udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1648
találat
lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 1621-1648
Helymutató:
Maros megye
2002. április 29.
A múlt hét végén Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa - a TEKT. Ez alkalomból a legaktuálisabb politikai témákról Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő megerősítette: a magyar és román tagozat fokozatos szétválását immár minden fél elfogadta, és remélik, a Bolyai Farkas Gimnázium Bolyai román tanárai és diákjai többé nem kezdenek semmilyen akcióba. Borbély László elmondta: a diákok tiltakozó megmozdulásának kirobbanásakor Adrian Moisoiu képviselő, a Nagy Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke ?véletlenül" az iskolában járt, s utána a diákok szóról szóra azt nyilatkozták a sajtónak, amit az elnök, sőt a diákok azt is állították, hogy a Nagy Románia Párt támogatja akciójukat. Ápr. 27-én Ovidiu Natea Maros megyei kormánybiztos a prefektúrán a Bolyai Gimnázium tizennyolc román tanárával és román diákokkal tárgyalt - zárt ajtók mögött. Értesülésünk szerint Natea világosan értésére adta a jelenlevőknek, hogy az iskolával kapcsolatos, Bukarestben az RMDSZ és az SZDP vezetői által meghozott határozatot végre kell hajtani. A román diákok nem mondtak le arról, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervezzenek. /(Máthé Éva): A sajtót önmérsékletre szólították fel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ 2002. május 8.
A nagysármási Antonescu-szobor ügyében interpellált írásban máj. 7-én Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél. A szenátor a miniszterhez intézett kérdést szóban máj. 13-án teszi fel. Eckstein elmondta, választ kért a minisztertől arra, milyen intézkedéseket szándékozik hozni a 31/2002-es kormányrendeletet megszegő nagysármási önkormányzat ellen: "sem Nagysármás kormánypárti polgármestere, sem a Maros megyei prefektus nem intézkedtek a marsallt ábrázoló mellszobor eltávolítása érdekében". A szobor eltávolítását a helyi hatóságok annak ellenére nem kezdeményezték, hogy a kormányrendelet alkalmazási határideje április 25-én lejárt. A fasiszta jelképek és szervezetek tilalmáról szóló rendelet érdemi tárgyalását a szenátus jogi bizottsága április végéről máj. 8-ra halasztotta. A rendeletet a Nagy-Románia Párt kívánja módosítani olyan értelemben, hogy annak hatálya ne terjedhessen ki a "sztálinista-kommunista bíróságok" által háborús bűnökért elítélt személyekre. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a törvényhozás jelenlegi formájában fogadja el a kormányrendeletet. /Salamon Márton László: Eckstein számon kéri Nagysármást. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2002. május 14.
Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2002. május 14.
Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Budapestre szerződtek marosvásárhelyi színészek. Virág kifejtette, a művészetet nem a művészet kedvéért kell produkálni, hanem elsősorban a közönségért. Szerinte a Magyarországra távozni készülők negatív példával szolgálnak azok előtt, akik majd az ő helyükbe kerülnek. /Szucher Ervin: Virág György: negatív példát mutatnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./2002. május 24.
A római katolikus egyház és a Ferenc-rend 1990 óta kitartóan próbálkozik visszaszerezni a mikházi (Maros megye) négy évszázados kolostort. Bakó Pál ferences házfőnök elmondta, egyetlen beadványukra sem érkezett semmiféle válasz, és még csak a magyar polgármester által vezetett önkormányzattal sem sikerült eddig egyezségre jutni. Ezzel szemben a magyar állam több millió forinttal támogatja a műemlék jellegű templom restaurálását. A mikházi ferences kolostor az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A második világháború után az épület kolostorrésze kikerült a ferences szerzetesek kezéből. A ferenceseket száműzték. Fél évszázada tébolyda működik az erdélyi katolicizmus egyik legértékesebb kolostorában. Az intézményt 1979-től dr. Toducz Endre vezeti. A kolostorban a 190 fős személyzet mintegy 260 beteget kezel. Az egyháznak mindössze három helyisége maradt, mely azonban szinte használhatatlan. Mikháza polgármestere, Birtok György nem ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőivel. A magyar állam a templom két évvel ezelőtt elkezdett restaurálására eddig mintegy három-négy millió forintot költött. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A határon túli épített örökség megóvása elnevezésű programja keretében 2000-ben kezdte el a felújítási munkálatokat. Az építészettörténeti és a részleges falkutatásokat az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány végezte el. /Szucher Ervin: A magyar állam újítja fel a kolostort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2002. június 1.
