udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1591
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 1591-1591
Helymutató:
Kovászna megye
2001. december 17.
Tibori Szabó Zoltán terjedelmes interjút készített Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Nem túl szerencsés, hogy a román állam területi kiteljesedésének ünnepét egyes román szervezetek, pártok, személyek rendszerint a kisebbségbe került magyar közösség fölött aratott győzelem ünnepévé kívánják nyilvánítani, jelentette ki, azonban meggondolatlan volt a gyászszalag viselésére buzdító felhívás. Az RMDSZ a kormányt támogatja, mégis egymást követték a magyarság elleni támadások. A kormány különböző tagjai periodikusan támadták a magyarságot, az RMDSZ-t, a székelyföldi iskolákat, a csángók anyanyelvi oktatását, jegyezte meg az újságíró. Miképpen értékeli mindezt az RMDSZ? Takács emlékeztetett arra, hogy vitáik voltak a volt államfővel is, akire több mint egymillió magyar adta szavazatát. Iliescu nem tudta elfogadni, hogy a Székelyföldön több százezer hektárnyi erdő kerüljön vissza a volt közbirtokosságok és egyének tulajdonába. Romániában a magyarellenes akciók hagyományosak a trianoni békeszerződés aláírása óta. Takács szerint viszont sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagolódás sem vezetett Romániában annyi eredményre, mint az elmúlt öt évben megvalósult RMDSZ-politika. Most például a kedvezménytörvény alkalmazása is tét. A román kormány nagyon könnyen hozhat olyan intézkedéseket, hogy a törvény nyújtotta kedvezményekhez az itteni magyarok hozzáférhetőségét megnehezítse. Az RMDSZ-nek rendkívül fontos, még ilyen nacionalista hangulatkeltés mellett is, hogy a román parlamentben nehezen kiharcolt törvények ne legyenek visszafordíthatók. Az RMDSZ túlnyomó többsége ezt politikai eszközökkel próbálja elérni. - A román lakosok azt fogják most látni, hogy 1200 településen két vagy többnyelvű feliratok jelennek meg, hogy Trianon óta először, ott ahol a lakosság egyharmada magyar, a tanácsülés magyarul is folyhat, s ahol a magyarok többségben vannak, az ülés hivatalos nyelve az anyanyelv. Ezeket a törvényeket a mostani kormánnyal léptetik életbe. Nagyon sok romániai magyar mostanság kapja vissza elkobzott ingatlanját, s közel egymillió hektár termőföld, kaszáló, erdő és magyar többségű önkormányzati tulajdon jut vissza a magyar közösséghez. Takács szerint a problémák nyílt felvetése az együttműködés stabilitását szolgálja. Akik magyar részről kritizálják a szerződéses politikát azok Takács szerint a súlyos konfliktusos helyzetet kiváltó politikában és a helyzet kezelésére vonatkozó elvárások teljesítésében látják a megoldást úgy, hogy ehhez biztosítva érzik a nemzetközi támogatást. - A Hargita és Kovászna megyei "állapotokról" szóló titkosszolgálati jelentés a hitelességét nem a megszokott módon fogadta a román sajtó egésze. Az elemzések egy része a súlyos társadalmi és gazdasági problémákról való figyelemelterelő akciónak minősítette. A titkosszolgálati jelentés gyakorlatilag minden olyan intézkedés ellen szót emelt, amely a szubszidiaritás elvéből kiindulva, a romániai törvényekre építve, s az önkormányzatiság jegyében történt. - Az RMDSZ érdekelt egy pozitív jövőkép kialakításában. Az RMDSZ által felvázolt jövőképnek nemcsak pozitívnak, hanem reálisnak is kell lennie. Az RMDSZ-nek van ereje ahhoz, hogy újra és újra megfogalmazza a magyar közösség követeléseit. Az RMDSZ a kormánypárttal olyan megállapodást kötött, hogy mindaddig együtt tud vele haladni, amíg az alapvető politikai döntések az országot az európai integráció irányába viszik. Takács szerint soha nem mondtak le az RMDSZ programjában szerepelő célkitűzésekről. Programjának módosítására, szűkítésére az RMDSZ semmilyen nyomásgyakorlást nem fogadhat el. - Az RMDSZ-SZDP együttműködésben még nagyon nagy a tét, többek között a már megszületett törvények alkalmazása. Ehhez az együttműködéshez óriási bátorságra van szükség. Az újságíró idézte a marosvásárhelyi Pro Európa Liga képviselőit: a magyar kormány túlságosan arrogánsan, a román pedig nem kellő visszafogottsággal kezelte a kedvezménytörvény kérdését. Takács szerint a státusztörvény "előkészítését az elfogadás időpontjáig a struccpolitika csendje, a második szakaszt a törvény elfogadása után kirobbant polémiák, az alkalmazás előtti vita jellemezte." /Tibori Szabó Zoltán: Az együttműködéshez bátorságra van szükség. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15., folyt.: dec. 17./2001. december 18.
