udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5671-5700 | 5701-5730 | 5731-5760 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. június 18.
Göncz Árpád elnök kolozsvári koszorúzására tért vissza Dávid Ibolya /MDF/ napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés jún. 18-i ülésén arra, amit a múlt héten kifogásolt: azt az emléktáblát is megkoszorúzta, amelyet Funar, a hírhedt polgármester állíttatott, amelyen az áll, hogy a magyar nemesség 40 ezer románt és 230 falut elpusztított. A kitalált bűnökről szóló tábla megkoszorúzása önkéntes vállalása annak, ami nem történt meg. Akkor Szabó Zoltán /SZDSZ/ művelődésügyi államtitkár a kormány nevében helyeselte Göncz gesztusát, történelmi megbékélést szolgáló gesztusként értékelte. Dávid Ibolya hiányolta a magyar áldozatok emléktábláját. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben Göncz Árpád megköszönte az ukránoknak, hogy "átengedték" honfoglaló őseinket. Miféle öntudat lakozik a magyarságot jelképező elnökben? - tette fel a kérdést a képviselőnő. Szent-Iványi István /SZDSZ/ államtitkár szerint az ellenzék tévedett, Göncz Árpád nem koszorúzta meg a kifogásolt táblát, hanem az ugyanott levő Petőfi-emléktáblát. Pokorni Zoltán /Fidesz/ azt tette szóvá, hogy a koszorúzásról szóló múlt heti felszólalást követően Szabó Zoltán helyeselte a gesztust, akkor még nem tartotta szükségesnek helyesbíteni az MDF-es képviselő felvetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 19./1997. június 19.
Megjelent az Újságíró Évkönyv 1997 /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár, Marosvásárhely/, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője szerkesztette. Miklós László ismertetőjében inkább az évkönyv szerkesztési hibáit emeli ki. Rossz néven veszi, hogy az évkönyvben a Romániai Magyar Szó nem kapott jó minősítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1997. június 19.
Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában jún. 19-én mutatták be a Magyar Kisebbség c. folyóirat legfrissebb számát. Vetési László házigazda rövid megnyitó beszéde után Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, főszerkesztő, Székely István és Toró T. Tibor szerkesztők mutatták be a lapot általában és a legfrissebb számot részleteiben. Az 1997/1-2-es összevont szám a kisebbségi törvényekről értekezik, és tartalmazza több mint 20 szakértő és politikus véleményét, tanulmányát a kérdéskörben. Az összegyűjtött és megjelentetett dokumentumok hiánypótlóak a témában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./1997. június 19.
Gáll Ernő a Magyarország - 2000 budapesti tanácskozásán a magyarságképről beszélt. Kolozsvárról jön, írta, abból a városból, ahol néhány hónapja Funart újra polgármesternek választották. Ez azt jelenti, hogy "a város különböző épületein elhelyezett emléktáblákon rögzített - Funar inspirálta - magyarellenességnek még volt és van foganatja." Erről nem szabad megfeledkezni. Corneliu Vadim Tudor és társai gyűlölködő kampányai a kölcsönös félelmekből táplálkoznak, ezért szívósak és "vészesen fertőzőek is". A funarok gerjesztette ellenségképet olyan közéleti-szellemi nagyságok táplálták, mint az 1848-as generáció több vezető személyisége /pl. Simion Barnutiu és Alexandru Papiu Ilarian/, majd Eminescu, Goga, Slavici és Iorga. Emil Cioranban sokáig élt az elutasító magyarságkép. Ceausescu már a hetvenes évek közepétől rendszeresen terjesztette a negatív magyarságképet. - Mindezek miatt tisztázó párbeszédre van szükség. /Gáll Ernő: Magyarságkép itt és most. = A Hét (Bukarest), jún. 19./1997. június 20.
Jún. 21-én Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére tanácskozásra kerül sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel ? miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és prefektúrai vezérigazgatókkal. A tanácskozáson megvitatják a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a központi és helyi koalíciós együttműködésben felmerülő problémákat, a megoldásra váró feladatokat. A tanácskozáson részt vesz Markó Béla szövetségi elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./1997. június 21.
Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1997. június 21.
Ugyancsak jún. 21-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kezdeményezésére tanácskozásra került sor Kolozsváron az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és igazgatókkal. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök tartott helyzetelemző értékelést az RMDSZ kormányzati munkájának hathónapi tapasztalatairól, a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, az elkövetkező időszak teendőiről, megoldandó feladatairól. A tanácskozás részleteire holnapi számunkban visszatérünk. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./1997. június 23.
A Szövetségi Egyeztető Tanács jún. 21-én Kolozsvárott ülésezett. Markó Béla felszólalásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánynak nem szabad kudarcélményként megélnie a NATO-bővítés első hullámából való egyre biztosabb kimaradást. A szövetség elnöke az első körből való kimaradást a leköszönt hatalom képviselőinek számlájára írta. Kifejtette, hogy az elégedetlenségek dacára a romániai magyarság vonatkozásában is történt előrelépés, melyek között megemlítette azt, hogy a kormány sürgősségi kormányhatározattal módosította a helyhatósági törvényt. Markó Béla visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ cserben hagyta volna az egyházakat, és elmondta, hogy a jelenlegi konjunktúrában nem lehetett többet kialkudni az egyházi oktatás vonatkozásában. Csiha Kálmán erdélyi református püspök kifogásolta, hogy az oktatási törvény módosításában az egyházi iskolákat, mint oktatási formákat nem ismerik el. "Az egyház bizalommal, de határozottan felhívja az RMDSZ figyelmét, érje el, hogy az egyház létesítette független világi iskolák önállóságát körvonalazzák." Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az egyetem keretei közt önállósuló magyar tagozat létrehozását nem szabályozza törvény, szinte biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1997. június 23.
A lapok beszámolnak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében a szövetség prefektusai, alprefektusai, miniszterei és államtitkárai között lezajlott szombati kolozsvári megbeszélésről. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak nyilatkozva ellentmondásosnak nevezte azt a helyzetet, hogy annak ellenére, hogy a szenátus emberjogi bizottságában több a kormánypárti, mint az ellenzéki honatya, mégis a koalíciósok hiányzása miatt, az ellenzéki pártok képviselői ellene szavaztak az oktatási törvény módosításának. A Kolozs megyei szenátor szerint a NATO-csatlakozási kudarc nyomán az ellenzék ismét a magyar-kártyát fogja játszani. Markó Béla a sajtónak elmondta, hogy a koalíció nehezebben működik a megyékben, a reform késése pedig két-három hónapos. A szövetség elnöke szerint, mivel lehetetlen a parlamenti halogatások miatt, hogy az oktatási törvénytervezetet mindkét házban, akár a rendkívüli parlamenti ülésszakot is beleértve, elfogadtatni, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényhez hasonlóan törvényerejű kormányrendelettel kell megoldani. Markó Béla szerint ezzel kapcsolatban a szövetség, mind a koalíciós partnerekkel, mind pedig az államelnökkel egyeztetett, és erre még ezen a héten sor kerülhet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ A Ziua "Az RMDSZ erőlteti a tanügyi törvény módosítását" címmel ismerteti Markó Béla kijelentéseit. Az Adevarul de Cluj "Az RMDSZ is sürgősségi kormányrendeletet akar" címmel tájékoztat a szombati kolozsvári eseményről. A Stirea úgy véli, hogy az RMDSZ veszélyeztetve látván érdekeit a "NATO-ügy" után, magasabb követelményeket támaszt és igényeli magyar tagozat létesítését a jogon, illetve a műszaki oktatáson. Az eseményről tájékoztat a Cronica Romana is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23., 116. sz./1997. június 23.
