udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1648
találat
lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 1621-1648
Helymutató:
Maros megye
2004. január 13.
A Maros megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöksége által közzétett állásfoglalásra (Népújság, jan. 8.) válaszolt. Kifejtették, hogy a helyhatósági választásokon az MPSZ Marosvásárhelyen és a megye minden helységében, ahol szükségesnek tartja, saját polgármesterjelöltet és tanácsosi jelöltlistát állít, elutasítva a vádat, miszerint a magyarság egysége ellen cselekedne. Az MPSZ ugyanis elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ gyakorlatát: a jelöltek "bizonyos körök" általi kijelölése révén csorbítják a magyar választópolgárok választási jogát. Az MPSZ tudatában van az egységes fellépés fontosságának, ezért kijelenti, hogy titkos szavazással, előválasztásokon kell eldönteni azt, hogy ki legyen Marosvásárhely egyetlen, minden választópolgár által támogatott magyar polgármesterjelöltje, valamint a tanácsosjelöltek. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./2004. január 15.
Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./2004. január 16.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./2004. január 23.
Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 24.
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá január 23-án Marosvásárhelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának küldöttsége, illetve a Maros megyei tanács vezetősége. Miután mindkét megye önkormányzata szavazatával is megerősíti a nyilatkozatban foglaltakat, hivatalossá teszik a testvérmegyei kapcsolatot. A Nyíregyháza központú megye Szatmár, Máramaros és Hargita megyével is kapcsolatban áll. A kapcsolatfelvételt a magyarországi megye kezdeményezte. /Antal Erika: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2004. január 24.
Pavel Todoran, a marosvásárhelyi SZDP szervezet elnöke bejelentette, hogy Maros megyében sem köt egyezményt 2004-re vonatkozóan a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete. Úgy vélik, hogy az eddigi protokollumokban lefektetett megállapodásoknak a több mint kilencven százaléka teljesült. Elmondta még, hogy továbbra is Dorin Florea jelenlegi, független polgármester-jelöltet támogatják. /(Máthé Éva): Nem lesz protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2004. január 24.
Az EMKE Maros Megyei Szervezete az erdélyi honvédek tiszteletére második világháborús tárgyi kiállítást rendezett Marosvásárhelyen, az unitárius templom kiállító termében. Berekméri Árpád Róbert történész a marosvásárhelyi református egyházmegyei levéltárban dolgozik, László Márton történésztársával közösen foglalkoznak a második világháborús tárgyak összegyűjtésével. A kiállítási tárgyak száma a tavalyihoz képest megkétszereződött. Egy kilencedik osztályos kisfiú, Benkő József a saját maga gyűjtötte anyagot bocsátotta a rendelkezésükre. A gyűjtemény számára még nincs tárolási hely. /Máthé Éva: Második világháborús emlékek tárháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ 2004. január 29.
Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Maros megyei elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készített interjúban azt vallotta, hogy számára és a magyarság számára sokkal fontosabb a polgármesteri szék visszaszerzése, mint a bukaresti bársonyszék megőrzése. Szerinte Dorin Florea jelenlegi polgármester legyőzhető. Nem zárja ki az ellenzékkel folytatandó párbeszéd lehetőségét sem, de csak az RMDSZ-en belül hajlandó tárgyalni. Az újságíró megjegyezte, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ősszel még biztos befutónak tűnő jelöltje volt az RMDSZ-nek. Kelemen Attila szerint Csegzinek markánsabbnak kellett volna bizonyulnia ahhoz, hogy meggyőzze a választókat. Kelemen úgy látja, a Magyar Polgári Szövetség nem képvisel olyan fajsúlyt, hogy neki le kellene ülnie a mozgalom tagjaival alkudozni. /Szucher Ervin: Vásárhely fontosabb, mint a képviselőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 30.
Berekméri Sándor és Tőkés András Maros megyei tanácsosok, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjai többé nem az RMDSZ-t képviselik a testületben, hanem független képviselőkként dolgoznak tovább, jelentette be Berekméri Sándor a Maros Megyei Tanács január 29-i ülésén. Andrássy Árpád, a harmadik MPSZ-tag megyei tanácsos kijelentette, továbbra is az RMDSZ képviselője lesz, mivel ő a szövetség marosludasi szervezetének elnöke. Tőkés András, aki nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Megyei Tanács keretében együttműködjenek az RMDSZ-szel. /Nem képviselik többé az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2004. január 31.
