udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 6061-6090 | 6091-6120 | 6121-6150 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. október 18.
Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2000. október 18.
Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2000. október 18.
Varga Attila képviselő, alkotmányjogi szakértő hangsúlyozta, az RMDSZ-nek továbbra is fenn kell tartania az alkotmány 1. cikkelyével szembeni kifogásait, mert a nemzetállamként való meghatározás elavult. Emellett sérelmes a nemzetállamként való meghatározás, tette hozzá Varga, mert egy sor, a kisebbségekre nézve hátrányos jogi következménnyel jár. Arra a kérdésre, hogy van-e az RMDSZ-nek átfogó, a román alkotmány módosítására vonatkozó koncepciója, Varga elmondta, jelenleg nincs olyan szakértői csapat, amely ezzel a kérdéssel célirányosan foglalkozna. Az RMDSZ már az alkotmány megszerkesztésekor megfogalmazta javaslatait és kifogásait. Ezek ma is bármikor elővehetőek. Ezek a kifogások és javaslatok, véli Varga Attila, kiegészítendőek azokkal az új elemekkel, amelyek az elmúlt tíz év tapasztalatából következnek. /A nemzetállam már térségünkben is idejétmúlttá vált. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./2000. október 18.
Varga Attila képviselő, alkotmányjogi szakértő hangsúlyozta, az RMDSZ-nek továbbra is fenn kell tartania az alkotmány 1. cikkelyével szembeni kifogásait, mert a nemzetállamként való meghatározás elavult. Emellett sérelmes a nemzetállamként való meghatározás, tette hozzá Varga, mert egy sor, a kisebbségekre nézve hátrányos jogi következménnyel jár. Arra a kérdésre, hogy van-e az RMDSZ-nek átfogó, a román alkotmány módosítására vonatkozó koncepciója, Varga elmondta, jelenleg nincs olyan szakértői csapat, amely ezzel a kérdéssel célirányosan foglalkozna. Az RMDSZ már az alkotmány megszerkesztésekor megfogalmazta javaslatait és kifogásait. Ezek ma is bármikor elővehetőek. Ezek a kifogások és javaslatok, véli Varga Attila, kiegészítendőek azokkal az új elemekkel, amelyek az elmúlt tíz év tapasztalatából következnek. /A nemzetállam már térségünkben is idejétmúlttá vált. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./2000. október 18.
Terényi Ede kolozsvári zeneszerző Kalevala című zeneművét mutatták be a hét végén Budapesten, a Paulay Ede utcai Új Színház stúdiószínpadán. /A Kalevala Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2000. október 18.
Terényi Ede kolozsvári zeneszerző Kalevala című zeneművét mutatták be a hét végén Budapesten, a Paulay Ede utcai Új Színház stúdiószínpadán. /A Kalevala Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2000. október 18.
A Szabadság okt. 18-i száma a napilap háromezredik száma. A háromezer szám majdnem tizenegy év alatt született meg. A magyar nyelvterületről és Romániából egyaránt elsőként jelent meg a napilap a világhálón. /Balló Áron: A háromezredik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az elmúlt évtizedben a Szabadság három belső munkatársa hunyt el: Krizsán Zoltán olvasószerkesztő, rendszeresen közölt színház- és filmkritikákat. Bazsó Zsigmond falu, a mezőgazdaság iránt elkötelezett újságíróként marad meg az emlékezetben. Maga is faluról, Magyarfenesről ingázott be napi rendszerességgel a szerkesztőségbe. Pálfi Mircea, a szerkesztőség titkára tördelési, szerkesztési munkája mellett apró fricskáival - Hallottuk címmel - jelentkezett. /Akik távoztak közülünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2000. október 18.
