udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 6301-6330 | 6331-6360 | 6361-6390 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. november 7.
Nov. 6-án Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának elnöke sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen a választási kampányról, majd bemutatta a sajtónak a Mérlegen 1996-2000 című kiadványt, amely a szövetség koalíciós működéséről, a kormányzásban eltöltött négyéves időszak eredményeiről számolt be. Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az RMDSZ eddig megtette, amit meg kellett tennie annak érdekében, hogy erős és megfelelő parlamenti csoportot hozzon létre. A kisebbségeket megillető jogok megszerzéséért az RMDSZ továbbra is következetesen küzd - akár kormányon, akár ellenzékben, szögezte le Markó Béla. /Bemutatták a Mérlegen 1996-2000 kiadványt. Markó Béla és Takács Csaba sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
Nov. 6-án Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának elnöke sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen a választási kampányról, majd bemutatta a sajtónak a Mérlegen 1996-2000 című kiadványt, amely a szövetség koalíciós működéséről, a kormányzásban eltöltött négyéves időszak eredményeiről számolt be. Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az RMDSZ eddig megtette, amit meg kellett tennie annak érdekében, hogy erős és megfelelő parlamenti csoportot hozzon létre. A kisebbségeket megillető jogok megszerzéséért az RMDSZ továbbra is következetesen küzd - akár kormányon, akár ellenzékben, szögezte le Markó Béla. /Bemutatták a Mérlegen 1996-2000 kiadványt. Markó Béla és Takács Csaba sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2000. november 7.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2000. november 7.
Nov. 5-én vetítéssel folytatódott a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat Kolozsváron. Este az Újvidéki Magyar Színház mutatta be Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
Nov. 5-én vetítéssel folytatódott a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat Kolozsváron. Este az Újvidéki Magyar Színház mutatta be Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
A Bethlen Gábor Alapítvány /Budapest/ kuratóriuma huszadszor adományozta oda nov. 3-án a Bethlen Gábor és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet. 2000-ben Bethlen Gábor díjban részesült Benkő Samu kolozsvári történész, Herczegh Géza jogtudós, az A. Kovács Andor-Szőllőssy Árpád közgazdász páros, illetve Sava Babic szerb irodalomtudós. Márton Áron Emlékérmet kapott Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, Cseh Tibor lapszerkesztő (Egyesült Államok), Utasi Jenő plébános (Vajdaság) és Atzél Endre budapesti jogász. A Tamási Áron Díjat Cs. Nagy Ibolyának ítélték meg könyvkiadói tevékenységéért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./2000. november 7.
A Bethlen Gábor Alapítvány /Budapest/ kuratóriuma huszadszor adományozta oda nov. 3-án a Bethlen Gábor és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet. 2000-ben Bethlen Gábor díjban részesült Benkő Samu kolozsvári történész, Herczegh Géza jogtudós, az A. Kovács Andor-Szőllőssy Árpád közgazdász páros, illetve Sava Babic szerb irodalomtudós. Márton Áron Emlékérmet kapott Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, Cseh Tibor lapszerkesztő (Egyesült Államok), Utasi Jenő plébános (Vajdaság) és Atzél Endre budapesti jogász. A Tamási Áron Díjat Cs. Nagy Ibolyának ítélték meg könyvkiadói tevékenységéért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./2000. november 7.
