udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 20038 találat lapozás: 1-30 ... 6151-6180 | 6181-6210 | 6211-6240 ... 20011-20038

Helymutató: Kolozsvár

2000. október 26.

A magyarországi Fejér megyéből érkeztek küldöttek - polgármesterek, tanácsosok - Kolozsvárra, okt. 25-én tárgyaltak a Kolozs megyei tanácsosokkal. A magyarországi vendégek ezzel viszonozzák itteni kollégáik áprilisban tett Fejér megyei látogatását. A megbeszélésen részt vett Ioan Rus Kolozs megyei tanácselnök, Serban Gratian és Kerekes Sándor alelnökök, Alföldi László magyar főkonzul, valamint Bogdan Cerghizan prefektus. Az üdvözlő beszédekben kiemelték: elsőrendű fontosságú, hogy kiépítsék a térségek közötti és határokon átnyúló együttműködést. Alföldi László főkonzul fontosnak ítélte, hogy erre a találkozóra a két választás között került sor, hiszen ez is mutatja a valós együttműködési szándék folytatását. Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés elnöke bemutatta megyéjüket, hangsúlyozva, hogy Fejér megye Magyarország legfejlettebb megyéi közé tartozik, hiszen Budapest után náluk a legnagyobb az egy főre eső nemzeti bruttó össztermék. Elmondta, hogy kapcsolatot szeretnének teremteni több Kolozs megyei településsel és polgármesterrel. Fertő László elmondta, hogy szándéknyilatkozatot ír majd alá itteni kollégájával, Ioan Rus megyei elnökkel, amely a két megye szorosabb jövőbeni kapcsolatáról szól. /(újvári:) Komoly kapcsolatteremtési szándék Kolozs megyével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

A magyarországi Fejér megyéből érkeztek küldöttek - polgármesterek, tanácsosok - Kolozsvárra, okt. 25-én tárgyaltak a Kolozs megyei tanácsosokkal. A magyarországi vendégek ezzel viszonozzák itteni kollégáik áprilisban tett Fejér megyei látogatását. A megbeszélésen részt vett Ioan Rus Kolozs megyei tanácselnök, Serban Gratian és Kerekes Sándor alelnökök, Alföldi László magyar főkonzul, valamint Bogdan Cerghizan prefektus. Az üdvözlő beszédekben kiemelték: elsőrendű fontosságú, hogy kiépítsék a térségek közötti és határokon átnyúló együttműködést. Alföldi László főkonzul fontosnak ítélte, hogy erre a találkozóra a két választás között került sor, hiszen ez is mutatja a valós együttműködési szándék folytatását. Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés elnöke bemutatta megyéjüket, hangsúlyozva, hogy Fejér megye Magyarország legfejlettebb megyéi közé tartozik, hiszen Budapest után náluk a legnagyobb az egy főre eső nemzeti bruttó össztermék. Elmondta, hogy kapcsolatot szeretnének teremteni több Kolozs megyei településsel és polgármesterrel. Fertő László elmondta, hogy szándéknyilatkozatot ír majd alá itteni kollégájával, Ioan Rus megyei elnökkel, amely a két megye szorosabb jövőbeni kapcsolatáról szól. /(újvári:) Komoly kapcsolatteremtési szándék Kolozs megyével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Okt. 24-én a Györkös-Mányi Albert-emlékházban Reményik-emlékünnepséggel nyitották meg a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadát. Fellépett Ruha István hegedűművész, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész pedig a költő életét és munkásságát ismertette. Egyed Ákos a Romániai Népfőiskola elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kolozsvári Népfőiskola igen megbecsült helyet vívott ki magának. A kétheti előadások témavilága valóban változatos: Erdély helye Románia gazdaságában, Erdélyi várak, Karácsony Erdélyben, Erdélyi asszonyok emlékezetei, valamint A földtan oktatásának története a kolozsvári tudományegyetemen, és sok más érdekes előadás várja a résztvevőket. /Csurulya Szidónia: Évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Okt. 24-én a Györkös-Mányi Albert-emlékházban Reményik-emlékünnepséggel nyitották meg a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadát. Fellépett Ruha István hegedűművész, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész pedig a költő életét és munkásságát ismertette. Egyed Ákos a Romániai Népfőiskola elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kolozsvári Népfőiskola igen megbecsült helyet vívott ki magának. A kétheti előadások témavilága valóban változatos: Erdély helye Románia gazdaságában, Erdélyi várak, Karácsony Erdélyben, Erdélyi asszonyok emlékezetei, valamint A földtan oktatásának története a kolozsvári tudományegyetemen, és sok más érdekes előadás várja a résztvevőket. /Csurulya Szidónia: Évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

