udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5491-5520 | 5521-5550 | 5551-5580 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. május 5.
A Curierul National szerint a Társadalmi Dialógus Csoportja által áprilisban megrendezett vitaesten az a vélemény körvonalazódott a legvilágosabban, miszerint a BBTE szétválasztása két teljesen új oktatási intézmény létrejöttét eredményezné, ez pedig nagy anyagi költséggel járna, és hosszas, valamint bonyolult közigazgatási eljárásokat igényelne. A rendezvényen Serban Agachi kijelentette, hogy Bukarestből eltorzítva észlelik a kérdést, ezért lett volna hasznosabb, ha Kolozsváron rendezik a vitaestet. Kijelentette, hogy a román közösség nem ellenzi a magyar egyetem kérdését, "hanem a kérdés az, hogy lehet azt megvalósítani, hogy a jelenlegi egységet ne tegyük tönkre". Magyari-Vincze Enikő tanárnő az egyetemen belüli saját, külön struktúrák létesítésének lehetőségéről beszélt. Eugen Isbasoiu államtitkár kijelentette, "10-15 éven belül európai állampolgárok leszünk, tehát a tanulmányi bizonyítványokat el fogják ismerni függetlenül attól, hogy hol és milyen nyelven szereztük meg". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./1997. május 5.
Az Adevarul de Cluj ismerteti a Babes-Bolyai Tudományegyetem 75 magyar tanára által az oktatási intézmény magyar tagozatának létesítésére, március 27-én tett javaslatát. A tanárok Természettudományi, Filológia és Társadalomtudományi, valamint Jogi és Közgazdaságtani Fakultások létrehozását javasolták. A lap támadja a javaslatot, megismételve régebbi érveit, miszerint annak teljesítése könnyen az egyetem szétválasztásához vezetne. Úgy véli, hogy az RMDSZ a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó véleményeken kívül más véleményt nem engedélyez a magyar tanároknak. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./1997. május 5.
Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, a mai napig ez nem történt meg. Amint az első tíz felszámolandó vállalatot kijelölték, útelzárási akciók indultak, a kormány meghátrált. Új terveket dolgoztak ki, átütemezést végeznek, a veszteséges üzemek tovább emésztik a tartalékokat, állapította meg Tibori Szabó Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. május 5.
Szamosújváron a legnagyobb probléma az oktatás terén jelentkezik, hiányoznak a magyar tanárok. A Petru Maior Líceumban négy magyar osztály van, de csak két állandó magyar tanár tanít. A román diákokat többször vitték Franciaországba kirándulni, de magyar tanulókat nem vittek magukkal. - Melegföldváron sikerült újraindítani a tizenöt éve megszűnt magyar iskolát, ígéret van arra, hogy Szépkenyerűszentmártonban is újra lesz magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. május 5.
Tordatúr református templomában ápr. 26-án vallásos tárgyú szavalóversenyt rendeztek, melyen az aranyosszéki fiatalok vettek részt. A versenyt Péter István tordatúri református lelkész kezdeményezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 1997. május 5.
1994-ben elkészült a felmérés az Erdélyben levő 150 kastélyról. A felmérést a kolozsvári Utilitas Kft. vezetője, dr. Szabó Bálint kezdeményezte és koordinálta. Minden kastélyról írott, rajzolt és képes anyagot gyűjtöttek. A legjelentősebben /41 %/ képviselt stílus a barokk, utána jön a reneszánsz /28 %/, eklektikus /neoreneszánsz vagy neobarokk/ 20 %-uk, 15 %-uk romantikus /neogót/, 7,3 %-uk klasszicista és 2,6 %-uk gótikus. Az épültek közül 21 % üresen, elhagyatottan áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1997. május 6.
Az a volt kormánypárt /RTDP/ még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan arcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1997. május 6.
