udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5461-5490 | 5491-5520 | 5521-5550 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. április 25.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet ápr. 25-én Kolozsvárra látogatott. Nagy érdeklődéssel jött Kolozsvárra, megtiszteltetésnek érezte, hogy Kolozs megye prefektusa fogadta. Szőcs Ferenc tájékoztatta Alexandru Farcas prefektust és Buchwald Péter alprefektust a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, a miniszterek és szakértők találkozásairól, Magyarország elvárásairól. A szükséges dokumentumok aláírása megteremtette a jogalapot a konzulátus újramegnyitására. Fontos, hogy Kolozsváron legyen a konzulátus. Szőcs Ferenc tájékozódott az egyetem jövőjéről. A magyar-román alapszerződésben szerepel olyan tanügyi rendszer megteremtése, amely biztosítja az anyanyelven tanulást minden szinten. Magyarország szerint az egyetemi szinten történő anyanyelvi oktatás nagyon fontos a kisebbségek szempontjából, azonban "hogy ez mikor és hogyan fog megvalósulni, nem a magyar, hanem a román kormány gondja, feladata. Ellenben remélik, hogy a lehető leghamarabb és a diákok érdekeinek megfelelően rendeződik." Szőcs Ferenc hangsúlyozta, hogy a magyar fél is azzal a megoldással lesz megelégedve, amely az ügyben érintetteket is kielégíti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Kolozsvár polgármestere ápr. 25-én közreadott sajtóközleményében az illemszabályok megsértésével vádolta Szőcs Ferencet, aki a konzulátussal kapcsolatos terveit csakis a prefektussal osztotta meg, megkerülve a helyi hatóságokat, a megyei tanács elnökét, a polgármesteri hivatalt. Gheorghe Funar szerint ennél már csak az nagyobb merészség, hogy a nagykövet a konzulátus május végi megnyitásával "fenyegetőzik", anélkül, hogy a városi tanács jóváhagyását kérné. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az Evenimentul Zilei ismertette Funar polgármester nyilatkozatát, miszerint a magyar nagykövet látogatásának egyik célja az volt, hogy elrontsa a románok Húsvétját. A Ziua szerint Gheorghe Funar kijelentette, hogy a "lovak Húsvétján" fog a magyar konzulátus rendelkezésére bocsátani egy épületet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 29., 78. sz./1997. április 25.
Ápr. 25-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Emlékházban Szőcs Ferenc nagykövet állami kitüntetéseket adott át, a Pro Cultura Hungarica emlékplakettjét Gáll Ernő vette át. Szilágyi Júlia és Sigmond István - születésnapjukon - életművükért Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapták meg. A kitüntetettek munkásságát Szőcs Ferenc nagykövet és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 25.
Az Adevarul ismerteti a Román Hírszerző Szolgálat 1995 szeptember és 1996 december közötti időszakra vonatkozó jelentését, mely a nemzetbiztonságot veszélyeztető problémákat veszi számba. A jelentés alfejezetei szerint fokozódtak az állam gazdasági érdekeit sértő tevékenységek, növekedett a nemzetközi szervezett bűnözés jelenléte Romániában. Figyelemreméltó teret szentel annak kifejtésére, miszerint "Románia területén alkotmányellenes tevékenységek jelentkeznek etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségesség, valamint olyan törvénytelen szervezetek képében, melyek a nemzetbiztonságot fenyegetik. Az etnikai szeparatizmus című alfejezet azt állítja, hogy külföldi körök aknamunkát folytatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák Romániában a jogállam fejlődését, valamint az euroatlanti integrációt." A területi változások legitimátásának gondolatát próbálják becsempészni a közvéleménybe ? áll e részben, mely kifejti továbbá, hogy "a revizionista érdekeket elősegítendő, szorgalmas adatgyűjtés és -feldolgozás történik, és külföldi ügynökök arra törekednek, hogy a társnemzeteket etnikai jellegű autonomista-szeparatista akciók irányába tereljék." A jelentés megemlíti a "szeparatista autonómia képviselőinek tevékenységét, akik alkotmányellenes szervezési struktúrákban törvényhozói és végrehajtói hatásköröket kívánnak felvállalni a többségében magyarlakta területeken". Itt megemlítik a Székelyföldi Egyeztető Tanácsot, majd az Erdélyi Magyar Kezdeményezést is, mint olyan szervezetet, mely "az autonómiára törekszik". Végül a dokumentum megemlíti, hogy "folytatódnak a minden szintű külön magyar oktatás kialakítását célzó tevékenységek", melyről azt állítja, hogy a román tanügyminisztérium által nem engedélyezett tantervvel működnek, ami "alkotmányellenes". A Mediafax hírügynökségre hivatkozva a lapok tájékoztatnak, hogy tegnap az RHSZ igazgatója benyújtotta lemondását Constantinescu államfőnek. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 25., 77. sz./1997. április 25.