Fogyatkozik , apad Torda magyarsága, állapította meg Nagy Albert, az ótordai gyülekezet református lelkésze, egyre több a vegyes házasság, ahol a gyermekek meg alig fognak magyarul tudni. Az 1300 lelkes gyülekezetben 1996-ban 36 temetés és 3 keresztelő volt. Az előző évek gyülekezeti felmérések nyomába eredve a presbitérium megállapíthatta, hogy 300 református hiányzik. Több éves álma a tordai magyarságnak az önálló magyar iskola. Az egyházi ingatlanok visszaadásával az iskola épületének gondja is megoldódna. Keresik a közösségépítés módozatait, az egykor híres Jósika Miklós Kör újjászületőben van. /Fogyatkozó tordai magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1997. június 24.
Életműve elismeréséül idén kétszer részesült elismerésben Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Először márc. 15-én, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki. Nemrég pedig Kisvárdán a Tőkés László Alapítványtól vehetett át kitüntetést. Benkő Samu elmondta, hogy a díjjal járó pénzösszeget felajánlotta a közügynek, Bolyai János életműve kutatásának. Szeretné, hogy 2002-re, születésének 200. évfordulójára az olvasó asztalára kerülne a kézirati hagyatékának kimerítő bemutatását tartalmazó kötet. Ehhez lenne szüksége munkaerőkre, hogy az ő 1952-ben kezdett munkáját eredményesen befejezzék. "Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarság jövője két feltételtől függ: egy önálló egyetem visszaállításától és a magyar tudományos élet tevékenységi körének normalizálásától." - vallja. A magyar kultúra örökölt javait az államhatalomnak vissza kellene adnia. - Az EME minden szakosztályában szükséges a fiatal tudósnemzedék felnevelése. Most veszik számba, hogy hány doktorátusra feliratkozott jelöltjük van, akik az EME és az MTA közreműködésével egyéves magyarországi pályázati képzést nyerhetnek el. - Az EME latin nyelvű képzést biztosít a történészeknek, mert az egyetem ezt nem teszi meg. /Ördög I. Béla: Benkő Samu a kutató és szervező kettős szerepében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./1997. június 24.
1992-től újból a római katolikus egyház tulajdona a Kolozsváron levő kolozsmonostori Kálvária templom. /Az 1924-ben 25 évre a görög katolikusoknak bérbe adott épületet 1948 óta az ortodox egyház használta./ Meg kellett kezdeni a templom felújítását, melyet az Utilitas iroda koordinált, Eke Éva építész irányításával. Az 1792-ben készült orgonát megvásárolták a szászdályai evangélikus templomtól. A templom újraszentelése bérmálással egybekötötten jún. 21-én volt, még az orgona restaurálása van hátra. Ebből az alkalomból megjelent a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesületének gondozásában A kolozsmonostori római katolikus Kálvária templom címmel az Erdélyi műemlék sorozat 27. füzete, amely dr. Kovács András munkája. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./1997. június 25.
Jún. 24-én nyári missziós gyakorlatra indulnak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói a Kárpátokon túli területre, a volt Ókirályságba. Legfontosabb feladatuk az 1992-es népszámlálás adatai alapján felfedezzék, vallási hovatartozásuktól függetlenül, azokat a magyar családokat és személyeket, akik ott élnek. Minden ott élő magyarról nyilvántartási lapot állítanak ki, élettörténeteket rögzítenek. Kérik mindazok jelentkezését, akikhez eljutnak a magyar nyelvű lapok és igénylik a lelki támogatást, jelentkezzenek a megadott címeken. Dr. Csiha Kálmán nyílt levéllel fordult a Kárpátokon kívül élőkhöz, szeretettel üdvözölve őket, és kérve, kapcsolódjanak be az ott működő egyházközségekbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1997. június 25.
Negyvenéves a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /NyIrK/, a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata, amely 1957-ben indult és eddig 71 füzete jelent meg. A folyóirat példányszáma eleinte ezer volt, 1974-től 5-600, 1993 óta csupán 350. A folyóiratot csak a megrendelők kapják, számos példányt pedig cserepéldányként küldenek szét. A közlemények szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának kutatói, illetve a kolozsvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tagjaiból kerülnek ki. Jelenleg Szabó Zoltán a főszerkesztő, Antal Árpád a helyettese, Murádin László a szerkesztőségi tudományos titkár, szerkesztői: Campean Ilieana, Cs. Gyimesi Éva, Kozma Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1997. június 25.
