Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2002. február 20.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, Szélyes Ferenc és Nicolae Cristache öt nap után sem mondtak le az éhségsztrájkról. Tiltakozó akciójukhoz két román színművész is csatlakozott. Kincses Elemér, a Tompa Miklós Társulat rendezője azt javasolta, ha a politikusok képtelenek Bukarestben megoldást találni a vásárhelyi színház gondjaira, az éhségsztrájkolókat ültessék mentőkocsiba, és szállítsák őket Strasbourgba. Febr. 19-én Borbély László képviselő interpellált színházügyben, febr. 20-án pedig a heti kormányülés keretében tárgyalnak a teátrumról. Ígéretet kaptak, hogy a visszautalják a színházat a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe. /Szucher Ervin: Újabb éhségsztrájkolók Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2002. február 20.

2002. február 21.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház négy művésze / Szélyes Ferenc és három román kollégája/ ferbr. 20-án abbahagyta az éhségsztrájkot. Tiltakozásuk megszakítását azután döntötték el, hogy a kormány ígéretet tett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház helyzetének tisztázására: az intézményt a megyei önkormányzat hatáskörébe utalják. A miniszter vállalta, hamarosan törleszti a múlt évi adósságokat is. A szinte egy hétig éhségsztrájkkal tiltakozó színészek a Krónikának elmondták, noha a mentő szállította el őket, most már jól érzik magukat, kitartásuk nem volt hiábavaló. /Szucher Ervin: Abbahagyták az éhségsztrájkot. Bukarestben rendeződik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2002. február 21.

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége már két éve törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelyben bizonyos juttatásokat kértek. Ezt a törvénytervezetet a szenátus 2000. okt. 10- én megszavazta, majd átadta a képviselőháznak, ahol azóta is megvitatásra vár. A Szövetség vezetőtanácsa úgy látta, hogy Erdélyben nem elég erősek, ezért felhívást intéztek az ország többi megyéjéhez is. Így alakult meg idén febr. 6-án Bukarestben is a Kényszermunka-szolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetségének fiókszervezete. Kérésüket eljuttatták Markó Béla szövetségi elnökhöz is, és kértük ügyük támogatását. /Buzogány Dénes és Zsigmond Károly: Lesz-e kárpótlás vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2002. február 22.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2002. február 22.

Lezárult az első félév a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Tonk Sándor, az intézmény ideiglenes rektora megállapította: a diákok tanulási körülményei sok esetben messzemenően meghaladják az állami egyetemek lehetőségeit. A magyar kormány az EMTE részére megteremti az elektronikus információ-szolgáltatás nemzeti programjába való bekapcsolódást. Az oktatók helyzetét illetően a gondok változatlanul fennállnak, különösen Csíkszereda esetében, ahol nem sikerült kiépíteni saját oktatói közösséget és még mindig kevés az állandó főállású alkalmazott. Marosvásárhelyen ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt sokkal több az egyetemi státusú oktató. Alacsonyak a tanulmányi eredmények. Nagyon szigorúan kell venni az értékelést, szögezte le a rektor. Tervezték a korszerű egyetemi könyvtár létesítését Kolozsváron, azonban most már látható, hogy ezt a Sapientia Alapítvány egyedül nem tudja létrehozni. Ebben sok más intézménynek is részt kell vállalnia az akadémiától kezdve egészen a Széchényi Könyvtárig. Ősztől három szak - környezet-, zenetudományi és tömegkommunikációs szak - beindítását tervezik Kolozsváron. Nagy gondot jelent a megfelelő ingatlanok hiánya. Anyagi téren sokat jelentenek a különféle helyekről érkező adományok. Magyarországról például nemrég egy 84 éves nyugdíjas tanító néni 3 és fél millió forintot ajándékozott az egyetemnek. /Papp Annamária: Túl az első vizsgaszesszión Beszélgetés Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2002. február 22.