A Szabadság okt. 18-i száma a napilap háromezredik száma. A háromezer szám majdnem tizenegy év alatt született meg. A magyar nyelvterületről és Romániából egyaránt elsőként jelent meg a napilap a világhálón. /Balló Áron: A háromezredik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az elmúlt évtizedben a Szabadság három belső munkatársa hunyt el: Krizsán Zoltán olvasószerkesztő, rendszeresen közölt színház- és filmkritikákat. Bazsó Zsigmond falu, a mezőgazdaság iránt elkötelezett újságíróként marad meg az emlékezetben. Maga is faluról, Magyarfenesről ingázott be napi rendszerességgel a szerkesztőségbe. Pálfi Mircea, a szerkesztőség titkára tördelési, szerkesztési munkája mellett apró fricskáival - Hallottuk címmel - jelentkezett. /Akik távoztak közülünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2000. október 19.
Fontos, hogy november 26-án minden magyar elmenjen voksolni, hiszen nem mindegy, ki nyeri meg a választásokat - jelentette ki Frunda György okt. 18-án Marosvásárhelyen, a lakossági fórumon. Az RMDSZ államfő-jelöltje a Markó Béla szövetségi elnök, Makkai Gergely képviselő-jelölt, Borbély László államtitkár és az RMDSZ Maros megyei vezetésének részvételével tartott eseményen elmondta, idei programjának célja az állampolgár szociális, gazdasági biztonsága. A szenátor szerint az idősek éveken keresztül végzett munkájukhoz méltó nyugdíjat érdemelnek, a fiatalok alapvető gondját pedig ma már nem az egyetemi helyek száma, hanem a munkalehetőség hiánya, valamint a kivándorlás kényszere jelenti. "Amíg nincs erdélyi magyar egyetemünk, nem használhatjuk anyanyelvünket, egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, nem beszélhetünk kisebbségi biztonságról" - állapította meg a szövetség elnökjelöltje. /Frunda György szerint nem megoldott a magyar kérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./ A hét végén befejeződik a Frunda György államelnök-jelöltségét támogató aláírások gyűjtése. Az RMDSZ Udvarhelyszéki és városi szervezeténél több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ebből több mint 10 ezret Székelyudvarhelyen és 20 500-at a szervezethez tartozó többi településen. A csíki szervezetnél 17 ezer aláírás gyűlt be, ebből 5500 Csíkszeredában. Az előválasztások alkalmával 10 900-an - ebből 3 ezren Csíkszeredában - támogatták aláírásukkal Frunda György államelnök-jelöltségét. A Gyergyó-területi szervezetnél 12 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ebből 5400-at Gyergyószentmiklóson. /Még tart az aláírás-gyűjtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./2000. október 19.
Fontos, hogy november 26-án minden magyar elmenjen voksolni, hiszen nem mindegy, ki nyeri meg a választásokat - jelentette ki Frunda György okt. 18-án Marosvásárhelyen, a lakossági fórumon. Az RMDSZ államfő-jelöltje a Markó Béla szövetségi elnök, Makkai Gergely képviselő-jelölt, Borbély László államtitkár és az RMDSZ Maros megyei vezetésének részvételével tartott eseményen elmondta, idei programjának célja az állampolgár szociális, gazdasági biztonsága. A szenátor szerint az idősek éveken keresztül végzett munkájukhoz méltó nyugdíjat érdemelnek, a fiatalok alapvető gondját pedig ma már nem az egyetemi helyek száma, hanem a munkalehetőség hiánya, valamint a kivándorlás kényszere jelenti. "Amíg nincs erdélyi magyar egyetemünk, nem használhatjuk anyanyelvünket, egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, nem beszélhetünk kisebbségi biztonságról" - állapította meg a szövetség elnökjelöltje. /Frunda György szerint nem megoldott a magyar kérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./ A hét végén befejeződik a Frunda György államelnök-jelöltségét támogató aláírások gyűjtése. Az RMDSZ Udvarhelyszéki és városi szervezeténél több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ebből több mint 10 ezret Székelyudvarhelyen és 20 500-at a szervezethez tartozó többi településen. A csíki szervezetnél 17 ezer aláírás gyűlt be, ebből 5500 Csíkszeredában. Az előválasztások alkalmával 10 900-an - ebből 3 ezren Csíkszeredában - támogatták aláírásukkal Frunda György államelnök-jelöltségét. A Gyergyó-területi szervezetnél 12 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ebből 5400-at Gyergyószentmiklóson. /Még tart az aláírás-gyűjtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./2000. október 19.