Az Iliescu vezette volt kormánypártból kivált csoport pártot alapított Szövetség Romániáért néven, a szociálliberális politikai tömörülés vezetője Teodor Melescanu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1997. június 25.
1990. és 2997 áprilisa között összesen 2454,6 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi beruházók. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb befektetők Hollandiából, Dél-Koreából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Törökországból származnak, a tőke 58,7 %-át bukaresti vállalatokba ruházták be. A magyarországi befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott, s főképp kis magánvállalkozások beindítását szolgálta. A magyarországi beruházott tőke összege Bihar megyében 4,4 millió, Hargita megyében 4,2 millió, Arad megyében 3 millió, Kolozs megyében 2,2 millió, Maros megyében 1,5 millió dollár. A legnagyobb romániai magyar befektetők között van a MOL,a Dunapack, a Pater Bank, a Fundy és a West Union. Ez az utóbbi román-magyar-német vegyesvállalat. /Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1997. június 25.
Idén a magánszektor állítja elő a hazai össztermék 65.8 %-át. A hivatalos adatok szerint Romániában az év első négy hónapjában 700-nál több közepes és nagyvállalatot privatizáltak részben vagy egészben. A magánosításból befolyt összeget nem hozták nyilvánosságra. Az év végéig 1000 állami céget adhat el a román vagyonügynökség, amelynek 6500 privatizálás előtt álló állami cégben van többségi tulajdona. /Erősödik a magánszektor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1997. június 26.
A parasztpárti szenátorok ellenzik a tanügyi törvény kormányrendelet útján történő módosítását. A lap ismerteti Markó Béla "ultimátumszerű" nyilatkozatát, miszerint "amennyiben a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos koalíciós megállapodások nem működnek, az RMDSZ kénytelen lesz a koalíciós partnerekkel folytatott együttműködést újraértékelni". A szövetség elnöke rendkívül fontosnak tartotta, hogy a módosításokat törvényerejű kormányrendelettel léptessék életbe, mert enélkül, szerinte, a tanügyi reformra az 1997-1998-as tanévben nem kerülhet sor. A lap megemlíti, hogy a félreértések elkerülése végett Markó Béla elmondta a bukaresti újságírócsoportnak, "egyelőre úgy tűnik, a koalíción belüli megállapodások működőképesek". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ 1997. június 26.
Jún. 21-én Kolozsváron az RMDSZ vezetői és kormányzati tisztségviselői megbeszélést tartottak, erről nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta, hogy a találkozón három fontos kérdés merült fel, a politikai együttműködés és annak meghatározó jellege és kihatása az országos és helyi végrehajtó szintekre, szó esett szervezési kérdésekről, az összehangolt együttműködés fontosságáról, és végül a költségvetés kérdésköréről. A kormányzati tisztségviselők kifejtették, mekkora hátrányt jelent munkájuk végzése során a gazdaság minden területén tapasztalható pénzhiány. A költségvetéssel kapcsolatban lényeges pont volt a tanácskozáson annak megvitatása, hogyan tudnának a minisztériumi, valamint a megyei képviselők a létező erőforrások összehangolásával méltányosabb leosztási rendszert biztosítani. "Ugyanez a kérdés merült fel az egyházügyi titkárság esetén, mert köztudott, hogy hazánkban egyetlen egyház kap méltányos támogatást , a többi elenyészően keveset, vagy semmit" ? jelentette ki Takács Csaba. Alsóbb szinteken RMDSZ-esek még mindig nincsenek számarányuknak megfelelően kinevezve, ezt is meg kell gyorsítani. Településfejlesztésre, környezetvédelemre Erdélyben elenyésző összeg áll rendelkezésre, ugyanis az erre fordítható összeg 94 %-át Havasalföld és Moldva kapja. Talajjavításra a költségvetés 0,02 %-át kapja Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye. Ezen kellene változtatni. A méltányosabb elosztással kapcsolatban az RMDSZ-es politikus megjegyezte, hogy a szövetség tisztségviselői jelen kell legyenek a közigazgatási intézményekben, meg kell találniuk a versenybe helyezés módját a piacgazdaság adottságai közepette, hogy a törvényességet, az esélyegyenlőség alapvető feltételét lehessen ellenőrizni is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1997. június 26.
