Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1591 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1591-1591

Helymutató: Kovászna megye

2001. november 24.

Nov. 23-án Corneliu V. Tudor felszólalásával kezdődött el a Nagy-Románia Párt (NRP) két napig tartó kongresszusa. Az NRP kongresszusán a parlamenti pártok egyetlen képviselője sem jelent meg, jóllehet mindegyikük meghívást kapott. Jelen voltak azonban Irak, Irán, Nigéria, Kuba, Korea, Kína, Svédország és Kanada romániai nagykövetségeinek képviselői. Tudor, az NRP elnöke ismét megragadta az alkalmat, hogy kérje - a szerinte - "terrorista szervezetnek", az RMDSZ-nek törvényen kívüli helyezését és Miron Cozma bányászvezér szabadlábra helyezését. A kongresszuson jelen volt a párt főtitkára, Gheorghe Funar is, aki ez alkalommal bemutatta Az RMDSZ fekete könyvét, és rámutatott arra, hogy a NRP új eszközökkel kellene hogy szembeszálljon az RMDSZ-szel. Így a párt bizalmatlansági indítványt nyújthatna be a képviselőházba, a Kovászna és Hargita megyei románok helyzetét illetően, valamint olyan határozatok meghozatalát mozdíthatná elő, amely a románellenes szervezetek tulajdonában levő fegyverek és lőszerek begyűjtésére vonatkozna. Végül Funar polgármester a kormánypárthoz szóló felhívás megszerkesztését helyezte kilátásba, amelyen felszólítanák a kormánypártot, hogy bontsa fel az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződést. /Kongresszust tart a Nagy-Románia Párt. Távolmaradtak a parlamenti pártok képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2001. november 24.

A Román Humanista Párt felszólította az RMDSZ-t, hogy a parlament és a kormány tagjai előtt ismertesse a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Hargita és Kovászna megyéről készült jelentésével kapcsolatos ellenérveit. /Magyarázatot kérnek Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2001. november 26.