A kormány gazdasági intézkedésekkel fogja támogatni, hogy az országban versenyképes autógyártás alakuljon ki - jelentette ki Mugur Isarescu, amikor a francia tulajdonban lévő Dacia autógyár vezetőit fogadta. A Dacia autógyár vezérigazgatója, Constantin Stroe hangsúlyozta, hogy privatizálás nélkül az autógyár már nem létezne. Elmondta, hogy a tervek szerint 2004-ben már csak valamivel több mint 16 ezer alkalmazottja lesz a gyárnak. Tavaly júliusban, amikor a Renault átvette a gyár többségi részvénycsomagját, közel 28 ezer főt alkalmaztak, mostanra a létszám 3 ezer fővel csökkent. A Dacia idén szeptember végéig összesen 41 ezer gépkocsit gyártott. Romániában az idén szeptember végéig 57 882 gépkocsit gyártottak, ami 33 százalékos visszaesést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. /Isarescu versenyképes autóipart akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

A kormány gazdasági intézkedésekkel fogja támogatni, hogy az országban versenyképes autógyártás alakuljon ki - jelentette ki Mugur Isarescu, amikor a francia tulajdonban lévő Dacia autógyár vezetőit fogadta. A Dacia autógyár vezérigazgatója, Constantin Stroe hangsúlyozta, hogy privatizálás nélkül az autógyár már nem létezne. Elmondta, hogy a tervek szerint 2004-ben már csak valamivel több mint 16 ezer alkalmazottja lesz a gyárnak. Tavaly júliusban, amikor a Renault átvette a gyár többségi részvénycsomagját, közel 28 ezer főt alkalmaztak, mostanra a létszám 3 ezer fővel csökkent. A Dacia idén szeptember végéig összesen 41 ezer gépkocsit gyártott. Romániában az idén szeptember végéig 57 882 gépkocsit gyártottak, ami 33 százalékos visszaesést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. /Isarescu versenyképes autóipart akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület újraalakulása óta minden évben vándortábort szervez. Ezen részt vesznek - az ország minden részéből - az EKE-osztályok, valamint társszervezetek és külföldi szimpatizáns szervezetek tagjai is. Az első vándortábor 1992-ben volt Torockószentgyörgyön, az utolsó 2000-ben, a Luna-forrásnál az Avas-hegységben, 600-nál több résztvevővel. A 2001. augusztus 1-5. közötti vándortábort a kolozsvári osztály rendezi. Lévén jubileumi év - az EKE fennállásának 110. és újraalakulásának 10. évfordulója -, több mint 700 résztvevőre számítanak. A tábor helye Kalotaszeg szélső faluja, a Vlegyásza tövében meghúzódó Székelyjó község. A program szervesen kapcsolódik Kalotaszeg néprajzi bemutatásához. Ez alkalomból Kalotaszeget és környékét bemutató turistakalauzt megjelentetnek. /EKE-tábor 2001-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület újraalakulása óta minden évben vándortábort szervez. Ezen részt vesznek - az ország minden részéből - az EKE-osztályok, valamint társszervezetek és külföldi szimpatizáns szervezetek tagjai is. Az első vándortábor 1992-ben volt Torockószentgyörgyön, az utolsó 2000-ben, a Luna-forrásnál az Avas-hegységben, 600-nál több résztvevővel. A 2001. augusztus 1-5. közötti vándortábort a kolozsvári osztály rendezi. Lévén jubileumi év - az EKE fennállásának 110. és újraalakulásának 10. évfordulója -, több mint 700 résztvevőre számítanak. A tábor helye Kalotaszeg szélső faluja, a Vlegyásza tövében meghúzódó Székelyjó község. A program szervesen kapcsolódik Kalotaszeg néprajzi bemutatásához. Ez alkalomból Kalotaszeget és környékét bemutató turistakalauzt megjelentetnek. /EKE-tábor 2001-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Faludy Györgyöt 1981-ben, Torontóban ismertem meg személyesen - mondta Szőcs Géza költő, politikus, az Erdélyi Híradó felelős kiadója -, és már akkor rendkívüli módon imponált nekem az a szellemi frissesség és éberség, amellyel az akkori Magyarország és Erdély történéseit követte. Tudni való, hogy 1981-ben, amikor ez történt, már több évtizede nem tehette be a lábát Faludy Magyarországra, Erdélyben pedig sohasem járt." "Amikor nyáron, Magyarországon egy