Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2003. augusztus 13.

Nyárádtőn a hajdani görög katolikus templomra ortodox épül. A görög katolikusok eddig több fórumhoz fordultak a visszaigényelt épület ügyében, Marosvásárhelyen pedig törvényszéki úton keresik igazukat. A munkások elmondták, mihelyt elkészülnek a külső falak, nekifognak a régi templom lebontásának. A nyárádtői ortodox pópa, Man Ioan kifejtette: a görög katolikus templom nem műemlék. Liviu Sabau görög katolikus esperes közölte, hogy a nyárádtői templomot visszaigényelték. A marosvásárhelyi alsó román katedrális néven ismert templom egykor szintén a görög katolikusoké volt. Évek óta tart a visszaigénylési tárgyalások sorozata, de eredménytelenül. Az esperes szerint a görög katolikus egyházzal szemben elkövetett igazságtalanságot a mai napig nem tette jóvá az állam. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet több alkalommal is felszólalt a görög katolikusok érdekében. Az állam jelenleg is az ortodox egyház tulajdonaként kezeli a görög katolikusok javait, ingatlanait, és a görög keletiekre bízza a döntést - mutatott rá Smaranda Enache. /Antal Erika: Nyárádtő: templom a templomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2003. augusztus 13.

Csittszentivánon, az általános iskola faragókörének tagjai /Bandi Dezső népművelő irányításával/ emlékművet készítenek a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, illetve az I. és II. világháborúban elesett hősöknek. /Járay Fekete Katalin: Emlékművet faragnak a csittszentiványi diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. augusztus 13.

Lezsák Sándor /MDF/ képviselő július végén írt levelet a lakiteleki Európa Szabadegyetem résztvevői nevében a legfőbb közjogi méltóságoknak - köztük Szili Katalin házelnöknek -, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia- Montenegró területén élő magyaroknak a kettős állampolgárságot. - Minden magyarországi és határon túli magyar parlamenti tényezőnek oszthatatlan felelőssége a kettős állampolgársággal összefüggő következmények vizsgálata, a helyes döntés kialakítása - áll abban a levélben, amelyet Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke írt Lezsák Sándornak. /Szili Katalin a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. augusztus 13.

72 vármegyeházat bemutató kiállítás nyílik aug. 16-án Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban. A tárlat anyagát a Budapesten élő Hatvani Sándor mutatja be, ő gyűjtötte össze a színes fényképeket s a tájékoztató anyagot. /Vármegyeházak a századelőn. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. augusztus 13.

Nemzetellenes megnyilvánulásokkal vádolják Torockó polgármesterét. Ioan Rus prefektus szerint a torockói polgármesteri hivatal épületén egy "ócska" román trikolór, mellette pedig egy "vadonatúj" magyar zászló lobog. A prefektus közölte, figyelmeztetni fogja Szőcs Ferenc polgármestert, tanúsítson tiszteletet a nemzeti jelképek iránt. Hangsúlyozta: ha a torockói polgármester nem tartja tiszteletben a törvényes előírásokat, 50 millió lejes pénzbírságra számíthat. Szőcs Ferenc polgármester (RMDSZ) elmondta, nem érti a prefektus reakcióját, a magyar nemzeti lobogót azért tűzte ki, mivel Torockón egy magyarországi küldöttség tartózkodik, és a vendégek távozásáig nem fogja levenni a piros- fehér-zöld zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. /Támadják Torockó polgármesterét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. augusztus 13.

Tíz esztendeje szervez tábort a határon túli magyarok számára a paksi művelődési központ. Évről évre érkeznek a Pakstól pár kilométernyire levő cseresznyéspusztai táborba a diákok a felvidéki Galántáról, a vajdsági Kishegyesről, a kárpátaljai Viskről, a Bánságból és Erdélyből. A bánságiakat Temesvár, az erdélyieket Marosvásárhely, Kézdivásárhely, megyénkből Lupény és Vulkán képviselte. Anyanyelvi, újságírói, versmondó, népzenei, történelmi kiscsoportokat alkotva dolgoztak, előadásokat hallgattak, kirándultak Kiskunmajsára, ahol Pongrácz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka mutatta be egyedülálló 56-os magánmúzeumát. A táborozás utolsó napján közös műsorral léptek fel a katolikus Szentlélek templomban, amelyet Makovecz Imre tervezett. /Farkas Éva: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2003. augusztus 14.