Nov. 24-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott: Hargita és Kovászna megyében 2001 elejéig "voltak gondok", de az új kormány hivatalba lépését követően mindent megtettek az állam fennhatóságának és befolyásának növelésére. Cozmanca kifejtette: mihelyt megtörtént a hatalomváltás, a "kérdést" kézbe vették, és nagy mértében sikerült helyreállítani a román állam fennhatóságát a két székely megyében. A miniszter szerint akadnak még megoldatlan kérdések. Példaként a két megyéből távozott románok helyzetét említette. Hozzátette: a "hiteles és felelősségteljes" kormányzás érdekében intézkedéseket Maros megyében is hoztak. - Felléptünk a prefektúrák vezetősége, az itteni személyzet, illetve a magyar többségű városi tanácsok esetében. Az üléseket például nem tarthatják többé magyar nyelven anélkül, hogy ne biztosítsák a fordítást, és az iratokat ne román nyelven állítsák össze - fogalmazott a közigazgatási miniszter. Markó Béla RMDSZ-elnök nov. 25-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a fentihez hasonló kijelentések, a magyarságot érő ismétlődő támadások, a Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek tudhatók be. /Magyarázkodás Har-Kov ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2001. november 27.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 24-én nyilatkozatot adott ki, az RMDSZ nevében, a magyarellenesség ügyében. "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint a romániai magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezete, egyre nagyobb aggodalommal figyeli az utóbbi időben a közéletben eluralkodó magyarellenes megnyilvánulásokat. Ennek egyfajta összegezése a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése, amely teljes egészében ellentmond annak, amit felelős román politikusok itthon és külföldön hivatalos álláspontként hirdetnek. Ez a dokumentum ugyanis az országot instabilnak mutatja be, megkérdőjelezi a magyar közösség jogos törekvéseit és a nemzetbiztonságot fenyegető etnikai konfliktusok veszélyét idézi fel. Veszélyforrásnak tűnteti fel az anyanyelvű oktatást, a nyilvános anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű tájékozódást, sőt, még a vállalkozást és tulajdonszerzést is, ha ezáltal magyar nemzetiségű személyek gyarapodnak. Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló - és mellesleg minden parlamenti eljárási szabályt súlyosan megszegő - jelentés tulajdonképpen nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít leplezetlenül. Mindeddig azt reméltük, hogy az RMDSZ-szel való kormánypárti együttműködés nemzetközi síkon is elismert gyakorlata hozzájárul a bizalmatlanság feloldásához, és a kölcsönös bizalomra ép1tve, közösen a huszonegyedik századi fejlődés főáramába segíthetjük Romániát., hogy megtalálja helyét a demokratikus értékekre alapozott egységes Európában. Ennek a politikai döntésnek számunkra és az egész ország számára is fontos eredményei születtek az elmúlt hónapokban. Az RMDSZ támogatásával elfogadott reformintézkedések, a tulajdonviszonyokat rendező jogszabályok, a helyi közigazgatás reformjának folytatása, a kisebbségek jogállásával kapcsolatos kormányzati intézkedések egyértelműen beilleszkednek Románia integrációs törekvéseibe. Mindezeket az eredményeket ássák alá az elmúlt hetek fejleményei. Úgy ítéljük meg, hogy az éppen mostanság tízéves "Hargita-Kovászna jelentés" szándékai elevenedtek meg, és akik ezekkel az eszközökkel élnek egyidejűleg akarják a magyar közösség jogos igényeit elfojtani, és az egyébként is lassú általános reformfolyamatot visszafordítani. Ezt észre nem venni végzetes történelmi rövidlátás. A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság jelentése tényekkel alá nem támasztott hazug rágalmak sorozata, amely a többségben magyarok által lakott megyéket idegen testként kezeli. Ezt a példátlan támadást többek közt azért sem tekinthetjük elszigetelt esetnek, mert jól beilleszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt hasonló megnyilatkozások sorába, akár a tankönyvek, akár a csángók anyanyelvtanulási törekvései szolgáltak ezek ürügyéül. Sajnálattal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy a magyarellenes kampány a demokratikus ellenzék pártjaiban is támogatókra talált, veszélybe sodorva azokat az elvi-eszmei értékeket, amelyeket négy év közös kormányzása alatt teremtettünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is meggyőződése, hogy többég és kisebbség harmonikus együttélése a belső és egyúttal a nemzetközi stabilitás fontos eleme. Szövetségünk nem mond le a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek következetes képviseletéről. Céljaink nyilvánosak és változatlanok: kivívni a magyar nemzeti közösség szülőföldön való magmaradását biztosító jogi és politikai feltételeket. Nem tántoríthat el ettől semmiféle magyarellenes hangulatkeltés, mert törekvéseink jogosak, és minden tekintetben összhangban állnak a mai Európa eszmeiségével, a jogállamiság követelményeivel, Románia alapvető és hosszú távú érdekeivel. Az ország integrációs esélyeit kihasználni csak egyértelmű programmal, csak félreérthetetlen európai irányultsággal lehetséges, és erre nem alkalmas az olyan kétarcú politika, amely nem képes fékentartani saját visszahúzó erőit. Éppen ezért határozott állásfoglalást várunk el minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a miniszterelnöktől. A parlamenti pártoktól, egyértelmű jelzést az egész társadalom számára, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /Nyilatkozat magyarellenesség tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2001. november 27.

