udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5641-5670 | 5671-5700 | 5701-5730 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. június 5.
Kolozsvárott lefolytatott helyszíni szemléje alapján meghozta a város főterére vonatkozó döntését Művelődési Minisztérium Andrei Pippidi vezetésével kiszállt szakértői bizottsága. Ennek értelmében három hónapon belül le kell zárni az itt végzett régészeti ásatásokat, másutt kap végleges elhelyezést a capitoliumi farkas szobra, továbbá ugyancsak másutt fogják felépíteni az új ortodox katedrálist. A sajtónak tett nyilatkozatában Andrei Pippidi kijelentette, hogy a főteret eredeti állapotában kell helyreállítani. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./1997. június 5.
Benkő Samu erdélyi művelődéstörténészt tüntették ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. A kitüntetést jún. 5-én adják át Kisvárdán. Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ az Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetében volt kutató 1953-tól. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Új Magyarország, jún. 3./1997. június 5.
Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta a 70. születésnapját ünneplő Sütő Andrásnak. A kitüntetés Horn Gyula miniszterelnök jún. 5-én nyújtotta át a Kossuth-díjas írónak. Sütő András kijelentette: ez az elismerés egyben a magyar kormánynak az erdélyi magyarság iránt tanúsított figyelmének a jele. Az egyetemes magyarság szellemi égboltja részlegesen már a fejünk fölött áll, mondta. Sütő András felvetette a Duna Televízió helyzetét. A miniszterelnök közölte, hogy előkészületben van egy pénzügyi hitelkonstrukció, amely hosszú távon megnyugtatóan biztosítja a Duna Televízió működését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1997. június 5.
Kányádi Sándor nyitotta meg jún. 5-én Budapesten, a Vörösmarty téren az ünnepi könyvhetet. A kolozsvári költő az 1929 óta megrendezett könyvhetet "a magyar szellemiség legzökkenőmentesebb világi ünnepének" nevezte. Az idei ünnepi könyvhétre 122 magyarországi és 38 határon túli kiadvány jelent meg. Külön sátorban, a Romániai Magyar Könyves Céh égisze alatt, kínálták az erdélyi magyar könyveket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1997. június 5.
Romániában rekord búzatermés várható, a tavalyi 3,1 tonnával szemben 8 millió tonnára van kilátás. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ 1997. június 5.
Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jún. 6-án négynapos hivatalos látogatásra Romániába utazik. Útjára elkíséri Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Egyed Albert, a minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője is. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./1997. június 5.
Az érettségi találkozókra távoli országokból is hazalátogatnak Zilahra, a régi iskolába. Forró László, az alakuló zilah-ligeti gyülekezet lelkipásztora azt kérte mindenkitől, hogy "téglaadománnyal" segítse az épülő református templomot, ha nincs pénze, hozzon néhány, az udvarán kallódó téglát. Így összegyűlhet annyi tégla, hogy elkezdhessék az építkezést. -Magyarzsomboron kórustalálkozót rendeztek, Kolozsvárról, Magyarlónából és Nagypetriből érkezett énekkar. Nagyon megfogyatkozott Magyarzsombor református gyülekezete, a fiatalabbak elköltöztek. - 1996 őszén megjelent Szilágy megye monográfiája, de abban alig említik meg azt, hogy több mint 70 ezer magyar is él a megyében. /Gáspár Attila: Zilah. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./1997. június 6.
Jún. 6-án együttes ülésen vitatta meg a parlament két háza az ellenzék által benyújtott első bizalmatlansági indítványt a Ciorbea-kormány programjával szemben. A 12 órás meddő vitában semmilyen érdemleges észrevétel nem hangzott el az ellenzék részéről, amely a kormánykoalíció elleni támadásai során ezúttal is gyakran folyamodott az RMDSZ- és magyarellenes hangulatkeltés eszközéhez. Ciorbea a legsúlyosabb sértésnek nevezte azt az állítást, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása "a román állam egységét veszélyezteti". "Ez a pont, amely magában foglalja a hazaárulás vádját, a maga felelőtlen tartalmával és erőszakos terminológiájával csak azt tárja fel, hogy az ellenzéki pártok képtelenek megérteni és támogatni Románia betagolódását az európai értékrendszerbe" - szögezte le a miniszterelnök. Az RMDSZ parlamenti frakciója nevében Verestóy Attila frakcióvezető és Frunda György, a képviselőházi csoport részéről pedig Vida Gyula, a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke, illetve dr. Elek Barna, a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszerügyi bizottság alelnöke foglalt állást a koalíciós kormányprogram mellett. A vita nyomán a kormánykoalíciós többség fölényes győzelmet aratott: az ellenzék 140 szenátora és képviselője által benyújtott bizalmatlansági indítványt támogató mindössze 158 szavazattal szemben 277 vokssal bizalmat szavazott a kormánynak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./1997. június 6.
