyai Tudományegyetem kérdésében. Az aláírók között van dr. Csőgör Lajos, Bolyai Tudományegyetem első rektora, dr. Incze Miklós, az egyetem volt tanára, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke és Faragó József, az MTA tiszteletbeli tagja. Az állásfoglalásban visszatekintettek az egyetem megalakulásának körülményeire, emlékeztettek az önálló egyetemnek a román egyetembe történt beolvasztására. Károsnak és szűk csoportérdeket kifejezőnek tartják azon magyar értelmiségi körök álláspontját, akik kétségbe vonják az önálló magyar egyetem létjogosultságát. Felkérik a magyar kormánytényezőket, hogy támogassák az RMDSZ, a romániai magyar társadalom jogos igényét, az önálló magyar egyetem helyreállítását. A demokrácia útjára lépett román kormányzat sem térhet ki az elől, hogy a kommunista diktatúra által elkövetett jogfosztásokat helyrehozza. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1997. március 12.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban az államelnökség kiadott nyilatkozata szerint Constantinescu elnök eszmecserét folytatott a miniszterelnökkel és a kormánykoalíció főbb pártjai vezetőivel, az alábbi következtetésre jutottak: a magyar kisebbség azon törekvése, hogy minden oktatási szinten anyanyelvű oktatásban részesüljön jogos, és megegyezik a román nép akaratával és a Románia által vállalt kötelezettségekkel. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban a román tagozat mellett működő magyar tagozat fejlesztése természetes és jogos megoldás. A román államfő természetesnek és hasznosnak minősíti, hogy a román és magyar tanárokat illetve diákokat az egység és ne a széthúzás jellemezze. Együttműködésük az egyetemi szenátus keretében üdvös, a könyvtárak, laboratóriumok közös használata hasznos. Évtizedek tapasztalata bizonyítja ezt. Constantinescu úgy értékeli, hogy ezt a tapasztalatot nem lehet megkérdőjelezi az oktatási intézmény vezetőségének megkérdezése nélkül. Constantinescu javaslatot tesz egy találkozóra a tanárok és diákok képviselőivel, melyben megvitassák az egyetem fejlesztésének kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Az Evenimentul Zilei az állásfoglalást Az elnök nem támogatja az egyetem széttagolását címmel közli. Az állásfoglalást ismerteti a Szabadság is, Constantinescu elnök természetesnek tekinti a magyar tagozat létesítését a BBTE-n címmel.1997. március 12.
Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./1997. március 12.
Dr. Mincea Muthu professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora ellenzi az önálló magyar egyetem létrehozását, amennyiben az létrejönne, a prorektor lemond tisztségéről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./1997. március 13.
Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./1997. március 13.
Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./1997. március 13.
Kolozsvár volt az egyetlen város, ahol Gheorghe Funar és hívei magyarellenes megnyilvánulásokkal - a Fellegváron elhelyezett uszító szövegű emléktáblák avatásával - próbálták megzavarni a március 15-i ünnepet. A résztvevők többségben ortodox és görög katolikus teológusok, a Román Nemzeti Egységpárt tisztviselői voltak, megjelent Stefan Pascu és Raoul Sorban történész is.Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök beszédeikben Funar polgármester magyarellenes magatartásának védelmét vállalták fel Az egyik emléktábla az 1848/49-ben a magyarok által meggyilkolt román hazafiak sokaságára emlékezik. Funar az emléktáblát a polgármesteri hivatal nevében készítette. Funar márc. 15-ét a román nemzet mártírnapjának nevezte, új adatokkal rukkolt elő a magyarok állítólagos vérengzéseiről. Raoul Sorban a tudományosan cáfolt, roppant túlzottnak tartott 40 ezer áldozattal szemben a magyar szabadságharc 200 ezer román áldozatról beszélt. Funar nemzetgyalázónak tartotta, hogy a hatalom emberei a román nép hóhéraival ülnek közös asztalhoz. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./1997. március 13.
Magyarországi látogatásáról visszatérve Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozatában megerősítette, hogy a román-magyar megbékélésnek nincs alternatívája. A kétnyelvű feliratokról és a magyar nyelvnek a közigazgatásban való használatát illetően kijelentette: ezek "rég kivívott jogok, amelyeket még a kommunista rendszerben is leszögeztek", nem lehet szó visszalépésről. Értesült a Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdésével kapcsolatos vitáról, mondta, hozzátette: a magyar hatóságokkal megbeszélte, hogy ősztől egy román és egy magyar tagozat létesüljön a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. "Inkább szervezési változás ez, amely megfelel a kormányprogramban és a román-magyar alapszerződésben foglaltaknak." Egy egyetemről van szó, két tagozattal. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 13.