újabb alantas cikk jelent meg ellenem, Faludy György kiáltványban állt ki mellettem, amelyben rámutat arra, hogy az ellenem irányuló támadások mennyire alantas hátterűek, és milyen sötét érdekeket szolgálnak. A kiáltványt különben többen is aláírták, többek között Jancsó Miklós filmrendező is..." "A kiáltványt - amelyen költők, színészek aláírásai is szerepelnek - eljuttatták hozzám is, közlés végett. Én ezt - bármennyire is furcsán hangzik - szerénységből nem tettem közzé. Talán várom a következő támadást, és majd akkor..." "A kiáltvány után megkérdeztem Faludyt: ha már ilyen tisztán látja az erdélyi viszonyokat, nem akar felolvasó körutat tenni nálunk? Õ azonnal igent mondott..." - Az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség című folyóiratát Orbán János Dénes szerkeszti, aki ez évben Faludy György-díjat kapott; a körút megszervezésében oroszlánrész jutott a fiatal költőnek, valamint társainak, Bécsi Barbarossa Márkus Jánosnak és Farkas Wellman Endrének. Ez alkalomra sikerült egy rendhagyó Faludy-versválogatást is készíteni, most fog megjelenni. A kiadvány azért is figyelemre méltó, mert Faludynak kizárólagos szerződése van saját könykiadójával, és a költő - a körút kedvéért - rávette kiadóját, egyezzen bele a rendhagyó erdélyi kiadásba. /Szabó Csaba: Kolozsvárra látogat Faludy György. A 90 éves költő kiáltványban állt ki Szőcs Géza mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Faludy Györgyöt 1981-ben, Torontóban ismertem meg személyesen - mondta Szőcs Géza költő, politikus, az Erdélyi Híradó felelős kiadója -, és már akkor rendkívüli módon imponált nekem az a szellemi frissesség és éberség, amellyel az akkori Magyarország és Erdély történéseit követte. Tudni való, hogy 1981-ben, amikor ez történt, már több évtizede nem tehette be a lábát Faludy Magyarországra, Erdélyben pedig sohasem járt." "Amikor nyáron, Magyarországon egy újabb alantas cikk jelent meg ellenem, Faludy György kiáltványban állt ki mellettem, amelyben rámutat arra, hogy az ellenem irányuló támadások mennyire alantas hátterűek, és milyen sötét érdekeket szolgálnak. A kiáltványt különben többen is aláírták, többek között Jancsó Miklós filmrendező is..." "A kiáltványt - amelyen költők, színészek aláírásai is szerepelnek - eljuttatták hozzám is, közlés végett. Én ezt - bármennyire is furcsán hangzik - szerénységből nem tettem közzé. Talán várom a következő támadást, és majd akkor..." "A kiáltvány után megkérdeztem Faludyt: ha már ilyen tisztán látja az erdélyi viszonyokat, nem akar felolvasó körutat tenni nálunk? Õ azonnal igent mondott..." - Az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség című folyóiratát Orbán János Dénes szerkeszti, aki ez évben Faludy György-díjat kapott; a körút megszervezésében oroszlánrész jutott a fiatal költőnek, valamint társainak, Bécsi Barbarossa Márkus Jánosnak és Farkas Wellman Endrének. Ez alkalomra sikerült egy rendhagyó Faludy-versválogatást is készíteni, most fog megjelenni. A kiadvány azért is figyelemre méltó, mert Faludynak kizárólagos szerződése van saját könykiadójával, és a költő - a körút kedvéért - rávette kiadóját, egyezzen bele a rendhagyó erdélyi kiadásba. /Szabó Csaba: Kolozsvárra látogat Faludy György. A 90 éves költő kiáltványban állt ki Szőcs Géza mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Okt. 24-én Kányádi Sándor költő tiszteletére rendeztek zenés-irodalmi délutánt Kolozsváron, a Phoenix könyvüzletben. Az egybegyűlteket Magyari Eszter, a könyvesház igazgatója üdvözölte, majd maga az ünnepelt, Kányádi Sándor is szólt néhány tréfás szót a könyvek szeretetének fontosságáról. Jancsó Miklós színművész a költő verseit szavalta. A színvonalas és sokrétű műsor során Kányádi Sándor megemlékezett nemrég elhunyt barátjáról, Ioan Alexandru költőről, akinek számos versét fordította le magyar nyelvre. /Sándor Boglárka: Könyvek között Kányádi Sándorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 26.