Adrian Nastase miniszterelnök pontosítást kért a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), hogy valóban megsértik-e az ország törvényeit Hargita és Kovászna megyében - jelezte nov. 26-án Octav Cozminca közigazgatási miniszter. Cozminca hozzátette: jelenleg nincsenek olyan jelzések, hogy ebben a két megyében megsértenék a törvényeket. Mint mondta, "bizonyos területeken az elmúlt évig csorbult az állam hatalma, de ez a helyzet már rendeződik". Rus belügyminiszter feltehetően magyarázatot ad majd a kormánynak is. A miniszter közölte, hogy Hargita és Kovászna helyzetéről a miniszterelnök december második felében szól majd a parlamentben. - Az RMDSZ határozottan elítélte a magyarellenes támadást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló jelentése leplezetlenül nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít. Az RMDSZ határozott állásfoglalást, egyértelmű jelzést kért minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a parlamenti pártoktól, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /A kormányfő pontosítást kér. A "helyzet" már rendeződik? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2001. november 27.

2001. november 28.

A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. november 28.

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke levélben meghívta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyi kirendeltség-vezetőjét az önkormányzat nov. 27-i ülésére, arra kérve, hogy tájékoztassa a megye választott vezetőtestületének tagjait az utóbbi időben felelős állami tisztségviselők nyilatkozataiban elhangzott és Kovászna megyét is érintő, az állami hatalom csorbulását érintő kérdésekről. Azonban csak egy levél érkezett, amelyben a hivatal vezetője kiemelte: nem tartozik illetékességéhez e kérdésről nyilatkozni. Kiss Jenő, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kérte, vegyék fel az ülés napirendjére a "különfélék"-et, amelyben értesüléseink szerint a megyei tanácsnak a kérdéssel összefüggő állásfoglalás elfogadását javasolja. /(Flóra Gábor): Jelenlét helyett levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2001. november 28.

Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke hevesen bírálta a hírszerző szolgálat jelentését. Veszélyben van a PSD-RMDSZ együttműködés folytatása - jelentette ki. Kelemen Hunor képviselő Csíkszeredában tartott tájékoztatóján hozta nyilvánosságra az RMDSZ álláspontját a titkosszolgálatnak /SRI/ a Székelyföldet érintő jelentésével kapcsolatban. Szerinte a dokumentum a SRI konzervatív erőinek a műve, amelyeknek nem áll érdekükben sem a nemzetiségek közötti párbeszéd folytatása, sem az ország euroatlanti integrációja. "Ez a támadás, amelyet nem csak a székelyföldi, hanem az egész magyar közösség ellen intéztek, megalapozatlan és veszélyes" - fogalmazott Kelemen. A SRI-jelentés megállapításai valótlanok, konkrétumokkal nem igazolhatóak. Az RMDSZ fontolgatja annak a lehetőségét, hogy felkérje az Európa Tanácsot a két megye monitorizálására. A kialakult helyzet tisztázása érdekében várják az államfő, a miniszterelnök és a kormányzó párt mihamarabbi, világos és határozott állásfoglalását. - Horia Grama, Kovászna megye prefektusa a Krónika kérdésére úgy értékelte, az általa vezetett intézmény hatalmát és tekintélyét is megerősítette az elmúlt időszakban. A prefektusnak ezért az a véleménye, a SRI által nyilvánosságra hozott jelentés nem vonatkozik a prefektúrára, de úgy látja, más központosítás alól kikerült megyei intézményre sem, mert jelentősen javult tevékenységük, és nőtt tekintélyük. Kifogást egyedül a tanfelügyelőség ellen fogalmazott meg Grama, a tankönyvbotrányra és a képességvizsgák nagyon gyenge eredményeire hivatkozva, valamint arra, hogy meglátása szerint Keresztély Irma főtanfelügyelő nem hajtotta végre elég gyorsan és határozottan a szaktárcától érkező utasításokat. /Rédai Attila: Veszélyben a paktum? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2001. november 28.