Jún. 6-án hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. Az MTI tudósítójának elmondta, hogy aláírja a két ország közötti ekvivalencia-egyezményt, ezzel "az éveken át tartó kínok, amelyek minden Magyarországon tanuló román állampolgár, esetleg Romániában tanuló magyar állampolgár, illetve az áttelepülő állampolgárok vonatkozó iratainak honosítását kísérték, valószínűleg kiküszöbölhetők lesznek". Bizottságot állítanak fel az egymás oktatási rendszereiben fel nem lelhető képzési formák és szakok esetében való döntésre. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1997. június 6.
A svájci Basel Hilf humanitárius alapítvány többmillió dolláros adományt nyújtott arra a célra, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben építsenek egy intézetet a fogyatékos gyermeke számára. Közben a svájci alapítvány egyik képviselője megváltoztatta az épület rendeltetését, mert azt a Szeplőtelen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak adta, árvaház felépítésére. Erre a célra Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben a Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként, telket adományozott. A város tiltakozott ezen döntés ellen, az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, foglalta össze a történteket Székely Kriszta. A Szabadságnak ugyanebből a számából kiderül, hogy a város lakói ez ellen tüntettek. Pénzbírsággal sújtották a székelyudvarhelyi, máj. 28-án történt tiltakozó megmozdulás szervezőit, Bardóczy Csaba Hargita megyei tanácsost, Gergely Imre helyi roma vezetőt, a közrend megbontásáért, illetve nem engedélyezett tüntetés szervezéséért. A székelyudvarhelyi események kivizsgálására alakított megyei bizottság több rendellenességet fedett fel a Szeplőtelen Szív görög katolikus gyülekezeti épülettel kapcsolatban. Miután a székelyudvarhelyi városi tanács kérését - amely visszaköveteli a telket, mivel az ott felhúzott épületnek a befejezése után megváltoztatták a rendeltetését - a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon elutasították, az ügy a legfelsőbb törvényszék elé kerül. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ A csereháti ügyet Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezette kormánybizottság vizsgálta ki, megállapítva, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. A Hargita megyei román sajtó és néhány központi lap ugyanis etnikai konfliktusról írt, az Adevarul pedig etnikai tisztogatásról. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke közleményében szintén elutasította, hogy etnikumok és felekezetek közötti konfliktusként tüntessék fel a történteket. Szerinte a konfliktus elmélyüléséért a svájci alapítvány ügyvezető elnöke a felelős. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./1997. június 6.
Kötő József oktatási ügyvezető alelnök közleményben válaszolt a román lapokban megjelent sajtóhadjáratra: Az Adevarul ismerteti 130 kolozsvári román értelmiségi egyetemi tanár, orvos, művész Emil Constantinescu államfőhöz eljuttatott levelében tiltakozását fejezte ki aziránt, hogy "egy idő óta egyre súlyosabban és gyakrabban jelentkeztek olyan álláspontok, javaslatok, jelenségek és helyzetek, melyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság vezetői, a megfelelő tisztelet nélkül tekintenek a román államra, és alkotmányát nem veszik figyelembe, illetve tudatosan megszegik, sőt lebecsülik a többségi állampolgárokat, a románokat." A levél szerzői a következőket kifogásolják: a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának követelését, és a magyar nyelvnek a románnal egyenrangú nyelvként való használatát az oktatásban, tudományokban és a közigazgatásban; a magyar nyelv ismeretének megkövetelését a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai polgármesteri hivatalok egyes tisztségeinek betöltésénél; egyes magyarok azon követelését, hogy külön helyeken vizsgázhassanak a Jogi Egyetemre; részarányánál nagyobb beiskoláztatási számok jóváhagyását a magyar kisebbség számára; a Székelyföldi Konzultatív Tanács azon törekvését, hogy véglegesítse a közösségi autonómiára vonatkozó dokumentumait; az RMDSZ tiltakozásait a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építése ellen, mely sérti a szuverén román állam jogát; Tőkés László radikális kijelentéseit, melyeket az RMDSZ, annak ellenére, hogy részese az ország kormányzásának nem kifogásolt; Mihai Viteazul emlékének megsértését az RTV adásában. "Az eseteket részben és látszólag azért tolerálták, hogy megnyugtassák a magyar kisebbség érzékenységét, annak ellenére, hogy az a lakosságnak csak 7%-át képezi" írják a levélben, majd hozzáteszik, hogy "a hazai etnikumközi viszonyok kérdéseit nem lehet csak a romániai magyarok érdekeinek szempontjából megítélni. Megoldásuk meg kell feleljen a többség elvárásainak is." Végül a levél szerzői kifejezik reményüket, hogy a román államfő megérti nyugtalanságuk okát és meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az előbb felsorolt jelenségekhez hasonlóak többé ne forduljanak elő. "130 kolozsvári értelmiségi támogatást kér a magyar szélsőségesek ellen címmel" ismerteti az Adevarul a levelet. A levélről beszámol a Kolozsváron megjelenő Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 6., 105. sz./1997. június 6.