Dec. 17-én a szenátus 72-50 arányban visszautasította az ellenzék egyszerű bizalmatlansági indítványát, amelyben azzal vádolják a kormányt, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát a székely megyékben. Az indítvány ellen a kormánypárt és az RMDSZ szenátorai szavaztak. Az indítványt kezdeményező liberális, demokrata és nagy-románia párti képviselők azzal vádolták a Nastase-kabinetet, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát valamennyi romániai megyében. A Nagy-Románia Párt viszont lehermafroditázta a kormányt, illetve az RMDSZ-t, és szeparatizmussal vádolta az erdélyi magyarságot. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor szólt hozzá, aki ismertette a két megyében uralkodó valós helyzetet: Hargita és Kovászna megyékben a legkisebb a bűnözés, társadalmi béke honol, és cáfolta azokat a híreket, miszerint az itt élő román közösség hátrányos bánásmódban részesülne. Elmondta: a különböző állami intézmények vezető testületeiben a román nemzetiségűek aránytalanul nagy számban vannak jelen. /Székely Kriszta: Szenátusi vita Harkov-ügyben. Elvetették az ellenzék egyszerű bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2001. december 19.
Ioan Rus belügyminiszter úr iskolapéldájával szolgált annak, miként kell tárgyalni azzal, akivel valójában nem kívánunk megegyezni. Rus ugyanis a közelmúltban Pintér Sándorral, Magyarország belügyminiszterével tárgyalt. Mosolyogtak, kezet szorítottak. Megállapították, hogy a két belügyminisztérium között - Hargita-Kovászna ide-oda - az együttműködés - példás. Valószínűleg hálásan gondoltak a Román Hírszerző Szolgálaton /SRI/ belül működő, magyar irredentizmus elhárítására létesült ügyosztályok működésére is, jegyezte meg Fodor Sándor. Pintér Sándor a Romániából Magyarországra utazókat érintő, kötelező egészségbiztosításról elmondta, hogy az nem törvényes, hiszen a két ország között már 1960-ban létrejött egyezmény szerint Románia és Magyarország polgárait - sürgősség esetén - kölcsönösen ellátják a másik ország területén. Ioan Rus belügyminiszter erre megjegyezte: az intézkedés alkalmazása még kísérleti stádiumban van, természetesen módosítanak rajta. Közben a két ország közötti megállapodást megszegő rendelet Románia részéről - érvényben maradt. Így kell tárgyalni, tette hozzá a cikkíró. /Fodor Sándor: Így kell ezt, urak! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. július 1.
Közbirtokossági tanácskozást tartottak Markó Béla részvételével a hétvégén Csíkszeredában. Dr. Garda Dezső A közbirtokosságok helye és szerepe a megye fejlődésében címmel a hétvégén Csíkszeredában megtartott konferencián, bemutatta legújabb A székely közbirtokosság című könyvét. Garda elítélte azokat, akik akadályozzák az erdők visszaadását és a magánerdészetek működését, majd kijelentette, egyes esetekben ezek az emberek éppen RMDSZ-es tisztségviselők. Garda kijelentette, egy kitartó csapatnak köszönhetően Hargita megyében a 107 ezer hektár erdőből 80 ezret óriási erőfeszítéssel ugyan, de sikerült visszaadni a közbirtokosságoknak. A tanácskozást vezető Rafain Zoltán megyei tanácsos szerint jó lenne létrehozni a Hargita, Kovászna és Maros megyei közbirtokosságok szövetségét. Markó szerint az ellenállás egy részét sikerült legyőzni, de nem hárult el minden akadály. /Kiss Edit: Erőt jelent a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2002. július 1.
Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./2002. július 2.