Febr. 21-én Nyárádszeredában megkezdődtek a hét végéig tartó Bocskai-napok. A Bocskai szobornál történelmi megemlékezés, majd zenés-verses összeállítás hangzott el és koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Febr. 22-én az általános iskola tanulóinak ünnepköszöntő műsora után Rüsz Károly szavalóestje következik. Febr. 23-án lesz a Szép beszéd irodalmi vetélkedő, majd megkezdődik a kispályás labdarúgó- bajnokság. Febr. 24-én Kerekes Károly a szociális hálóról tart előadást, este Erőss Attila: A zenélő kút című művét mutatja be az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színjátszókör. /Vajda György: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2002. február 23.

Január végén 12,4 százalék volt országos szinten a munkanélküliség, ami közel négy százalékkal magasabb, mint az elmúlt év végén. Jelenleg 1.193.721 munkanélkülit tartanak számon, ebből 44,4 százalék nő. Az elmúlt évhez képest közel 370.000-rel több munkanélkülit vettek nyilvántartásba. /12,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2002. február 23.

A jelek szerint lappang valamiféle "Bolyai- frász". Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke "előre fél tőle". Ez meglepő, hiszen aktív résztvevője volt az SZDP-RMDSZ megállapodás kidolgozásának, melyben tételesen az áll, hogy: "Az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezetei együttműködnek annak érdekében, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum visszanyerje magyar tannyelvű státusát." Ettől nem frászt kell kapni, hanem pontosan értelmezni. Aki nem ezt teszi, politikai taktikai hibát követ el, hiszen tanácstalanságát teszi kirakatba, állapította meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A "Bolyai- ügy" rendezését az SZDP vállalta magas szintű megállapodásban. Minden a megyei RMDSZ ölébe hull, s ahelyett, hogy a végrehajtásbeli "együttműködésről" beszélnének, azt szorgalmaznák, mindjárt frászt kapnak. /Makkai János: Bolyai-frász. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./Meglepő Makkai János főszerkesztő bírálata, eddig ugyanis a Népújság a megyei RMDSZ-vezetés szócsöve volt.

2002. február 23.

Fülöp G. Dénes református lelkipásztor /Marosvásárhely/ negyven éves szolgálat után nyugdíjba vonul. Fülöp G. Dénes a református teológia hallgatója lett. - A szekuritáté beépült a teológiai intézetbe. Az országosan létrejött a diákszövetség gyűlést tartott Kolozsváron, 1956. október 23-án. Ezen jelen volt Fülöp G. Dénes, s meg se szólalt. Három esztendő múlva pereket indítottak, a megtorlás kiindulópontja ez a gyűlés volt. Őt három év múlva szedték elő, ellene a fő vád az volt, hogy az "ellenforradalom" mellé állt. A vádiratban felrótták azt is, hogy Fülöp G. Dénes megjelent Páskándi Géza perén és jegyzeteket készített. Marosvásárhelyen 1959-ben segédpap volt, amikor letartóztatták, lelkésszé szentelése után egy nappal. Tizenegy év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és tíz év teljes társadalmi jogvesztésre ítélték, de csak négy évet töltött le. A szamosújvári börtönben volt, majd kivitték a Duna deltába. Sok társa teljesen tönkrement. Rendkívüli megpróbáltatások voltak. A megsemmisítésükre törtek, kegyetlenkedtek velük. Sokan meghaltak. Van olyan barátja, aki most is fél, ha a főtéren találkoznak és suttogva beszél. Ő viszont lelkileg épségben jött haza, hitében megerősödött. Borzasztó volt a rizses tó. Reggeltől estig hideg vízben álltak. Most jönnek elő az ízületi fájdalmak. - 1960-tól kezdődött a politikai foglyok rehabilitálása, de ő csak 1963-ban szabadult. Románia nem amnesztiát adott, hanem kegyelmet gyakorolt, ami azt jelentette, hogy feltételesen helyezték szabadlábra. Akármikor visszavihették volna. A büntetés arányában szabták meg a jogi feltételeket. Szabadulása után nem lehetett pap, a cukorgyárban volt munkás, zsákokat kellett emelgetni. 1965-ben lehetett újra pap, Gegesen. A marosvásárhelyi Vártemplomban 18 évig szolgált. a nyelviskolát is. Állandóan legalább 300 hallgatója van. A Kántortanító-képző Főiskola fenntartása a Vártemplom pénztárkönyvén keresztül történik, termeket biztosítanak. Államilag nem ismerték el ezt a főiskolát, de úgy működik, hogy négy év után a hallgatók magyar oklevelet kapnak, végzősei tanítók, kántorok lehetnek. A diplomát Bukarest elfogadja - egy nyelvvizsga letétele után. /Máthé Éva : Búcsúzik a Vártemplom lelkésze. Negyven évnyi közösség- és intézményépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., folyt.: febr. 25./