Ápr. 25-én, az ortodox húsvét alkalmából ismét Romániába látogatott Mihály volt román uralkodó. Az exkirályt Bánát ortodox püspöke és Temesvár polgármestere hívta meg. Mihály Temesváron vesz részt a szertartáson, majd ellátogat más városokba is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 26.
Ápr. 26-án Bukarestben Virgil Petrescu oktatási miniszter és Dinya László művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár parafálta a két ország diplomáinak kölcsönös elismerését. Az ekvivalenciaegyezmény hatályba lépéséhez a két ország miniszterének aláírására van szükség, amit júniusra terveznek. Évek óta folynak erről tárgyalások. Virgil Petrescu elmondta, hogy többszáz diplomahonosítási kérelem érkezett a minisztériumba, minden bizonnyal a kérések száma többezerre fog emelkedni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30., Új Magyarország, ápr. 28./1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.23./1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió szervezésében Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke megnyitotta az idei Szabédi-napokat. A "Műfordítás - korok, kultúrák párbeszéde" című tudományos ülésszak a költő, műfordító Szabédi László születésének 90. évfordulóján kerül sor. Nagyon kevés érdeklődő jelent meg, az egyetemisták sem jöttek el. Ápr. 27-én a költő házsongárdi sírját megkoszorúzzák, ugyanígy a Szabédi-ház emléktábláját, az emlékezés Szabédon zárul. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 26.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese bejelentette, hogy az MVSZ-nél az őt megillető tiszteletdíjról lemond. Az így megtakarított összeget /adóval, tb-járulékkal együtt évi 3 millió forint/ a kárpát-medencei programok támogatására ajánlja föl. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./1997. április 26.
A Szabadság közölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem 1997-es beiskolázási tervét. Magyar nyelvű csoportok a következő szakokon a következő létszámban indulhatnak: biológia 25, biológia-kémia 10, kémia 20, kémia-fizika 20, jogtudomány 30, testnevelés 25, filozófia 20, fizika 25 földrajz 20, geológia-földrajz 10, informatika 25, történelem 20, újságírás 10, magyar nyelv és irodalom 50, matematika 40, matematika-fizika 10, pedagógia-magyar nyelv és irodalom 10, pszichológia 10, szakpszichológia 40, szociológia 15, református teológia-társadami gondozás 12, református teológia-bölcsészet 8, színészet 5, művészettörténet 20, színháztudomány 20. - a műszaki oktatás tagozatain, a közgazdasági karon nincs magyar nyelvű képzés. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ 1997. április 28.
Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./1997. április 28.
Ápr. 28-án Adrian Severin külügyminiszter Brüsszelben részt vett a zárt ajtó mögött történt meghallgatáson. Meghallgatása után kijelentette: a 16 NATO-ország közül 7 feltétel nélkül támogatja Románia tagságát. Brüsszelből való hazatérése után Severin józanságra intett, nem szabad sem alá- sem túlbecsülni a megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Románia számára az első körben történő NATO-felvétel jelenti a lehetséges megoldást, szögezte le Victor Ciorbea miniszterelnök, aki Severin külügyminiszterrel szintén Brüsszelbe utazott és találkozott a NATO-országok nagyköveti tanácsával. "A csatlakozás elmaradása jelentős mértékben terhelné az ország katonai költségvetését, a politikai-gazdasági következmények pedig kiszámíthatatlanok" - tette hozzá. Ciorbea a nagyköveti tanács mellett megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral, majd a német, a francia, végül az amerikai nagykövettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1997. április 29.
Ápr. 28-án Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra, ápr. 29-én találkoztak Kovács László külügyminiszterrel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és az MSZP vezetőivel. Petre Roman előadást tartott az ELTE jogi karán. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kovács László a megbeszélés után kijelentette: Petre Romannal egyetértettek abban, hogy áttörés következett be a magyar-román kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO tagjai közé, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1997. április 30.
Emil Constantinescu államelnök ápr. 30-án Bulgáriába látogatott, tárgyalt Petar Sztojanov államfővel. Azon az úton, ahol a két elnököt szállító gépkocsi elhaladt, a bolgár rendőrség robbanóanyagot talált. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. április 30.