A VIII. osztályt végző diákok számára hasznos tájékoztató füzetet jelentetett meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség, amelyben a megye közép-, szakközép-, szak- és inasiskoláinak teljes kínálata szerepel. A megye diákságának egyharmada magyarul tanul. A tájékoztatóból kiderül, hogy az utóbbi években két nehezen kiharcolt magyar szakiskolai osztályt megszüntettek. Mezőgazdasági jellegű, magyar tannyelvű közép-, szakközép-, szak- és inasiskolai oktatás egyáltalán nincs az egész megyében, s továbbra is csak egyetlen gazdasági jellegű osztály indul az Elektromaros Iskolaközpontban. A középiskolai helyeket illetően a megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet (110 román és 42 magyar tannyelvű osztály), addig a szakmai oktatás terén aránytalan az elosztás (70-12). Igaz, hogy az elmúlt években, amikor lehetőség nyílt, sem Sáromberkén, sem Dicsőszentmártonban nem volt elég jelentkező a magyar szakiskolai osztályokba. Az is igaz, hogy aki érdeklődött, azt azonnal elutasították, a jelentkezők kis számára hivatkozva. /(bodolai): Sorvasztják a szakoktatást. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./2002. június 4.
Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központjában adták át a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei négy jutalmazottjának az alapítványdíjat. Az eddig díjazottak között meghívottként vett részt Szombati Attila, a Református Mentő Misszió-Mentőöv Segítőszolgálat /Marosvásárhely/ képviselője is, aki munkájukról beszélt, mely kiterjed a teljes Maros megyére. Iszákosmentő szolgálatukban az Erdély-szerte dolgozó Jó Pásztor Alapítvány munkatársai is támogatják őket. Lelkigondozást biztosítanak az alkoholbetegeknek, a családlátogatás, a szenvedélybetegek felkeresése is része munkájuknak. Foglalkoznak a hajléktalanokkal, romákkal, és évente országos konferenciát szerveznek. Csoportjukat felekezettől, anyanyelvtől függetlenül keresik fel a gyógyulni vágyók. /Járay F. Katalin: Saját missziós otthon kellene! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ 2002. június 8.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./2002. június 10.
Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ 2002. június 10.
Jún. 8-án a Csiporkázó Játszóház Egyesület Alsócsernátonban második alkalommal szervezte meg a kisiskolások néptánctalálkozóját, melyen idén négy tánccsoport: a szentkatolnai Kockás Tulipán, a dálnoki Csutika, a csernátoni Pitypaláré és a Maros megyei Mezőpanit hatvantagú Lánc, lánc, eszterlánc, illetve Bokréta tánccsoportja vett részt. Minden utca sarkán megálltak, ahol nagy tömeg várta a kis táncosokat, akik műsorukból mutattak be ízelítőt. /Iochom István: Csernáton. Aprók néptánctalálkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ 2002. június 13.
Nincs szükség magyar nyelvű mezőgazdasági és ezen belül állategészségügyi szakoktatásra Maros megyében, hisz telítetté vált a szakma, s a végzősök nem tudnak majd elhelyezkedni - jelentette ki egy az RMDSZ megyei szervezetének tisztségviselője. A mezőgazdasági, állategészségügyi, mezőgépészeti anyanyelvű oktatás hiányát pedig nem lehet azzal elintézni, hogy tele a szakma, nincsen a fiatalokra szükség. Ilyenformán ugyanis feltevődik a kérdés, hogy minek képezzük százával az orvosokat, hisz hovatovább úgysem lesz ahova elhelyezni őket. Egy jó iskolaközpontra igenis nagy szükség lenne Maros megyében, ahol színvonalas szak- és szakközépiskolai oktatás során a mezőgazdaság, s ezen belül a növény- és zöldségtermesztés, a farmgazdálkodás, a szőlőtermesztés, továbbá az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés területén járatos fiatalok végeznének. /(bodolai): Miért is "nyüsletünk"? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./2002. június 14.