Nov. 23-án Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai címmel szervezett tanácskozást a Szováta kerületi RMDSZ szervezet, amelyen Asztalos Ferenc és Makkai Gergely parlamenti képviselők, a megyei tanfelügyelőség tisztségviselői és tanfelügyelők, valamint környékbeli iskolaigazgatók, polgármesterek, pedagógusok vettek részt. Asztalos Ferenc, aki a parlament tanügyi bizottságában képviseli évek óta az RMDSZ-t, ecsetelte azt a küzdelmet, amit minden kicsi eredményért meg kell vívniok. A képviselő kitért a Kovászna megyei konfliktusra, a kommunista rendszerre jellemző kommandószerű, a megfélemlítést célzó ellenőrzésekre, valamint a csángó gyermekek magyar oktatása körül kirobbant viszályra, ennek nyomán az RMDSZ részéről tett intézkedésekre. A szakminiszterrel kötött megegyezés alapján létrehozott bizottság előteremti a szükséges összegeket a magyar nyelvű oktatásban jelentkező nagyméretű tankönyvhiány orvoslására, s újabb bizottság vizsgálja ki a Bákó megyében kialakult helyzetet. - Kiderült, hogy sem az iskolák, sem az önkormányzatok nem voltak kellőképpen felkészülve erre a váltásra, amely révén az épületek, illetve a tanerők bérezése a helyhatóságokhoz került. Mivel a tanerők fizetése a helyi költségvetés tételeként nagy összeget képvisel, a helyi tanácsok sok településen úgy döntöttek, hogy több pénz nem jár az iskoláknak. - A román és magyar szakos tanárok hiánya évről évre aggasztóbbá válik. - Egy beszédes adat: míg az 1989-90-es tanévben 231.893 diák tanult a romániai iskolák, óvodák magyar tagozatán, ez a szám jelenleg 187.140. /(bodolai): Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2001. november 29.

Álproblémának minősítette Adrian Nastase miniszterelnök nov. 27-én azt a vitát, amely a román államhatalom Hargita és Kovászna megyében történt állítólagos meggyengüléséről folyik Romániában. Egyúttal arra figyelmeztette a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/: ha olyan információi vannak, hogy valahol megsértik a törvényt, akkor kötelessége az illetékes ügyészséghez fordulni. Nastase "politikai csapdának" minősítette az ellenzéki pártoknak azt a szándékát, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt kívánnak beterjeszteni Hargita és Kovászna miatt a törvényhozásban. A kormány azonban nem sétál bele abba a kelepcébe, hogy álvitákba kezdjen az állam tekintélyéről - mondta. /Politikai csapda az NLP indítványa. Nastase: A kormány nem kíván besétálni a kelepcébe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2001. november 29.

A Kovászna Megyei Tanács elnöke, Demeter János, valamint az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Albert Álmos nyílt levelet intézett a megye néhány román politikusához és a román civil társadalom több vezető egyéniségéhez. A nyílt levélben arra kérték honfitársaikat, a sajtóban nyilvánítsák ki álláspontjukat a Hargita és Kovászna megyében uralkodó helyzetről szóló titkosszolgálati beszámolóval kapcsolatban. Az RMDSZ választ vár többek között Adrian Casuneanu szociáldemokrata párti képviselőtől, Horia Grama prefektustól, Gheorghe Tatutól, Kovászna megye volt prefektusától, Laurentiu Stamatescutól, a Kovászna megyei titkosszolgálat vezetőjétől, megyei és helyi tanácsosoktól, lelkészektől, a közintézmények helyi vezetőitől, valamint a helyi román sajtó vezető munkatársaitól. /Székelyföldi románok véleményét kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2001. november 29.

