udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 6091-6120 | 6121-6150 | 6151-6180 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. október 21.
A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2000. október 21.
A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2000. október 22.
Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./2000. október 22.
Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./2000. október 22.
A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./2000. október 22.
A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./2000. október 23.
Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 20-án, Kolozsváron elemezte az RMDSZ választási előkészületeit. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak. Frunda György államelnökjelölt támogatására szükséges aláírásgyűjtési folyamata sikeresnek bizonyult, Bihar, Fehér, Hunyad, Felső Háromszék területi szervezetei számottevően túlteljesítették a nekik leosztott aláírás számot. - Az RMDSZ-en kívül csak egy parlamenti párt terjesztette elő átvilágításra listáit a szekusdossziékat vizsgáló tanácshoz. /Az Ügyvezető Elnökség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2000. október 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 20-án, Kolozsváron elemezte az RMDSZ választási előkészületeit. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak. Frunda György államelnökjelölt támogatására szükséges aláírásgyűjtési folyamata sikeresnek bizonyult, Bihar, Fehér, Hunyad, Felső Háromszék területi szervezetei számottevően túlteljesítették a nekik leosztott aláírás számot. - Az RMDSZ-en kívül csak egy parlamenti párt terjesztette elő átvilágításra listáit a szekusdossziékat vizsgáló tanácshoz. /Az Ügyvezető Elnökség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron tanácskoztak az ország magyartanárai. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint Trianon óta nem volt még Erdélyben a magyartanároknak ilyen fajsúlyú tanácskozása. A mostani változó világban meg kell találni a magyar nyelv és oktatás új szerepkörét. A magyartanároknak fontos szerep jut az oktatási reformfolyamatban. Az összejövetelen az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervről volt szó. A szerzők ismertették az általuk írt tanterv sajátosságait. Kötő József államtitkár közölte, hogy két-három hónap alatt írják ki az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervre épülő tankönyv elkészítésének pályázatát. /Szabó Csaba: Magyartanárok országos tanácskozása. Nem tananyag-, hanem követelményközpontú az új kilencedikes tanterv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron tanácskoztak az ország magyartanárai. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint Trianon óta nem volt még Erdélyben a magyartanároknak ilyen fajsúlyú tanácskozása. A mostani változó világban meg kell találni a magyar nyelv és oktatás új szerepkörét. A magyartanároknak fontos szerep jut az oktatási reformfolyamatban. Az összejövetelen az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervről volt szó. A szerzők ismertették az általuk írt tanterv sajátosságait. Kötő József államtitkár közölte, hogy két-három hónap alatt írják ki az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervre épülő tankönyv elkészítésének pályázatát. /Szabó Csaba: Magyartanárok országos tanácskozása. Nem tananyag-, hanem követelményközpontú az új kilencedikes tanterv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 22-én felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség új templomát. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Kolozsvárra látogató Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök felesége, aki szombaton Nadia Constantinescu asszonnyal, Emil Constantinescu államfő feleségével találkozott. Az 1989-es forradalom után egyértelművé vált, hogy a gyülekezetet meg kell osztani és új templomot kell építeni. A kolozsmonostori templom felépítésének engedélyeztetésébe már 1990-ben belefogtak a református hívek, két évre rá pedig megkezdték a munkálatokat. A polgármesteri hivatal többször igyekezett hátráltatni az előmenetelt: 1993-ban érvénytelenítette az építési engedélyt, több hónapra felfüggesztette a munkálatokat. A parókia épületével 1995-re készültek el, erre a hónapra pedig részlegesen sikerült befejezni a templomot is, amelynek két szintjét ezután húzzák fel. A templom építési költségéhez nagyobbrészt külföldi - magyarországi, németországi, svájci, hollandiai - támogatók járultak hozzá. /Papp Annamária: Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ Dr. Molnár Dezső nyugalmazott lelkész elmondta, hogy amikor 1968-ban a gyülekezet meghívta lelkipásztorának, a lélekszám 3500 körül mozgott. Tömbházról tömbházra, lakásról lakásra járva kereste a református lelkeket. A parókia épülete 1996-ban készült el. Csiha Kálmán püspöke megállapíthatta, hogy Kolozsvár legfiatalabb gyülekezete számára épült templom az 1989-es változás óta épültek közül a legnagyobb. "Egyházkerületünk 218 új épülete, köztük 34 új temploma Krisztus lábnyoma Erdély földjén." - mondta a püspök. /Csomafáy Ferenc: Béke és remény háza. Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2000. október 23.