Nov. 3-án, az idei Kolozsvári Zenei Ősz 2000 megnyitóján fellépett fel a marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara. /Morvay István: Kolozsvári Zenei Ősz 2000. A marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
Nov. 3-án, az idei Kolozsvári Zenei Ősz 2000 megnyitóján fellépett fel a marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara. /Morvay István: Kolozsvári Zenei Ősz 2000. A marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
Nov. 4-én a külhoni magyar állampolgárság jogintézményéről és az igénylők névjegyzékének összeállításáról tartott tájékoztatót Marosvásárhelyen a Magyarok Világszövetségének két képviselője, Borbély Imre, a Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja. Az előadók elmondták, hogy a kettős állampolgárság gondolata még 1994-ben megszületett, amikor Kolozsváron Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Pozsgay Imre és mások a határon túli magyarságnak az anyaországhoz fűződő viszonyát megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti egység megvalósításának egyetlen esélye a magyar állampolgárság kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy milyen jogosítvánnyal járna a külhoni állampolgárság, Borbély Imre elmondta: egy "legyengített erejű állampolgárság lenne", amely nem tenné lehetővé az anyaországban való letelepedést, viszont szabályozná a munkavállalás és az egészségügyi-szociális ellátás jogkörét. Ki jogosult a külhoni állampolgárságra? Aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, valamely felmenője valaha magyar állampolgár volt, az utódállamok valamelyikében született vagy felmenői innen származnak. Az RMDSZ csúcsvezetése korábban határozottan visszautasította a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket, az Operatív Tanács szeptember 26-ai döntése értelmében kénytelen-kelletlen mégis felvállalta azt. /Sz. L.: A külhoni állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./2000. november 7.
Nov. 4-én a külhoni magyar állampolgárság jogintézményéről és az igénylők névjegyzékének összeállításáról tartott tájékoztatót Marosvásárhelyen a Magyarok Világszövetségének két képviselője, Borbély Imre, a Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja. Az előadók elmondták, hogy a kettős állampolgárság gondolata még 1994-ben megszületett, amikor Kolozsváron Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Pozsgay Imre és mások a határon túli magyarságnak az anyaországhoz fűződő viszonyát megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti egység megvalósításának egyetlen esélye a magyar állampolgárság kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy milyen jogosítvánnyal járna a külhoni állampolgárság, Borbély Imre elmondta: egy "legyengített erejű állampolgárság lenne", amely nem tenné lehetővé az anyaországban való letelepedést, viszont szabályozná a munkavállalás és az egészségügyi-szociális ellátás jogkörét. Ki jogosult a külhoni állampolgárságra? Aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, valamely felmenője valaha magyar állampolgár volt, az utódállamok valamelyikében született vagy felmenői innen származnak. Az RMDSZ csúcsvezetése korábban határozottan visszautasította a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket, az Operatív Tanács szeptember 26-ai döntése értelmében kénytelen-kelletlen mégis felvállalta azt. /Sz. L.: A külhoni állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./2000. november 7.