Az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője, Verestóy Attila arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságot, hogy javítsák ki a bizottság elnökének, Ion Stannak a jelentését a Hargita és Kovászna megyékben uralkodó helyzetről. Verestóy részt vett a bizottság székelyföldi látogatásában, ahol a titkosszolgálat munkatársai azt nyilatkozták, a kisebbségek tevékenysége nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot, csupán egyéni kivételekről van szó, amelyet ellenőrzés alatt tartanak. Az RMDSZ-politikus azt is elmondta, hogy amennyiben a bizottság elnöke ismerné Románia Nemzetbiztonsági Stratégiáját, tudná, hogy az anyanyelven való tanulás, a nemzeti identitástudat megőrzését szolgáló állami intézkedések, valamint a helyi hatóságok közötti együttműködés nemzeti érdek, és korántsem kockázati tényező. Verestóy szerint itt az ideje annak, hogy a nemzetiségi kérdés megszűnjön a politikai harc eszközének lenni. - A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ vezetősége a jövő héten közös tárgyalást kíván folytatni a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottsága elnökének nyilatkozata elemzésére. Verestóy elmondta, az RMDSZ a beszámoló korrigálását várja el a szociáldemokratáktól. Kár volna, hogy az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt két külön táborban ébredjen fel, egy ilyen helyzet ugyanis parlamenti és kormányzati egyensúlyvesztéshez vezetne. /RMDSZ-SZDP egyeztetés Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2001. november 30.

Ion Iliescu államfő szerint "túlzó nyilatkozatok" hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. Az elnök a balti államokban tett körútjáról hazatérve nyilatkozott Bukarestben újságíróknak. Iliescu úgy fogalmazott, hogy mindkét fél részéről hangzottak el kellően vissza nem fogott nyilatkozatok. Hangsúlyozta, Hargita és Kovászna megyében nem lehet etnikai konfliktusról beszélni, "az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavarják a kedélyeket". Az államfő a múlt hét elején még úgy vélekedett: megalapozottnak lehet tekinteni azoknak a véleményét, akik a Hargita és Kovászna megyékben tapasztalt helyzetre vonatkozóan arra figyelmeztettek, hogy a két megyében az etnikai szempontok olykor túlsúlyba kerülnek a román törvények értelmezésében és végrehajtásában. /Az államfő visszakozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2001. november 30.

Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2001. november 30.

Verestóy Attila szenátorral készített interjút a Romániai Magyar Szó. Miközben Verestóy a szenátusi küldöttséggel távolkeleti úton járt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, amelynek Verestóy is tagja, olyan jelentést ismertetett sajtóértekezleten, mely szerint Hargita és Kovászna megyékben veszélybe került az államiság. Ugyanakkor szülővárosában, Székelyudvarhelyen az UPE fórumot szervezett az RMDSZ helyi, de lényegében országos vezetősége ellen. Miközben szenátus elnöke, a felsőház küldöttsége a világ egyik távoli táján azt erősítette, hogy Romániában nagy méretű a reformok útján az előbbre lépés, hogy gazdasági stabilitás tapasztalható, az európai jog- és értékrend van kialakulóban, ezalatt "idehaza botcsinálta politikusok azt a látszatot próbálták kelteni, ami senkinek sem jó." - Verestóy magyarázkodott: a titkosszolgálatot felügyelő bizottság megvitatta ezt a dokumentumot, de nem az ő jelenlétében. Verestóy amint hazaért, azonnal elmondta, hogy a bizottság feladata nem egyéb, mint a SRI tevékenységének felügyelete. Verestóy rámutatott: az úgynevezett jelentés a 18. oldalától kezdődően csúsztatás, elsősorban azért, mert a bizottság ebben az ügyben meghaladta hatáskörét. Verestóy javasolta, hogy ezt a néhány oldalt fogalmazzák újra, a valóságnak megfelelően. Az újságíró közbevezette: Stan, a bizottság elnöke kitart véleménye mellett. Verestóy szerint Stan állításai, amelyeket közzétett, nem többek fikcióknál. Az újságíró emlékeztetett: Iliescu államfő sem mondott sokkal mást, mint Stan. Verestóy ezt is megmagyarázta: "Az elnök és mások kijelentései egy politikai játék építőkockái." Hozzátette: Amik viszont fontosak, azok a politikai dokumentumok, köztük a nemzetbiztonsági stratégia, amelyet a Legfelső Védelmi Tanács fogadott el, és amelynek sajnos homlokegyenest ellentmond egy másik, az amelyet az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság közzétett. Európa mindkettőt nagy figyelemmel olvassa, tanulmányozza egyébként. - A Székelyudvarhelyen lezajlott tüntetésről a szenátor azt állította: a négyszáz tüntető felét nagy távolságról autóbusszal szállították a helyszínre, ami valami olyasféle akcióra emlékeztet, amelynek levét alaposan megittuk 1990 márciusában, hiszen akkor is valakik épp ilyen buszokkal vittek "lelkes" híveket Marosvásárhelyre... Verestóy leszögezte: "Nekem az az érzésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem érzi annak kellő dimenzióját, hogy mit jelent az RMDSZ egységes magyarságképviselete a romániai politikai életben. Továbbá azt sem fogja fel, hogy az RMDSZ nem lehet és nem is akar a magyarországi politikai élet tényezőjévé válni. Köztudott viszont az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök egyetlen magyar politikai erő, párt feltétel nélküli és elkötelezett híve. Amit meg is tehet magánszemélyként, de nem politikusként." /Gyarmath János: Bontsuk le a diverziót. Lássuk, mit "főztek" számunkra. Interjú Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Verestóy tehát nem lép fel a titkosszolgálatot ellenőrző bizottságban határozottan a Har-Kov jelentés ellen, továbbá magyarázatot tud adni Iliescu elnök magyarellenességének, de a székelyudvarhelyi tüntetőket és Orbán Viktor miniszterelnököt kioktatja.