Az RMDSZ-hez hasonló erős szervezetet kell alakítaniuk a Hargita és Kovászna megyei románoknak - hangzott el a Román Társadalom Civil Fóruma alapszabály-tervezetének sepsiszentgyörgyi megvitatásakor. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett hétvégi Andrei Saguna Napokon ismét összegyűltek a Hargita és Kovászna megyei román civil szervezetek képviselői, és folytatták a Román Társadalom Civil Fóruma megalakítási munkálatait. /Farkas Réka: Oltalmat kér a románság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./2002. július 2.
Alig hogy ismertté vált az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem időpontja - melynek ebben az évben is Tusnádfürdő ad otthont -, közzétették a Hargita és Kovászna megyei román civilszervezetek által Marosfőn szervezendő Nyári Egyetem programját is. A két rendezvény időpontja hajszálnyi pontossággal megegyezik. /Tusnáddal egyidőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2002. július 2.
Júl. 1-2-án a Nemzeti örökség nyilvántartása és kezelése címmel nemzetközi részvétellel zajló konferenciát rendeztek Árkoson. Az értekezletet a kultuszminisztérium szervezte a prefektúra és a művelődési, egyházügyi és nemzeti kulturális örökség Kovászna megyei igazgatósága támogatásával. /Műemlékvédelmi konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./2002. július 4.
21 millió 698 ezer lakosa van Romániának, több mint egymillióval kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt - jelentette be Adrian Nastase. A kormányfő elmondta: a romániai magyar lakosok száma 190 ezer 582 fővel csökkent az elmúlt évtizedben, a hazai németek pedig 59 ezer 374 személlyel vannak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A miniszterelnök szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban, illetve a gyermekvállalások csökkenésében mutatkoznak. Nastase szerint szükséges egy demográfiai stratégia kidolgozása, hatékony családtámogatási programmal. Az előzetes adatok szerint a magyar lakosság aránya Hargita megyében 84,6, Kovászna megyében 73,8, Maros megyében 39,3 Szatmár megyében 35,2 százalék. /T. L.: Tíz év alatt egymillióval csökkent Románia lakossága! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./2002. július 5.
Kovászna megye lakossága 222 274 személy, majdnem 11 ezerrel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Arányaiban a magyar lakosság valamivel jobban fogyatkozott, mint a román. A magukat román nemzetiségűnek vallók száma 51 662, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A magyarok száma 6,5 százalékkal csökkent; jelenleg 163 991 magyart tartanak számon /a megye lakosságának 73,8 %-a/. 1992-ben 2641-en vallották romának magukat, most 6022-en tették ezt. 38-ról 64-re nőtt a magukat székelynek vallók száma. Tíz évvel ezelőtt 141-en mondták magukat csángó nemzetiségűnek, most csak 114-en. A megye lakosságának vallás szerinti megoszlása a következő: 80 272-en vallották magukat római katolikusnak, 74 294-en reformátusnak, 49 774-en ortodoxnak, 255-en görög katolikusnak és 9738-an unitáriusnak. A népszámláló biztosok olyan 103 személyt iktattak, aki nem nyilatkozott nemzetiségéről, 260-an pedig vallásukról nem adták meg a szükséges adatokat. /Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2002. július 9.
Háromszék megyében az iskoláknak csupán 63 százaléka kap egészségügyi engedélyt. Tizenkilenc falusi iskolában nincs semmilyen víz, közülük négy olyan településen működik, ahol nincs ivóvíz. Kovászna megyében az oktatás 60-65 százaléka falun zajlik, 70 elemi és 71 általános iskolában. 70 elemi és 61 általános iskolában csempekályhát fűtenek fával, két helyen gázzal, nyolc általános iskolában saját rendszert szereltek be, melyeket fával, gázzal, illetve folyékony fűtőanyaggal üzemeltetnek. 10 elemi és 19 általános iskola a falusi vízhálózatból kapja a vizet, 41, illetve 47 tanodában a gyermekek kútvizet isznak, öt helyen más megoldást találtak. Megdöbbentő az illemhelyek helyzete falun: egyetlen iskolában van vízzel öblíthető és csatornázott vécé, 34 helyen folyó víz van ugyan, de csatornázás nincs, 83 iskolában víz nélküli, kiszippantható latrina áll rendelkezésre, 23 tanodában pedig sem víz, sem szippantás. /(fekete): Tizenkilenc iskola víz nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./2002. július 10.