A magyar forradalom eszméi már nem számítanak tabutémának Romániában. A lelkek mélyén még ég a gyűlölködés, gondos kezek vigyáznak erre. Mi egyébbel magyarázható a kolozsvári többségi felhördülés a Bolyai Egyetem ellen? Ez a halálos ellenségeket, a parasztpárti, az egységpárti és a nagyrománia pártiakat is egy táborba tudja vonni. Honnan az egyetem román tanárainak egységes fellépése? Elgondolkoztató az európai gondolkodású Andrei Marga rektornak az egyetem különválását ellenző vehemenciája. A demokrácia jegyében megint román tanárok döntenek majd arról, legyen-e önálló egyetem. /Németh Júlia: "...Élni életvidoran". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 13.
Márc. 15-e alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek sorában Széchenyi-díjat kapott Benkő Samu művelődéstörténész a magyar művelődés- és értelmiségtörténettel foglalkozó munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./1997. március 14.
Minden évben márc. 15-én osztják ki azokat a díjakat, amelyeket a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság adományoz azoknak, akik a legtöbbet tettek a magyarság megmaradásáért, jogainak érvényre juttatásáért. Idén dr. Székely Józsefet, a biológiai tudományok doktorát, a városban levő Kölcsey Ferenc Líceum igazgatóját tüntették ki. Dr. Székely József Kolozsváron végezte az egyetemet, majd Craiován, az egyetemen lett előadótanár, onnan került a szatmárnémeti román középiskolába, de mindent megtett, hogy önálló iskolába tanulhassanak a magyar diákok. A díjat dr. Kiss László orvos, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke adta át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./1997. március 14.
Folyóirat indult Kraszna címmel Kraszna községben. Kraszna 4400 lelkes Szilágy megyei község, lakóinak kilencven százaléka magyar. A lap főszerkesztője Nagy István, az induló kiadványnak már 900 előfizetője van. Az első szám februárban látott napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 14.
Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője a magyarországi látogatás jelentőségéről elmondta, hogy azt majd néhány év múlva tudjuk felmérni. Ennek feltétele az, hogy a kormány sikeresen hajtsa végre a reformot, s azon belül a kisebbségi kérdéshez való viszonyulás reformját. Páratlannak nevezte azt az őszinteséget, szókimondást, ami Ciorbea miniszterelnök részéről megnyilvánult. Tokay a kisebbségi kérdésben a minőségi változást abban látta, hogy az általános kijelentések és retorika szintjéről a tettek szintjére emelkedett. De nem tartja tehermentesnek a miniszterelnök által bejelentett változások és intézkedések keresztülhajtását a törvényhozás malmán. Hét év erőteljes nacionalista propagandája nem múlt el nyomtalanul, akárcsak az előző ötven év propagandája sem. A miniszterelnök kijelentései nyomán a magyar egyetem körül kialakult hazai vitával kapcsolatban Tokay György megjegyezte, hogy a vita ténye természetes, demokratikus jelenség. Elmondta, hogy a román kormányküldöttség tagjai sem értették: hogyan lehetséges, hogy a koalíció keretéből kinevezett kolozsvári prefektus olyan kijelentést tegyen, amilyet tett. Az egyetem kérdését a kormánynak kell rendezni. Szerinte a vita egyik része a minisztérium és az egyetem vezetése közötti kommunikáció hiányából következett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1997. március 15.
A különálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról nincs szó, jelentette ki Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor márc. 17-én a parlament épületében fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, Virgil Petrescu tanügyminisztert és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem három rektor-helyettesét, hogy megvitassák az egyetemmel kapcsolatos kérdéseket. A rektor-helyettesek kérték a kormányfőt, biztosítsa őket arról, hogy nem szakítják ketté a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a kolozsvári egyetemnek román és magyar tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. Hozzátette, hogy senki sem ellenzi új egyetem létesítését ott, ahol erre szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Az RMDSZ nem képviseltette magát a tárgyaláson. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./1997. március 15.
A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./1997. március 15.
Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./1997. március 15.