Okt. 24-én Kányádi Sándor költő tiszteletére rendeztek zenés-irodalmi délutánt Kolozsváron, a Phoenix könyvüzletben. Az egybegyűlteket Magyari Eszter, a könyvesház igazgatója üdvözölte, majd maga az ünnepelt, Kányádi Sándor is szólt néhány tréfás szót a könyvek szeretetének fontosságáról. Jancsó Miklós színművész a költő verseit szavalta. A színvonalas és sokrétű műsor során Kányádi Sándor megemlékezett nemrég elhunyt barátjáról, Ioan Alexandru költőről, akinek számos versét fordította le magyar nyelvre. /Sándor Boglárka: Könyvek között Kányádi Sándorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. október 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy a lakosság nagy részének nyomora közepette urnákhoz szólítani a szavazókat, csak nemzetiségi célkitűzéseket hangoztatva, nem lehet. Erre hívták fel Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltjének a figyelmét. Az a kb. 300 ezer kisnyugdíjas és legalább 100 ezer magyar munkanélküli, akinek a jövedelme a lakásfenntartásra és a napi kenyérre sem futja, egyre mélyebb közönybe süllyedt. Amennyiben nem mennek el szavazni, az politikai katasztrófához vezethet a nemzetiségi jogvédelem tekintetében is! Az RMDSZ nem feledkezett meg az elszegényedett magyarság érdekeiről sem. Az RMDSZ-nek szemléletváltásra van szüksége a gazdaságpolitikai és szociális irányvonal tekintetében. Ha viszont ez a szemléletváltás nem következik be, az RMDSZ megszűnhet a hazai összmagyarság érdekvédelmi szövetsége lenni. /A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete: Üzenet elnökjelöltünknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy a lakosság nagy részének nyomora közepette urnákhoz szólítani a szavazókat, csak nemzetiségi célkitűzéseket hangoztatva, nem lehet. Erre hívták fel Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltjének a figyelmét. Az a kb. 300 ezer kisnyugdíjas és legalább 100 ezer magyar munkanélküli, akinek a jövedelme a lakásfenntartásra és a napi kenyérre sem futja, egyre mélyebb közönybe süllyedt. Amennyiben nem mennek el szavazni, az politikai katasztrófához vezethet a nemzetiségi jogvédelem tekintetében is! Az RMDSZ nem feledkezett meg az elszegényedett magyarság érdekeiről sem. Az RMDSZ-nek szemléletváltásra van szüksége a gazdaságpolitikai és szociális irányvonal tekintetében. Ha viszont ez a szemléletváltás nem következik be, az RMDSZ megszűnhet a hazai összmagyarság érdekvédelmi szövetsége lenni. /A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete: Üzenet elnökjelöltünknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Petre Roman külügyminiszter választási provokációnak minősítette, hogy Romániában az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójára időzítetten kiadták Méray Tibor Budapest, 1956 című könyvét. A Franciaországban élő magyar író említett könyvével első alkalommal ad lehetőséget a román nyelvű nagyközönségnek, hogy részletesen megismerje az 1956-os magyarországi eseményeket. Méray a román nyelvű kiadást kiegészítette egy fejezettel, amelyben megírta, hogy Nagy Imre és társai miként kerültek a börtönnel felérő romániai száműzetésbe, az akkori román vezetés miként adta ki őket Magyarországnak. A szerző részletesen foglalkozott azzal a szereppel is, amelyet Valter Roman, a jelenlegi külügyminiszter édesapja játszott ebben a történetben. Az Evenimentul Zilei több részletet közölt a könyvből. Petre Roman a lap okt. 26-i számában közzétett levelében határozottan visszautasította, hogy a "nyíltan irredenta Méray azt a Valter Romant próbálja lejáratni, aki annyi irredenta akciót hiúsított meg". Valter Románról "közismert volt mind Romániában, mind Magyarországon, hogy milyen álláspontot képviselt Erdély kérdésében" - folytatta Petre Roman. Emlékeztetett arra, hogy édesapja 1939-ben egy francia lapban "az Erdélyt fenyegető német-magyar veszéllyel szemben határozottan leszögezte: semmit sem szabad engedni, s katonaként bebizonyította, hogy Románia képes ellenállni". A külügyminiszter szerint édesapja 1956-os budapesti jelenlétének semmi köze nem volt ahhoz, hogy a szovjetek egy nekik engedelmes kommunista vezetést akartak hatalomra juttatni Budapesten. "Apám életrajzára, a valódira és nem a meghamisítottra, büszke lehetek" - szögezte le Petre Roman. /Petre Roman apja védelmére kel. Érzékeny pontot érintett Méray Tibor visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Méray Tibor reagált minderre: "Petre Roman a könyvben felvetett problémákat a mai román belpolitika síkjára terelte, amibe nem óhajtok beavatkozni" - jelentette ki,az MTI-nek Párizsban nyilatkozva. Leszögezte, hogy könyvében történelmi tényeket idézett fel. A Budapest, 1956 címen Bukarestben október 23-án román nyelven megjelent könyv a magyar forradalom évfordulója alkalmából látott napvilágot - hangsúlyozta Méray - , azaz nem a romániai választásokhoz "időzítve", jóllehet Petre Roman ezzel próbálja elterelni a figyelmet azokról a megállapításokról, amelyek Valter Roman 1956-os szerepvállalását elemzik. /A magyar forradalom megítélésében nem Roman az illetékes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2000. október 27.