2002. február 23.

Febr. 21-én Sütő András munkásságáról tartott előadást Horváth Arany kolozsvári közíró Szászrégenben, a művelődési házban. A Kemény János Művelődési Társaság által szervezett rendezvényre meghívták Sütő Andrást is, de egészségi állapota miatt nem lehetett jelen. Horváth Arany elismerően, csodálattal szólt az Anyám könnyű álmot ígér című könyvéről, valamint a drámáiról. A művek üzenetét, a szülőföldön való megmaradás, az anyanyelv, népi kultúránk ápolásának fontosságát, saját hitvallását, bizakodását is kifejezve tolmácsolta. Szép számmal voltak jelen, de Böjte Lídia tanárnő, a társaság elnöke szomorúan állapította meg, hogy a fiatal értelmiségiek hiányát. /Szász Edith: Irodalmi est Sütő Andrásról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2002. február 25.

Febr. 24-én zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi Vártemplom, hogy 18 évi szolgálat után az egyházközség hívei elbúcsúzzanak Fülöp G. Dénes református lelkipásztortól, nyugdíjba vonulása alkalmával. Az ünnepi istentiszteletre megjelent külföldi és belföldi jeles vendégek, köztük Csoóri Sándor író, Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Tőkés László Királyhágómelléki püspök. Fülöp G. Dénes egész életművét felvázolta. A lelkész 1959-ben kezdte pályáját Marosvásárhelyen, ebben az évben az elnyomó diktatúra börtönbe vettette, 1964-ben szabadult, amikor cukorgyári zsákoló és vasmunkás lett. 1984-től volt marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Ekkor bomladozott a közösség. Hat esztendei munkába telt, míg sikerült restaurálni a templomot, a gótikus termet. Később megvásárolták a Maros-házat, amely ma a Kántortanító Főiskola leánybentlakásául szolgál. Létrehozták a Lídia otthont, amely 20 árva gyerek otthona, és felépítették azt a négyszintes diakóniai házat, amely öregeknek ad otthont. Közben számtalan erdélyi nagycsaládot, több mint 500 személyt segélyeztek, lakásokat építettek, alakítottak át, s működtetik az utcagyerek- missziót. Megszervezték a Kántortanító- képző Főiskola beindulását, ma már Erdély-szerte 300 kántortanító végzi a nevelőmunkát, és 1990 óta működtették a Calepinus nyelviskolát. Dr. Tőkés László püspök Fülöp G. Dénes lelkésztársát olyan hűséges, Isten útján járó emberként méltatta, aki a siker reménye nélkül is kötelességének érezte a fáradozást, akiben - sok, a magyarság sorsát felvállaló politikussal ellentétben - volt lelkesedés és elkötelezettség. /(mezey): Isten kegyelméből végzett hűséges szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2002. február 25.