Bánffyhunyadon a város központjában levő hősök keresztjénél megemlékeztek a kommunista időszak mártírjaira, akik közül 1958-ban kettőt kivégeztek, 28-at pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ 1997. június 6.
Máj. 29-re összehívták a KMDSZ rendkívüli közgyűlését, hogy új elnököt válasszanak. Azonban csak negyvenen jöttek össze, a minimálisan szükséges 10 % /170 fő/ sem jött el. Újabb közgyűlést hívtak össze, akkor már a megjelentek számától függetlenül megválasztják az elnököt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ 1997. június 7.
Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter és Virgil Petrescu oktatási miniszter jún. 7-én reggel a román Oktatási Minisztériumban aláírta a kétoldalú ekvivalencia egyezményt, mely megállapodást mind a két miniszter az országaik közötti kapcsolatok fontos állomásaként értékelt. Az egyezmény a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Virgil Petrescu román oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az aktus újabb jele a két ország partnersége keretében a két kormány és két minisztérium között kialakult jó kapcsolatoknak, amelyek kölcsönösen előnyösek és megfelelnek mindkét ország nemzeti érdekeinek. Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter a két ország közeledésében az egyik legfontosabb pillanatként jellemezte a diplomák és bizonyítványok egyenjogúsítását, ami, mint fogalmazott, "a szellemi sorompóknak, a szellemi szögesdrótnak a lebontását jelenti, olyan bizalmi viszonyt, amelyben sokkal jobban beengedjük a másikat kultúránkba, mint ahogy eddig tettük". A magyarországi miniszter "régi mulasztás pótlásának" nevezte az egyezmény megkötését és utalt arra, hogy 1989 után lett volna olyan pillanat, amikor ezt meg lehetett volna már tenni. "Most ? mondta újra elérkezett egy olyan pillanat, amikor ezt végre megtehette a két ország." Magyar Bálint elmondta: a megállapodás végrehajtásához szükséges előkészítő munka román kollégájával egyetértésben már most megkezdődik, hogy a ratifikálás után már valóban gyors érdemi munka folyhasson. Vegyesbizottságot hoznak létre a vitás kérdések kezelésére, ez mielőbb megkezdi működését, mivel az egyezmény végrehajtásában nem kívánnak "nyári szünetet" tartani. Külön szólt arról a miniszter, hogy a magyar kormány és közvélemény nagy várakozással tekint a román tanügyi törvény módosítása elé, ami most kerül a román törvényhozás elé és reménye szerint sikerrel veszi ezt az akadályt is. "Az anyanyelvi korlátok feloldása szintén jelentős bizalmi gesztus" ? hangsúlyozta Magyar Bálint, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon mind a magán, mind az állami felsőoktatásban sok nyelven folyik az oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./1997. június 7.
Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter erdélyi körútjának első állomása Brassó volt. Brassóból a Magyar Bálint vezette küldöttség jún. 7-én a kora esti órákban érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, ahol a megye vezetői üdvözölték. Orbán Árpád megyei tanácselnök rövid tájékoztatójában bemutatta Háromszék iskola- és kulturális hálózatát. Magyar Bálint szólt a diplomák kölcsönös elismerésének jelentőségéről. Orbán Árpád elmondta, hogy ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem 25 fővel főiskolai szintű menedzserképzést indít Sepsiszentgyörgyön. A magyarországi miniszter a témáról szólva úgy vélekedett, hogy a távoktatás helyett egyre inkább állandó és helyben megtelepülő felsőoktatási intézményekre van szükség a térségben. Kifejtette, hogy a magyar kormány oktatáspolitikája ez utóbbit, valamint a határon túli magyarok hazai részképzését támogatja. Hozzátette, hogy az erdélyi egyetemek kérdését a román kormánynak, az egyetemeknek és a magyar közösségeknek együtt kell megvitatniuk. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./ A vendéglátók elmondták, hogy csak a művelődés irányításában történt meg a decentralizálás, majd az oktatás gondjairól szóltak. A megyében az országos átlagnál is nagyobb a szakképzett pedagógusok hiánya, sürgető tehát az egyetemi, főiskolai képzés bővítésének megoldása. A vendéglátók beszámoltak a közelmúltban átadott Mikes Művelődési Központ beindításáról. Magyar Bálint küldöttségével ellátogatott a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol Kónya Ádám igazgató fogadta a vendégeket. Este a helyi kábeltelevízióban Magyar Bálint tájékoztatott a megkötött egyezményről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1997. június 7.
Jún. 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A gyakorlatilag ápr. 16-tól ideiglenes elnöki tisztséggel megbízott Izsák Balázs tartott beszámolót. A küldöttgyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, aki felszólalásában ismertette az RMDSZ kormányzati munkáját, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetre, valamint a 69/1991-es helyhatósági törvényt módosító kormányhatározatra. A gyűlésen jelen voltak az RMDSZ Maros megyei szenátorai és képviselői is. Kincses Előd, a megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatot tett: Funar városában, Kolozsváron két magyar középiskola működik, Marosvásárhelyen egy sincs. Javasolta a 450 éves Bolyai Líceum és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának visszaállítását. Markó Béla reflektált erre a javaslatra, mondván: pillanatnyilag nem ajánlott az Bolyai Líceum szétválasztásának az ügye. Frunda György keményen bírálta az RMDSZ Maros megyei szervezetét, mert elfelejti, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja és még mindig ellenzékként gondolkodik. A küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja a Maros megyei szervezet elnökének megválasztása volt. A körzeti és kerületi jelölőgyűlések után két jelölt maradt versenyben: Kolcsár Sándor és Kerezsi János. A titkos szavazás eredményeként a Maros megyei RMDSZ új elnöke Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1997. június 7.
Désen az egyházközség beadványban tiltakozott a református egyház államosított épületeinek eladása miatt. A beadványra kitérő választ kaptak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1997. június 7.
130 kolozsvári egyetemi tanár és értelmiségi levelet írt Emil Constantinescu államelnöknek, amelyben az RMDSZ "cselszövéseit" panaszolta föl, azzal vádolva a romániai magyarságot, hogy kormányba kerülését maximálisan ki akarja használni. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ 1997. június 7.
Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták jó része nem jár az Egyetemi Könyvtárba, inkább a szórakozóhelyeket látogatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./1997. június 7.
Erdélyi magyar írókkal és könyvkiadókkal találkozhattak az érdeklődők Pécsen, a Művészetek Házában, ahol kiállítás nyílt a romániai kiadóknál ez évben megjelent másfélszáz magyar nyelvű kötetéből. A találkozón Kányádi Sándor, Kozma Mária, B. Kovács András, Kemény Péter és Cinzia Franchi írók az erdélyi irodalomról. Káli István, Tőzsér József, Bencze Tibor és Dávid Gyula kiadóvezetők pedig a határon túli alkotók munkáinak megjelentetéséről beszélgettek a házigazdával, Tüskés Tibor íróval. Pécs /Kolozsvár testvérvárosa/ az ünnepi könyvhét alkalmával hívta meg az erdélyi írókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1997. június 9.