Okt. 22-én felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség új templomát. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Kolozsvárra látogató Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök felesége, aki szombaton Nadia Constantinescu asszonnyal, Emil Constantinescu államfő feleségével találkozott. Az 1989-es forradalom után egyértelművé vált, hogy a gyülekezetet meg kell osztani és új templomot kell építeni. A kolozsmonostori templom felépítésének engedélyeztetésébe már 1990-ben belefogtak a református hívek, két évre rá pedig megkezdték a munkálatokat. A polgármesteri hivatal többször igyekezett hátráltatni az előmenetelt: 1993-ban érvénytelenítette az építési engedélyt, több hónapra felfüggesztette a munkálatokat. A parókia épületével 1995-re készültek el, erre a hónapra pedig részlegesen sikerült befejezni a templomot is, amelynek két szintjét ezután húzzák fel. A templom építési költségéhez nagyobbrészt külföldi - magyarországi, németországi, svájci, hollandiai - támogatók járultak hozzá. /Papp Annamária: Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ Dr. Molnár Dezső nyugalmazott lelkész elmondta, hogy amikor 1968-ban a gyülekezet meghívta lelkipásztorának, a lélekszám 3500 körül mozgott. Tömbházról tömbházra, lakásról lakásra járva kereste a református lelkeket. A parókia épülete 1996-ban készült el. Csiha Kálmán püspöke megállapíthatta, hogy Kolozsvár legfiatalabb gyülekezete számára épült templom az 1989-es változás óta épültek közül a legnagyobb. "Egyházkerületünk 218 új épülete, köztük 34 új temploma Krisztus lábnyoma Erdély földjén." - mondta a püspök. /Csomafáy Ferenc: Béke és remény háza. Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 20-án Kolozsváron felavatták a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai új székházát. Dr. Czirják Árpád érseki helynök-plébános mondott megnyitó beszédet, ismertette az újjászületett Nőszövetség szerkezetét. A szövetség ezentúl két szárnyra osztva dolgozik: az idősebb nemzedék a Szent Raffael-körben munkálkodhat, míg az ifjabbakat a Szent Gábor-kör tömöríti. Losonczi Irén, a Nőszövetség leköszönő elnöke után a szövetség két szárnyának frissen megválasztott elnökei, Baum Gizella és Surel Hajnal is beszéltek az ünnepségen. /Sándor Boglárka: Íme, az Úr szolgálóleánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 20-án Kolozsváron felavatták a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai új székházát. Dr. Czirják Árpád érseki helynök-plébános mondott megnyitó beszédet, ismertette az újjászületett Nőszövetség szerkezetét. A szövetség ezentúl két szárnyra osztva dolgozik: az idősebb nemzedék a Szent Raffael-körben munkálkodhat, míg az ifjabbakat a Szent Gábor-kör tömöríti. Losonczi Irén, a Nőszövetség leköszönő elnöke után a szövetség két szárnyának frissen megválasztott elnökei, Baum Gizella és Surel Hajnal is beszéltek az ünnepségen. /Sándor Boglárka: Íme, az Úr szolgálóleánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 24.
Okt. 23-án Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula, az egykori kolozsvári '56-os események aktív részvevője beszédében kiemelte: "Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy '56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták". Ezután bemutatták Gagyi Balla István CD-romját. /Nánó Csaba: Az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron. Mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Gagyi Balla István történész '56 Erdélyben című CD-je adatokat, interjúkat tartalmazó 40 órás hanganyag. Gagyi Balla István történész elmondta: érezte, hogy azt, ami 1956-ban, illetve utána történt, valamilyen módon rögzíteni kellene, ezért tíz évig gyűjtötte az anyagot. A CD-romon levő anyag bármikor kinyomtatható. Pénz kellene hozzá, hogy könyvalakban is megjelenjen. A gyűjtőmunkát folytatni kell, hiszen elég sokan vannak még olyanok, akik egyetlen szót sem mondhattak el az életükről. /Nánó Csaba: Az '56-os forradalom Erdélyben CD-én 26 elítélt visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. október 24.
Okt. 23-án Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula, az egykori kolozsvári '56-os események aktív részvevője beszédében kiemelte: "Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy '56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták". Ezután bemutatták Gagyi Balla István CD-romját. /Nánó Csaba: Az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron. Mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Gagyi Balla István történész '56 Erdélyben című CD-je adatokat, interjúkat tartalmazó 40 órás hanganyag. Gagyi Balla István történész elmondta: érezte, hogy azt, ami 1956-ban, illetve utána történt, valamilyen módon rögzíteni kellene, ezért tíz évig gyűjtötte az anyagot. A CD-romon levő anyag bármikor kinyomtatható. Pénz kellene hozzá, hogy könyvalakban is megjelenjen. A gyűjtőmunkát folytatni kell, hiszen elég sokan vannak még olyanok, akik egyetlen szót sem mondhattak el az életükről. /Nánó Csaba: Az '56-os forradalom Erdélyben CD-én 26 elítélt visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. október 24.
Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
Forgalomba került az ötszázezer lejes bankó, valamint az új ezerlejes fémpénz. /Ezerlejes érme és ötszázezres bankó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
Forgalomba került az ötszázezer lejes bankó, valamint az új ezerlejes fémpénz. /Ezerlejes érme és ötszázezres bankó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője. Szerinte a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország - az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében - nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelők szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít. Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezőgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentős Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az első félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élőállatot és állati termékeket, ebből a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. /Magyar válasz a Magyarország elleni vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője. Szerinte a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország - az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében - nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelők szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít. Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezőgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentős Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az első félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élőállatot és állati termékeket, ebből a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. /Magyar válasz a Magyarország elleni vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./2000. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./2000. október 24.
Okt. 22-én volt a névadó ünnepség Csíkkozmáson: a falu iskolája e naptól a település szülöttje, dr. Boga Alajos nevét viseli majd. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Hajdu Gábor államminiszter, Boga Alajos testvérének unokája. Hajdu Gábor ismertette a névadó életútját. Dr. Boga Alajos 1886-ban született Csíkkozmáson, pap lett, később Gyulafehérváron püspöki helynök. Nem volt hajlandó szolgálni a kommunista rezsimet, 1950 májusában elvitték és a máramarosi börtönbe zárták, ítélet nélkül, ahol 1954 szeptemberében meghalt. Mai napig is jeltelen sírban nyugszik Máramarosszigeten. Az ünnepi szentmisét követően, Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője leleplezte iskola névtábláját. /(Daczó Dénes): Méltó emlék a falu szülöttjének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Dr. Boga Alajos Csíkkozmáson született 1886. február 18-án. Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen járt gimnáziumba. 1910-ben szentelték pappá Bécsben. A kolozsvári egyetemen folytatta tanulmányait. 1919-től a kézdivásárhelyi gimnázium tanára volt, 1930-tól a gimnázium igazgatója. 1931-től az Erdélyi Katolikus Státus referensévé nevezték ki. 1933-tól az erdélyi iskolák főtanfelügyelője. 1945-től Márton Áron püspök általános helynöke. A püspök letartóztatását követően az egyre terjedőbb békepap-mozgalomnak - amelynek az volt a célja, hogy a romániai katolikusságot elszakítsa a Szentszéktől - ő volt az egyik leghatározottabb ellenzője. 1950. május 10-én éjszaka letartóztatták Gyulafehérváron. 1954. szeptember 14-én hunyt el. Ismeretlen sírban nyugszik. /Iskolát neveztek el Boga Alajos vértanú papról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./2000. október 24.
Okt. 22-én volt a névadó ünnepség Csíkkozmáson: a falu iskolája e naptól a település szülöttje, dr. Boga Alajos nevét viseli majd. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Hajdu Gábor államminiszter, Boga Alajos testvérének unokája. Hajdu Gábor ismertette a névadó életútját. Dr. Boga Alajos 1886-ban született Csíkkozmáson, pap lett, később Gyulafehérváron püspöki helynök. Nem volt hajlandó szolgálni a kommunista rezsimet, 1950 májusában elvitték és a máramarosi börtönbe zárták, ítélet nélkül, ahol 1954 szeptemberében meghalt. Mai napig is jeltelen sírban nyugszik Máramarosszigeten. Az ünnepi szentmisét követően, Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője leleplezte iskola névtábláját. /(Daczó Dénes): Méltó emlék a falu szülöttjének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Dr. Boga Alajos Csíkkozmáson született 1886. február 18-án. Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen járt gimnáziumba. 1910-ben szentelték pappá Bécsben. A kolozsvári egyetemen folytatta tanulmányait. 1919-től a kézdivásárhelyi gimnázium tanára volt, 1930-tól a gimnázium igazgatója. 1931-től az Erdélyi Katolikus Státus referensévé nevezték ki. 1933-tól az erdélyi iskolák főtanfelügyelője. 1945-től Márton Áron püspök általános helynöke. A püspök letartóztatását követően az egyre terjedőbb békepap-mozgalomnak - amelynek az volt a célja, hogy a romániai katolikusságot elszakítsa a Szentszéktől - ő volt az egyik leghatározottabb ellenzője. 1950. május 10-én éjszaka letartóztatták Gyulafehérváron. 1954. szeptember 14-én hunyt el. Ismeretlen sírban nyugszik. /Iskolát neveztek el Boga Alajos vértanú papról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./