udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 6331-6360 | 6361-6390 | 6391-6420 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. november 8.
Nov. 7-én Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatón beszélgettek a Krónika /Kolozsvár/ erdélyi magyar közéleti napilap elmúlt évi eredményeiről és jövőbeli terveiről, a kiadvány egyéves születésnapja alkalmából. Nov. 8-án a napilap csíkszeredai képviseleténél találkoznak a szerkesztőség és a kiadó vezetői az újságírókkal. /Egyéves a Krónika. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./2000. november 8.
Nov. 7-én Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatón beszélgettek a Krónika /Kolozsvár/ erdélyi magyar közéleti napilap elmúlt évi eredményeiről és jövőbeli terveiről, a kiadvány egyéves születésnapja alkalmából. Nov. 8-án a napilap csíkszeredai képviseleténél találkoznak a szerkesztőség és a kiadó vezetői az újságírókkal. /Egyéves a Krónika. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./2000. november 9.
Ion Iliescu kijelentette: arra, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusában a magyarok kisebbségben vannak, az lehetne a megoldás, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából álljon. Dr. Kása Zoltán rektor-helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: az egyetem tavasszal elfogadta a chartát, amely nem tartalmaz ilyen kitételeket. Ahhoz, hogy ezt a szenátus módosítsa, újra kellene tárgyalni a chartát, amihez minisztériumi utasításra lenne szükség. Amennyiben megvalósulna, hogy külön magyar karok létesüljenek /ezt javasolták, de az egyetem szenátusa nem fogadta el/, akkor a magyar oktatást érintő kérdésekben ők dönthetnénk, és ez mindenképpen pozitív döntés lenne. Jelenleg a szenátus leszavazhatja a magyar javaslatokat, ahogyan ez megtörtént több ízben. - Ion Iliescu azon javaslata, hogy az egyetem rektori tisztét - egymást felváltva - román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be, nem reális: A BBTE jelenlegi szabályzata szerint a rektorjelölt pályázik, és a szenátus megszavazza, vagy elutasítja. /Kása: Iliescu kijelentései megalapozatlanok. A karok bevételei szerint fizetik a BBTE tanárait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2000. november 9.
Ion Iliescu kijelentette: arra, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusában a magyarok kisebbségben vannak, az lehetne a megoldás, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából álljon. Dr. Kása Zoltán rektor-helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: az egyetem tavasszal elfogadta a chartát, amely nem tartalmaz ilyen kitételeket. Ahhoz, hogy ezt a szenátus módosítsa, újra kellene tárgyalni a chartát, amihez minisztériumi utasításra lenne szükség. Amennyiben megvalósulna, hogy külön magyar karok létesüljenek /ezt javasolták, de az egyetem szenátusa nem fogadta el/, akkor a magyar oktatást érintő kérdésekben ők dönthetnénk, és ez mindenképpen pozitív döntés lenne. Jelenleg a szenátus leszavazhatja a magyar javaslatokat, ahogyan ez megtörtént több ízben. - Ion Iliescu azon javaslata, hogy az egyetem rektori tisztét - egymást felváltva - román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be, nem reális: A BBTE jelenlegi szabályzata szerint a rektorjelölt pályázik, és a szenátus megszavazza, vagy elutasítja. /Kása: Iliescu kijelentései megalapozatlanok. A karok bevételei szerint fizetik a BBTE tanárait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2000. november 9.
Markó Béla szövetségi elnök a vele készült interjúban cáfolta, hogy javasolták volna: az RMDSZ vonja vissza Frunda György jelölését. Ez csak román nyelvű sajtóban elterjedt álhír, hogy a koalíciós partnerek felkérték őt a jelölés visszavonására. Iliescu pártjával /PDSR/ való esetleges együttműködésről elmondta: "Egyelőre két akadálya van az együttműködésnek: az egyik a múlt, a másik a jelen. Gondolok itt a PDSR-nek az 1990 és 1996 közötti szereplésére, Iliescu viszonyulására a magyar kérdéshez - mindezt nekik kellene rendezniük. Ők nagyon sokat ártottak '90 és '96 között a magyarságnak, s mi ezen nem tudjuk túltenni magunkat." Továbbá egyelőre nincs olyan programjuk, amelyre alapozni lehetne az együttműködést. Az RMDSZ koalícióra lépése esetén alapfeltétel az önálló magyar egyetem létrehozása, a földtörvény maradéktalan alkalmazása, az elkobzott egyházi javak kérdésének rendezése. /Markó Béla az RMDSZ-PDSR szövetségről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 9.