Az RMDSZ-frakcióból kilépett két Maros megyei tanácsos (Tőkés András, Berekméri Sándor) lemondásáról Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök megjegyezte, hogy kissé zavaros lemondás, a frakcióból kiléptek, de az RMDSZ-ből nem kívánnak távozni. Kelemen ezt erkölcstelen politikai játéknak nevezte, mondván, felelősséggel tartoznak a választóiknak, akik négy évvel ezelőtt az RMDSZ listájára szavaztak. Kelemen Atilla provokációnak nevezte azt a kérdést, miszerint hajlandó-e leülni nyilvános vitára a polgári körök polgármesterjelöltjével. Az RMDSZ-nek múltja van, minden adu a kezében van és sose gondolta, hogy egyenlő rangúak az RMDSZ-szel a gyanús legitimitású szövetségek. Úgy, hogy a nyilvános vita szóba sem jöhet, tette hozzá. /Kissé zavaros lemondás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./2004. február 3.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2004. február 3.
Január 31-én tartotta meg a Maros megyei MADISZ és az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szervezete a magyar történelmet felelevenítő videóvetítés-sorozat második estjét, a Sacra Corona című filmet vetítették, az előző hónapban pedig a magyarok őshazáját kereső Julianus barát című filmet. – E kezdeményezéssel megpróbáljuk a magyar történelmet és kultúrát közelebb hozni a marosvásárhelyi érdeklődőkhöz. – mondta a főszervező, rádiószerkesztő Farczádi Attila. A filmvetítést megelőzően Kolozsvári Szilárd fiatal történelemtanár tartott rövid előadást a filmben ábrázolt korról. /-vagy-: A szent korona legendája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 7.
Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2004. február 11.
Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ 2004. február 13.
Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./2004. február 14.
A román kormány február 12-i ülésén döntött öt erdélyi megye 2004. évre szóló költségvetésének kiegészítéséről. A Pénzügyminisztérium felelős vezetőivel lezajlott tárgyalások során az RMDSZ-nek sikerült kiegészíteni a költségvetési törvénytervezetet. Ennek értelmében a kormány határozatával Maros, Szatmár, Kovászna, Szilágy és Hargita megyék költségvetései összesen 55 milliárd lej értékű többletfinanszírozásban részesülnek, Szilágy, Szatmár, Maros és Kovászna megye költségvetése 10 milliárd lejjel, Hargita megye költségvetése 15 milliárd lejjel egészül ki. E kormányhatározatok nagyjából infrastrukturális beruházásokat (utak, gáz-víz bevezetés) érintetnek. (RMDSZ Tájékoztató) /Öt megye költségvetése egészül ki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2004. február 14.
Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2004. február 17.
A Maros megyei vállalkozókat hívta meg a napokban a marosvásárhelyi dr. Bernády György Házba a helyi Vianova Proiect vállalkozásfejlesztési központ, hogy Németh Attilával, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) ügyvezető igazgatójával, valamint Halász Jánossal, az ITD Hungary romániai kirendeltségének a vezetőjével találkozzanak. Németh Attila arról tájékoztatott, hogy a kisvállalkozások számára hasznos a kölcsönök igénybevétele. Az erdélyi Bethlen Gábor Közalapítványtól lehet ezt igényelni, jelenleg 7-800 ezer amerikai dollár várja Erdélyben, hogy ennek egy- egy részét kamatmentes hitelként igényeljék a vállalkozók. A kért összeg értéke nem lehet több, mint másfél millió forint. A pályázóknak a regionális vállalkozásfejlesztő központokhoz kell beadniuk a pályázatot, 14 működik belőlük Erdély különböző városaiban. A www.ukka.hu honlapon minden vállalkozásfejlesztési központ adata szerepel. Az ÚKKA a minőségbiztosítás megszerzéséhez is nyújt anyagi támogatást. Az uniós pályázatok megírásához is segítséget fognak nyújtani Idén 560 millió forint áll az ÚKKA rendelkezésére, ez ugyanakkora összeg, mint amekkora a tavalyi volt. Megpróbálnak más forrásokat is igénybe venni. Az uniós alapokra gondolnak. Halász János hangsúlyozta: Románia 10 milliárd eurónyi csatlakozási támogatást kap, erre figyelniük kell az erdélyi magyar vállalkozóknak is. A magyar vállalkozóknak célszerű lenne magyarországi pályázati szakértőket igénybe venni. – Erdélyben még nem létezik egy szakember-adatbank, illetve munkavállalói adattár. /Máthé Éva: Üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Tíz milliárd eurós csatlakozási támogatás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2004. február 18.