Okt. 16-án tartották meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem elsőéves néprajz-magyar szakos hallgatóinak ismerkedési estjét, a gólyaavatót. Az avatón kettős eseményt ünnepeltek: idén indult be először a néprajz főszakos évfolyam, illetve 10. születésnapját ülte a magyar nyelv és kultúra tanszék. /Ivácsony Zsuzsa: Néprajzos gólyaavató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Okt. 16-án tartották meg a Babes-Bolyai Tudományegyetem elsőéves néprajz-magyar szakos hallgatóinak ismerkedési estjét, a gólyaavatót. Az avatón kettős eseményt ünnepeltek: idén indult be először a néprajz főszakos évfolyam, illetve 10. születésnapját ülte a magyar nyelv és kultúra tanszék. /Ivácsony Zsuzsa: Néprajzos gólyaavató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai nyitották meg Suba László tordai képzőművész Agyag-humor című kerámiakiállítását. /Agyagból gyúrt humor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai nyitották meg Suba László tordai képzőművész Agyag-humor című kerámiakiállítását. /Agyagból gyúrt humor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Megjelent a Közgazdász Fórum /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szakmai közlönyének jubileumi különkiadása. Ebben a társaság tízéves fennállását idézte fel Kerekes Jenő és Somai József. /(Pásztor Csaba): Közgazdász Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Megjelent a Közgazdász Fórum /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szakmai közlönyének jubileumi különkiadása. Ebben a társaság tízéves fennállását idézte fel Kerekes Jenő és Somai József. /(Pásztor Csaba): Közgazdász Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Megjelent az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) októberi száma, melyben bemutatták a folyóirat új főszerkesztőjét, Orbán Sándor mérnököt. A lap közölte, hogy az AGROM-RO Egyesület /Marosvásárhely/ fiatal gazdák jelentkezését várja háromhetes téli tanfolyamra. Akik a tanfolyamon a legjobb tanulmányi eredményeket érik el, svájci szakgyakorlaton, illetve a münsingeni mezőgazdasági iskola egyéves képzésén vehetnek részt. Tagjainak a szervezet rendszeresen kézbesíti AGROM-INFO nevű közlönyét. /Barazsuly Emil: Megjelent az Erdélyi Gazda októberi száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 19.
Megjelent az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) októberi száma, melyben bemutatták a folyóirat új főszerkesztőjét, Orbán Sándor mérnököt. A lap közölte, hogy az AGROM-RO Egyesület /Marosvásárhely/ fiatal gazdák jelentkezését várja háromhetes téli tanfolyamra. Akik a tanfolyamon a legjobb tanulmányi eredményeket érik el, svájci szakgyakorlaton, illetve a münsingeni mezőgazdasági iskola egyéves képzésén vehetnek részt. Tagjainak a szervezet rendszeresen kézbesíti AGROM-INFO nevű közlönyét. /Barazsuly Emil: Megjelent az Erdélyi Gazda októberi száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2000. október 20.
Kampánynyitó beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Kolozs megyei RMDSZ. Házigazdák: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök. Kónya-Hamar Sándor az SZDRP kész ténynek elfogadott hatalomra jutásával kapcsolatban felhívta a figyelmet Adrian Nastase Kolozsváron tett magyarellenes nyilatkozataira. Emiatt nehéz megtalálni ezzel a párttal a közös pontokat. - Az RMDSZ nem mond le az önálló állami magyar egyetemről, de a jelenlegi kampányban előtérbe kerül a szociális, gazdasági, új munkapiacot teremtő elgondolások hangsúlyozása. /Csomafáy Ferenc: Induló kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2000. október 20.