Egyre erőteljesebb mozdulatokkal kaszálnak a népszolgálatot végző erdélyi magyarok között a Has, Nemiség és Karrier bálványimádó prófétái - állapította meg Szabó Csaba. Hagyjuk a népszolgálatot, feledjük az Erdélyre annyira jellemző család- és egyházcentrikus gondolkodásmódot, ingyen semmit ne csináljunk... E térítők zöme Magyarországról érkezett. - 1997 volt az az év, amikor először hallottam az egyik erdélyi jövőépítő egyházi értelmiségi szájából azt, hogy már csak komoly nehézségek árán lehet ötven olyan erdélyi magyar értelmiségit találni, akikre a népszolgálat - azaz közösségi szervezés - terén számítani lehet. -1998-ban már nem volt ritka jelenség Erdélyben, ha valakit megmosolyogtak azért, ha egy szórványmagyar közösségért képes volt hét végéjét feláldozni. - A "bazmegirodalom" forradalmának kitörése után, 1998-ban jött például divatba az, hogy az anyanyelv már nem az erdélyi magyarok egyik legféltettebb kincse, hanem egy tantárgy - olyan mint a fizika. - S ha leomlik a schengeni fal, és megindul munkát keresni odaát az erdélyi magyar fiatalok áradata, a magyar államiság valódi ezeréves megtestesítője teljesen el fogja veszíteni azokat az értékeit, amelyek annyira megkülönböztették az évszázadok alatt az örökösen török foglalta, immár NATO-tag Magyarországtól: nyelvét, függetlenségét, józanságát - hazáját. /Szabó Csaba: Zsibongó erdélyi prófétabörze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
Egyre erőteljesebb mozdulatokkal kaszálnak a népszolgálatot végző erdélyi magyarok között a Has, Nemiség és Karrier bálványimádó prófétái - állapította meg Szabó Csaba. Hagyjuk a népszolgálatot, feledjük az Erdélyre annyira jellemző család- és egyházcentrikus gondolkodásmódot, ingyen semmit ne csináljunk... E térítők zöme Magyarországról érkezett. - 1997 volt az az év, amikor először hallottam az egyik erdélyi jövőépítő egyházi értelmiségi szájából azt, hogy már csak komoly nehézségek árán lehet ötven olyan erdélyi magyar értelmiségit találni, akikre a népszolgálat - azaz közösségi szervezés - terén számítani lehet. -1998-ban már nem volt ritka jelenség Erdélyben, ha valakit megmosolyogtak azért, ha egy szórványmagyar közösségért képes volt hét végéjét feláldozni. - A "bazmegirodalom" forradalmának kitörése után, 1998-ban jött például divatba az, hogy az anyanyelv már nem az erdélyi magyarok egyik legféltettebb kincse, hanem egy tantárgy - olyan mint a fizika. - S ha leomlik a schengeni fal, és megindul munkát keresni odaát az erdélyi magyar fiatalok áradata, a magyar államiság valódi ezeréves megtestesítője teljesen el fogja veszíteni azokat az értékeit, amelyek annyira megkülönböztették az évszázadok alatt az örökösen török foglalta, immár NATO-tag Magyarországtól: nyelvét, függetlenségét, józanságát - hazáját. /Szabó Csaba: Zsibongó erdélyi prófétabörze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
A kolozsvári Unitárius Kollégium nov. 9-12. között első ízben rendezi meg a kollégiumi napokat. Popa Márta igazgató elmondta, hogy a hét éve újraindult a kollégium az általa képviselt lelkiséget mutatja be. A kollégiumi napok keretében tudományos dolgozatok bemutatását, kulturális és sportrendezvényeket, vetélkedőket terveznek. Nov. 9-én az emléktábla-avatás után nyílik Felházi Ágnes véndiák képkiállítása. Az iskolatörténeti kiállítást az Unitárius Kollégium évkönyvének bemutatása előzi meg. Nov. 11-én emlékzarándoklatra indulnak Dévára, Dávid Ferenc raboskodásának helyére. /Szabó Csaba: Hagyományt teremt az Unitárius Kollégium.Megrendezik az I. kollégiumi napokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
A kolozsvári Unitárius Kollégium nov. 9-12. között első ízben rendezi meg a kollégiumi napokat. Popa Márta igazgató elmondta, hogy a hét éve újraindult a kollégium az általa képviselt lelkiséget mutatja be. A kollégiumi napok keretében tudományos dolgozatok bemutatását, kulturális és sportrendezvényeket, vetélkedőket terveznek. Nov. 9-én az emléktábla-avatás után nyílik Felházi Ágnes véndiák képkiállítása. Az iskolatörténeti kiállítást az Unitárius Kollégium évkönyvének bemutatása előzi meg. Nov. 11-én emlékzarándoklatra indulnak Dévára, Dávid Ferenc raboskodásának helyére. /Szabó Csaba: Hagyományt teremt az Unitárius Kollégium.Megrendezik az I. kollégiumi napokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 7.
A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./2000. november 7.
A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./2000. november 8.
Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
A rendszerváltás után minden parlamenti választás előtt megjelent (valahol) az RMDSZ-szel szemben "alternatívát" kínáló liberális színezetű, vagy éppenséggel vitézkötéses magyar párt. Rendeltetése: megosztani a hazai magyarságot, hogy lehetőleg minél kevesebb szavazat jusson az RMDSZ-nek. Valakik a háttérből "létrehozzák" és pénzelik ezeket a kizárólag választási időszakokra alakult magyar pártokat. Vannak magyar nemzetiségű képviselő- és szenátorjelöltjeik román pártoknak is. A magyarbarátsággal nem vádolható Nagy-Románia Párt - a Corneliu Vadim Tudor szenátor úré - egyik vezető politikusa, Iuliu Furo szenátor úr - szintén magyar származású. Eszünkben sincs azonban bármit is szemére vetni Furo szenátor úrnak, vagy a liberális, esetleg más román pártok színeiben fellépő magyar, vagy magyar származású politikusoknak. Ők ugyanis alapvető emberi jogukkal élve, meggyőződésüket követik. Ezzel szemben az "alternatív"-nak szánt magyar pártok bábfigurái nagyon jól tudják, hogy bármit is tennének - nem érhetik el a parlamentbe való bejutás küszöbét. Pártjuk - ezúttal a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - nem képviselőket akar küldeni a parlamentbe, hanem minél több RMDSZ-képviselőt szeretne kiszorítani onnan, szavazatokat hódítva el az RMDSZ-től. Vajon melyik hazai politikai párt vagy formáció pénzeli őket? - A választásokon az RMDSZ "alternatívájaként" induló párt-pártok úgynevezett magyar politikusai: gyászmagyarok. /Fodor Sándor: Gyászmagyarok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
A rendszerváltás után minden parlamenti választás előtt megjelent (valahol) az RMDSZ-szel szemben "alternatívát" kínáló liberális színezetű, vagy éppenséggel vitézkötéses magyar párt. Rendeltetése: megosztani a hazai magyarságot, hogy lehetőleg minél kevesebb szavazat jusson az RMDSZ-nek. Valakik a háttérből "létrehozzák" és pénzelik ezeket a kizárólag választási időszakokra alakult magyar pártokat. Vannak magyar nemzetiségű képviselő- és szenátorjelöltjeik román pártoknak is. A magyarbarátsággal nem vádolható Nagy-Románia Párt - a Corneliu Vadim Tudor szenátor úré - egyik vezető politikusa, Iuliu Furo szenátor úr - szintén magyar származású. Eszünkben sincs azonban bármit is szemére vetni Furo szenátor úrnak, vagy a liberális, esetleg más román pártok színeiben fellépő magyar, vagy magyar származású politikusoknak. Ők ugyanis alapvető emberi jogukkal élve, meggyőződésüket követik. Ezzel szemben az "alternatív"-nak szánt magyar pártok bábfigurái nagyon jól tudják, hogy bármit is tennének - nem érhetik el a parlamentbe való bejutás küszöbét. Pártjuk - ezúttal a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - nem képviselőket akar küldeni a parlamentbe, hanem minél több RMDSZ-képviselőt szeretne kiszorítani onnan, szavazatokat hódítva el az RMDSZ-től. Vajon melyik hazai politikai párt vagy formáció pénzeli őket? - A választásokon az RMDSZ "alternatívájaként" induló párt-pártok úgynevezett magyar politikusai: gyászmagyarok. /Fodor Sándor: Gyászmagyarok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2000. november 8.
Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2000. november 8.
Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./2000. november 8.
Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./2000. november 8.
A múlt hét végén negyedik alkalommal tartották meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivált. A Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által megrendezett seregszemlén nyolc táncegyüttes és számos népdalénekes vett részt. Dinnyés József budapesti vendég és egy szlovák társa csak emelte a fesztivál rangját. Külön színfoltot jelentett Harangozó Imre, az Ipoly Arnold Népfőiskola előadó tanárának előadása a mezőségi népdalokról. A fesztivál fénypontja ezúttal is az adatközlők gálaelőadása volt, amelyre több mint négyszázan gyűltek össze a főtéri kultúrház nagytermében. Színpadra léptek az ördöngösfüzesi, bonchidai, visai, feketelaki, magyarszováti, mezőkeszűi, csabai és tolvajkötkei táncosok. /Erkedi Csaba: Jól sikerült a mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 8.
A múlt hét végén negyedik alkalommal tartották meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivált. A Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által megrendezett seregszemlén nyolc táncegyüttes és számos népdalénekes vett részt. Dinnyés József budapesti vendég és egy szlovák társa csak emelte a fesztivál rangját. Külön színfoltot jelentett Harangozó Imre, az Ipoly Arnold Népfőiskola előadó tanárának előadása a mezőségi népdalokról. A fesztivál fénypontja ezúttal is az adatközlők gálaelőadása volt, amelyre több mint négyszázan gyűltek össze a főtéri kultúrház nagytermében. Színpadra léptek az ördöngösfüzesi, bonchidai, visai, feketelaki, magyarszováti, mezőkeszűi, csabai és tolvajkötkei táncosok. /Erkedi Csaba: Jól sikerült a mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./