A Maros megyei bíróságon február 17-én bejegyezték kisebbségi szervezetként a Kiss Kálmán által vezetett Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget, amelynek választási jelvénye a stilizált madár által összekapcsolt két piros tulipán. Kiss Kálmán szerint a szövetség azért jegyeztette be magát kisebbségi szervezetként és nem politikai pártként, mert az előbbi státust kevesebb támogató aláírással is meg lehetett szerezni. Az elnök szerint az újonnan bejegyzett szövetségen belül más pártok tagjai is tevékenykedhetnek, viszont a helyhatósági választásokon nem szándékoznak sem az RMDSZ-szel, sem ennek "radikálisaival" választási szövetséget kötni Kiss elmondta: az őszi országos választásokon román politikai pártokkal is szeretnének szorosabb kapcsolatokat kialakítani, viszont kizártnak tart mindenfajta együttműködést az RMDSZ-szel, a Nagy-Románia Párttal és az SZDP-vel, a román kormánypárttal. /Bejegyezték a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Ennek a kétes pártnak már több neve volt: Romániai Magyar Szabad Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt…2004. február 18.
Elkezdheti a munkát a Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozását tűzte ki elsődleges célul a frissen bejegyzett Prosperitas Egyesület. A Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet bejegyzéséhez szükséges minisztériumi engedélyekre több hónapon át vártak az alapítók. A Prosperitas Egyesületet tavaly tavasszal hozta létre Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata közéleti személyiségek és a történelmi egyházak támogatásával, bejegyzését február 13-án hagyta jóvá a sepsiszentgyörgyi Városi Bíróság. – A munka neheze csak most kezdődik – fogalmazott a lebonyolítást vállaló Kovászna megyei tanács elnöke, Demeter János. Az első feladat a Prosperitas Egyesület közgyűlésének mielőbbi összehívása lesz, amelyen megválasztják majd a végleges vezetőséget, és döntenek a stratégiáról. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet a Székely Nemzeti Múzeumban rendezi be sepsiszentgyörgyi irodáját, a Properitas háromszéki központja a megyei könyvtárban lesz. /Farkas Réka: Bejegyezték a Prosperitas Egyesületet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2004. február 21.
Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke beszámolt a 2004-es évi tervekről. Márciusban ünneplik a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus fennállásának 10. évfordulóját, megtartják a Fiatal tehetségek tavasza rendezvényt. Az EMKE nem ért egyet a 2003-ban hozott 103-as kormányrendelettel, amely a művelődési egyesületek pályázati lehetőségeit nehezíti. Az EMKE Maros megyei szervezetének közel 2500 tagja van, a tagsági hozzájárulást nem fizette mindenki, ezért a szervezet anyagi nehézségekkel küzd, az iroda fenntartása és működése pénzbe kerül, ezt legtöbbször az elnök fizeti saját jövedelméből. /Antal Erika: Pénzhiánnyal küszködik az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 23.
Február 21-én Marosvásárhelyen, a Juhász András Gyülekezeti Központban rendezték meg a Nagyapó mesefája című mesemondó verseny Maros megyei szakaszát. A megye 17 településéről, illetve Marosvásárhely hét iskolájából érkező csaknem 35 kisiskolás versenyzett. /Járay F. Katalin: Aranyszájú mesemondók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./2004. február 24.
Feljelentették a Maros Megyei Ügyészségen a Wass Albert felolvasási rekordkísérlet szervezőit és résztvevőit. A megyei művelődési bizottság feljelentése szerint a szervezők megsértették a háborús bűnös személyek kultuszának tiltását előíró rendeletet, mert a kolozsvári népbíróságnak közvetlenül a világháború után Wass Albert ellen hozott ítélete változatlanul érvényben van. Feltűnik a kettős mérce: szinte ugyanazok szorgalmazták nem is olyan régen Ion Antonescu marsall szobrának felállítását azon a sétányon, amelyen érvényes városi tanácsi határozat ellenére még ma is ott van az Antonescu nevét tartalmazó utcanévtábla. Jellemző, hogy a polgármesteri hivatal közleményeiben következetesen a Ion Antonescu sétány megnevezés szerepel. Természetesen nem igaz, hogy Wass Albert háborús bűnös. A román igazságszolgáltatás politikai elkötelezettsége miatt nem sikerült mindeddig kieszközölni az író rehabilitálását. A román igazságszolgáltatást elmarasztalta az EU-raportőri jelentés. /Bálint Zsombor: Tanulságos ol-wass-mány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2004. február 24.