Kampánynyitó beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Kolozs megyei RMDSZ. Házigazdák: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök. Kónya-Hamar Sándor az SZDRP kész ténynek elfogadott hatalomra jutásával kapcsolatban felhívta a figyelmet Adrian Nastase Kolozsváron tett magyarellenes nyilatkozataira. Emiatt nehéz megtalálni ezzel a párttal a közös pontokat. - Az RMDSZ nem mond le az önálló állami magyar egyetemről, de a jelenlegi kampányban előtérbe kerül a szociális, gazdasági, új munkapiacot teremtő elgondolások hangsúlyozása. /Csomafáy Ferenc: Induló kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2000. október 20.
Okt. 19-én polgármesteri hirdetőtábla jelent meg Kolozsvár főterén. A tábla román és angol nyelven tájékoztat arról, hogy itt "régészeti rezervátum" található. Az ásatások "Napoca dák-római város történelmi fejlődését" hivatottak felszínre hozni. A tábla szerint a munkálatokhoz a Munkaügyi és Területrendezési Minisztérium is hozzájárult. Borbély László államtitkár elmondta: semmit sem tud az ügyről. A minisztérium nem bocsát ki építkezési engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mennyibe került a tábla, Dan Brudascu, a városháza szóvivője kijelentette: "Aljas kérdés. Nem a pénz számít, hanem az, hogy végre tárgyilagosan tájékoztatjuk a közvéleményt, mi található a Főtéren." Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatal nem egyeztetett a múzeummal a táblák elhelyezéséről, illetve ezek szövegéről. A táblák törvénytelenül kerültek a Főtérre, de bennünket már semmi sem lep meg - tette hozzá Ioan Piso. /Kiss Olivér: "Régészeti rezervátum" Kolozsvár központjában. Kétnyelvű felirat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Okt. 19-én polgármesteri hirdetőtábla jelent meg Kolozsvár főterén. A tábla román és angol nyelven tájékoztat arról, hogy itt "régészeti rezervátum" található. Az ásatások "Napoca dák-római város történelmi fejlődését" hivatottak felszínre hozni. A tábla szerint a munkálatokhoz a Munkaügyi és Területrendezési Minisztérium is hozzájárult. Borbély László államtitkár elmondta: semmit sem tud az ügyről. A minisztérium nem bocsát ki építkezési engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mennyibe került a tábla, Dan Brudascu, a városháza szóvivője kijelentette: "Aljas kérdés. Nem a pénz számít, hanem az, hogy végre tárgyilagosan tájékoztatjuk a közvéleményt, mi található a Főtéren." Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta: a polgármesteri hivatal nem egyeztetett a múzeummal a táblák elhelyezéséről, illetve ezek szövegéről. A táblák törvénytelenül kerültek a Főtérre, de bennünket már semmi sem lep meg - tette hozzá Ioan Piso. /Kiss Olivér: "Régészeti rezervátum" Kolozsvár központjában. Kétnyelvű felirat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Elkészült az a magyar-román közös egészségügyi törvénytervezet, amely a Kárpát-medencéből évente Magyarországra kezelésre, gyógyellátásra érkező határon túli magyarok orvosi ellátásának kérdéseit kívánja rendezni - tájékoztatta az MTI-t a tervezet egyik kidolgozója, Réti Miklós, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke. A tervezetben olyan magyar-román társadalombiztosítási rendszer felállításáról, vagy alapítvány életre hívásáról van szó, amely törvényes keretek között lehetővé tenné - indokolt esetben - külhoni magyarok gyógyellátását. Erdélyből ugyanis az elmúlt tíz évben 3500 orvos távozott, kevés a gyógyító szakember, és az orvosi műszerezettség gyengébb színvonalú a magyarországinál. Emiatt évente nem legális módon, gyakran humanitárius szempontok alapján több ezer külföldi állampolgárt kezelnek