Petre Roman külügyminiszter választási provokációnak minősítette, hogy Romániában az 1956-os magyarországi forradalom évfordulójára időzítetten kiadták Méray Tibor Budapest, 1956 című könyvét. A Franciaországban élő magyar író említett könyvével első alkalommal ad lehetőséget a román nyelvű nagyközönségnek, hogy részletesen megismerje az 1956-os magyarországi eseményeket. Méray a román nyelvű kiadást kiegészítette egy fejezettel, amelyben megírta, hogy Nagy Imre és társai miként kerültek a börtönnel felérő romániai száműzetésbe, az akkori román vezetés miként adta ki őket Magyarországnak. A szerző részletesen foglalkozott azzal a szereppel is, amelyet Valter Roman, a jelenlegi külügyminiszter édesapja játszott ebben a történetben. Az Evenimentul Zilei több részletet közölt a könyvből. Petre Roman a lap okt. 26-i számában közzétett levelében határozottan visszautasította, hogy a "nyíltan irredenta Méray azt a Valter Romant próbálja lejáratni, aki annyi irredenta akciót hiúsított meg". Valter Románról "közismert volt mind Romániában, mind Magyarországon, hogy milyen álláspontot képviselt Erdély kérdésében" - folytatta Petre Roman. Emlékeztetett arra, hogy édesapja 1939-ben egy francia lapban "az Erdélyt fenyegető német-magyar veszéllyel szemben határozottan leszögezte: semmit sem szabad engedni, s katonaként bebizonyította, hogy Románia képes ellenállni". A külügyminiszter szerint édesapja 1956-os budapesti jelenlétének semmi köze nem volt ahhoz, hogy a szovjetek egy nekik engedelmes kommunista vezetést akartak hatalomra juttatni Budapesten. "Apám életrajzára, a valódira és nem a meghamisítottra, büszke lehetek" - szögezte le Petre Roman. /Petre Roman apja védelmére kel. Érzékeny pontot érintett Méray Tibor visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Méray Tibor reagált minderre: "Petre Roman a könyvben felvetett problémákat a mai román belpolitika síkjára terelte, amibe nem óhajtok beavatkozni" - jelentette ki,az MTI-nek Párizsban nyilatkozva. Leszögezte, hogy könyvében történelmi tényeket idézett fel. A Budapest, 1956 címen Bukarestben október 23-án román nyelven megjelent könyv a magyar forradalom évfordulója alkalmából látott napvilágot - hangsúlyozta Méray - , azaz nem a romániai választásokhoz "időzítve", jóllehet Petre Roman ezzel próbálja elterelni a figyelmet azokról a megállapításokról, amelyek Valter Roman 1956-os szerepvállalását elemzik. /A magyar forradalom megítélésében nem Roman az illetékes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2000. október 27.