Budapest, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Kézdivásárhely után most Kolozsváron is bemutatkozott az 1995-ben újraindult nemzetpolitikai szemle, a Magyar Kisebbség. Balázs Sándor, a szerkesztőség tagja méltatta a folyóiratot. Molnár Gusztáv Budapesten élő politológus kifejtette, hogy a lapbak a transszilván szellemiség hordozójává kell válni. Tamás Sándor főszerkesztő bemutatta a legújabb, a kisebbségi törvényekkel foglalkozó dupla számát. Varga Attilának az 1996/4-es számában megjelent vitaindítójához Csapó József, Kovács Péter, Markó Attila, Tamás Sándor és Zsigmond Barna szólt hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1997. június 26.
A Financial Times jún. 25-i mellékletében Romániáról írt. A román diplomácia azzal érvelt a NATO-ba első körben való bejutás mellett, hogy Románia erősítő tényezője a térségbeli stabilitásnak. Románia sokat tett 200 ezres hadserege korszerűsítéséért, Nyugaton már román túlköltekezéstől tartanak. Bukarest nemrégiben 1,5 milliárd dollár ellenében együttműködési szerződést kötött az amerikai Bell konszernnel 95 támadó helikopter beszerzéséről, amikor kormányzati takarékoskodásról beszélnek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./1997. június 28.
Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át.1997. június 28.
Jún. 28-án, Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség székhelyén ülésezett az RMDSZ Alapszabályzat-előkészítő Bizottsága. Jelen voltak: Székely István, Bakk Miklós, Ráduly Róbert és Markó Attila. Az ülésen az alapszabályzat elvi kérdéseit vitatták meg, és megállapították: pontosítani kell az alapszabályzatnak a tagságról, döntési hierarchiáról, a szövetség ellenőrző testületeiről szóló rendelkezéseit, ugyanakkor szabályozni kell a kormányzati tisztségviselők jogállását és a parlamenti jelölés kérdéskörét. Az elvi kérdések tisztázását követően a bizottság július második felében elkészíti a szövegszerű módosító indítványokat is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./1997. június 30.
A tavaly novemberi elnökválasztás előtt egy hónappal valamiféle romániai ifjúsági keresztyén mozgalom képviselői tiszteletület tették Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki hivatalában és arra kérték a püspök hiányában ott levő Bustya Dezső főjegyzőt, hogy adja áldását az általuk kiadott Imakalendáriumra, amely egyhónapos ima- és böjtnapokat szorgalmaz a választások előtt, Románia akkori vezetőiért, Iliescu államelnökért és Vacaroiu miniszterelnökért. A nevek a szöveg mélyén rejtőztek a nevek, a figyelmetlen olvasásban valószínűleg észre sem vették, magyarázta Miklós László, így jóváhagyták az egészet, majd körlevél kíséretében eljuttatták az egyházmegyékhez, onnan az esperességekhez, majd a parókiákra. Nem mindegyik egyházmegye küldte tovább az Imakalendáriumot. Lőrincrévére azonban eljutott, ahonnan Lukács Péter november óta küldi az egyházkerület vezetőit és a Romániai Magyar Szót szidalmazó leveleit a szerkesztőségbe. A napilap nem közölte a leveleket, a kolozsvári Szabadság sem, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja azonban igen, Tőkés László püspök állásfoglalásával együtt. A /Romániai Magyar Szó munkatársa, Miklós Péter megírta, hogy elbeszélgettek Csiha Kálmán kolozsvári püspökkel, úgy ítélték meg, hogy nem adják közre a levelet. Megállapították, hogy "politikai strabizmus volt körlevél kíséretében és a román demokrácia alakulása szempontjából valóban sorsdöntő időszakban az ország levitézlő vezetőit imába foglalni, de mindezt a református egyház belső ügyének tartottuk és tartjuk mai s, és nem igazán országos magyar gondnak." /Miklós László: Egy episztola margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ 1997. június 30.