Nyugdíjba vonult Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze. Erdély egyik legaktívabb lelkipásztora volt, aki fontos szerepet játszott a 1989-es és az azutáni események alakulásában. A református egyház törvényei szerint az egyházközösség kérésére a püspök is kinevezhet lelkészt, de ugyanúgy országos pályázatot is hirdethetnek a tisztség betöltésére. A vártemplomi gyülekezet mégis a meghívásos alapon történő választást szeretné. Jelenleg Fülöp G. Dénes utódjaként mintegy nyolc-tíz lelkész neve jöhet szóba. Fülöp G. Dénes egy kisebb csoport tudomására hozta, hogy az egyik presbitert Frunda György szenátor azzal a javaslattal kereste meg, hogy a választás lehetőleg Brassai Zsomborra essen. A bejelentés még a Vártemplom főgondnokában, az RMDSZ-es alprefektus Burkhárdt Árpádban is felháborodást keltett. Brassai Zsombort rendkívül tehetségesnek tartják, amit nem csak prédikációival, hanem egyházi közíróként is bizonyított. Visszatetszést keltett, amikor az RMDSZ frissen kinevezett Maros megyei ügyvezető elnökeként kioktató hangnemben cikkezett a szövetség belső ellenzékéről. A Krónika témafelvetése felháborodást váltott ki Frunda György szenátorból is, aki már sajtóperrel fenyegetőzött. "Igen, vállalom, így történt: magánemberként felhívtam Ritz Laci bácsit, és javasoltam Brassai Zsombort. Vallásos ember és egyháztag vagyok, akinek véleménye lehet, és élhet a javaslat jogával. Ismétlem, magánemberként és nem szenátorként tettem, anélkül, hogy nyomást gyakoroltam volna valakire" – nyilatkozta Frunda György. Annak ellenére, hogy a Vártemplomhoz tartozik, a gyülekezet nyilvántartásaiban Frunda György neve nem szerepel. "Az egyházi törvények szerint mindenki abba a templomba jár, ahova óhajt, ám annak a gyülekezetnek a tagja, melyhez lakhely szerint tartozik.A szenátor nekünk mégsem nyilvántartott tagunk, és nem is láttuk a templomunkban" – jelezte Fülöp G. Dénes. /Szucher Ervin: RMDSZ-igény Fülöp G. Dénes szószékére? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2002. február 25.

Febr. 23-án tartották Marosvásárhelyen a Csipike mesemondó verseny megyei döntőjét, megérkeztek a marosvásárhelyi, szovátai, magyarkirályfalvi, szászrégeni, makfalvi, marosvécsi, maroscsapói, marosugrai, radnóti, vámosgálfalvi, székelykakasdi, nyárádszeredai, beresztelki, bonyhai, székelyberei mesemondó második osztályosok. A zsűrinek főtt a feje, mert szívük szerint minden gyereket díjaztak volna. /(mezey): Mesemondó vetélkedő a fonóban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2002. február 26.

Szép számmal akadnak olyanok, akiknek az égvilágon mindenről mindig a magyar frász jut eszükbe. Ha valamit magyar javasol, ha valamit magyar vásárol vagy ad el, az már azon egyszerű oknál fogva is gyanús, hogy az illető személy nemzetisége magyar. A szolgálatos nemzetvédő ilyenkor ellenjavasol, leszavaz, ellenkezik. Valószínűleg legutóbb szintén ilyen magyar frászon bukott el Marosvásárhely közszállításának egyik korszerűsítési kísérlete is. Arról lett volna szó, hogy a helyi Közszállítási Vállalat 10 darab autóbuszt vásárol. A versenytárgyaláson egyetlen cég tett eleget az előírásoknak. A cég farkaslaki bejegyzésű, tulajdonosa pedig Demény Attila. Az üzletkötésre azért nem került sor, mert a versenytárgyalási bizottság néhány tagja - nevezetesen Oproescu Florin, a Vatra Romaneasca egykori oszlopos tagja, no meg Vlas Florin városi tanácsos - kifogást emeltek a pályázat ellen. Az újra megtartott versenytárgyaláson továbbra is a farkaslaki ajánlat bizonyult a legelőnyösebbnek, ám ezúttal sem köttetett meg az üzlet, a bizottság említett két tagja másodszorra is megfúrta a vásárlást. /Bögözi Attila: Magyar frász? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2002. február 26.

Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei elnöke bosszankodva vette tudomásul, hogy az a munka, amit a tanügyben tevékenykedőket próbált elindítani, egy felelőtlen újságírói hozzáállás miatt a visszájára fordulni látszik. Az a hír, hogy az RMDSZ megyei vezetősége aggódik, vagy esetleg egyenesen fél bizonyos dolgoktól, ami az SZDP-RMDSZ protokollumban van, például a Bolyai Farkas Líceum magyar oktatási nyelvű intézménnyé való átalakításától, az teljes mértékben valótlanság. Az ügynek csak árthatnak a nyilatkozatok. Nem kell "félni", mivel ezt döntést a miniszterelnök aláírta, érvelt Kelemen. A megyei protokollum kidolgozásában az informális beszélgetésnél tartanak. A Bolyai iskola kérdését beemelték az országosan megoldandó kérdések körébe. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Semmiféle félelemről nincs szó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2002. február 26.

A magyar és a román rendőrség együttműködéséről fogadtak el jegyzőkönyvet Bukarestben. A két évre szóló megállapodást Orbán Péter altábornagy, az Országos Rendőr- főkapitányság vezetője és Florin Sandu dandártábornok, a román országos rendőr- főkapitányság parancsnoka írta alá. /Magyar-román rendőri együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2002. február 27.

A mezőségi Magyarszováton tartották a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör gondnok-prezsbiteri konferenciáját febr. 24-én. Közös gondok: fogyó magyarság, elöregedő népesség; kétféle helyzetre utaló konkrétum: miközben Tordatúron a lelkipásztor anyanyelvi oktatást nyújt heti négy órában, Petrozsényban sok magyar gyermek nem tud magyarul. Szabó Árpád püspök megállapította, hogy bár egyetlen egyházközség sem tud önállóan megélni, segítségre szorul, 2001-ben mégis két templomszentelésre került sor: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű szomszédságában, valamint Sepsiszentgyörgyön. Templom épül Marosvásárhelyt, és nagy gond a kolozsvári templom restaurálása. Kiemelt program volt az iskolák fenntartása Kolozsváron, Székelykeresztúron a kollégiumokban. Az 1999-ben visszakapott Brassai Sámuel Kollégiumban a tetőtér beépítésével korszerű bentlakást adtak használatba. - Mindenki igényli a magyar igazolványt. /Fejér László: "Kezünknek munkáját tedd állandóvá". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2002. március 2.

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 2.

Immár a hatodik, egymást követő hónapban drágul a villamos energia ára, március elsejétől ismét 3,6 százalékkal nőtt a villanyáram ára. /3,6 %-kal drágul a villanyáram. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2002. március 2.

A kolozsvári után 4 évvel, 1958. március 2-án szólalt meg először a Marosvásárhelyi Rádió. A rádió szerkesztői makacsul hitték, hogy 1985. január 12-e, az elhallgattatás után is lesz még ünnep a világon, lesz ismét rádió. Így is történt. Kezdetben napi 30 perces volt az adás, jelenleg 7 órás a magyar nyelvű műsor. /Jászberényi Emese: 44 évesek vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2002. március 4.

A moldovai kormány eláll attól a tervétől, hogy az ország általános iskoláiban a második osztálytól bevezeti az orosz nyelv kötelező oktatását és a "románok történelme" helyett a moldovai történelem tanítását. Ezt Vasile Tarlev miniszterelnök közölte márc. 2-án. / Nem kötelező az orosz nyelv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2002. március 4.