Máj. 2-án Emil Constantinescu államfő fogadni fogja a magyar történelmi egyházak püspökeit. Dr. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a felekezeti iskolák működésének a biztosításával, az államosított javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos gondokról kívánnak tárgyalni az államfővel. A református püspök az egyházi javak visszaszolgáltatását két menetben tartja megoldhatónak. Első menetben azokat a javakat kapnák vissza, amelyek nincsenek elfoglalva, illetve, amelyeket az államosítási törvénye kívül vettek el az egyháztól, különböző minisztertanácsi rendeletekkel. Kérni fogják az államelnöktől, hogy szorgalmazza: minél előbb tárgyaljanak a parlamentben az egyházak által kidolgozott vallásügyi törvénytervezetről. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a találkozóról úgy nyilatkozott, hogy szeretnék, ha az elnök kifejezné az államvezetés részéről azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaadása szerves része a kormányprogramnak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ahhoz törvényes keretet biztosítsanak. Ezt egy mielőbbi kultusztörvény elfogadásával látják biztosítottnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./1997. április 30.
Horn Gyula miniszterelnök fogadta Petre Romant. Magyarország és Románia kapcsolatai ígéretes módon alakulnak, állapította meg egybehangzóan Horn Gyula miniszterelnök és Petre Roman, a szenátus elnöke a magyar kormányfő dolgozószobájában tartott megbeszélésen. Végre valóban van esély, hogy valóra váljanak a két ország vezetői közötti megállapodások, így azt alapszerződésben foglaltak, a magyar kisebbséggel szembeni kötelezettségvállalások, a konzulátusok megnyitása, a Bolyai Egyetem ügye. Petre Roman javasolta, hogy Bihar megyében létesítsenek közös szabadkereskedelmi övezetet. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Göncz Árpád köztársasági elnök felajánlotta Petre Romannak: Magyarország átadja tapasztalatait Romániának a gazdasági átalakulással kapcsolatban, hogy segítsen a hibák elkerülésében. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban Petre Roman kifejtette: nem lenne szerencsés részekre osztani az intézményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Román-magyar vegyes kamara létrehozásában állapodott meg Magyarországon Petre Roman és Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./1997. április 30.
Klaus Kinkel német külügyminiszter ápr. 30-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt kollégájával Adrian Severinnel, majd beszédet mondott a parlament két háza előtt. Leszögezte, hogy a NATO-csatlakozásnál a fő szempont az lesz, hogy az illető ország mennyire felel meg a belépés feltételeinek. Németország a közép-és kelet-európai országok ügyvédje marad, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./1997. április 30.
Ismeretlenek garázdálkodtak Octavian C. Buracu sírjánál, eltüntették a munkásságát méltató emblémát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ A Polgári Szövetség szerint a sírgyalázás mögött politikai szándék húzódik meg. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület ellen az utóbbi hónapokban elkövetett merényletek arra utalnak, hogy a rendőrség engedékeny szeme előtt egy csoport a hagyományos erdélyi együttélés ellen száll síkra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ 1995. szept. 1-jén elhunyt Octavian C. Buracu, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben nyugszik. Buracu professzor neves emberi jogi harcos, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazója volt. Az 1989. decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Buracu hozta létre az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet, melynek haláláig elnöke volt.1997. április 30.
Bársony András az ET Parlamenti Közgyűlése politikai szakbizottságának elnöke cáfolta, miszerint a bizottságban a Romániáról készült jelentéssel kapcsolatban felvetett procedurális javaslatával elhalasztani akarta a jelentés megtárgyalását - mint ahogy azt Radu Vasile KDNPP-s politikus állította - és ezzel Románia monitorizálásának felfüggesztését. Magyarország ET-küldöttségének vezetője kifejtette, azt kifogásolta, hogy a szakbizottságnak alig egy órája állott rendelkezésére a jelentés megvitatására. Méltányosnak tartja Románia megfigyelés alatt tartásának felfüggesztését. Bársony András úgy értékeli, hogy Romániában sok tekintetben valóban előrelépés tapasztalható, az új kormány olyan kötelezettségeket vállalt, melyek indokolttá teszik a monitorizálás felfüggesztését. Hozzáteszi, hogy időt kell azonban adni a kormánykoalíciónak, hogy teljesítse ezeket a kötelezettségeket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./1997. április 30.
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a városban felépítendő csendőrkaszárnya, a románosítás, a militarizálás ellen. A belügyminiszter ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ 1997. május 1.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./1997. május 1.