A királyhágómelléki püspökség hivatalának közleménye ismertette az okokat, amelyek miatt Tőkés László püspök távol maradt Emil Constantinescu elnök és a romániai egyházfők találkozójától. Két nappal a találkozó előtt az a hír érkezett, hogy a tervezett megbeszélés helyett általános egyházi találkozó lesz, melyre Tőkés Lászlót nem hívják meg. Ezért Tőkés László visszamondta a bukaresti repülőjegyet. Később mégis érkezett faxon meghívás, de ebben a helyzetben nem állt módjában Bukarestbe utaznia. A püspöki hivatal sajnálattal állapította meg, hogy nem arra a találkozóra került sor, amelyet a történelmi magyar egyházak vezetői indítványoztak. A "visszamondott illetve gyökeresen átalakított találkozó nem kedvez országunk egyházpolitikájának, hét és fél évi veszteglés és hiábavaló kérelmezés után továbbra is elodázza annak lehetőségét, hogy a romániai magyar egyházak elöljárói közvetlenül tárják Románia elnöke elé több évtizedre visszanyúló, megoldatlan problémáikat" ? áll a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1997. május 6.
Az ukrajnai román kisebbség képviselői Románia és Ukrajna elnökének átadták a követeléseiket tartalmazó beadványukat. Ciorbea miniszterelnöknek is átnyújtották, amikor fogadta őket. A beadványban a következők szerepelnek: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területen ismerjék el hivatalosnak a románt az ukrán mellett, szabadon használhassák a román nemzeti jelképeket, térjenek vissza a települések hagyományos román elnevezésére, adják vissza azokat az ingatlanokat, amelyek a román közösség tulajdonában voltak 1946-ban, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, tegyék lehetővé a tévéadások kölcsönös vételét, nyilvánítsák szabadkereskedelmi térségnek Cernauti tartományt, a román fiatalok katonai szolgálatukat szülőföldjükön töltsék le. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1997. május 6.
Botrányt próbáltak kavarni a nacionalista érzelmű lapok a RTV kolozsvári területi adójának április 30-i magyar adása miatt, amelyben Szőcs István megkérdőjelezte a dákoromán folytonosság elméletét.A Ziua szerint a "felháborító történelemhamisítás" az adófizetők pénzén történt. Ezt a kolozsvári magyar tévések az adás után kollégáiktól is megkapták. Ilyenkor hiábavaló érvelés, hogy a romániai magyarok is adóznak. - Román történészek négyszemközt már Ceausescu idején jósolgatták, hogy egyszer eljön az idő, amikor ki kell mozdulni a legendázásból, nem érdemes folyton leégni a nemzetközi történész-találkozókon, jegyezte meg Nits Árpád. Az egyéni kezdeményezés csak arra szorítkozott, hogy elfogadhatóbb magyarázatot kerestek arra az ellentmondásra, hogy miért élnek románok ott, ahol a rómaiak nem éltek. Erre készült az elmélet a népbölcsőről, ahonnan a románok áttelepültek a Kárpátokon túlra. Az erdélyi nyelvjárás viszont nem terjedt át Moldvába. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ A Ziua, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj szerint az Szőcs István román történelmet bemocskoló történelmi esszéje kapott helyet. Szőcs István az Ezredvég című műsorban kifejtette, hogy az "árpádi törzsek bejöveteléig Erdély senki-földje volt, mely jogi, kulturális és szellemi entitásként nem létező volt." A lapok kifogásolják, hogy Mihai Viteazulnak a románok egyesítésében betöltött szerepét csökkentette azzal, hogy őt "Rudolf, Magyarország királya, parancsnokának nevezte". Szőcs István elmondta továbbá, hogy a helynevek többsége a magyaroktól származik, és a magyar uralkodók hozták létre a románok számára is az első iskolákat. Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyetért azzal, hogy Erdélyben az első román iskolákat a magyarok alapították. A Ziua szerint Boros János kijelentette, hogy Mihai Viteazul nem nemzeti célokból egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldöt, hanem kizárólag a területeken való uralkodás céljából. A Mesagerul Transilvan idézi Buchwald Pétert, aki kifogásolja, hogy olyan kérdésekre fektetik a legtöbb hangsúlyt, amelyek offsaid-ban hagyhatják a magyarokat. Kolozs megye prefektusa és Ioan Gavra RNEP-es képviselő bírálják a Szőcs István kijelentéseit. A lapok utalnak arra, hogy Szőcs István Szőcs Géza apja, aki szerintük romángyűlölő. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./1997. május 6.
Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.1997. május 6.