Marosszentgyörgyön író-olvasó találkozó vendége volt febr. 28-án Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője. A Marosvásárhelyi Területi Rádiónál eltöltött évek lehetővé tették, hogy Nagy Miklós Kund az ország jeles magyar személyiségeivel, tudósokkal, képzőművészekkel, zenészekkel, színművészekkel készíthessen interjút. Ezek az interjúk részei az aranyszalagtárnak. Nagy Miklós Kund, a Népújság az irodalmi-művészeti mellékletének, az immár tízéves Múzsának az anyagaiból készítette a Volt jövőkbe nézve című válogatást. 1999-es amerikai útjának élményeit a Bábel Amerikában című könyvben foglalta össze. /M.D.: Író-olvasó találkozón a Népújság munkatársai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2002. március 4.

Szovátán tartotta márc. 2-án tisztújító közgyűlését a Maros megyei MADISZ. Az elmúlt két év, amint Sipos Levente leköszönő elnök szavaiból is kiderült, nem volt felhőtlen. Viszont a választási kampányok idején a fiatalok rendkívül nagy segítséget nyújtottak az RMDSZ-jelöltek népszerűsítésében. A tisztújító közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Elnök Kis Annamária, alelnökök Bíró Zoltán és Kakasi Noémi. Továbbra is fenn akarják tartani a jó kapcsolatokat az RMDSZ megyei és országos vezetőségével. /(karácsonyi): Megújult a MADISZ vezetése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2002. március 4.

A Kortárs színpad 30. évfordulóját ünnepelték márc. 2-án Nagyváradon. A legendás amatőr színjátszócsoport a diktatúra összeomlását követően megszűnt. Repertoárjukban a magyar és a világirodalom legjava szerepelt, olyan korban, amikor a gondolatot cenzúrázták. A Kortárs megszűnt, ám a kerek évfordulókon tartott összejövetelek is bizonyítják: szellemisége megmaradt. Harmincadik születésnapját ünnepelné a Kortárs színpad, ha még létezne. A találkozó lelke, mozgatója Hajdu Géza színművész volt, ő teremtette, vezette a legendás truppot. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja, rendező szintén egy, a változás után megszűnt színjátszó csoport jelképes üdvözletét adta át a váradiaknak, a Smile groupét, amely Marosvásárhelyen működött 1965 és 1990 között. A dékán szerint az amatőr színjátszótársulatok azért nem folytatják tevékenységüket, mert ’90 után már nem volt, ami ellen létezniük. Noha a vásárhelyi Smile, a váradi Kortárs, a temesvári Thalia, a kolozsvári Stúdió 51 megszűnt, megmarad szellemiségében – zárta a gondolatsort Kovács Levente./Simon Judit: Szellemiségében él a társulat. Harmincéves lenne a nagyváradi Kortárs színpad. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 4.

2002. március 5.

Márc. 4-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A szövetségi elnök rövid politikai elemzése mellett a népszámlálás kérdéséről, illetve a helyi protokollumok stádiumáról tárgyaltak. A tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón kiemelte a tízévente sorra kerülő népszámlálás fontosságát. Ami a helyi megállapodások aláírását illeti, a szövetségi elnök elmondta, hogy némiképp átlépték a határidőt, hiszen harminc nap alatt kellett volna a végleges változatokig eljutni, de ezt egyelőre nem tekinti különösen aggasztónak. Markó Béla szerint egy-két kivétellel, körülbelül két héten belül meglesznek a helyi megállapodások. A protokollum eddigi teljesítéséről leszögezte: határidőket tiszteletben kell tartani. Az első hónap mérlege számára "mindenképpen pozitív". Elégedetlen azzal, hogy néhány kérdésben a febr. 28-i határidőt nem sikerült tartani, "viszont ebből olyan konklúziókat levonni, hogy a megállapodás máris működésképtelenné vált, enyhén szólva furcsa". RMDSZ-nek érdeke együttműködni a kormányzattal. /Mózes Edith: Markó Béla: Sikerült jó dolgokat elérni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2002. március 5.