A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 11-én ülésezett Kolozsváron, kiemelten tárgyalta a felekezeti iskolák kérdését.Sajnálattal állapította meg, hogy bár az Európa Tanács kimondta, hogy Romániában biztosítani kell a felekezeti iskolák működését, mindezideig a tanügyi törvényben csak olyan egyház iskolákról volt szó, amelyek az egyházi személyzet képzéséhez szükségesek. A Romániai Református Egyház Zsinata tudva, hogy rövidesen tárgyalják a tanügyi törvény kisebbségeket megszorító rendelkezéseit, azzal fordul a minisztériumhoz, hogy korrigálják az egyházakra nézve sérelmes törvényt és iktassák be abba a minden szinten állami támogatással működő felekezeti oktatást. A Romániai Református Egyház Zsinata ápr. 17-én kelt levelében kéri mindezt. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 1./1997. május 1.
A csíkszeredai Hargita Népe ápr. 22-i számában Borbély László főszerkesztő Pontosít az ÉS címen arról tudósított, hogy a Soros Alapítvány kiket részesített alkotói díjban /720 ezer forintban/, köztük van Cs. Gyimesi Éva, Tamás Gáspár Miklós, Radnóti Sándor, Thomka Beáta, Lengyel Péter. Mentesülve az anyagi gondoktól, könnyebb lesz számukra az alkotói munka. "Véleményt nyilváníthatnak például a Bolyai Egyetem újraindításáról. Hogy nem kell sietni." Székedi Ferenc eddig idézi a cikket, majd hozzáfűzi: Borbély László ezzel azt sugallja: Cs. Gyimesi Évának azért más a véleménye a Bolyai Egyetem ügyében, mert lefizették. Borbély nem ír arról, tette hozzá Székedi, hogy az egyetemi tanárnő féltette a meglevő európai kapcsolatokat. - Székedi végigkísérte az egyetemmel kapcsolatos vitát, az egyértelmű végkövetkeztetés: a Bolyai Egyetem ügye nem az egyetem szenátusának, nem magyar tanárainak és magyar diákjainak, nem az RMDSZ-nek az ügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye, Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán egyetemi kritériumokban gondolkodnak. - Székedi leszögezte: a szakma becsülete miatt írta mindezt, Borbély László ugyanis a lejártás szándékával "most egybe az alapítványi díjazás tényét az egyetem körüli vitákkal." /Székedi Ferenc: Hétszázhúszezer forint és a Bolyai Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Az Élet és Irodalom közölte az 1996. évi alkotói díjazottak listáját /mindegyik 720 ezer forint/: Petri György, dr. Poszler György, Orbán Ottó, Sigmond István /Kolozsvár/, Rakovszky Zsuzsa, az 1995-től folytatódó alkotói díjak /szintén 720 ezer forint/ között van Cs. Gyimesi Éva, Radnóti Sándor, Tamás Gáspárt Miklós, Géher István, Thomka Beáta. Az 1994-től folytatódó alkotói díjak: Kornis Mihály, Mészöly Miklós, Réz Pál. /Élet és Irodalom, ápr. 11./1997. május 2.
Máj. 2-án Emil Constantinescu elnök találkozott a 16 romániai egyház vezetőivel, ahogy az államelnök mondta, a maga nemében ez volt az első találkozás az elmúlt fél évszázadban. A Cotorceni-palotában lezajlott fogadás nem oldotta fel az ellentéteket, Lucian Muresan görög katolikus érsek szerint csalódást keltett a találkozó. Constantinescu szerint a román társadalom feszültségben él, a feszültség növelése az egyensúly megbomlásához vezet. Az államfő állást foglalt az egyházi és közösségi javak fokozatos visszaszolgáltatása mellett, ezt azokkal kell kezdeni, amelyeket már jelenleg is a zsidó, német és magyar közösség használ. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy konkrétumokról akkor lesz szó, amikor majd az elnök külön fogadja az egyes egyházak képviselőit. Constaninescu kifejtette, hogy a magyar történelmi egyházak vagyonának visszaadása sajátos problémát jelent. Szavaiból kitűnt, hogy nem fogják a történelmi egyházak minden követelését teljesíteni. Elmondta, hogy a korábban egyházi tulajdonban levő épületek a városközpontban más hivataloknak adnak otthont, nem zárkózott el attól, hogy ezeket visszaadják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. május 2.