Markó Béla szövetségi elnök a vele készült interjúban cáfolta, hogy javasolták volna: az RMDSZ vonja vissza Frunda György jelölését. Ez csak román nyelvű sajtóban elterjedt álhír, hogy a koalíciós partnerek felkérték őt a jelölés visszavonására. Iliescu pártjával /PDSR/ való esetleges együttműködésről elmondta: "Egyelőre két akadálya van az együttműködésnek: az egyik a múlt, a másik a jelen. Gondolok itt a PDSR-nek az 1990 és 1996 közötti szereplésére, Iliescu viszonyulására a magyar kérdéshez - mindezt nekik kellene rendezniük. Ők nagyon sokat ártottak '90 és '96 között a magyarságnak, s mi ezen nem tudjuk túltenni magunkat." Továbbá egyelőre nincs olyan programjuk, amelyre alapozni lehetne az együttműködést. Az RMDSZ koalícióra lépése esetén alapfeltétel az önálló magyar egyetem létrehozása, a földtörvény maradéktalan alkalmazása, az elkobzott egyházi javak kérdésének rendezése. /Markó Béla az RMDSZ-PDSR szövetségről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2000. november 9.
Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2000. november 9.
Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2000. november 9.
Nov.7-én Kolozsváron, a Zeneakadémia stúdiótermében Sántha Huba fiatal zongorista tehetség lépett fel nagy sikerrel. Több hazai verseny első díjasa, koncertezett már hazai filharmóniákkal, és három hónapos képzésen vett részt Görögországban, ahol egyéni zongoraestet is adott. Jelenleg a főiskola V. éves hallgatója. /Kulcsár Gabriella: Appassionata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2000. november 9.
Nov.7-én Kolozsváron, a Zeneakadémia stúdiótermében Sántha Huba fiatal zongorista tehetség lépett fel nagy sikerrel. Több hazai verseny első díjasa, koncertezett már hazai filharmóniákkal, és három hónapos képzésen vett részt Görögországban, ahol egyéni zongoraestet is adott. Jelenleg a főiskola V. éves hallgatója. /Kulcsár Gabriella: Appassionata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2000. november 9.
Az Állami Magyar Opera /Kolozsvár/ Carmen-előadása nemzetközi Carmen volt: a karmester luxemburgi román, az opera rendezője ugyancsak a luxemburgi román. A két női főszerep alakítói dél-koreaiak, további énekesek a helyi Román Opera énekesei voltak, a magyar opera előadása francia nyelvű volt. /Morvay István: Nemzetközi Carmen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2000. november 9.
Az Állami Magyar Opera /Kolozsvár/ Carmen-előadása nemzetközi Carmen volt: a karmester luxemburgi román, az opera rendezője ugyancsak a luxemburgi román. A két női főszerep alakítói dél-koreaiak, további énekesek a helyi Román Opera énekesei voltak, a magyar opera előadása francia nyelvű volt. /Morvay István: Nemzetközi Carmen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2000. november 10.
Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./2000. november 10.
Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./2000. november 10.
A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2000. november 10.
A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2000. november 11.
Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Nov. 10-én Kolozsvárra látogatott Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke. Bemutatta Harc a jövővel című könyvét, majd tájékoztatót tartott. Nastase tagadta, hogy az RTDP titkos egyezséget kötött volna a Nemzeti Liberális Párttal. Óva intette azokat a befektetőket, akik most vásárolnak gyárakat, ugyanis amennyiben az RTDP hatalomra kerül, felbonthatja az általa kétesnek ítélt privatizálási szerződéseket. Hozzátette: nem természetes, hogy alig pár héttel a választások előtt a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Costin Georgescut ciprusi nagykövetté nevezzék ki. - Amennyiben kiderül, hogy egyes nagyköveteket politikai alapon neveztek ki, visszahívják őket - szögezte le. Szerinte a "sötét erők" arra törekszenek, hogy belföldön és külföldön is lejárassák az RTDP-t. Nehezményezte, hogy egyre több nyugati országokat képviselő bukaresti nagykövet jelenik meg Mugur Isarescu választási klipjeiben. Még ma felhívom James Rosapepet, és kérdőre vonom! - mondta Nastase. Megismételve az RTDP közismert álláspontját: mivel Kolozsváron már létezik egy nemzetközileg is elismert multikulturális felsőfokú oktatási intézmény, nincs szükség önálló állami magyar egyetemre. /Kiss Olivér: Visszarendeződést tervez az RTDP. Adrian Nastase kérdőre vonja az amerikai nagykövetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nov. 9-én a magyar külügyminisztériumba Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a közúti határátkelők román oldalán - előzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel - november 3-án bevezetett gépjármű-fertőtlenítésről és kérte az intézkedés mielőbbi visszavonását - tájékoztatta az MTI-t közleményben a magyar külügyi tárca. Lőrincz Csaba hangsúlyozta, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával. Kifogásolta, hogy a magyar fél nem kapott előzetesen tájékoztatást az intézkedésről. A román nagykövet, kormányának az állategészségügyről szóló 1974-es törvény alapján hozott 1999. december 2-i határozatára hivatkozott, mint a bevezetett intézkedés jogalapjára. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint a diplomata preventív jellegűnek minősítette az intézkedést, amit a Romániával szomszédos országokban rendszeres időközönként észlelt fertőző állatbetegségek távoltartásának szándékával indokolt. Úgy ítélte meg, hogy amennyiben tévedés történt, annak korrigálására rövidesen sor kerülhet Bukarestben, az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést. - Egy hete a Romániába érkező autótulajdonosokat arra kötelezik, hogy a vámnál, az ott rendelkezésre bocsátott úgynevezett fertőtlenítő anyaggal mosassák meg gépkocsijaikat, és térítsék meg az ezért kiszabott díjat. /Gépjármű-fertőtlenítés a román határon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nov. 9-én a magyar külügyminisztériumba Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a közúti határátkelők román oldalán - előzetes értesítés nélkül, egyoldalú intézkedéssel - november 3-án bevezetett gépjármű-fertőtlenítésről és kérte az intézkedés mielőbbi visszavonását - tájékoztatta az MTI-t közleményben a magyar külügyi tárca. Lőrincz Csaba hangsúlyozta, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával. Kifogásolta, hogy a magyar fél nem kapott előzetesen tájékoztatást az intézkedésről. A román nagykövet, kormányának az állategészségügyről szóló 1974-es törvény alapján hozott 1999. december 2-i határozatára hivatkozott, mint a bevezetett intézkedés jogalapjára. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint a diplomata preventív jellegűnek minősítette az intézkedést, amit a Romániával szomszédos országokban rendszeres időközönként észlelt fertőző állatbetegségek távoltartásának szándékával indokolt. Úgy ítélte meg, hogy amennyiben tévedés történt, annak korrigálására rövidesen sor kerülhet Bukarestben, az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést. - Egy hete a Romániába érkező autótulajdonosokat arra kötelezik, hogy a vámnál, az ott rendelkezésre bocsátott úgynevezett fertőtlenítő anyaggal mosassák meg gépkocsijaikat, és térítsék meg az ezért kiszabott díjat. /Gépjármű-fertőtlenítés a román határon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