Jún. 12-én az ákosfalvi iskolások csapata vehette át a Kodály-vetélkedő legjobbjának járó oklevelet a Bolyai Farkas Középiskolában /Marosvásárhely/ rendezett díjkiosztó ünnepségen. Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából a Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Kör Egyesület szervezésében zajlott több héten át a vetélkedő. A romániai és anyaországi általános iskolások számára meghirdetett versenyen, amelynek célja Kodály Zoltán munkásságának alaposabb megismerése volt, Maros megyéből 11 csapat indult. A nyertesek jutalma egy pécsi táborozás. /Legyen a zene mindenkié! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./2002. június 17.
Idén a Volt Politikai Foglyok Székelyudvarhelyi Szervezete volt a házigazdája annak a hagyományos találkozónak, amely alkalmával az egykori elítéltek nemcsak gondjaikat vitatják meg, de elhunyt rabtársaikra is emlékeznek. A Brassó, Kovászna, Maros és Hargita megyei szervezetek képviselői szombaton Szejkefürdőn tartottak gyűlést, melyen alapszabály-módosítást fogadtak el, és elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a magyarországi ’56-os Szövetséggel. (Annak elnöke, Sinkovics Gyula is részt vett a kétnapos találkozón.) Jún. 16-án Páll László, a székelyudvarhelyi szervezet elnöke vezette bajtársak Gyergyószárhegyen a ferences szerzetes rend templomában vettek részt Orbán László pápai prelátus és Bodó Péter címzetes esperes – mindketten volt politikai foglyok – által bemutatott szentmiseáldozaton. A szentmise előtt P. Ferencz Ervin templomigazgató házfőnök "civilben" köszöntötte a vendégeket. Megrázó visszaemlékezése végén Isten irgalmát kérte a most is bujkáló kínzókra, a jellemtelen államügyészekre és a gyáva védőügyvédekre. Meg akarunk bocsátani – fejezte be visszatekintő gondolatmenetét –, de nem szabad felejteni, hogy soha többé a gonoszság el ne követhesse mindazt a felmérhetetlen sok szenvedést és borzalmat, amiben annyi embernek és hozzátartozóiknak része volt. /’56-osok bajtársi találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Elfogadták azt a javaslatot, hogy az erdélyiek is képviseltessék magukat a magyarországi 1956-os szervezetek koordinációs bizottságában, és tagjaivá váljanak az alakuló, úgynevezett Közép-európai Klubnak. A Közép-európai Klub, ez a magyarországi kezdeményezés, a Baltikumtól az Adriáig 14 ország mindazon szervezeteinek munkáját hangolná össze, amelyek tagjai a kommunista rendszerben valamilyen módon szenvedtek. Június 16-án az elhunyt rabtársakra emlékezve, a volt politikai foglyok megkoszorúzták az áldozatok székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi emlékművét. Megemlékeztek az 1949-es gyergyószárhegyi kommunista ellenes zendülésről, ennek áldozatairól, a későbbi bebörtönzésekről, zaklatásokról, többek között az 1960-as, a szekuritáté által kiagyalt "Fekete kéz" néven emlegetett összeesküvésről. Nem forralunk bosszút, de nem feledhetjük el soha őket. – mondta az atya. /Fülöp D. Dénes: Népszerűsítik a forradalom eszmeiségét. Közép-európai Klubot létesítenek az ötvenhatosok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./2002. június 18.
A kedvezménytörvény iránti, a vártnál jóval kisebb érdeklődés és a feleslegesen magas költségek miatt Maros megyében az eredeti 16 területi tájékoztató irodából tízet bezártak — közölte jún. 15-én a román sajtó. A Jurnalul National című napilap az RMDSZ helyi vezetőire hivatkozva arról írt, hogy a megye 220 ezer magyar nemzetiségű lakosából eddig csupán 30 ezer igényelt magyar igazolványt. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetője megerősítette, hogy karcsúsították a tájékoztató irodák megyei hálózatát. Elmondta, hogy Maros megyében a lakosság 40–42 százaléka magyar nemzetiségű, ami 250–280 ezer embert jelent. Kelemen közölte, hogy Maros megyéből eddig valamivel több mint 35 ezer személy igényelt magyar igazolványt. /Bezárják a státusirodák egy részét. Csökkent a magyar igazolvány iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2002. június 18.