Júl. 9-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében Kolozsváron tanácskoztak a különböző RMDSZ-es megyei tanácsok elnökei és alelnökei, alprefektusok, valamint a közigazgatási és költségvetési bizottságokban tagként szereplő parlamenti képviselők és szenátorok. A sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson megvitatták a 2003-as évi költségvetés-tervezet kidolgozásánál az RMDSZ álláspontját. Az RMDSZ üdvözli a decentralizációs folyamatot, de felfoghatatlan, hogy az anyagi forrásokat nem a megszabott feladatok végrehajtásának megfelelően osztották el. Az RMDSZ kiáll az Európai Unió előírta regionalizálási tervek mellett. Szilágy, Bihar, Szatmár, Hargita és Kovászna megye infrastrukturális gondjai hozzájárulnak a nehéz helyzethez. /Köllő Katalin: Az RMDSZ és a költségvetés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2002. július 12.
Gyarmath János főszerkesztő megállapította: ilyen jó visszhangja az egyébként mindig gyanakvó román sajtóban magyar miniszterelnöki látogatásnak soha nem volt. Szerinte arra sincs példa, hogy a magyar miniszterelnök külön is találkozzék, megbeszéléseket folytasson az RMDSZ teljes vezérkarával. Ezután kérdezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök véleményét, aki hasonlóan lelkendezett: a magyar miniszterelnök éppen Kolozsvárra látogatott, nagy hangsúlyt helyezett arra, miszerint ő Erdélyben itthon érzi magát, hogy Erdélyben rokonai, barátai élnek. Markó szerint ezzel az erdélyi, a romániai magyaroknak üzenetet kívánt tolmácsolni, azt, hogy a magyar miniszterelnök, a most megalakult magyar kormány kiemelt figyelmet fog szentelni a határon túl élő magyarságnak. - Markó szerint a népszámlálási adatoknak miatt pánikba emiatt esni nem szabad. - A jövő héten összeülő Magyar Állandó Értekezlet napirendje még egyeztetések tárgya, jelezte Markó. Az RMDSZ szerint nem feltétlenül szükséges a kedvezménytörvény módosítása, ha viszont mégis, akkor úgy kell módosítani, hogy romániai alkalmazását az ne igazán érintse. Az értekezleten szóba kell hozni a határon túli magyarság támogatási rendszerét, "amellyel szemben számos kifogás merült fel." Az RMDSZ-nek a kormánypárttal megkötött egyezményének mérlege: Kiemelkedő eredmény, hogy végre sikerült a tulajdon kérdését rendezni. Kovászna megyében, de máshol is haladnak már a dolgok. Nem volt eredményes az állami felsőoktatás. A BBTE-n nem különítették el a szakokat, a karokat, a marosvásárhelyi orvosin nem hirdették meg a kívánalmak szerint a magyar nyelvű évfolyamokat. Nagy mulasztás az RMDSZ részéről, hogy nem foglalkoztak a szociális kérdésekkel. A kormány szociálpolitikája átláthatatlan, a fizetések nagyon kicsik, a közköltségek kifizethetetlenek. Az országban most már milliók vannak olyan helyzetben, hogy a létminimumon vagy azon alul tengetik életüket. Gyarmath kérdésére: mintha felerősödtek volna a szövetségi elnök személye elleni támadások, Markó reagálása: "akik az RMDSZ-ben amolyan belső ellenzéket képviselnek, ha tehetik, akkor támadják a szövetség vezetőségét, elnökét." /Gyarmath János: A szülőföldön való megmaradásunkért kell dolgoznunk. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2002. július 19.
A román-magyar memorandummal ellenkező módon alkalmazzák a magyar igazolványok igénylésével kapcsolatos eljárást a romániai magyar konzulátusok - áll az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottság jelentésében. Adrian Nastase miniszterelnök hivatalosan kérni fogja Medgyessy Péter magyar kormányfőtől, hogy késlekedés nélkül vessenek véget ennek a gyakorlatnak - közölte Claudiu Lucaci román kormányszóvivő. Az egyetértési nyilatkozat betartását ellenőrző bizottságot a román közigazgatási, a külügy- és a belügyminisztérium, valamint az RMDSZ képviselőiből hozták létre. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a bizottság tagja szerint az RMDSZ képviselői csak júl. 15-én, a Hargita, Kovászna és Maros megyében végzett ellenőrzésnél voltak jelen. "Az itt működő tájékoztatási irodák tevékenységében semmi olyat nem találtunk, ami sértené az egyetértési nyilatkozatot" - jelentette ki az MTI-nek Kelemen. "Az RMDSZ nem ért egyet a jelentéssel, nem fogadja el azt" - szögezte le. /Tiltakozások RMDSZ-részről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2002. július 22.
Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./2002. július 24.
Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2002. július 27.
A júl. 25-i kormányülésen született döntés értelmében a 2002-2003-as tanévtől román nyelvű egyetem létesül Maroshévizen - jelentette be Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott távértekezleten. A brassói Transilvania Egyetem kirendeltségeként működő felsőoktatási intézményt azért hozzák létre a kormányfő szerint, mivel az egyetem előtti oktatásban lezajlott versenyvizsgák nyomán kiderült: Hargita és Kovászna megyében nincs elegendő román nyelv- és irodalomtanár. /Román egyetem Maroshévizen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./2002. július 29.
Érthetetlen, hogy a szinte korlátlan hatalmú kormánybiztosi intézmény mellett mi szükség van további, egyes megyékre külön figyelő minisztériumi alkalmazottakra. Indokolatlan a Kovászna és Brassó megyére "állított" Ioan Lacatusu kinevezése egy egész megye lakossága megalázásának számít. Lacatusu ugyanis új karrierjét is végig a magyarellenesség jegyében építgette. Ez a restaurációs kísérlet megsemmisíti a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezetei között aláírt protokollumtól remélt törékeny békét. A kinevezés a háromszéki magyar vezetők tudta és értesítése nélkül zajlott, s hogy az RMDSZ csúcsvezetésének véleményét kikérték-e, arról nincs hír. Ha a kinevezés az RMDSZ vezetésének hozzájárulásukkal történt, beleegyezésük nehezen magyarázható távlati politikai célokkal, ha viszont nem, akkor megkérdőjeleződik a két politikai formáció között élő protokollum lényege és haszna. Ilyen körülmények között érdemes-e fenntartani a PSD és az RMDSZ közötti látszatházasságot, kérdezte Csinta Samu. /Csinta Samu: Állami cinizmus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./2002. augusztus 3.
Átmenetileg román vezető került a Kovászna megyei egészségügyi igazgatóság élére. Az egészségügyi miniszter szakmai okokra hivatkozva utasította vissza az RMDSZ által javasolt Kerekes Jenő kinevezését, azonban az RMDSZ-PSD egyezség értelmében a közeljövőben a szövetség újabb személyt ajánlhat a tisztségre. Szíjgyártó Ernő eddigi igazgatótól az RMDSZ megvonta politikai támogatását, és a PSD-RMDSZ közötti megállapodás értelmében június 28-i hatállyal az egészségügyi miniszter menesztette tisztségéből. A kórház élére az RMDSZ Bálinth István jelenlegi, ideiglenesen kinevezett igazgató jelölését támogatja. /Farkas Réka: Szakmai okok? Jelöltre van szüksége az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./2002. augusztus 3.
A háromszéki földbirtokos családokat 1949-ben elhurcolták Dobrudzsába, a rizsföldekre, a sertéshizlaldákhoz. Szántaniuk kellett, priccs és barakk volt az osztályrészük. A deportáltak kényszermunkát végeztek, volt köztük diplomás tanár, orvos, jogász, mérnök, művész, férfi és nő, öreg s fiatal. Egyikük, uzoni Temesváry Jánosné Gerlóczy Mariette megrázó könyvet írt a kitelepítésről, a dobrudzsai évekről, a világ torz változásáról /Két ország közt félúton, Csíkszereda/, és aki az 1990-es évek elején a Kovászna megyei Uzonban visszakapott, kastélynak is beillő udvarházát a falunak adományozta. /Komoróczy György: Háromszék - Dobrudzsa - Székelyudvarhely. Nagybányai Bányay Sándorné emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2002. augusztus 5.
Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója közölte: évről-évre nőtt az olvasók száma, elérve 2000-ben a 10 990-es számot, ami akkor a megye lakosságának kb. 16 százalékát jelentette. Amióta bevezették az éves könytárlátogatási díjat (25 ezer lej felnőtteknek, 15 ezer gyermekeknek), kb. 3000-rel visszaesett a beiratkozottak létszáma, de ez nem jelenti az olvasók számának csökkenését - mondotta az igazgató -, azok morzsolódtak le, akik férjüket, feleségüket is felíratták, hogy egyszerre több könyvet tudjanak kivenni. Kiss Jenő a hetvenes évek közepétől áll a Megyei Könyvtár élén. Jelenleg kevés falusi könyvtár működik. Két éve a községi önkormányzatokhoz tartoznak ezek a könyvtárak pénzügyileg, ritkán tartanak nyitva, a polgármesterek a könyvtárosokat mindenféle más munkára fogják, nem biztosítanak pénzt a könyvvásárlásra. A Megyei Könyvtár 200 000 fölötti könyvállománya értékes. Olyan könyveket is megkapnak itt a diákok, ami után hiába kutatnak Kolozsváron, vagy más egyetemi városokban. Kiss Jenő beszámolt arról, hogy az Erdélyben megjelenő magyar könyvek nagy részét sikerül megvásárolni, de a kiadók nem segítenek abban, hogy e könyvek eljussanak a könyvtárakba. Valamikor a Széchényi Könyvtár rendszeresen küldte a Magyarországon megjelenő könyveket, aztán a nyolcvanas években ennek is gátat vetettek, és akkor a további Széchényi-s ajándékcsomagok turisták hátán vándoroltak be a könyvtárba, vagy antikváriumon keresztül. "Volt egy egyezség a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumával, mely szerint az általa támogatott könyvekből a kiadók kötelesek juttatni a Kovászna Megyei Könyvtárnak. Sajnos nem működött ez, mert tudtak ugyan erről az erdélyi kiadók, de a minisztérium nem kérte számon tőlük, hogy küldtek-e vagy sem könyvet." Egyre kevesebb könyvre jut pénz, százmillió lejt kap egy évre a megyei könyvtár állományának gyarapítására, amikor a brailai könyvtár évi egymilliárdot kap. /Éltes Enikő: "Az erdélyi magyar kultúra támogatásáról ne beszéljünk, ha a pénzt nem adjuk hozzá!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./2002. augusztus 8.
Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./2002. augusztus 9.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kompromisszummal született meg néhány éve: a román tagozat beindítása volt a magyar nyelvű felsőoktatás kialakításának feltétele Háromszéken. Ez megtörtént. A magyar nyelvű felsőoktatást elősegítő, kihelyezett tagozatot adminisztráló és az ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelő személy nem tud magyar nyelven eligazítást adni. Azonban jogi problémát is érint: az iratkozók megtévesztése, félretájékoztatása. Az 500 000 lejes iratkozási díj befizetése után derül ki, hogy a jelentkező által megjelölt oktatási formára (látogatás nélküli) a kihelyezett tagozat erre a tanévre nem kapott engedélyt. Miért nincs távoktatási tagozata az egyetemnek? Egy ilyen korlátozás sok embert érint. Ez hosszú távon a háromszéki magyar nyelvű felsőoktatás elsorvasztásához vezethet, hiszen a jelentkezők alacsony száma indokolttá teszi a kihelyezett tagozat felszámolását. Ugyanakkor egyre-másra jönnek létre a román állami vagy magánegyetemek kihelyezett tagozatai Kovászna megyében. Az RMDSZ-nek át kell tekinteni a felnőttképzés helyzetét, hogy jelentőségének megfelelő súllyal foglalhassák bele abba a stratégiai elképzelésbe, amely a magyarság szülőföldön való megmaradását hivatott megerősíteni. /Bereczki Kinga igazgató, Amőba Oktatási Központ, Sepsiszentgyörgy: Magyar nyelvű felsőoktatás Háromszéken - korlátozással? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ 2002. augusztus 16.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, hogy a polgármesterek, a polgármesteri hivatalok lassan rájöttek: a megyei tanács nem egy föléjük rendelt szerv, hanem partner, olyan intézmény, amely kezdeményezéseiket a lehető legtöbb eszközzel támogatja. Létrehozták a térségfejlesztési osztályt, ahol külön szakember foglalkozik a természetvédelemmel, az ifjúsági problémákkal, aztán ott van az Eurodysée-program, az Európai Régiók projekt, de a faluturizmussal is külön foglalkozik valaki, a Saparddal ketten foglalkoznak, a Ricoppal is külön. Demeter János két éve tervezte a Megyei Kulturális Alap létrehozását, de ez nem sikerült, mert a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat. Demeter János szeretné elérni, hogy a helyi érdekeltségű rendezvényt a helyi polgármesteri hivatal és a helyi vállalkozók támogassák. Mindenki az Illyés Alapítványhoz fordul, és nem megy el a szomszédjában a vállalkozóhoz, aki támogatna egy-egy rendezvényt. - Létrehozták a Kovászna Megyei Kulturális Központot. A megyének nincs kulturális katasztere saját kulturális értékeiről, nem tudják, hogy mi van meg belőle, mi él, mi az amit újra kellene éleszteni. Most készül a kulturális munkával foglalkozó civil szerveződések teljes katasztere. Sok nívós kis csapat van a megyében, amely nem tudja menedzselni magát. Ezeknek fellépési lehetőségeket kell biztosítani, ehhez pedig anyagi forrásokat felkutatni, s egy ilyen intézmény tudna ezen könnyíteni. Kovászna megyében sok profi képzőművész él, velük való intézményes törődés sem volt eddig. Fontos lenne, hogy a megyének évente legyen két-három saját kulturális rendezvénye s ezt szintén a Kulturális Központnak kellene megszerveznie, lebonyolítania. - Egy éve aláírták a Hargita és Kovászna megye közötti együttműködési szerződés. Az együttműködés azonban még nem működik. Ma még nem létezik a két megye egységes területét valamilyen módon kezelő nonprofit intézmény. A román törvénykezés szerint a megyei tanács nem lépheti át saját területi kompetenciáját. Vannak a megyehatárokon átnyúló kistérségi társulások, ezek működnek. Együttműködési megállapodást kötöttek az ASIMCOVval (kis- és közepes vállalkozók Kovászna megyei szervezete), levédtek öt nagyon fontos homsite-nevet a megye számára, mint például a Covasnainfo, Covsnaarts, Covasnamarket, Covasnainvest, meg a Covasnatours. Ezek gyakorlatilag a megyéről minden információt tartalmaznak majd. A Covasnaarts alkalmas arra, hogy művészeiket, együtteseiket reklámozzák. A Covasnainvest a befektetési lehetőségeket mutatná be. /Éltes Enikő: "...Hogy érezze: érdemes itt élni". DEMETER JÁNOS, a Kovászna Megyei Tanács elnöke nyilatkozik az RMSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., folyt. aug. 16./2002. szeptember 3.
Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, mely többek között az 500 méter fölött elterülő kistelepülések számára a kormányhatározatban elkülönített kedvezményeket ügyintézi. /Háromszéken 23 ilyen falu van./ A hegyvidéki szarvasmarha tenyésztők például 400 lejes állami támogatásban részesülnek minden leadott liter tejért. A résztvevők elsősorban a faluturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentráltak. Tárgyaltak a Komandó-Kovászna közötti keskeny nyomtávú kisvasút újraindításáról is. A fórum következő ülését három hónap múlva Bálványoson tartják. /Farkas Réka: Fórum a falvakért. Támogatják a hegyvidéki településeket. = Krónika (Kolozsvár),2002. szeptember 19.
Az OTV-nek az Országos Audiovizuális Tanács általi felfüggesztése a szenátusban is vihart kavart. Frunda György szenátor politikai nyilatkozatában házbeli kollégái érveléseire reagálva a törvényes előírásokra hivatkozva utasította el azt, hogy a szenátus cenzúrázni próbálja az ügyben illetékes tanács határozatát, melyet késve hozott: az említett tv-adó /OTV/ hosszú időn át hazugságokat, erkölcstelen dolgokat sugárzott. Frunda szerint a szenátusban senki sem érvelhet azzal, hogy vannak ennél fontosabb, rendezésre váró dolgok, Paunescu szerint például az, hogy a románokat elűzték Hargita és Kovászna megyéből, hogy Marosvásárhelyen nincs Mihai Vitezau utca, hogy Segesváron a magyarok számaránya nem éri el a 20 százalékot, amit az RMDSZ szenátora azonnal cáfolt. Véleménye szerint igazságtalanság és méltánytalanság a szenátus részéről az ügy kapcsán a magyar nemzeti kisebbséget vádolni, amikor az 1990-es marosvásárhelyi események miatt csak magyarokat ítéltek el - érvelt Frunda György. /Frunda György figyelmeztet: A Szenátus nem cenzúrázhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ 2002. szeptember 21.