A magyar és a román környezetvédelmi minisztérium közösen kér az Európai Uniótól 10 millió dollár támogatást ahhoz, hogy a Felső-Szamos és a Tisza vízgyűjtő területén lévő nyolc romániai vállalatnál környezetvédelmi beruházásokat hajtsanak végre. A gyorssegély ötletét magyar részről vetették fel az Európai Unió környezetvédelmi biztosának, aki fogékonynak mutatkozott az elképzelésre. Ezt követően nov. 9-én Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa Kolozsvárott találkozott Liliana Marával, a román környezetvédelmi minisztérium vezérigazgatójával. A két környezetvédelmi illetékes megfogalmazta a közös javaslat tervezetét, amely a két környezetvédelmi miniszter aláírásával jut majd el az Európai Unióhoz. A közös javaslatban a magyar és a román fél egyetértett abban, hogy a nyolc romániai ipari létesítmény: egy kolozsvári vállalat, a nagybányai Aurul társaság és a Remin állami bányavállalat hat cége jelenti ebben a térségben a legnagyobb környezetvédelmi veszélyt. /Közös magyar-román segítségkérés az EU-tól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
A magyar és a román környezetvédelmi minisztérium közösen kér az Európai Uniótól 10 millió dollár támogatást ahhoz, hogy a Felső-Szamos és a Tisza vízgyűjtő területén lévő nyolc romániai vállalatnál környezetvédelmi beruházásokat hajtsanak végre. A gyorssegély ötletét magyar részről vetették fel az Európai Unió környezetvédelmi biztosának, aki fogékonynak mutatkozott az elképzelésre. Ezt követően nov. 9-én Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa Kolozsvárott találkozott Liliana Marával, a román környezetvédelmi minisztérium vezérigazgatójával. A két környezetvédelmi illetékes megfogalmazta a közös javaslat tervezetét, amely a két környezetvédelmi miniszter aláírásával jut majd el az Európai Unióhoz. A közös javaslatban a magyar és a román fél egyetértett abban, hogy a nyolc romániai ipari létesítmény: egy kolozsvári vállalat, a nagybányai Aurul társaság és a Remin állami bányavállalat hat cége jelenti ebben a térségben a legnagyobb környezetvédelmi veszélyt. /Közös magyar-román segítségkérés az EU-tól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
A Kolozsváron működő Magyar Főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási vízumért fordulnak, ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarság legégetőbb problémái nem etnikai, hanem gazdasági jellegűek. A végleges kitelepedést igénylők száma elenyésző, közölte Alföldi László főkonzul, a vele készült beszélgetésben. Elsősorban munkavállalási vízumot igényelnek, hozzávetőlegesen évi 8000-t. Ehhez adódik 2000 tanulói vízum és 1500-2000 más típusú, amelybe a külföldi állampolgárok átutazási vízumától az erdélyi nagyszülők tartózkodási vízumáig sok minden besorolható. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük román is. A munkavállalók kb 5-10%-a román nemzetiségű. - Évről évre, hozzávetőlegesen 15-20%-kal növekszik a vízumforgalom. A munkavállalók zöme kényszerből megy Magyarországra, azért, hogy a saját és családja egzisztenciáját segíteni tudja. A kitelepedési mutatók nem növekedtek az utóbbi években. Nincs elvándorlási láz Erdélyből. Évente 200-250 kitelepedési kérelmet nyújtanak be. Magyarországon is benyújtható a kérelem, de ez sem haladja meg az évi 1000-1500-as átlagot. Alföldi emlékeztetett, hogy minden magyar felelős politikus kijelentette, hogy a magyar-magyar kapcsolattartást Schengen nem nehezítheti meg. - A magyar kormány álláspontja az, hogy a státustörvény, külhoni állampolgárság, kettős állampolgárság egymáshoz közel álló, de egyelőre még csak együttgondolkodásra alkalmas fogalmak. /Gál Mária: Erdélyben nincs kivándorlási láz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
A Kolozsváron működő Magyar Főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási vízumért fordulnak, ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarság legégetőbb problémái nem etnikai, hanem gazdasági jellegűek. A végleges kitelepedést igénylők száma elenyésző, közölte Alföldi László főkonzul, a vele készült beszélgetésben. Elsősorban munkavállalási vízumot igényelnek, hozzávetőlegesen évi 8000-t. Ehhez adódik 2000 tanulói vízum és 1500-2000 más típusú, amelybe a külföldi állampolgárok átutazási vízumától az erdélyi nagyszülők tartózkodási vízumáig sok minden besorolható. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük román is. A munkavállalók kb 5-10%-a román nemzetiségű. - Évről évre, hozzávetőlegesen 15-20%-kal növekszik a vízumforgalom. A munkavállalók zöme kényszerből megy Magyarországra, azért, hogy a saját és családja egzisztenciáját segíteni tudja. A kitelepedési mutatók nem növekedtek az utóbbi években. Nincs elvándorlási láz Erdélyből. Évente 200-250 kitelepedési kérelmet nyújtanak be. Magyarországon is benyújtható a kérelem, de ez sem haladja meg az évi 1000-1500-as átlagot. Alföldi emlékeztetett, hogy minden magyar felelős politikus kijelentette, hogy a magyar-magyar kapcsolattartást Schengen nem nehezítheti meg. - A magyar kormány álláspontja az, hogy a státustörvény, külhoni állampolgárság, kettős állampolgárság egymáshoz közel álló, de egyelőre még csak együttgondolkodásra alkalmas fogalmak. /Gál Mária: Erdélyben nincs kivándorlási láz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