A Szabadság ismerteti az RMDSZ közleményét, miszerint megalapozatlanok azok a félelmek, hogy a Hargita és Kovászna megyében történelmet, földrajzot és szaktantárgyakat tanító román tanárok százai kényszerülnek majd elhagyni a két megyét, azután, hogy a tanügyi törvény módosítása lehetővé teszi az említett tantárgyak anyanyelven való oktatását. A közleményből kiderül, hogy a kb. 150 román tanár vegyes iskolákban román és magyar tagozatot is tanított, és a törvénymódosítás hatályba lépése után az órák átcsoportosítása megoldható az iskolán belül úgy, hogy egyetlen szakképzett tanár sem válik állásnélkülivé. A közleményt Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnöke írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./1997. június 10.
Erdélyi útjának utolsó napját, jún. 10-ét Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsváron töltötte. Megtekintette a főtéri ásatásokat, majd találkozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével, köztük volt Szilágyi Pál rektor-helyettes és Cs. Gyimesi Éva professzor. Andrei Marga rektor jelezte, hogy a közös egyetemnél jobbat nem is tud és nincs is szándékában elképzelni. Ezután sajtónyilvánosság nélkül folyt az eszmecsere. Magyar Bálint meglátogatta a magyar tanszéket, találkozott a tanárokkal és átadta a magyar kormány ajándékait. A miniszter ezután értelmiségi fórumon vett részt, találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Végül sajtótájékoztatón számolt be útjának tapasztalatairól. Indulás előtt a Romániai Magyar Szónak adott interjút. Az új román kormány új lehetőségeket teremtett az együttműködésre, mondta, majd szólt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Andrei Margával folytatott beszélgetés főbb pontjairól. Kifejtette meggyőződését, hogy az önálló magyar egyetem most már egészen biztos, hogy nem jöhet létre a magyar állam segítsége nélkül, de hangsúlyozta, hogy annak létesítése, a vele járó gondok a romániai magyar közösségre és a román államra hárulnak. Az RMDSZ ügyvezető elnökségével az RMDSZ felsőoktatási koncepciójáról beszélt. Számba vették, miként támogatja a magyar kulturális kormányzat a felső fokú oktatást és milyen konkrét segítséget adhat. Arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint megéri-e ma Romániában magyarnak lenni, a miniszter elmondta, hogy örül annak, hogy itt élő honfitársai kitartóan és büszkén vállalják magyarságukat. "A nemzeti kultúra rendkívül fontos képviselői és megjelenítői ők, és hiszem azt, hogy egy megújulási, átalakulási folyamatban mind kevesebb konfliktust kell elviselniük azért, hogy magyarságukat nyíltan vállalhassák" ? jelentette ki végül Magyar Bálint. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./1997. június 10.
Jún. 10-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztere kolozsvári látogatása során megbeszélést folytatott Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Kötő József művelődési és oktatási ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen jelen voltak Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. A miniszter tájékoztatta az Ügyvezető Elnökség tagjait romániai látogatásának tapasztalatairól, kiemelten az oktatási és művelődési miniszterekkel, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával folytatott megbeszéléseiről. A felmerült kérdésekre vonatkozóan a vendég tájékoztatást kapott az RMDSZ álláspontjáról; a tanügyi törvény várható módosításairól, amelyek lebontják az anyanyelvi oktatás korlátait és kialakítják az intézményes garanciák rendszerét; ugyanakkor részletesen áttekintették az erdélyi felsőoktatási hálózat telepítési koncepcióját, valamint a Bolyai Egyetem kérdését. A továbbiakban egyeztették az anyaországi együttműködés lehetőségeit a tanulmányok elkészítésében, a létesítendő intézmények alapításában és működtetésében. Áttekintették a romániai magyar művelődési élet néhány időszerű problémáját, mint: a minőségi magyar könyvek erdélyi forgalmazásának kérdése, a színházi kultúra színvonalának emelése érdekében meghirdetendő infrastrukturális pályázat kiírása, az Erdélyi Tankönyv Tanács működésének rendszere, a távoktatási formák intézményesítésének, akkreditálhatóságának feladatai, a magyar állami elismerések szerepe a valós értékrend alakításában. 1997. június 10.
Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora közleményben szorgalmazta Virgil Petrescu tanügyminiszternek, hogy a tanszemélyzet leépítése kerülje el a felsőoktatási intézményt. Andrei Marga többek között azzal indokolta kérését, hogy a több tagozaton román, magyar, német való oktatásra alapozott multikulturális oktatás nem csökkenthető a monokulturális oktatáshoz hasonlóan. A BBTE rektora szerint a Tanügyminisztérium egyetemekkel szembeni politikájában egyre gyakoribbak a hibák, és kifejtette, hogy nem fogja elfogadni a tanerő leépítését. A lap egy másik cikke ismerteti Florin Diaconescu tanügyi államtitkár kijelentését, miszerint az állami középfokú oktatásban két napja beindult az átszervezés. A lap megjegyzi, annak ellenére, hogy az intézkedésekkel szemben a tanügyi szakszervezetek kifejezték egyet nem értésüket, Diaconescu kijelentette, "következetesek maradunk a kormányprogramhoz és nem mondunk le reformprogramunkról". A Kolozsváron megjelenő Stirea, Adevarul de Cluj, illetve a Ziua is tájékoztatnak arról, hogy a BBTE visszautasítja a Tanügyminisztérium által tervezett elbocsátásokat. Az Adevarul szerint a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége a tanügyi törvény módosítására benyújtott törvénytervezetből a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontokat kifogásolja a leginkább. A szakszervezeti szövetség követeli, hogy a román nyelv elsajátítása legyen kötelező, és ellenzi azt a kitételt, mely a román nyelv tanulmányozását írja elő és nem annak elsajátítását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 10., 107. sz./1997. június 10.
A Kolozsvárról Budapestre áttelepült idegsebész, dr. Bartha Tibor 1992-ben öt magyarországi társával együtt létrehozta a Nemzetközi Koher Alapítványt, hogy a határon túli magyarlakta területeken segítsék az egészségügy fejlesztését a gerincsérültek ellátásában. Nem egyéni segélyeket kívánnak osztogatni, hanem megteremteni annak szellemi feltételeit, hogy Erdélyben meghonosodjon a ma még alig létező traumás gerincellátás. Az alapítvány kapcsolatépítésbe kezdett, orvosi műszereket juttatott el Erdélybe, 1995-ben Székelyudvarhelyen - német és amerikai orvosok részvételével - kétnapos orvoskongresszust szervezett a nyaki gerinctraumákról. 1996-ban Csíkszeredában tartottak ülésszakot, majd novemberben Székelyudvarhelyen. /Beke Mihály András: Magyar orvosok - határok nélkül. Alapítvány az erdélyi orvosok támogatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1997. június 11.
Ion Iliescu volt elnök nyilatkozott a Dimineata lapnak és a rádiónak, kifejtve, hogy Erdélyben "szeparatista tendenciák mutatkoznak, amelyek valós veszélyt jelentenek a román állam egységére nézve". Szerinte az RMDSZ az alkotmányt megértve "magyarosítja" a közigazgatást.Iliescu egyetértően idézte a kolozsvári Adevarul de Cluj jún. 7-i számában megjelent, 120 román "kolozsvári értelmiségi"-nek a memorandumát, amelyet Emil Constantinescu államelnöknek címeztek. Ebben a 120-ak aggodalmukat fejezik ki, hogy "fokozatosan elvész a románok meghatározó többségi helye és szerepe Erdélyben, és perspektivikusan csorbul a román állam egységes és oszthatatlan jellege". /Magyar Nemzet, jún. 11., Új Magyarország, jún. 11./1997. június 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a tanügyi törvény módosítása és az elkobzott egyházi tulajdonok tárgyában. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint, Markó Béla állításaival ellentétben a módosító javaslatok nem fedik le az RMDSZ 500 ezer aláírással támogatott törvénytervezetét. "Sajnálatos, írja, hogy ezekbe (a tanügyi törvény módosítására vonatkozó) tárgyalásokba nem vonták be a legilletékesebbeket, magukat az egyházakat". Szerinte "legalább azt tudniuk kellett volna, hogy a magyar történelmi egyházak hét év óta egységes módon az önálló státusú felekezeti oktatásért küzdenek". Tőkés László úgy értékeli, hogy nem kellene megelégedni a csak kimondottan kisebbségi oktatás szempontjából fontos módosítvánnyal, hanem az RMDSZ-nek az egész román oktatás megújítását kellene szorgalmaznia. Az egyházi tulajdonok kérdésével kapcsolatban a tiszteletbeli elnök úgy látja, hogy a kormány módosító csomagja egyetlen szót sem tartalmaz az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszármaztatásáról. Adrian Severin külügyminiszter ápr. 15-én bejelentette, hogy egy-két héten belül megjelennek azok a kormányrendeletek, melyek néhány fontos ingatlant máris visszajuttatnak az egyháznak. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése bukaresti kihelyezett ülésén /máj. 26-28./ Victor Ciorbea miniszterelnök elfogadta a "restitutio in integnum" elvét. Ennek ellenére előrelépés nem történt, az ígért kormányrendeletek nem születtek meg. Emil Constantinescu államelnök az egyházi vezetőkkel történt máj. 2-i találkozóján kitért a magyar történelmi egyházak által sürgetett tulajdonjogi kérdések elől. Miközben a román ortodox egyház a román parlament volt épületét birtokába vehette, a nagyváradi római katolikus és református püspökségek székházai ügyében viszont még mindig folyik a pereskedés. Végül Tőkés László elnagyolt vádnak minősíti Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint ő eleve nem értett egyet a kormányban való részvétellel. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy ő csak a kormánybalépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét, és azon álláspontját jelenleg is fenntartja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./1997. június 12.
Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter a Szabadságnak adott interjújában kifejtette: az ekvivalencia-egyezmény legfőbb érdeme, hogy egyáltalán létrejött. Mivel a romániai és a magyarországi oktatási rendszer nem teljesen kompatibilis, ezek az eltérések természetesen felbukkannak ebben az egyezményben is. "Ezért kell az a vegyes bizottság, amely a kérdés kezelésére hivatott" jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen struktúrában látja biztosítottnak a romániai magyar felsőoktatás fennmaradását és fejlődést, a magyar miniszter elmondta, fontosnak tartja az önálló magyar felsőoktatási intézmény létrejöttét, de ugyanakkor szintén fontosnak tartja a kétnyelvűség fenntartását minél több intézményben. "Úgy vélem, lényeges, hogy egy liberalizált oktatási rendszer lehetőséget teremtsen arra hogy elsősorban a diákok szempontjait figyelembe véve dőljön el, milyen típusú oktatásra van igény." "A magyar kormány kiegészítő, a minőségi fejlesztést szolgáló könyvtári ellátásban, a vendégprofesszori, illetve a diákcseréket elősegítő programban érdekelt, anyagi ereje maximum az ezekhez való hozzájárulásban merülhet ki. A felsőoktatási intézmények működésének a biztosítása ugyanis az adott ország feladata, hiszen az illető ország adófizetői adják össze a pénzt a felsőoktatási intézmények fenntartásának biztosítására." jelentette ki a lapnak Magyar Bálint. /Székely Kriszta: Magyar Bálint nyilatkozata a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./1997. június 12.
Az Erdélyi Magyar Civil Társadalom székelyföldi csoportja máj. 10-én Csernátonban vitafórumot szervezett, amelyen állásfoglalást fogadtak el. Az állásfoglalásról annak idején beszámolt a Romániai Magyar Szó, a Szabadság most közölte az állásfoglalás teljes szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./1997. június 17.
Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ jún. 6-7-én tudományos rendezvénysorozattal emlékezett a könyvtár létrejöttének 375. évfordulójára. Az erdélyi könyvtárak a tudomány szolgálatában című szimpóziumon Ambrus Hedvig, dr. Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály /Teleki Könyvtár munkatársai/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Újvári Mária /Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár/, Sipos Ibolya /Batthyaneum, Gyulafehérvár/ és Roth András Lajos /Dokumentációs Könyvtár, Székelyudvarhely/ tartott előadást. A részvevők megismerkedtek ezzel a vidékkel, Gyulafehérváron a Batthyaneum kincseivel, értékes könyveivel, majd a székesegyházzal, Alvincen felidézték a történelmet, Marosilyén Bethlen Gábor ma is álló szülőházán koszorút helyeztek el. Visszajövet Ompolyosgyepűn az 1848. okt. 24-én a románok által meggyilkolt, Zalatnáról menekülő 700 ártatlan magyar tömegsírjánál megálltak, az obeliszk előtt, Sárdon, Boroskrakkón, Marosszentimrén a református lelkek nélkül maradt, málladozó templomok előtt, Magyarigenben Bod Péter síremléke előtt, az ezer férőhelyes, de ma már csak hat református lelket befogadó templom előtt és mellette az állandó Bod Péter-kiállítást tekintették meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./