magyarországi kórházakban. Mindez becslések szerint évente 1,4-1,6 milliárd forinttal terheli meg az egészségügyi költségvetést. Az orvoscsoport által kidolgozott javaslat szerint egyszeri, 1,2 milliárd forint támogatással be lehetne indítani egy közös, speciális magyar-román biztosítási rendszert. Ennek alapján megfelelő jogi szabályozással, finanszírozással meg lehetne szervezni legális módon a határon túl élő magyarok orvosi ellátását. - Elsősorban súlyosabb, komolyabb műtéti beavatkozást igénylő betegeknél jöhetne ez szóba - hangsúlyozta. Hozzátette: természetesen megfelelő szűrőrendszer alapján döntenék el a rászorultság mértékét. A törvénytervezet dokumentumait a kidolgozók elküldték a Magyar Orvosi Kamarának, az egészségügyi tárcának és a romániai egészségügyi vezetésnek. /Törvénytervezet határon túli magyarok gyógykezelésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Elkészült az a magyar-román közös egészségügyi törvénytervezet, amely a Kárpát-medencéből évente Magyarországra kezelésre, gyógyellátásra érkező határon túli magyarok orvosi ellátásának kérdéseit kívánja rendezni - tájékoztatta az MTI-t a tervezet egyik kidolgozója, Réti Miklós, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke. A tervezetben olyan magyar-román társadalombiztosítási rendszer felállításáról, vagy alapítvány életre hívásáról van szó, amely törvényes keretek között lehetővé tenné - indokolt esetben - külhoni magyarok gyógyellátását. Erdélyből ugyanis az elmúlt tíz évben 3500 orvos távozott, kevés a gyógyító szakember, és az orvosi műszerezettség gyengébb színvonalú a magyarországinál. Emiatt évente nem legális módon, gyakran humanitárius szempontok alapján több ezer külföldi állampolgárt kezelnek magyarországi kórházakban. Mindez becslések szerint évente 1,4-1,6 milliárd forinttal terheli meg az egészségügyi költségvetést. Az orvoscsoport által kidolgozott javaslat szerint egyszeri, 1,2 milliárd forint támogatással be lehetne indítani egy közös, speciális magyar-román biztosítási rendszert. Ennek alapján megfelelő jogi szabályozással, finanszírozással meg lehetne szervezni legális módon a határon túl élő magyarok orvosi ellátását. - Elsősorban súlyosabb, komolyabb műtéti beavatkozást igénylő betegeknél jöhetne ez szóba - hangsúlyozta. Hozzátette: természetesen megfelelő szűrőrendszer alapján döntenék el a rászorultság mértékét. A törvénytervezet dokumentumait a kidolgozók elküldték a Magyar Orvosi Kamarának, az egészségügyi tárcának és a romániai egészségügyi vezetésnek. /Törvénytervezet határon túli magyarok gyógykezelésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Sikeres volt a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál, ahol a Transylvania kolozsvári barokk hangszeregyüttes is fellépett. Ekkor tartották a Nemzeti és vallási kisebbségekről szóló tudományos ülésszakot is, melyen szó volt a magyar-román-német-zsidó-cigány kisebbségek közötti viszony alakulásáról és a történelmi egyházak szerepéről. A sárbogárdi Szabados Tamás magyar országgyűlési képviselő, történész előadása a dualizmuskori Magyarország nemzetiségi törvényéről (1868 élénk érdeklődést váltott ki. Az előadások anyagát kötetben akarja kiadni a zilahi Szilágy Társaság. - A fesztiválon a Csalogányok Wesselényi-leánykórusa ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A délutáni kórustalálkozón nyolc énekkar énekelt a római katolikus templomban. /Gáspár Attila: XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Sikeres volt a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál, ahol a Transylvania kolozsvári barokk hangszeregyüttes is fellépett. Ekkor tartották a Nemzeti és vallási kisebbségekről