Birtalan Ákos visszautasította a bukaresti Adevarul napilap azon cikkét, amely egyik múlt heti számában a brüsszeli román turisztikai képviselet felszámolása és ezzel egyidőben ugyanott magyar turisztikai iroda megnyitása között összefüggéseket sejtet. A cikkíró azzal vádolta az RMDSZ-es turisztikai minisztert, hogy a konkurens magyar légitársaság érdekeit szolgálja a románéval szemben. Birtalan Ákos válaszában elmondja, hogy az idegenforgalmi minisztérium vezető tanácsa hosszas elemzés után hozta meg a döntést két külföldi turisztikai iroda felszámolásáról, melyek közül egyik a brüsszeli. "Nemcsak költségvetési, hanem turizmuspolitikai szempontok játszódtak közre annak eldöntésében, hogy 18 irodánkból végül melyik kettő kerüljön felszámolásra" ? jelentette ki Birtalan Ákos a kolozsvári lapnak, majd hozzátette, hogy mivel a Benelux államokban még van képviselete Romániának, a régió fedve van. Leszögezte, hogy a döntésnek semmi köze nincs az éppen megnyíló magyar turisztikai irodához. Elmondta, hogy a turisztikai politikáért egyelőre az idegenforgalmi minisztérium felel, amelyet a román kormány programjának szellemében, és nem különféle újságírói vélemények alapján érvényesít. Szemenszedett hazugságnak minősíti a lap vádját, miszerint a műemlékvédők tusnádi nemzetközi konferenciáján szervezői minőségben vett volna részt, és azon alkalommal a MALÉV légitársaságot részesítette volna előnyben a TAROM-mal szemben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ A Cronica Romana A brüsszeli és a koppenhágai turisztikai irodákat gazdasági okok miatt zárták be címmel tájékoztat, hogy Mirel Tariuc idegenforgalmi államtitkár interpellációra válaszolva Birtalan Ákoséval azonos álláspontot képviselt az irodák bezárásával kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, hogy semmiféle összefüggés nem létezik az említett döntések és a turisztikai miniszter bizonyos állásfoglalásai között, mint ahogy azt az interpelláció szerzője, a PUNR-s Vasile Dobrescu vélte. /Cronica Romana (Bukarest), máj. 2./1997. május 2.
Caius Chiorean úgy véli, hogy a tanügyminiszter által kiadott rendelet, mely értelmében a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásán 30 helyet magyar diákoknak tartanak fenn, lehetővé teszi egy magyar tagozat létesítését a fakultáson. Idézi a fakultás dékánjának, Liviu Popnak a kijelentését, miszerint ez az intézkedés diszkriminatív. /Adevarul de Cluj (Kolozsvár), máj. 2./1997. május 3.
Máj. 3-án Kijevben az ukrán és román külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés véglegesített szövegét. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvéstől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a két fél lét éven belül fog megegyezni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. május 3.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a Rákóczi Kulturális Egylet szervezte máj. 3-án a Riszeg-tetőn a kulturális népünnepélyt. A népünnepélyt Vasas Samu, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Népdalverseny volt, sportvetélkedők zajlottak, fellépett a testvérváros, Tiszasasvár fúvószenekara. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. május 5.
Néhány órás villámlátogatásra Bukarestbe érkezett Romano Prodi olasz miniszterelnök, hogy a román vezetőkkel való személyes találkozókon megerősítse országa támogatását Románia euoatlanti csatlakozásával kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1997. május 5.
A lapok beszámolnak a Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 2-i megbeszéléséről. Az Azi idézi az államfőt, miszerint az egyházi javakkal kapcsolatos felekezetközi vitára elsősorban a helyi közösségek szintjén lehet megoldást találni, a decentralizáció elve alapján. A találkozón az többségi ortodox és a kisebbségi egyházak közötti viszonyt beszélték meg a résztvevők, hangsúlyt az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. A Romania Libera beszámolójában a találkozóból a görög katolikusok és ortodoxok közötti konfliktusra fekteti a hangsúlyt, megemlítve, hogy a görög katolikus egyházfő elégedetlen volt a találkozóval, melytől azt várta, hogy határozott ígéreteket kapjon az elnöktől. A Curierul National a Mediafax hírügynökségre hivatkozva kiemeli, hogy az egyházfők egyetértettek az államfő azon javaslatával, hogy az elkobzott javakat fokozatosan fogják visszaszolgáltatni. A Szabadság ugyanakkor ismerteti Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek kijelentését, miszerint Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A lap végül tájékoztat, hogy a magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./1997. május 5.
A Cronica Romana tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az 1997-1998-as tanévben a 3698 felvételi vizsgára bocsátott hely közül 413-at magyar, 75-öt német és 15-öt roma diákok számára tartanak fenn. A lap ismerteti a Jogi Fakultás dékánjának kijelentését, miszerint az illető szakon a magyar diákok számára fenntartott 30 hely nem egy magyar nyelvű jogi tagozat alapja. Liviu Pop szerint a fakultás vezetősége ellenezni fogja a magyar tagozat létesítését, mivel nem indokolt a románon kívül más nyelven való képzés. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./