A rendkívül jól alakuló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatná az, ha sikerülne valóra váltani az Orbán-Nastase nyilatkozat felmondásáról szóló kampányígéreteket - vélekedett Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára márc. 4-én Budapesten. Az államtitkár erről azon a sajtótájékoztatón beszélt egy kérdésre válaszolva, amelyet Adrian Severin volt román külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének elnökével, megbeszélésüket követően közösen tartottak. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a két miniszterelnök által aláírt egyetértési dokumentum felmondásával elmulasztanák azt az egyedülálló lehetőséget, ami a magyar- román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára. Adrian Severin szerint az egyetértési nyilatkozat jó példája annak, hogyan tudja két szomszédos ország rendezni az érzékeny kérdéseket. /Adrian Severin Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politkai államtitkára március 4-én délelőtt hivatalában fogadta Adrian Severin román szenátort, az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésének elnökét. A megbeszélésen a közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytattak eszmecserét. "Bízunk abban, hogy Románia a soron következő NATO bővítési folyamatnak mindenféleképpen részese lehet – mondta Németh Zsolt. – Magyarország készen áll arra, hogy együttműködjön a feltételek minél eredményesebb teljesítése érdekében." "Az egyetértési nyilatkozat felmondásával történő fenyegetőzés mindenféleképpen veszélyt hordoz önmagában – hangsúlyozta Németh Zsolt. – Ezt a rendkívül jól induló magyar-román kapcsolatrendszert beláthatatlan módon befolyásolhatja negatívan. Az ilyen típusú kampányígéreteket ha sikerülne valóra váltani, egyenlő lenne azzal, amit Severin úr is mondott, hogy elmulasztanák azt az egyedülálló lehetőséget, ami a magyar-román kapcsolatokban kínálkozik a két ország számára." A Román Rádió budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában Adrian Severin kihangsúlyozta: a megbeszélést az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöki minőségében folytatta. Örömének adott hangot, hogy e találkozóra sor kerülhetett, hisz Magyarország fontos tagja a szervezetnek, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa és általában véve Európa biztonságát és stabilitását illetően. /(Guther M. Ilona): Román-magyar párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. március 5.

Demeter András István egy évtizeddel ezelőtt fiatal színészként szerződött Temesvárra. Egy évre rá megnyerte a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt pályázatot. Akkoriban ő volt Románia legfiatalabb színidirektora. Demeter András István eredményes színházigazgató, Demeter András, a színész pedig március 15-én a budapesti Nemzeti Színház avató előadásán lép fel, Madách Imre: Az ember tragédiája több szerepében. Elmondta, hogy színházigazgatóként legfontosabb célja volt, hogy visszahozza a temesvári Csiky Gergely Színházat a kortárs romániai magyar színművészet élvonalába. A színházban román rendezőket hívott, szerencsésnek tartja ezt az együttműködést. Sokan azt kérik számon a Csiky Gergely társulattól, hogy kevés magyar klasszikus darabot játszik, vetette fel az újságíró. Szerinte a színház nem attól magyar színház, hogy csak magyar címeket játszik, hanem attól, hogy magyarul beszélve eleve magyar értékeket képvisel. Szerinte: "Annál nincs fantasztikusabb dolog, mint más kultúrák értékeit magyarul szólaltatni meg, gazdagítva ezzel a magyar kultúrát!" - Temesváron az előadások gyakran foghíjas házzal, üres széksorokkal mennek. Mi ennek az oka? – kérdezte az újságíró. Demeter szerint a színházra rá kell nevelni az embereket. Budapestre, Az ember tragédiája előadására Erdélyből két színészt hívtak meg, , Demeter Andrást és Balázs Attilát. Balázs Attila egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott igennel válaszolni, ő viszont megtisztelőnek érezte a meghívást. A Balázs Attila által el nem vállalt szerepeket Barabás Botond játssza, egy vásárhelyi főiskolás fiatal. /Pataki Zoltán: Tíz év a temesvári világot jelentő deszkákon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5.folyt. márc. 6./

lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 4291-4302