A kolozsvári RMDSZ tanácsosok az elmúlt napokban kétnyelvű feliratok kitűzését sürgették Funar polgármesternél. Funar azonban hallani sem akar a törvény érvényesítéséről, tájékoztatta az Új Magyarországot Boros János városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A módosított jogszabály szerint a magyarok anyanyelvükön intézhetik közhivatali ügyeiket, a helyi tanács határozatait két nyelven kell közétenni. Boros János elmondta: amennyiben Funar egy hónapon belül nem érvényesíti a jogszabályban foglaltakat, az RMDSZ eljárást indít a polgármester ellen a megyei prefektusnál. /Új Magyarország, júl. 1./1997. június folyamán
Az EMT Tájékoztató /az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Tájékoztatója/ júniusi /1997/6-os/ számában bemutatkozott az EMT máj. 17-én megválasztott új elnöke, Bíró Károly Ágoston. 1941. máj. 29-én született Szentegyházán, Temesváron végezte el a műegyetemet, majd Kolozsváron lett tanársegéd, 1981-től egyetemi docens, 1990-től egyetemi professzor, 1992 óta a Villamos Gépek Tanszékének vezetője, 1993-tól pedig doktorátus-vezető. A kolozsvári professzor megalakulásától tagja az EMT-nek. Az EMT-ben javasolta adatbázis létrehozását a hazai magyar műszaki és természettudományi szakemberek névjegyzékével, a magyar nyelvű szakmai továbbképzés megszervezését és az információs hálózat létrehozását. - Az EMT Tájékoztató több rendezvényről beszámolt: a/ Székelyudvarhelyen ápr. 25-én tartották meg több mint 170 belföldi és külföldi részvételével az V. Faipari Szaktalálkozót, melyet Dobay Tibor szakosztályi elnök nyitott meg. A találkozóra megjelent a Fabula szaklap folytatásaként az Intarzia szaklap. b/ Sepsiszentgyörgyön idén is megtartották az EMT napokat, máj. 8-11-e között. c/ Máj. 14-én Parajdon megalakult az EMT Bányászati és Kohászati Szakosztálya, szakosztályi elnöknek Lukács Ferencet /Dés/, a sóbánya főmérnökét választották meg. d/ Az EMT Gépészeti Szakosztálya máj. 23-25-én Kolozsváron tartotta az ötödik Országos Gépészeti Találkozót, melyre magyarországi szakemberek is eljöttek, számolt be a történtekről dr. Csibi Vencel, a Gépészeti Szakosztály elnöke. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), 1997/6./2000. január 1.
Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2000. január 1.
Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2000. január 4.
Január 3. és 7. között Emil Constantinescu államfő Izraelbe látogat kollégája, Ezrel Weizman meghívására. Constantinescu Jeruzsálemben Ezrel Weizman izraeli elnökkel, Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Ehud Barak kormányfővel, I. Diodoros jeruzsálemi ortodox pátriárkával, valamint üzletemberekkel találkozik. Betlehemben Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytat megbeszéléseket. Elutazása előtt az államfő kijelentette: látogatása Románia és a zsidó állam közti több mint ötvenéves párbeszéd folytatása. Tájékoztatása szerint a látogatás napirendjén gazdasági, politikai és kulturális kérdések szerepelnek. /Constantinescu államfő Izraelben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2000. január 4.
Január 3. és 7. között Emil Constantinescu államfő Izraelbe látogat kollégája, Ezrel Weizman meghívására. Constantinescu Jeruzsálemben Ezrel Weizman izraeli elnökkel, Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Ehud Barak kormányfővel, I. Diodoros jeruzsálemi ortodox pátriárkával, valamint üzletemberekkel találkozik. Betlehemben Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytat megbeszéléseket. Elutazása előtt az államfő kijelentette: látogatása Románia és a zsidó állam közti több mint ötvenéves párbeszéd folytatása. Tájékoztatása szerint a látogatás napirendjén gazdasági, politikai és kulturális kérdések szerepelnek. /Constantinescu államfő Izraelben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./