Aug. 12-én Niculescu Tóni, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség integrációért felelős ügyvezető alelnöke dr. Dobrev Klárával, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Hivatalának elnökhelyettesével találkozott Budapesten. A találkozón jelen volt Vörös Andrea, a Tempus Közalapítvány Európai Szociális Alap magyar képzőközpont programtervezője, Szatmári Tibor, az RMDSZ külügyi tanácsosa, valamint Csutak István, a Hargita megyei Megyei Tanács eurorégió fejlesztési szakértője. A megbeszélés során a felek felvázolták azokat a lehetőségeket, amelyek módot teremtenek arra, hogy Románia, és közvetett módon az RMDSZ felhasználhassa Magyarországnak, az EU-csatlakozás terén nyert tapasztalatait. Szintén aug. 12-én, Niculescu Tónit, valamint Szatmári Tibort fogadta Király András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője. A tanácskozás keretében a résztvevők a soron következő MÁÉRT-ülés napirendjén szereplő, a határon túli magyarságot érintő, valamint Magyarország EU-integrációjával kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. A továbbiakban Györkös Péter, a magyar külügyminisztérium főosztályvezetője fogadta az RMDSZ ügyvezető alelnökét és külügyi tanácsosát. /Az EU-integráció módozatairól egyeztettek Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2003. augusztus 14.

Költők, írók, irodalomtörténészek, kritikusok, irodalmi folyóiratok szerkesztői, összesen csaknem 200 táborlakó részvételével aug. 13-án megnyílt és három napon át tart a XXXI. Tokaji Írótábor, amelynek idei központi témája a mai magyar irodalmi lapok, folyóiratok munkájának, tevékenységének értékelése. Vitaindító előadásokat tartott Kalász Márton, Kamarás István, Keresztúry Tibor, Pomogáts Béla, L. Simon László és Tarján Tamás. Az írótábor megnyitójára Nemzeti irodalom és globalizáció címmel a miskolci Bíbor Kiadó gondozásában, Serfőző Simon szerkesztésében megjelent a tavalyi írótábor összefoglaló évkönyve, továbbá a Tiszta lappal - Mai magyar irodalmi lapok című tanulmánykötet, Székelyhidi Ágoston szerkesztésében. /Megnyílt a XXXI. Tokaji Írótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2003. augusztus 15.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy az ügyvezető elnökséggel előkészítették az őszi eseménynaptárt, különös tekintettel arra, hogy meg kell kezdeni a felkészülést a jövő évi választásokra, elsősorban az önkormányzati választásokra. Markó leszögezte, hogy ellenfelük, sok esetben ellenségük bizonyos román politikai pártokban van. Elsősorban a szélsőséges román nacionalizmust kell ellenségnek tekinteni, és nem örül annak, hogy egyesek azt a látszatot keltik, hogy az erdélyi magyarságon belül különböző táborok léteznek. Markó szerint az RMDSZ-szel szembeni mozgalmak nem tudtak újat mondani. A magyar közösség az egységes föllépés alapján áll. Akik meglovagolják a valóban létező véleménykülönbségeket, azok végül is bűnt követnek el az egész közösséggel szemben. Erős RMDSZ-es önkormányzatok és erős RMDSZ-es parlamenti képviselet nélkül a legfontosabb dolgokat nem fogják tudni megoldani. A felmérések szerint változatlan az RMDSZ támogatottsága. Markó hisz abban, hogy 2004-ben lesz esély arra, hogy ismét RMDSZ-es polgármestert válasszanak Marosvásárhelyen. A kettős állampolgárságról Markó kijelentette, ha az erdélyi magyarok túlnyomó többségét megkérdeznék, mindenki örömmel venné azt. "Hogy ez mi módon valósítható meg, az egy másik kérdés, erre nem az RMDSZ-nek, hanem a magyar kormánynak kell válaszolnia, illetve az Európai Uniónak kell elfogadnia egy bizonyos megoldást." Sokan hivatkoznak arra, hogy a román állam a Moldova köztársaságbeli románoknak kettős állampolgárságot ad. Tudni kell, hogy a tavasz óta román részről megszigorították a kettős állampolgárság megadásának a feltételeit. Az RMDSZ kéri a magyar kormányt, hogy találjon megoldásokat. Markó furcsállja, "hogy a frissen megjelent mozgalmáraink egyszerre igénylik a kettős állampolgárságot és az autonómiát." /Változatlan az RMDSZ támogatottsága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2003. augusztus 15.