2001. november 30.

Dr. Garda Dezső képviselő nov. 28-án felszólalt az ország nemzeti ünnepe alkalmával tartott ünnepi parlamenti ülésen. - Elméletileg biztosítottak számunkra bizonyos jogokat, de sajnos, nagy a szakadék az elmélet és a gyakorlat között, jelentette ki. Példaként megemlítette, hogy létezik egy törvény, amely biztosítja azt a jogot, hogy a helységnévtáblákon anyanyelven is feltüntessék a település nevét. És vannak olyan települések, ahol a polgármester nyilvánosan bejelenti, hogy nem fogja alkalmazni - és egyetlen állami hatóság sem lép közbe. Garda Dezső kitért azokra a nyilatkozatokra, hogy az államhatalom tekintélye csorbul Hargita és Kovászna megyékben. Érdekes, hogy a magas rangú tisztségviselők egyike sem fordult az ügyben legilletékesebb szervhez, az ügyészséghez - mondta a képviselő. Végezetül dr. Garda Dezső hangsúlyozta: itt akarunk élni mi is, együtt önökkel azon a vidéken, amit mi is hazának nevezünk. De mindezt jogegyenlőségben kívánjuk tenni. /Elméletileg biztosított jogok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2001. november 30.

Nov. 28-án Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentették be a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) megyei vezetői, hogy újra bejegyezték a 90-es évek elején az egyik legerősebb pártként számon tartott PUNR-t. Lazar Ladariu azt szeretné, ha a párt "félelmetes politikai erővé válna a megyében, s megtenné majd mindazt, amit a Vatra Romaneasca kötelessége lett volna megtenni minden területen". Dec. 8-án találkoznak a megyei elnökök Brassóban, ahol megalakítják a párt szervezési bizottságát, megválasztják az országos megbízott elnököt és a vezetőtanácsot, amely a 2002. márc. 15-ére tervezett országos konferenciáig igazgatja a pártot. A megyei szervezet sajtónyilatkozata szerint, "ma, amikor veszélyben az állam autoritása Hargita, Kovászna és részben Maros megyében, a helyhatósági törvény okozta visszásságok miatt, amikor a Székelyföldön Budapesten nyomtatott tankönyvekből tanítanak, és megkísérlik az ország enklavizálását és föderalizálását" derül ki, mekkora szükség van a PUNR-ra. Továbbá "egy dölyfös, gőgös, arrogáns kisebbség követelései miatt" kellett nekik újraszületni, különben veszélyben az alkotmány, a szuverén nemzetállam, a hivatalos nyelv... /(mózes)[Mózes Edith] : Újraéled az Egységpárt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2001. november 30.