A nemzeti kisebbségek hozzájárulása a romániai kulturális örökséghez címmel tartanak tanácskozást november 10-12-én Kolozsváron a Napoca Szállóban. A rendezvény szervezői a Proiecte Rome Etno-Culturale Szervezet (OPRE) és az Országos Interetnikai Központ, a szeminárium támogatói a kormány Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztálya, illetve az Etnokulturális Tartalék- és Különbözőségkutató Központ. Tegnap a megnyitón részt vettek Rodica Precupet és Marius Jitea (az Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály részéről), Ionut Anghel (OPRE), más, a témában ismert és elismert személyiségek. A Szabadságnak Ionut Anghel elmondta: a rendezvénysorozat első állomása Kolozsvár, az országban több hasonló tanácskozást fognak tartani. A tanácskozáson sorra bemutatkoznak a romániai albánok, örmények, bolgárok, horvátok, görögök, zsidók, németek, magyarok, olaszok, lengyelek, romák, lipovánok, szerbek, szlovákok, csehek, tatárok, törökök és ukránok kulturális-érdekvédelmi szervezetei. Valamennyien rendelkeznek eredményekkel, melyek többé-kevésbé eltérőek egymástól, azonban a cél közös: kiharcolni és elmélyíteni a szülőföldön való megmaradáshoz szükséges feltételeket ebben a történelem során sokféle vihartól vert országban. /Nemzeti kisebbségvédelmi konferencia Kolozsváron.. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
A nemzeti kisebbségek hozzájárulása a romániai kulturális örökséghez címmel tartanak tanácskozást november 10-12-én Kolozsváron a Napoca Szállóban. A rendezvény szervezői a Proiecte Rome Etno-Culturale Szervezet (OPRE) és az Országos Interetnikai Központ, a szeminárium támogatói a kormány Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztálya, illetve az Etnokulturális Tartalék- és Különbözőségkutató Központ. Tegnap a megnyitón részt vettek Rodica Precupet és Marius Jitea (az Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály részéről), Ionut Anghel (OPRE), más, a témában ismert és elismert személyiségek. A Szabadságnak Ionut Anghel elmondta: a rendezvénysorozat első állomása Kolozsvár, az országban több hasonló tanácskozást fognak tartani. A tanácskozáson sorra bemutatkoznak a romániai albánok, örmények, bolgárok, horvátok, görögök, zsidók, németek, magyarok, olaszok, lengyelek, romák, lipovánok, szerbek, szlovákok, csehek, tatárok, törökök és ukránok kulturális-érdekvédelmi szervezetei. Valamennyien rendelkeznek eredményekkel, melyek többé-kevésbé eltérőek egymástól, azonban a cél közös: kiharcolni és elmélyíteni a szülőföldön való megmaradáshoz szükséges feltételeket ebben a történelem során sokféle vihartól vert országban. /Nemzeti kisebbségvédelmi konferencia Kolozsváron.. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Az ötvenöt éves dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatója, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alapítója, első elnöke huszonöt éve a számítástechnika területén dolgozik. 1994-ben beindították Erdélyben a magyarországi Gábor Dénes Műszaki Főiskola távoktatásos informatikusképzését. A magyar oktatók először idegenkedtek a távoktatástól. Jelenleg hét erdélyi városban folyik a főiskola távoktatása. A hallgató lakóhelyén megkapja a csomagot /tankönyvet, CD-lemezeket/. A tankönyvekkel szakkönyvekhez jutnak a hallgatók. /Bakk Miklós: Beszélgetés dr. Selinger Sándorral, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatójával. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./2000. november 11.
Az ötvenöt éves dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatója, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alapítója, első elnöke huszonöt éve a számítástechnika területén dolgozik. 1994-ben beindították Erdélyben a magyarországi Gábor Dénes Műszaki Főiskola távoktatásos informatikusképzését. A magyar oktatók először idegenkedtek a távoktatástól. Jelenleg hét erdélyi városban folyik a főiskola távoktatása. A hallgató lakóhelyén megkapja a csomagot /tankönyvet, CD-lemezeket/. A tankönyvekkel szakkönyvekhez jutnak a hallgatók. /Bakk Miklós: Beszélgetés dr. Selinger Sándorral, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatójával. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./