Mivel még mindig nem kapta meg a koronkai campus teljes dokumentációs anyagát, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi kuratóriuma a tervezőkkel kötött szerződés felbontását is fontolóra veszi, jelentette ki Hollanda Dénes dékán. A késésért felszámított bírság eddig eléri a 67 ezer eurót; az összeget egyelőre még nem vonták le a budapesti Team Pannon és marosvásárhelyi Arhigraf tervezőiroda honoráriumából. A Sapientia eddig nem számított fel bírságot, de a teljes összeget sem utalta át. A koronkai campus területrendezési munkálatai is csaknem egy hónapos késéssel kezdődtek. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma által 2003-ra jóváhagyott 600 millió forintból és a jövőre ígért azonos nagyságú összegből szeretnék véglegesíteni a munkálatokat. Euróra átszámítva az összeg mintegy 4,8 milliót jelent, míg a szerződésben szereplő összeg 6,08 milliós. A csíkszeredai nyertes Benzot-Har fővállalkozóként, magyarországi partnere, a kecskeméti Baustar és volt versenytársa, a marosvásárhelyi Izorep Kft. pedig alvállalkozóként lát munkának. Az elképzelések szerint idén befedik az épületet, jövő év október elsején pedig itt nyitnák meg a 2004/2005-ös tanévet./Szucher Ervin: Szerződést bonthat a Sapientia a késlekedő tervezőkkel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2003. augusztus 15.

Idén aug. 18. és 31. között szervezik meg a marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábort, melyre hét marosvásárhelyi és huszonegy, külföldön és az országban élő kortárs művész jelezte részvételi szándékát. Irsai Zsolt, a tábor művészeti vezetője elmondta, hogy az elmúlt évekkel szemben idén lesz installáció, performansz, média- és videoművészet. A résztvevők nagy része azok közül kerül ki, akik a 70-80-as években életre hívták a MAMŰ-t, ami akkor a Marosvásárhelyi Műhelyt jelentette, mostanra viszont Maszületett Művek névre keresztelődött át, mivel az alkotók áttelepedtek Magyarországra. A művészek mellett meghívottként szerepel Ágoston Vilmos, Budapesten élő irodalomkritikus, Bíró Béla sepsiszentgyörgyi publicista és Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész is. A szervezők Itt a távolban - központok és perifériák címmel e hónap 26-28. között szimpóziumot is szerveznek, melynek vitaindítója és moderátora Ungvári Zrínyi Imre vásárhelyi filozófus. /Szucher Ervin: Művészek a várban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2003. augusztus 15.

Történelmi tábor kezdődött a hét elején Görgényszentimrén. A többhetes rendezvény főszervezője, Pakó Benedek kanonok-plébános elmondta, hogy a tábor, melyen a szászrégeni Mikes Kelemen cserkészcsoport és a magyarrégeni Koós Ferenc cserkészcsoport tagjai is részt vesznek, egy táborsorozat folytatását képezi. Diákok, cserkészek a táborlakók, akik a magyar történelem egy darabját járják körül. A téma ezúttal a Rákóczi-szabadságharc. Három könyv képezi az oktatás anyagát, Benedek Elek Hazánk története című műve, Csernátoni Józsefnek szintén a szabadságharcról írott könyve, valamint a kanonok szerkesztésében megjelent, különböző írásokból válogatott A Rákóczi-szabadságharc emlékére című kötet, amely a szabadságharc erdélyi és Maros megyei vonatkozásait tárgyalja. Nagyjából két-három hétig tart majd a tábor, amelyre a szervezők szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Pályáztak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, de a minisztérium erdélyi képviselője személyesen akadályozta meg a pályázott összeg elnyerését, mondván, csak blöff az egész, a táborokat úgysem tartják meg. Így is lehet megmaradást szolgálni. /Nagy Botond: Tábor, támogatás nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2003. augusztus 15.