A Maros megyei rendőrfelügyelőség vizsgálatot indított a Wass Albert rehabilitációjának támogatására szervezett maratoni felolvasás kapcsán. Azt vizsgálják, hogy a rendezvény szervezői megszegték-e a béke- és emberiségellenes bűnöket elkövető személyek kultuszát tiltó 31/2003-as rendelet előírásait. ,,Jelenleg azt ellenőrizzük, hogy a február 20–21-én elszavalt versek a Wass-életmű részei vagy sem. Ha ez bebizonyosodik, és kiderül, hogy bűncselekmény történt, az ügyészséghez fordulunk. Ha csak kihágásról van szó, az ügyet átveszi a Maros megyei művelődési és kultuszügyi igazgatóság” – közölte a megyei rendőrparancsnok. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezete azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy merényletet követ el az államrend ellen azáltal, hogy támogatja a Wass Albert rehabilitációját támogató felolvasást. /Rendőrség versek ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./2004. február 25.
Tizenkilenc Kárpát-medencei és észak-amerikai helyszínen tartottak a múlt hét végén 24 órás felolvasómaratont Wass Albert műveiből. A szervező Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánta elérni, illetve céljuk volt, hogy Guinness-rekordot döntsenek. A Maros megyei művelődési felügyelőség vezetője "bizonyítékokat gyűjt" arra vonatkozólag, hogy a felolvasás "bűntény-e" vagy csupán a "kihágás" kategóriájába tartozik, a megyei rendőr- felügyelőség pedig hivatalból indított eljárást az "ügyben". Vasile Cotoara rendőrparancsnok szerint ugyanis Wass Albert háborús bűnös, és a háborús bűnösök érdekében folytatott propagandáért, magánszemélyek esetében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje rámutatott, ahogy közelednek a választások, a szélsőséges nacionalizmus kártyáját mindig kijátsszák Maros megyében, Romániában. Ezúttal rendőrségi segédlettel. Vasile Cotoara nem volt ilyen buzgó, amikor Antonescut méltató rendezvények sorozatát szervezték. A kommunista időkre emlékeztető módszerekkel figyeltették, filmeztették a felolvasóestet. Kelemen szerint ez megengedhetetlen. Az RMDSZ a történteket jelezni fogja az SZDP felsőbb szerveinek, mert megengedhetetlen, amit buzgó funkcionáriusok művelnek Wass Albert ürügyén. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Wass Albert nevét arra használják egyesek, hogy megosszák a román, illetve a magyar lakosságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2004. február 25.
Farsangi mulatságot tartottak a Maros megyei mozgássérülteknek Marosi Mária, a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke beszámolt arról, hogy nehezen lehet támogatókat szerezni a mozgássérültek számára szervezett rendezvényekre. Józsa Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének alelnöke beszámolt arról, hogy Csíkszeredában a Handicap Kft. több mint tizenöt mozgáskorlátozott személyt foglalkoztat varrodájában és gyertyaöntő műhelyében. Orbán Ágnes, a székelyudvarhelyi mozgássérültek szervezetének elnöke vezetésével idén is megszervezik a sorstársképzést, amely abból áll, hogy olyan mozgássérültekkel beszélgetnek el, akik nem tudják elfogadni magukat, életmódjukat. /Orbán Zsolt: Tolószékben táncolt Piroska és a barnamedve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./2004. február 27.
Az autonómiastatútum végre törvénykezdeményezés formáját öltötte, ezzel hat parlamenti képviselő, mintegy megerősítve eredeti mandátumát, egy közösség igényének képviseletét vállalta fel, az aktust tehát a normalitás felé tett lépésként kell értelmeznünk – jelentette ki Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke február 26-án tartott sajtóértekezletén. Az SZNT Állandó Bizottsága elhatározta, megküldi a tervezetet az Európai Parlament elnökének, az intézmény pártfrakcióinak, a Külügyi Bizottságnak, valamint a Románia integrációjával foglalkozó vegyes bizottságnak, hasonlóképpen figyelmébe ajánlja az Európa Tanács elnökségének, frakcióinak, az EBESZ illetékeseinek, a kérdésben érdekelt neves személyiségeknek, megkeres vele sok képviselőt és intézményt is. Az RMDSZ-bírálatra reagálva, Ferencz elmondta, az RMDSZ-politikusok nem állíthatják, hogy nem kapták meg hivatalosan is a dokumentumot még tervezet formájában, Verestóynak átnyújtották azt, csakhogy nem kívántak részt venni annak vitájában. A benyújtott tervezet kilenc táblázatot és egy térképmellékletet is tartalmaz a települések 2002-es népszámlálási adataival. Az alapelv az volt, hogy csak azt a községet tüntetik fel, ahol a lakosság több mint fele magyar. Összesen 127 községre és városra vonatkozik a közel félezer települést összefogó igénylés, ezek tízezer négyzetkilométernél valamivel nagyobb területet ölelnek fel. Kimarad tehát a Bodza-vidék, benne van viszont Hargita megye teljes egészében, Maros megyének pedig a marosszéki része. A régió összesen 809 000 lakost számlálna, ebből 612 000 magyar és 175 000 román, azaz a magyarság 75,68 százalékot képviselne benne. A tervezett régió mindenben megfelel az EU idevágó ,,szabványának”. /(b. kovács): A politikusok tették dolgukat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2004. február 28.