C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása miatti tiltakozásul márc. 17-én az ellenzéki pártok, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt szenátorai kivonultak a teremből. Kifejtették: amennyiben a szenátus nem tér vissza erre a kérdésre, amíg az államelnök nem fogadja őket, a nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. Eckstein-Kovács Péter szenátor meglepőnek nevezte, hogy korábban a Társadalmi Demokrácia Pártja maga is a mentelmi jog megvonása ellen szavazott, most elkötelezte magát Tudor mellett. Ez a párt valójában a törvényhozás munkáját akarja szabotálni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1997. március 15.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki, felkérve az illetékes magyar kormánytényezőket, hogy támogassák a romániai magyarság jogos igényét az önálló magyar egyetem helyreállítására. A Bolyai Egyetemért Alapítvány élén álló Incze Miklós történész tudományos pályafutása a kolozsvári magyar egyetemen indult, 1945-ben. Nemrég tüntették ki 75. születésnapja alkalmából Budapesten. Dénes László megjegyezte, hogy "amikor végre nemzeti összefogás látszik kialakulni az önálló romániai magyar állami egyetem visszaállítása ügyében, s amikor a többségi hatalom ellenséges viszonyulása is oldódni látszik, ismét akadnak olyan közösségi szószólóink - akárcsak 1959-ben, az RKP színeiben - akik halogatás, tétovázás, időszerűtlenség, patópálság örve alatt egyenese a proletár internacionalizmus és az asszimiláns együttélés múltbeli tapasztalatait sem tartják elvetendőnek." /Dénes László: Ne legyen ábránd a magyar egyetem! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./ Állásfoglalásról: márc. 13.1997. március 16.
Adrian Severin külügyminiszter Németországba utazott, márc. 19-én tárgyalt kollégájával, Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Severin elmondta, hogy Románia nagy várakozással tekint az euroatlanti szervezetekbe való felvétel elé. A német kormány a tagállamok csúcsértekezlete előtt nem foglal állást, válaszolt Kinkel, elégedetten szólt a romániai német kisebbség helyzetének örvendetes javulásáról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./1997. március 16.
Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1997. március 17.
A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1997. március 17.
Márc. 20-án Béres András oktatásügyi államtitkárral együtt Markó Béla szövetségi elnök részt vett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsának megbeszélésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./1997. március 17.
Emil Constantinescu elnök márc. 20-án találkozott a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja küldöttségével, amelyet Ion Iliescu volt államfő, a párt jelenlegi elnöke vezetett. Ez volt az első politikai tárgyalás az új államfő és elődje között. Ezután Constantinescu elnök fogadta a Nagy-Románia Párt delegációját, élükön Corneliu Vadim Tudor elnökkel, majd a Román Nemzeti Egységpártot, amelyet Valeriu Tabara ideiglenes elnök vezetett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ A tárgyalás után Iliescu pártja jelezte, hogy képviselői és szenátorai hétfőn, márc. 24-én visszatérnek a parlamentbe, továbbá nem fognak a költségvetés ellen szavazni. Corneliu Vadim Tudor pártjának a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1997. március 18.
Nem látja a hasznát a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Kolozsváron kirobbant vitának, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ számára elsőrendű fontosságú az önálló magyar egyetem, a koalíción belül ezt folyamatnak képzelik el: először az oktatási törvényt kell módosítani, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kell az önálló magyar tagozatot kiépíteni, azután lesz önálló magyar egyetem. Markó szerint a kibontakozott vita egy adott ponton magyar-román vitává alakult. Ez a vita feszültségeket gerjesztett. - Az RMDSZ álláspontja az, szögezte le Markó Béla, hogy önálló magyar egyetemre van szükség, emellett főiskolákra is. - Az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban. Szakítópróba lehet viszont az anyanyelvű oktatás kérdésének megoldása általában. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1997. március 19.
Márc. 21-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Napirenden szerepelt az SZKT és a SZET soron következő ülésének előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása és elfogadása, az V. Kongresszus képviseleti normáinak tervezete, valamint a kongresszus helyszínének kérdése. Meghatározták a területi szervezetek támogatásának kereteit és módját. Mivel a kongresszus helyszínére vonatkozó kiírásra nem érkezett pályázat, az Ügyvezető Elnökség határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy területi szervezeteket keres meg az RMDSZ V. Kongresszusának megszervezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./1997. március 19.
Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./1997. március 19.
Márc. 21-én másodízben rendezte meg Kolozsváron az erdélyi fiatal magyar műszakiak tudományos ülésszakát az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bolyai Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./