Valószínűleg ebben a parlamenti ülésszakban már nem kerül sor a helyi közigazgatási törvénytervezet képviselőházi vitájára - nyilatkozta Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő. /A következő parlamenti ülésszakra marad a közigazgatási törvénytervezet megvitatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Valószínűleg ebben a parlamenti ülésszakban már nem kerül sor a helyi közigazgatási törvénytervezet képviselőházi vitájára - nyilatkozta Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő. /A következő parlamenti ülésszakra marad a közigazgatási törvénytervezet megvitatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Elvileg a képviselőház napirendjére tűzhetik hétfőn az államosított ingatlanokról szóló bizottsági jelentés megvitatását, a kérdés csupán az, hogy a testület döntőképes lesz-e vagy sem - nyilatkozta Mátis Jenő képviselő. /Nincs sok esély az ingatlantörvény lezárására sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Elvileg a képviselőház napirendjére tűzhetik hétfőn az államosított ingatlanokról szóló bizottsági jelentés megvitatását, a kérdés csupán az, hogy a testület döntőképes lesz-e vagy sem - nyilatkozta Mátis Jenő képviselő. /Nincs sok esély az ingatlantörvény lezárására sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

A Fejér megyei küldöttség polgármesterei látogatták Kolozs megye különböző településeit. Fejér megyei képviselői Kőrösfőre, Szamosújvárra, Tordaszentlászlóra Járavizére, Székbe látogattak, okt. 27-én további községekbe kalauzolják el őket. /Szamosújváron a Fejér megyeiek. Községeket látogatnak a magyarországi polgármesterek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