Február 26-án Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ alelnöke bemutatta annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet a szövetség megrendelésére január- februárban a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatok Kutató Központja végzett. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét a magyar válaszadóknak a 79 százaléka támogatná. A Magyar Polgári Szövetség jelöltje kb. 5 százalékot kapna. Borbély László elmondta: májusban nagyszabású ünnepség keretében szeretnék elnevezni a felújított marosvásárhelyi stadiont Bölöni Lászlóról. Erről már egyeztettek a neves futballistával. Az MPSZ-nek arra a javaslatára, miszerint áprilisban legyen előválasztás Marosvásárhelyen az egyetlen magyar polgármester-jelölt kiválasztása érdekében, Borbély azt mondotta: nem érti, hogy Donáth Adél miként lehet az MPSZ jelöltje, hiszen például a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsában az RMDSZ-t képviseli. /(Máthé Éva): Közvélemény-kutatások kora. Stadion Bölöni Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. február 28.
A fejkvóta rendszer bevezetésével a romániai magyar társadalomnak – civil szervezeteknek, szakintézményeknek, egyházaknak stb. – lépnie kell annak érdekében, hogy az új állami finanszírozási rendszer nehogy a haldoklás kezdetét jelentse a szórványosodó magyarlakta régiók iskolái számára. A fejkvóta rendszer bevezetésének Kolozs, illetve Fehér megyei vonzatairól Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy a működőképesség feltétele az összevonás, a szórványközpont-rendszer kialakítása. Ehhez civil összefogásra van szükség. Ezek a szórványközpontok részint léteznek már. van Kalotaszentkirály esetében 16–17 faluból gyűlnek be a gyerekek. Egy részüket az iskola utaztatja saját busszal, de van 60–70 személyes bentlakásuk is. Válaszúton a Kallós Alapítvány jóvoltából szórványközpont születik. Ilyen törekvések vannak Szamosújváron is. Fontos lenne olyan szórványközpontot kialakítani, amely Aranyosszéken átnyúlva Fehér és Maros megye északi, illetve nyugati településeit is átfogja. Ez Várfalva lehetne: e magyarlakta település az ingáztatás szempontjából is megfelelő, ide bentlakást lehetne tervezni. A Mezőségen lehetne szórványközpontot Magyarszováton vagy Vajdakamaráson. /Szórványközpont térképvázlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. március 2.
Valószínűleg megsértette a 2002/194-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó jogszabály előírásait – mondta márc. 1-jén Ionela Roman, a román határőrség országos főfelügyelőségének szóvivője a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre. Az MTI közbevetésére, amely szerint az idézett román törvény előírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határőrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivő azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetővel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba. A szóvivő szerint nem a határőrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ennek a hatóságnak nincs képviselője a határátkelőhelyeken, a szóvivő nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határőrök törvényesen jártak el. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ismertette a sürgősségi kormányrendeletet vonatkozó cikkelyeit. Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személynek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos gyanúja van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az érintettel, amikor a határhoz ért. Ezt viszont nem tették meg – mondta el Kerekes Károly. Kerekes Károly úgy tudja: a nem kívánatos személy elleni belépési tilalom elrendelése a belügyminiszter hatásköre. Bayer Zsolt közölte, nem követett el sem bűncselekményt, nincs ok arra, hogy kitiltsák az országból. Bayer levélben fordult a budapesti román nagykövethez, kérve: tájékoztassa arról, mi volt az indoka kiutasításának. Szándékában áll továbbá minden létező nemzetközi fórumhoz fordulni, végső esetben pedig a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz. /P. A. M.: Jogos volt Bayer kitiltása a román hatóságok szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./