A 18 kötetes Britannica Hungarica Világenciklopédiából 171 sorozatot ajánlott fel a határon túli magyarság számára a Britannica Hungarica Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Pungor Ernő professzor. A köteteket a Határon Túli Magyarok Hivatala juttatja el a szomszédos országok magyar közösségeihez. A megajándékozottak jegyzéke már elészült. Elsősorban olyan intézmények kapnak egy-egy sorozatot a Britannica Hungarica Enciklopédiából, ahol a legtöbben - főként fiatalabb generációk - tudják haszonnal forgatni. A felajánlott sorozatok közel fele Erdélybe kerül, Felvidékre 38, Kárpátaljára 20, Vajdaságba 12, Horvátországba 5, Szlovéniába 3, Burgenlandba 2 és a Szarajevóban élő magyarsághoz is eljut majd a közeljövőben egy sorozat. Az ajándékozók szándékának megfelelően túlnyomórészt oktatási intézmények kapják, kisebb részben oktatási- művelődési szervezetek, könyvtárak, tudományos szervezetek, illetve egyházi intézmények. Erdélyben összesen 83 intézménynél lesz forgatható a Britannica Hungarica 32 magyar tannyelvű középiskola (állami és felekezeti) kapja meg, ezen kívül tucatnyi egyházi intézmény, püspökség (katolikus, református, evangélikus és unitárius), továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke, a Partiumi Keresztyén Egyetem, a Sapientia, mindhárom tanítóképző, főiskolák, könyvtárak, tanulmányi központok, múzeumok, négy magyar könyvkiadó, hét lap szerkesztősége és több mint tíz országos civil szervezet (egyesületek, alapítványok, tudományos társaságok). Azon helységeks, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a világenciklopédiához: Arad, Barót, Brassó, Bukarest, Csíkszerda, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Szováta, Temesvár és Zilah. A Britannica Hungarica az angol nyelvű Encyclopaedia Britannica magyar változata. Ma már 32 kötetből áll az angol nyelvű sorozat, amely 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. A magyar kiadást magyar vonatkozású szócikkekkel, illetve a nagyobb összefoglalásokat magyar áttekintéssel egészítették ki. /(Guther M. Ilona): A fele Erdélybe kerül. Britannica Hungarica Enciklopédia ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2001. december 3.

Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2001. december 4.

Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nov. 27-i képviselőházi felszólalását közölte a lap. A képviselő visszautasította a kormány, az Román Hírszerző Szolgálat, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság egyes felelős személyeinek nyilatkozatait, durva támadásait a Kovászna, Hargita és Maros megyékben, tehát a Székelyföldön történtekről, melyeket az állam elnöke is támogatott. Mindezek a kommunista Securitate használta módszerekre emlékeztetnek, amikor a romániai magyar közösségben az elsőszámú közellenséget látták. "Aggódó uraim, zavarja önöket a tény, hogy még létezünk? Hogy nem tűntünk el a történelem örvényeiben?" "Vagyunk és lenni akarunk, még akkor is, ha önök ostoroznak és minden oldalról újból ütnek, tagadva a jogunkat a saját közigazgatáshoz, anyanyelvű iskoláinkhoz és egyetemeinkhez, saját egyesületeinkhez és alapítványainkhoz, magán-, felekezeti és közösségi tulajdonainkhoz, anyagi alapjainkhoz és így tovább. Mindahhoz, amit önök 1918. december 1-jén Gyulafehérváron nekünk megígértek! Vagy elfelejtették?" Birtalan Ákos határozottan visszautasított minden szankciót. Fenyegetnek bennünket? Meg akarnak félemlíteni minket? - tette fel a kérdést. Kérjük a felekezeti és közösségi vagyonok visszaadását, kérjük a minden szintű anyanyelvi oktatást, kérjük a saját gazdasági, társadalmi és kulturális életünk megszervezésének lehetőségét. - fogalmazott a képviselő. /Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő: Újból a Janus-arc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

2001. december 4.