A Fejér megyei küldöttség polgármesterei látogatták Kolozs megye különböző településeit. Fejér megyei képviselői Kőrösfőre, Szamosújvárra, Tordaszentlászlóra Járavizére, Székbe látogattak, okt. 27-én további községekbe kalauzolják el őket. /Szamosújváron a Fejér megyeiek. Községeket látogatnak a magyarországi polgármesterek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem - életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. - Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. - Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak. /Gittai István: Konferencia Nagyenyeden. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27./

2000. október 27.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem - életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. - Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. - Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak. /Gittai István: Konferencia Nagyenyeden. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27./

2000. október 27.

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ szeptemberi és októberi száma. A szeptemberi szám kalotaszegi nyári kulturális eseményeket méltatta, többek között a kórus-szövetségek találkozóját. Az októberi Kalotaszeg egyik írása bemutatja az erdélyi települések lakosságának vallási megoszlását 1900-ban. /Kalotaszeg szeptember-október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ szeptemberi és októberi száma. A szeptemberi szám kalotaszegi nyári kulturális eseményeket méltatta, többek között a kórus-szövetségek találkozóját. Az októberi Kalotaszeg egyik írása bemutatja az erdélyi települések lakosságának vallási megoszlását 1900-ban. /Kalotaszeg szeptember-október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Kolozsváron okt. 28-án a Szent Mihály-templomban tartják a 6. vitézzé avatás ceremóniáját. Berecky Árpád, a Romániai Független Vitézi Lovagrend országos törzskapitánya arról tájékoztatott, hogy egész Erdélyből hetvenkét, köztük számos köztiszteletben álló kolozsvári személyt avatnak lovaggá. A Független Vitézi Rendet 1921-ben Vitéz Nagybányai Horthy Miklós alapította, jelenleg négy világrészen működnek csoportjai. Legfőbb elöljárója vitéz József Árpád királyi herceg, második embere vitéz Radnóczy Antal dandártábornok főkapitány. Utóbbinak alárendeltje minden országos törzskapitány. /Szombaton vitézavatás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Kolozsváron okt. 28-án a Szent Mihály-templomban tartják a 6. vitézzé avatás ceremóniáját. Berecky Árpád, a Romániai Független Vitézi Lovagrend országos törzskapitánya arról tájékoztatott, hogy egész Erdélyből hetvenkét, köztük számos köztiszteletben álló kolozsvári személyt avatnak lovaggá. A Független Vitézi Rendet 1921-ben Vitéz Nagybányai Horthy Miklós alapította, jelenleg négy világrészen működnek csoportjai. Legfőbb elöljárója vitéz József Árpád királyi herceg, második embere vitéz Radnóczy Antal dandártábornok főkapitány. Utóbbinak alárendeltje minden országos törzskapitány. /Szombaton vitézavatás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Okt. 25-én Kolozsváron az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó szervezésében Faludy György, a magyar irodalom matuzsáleme tartott felolvasóestet. Az estet Orbán János Dénes költő esszéje nyitotta meg, majd a házigazda és beszélgetőpartner, Szőcs Géza köszöntötte a 90 éves vendéget. /Szabó Csaba: Tapsviharban Faludy, a magyar Odüsszeusz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Okt. 25-én Kolozsváron az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó szervezésében Faludy György, a magyar irodalom matuzsáleme tartott felolvasóestet. Az estet Orbán János Dénes költő esszéje nyitotta meg, majd a házigazda és beszélgetőpartner, Szőcs Géza köszöntötte a 90 éves vendéget. /Szabó Csaba: Tapsviharban Faludy, a magyar Odüsszeusz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-30 ... 6151-6180 | 6181-6210 | 6211-6240 ... 20011-20038




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék