Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2003. augusztus 19.

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ volt a házigazdája annak a háromnapos audiovizuális szakképzésnek, amelyet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a Magyar Rádióval és a Román Rádiótársasággal közösen szervezett a múlt hét végén. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke hangsúlyozta: szorgalmazni fogják a hasonló rendezvényeket, hiszen eljött a professzionalizmus ideje. Bár van már egyetemi szakképzés, de a gyakorlati képzés hiányos. Xántus Gábor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen ősszel induló vizuális média szak tanára átfogó képet nyújtott a tévés szakképzésről. Nagy volt a jelentkezés, hiszen 80 személyből választottak ki 20-at. Erdélyben a MÚRE nyilvántartása szerint 59 televíziós műhely működik. Ezek helyi, de akár országos, sőt a Duna TV révén világszinten is sugároznak anyagokat. Az elmúlt években a budapesti filmművészeti főiskola keretében működtetett Bolyai osztályra határon túliak jelentkeztek. Ezek közül sokan kint maradtak, mások pedig oklevelüket azóta sem tudták elismertetni. A megnyitó utáni szakmai tanácskozáson, illetve műhelyfoglalkozáson a rádiós hír- és a járulékos hírműfajok szerkesztéséről, a televíziós tudósításokról a szakszerű műsorvezetésről, az audiovizuális kifejezésmódról, beszédtechnikáról volt szó. Részt vett több mint 20, erdélyi magyar audiovizuális médiában dolgozó munkatárs. /v. gy.: Médianapok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. augusztus 19.

A hét végén újra egybegyűltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. 1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, melyet csak 1999-ben sikerült bejegyeztetni. A szervezet időközben, Papp László áthelyezését követően Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus főesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyűléseknek. A Castellum aktív szereplője az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követően a közeljövőben az erdélyi emlékírók következnek. Van még erő az arisztokráciában, létezik még cselekvő lendület a nemességben. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek. Kálnoky elmondta, nyolc évig perelték vissza földjeiket és a kastélyukat. Most restaurálják a kastélyt és visszakaptak néhányat a miklósvári házak közül is, itt vendégfogadót rendeztek be. Amerikai állampolgáro k, de itt rátalált a gyökereire, hazajött. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek, vallja. /Nagy Botond: Romos kastélyok, éledő nemesség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Évről évre egyre többen gyűlnek össze Kibéden, hogy Madaras Gáborra és Kibédi Seprődi Jánosra emlékezzenek. Az aug. 17-én, vasárnap megtartott ünnepség istentisztelettel kezdődött a kibédi református templomban, majd Madaras Gáborról Kacsó Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa emlékezett, Seprődi Jánost pedig Borbély Emma, a Kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke méltatta. A Magyarország Felfedezői Egyesület Kibédi Mátyus István csapata ünnepi műsort szolgáltatott Mátyus Ilona nyugalmazott tanítónő vezetésével. Az idei ünnepség kiemelkedő mozzanata volt a Magyarok Világszövetsége által adományozott Kossuth- emlékzászló átadása. A Kossuth-emlékzászlót igényelheti minden önazonosságához ragaszkodó magyar közösség. Az ünneplő közösség a hagyománynak megfelelően idén is ellátogatott a Madaras-múzeumba, és koszorút helyeztek el az udvarra állított kopjafánál, ugyanakkor megkoszorúzták a Seprődi János-házon elhelyezett emléktáblát is. /Korondi Kinga: Emlékünnepség Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. augusztus 19.

A színmagyar Somosdon a gyermekek számára zenetábort szerveznek, immár harmadik éve, a szervezők Botos Csaba lelkész és felesége, Erzsébet. Közel száz gyerek tanítását, irányítását vállalta fel Gáspár Attila zilahi zenetanár. Marosvásárhelyről gépkocsival jártak ki a gyerekek. Voltak "bentlakók" is, akiknek egy holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban biztosítottak szállást. A résztvevőket három csoportba osztva tanították gitáron, furulyán és szájharmonikán muzsikálni. Délutánonként a gyerekek a Minden a feje tetejére áll témakörben Erdély-szerte megszervezett gyermek-evangelizációban vettek részt. Közben Gáspár Katalin nyugalmazott óvónő irányításával a kisebbek rajzoltak. Egy délután Fekete Pál marosvásárhelyi képzőművész az agyagozás technikáját ismertette meg a gyerekekkel. A zene- és képzőművészeti tábor aug. 17-én, vasárnap ünnepi gyerek-istentisztelettel zárult. A falubeliek élelmiszerrel, az asszonyok főzéssel járultak hozzá a tábor sikeréhez. /Mezey Sarolta: Zene- és képzőművészeti tábor Somosdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Kerelőszentpálon aug. 17-ére hirdették az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékművének leleplezését. A Nagy-Románia Párt és az Antonescu Egyesület képviselőinek ellenvetése nyomán a község elöljárói azt egy későbbi időpontra kényszerültek halasztani. 1990-től kérik a lakosok, hogy emlékművet állítsanak a két világháborúban elhunyt kerelőszentpáliak számára - nyilatkozta Simon István polgármester. A márványtáblán kétnyelvű felirat olvasható. A községközpontot Magyardellővel összekötő kompot az 1970-es években gyártották. Azóta évente javítják, foltozgatják. Most elrendelték a komp főjavítását. /Mégis lesz világháborús emlékmű. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. augusztus 19.

A Székelyvécke községhez tartozó magyarzsákodi iskolába Telche francia testvértelepülés segítségével vezetik be a vizet. / Vízvezetés francia segítséggel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. augusztus 19.

A lap sorozatában arra kereste a választ, miként nyaralnak a Hargita megyei szenátorok és parlamenti képviselők. Kelemen Hunor képviselő szerint a parlamenti szünet nem vakáció. Sokkal több meghívást kapott különböző rendezvényekre, mint korábban. Emellett választókerületében nagyon sok elhalasztott dolog volt, amit most meg kellett oldani. Több fogadóórát tartott és gyakrabban kereshetett fel vidéki településeket. Kolozsváron az Iskola Alapítvány új tervei megvalósításán dolgozott. Április első felében őt bízták meg az alapítvány elnöki teendői ellátásával. Az alapítvány legújabb beruházása: lakások fiatal egyetemi oktatóknak. Ha nyolc-tíz oktatói lakást sikerül felépíteni Kolozsváron, ez hosszú távon a magyar nyelvű egyetemi oktatást erősítené. Kelemen szerepet játszott az A Hét című folyóirat Marosvásárhelyre való költöztetésében is. A szerkesztőség az Aranka György Alapítvány által biztosított helyiségekben fog működni. Kelemen mindemellett harmadéves joghallgató a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az állatorvosi és a filozófiai diplomája után a harmadik diplomáját szeretném megszerezni. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Aug. 15-én elfoglalta helyét Bakó Béla Pál OFM, a csíksomlyói ferences rendház új vezetője. Pál atyát Marosvásárhelyről helyezték át, ahol 13 éven keresztül tevékenykedett, és ahol - többek között - gyermekotthont alapított. Elmesélte, hogy a vásárhelyi tevékenység lélekben is összehozta az ottani emberekkel, gyermekekkel. 1994-től működik egy szegénykonyha, ahol naponta 50-80-100 porciót szoktak kiadni. A gyermekotthon 8 gyerekkel indult 98-ban, számuk mára 30-ra emelkedett. Négy ház működik elhagyott, árva és félárva gyerekekkel, akiknek 70-80 százaléka cigány származású, de vannak románok és magyarok is. Ezenkívül ott volt a cigánypasztoráció, különösen a Hidegvölgy nevű negyednek a lelki gondozása maradt ott, valamint a börtönpasztoráció, amit kilenc éve végzett. Bakó Béla sokszor tapasztalta az isteni gondviselés jelenlétét munkájában. Elöljárói megengedték, hogy tevékenységének része maradjon a vásárhelyi. Bakó Bélát köti szerzetesi fogadalma, az engedelmesség. Nem volt könnyű, eljönnie. /Takács Éva: Új házfőnök Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

2003. augusztus 19.

A nemrég megjelent "Pál atya nem adja fel" című cikket olvasva (RMSZ, 2003. aug. 11.) azt gondolhatná valaki, hogy Pál atya lázad, ellenkezik elöljárói ellen. Valójában Pál atya engedelmes, jó szerzetes. Pál atya nem akar magának "birodalmat" építeni sem Marosvásárhelyen, sem máshol, mint ahogy Böjte Csaba atyának sincs birodalma. Amint Pál atya válaszaiból kitűnik, ha nem is ért meg mindent, engedelmeskedni akar és a hit szemével nézi az eseményeket. /(Páll József fr. Leó, miniszter provinciális): Pál atya védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2003. augusztus 19.

Aug. 19-én nyílik meg a marosvásárhelyi vár egyik bástyájában az a Bolyai-alkotótábor, amelyet a Bolyai János Baráti Kör eddig két ízben szervezett meg a nagy matematikus születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére. Idén a MA- MŰ társaság tagjai vesznek részt a két hetes táborozásban. Korábban a Marosvásárhelyről elszármazott, külföldön élő művészek hozták létre ezt a társulást, ez is volt a neve: Marosvásárhelyi Műhely. De immár Ma Születő Művek-re változtatták az egyesület nevét. Idén 28 alkotó vesz részt a táborban, 21-en külföldön élő, innen elszármazott művészek, akik jelenleg Magyarországon, Németországban és Franciaországban élnek. Heten pedig a hazai képzőművészetet képviselik. /(Máthé Éva): Bolyai-alkotótábor Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. augusztus 20.

Ideális esetben szeptember elejétől a Borsos Tamás Egyesület keretei között végezhetik kutatómunkájukat a fiatal marosvásárhelyi történészek. Takár Zsuzsa, a leendő egyesület egyik alapító tagja közölte, régóta fáradoznak egy olyan szervezet alapításán, amely összefogná a fiatal marosszéki történészeket. Elsősorban kutatómunkát szeretnének végezni, de szándékukban áll konferenciákat, kiállításokat szervezni, megjelentetni egy kötetet, amelyben leendő egyesületük tagjai közölnék munkáikat. Körülbelül tizenöt tagjuk van, vannak közöttünk régészek, jelenkor-kutatók, művészettörténészek is. /Nagy Botond: Borsos Tamás a törvényszéken. Alakul a fiatal marosszéki történészek egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2003. augusztus 20.

Magyar Bálint oktatási miniszter a Márton Áron Szakkollégium határon túli fiataloknak szervezett, aug. 18-án kezdődött és aug. 30-ig tartó negyedik nyári egyetemén hangoztatta: a kormányzat rendkívül fontosnak tartja, hogy a határon túli diákok lehetőleg minél szorosabb kapcsolatot építsenek ki magyarországi felsőoktatási intézményekkel. "Az európai uniós csatlakozás meglehetősen új helyzetet fog teremteni a magyarországi felsőoktatási intézmények és a határon túli diákok viszonyában" - jelentette ki a miniszter. Elmondta: amikor Szlovákia után Románia is csatlakozik a közösséghez, "valójában egy egységes felsőoktatási piac jön létre, ahol a magyar nyelv ismerete valóban nagy előnyt fog jelenteni, hiszen ugyanolyan feltételekkel kerülhetnek be akár államilag finanszírozott képzésre is" a most még határon túlinak számító hallgatók. /A Márton Áron Szakkollégium IV. Nyári Egyeteme. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2003. augusztus 20.

A világ különböző pontjairól érkezett, színpompás nemzeti népviseletbe öltözött fiatalok szavától, hangszeres népi muzsikájától volt hangos aug. 14-én Erdőcsinádon az ifjúsági ház udvara. Népviseleti felvonulással vette kezdetét aug. 20-a, nemzetünk ünnepe előtt pár nappal, az V. Szent István-napi néptánc-találkozó marossszéki gálája. A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány fennállása - 1992 - óta különböző népcsoportok, kisebbségek tagjai között is céltudatosan egyengeti a kölcsönös megismerés úját. Megjelent többek között a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes - jobbára az Apáczai Csere János Líceum diákjai, a felvidéki Diószeg Új Hajtás Néptáncegyüttes ill. citerazenekar /17 éve működik megszakítás nélkül/ és a Füzesi Albert vezette marosvásárhelyi Napsugár ifjúsági néptánccsoport. /Járay Fekete Katalin: V. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2003. augusztus 20.

Kellenek ünnepek, amelyek kiemelnek bennünket a szürke mindennapokból, s a faluközösségek találkozhatnak, együtt lehetnek. Néptánc- és kórustalálkozót, Gyöngykoszorút, más összejöveteleket szerveznek megyeszerte. A hétvégén kopjafát avattak Magyarkirályfalván, olyan szórványvidéken, ahol többségben még magyarok laknak. Az 550 erdélyi református gyülekezetből 195 háromszáz alatti létszámú, s csak jelentős külföldi segítséggel sikerül fenntartani az egyházközségeket. Vannak kivételek is, de a falvak nagy részében még mindig több a temetés, mint a keresztelő. A Szentegyháza (Vlahica) közelében levő Lövétéről, ahol csak magyarok laknak, jelenleg 700-an járnak dolgozni Magyarországra. Kevesen jönnek haza, pedig van hova. /(vajda): Kopjafák a jövőnek? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2003. augusztus 20.

Tizenkilencre jött a negyvennégy, / jelentve ártatlanok vesztét, / Kupacba halomba lövette / Egyformán aggastyán és gyermek." - olvasható Zsiskú János versében. Az 1996-os Őrtornyaink című kiadványban írtak arról, hogy 1919-ban és 1944-ben Belényes vidékén többszáz magyar férfi esett a nemzeti gyűlölet áldozatául, a felbőszült románság lemészárolta őket. Eleinte csak suttogva emlékeztek a falvak, ma már nyíltan kimondják: Magyarremetén 43, Kisnyégerfalván 17, Kőröstárkányban 87, Gyantán pedig 40 magyar embert végeztek ki. Aug. 17-én erre emlékeztek Belényesben, a régió központjában, három kopjafát állítottak a református templom udvarán a Communitas Alapítvány, a belényesi RMDSZ és a református egyház közös támogatásával. Boros István református lelkész a kopjafák felavatását megelőző ünnepségen arra kérte az egybegyűlteket: megbékélve tekintsenek vissza 19-es és 44-es eseményekre. Az emlékjelhagyást kezdeményező Miklós János belényesi képzőművész kifejtette, hogy az 1830-as években iparművészek tették hagyománnyá a kopjafaállítást. A képzőművész elmondta, hogy Zsiskú János lelkész-költővel már 1996-ban, közös könyvük, az Őrtornyaink megjelenésekor szövögetni kezdték a most megvalósult tervet. A kötegyáni Ungvári Mihály, Szőke Sándor, ifj. Ungvári Mihály, Belényesből pedig Miklós János és Antal András fafaragó művészek egy hetes alkotótáborban láttak munkához, hogy kifaragják az emlékjeleket. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök véleménye szerint a Belényes-vidéki vérengzésben nem csak azok voltak a hibásak, akik meghúzták a ravaszt, hanem azok a politikai vezetők is, akik cinkos magatartással és hangulatkeltéssel előidézték, s büntetlenül hagyták ezt. "Marosvásárhely fekete márciusa intő jel azoknak, akik úgy gondolják, hogy megengedhetjük magunknak érdekvédelmi szervezetünk szétdarabolását"- fejtette ki az elnök. Az ünnepségen elszavalták Zsiskú János alkalmi versét: "...Belényes úgy, mint vidékközpont / kopjafák alól igent mond / sürgetve azt a régi elképzelt / nagy, történelmi jóvátételt, hogy legyen egyszer ez a két nép / kopjafák alatt összebékélt." /(Balla Tünde): Kopjafaállítás emlékjelhagyással. Tisztelgés a Belényes-vidéki vérengzés áldozatai előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2003. augusztus 20.

Több mint húsz országból érkezett mintegy 500 résztvevővel Kijevben megkezdte háromnapos munkáját a VIII. Ukrán Világkongresszus, amely a 20- 25 milliósra becsült határon túli ukrán kisebbség helyzetét tekinti át. Aszkold Lozinszkij, az Ukrán Világkongresszus elnöke közölte, a világtalálkozón az vitatják meg, milyen formában kellene elfogadnia az ukrán parlamentnek a határon túli ukránok jogállásáról szóló törvényt. A tervek szerint a világtalálkozó küldöttei felhívást fogadnak el, amelyben felhívják majd a nemzetközi közvéleményt, hogy az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásnak ismerje el az 1932 - 1933-as évek több millió áldozatot követelt szovjet- ukrajnai tömeges éhínséget. A kongresszus szervezői meghívták a rendezvényre Leonyid Kucsma elnököt, Viktor Janukovics miniszterelnököt és Volodimir Litvint, a parlament elnökét, de sajtójelentések szerint egyelőre nem tudható, hogy az állami vezetők részt vesznek-e a világtalálkozó munkájában. A legnépesebb ukrán kisebbségek Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kazahsztánban, Moldovában, Brazíliában, Lengyelországban, Argentínában és Ausztráliában élnek. Az Ukránok Világkongresszusa először New Yorkban ült össze 1967-ben. Az ukrán diaszpóra legmagasabb fórumának számító világkongresszus a világ több mint húsz országának 100 társadalmi, vallási, tudományos és ifjúsági szervezetét fogja össze. /Ukrán világkongresszus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2003. augusztus 21.

Mádl Ferenc köztársasági elnök aug. 20-a alkalmával állami kitüntetéseket adott át, többek között Csató Béla marosvásárhelyi főesperesnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést a Deus Providebit tanulmányi központ létrehozásáért, az erdélyi magyarság nemzeti és hitbéli önazonosságának megőrzéséért. /Aug. 20-a alkalmából kitüntették Csató Béla marosvásárhelyi főesperest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2003. augusztus 21.

A Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) etnikai szervezetként akar részt venni a jövő évi helyhatósági választásokon és saját polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen, a jelöltek személyére vonatkozó javaslatokat azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy az RMDSZ ne gyakorolhasson nyomást rájuk, közölte Kiss Kálmán, a szervezet vezetője. A parlamenti választásokon az RMSZSZ bejegyzett politikai pártként vesz részt, a regisztrációhoz szükséges 25.000 támogató aláírásból 20.000 összegyűlt - jelentette ki Kiss. /Újabb próbálkozás a marosvásárhelyi magyarság megosztására. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./Eddig Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt néven adtak hírt magukról.

2003. augusztus 21.

A Seprődi János Kórusszövetség, a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesülete aug. 22-23-án nemzetközi kongresszust és kórustalálkozót tart a magyarországi Mórahalmon és Ópusztaszeren. Marosvásárhelyi meghívottjai ennek a rangos eseménynek a Bernády György Kamarakórus (Csiki Ágnes) és a Palestrina-díjas Musica Humana női kamarakórus (Csíky Csaba). /Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

2003. augusztus 22.

Elfogadhatatlan, hogy Bukarestből próbálják meghiúsítani a helyi szinten megvalósuló román-magyar megbékélést és egyetértést - jelentette ki aug. 21-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a román-magyar megbékélés, a nehezen létrejövő kölcsönös megértés rendkívül fontos példájának és gesztusának nevezte azt, hogy Aradon a helyi magyarság és románság, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ helyi szervezete egyetértett a Szabadság-emlékmű köztéren való helyreállításában. Markó a kérdést az RMDSZ felveti az SZDP képviselőivel jövő hétre tervezett találkozón, amelyen a kormánypárt és a szövetség idei parlamenti együttműködési megállapodásának eddigi végrehajtását tekintik majd át. - Az RMDSZ elvárja, hogy ebben a kérdésben az SZDP tartsa magát kettejük korábbi megegyezéséhez - hangsúlyozta. Markó közölte: a találkozón az RMDSZ azt a néhány hónappal ezelőtt hivatalosan előterjesztett kérését is felveti, hogy az önkormányzatokról szóló törvény előírásaival összhangban az érintett településeken a pályaudvarok és vasútállomások nevét az ott élő nemzeti kisebbség anyanyelvén is feltüntessék. Az együttműködési megállapodás eddigi teljesítését illetően Markó Béla komoly lemaradást az oktatás, elsősorban a felsőoktatás területén lát. Példaként említette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tervezett magyar karok elhúzódó ügyét, valamint azt, hogy még mindig nem sikerült rögzíteni a magyar nemzetiségű hallgatók létszámát a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Markó Béla elmondta, hogy a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak munkájában az RMDSZ az alkotmány módosítását, a költségvetést és a választási törvény módosításának ügyét tekinti prioritásnak. Az RMDSZ fenntartja a nemzetállami meghatározás, valamint a nemzeti kisebbségek státusának alkotmányos szabályozásával kapcsolatos eddigi javaslatait. /Jövő héten egyeztetnek a Szabadság-emlékműről. Bukarest meghiúsítani próbálja a helyi román-magyar megbékélést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2003. augusztus 22.

Az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása ellen hozott művelődésügyi és kultuszminisztériumi döntés miatt kereste fel aug. 21-én Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke Razvan Theodorescu tárcavezetőt. Vekov kérdésére, hogy a helyi román és magyar politikusok döntésébe beleszólhat-e a főhatóság, Theodorescu azt mondta: természetesen a bizottságnak jogában áll beleszólni, akár meg is akadályozni a szobor elhelyezését függetlenül attól, hogy a helyi hatóságok, a helyi lakosok többségének a véleményét tükröző helyi döntés és intézmények határozata miképpen szól. A bizottság véleményét tükrözi az az indoklásnak (argument) nevezett irat, amelyet a miniszter átadott Vekovnak. Az indoklás szerint a szobor elavult a jelenlegi szobrászművészet szempontjából. Vekov közbevetette, hogy az alkotás a brüsszeli világkiállításon díjat nyert. A miniszter kifejtette, az egész szoborállítást provokációnak értelmezi, mi több, Marosvásárhely-szerű eseményektől is fél, ha a szobrot felállítanák. Vekov továbbá azzal érvelt, hogy a helyi egyezségek, de még az országos SZDP-RMDSZ protokollum is egyértelműen kárt szenved. Ennek ellenére a miniszter kijelentette, hogy október 6-án nem lehet fölállítani a szobrot. A miniszter a következő kijelentést tette: ha nem értenek egyet ezzel az állásfoglalással, pereljék be a minisztériumot. Mindez mutatja, hogy az aláírt protokollumnak nincsen értelme, állapíthatta meg Vekov. Romániában a kisebbségekkel szembeni politikában lényegében nem történt változás. Ezek a döntések, akárcsak a kolozsvári gödör-kérdések, azt tanúsítják, hogy többet nyom a latban egy nacionalista indíttatású érvrendszer, mint bármi más, tehát nem lehet új, modellértékű román kisebbségpolitikáról beszélni. /Köllő Katalin: Vekov: Látszólagosak az esztétikai indoklások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2003. augusztus 22.

Aug. 22-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban a szatmári filharmonikusok előadásában, a marosvásárhelyi orgonaművész, Molnár Tünde közreműködésével Terényi Ede orgonára írt Requiemje hangzik el. Molnár Tünde orgonaművész 1978-ban kezdte pályafutását a brassói Fekete-templomban történő bemutatkozásával. Később felkerült Bukarestbe, a Ciprian Porumbescu Zeneakadémiára, ahol folytathatta orgonatanulmányait, majd Magyarországon Ella István, Lehotka Gábor, Gergely Ferenc tanította meg koncertszervezésre. Az egyetemi diploma megszerzése után két Csíkszereda melletti faluban volt zenetanár 1982-ig. Később Marosvásárhelyen lehetősége volt együtt dolgozni olyan nagy egyéniségekkel mint Csíky Boldizsár és más hasonló zeneszerzők és karmesterek. Molnár Tünde vallja, hogy az orgona egy művészi alkotás is, nagyon sok mű eljátszása és megértése az orgonakészítéstől függ. Misztótfaluban született, gyerekkorában sokat járt az orgonaépítő nagyapjánál. /Elek György: "Nekem a véremben van a hangszer szeretete és a zene". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2003. augusztus 22.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének felkérésére Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdte meg működését a magyar tudományosság nyugati támogatására és fejlesztésére; a testület tagja Teller Ede atomfizikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukacs történész. A május 6-i közgyűlés szavazatával jóváhagyott testület az MTA tiszteleti, külső és köztestületi tagjaiból, valamint a magyar tudományosság iránt elkötelezett nyugati magyar szakemberekből áll - közölték. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács ügyvezető elnöke a Svédországban élő Gulyás Balázs, az MTA külső tagja. A testület általános működését az MTA szervezi, a gyakorlati feladatok koordinálásával, valamint a titkári teendők ellátásával az MTA elnöke Hámos Lászlót, a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnökét bízta meg, aki az alapítvány budapesti és New York-i irodáin keresztül látja el feladatát. /Megalakult a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

2003. augusztus 23.

Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. augusztus 23.

Az RMDSZ újjáalakult Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) június 30-i, Marosvásárhelyen megtartott ülésén az RMDSZ Oktatás- és Egyházügyi Főosztályának vezetőjévé választották dr. Kötő Józsefet. A vele készített interjúban nyilatkozott. Az egyházi kérdések eddig a művelődési főosztályhoz tartoztak. Az oktatásban elérkezett a nagy lehetőség arra, hogy az RMDSZ politikai tárgyalásai nyomán megszülessék az önálló magyar tagozat a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. További feladat: tovább építeni éppen ennek az önálló iskolarendszernek a jegyében azt a hálózatot, ahol önálló magyar iskolákként működhetnek az oktatási egységeik, abban a sorban, ami elkezdődött Nagybányán, folytatódott Aradon, vagy Máramarosszigeten, és reméli, hogy következik az Áprily Lajos Líceum Brassóban. Rendkívül fontos az új iskolatérkép elkészítése: ét. új körzetesítések következnek be, figyelni kell arra, hogy ne maradjon magyarlakta település oktatási intézmény nélkül. Ugyancsak kiemelt feladat a szórványoktatás megszervezése, létre kell hozni a háttérintézményeket, kollégiumokat, bentlakásokat, megteremteni az ingázási feltételeket stb. Kiemelt feladat az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása. Meg kell vizsgálni, hogyan tudnának operatívan közbeavatkozni, hogy a polgármesterek gyorsabban bocsássák ki a hiányzó iratokat (telekkönyvi kivonatok és egyéb bizonylatok), hiszen ez a leggyakoribb probléma. Tervezik az egyházvezetők meglátogatását. Kötő szerint olyan intézkedéseket kell hozni, hogy majd ha autonómiát elérik, legyenek, akik megkapják. /Köllő Katalin: Végezd el a mai feladatot, hogy legyen kinek a holnapot megváltani. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2003. augusztus 23.

A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2003. augusztus 23.

Marosszentgyörgyön a nyugalomba vonuló Adorjáni László református lelkipásztor aug. 24-én istentisztelet keretében búcsúzik híveitől. Első szolgálati helye a százlelkes Nagyercse volt, ahol a reformátusok szétszórtan éltek a nagy román községben. A következő állomás Toldalag volt. Húsz kilométert gyalogoltak a legközelebbi autóbuszmegállóig. Marosszentgyörgyön 28 lelkész. Mindhárom szolgálati helyén vállalta a külső építkezést is. Nagyercsében és Toldalagon a romos templomot tették rendbe, Marosszentgyörgyön a gyülekezet és a hollandok segítségével kibővítették az egyházi épületeket. /Simon Virág: Szeretni kell az embereket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. augusztus 23.

Egyesítik Erdőszentgyörgyön a líceumot és az általános iskolát. Szeptember elsejétől egyazon iskolaközponthoz fog tartozni az előbb említett két oktatási intézmény és a bözödi általános iskola is. Az egyesítés előnye, hogy csökkennek a könyveléssel és titkársági teendőkkel járó költségek. Az általános iskolába kinevezett tanárok gond nélkül líceumba kinevezett tanárokká válnak és taníthatnak felsőbb osztályokban is. A több mint 100 személyt meghaladó alkalmazotti közösség gondjára idéntől 1200 tanulót bíznak. Be kell fejezni az építkezést. Az iskolaközpont szerződést kötött a tanfelügyelőséggel a központi fűtés bevezetésére szolgáló támogatásról. Fel kell újítani a bözödi iskolában is a csempekályhákat, és oda a vizet is be kell vezetni. Az új iskolaközpontban két váltásban folyik majd a tanítás. Erdőszentgyörgyön a megyei átlagos eredménynél rosszabb volt a sikeresen leérettségizők aránya. Ez alkalommal is a matematikával, valamint a román nyelvvel és irodalommal voltak gondok. A bukaresti francia nagykövetség által támogatott romániai program keretében Maros megyében 12 iskolában alakítanak ki dokumentációs központot. Egyik közülük éppen Erdőszentgyörgyön lesz. Ez azt jelenti, hogy az iskolában kialakítanak egy a jelenlegi könyvtárnál szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó központot, ahol a számítógép, fénymásoló és internet-hozzáférés biztosított. /Korondi Kinga: Iskolaközpont alakul Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2003. augusztus 23.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ azzal vádolja a megyei tanácsot, hogy megszegte a tácsi magyar közösség múzeumának létrehozásával kapcsolatos ígéretét -, közölte Szilágyi János, a szövetség megyei szervezetének elnöke. A múzeum máig sem létezik, noha a tanács több mint egy éve jóváhagyta az intézmény létrehozását, sőt, átadta az ügyet a besztercei múzeumkomplexumnak, amely 49 évre haszonbérbe adta a régi parókia épületét, amelyben a múzeumnak működnie kellene. /Késleltetik a tácsi múzeum létrehozását. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 4291-4302