2001. december 5.

A Nemzeti Liberális Párt a Hargita és Kovászna megyei helyzetre vonatkozó bizalmatlansági indítvány egyszerű indítvánnyá való átminősítésének lehetőségét elemzi, mivel a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselői nem akarják támogatni a liberális kezdeményezést. A nagy-romániások indoklása szerint a nemzeti érdekek támogatása az ő pártjuk jellemzője, s egy Har-Kov indítványt az NRP parlamenti képviselőinek kell benyújtaniuk. /Bizalmatlansági helyett egyszerű indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2001. december 5.

Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2001. december 6.

Dec. 5-én az RMDSZ kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a szövetség és a kormánypárt vezető politikusai. Magyarázatot követelnek az utóbbi időben a Szociáldemokrata Párt részéről is egyre hangosabb magyarellenes kirohanásokra, az RMDSZ mindenekelőtt az újabb Harkov-jelentést kéri számon a kormánypárttól. A tanácskozás előtt az egyik részt vevő, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke elmondta: a tervek szerint a tárgyaláson a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságnak a Hargita és Kovászna megyéről szóló jelentésén kívül ismét téma lesz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai, amelyeket a kormány már két hete elfogadott, a Hivatalos Közlönyben azonban még mindig nem jelent meg. További témák: a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések, és szó lesz az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről is. A tanácskozáson minden bizonnyal szó lesz a státustörvényről is. /Székely Kriszta: Szociáldemokratákkal találkozott az RMDSZ. Napirenden a Harkov-jelentés, a státustörvény és a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2001. december 7.

Daniela Buruiana, a Nagy-Románia Párt képviselője, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság alelnöke szerint megcáfolhatatlan dokumentumokkal rendelkeznek a jelentésben foglaltak bizonyítására. A helyi titkosszolgálati alkalmazottak vallomásaiból egyértelműen az derül ki, hogy az RMDSZ közvetlenül is részese a Székelyföld destabilizálására törekvő akcióknak. Elmondása szerint Ioan Stan, a parlamenti bizottság elnöke enyhén fogalmazott jelentésében, nem nevezve nevén az RMDSZ-t, a valóságban azonban másképp állnak a dolgok. A képviselő asszony felszólította Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét, hogy tájékoztassa az állami intézményeket a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Amennyiben a kormány részéről nem kap megfelelő választ aggodalmaira, az NRP az Európa Tanácshoz, az FBI romániai kirendeltségéhez, vagy akár az EBESZ-hez fordul. Adrian Nastase miniszterelnök elhatárolódott a szenátortól, hangoztatva, hogy Stan nagyon rossz szolgálatot tett a kormánynak kijelentéseivel. /Buruiana tovább húzza a vészharangot Harkov-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2001. december 8.

Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2001. december 8.

Nov. 28-án közös bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön a helybeli Háromszék Néptáncegyüttesnek és az Udvarhelyi Néptáncműhelynek a Székely sorsképek című táncjátékkal. Petre Strachinaru művelődésügyi felügyelő, a Demokrata Párt Kovászna megyei szervezetének alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az előadás sérti a románság hagyományait és érzelmeit, gúnyos felhangú üzenet az ortodox egyházra nézve. Ezért kérte a Háromszék együttest finanszírozó helyi tanácstól a produkció betiltását, illetve Deák Gyulának, az együttes igazgatójának felelősségre vonását. Albert Álmos polgármester a helyi tévéadó vitaműsorában kifejtette: nem helyénvaló művészeti témákat ilymódon értelmezni. Tendenciózus félremagyarázásról van szó. /Kultúra és aktuálpolitika ütközése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1591-1591