szóló tudományos ülésszakot is, melyen szó volt a magyar-román-német-zsidó-cigány kisebbségek közötti viszony alakulásáról és a történelmi egyházak szerepéről. A sárbogárdi Szabados Tamás magyar országgyűlési képviselő, történész előadása a dualizmuskori Magyarország nemzetiségi törvényéről (1868 élénk érdeklődést váltott ki. Az előadások anyagát kötetben akarja kiadni a zilahi Szilágy Társaság. - A fesztiválon a Csalogányok Wesselényi-leánykórusa ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A délutáni kórustalálkozón nyolc énekkar énekelt a római katolikus templomban. /Gáspár Attila: XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Több mint 54 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tordai harcokban elesett hősi halottakra emlékezzenek. A tordai csatában hősi halált halt honvédekről először 1944 késő őszén Schumann Gyuláné, a helyi Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja állított össze listát. A hősöket a központi magyar temetőben közös sírba temették. Idők múltával a cikkíró, Pataky József új nevekre bukkant, további kutatásokat végzett. 1998 őszére összeállította az első kimutatást, 186 hősi halott került nyilvántartásba, közülük 167 magyar nemzetiségű, 15 orosz, 3 német és egy munkaszolgálatos, 19 ismeretlen, nem magyar katona. A Duna tv-nek, Magyar Nemzetnek, Szabadságnak és Kossuth Rádiónak köszönhetően újabb visszajelzések érkeztek. Ennek köszönhetően újabb 12 ismeretlen honvéd neve vált ismertté. - Az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére a történelmi egyházak segítségével Tordán október 29-én, a központi magyar temetőben emlékoszlopot avatnak. 1995 őszén már állítottak egy emlékművet a háború végén Tordáról elhurcolt 204 civil magyar ember emlékére, akik orosz fogságban lelték halálukat. - A felállítandó emlékoszlop nemcsak az itt nyugvó 183 hősi halott emlékét fogja őrizni, hanem a súlyos harcokban elesett több mint 2500 harcos emlékét is. /Pataky József: Kopjafás emlékoszlop-avatás a tordai csatában elesett hősök emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 20.
Több mint 54 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tordai harcokban elesett hősi halottakra emlékezzenek. A tordai csatában hősi halált halt honvédekről először 1944 késő őszén Schumann Gyuláné, a helyi Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja állított össze listát. A hősöket a központi magyar temetőben közös sírba temették. Idők múltával a cikkíró, Pataky József új nevekre bukkant, további kutatásokat végzett. 1998 őszére összeállította az első kimutatást, 186 hősi halott került nyilvántartásba, közülük 167 magyar nemzetiségű, 15 orosz, 3 német és egy munkaszolgálatos, 19 ismeretlen, nem magyar katona. A Duna tv-nek, Magyar Nemzetnek, Szabadságnak és Kossuth Rádiónak köszönhetően újabb visszajelzések érkeztek. Ennek köszönhetően újabb 12 ismeretlen honvéd neve vált ismertté. - Az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére a történelmi egyházak segítségével Tordán október 29-én, a központi magyar temetőben emlékoszlopot avatnak. 1995 őszén már állítottak egy emlékművet a háború végén Tordáról elhurcolt 204 civil magyar ember emlékére, akik orosz fogságban lelték halálukat. - A felállítandó emlékoszlop nemcsak az itt nyugvó 183 hősi halott emlékét fogja őrizni, hanem a súlyos harcokban elesett több mint 2500 harcos emlékét is. /Pataky József: Kopjafás emlékoszlop-avatás a tordai csatában elesett hősök emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2000. október 21.
Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./2000. október 21.
Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./