Szept. 20-án mérlegelték az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezeteinek vezetői a kétpárti megyei egyezmény megvalósításait és hiányosságait. Adrian Casunean-Vlad képviselő, az SZDP megyei szervezetének elnöke szerint a megállapodás működik, mintegy 40 százalékban teljesültek az előírások, a fennmaradó 60 százaléknyi hiányosság objektív és külső tényezőknek is tulajdonítható. Albert Álmos, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke nem ért egyet ezzel a megállapítással. A föld-visszaszolgáltatás nem működik oly zökkenőmentesen, ahogy azt a kormánymegbízott hangoztatja. Albert Álmos még közölte, a kormányhatározatok kibocsátása terén nincs előrelépés a Lábas Ház, a kisvasút és a fűrésztelep önkormányzati tulajdonba való utalását illetően. /(Szekeres): Megyei egyezmény. Egyelőre nyikorog. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./ 2002. szeptember 25.
Nem született döntés a zászlóügyben kirótt súlyos pénzbeli bírság ellen benyújtott fellebbezési ügyben. Horia Grama, Kovászna megyei prefektus 50-50 millió lejjel büntette meg Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Albert Álmost az általa törvénytelennek vélt, a tanácsház kupoláján lévő zászló átmeneti eltűnéséért. Tekintve, hogy a helyi tanács bejáratánál sértetlenül helyén volt, ott lobogott a törvény előírta két nemzetiszínű zászló, Albert Álmos megfellebbezte a prefektus döntését. Az ítélet elmaradt, mert a prefektúra "az elfogultság kizárásáért" a fellebbezés tárgyalásának más övezetbe áthelyezését kérték. A kérdés napirenden tartása viszont csöppet sem szolgálja a prefektúra által annyit hangoztatott együttműködési törekvést. /(Flóra Gábor: Még mindig a "zászlóügy"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ 2002. szeptember 27.
A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelő röplapokat osztogattak a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye több településén - közölte szept. 26-i számában az Adevarul című napilap. A román lap szerint az irredenta röplapokat az internetről töltötték le, és fénymásolóval sokszorosították a budapesti székhelyű Magyar Revizionista Mozgalom szélsőséges szervezet helyi szimpatizánsai. "Magyarország megszállt ország, mivel jelenlegi határain túl a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek szülőföldjükön olyan országok elnyomása alatt, amelyek még nem is léteztek, amikor ezek a földek Magyarországhoz tartoztak" - idézett a röplapok tartalmából az Adevarul. /A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ A román sajtóban nagy port felvert röpcédula-ügyet kérte számon Adrian Casunean Vlad kormánypárti parlamenti képviselő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) vezetőitől. Victor Raica, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének elnöke ugyanis azt állította, hogy Sepsiszentgyörgyön, a megyei kórházban magyar nyelvű, területkövetelő röpcédulák tűntek fel. Végül kiderült, hogy a helyszínelés nem erősítette meg a röpcédulák létezését és terjesztését. /Domokos Péter: Légből kapott cédulák. Nem találtak bizonyítékokat Raica állításaira. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./ 2002. szeptember 27.
A múlt hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsán /SZKT/ kiderült: magyar polgármesterek, alpolgármesterek, alprefektusok, a kérdésben érintett tanácsosok nehezítik, késleltetik, kadályozzák a birtoklevelek kiosztását, a tulajdonba helyezést. Országos szinten, a tulajdonbizonylatok kiosztásában éppen Maros, Hargita és Kovászna megye kullog a sor végén. Legtöbb helyen a helyi földosztó bizottságok, a magyar polgármesterek, titkárok hibájából nem sikerül orvosolni a kommunizmus idején történt jogfosztásokat. Az RMDSZ erélyesen fel kíván lépni a törvények végrehajtását szabotálók ellen. Az SZKT-n elhangzott, hogy a szóban forgók a jövőben semminemű megbízatást nem kaphatnak. Takács Csaba ügyvezető elnök mondta, "magyar emberek, magyar embereknek nem adják vissza jogos tulajdonukat, magyar emberek, magyar embereket legalább olyan bánásmódban részesítenek, amelyeket szeretünk a románok esetében hangoztatni, és saját tehetetlenségünket, hibáinkat mások irányába próbáljuk terelni." /Mózes Edith: Magyarok magyarok ellen? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./