A szenátus máj. 6-i ülésén ratifikálta a magyar és román kormány között 1996. szept. 6-án Aradon aláírt egyezményt, amely kiegészíti a bizalom és biztonság megszilárdítását célzó intézkedéseket az EBESZ bécsi, 1994-es dokumentumához képest. Az egyezmény fejleszti a katonai hírcserét és a kapcsolatokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1997. május 6.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a tavalyi helyi választások után hivatalos szerv elleni rágalmazás vádjával indított pert Molnos Lajos ellen, aki akkor még az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke volt. A törvényszék úgy értékelte, hogy csak magánszemély elleni rágalmazás esete áll fenn. A lap megemlíti, hogy Molnos Lajos Funart minősítő szavai a PRO TV riporterével való magán beszélgetésen hangzottak el. A polgármester két újságírót nevezett meg tanúként, akiket elfogadott a bíróság is. Funar 20 milliárd lej kártérítést követel. /Folytatódik Molnos Lajos zaklatása . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1997. május 6.
Kisgyörgy Réka felidézte a múltat: Gheorghe Funar polgármester mindenáron szobrot akart állíttatni Kolozsváron Antonescunak. 1994. januárjában már elkészült a szobor makettje, Funar bejelentette, hogy a szobrot felállítják, egyúttal kérte Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminisztert, hogy értékeljék újra az Antonescu-pert. A háborús bűnösként halálra ítélt Antonescu emlékét ápoló Ion Antonescu Liga székházat kért Kolozsváron, Funar válasza igenlő volt. Funar létrehozta szoborpályázatot elbíráló zsűrit. A polgármester több nyilatkozatában kifejtette nézeteit. Marc Ballon amerikai újságírónak így nyilatkozott: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hiszen egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik 1100 évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik a temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. A tájékoztatás helytelen, mivel Antonescu marsall megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták kezéből". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./1997. május 6.
Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1997. május 6.
Brassai Sámuel halálának 200. évfordulója alkalmából máj. 6-án Brassai-emlékülést tartanak máj. 6-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Dr. Gaal György Brassai Sámuel és Kolozsvár címmel tart vetített képes előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1997. május 6.
Sitta von Eckardstein bárónő évek óta végez diakóniai szolgálatot Erdélyben. Már 1989 előtt elkezdte az élelmiszerrel, gyógyszerrel és ruhaneművel való segítést. Az utóbbi években erdélyi fiatalok számára szervezett németországi tanulmányutat /évente hatvan főnek/, ezzel is segítve továbbképzésüket. Támogatásával épülhetett fel Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, Zsobokon a Bethesda Gyermekotthon és Szórvány Iskolaközpont és Szamosújváron az Emmaus Gyülekezeti Ház. Eckardstein bárónő elmondta, hogy a segítő szolgálatot az egyház és a Rottary Klub támogatásával végzi. Támogatja a szamosújvári gyógyszertárakat és az idősek orvosi kezelését. Újabban Németországban változások történtek, az emberek már kevesebbet adakoznak./Papp Annamária: Diakóniai szolgálat Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./1997. május 7.
A Markó Béla által vezetett RMDSZ-küldöttség és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke Pozsonyban sajtótájékoztatót tartott Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy minden ország, s ebből adódóan minden kisebbség helyzete is sajátos, de a kisebbségi problémák egy közös európai elv szerint igenis rendezhetők. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mostani látogatása abban egyedülálló, hogy a szövetség kormányzati tényezőként folytat tapasztalatcserét a szlovákiai magyar és a szlovák ellenzéki erőkkel. Hogy az RMDSZ küldöttsége kormánypártként miért nem találkozott szlovák kormányzati tényezőkkel, azt Duray Miklós azzal indokolta, hogy az RMDSZ vezetőivel úgy egyeztek meg, hogy azokkal a szlovák pártokkal találkoznak, amelyekkel az Együttélés is együtt tud működni. Markó Béla elmondta, "tudomásunk és vendéglátóink szerint a szlovákiai törvények diszkriminálják a kisebbségeket. Ez e pillanatban még Romániában is úgy van, de a többségi akarattal született kormányprogram szerint ezt a közeljövőben megváltoztatjuk". Elmondta, valóban úgy tűnik, hogy Romániában a hatalmon lévő erők velünk együtt egészen új úton indultak el... Tapasztalataink szerint a szlovákiai magyar pártok ezt a modellt követendőnek látják, és mindenképpen szeretnének olyan együttműködést kialakítani a szlovák demokratikus erőkkel, mint amilyen nekünk sikerült a románokkal". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1997. május 7.
Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár máj. 6-án Bukarestbe utazott, Petru Cordos külügyminisztériumi igazgatóval, folytatott tárgyalásokat máj. 6-án és 7-én. Mint rövid beszámolójában Bagi Gábor elmondotta, a román-magyar alapszerződésben foglaltak konkrét megvalósításának menetéről és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök máj. 25-27-én esedékes romániai látogatásának előkészületeiről tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy az alapszerződés végrehajtását ellenőrtő vegyes bizottság első ülését ősszel tartják, Bukarestben, a két külügyminiszter vezetésével. A magyar-román konzultációk július elején Budapesten folytatódnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1997. május 7.
Az ellenzék elítélte a román-ukrán alapszerződést, szövegének nyilvánosságra hozataláról Constantinescu elnök dönt. Iliescu kijelentette, hogy pártja megszavazza az alapszerződést, hozzátette: a szerződés szövegét előzőleg egyeztetni kellett volna mindegyik parlamenti párttal. Valeriu Tabara, az RNEP elnöke bejelentette, hogy pártja a jelenlegi formában nem fogja megszavazni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1997. május 7.
Hivatalosan felavatták a Galaci Szabadkereskedelmi Övezetet, abban a reményben, hogy sikerül odacsalogatni a kiterjedt ukrán és orosz piacra tartó üzletembereket. Galacon van az ország legnagyobb acélműve. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, áfa, forgalmi adó és vám fizetése alól. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1997. május 7.
Béres András tanügyi államtitkár ismertette az egyetemi felvételikkel kapcsolatos változásokat, melyeket a minisztérium rendelete tartalmaz: a felvételizők azokon a nyelveken vizsgázhatnak, amelyeken az illető tantárgyat tanulták, illetve, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi fakultásán 30-40 hely azok számára lesz elkülönítve, akik magyarul érettségiztek. Béres András kifejtette, hogy ezáltal lehetőségük lesz, hogy egymás között versenyezzenek a helyekért. Elmondta, hogy a román-magyar ekvivalencia egyezménynek, melyről a múlt héten szakértői megbeszélést tartottak, az a célja, hogy a két államban akkreditált oktatási intézmények által kiadott diplomákat, okleveleket tanulmányi bizonyítványokat és tudományos fokozatokat kölcsönösen elismerjék. Az államtitkár azért tartja jónak az egyezményt, mert az az oktatásfokozat logikája szerint állapítja meg azt, hogy az milyen körülmények között és feltételek mellett kerül sor az elismerésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./1997. május 7.
Máj. 7-én kiadott belügyminisztériumi közlemény szögezte le, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építési munkálatait felfüggesztik és az elvégzett munkát a jelenlegi állapotában megőrzik. Ugyanakkor folytatják a tárgyalásokat a városi hatóságok képviselőivel a csendőrlaktanya jelenlegi helyen való felépítésére vonatkozóan. A bejelentés előzménye az RMDSZ tiltakozó aláírásgyűjtő akciója volt. Az RMDSZ helyi szervezete szerint Székelyföld egész területére kiterjedő csendőrlaktanya-hálózat kiépítése van folyamatban. A rendőrség és a csendőrség állománya csaknem kizárólag más megyékből betelepített román személyekből áll, így mindez a demográfiai összetétel megváltoztatására irányuló több évtizedes gyakorlat folytatása, olvasható a helyi RMDSZ dokumentumában. Az előző kormány idején - a városi vezetés tiltakozása ellenére - kisajátították hat hektáros, központi területet, amelyen a stadion áll és a város szabadidő-központot tervezett. Tavaly elhordták a stadion anyagát, idén tavasszal alapozó gödröt ástak és megkezdték a betonozást. /Szabadság (Kolozsvár), máj.. 8./1997. május 7.
Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő látogatása ellen újabb tiltakozó levelet írt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar tiltakozott a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása, továbbá Bolyai Egyetem újraindítása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1997. május 7.
A többi lapokhoz hasonlóan a tegnapi Jurnalul National is ismerteti Szőcs István filmjét A nemzeti televízióban a magyarok tudatosan elferdítik Erdély történelmét címmel. Az Adevarul de Cluj szerint Kolozs megye prefektusa Alexandru Farcas elítéli a kolozsvári televízió magyar adása által közvetített revizionista jellegű műsort. Farcas szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben "ilyen műsorok közvetítése értelmetlen". A lap szerint a műsorban Szőcs István Erdély Magyarországhoz való visszakerülését javasolta. A Mesagerul Transilvan ismerteti Ioan Aurel Pop történész válaszát Szőcs István műsorára, melyben cáfolja annak kijelentéseit. Szerinte Szőcs ugyanazt teszi, mint amit egyes román történészek és esszéisták, akik lebecsülték a kisebbségek hozzájárulását a kultúrához. Felteszi a kérdést "hogy lehet, hogy az erdélyi múltban ne legyen helye egyetlen románnak vagy szásznak sem, egy Hunyadi Jánosnak, Mátyásnak, Olahusnak vagy Heltainak?". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 7., 83. sz./1997. május 7.
A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés", ezt kell jóvátenni. Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés" lelkes aktivistája. Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt tette fel a kérdést. A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés", mondta a professzor. A Tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselnek. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? A vita nem oldotta meg a kérdést, de biztató: maga a vita. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1997. május 7.
Máj. 6-7-én a szovátai Teleki Oktatási Központban tartották meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség menedzsment-esettanulmányi vetélkedőjének országos szakaszát. A kiváló és hírneves szakemberekből álló zsűri által elbírált versenyen Erdély egyetemi központjaiban tanuló hallgatók vettek részt. A rendezvényt az Illyés Közalapítvány és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség közgazdászklubja támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./1997. május 7.
Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozott a máj. 7-én Dnyeszteren túli területekkel kapcsolatos memorandum fontosságát, ezzel megszűnne a feszültségkeltő tényező.A Kremlben ugyanis máj. 8-án aláírják a Primakov külügyminiszter áprilisi chisinaui látogatásakor kidolgozott memorandumot, ugyanakkor az orosz és ukrán elnök a Dnyeszteren túli terület státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá. Ciubuc hangsúlyozta, hogy el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát. Rendezik a vámproblémákat is. Jelenleg ugyanis a Dnyeszteren túli hatóságok külön vámot működtetnek és külön pénzt forgalmaznak. Az ott állomásozó orosz csapatok /14. hadsereg/ egyelőre maradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1997. május 8.
Szabó Károly szenátor politikai nyilatkozatában visszatért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1996. évi jelentésével kapcsolatos, ápr. 30-án a két ház együttes ülésén lezajlott vitára. Kifogásolta, hogy a vita tárgya nem az SRI tevékenysége volt, hanem az éves jelentésük. Felhívta a figyelmet arra, hogy megtévesztő hatása van bizonyos jelenségeknek a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek való említése. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1997. május 8.
Az elmúlt parlamenti időszak legfontosabb eseménye kétségkívül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének vitája és Kinkel német külügyminiszter látogatása volt, állapította meg Kónya Hamar Sándor képviselő. Victor Ciorbea miniszterelnök brüsszeli kijelentése, hogy Virgil Magureanu, az SRI lemondásával a szovjet befolyás korszaka véget ért Romániában, új korszak nyitányát jelenti. Erre szükség is van, a demokratikus rendszerek világában nincs példa arra, hogy egy parlamenti pártot és annak vezetőit a titkosszolgálat megfigyelés alatt tartana. Márpedig az elmúlt hét évben az RMDSZ és képviselői rendszerint tárgyai voltak az SRI éves jelentéseinek. A mostani parlamenti vitában Magureanu kifejtette, hogy az RMDSZ veszélyezteti Románia egységes nemzetállami jövőjét, rombolja Románia külföld előtti hitelét, az autonómiát minden áron meg akarja valósítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./