A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak aug. 10-én nagyméretű rendezvénynek adott otthont: a határon belüli és túli Széplakok képviselői találkoztak. A magyar nép állandó vándorlásban van, szétszóródva a világ több mint 40 országában - hangzott el Uszkay Huba igehirdetésekor. A magyarországi Fertőszéplak négytagú küldöttsége először jár Dedrádszéplakon. Berettyószéplak 2000 lakosú, a legutóbbi népszámlálás szerint eggyel több a magyar, mint a román ajkú lakos. 30-40 évvel ezelőtt az összlakosság 90 százaléka magyar volt. Berettyószéplak Árpád-kori település. Küküllőszéplakon apadó a lélekszám, a temetések száma jóval magasabb a születésekénél, az átlagéletkor pedig 60 éven felüli. A dedrádszéplaki anyaegyházhoz három falu tartozik: Bátos, Vajola és Dedrád. A többi, fogyatkozó református gyülekezettel szemben itt gyarapodás történt, 1992-ben Bátoson 70 fő reformátust számláltak össze, most 114-en vannak. /Nagy Annamária: Széplak-találkozó - nyolcadszor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2003. augusztus 15.

Egy-egy fél székely kapu felállításával akarnak megemlékezni a második világháború után országhatárral kettévágott kárpátaljai Szelmenc község szlovákiai és ukrajnai részén a szétszakítás hatvanadik évfordulójáról. A székelykapu-torzók felállítását a jelenleg Szlovákiához tartozó Nagyszelmenc négy lakója kezdeményezte. Felhívásukat közölte az ungvári Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lap. E szerint "Nagyszelmenc és Kisszelmenc (Kárpátalja) még mindig elszakítottságban él. Az egykori Ung-vidéki magyar falu két része ma is hátborzongató mementója az osztozkodó hatalomvágynak és a reménytelen számkivetettségnek." /Emlékmű egy kettévágott magyar faluról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2003. augusztus 15.

Vásárhelyi Nyári Komédiázás címmel tart szabadtéri nyári színházi programot Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán aug. 15-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata. Bemutatják az Egynapos királyság és a Kocsonya Mihály házassága című komédiákat. Rendező Kovács Levente, a rendező munkatársa Szélyes Ferenc. /Szabadtéri komédiázás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2003. augusztus 16.

Váratlanul elhunyt Tonk Sándor történészprofesszor /Kolozsvár, 1947. máj. 2. - Budapest, 2003. aug. 14./ a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az 56 éves professzort Budapesten, belgyógyászati kivizsgálás közben érte a halál. Tonk Sándor egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az egyetem után 1969-től 1972-ig a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője, majd húsz éven keresztül a Román Akadémia marosvásárhelyi társadalomtudományi intézetének kutatója volt. 1992-ben meghívást kapott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, ahol a történelem tanszéken az egyetemes középkort tanította. Ezzel párhuzamosan a Kolozsváron működő Protestáns Teológiai Intézetnél az egyetemes egyháztörténet tanára volt. 1993-ban a szegedi egyetemen doktorált az erdélyiek középkori egyetemjárása témájában. 2000-től elnöke volt az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott Sapientia Alapítványnak, ezzel egy időben az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 2001-től, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulásától, az intézmény kinevezett rektora lett. Tonk Sándor történettudományi munkásságának középpontjában a középkori erdélyi egyetemjárás mellett az erdélyi középkori birtokviszonyok tanulmányozása és a két témával összefüggő okmányok közzététele állt. Emellett az egyetemes egyháztörténet, s ezen belül az erdélyi protestáns egyház történetének kiváló ismerője és kutatója volt. /Elhunyt Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2003. augusztus 16.

Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

2003. augusztus 16.

Békés és Arad megye közösen pályázik, a Békés megyei Jókai Színház kamaraszínpaddal és konferencia-központtal történő bővítését és az aradi régi színház felújítását próbálja meg a két szomszédos megye az Európai Unió Phare programja segítségével megvalósítani. Erről döntöttek a két megye vezetői Aradon. A Phare által támogatott program keretében júliusban 35 romániai diák táborozott a Békés megyei Szanazugban, míg augusztus második hetében 35 magyar diák látogatott el az Arad megyei Lippára. /Határmenti együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2003. augusztus 16.

Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2003. augusztus 16.

Megjelent Németh Júlia Kós András szobrászművészről szóló a monográfiája /Kós András. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002./ Kós András tudta elmondani, hogyan érlelődött Sztánán, a Varjúvár körüli földeken, a Barabás Miklós Céh fiataljainak közös föllépése. Kós András pályaképe látlelete az 1930-as évektől úgyszólván máig átívelő korszaknak. Kós nemcsak tanúja, de igencsak meghatározó egyénisége volt az újjászerveződő erdélyi művészképzésnek. Harminc éven át tanított és közel húsz évig vezette a főiskola szobrászati tanszékét. Tekintélyével segített, újjászervezni 1989 után a Barabás Miklós Céhet, amely fóruma a jelenkori magyar képzőművészetnek. /Murádin Jenő: Kós Andrásról, írásban és képben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2003. augusztus 18.

Aug. 20-i megemlékező ünnepséget szervezett az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete aug. 15-én a Kultúrpalotában. Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök köszöntő szavait Spielmann Mihály történész Szent Istvánról szóló előadása követte. Dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök beszédében a koppányi magatartásnak szentelt teret. Mint mondta, koppányi gondolatok emésztenek bennünket, nehezen kezelhető nép vagyunk, a másság nosztalgiája ott rejtőzik a tudatalattiban. Ezután a Csíki Ágnes vezette Evangélium kórust hallhatta a közönség, majd Kilyén Ilka színművésznő műsora következett. /Nagy Botond: Szent István a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. augusztus 18.

Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus vehette át a Szent István-díjat aug. 17-én, vasárnap Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola díszudvarán. A Szent István-díj Alapítvány kuratóriuma a közvélemény-kutatások és a beérkezett javaslatok, valamint több neves személyiség szavazata alapján ítélte az idén két olyan személynek a díjat, akik sokat tettek a határokon túl élő magyarokért. A Szent István-díjat 2001-ben Bihari Antal kezdeményezésére alapították meg az esztergomi és környékbeli polgárok, de ma már a határon túli támogatók köre is egyre bővül. Az alapítást követő évben elsőként Orbán Viktor volt miniszterelnök vehette át az elismerést. /Átadták a Szent István-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Magyarkirályfalva végvárnak számít. A közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült Szent István napja tiszteletére és a település fennállásának 671. évfordulóján kopjafát állítani a református templom udvarán. Magyarkirályfalván a lakosságnak több mint 60 %-a magyar. A bomlás, elvándorlás nem kerülte el a királyfalviakat sem. Pál Antal-Sándor levéltáros a falu múltját idézte fel az általa felkutatott dokumentumok alapján. Érdekes volt követni, ahogy a lakosság létszáma és etnikai összetétele alakult az évszázadok során. Első írásos feljegyzés az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel, de következtetni lehet, hogy már az 1200-as években is éltek itt. A kopjafa alkotója, Hunyadi László szobrászművész szólt arról, miért vállalta el szívesen e munkát, s mit szimbolizál az ősi magyar kultúrában a kopjafa. György Horváth László volt magyarkirályfalvi - jelenleg Magyarországon élő - lelkész Seprődi Jánosról szólt, akinek tudomása szerint a kolozsvári Házsongárdi temetőben eltüntették sírkövét. Az ünnepi műsorban fellépett a küküllődombói fúvószenekar, a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egylet dalárdája, néptáncot mutatott be a dombói Tulipánfa együttes, majd a királyfalvi Kaláka együttes. Az este táncházzal és bállal zárult, amelyen a szászcsávási cigányzenekar húzta a talpalávalót. /Vajda György: Kopjafaavatás Magyarkirályfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Egy tragikusan félbeszakadt élet felidézésére gyűlt össze aug. 16-án a Deus Providebit Tanulmányi Házban a marosvásárhelyi közönség. A tizenegy évvel ezelőtt 27 évesen autóbalesetben elhunyt Nagy-György Ferenc festőművész munkáiból rendezett emlékkiállítást családja és néhány barátja. /(nk): Nagy-György Ferenc-emlékkiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 19.

A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2003. augusztus 19.

lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 4291-4302