Lassan három hónapja, hogy kitudódott: az ortodox egyház folyamatos székelyföldi terjeszkedésének legújabb célpontjául a Marosvásárhelytől 17 km-re fekvő, színmagyar lakosságú Székelykált szemelte ki. Egy kormányhatározat nyomán a prefektus átiratban utasította a nagyernyei önkormányzatot – közigazgatásilag idetartozik Székelykál –, hogy a 90 hektárnyi káli gyümölcsösből mérjen ki a 40-et az ortodox egyház részére, amely állítólag öregotthont szeretne ott építeni. A nagyernyei polgármester akkor megtagadta az utasítás végrehajtását, ugyanakkor – nyilván a segítség reményében – a kialakult helyzetről tájékoztatta az RMDSZ Maros megyei elnökét, Kelemen Atillát, Virág György megyei tanácselnököt és Burkhárdt Árpád alprefektust, aki a megyei földosztó bizottságnak is tagja. A megszólítottak reagálása, határozott állásfoglalása azóta is késik. A bizonytalanság hátterében egyesek újabb, a színfalak mögött megkötött SZDP–RMDSZ-megegyezést sejtenek. Ezek szerint az RMDSZ a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosításáért cserébe elvi beleegyezését adta az ortodox egyház székelykáli honfoglalásához. Ezt látszik alátámasztani a nemrég kinevezett prefektus minapi nyilatkozata is, miszerint a káli ügy megoldottnak tekinthető; az összesen 90 hektárnyi területből előbb kimérik a volt tulajdonosoknak járó részt, majd a helyi egyházközségekét, a maradékból pedig bőven jut az ortodoxoknak is. /Sz. L.: Székelykált az isteni gondviselésre bízták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./2002. június 19.
Az utóbbi napokban a román sajtóban lábra kapott a hír, miszerint az RMDSZ státusirodáit a megyei szervezet kénytelen volt leépíteni a magyarság érdektelensége miatt. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke cáfolta a híreszteléseket. Nem bezártunk irodákat - hangsúlyozta -, hanem egyszerűen átszerveztük az irodahálózatot. A központi iroda alkalmazottai bejárják a megye falvait, összegyűjtik a kéréseket. Szó sincs arról, hogy az RMDSZ, úgymond, aggódna a magyarság érdektelensége miatt. /(mózes): Az RMDSZ cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./2002. június 22.
Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2002. június 22.
Jún. 21-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának évadzáró előadásán kiosztották - idén először, de a hagyományteremtés szándékával - a Hunyadi László-díjakat. Ezt a díjat a Hunyadi László Színművész Baráti Köre Társaság és az EMKE Maros megyei fiókja alapította a túl korán eltávozott közkedvelt színművész emlékére. A díjakat a Tompa Miklós Társulat művészeinek szavazatai alapján ítélték oda. Az idén a fiatal színésznőnek járó díjat Márton Gyöngyi, a fiatal színésznek járó díjat Katona László érdemelte ki. A díjazott nyugdíjas színész Szabó Duci művésznő, a műszaki kolléga Veress József öltöztetőszabó. /K. É. E.: Átadták a Hunyadi László-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./2002. június 24.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete és a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) intézményesíteni akarja együttműködését. "Románia polgárainak nemre, fajra, felekezeti hovatartozásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül egyetlen közös problémája van: a szegénység. A PNL és az RMSZDP megyei szintű együttműködése az első szakaszban életképes megoldások keresésében nyilvánul meg, hogy megállítsák a szociáldemokrata kormánypárt (PSD) agresszív előretörését. Júliustól állandó jellegű, intézményesített találkozókat készülünk tartani" – nyilatkozta Eugen Gh. Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei szervezetének elnöke, országos alelnöke. /Bakó Zoltán: PNL–RMSZDP együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./2002. június 24.
Sikere volt a Szamosújvári Napoknak. Negyven műkedvelő együttes és énekes fellépésének tapsolhatott a múlt hét végén a közönség. Külön fénypontja volt a rendezvénynek a tizedik alkalommal sorra kerülő Erdélyi Trió népzene fesztivál, amelyre tizenegy máramarosi, hargitai, szilágysági, Maros, Suceava és Kolozs megyei együttes nevezett be. /Erkedi Csaba: Jól sikerült Szamosújvári Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2002. június 25.
A Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatát külön színekkel kívánja gyarapítani az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. Tizenöt éve nem volt nótaest Marosvásárhelyen, most ez is lesz. További EMKE-rendezvények: népi mesterek kirakóvására, kiállítások, koncertek, multikulturális versműsor, Szeged partnerváros bemutatkozása: bábszínház, fotótárlat, lapbemutató, játszóház. /(bölöni): Sehol sem kell fizetni. EMKE-rendezvények a Marosvásárhelyi Napokon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./2002. június 27.
Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./2002. június 29.
Lészai Bordy Margit mindig hangsúlyozza, hogy szülőfaluja, a Maros megyei Unoka Erdély talán legkisebb települése. A csöppnyi Unoka szimbolikus jelentőségűvé vált számára, ezt mutatja a szülőfalut megörökítő számtalan rajza, pasztellje. Mostani kiállításán Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában az erdélyiség, a szülőföld szeretete nem annyira a konkrét, külső jegyekben, mint inkább a lényegben, a munkák szellemiségében nyilvánul meg. Lészai Bordy Margit pasztellben dolgozik, alkatához talán ez a technika tűnik a legalkalmasabbnak. /Németh Júlia: Lészai Bordy Margit formaritmusai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./2004. január 5.
Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2004. január 6.
Január 5-én Romániában megkezdődött a második félév, amelyet az április 3-18. közötti kéthetes húsvéti szünidő szakít meg. Maros megyékben 100.460 diák kezdte meg a második félévet, akik közül 66.829-en a román, 32.543-an a magyar, 1088-an a német tagozaton tanulnak – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. /Megkezdődött a tanítás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./2004. január 8.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadott állásfoglalása elítélte azt a kezdeményezést amely a város magyar választóinak egységét veszélyezteti. Az RMDSZ Maros megyében is hitelesen képviseli a magyar lakosság érdekeit, ezért minden alternatív kezdeményezés felelőtlen és egységbontó jellegű. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./2004. január 8.
2003-2004-es tanévtől kezdve a középfokú oktatás terén egy újfajta képzés indult, amelyet hangzatosan a Művészetek és Mesterségek Iskolája (MMI, románul SAM) névre kereszteltek. Célja, hogy az elméletközpontú középiskolai oktatás túlsúlyát egy szakmai képzéssel is együtt járó oktatási formával váltsák fel. Maros megyei szinten szeptembertől 92 MMI-osztályt indítottak (25-öt a magyar tagozaton), s a tanfelügyelőség szándékai szerint az idén szeptemberben 110 osztály közül választhatnak a nyolcadik osztályok végzettjei. A kötelező tíz osztály elvégzését követően a volt inasiskoláknak megfelelő képzést nyerne a tanuló a XI. osztályba felvételizve, és azt elvégezve szakmunkási képesítést, a XII. és XIII. osztályt is sikeresen zárva technikusi minősítést szerezhetne és egyben érettségit. Az iskoláktól függ, hogy miképpen válogatnak a 16 szakterületen lehetséges 45 mesterség között. A magyar osztályok számára próbáltak magyar pedagógusokat biztosítani, de ez nem minden tantárgy esetében sikerült. A legnagyobb gond a tankönyvhiány, valamint az, hogy magyar nyelvű szakkönyvek nem léteznek. /Bodolai Gyöngyi: Szakoktatás három szinten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./2004. január 8.
Január 10-én Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban bemutatják Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet 1989-2003 között című könyvét. Szervező a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ 2004. január 12.
Tovább késleltetik az erdőszentgyörgyi bíróság beindítását, december utolsó napjaiban ugyanis elhordták a törvényszék bútorainak egy részét. Kerekes Károly parlamenti képviselő érdeklődésére a Maros Megyei Törvényszék elnöke, Marcela Bulzan előbb tagadta a történteket, , amikor azután Kerekes jelezte, hogy az ügynek több szemtanúja is volt, Bulzan beismerte, hogy valóban elhoztak »néhány bútordarabot«". /Szucher Ervin: Elhordták a bútorok egy részét. = Krónika (Kolozsvár), jan.12./2004. január 12.
Január 10-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében megnyílt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Maros megyei szervezete és a Don-kanyari áldozatok tiszteletére létrejött emlékbizottság által szervezett tárlat. A kiállítás a Don-kanyari offenzíva kezdetének évfordulójához közeledve /1943. jan. 12./ nyílt meg. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke elmondta, Marosvásárhelyen is szeretnének a Don-kanyari áldozatok emlékére emlékművet állítani. Az előadók után a doni csatában egykor harcolt, vagy az azt követő fogságban meghurcolt honvédek, tisztek, főtisztek emlékeztek vissza erre az időre. /Nagy Botond: A doni csata emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./