udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2002. március 6.
Egy éves a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás (KTT). Az elmúlt évről Borbély Emma, a társulás ügyvezető elnöke számolt be. Két vállalkozó-találkozót szerveztek, a polgármesterek számára pedig a budapesti Szent István Egyetem szakemberei tartottak vidékfejlesztés témakörben szakmai tanácsadást. Lehetővé tették a kisvállalkozóknak, hogy az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy-napok keretében bemutassák népművészeti termékeiket. Eddig 6 pályázatukból 4-et pozitívan bíráltak el, és sikerült támogatást szerezniük. Munkájukat a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete is támogatta. Kiadtak egy prospektust Vendégváró értékek a Kis-Küküllő térségében címmel. A KTT ugyanakkor részt vállalt a szentgyörgyi hagyományos amatőr színjátszó fesztivál megrendezésében is. Elkezdődött a kistérségi stratégia összeállítása, ezzel párhuzamosan a korábban kiképzett fiatalok feltérképezik az egyes települések lakóinak gondjait, terveit stb. /Korondi Kinga: Egyéves a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./ 2002. március 6.
A marosvécsi találkozók egykori házigazdája, az író, művészetpártoló Kemény János életművét idézi fel A Mecénás - Kemény János és a Helikon című kötet, amelyet márc. 7-én mutatnak be a marosvásárhelyi Vártemplomi Diakóniai Otthonban. Ugyanitt kiállításmegnyitó is lesz, Gy. Szabó Béla metszeteiből láthat válogatást ez alkalommal a közönség. /Kemény János-emlékest. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./ 2002. március 6.
Immár harmadik alkalommal találkoztak a New Yorkban és környékén élő kolozsváriak. Az így összegyűlt, mintegy háromszáz Kolozsvárról elszármazott részese lehetett egy rangos, hangulatos zenés-műsoros estnek, melyet Bujdosó Enikő és férje rendezett. Az egybegyűlteket erdélyi és amerikai színészek és énekesek szórakoztatták. Kilyén Ilka és Nagy István Marosvásárhelyről valamint a magyar diaszpórában már egészen otthonosan mozgó Katona Károly Kolozsvárról. Fellépett még Zsellér Éva, a New York-i Metropolitan énekesnője. /Deák Ferenc (New York): Kolozsvári találkozó New Yorkban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/2002. március 7.
Az Apáczai Közalapítvány közel kétmilliárd forintot fordított eddigi, hároméves működése során a határon túli magyar nyelvű oktatás, elsősorban a felsőoktatás és szakképzés támogatására - hangzott el a közalapítvány márc. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján. Gál András Levente, a magyar oktatási minisztérium közigazgatási államtitkára a határon túli magyar nyelvű oktatásfejlesztési koncepcióról szólva rámutatott: a Kárpát-medencei magyar oktatási intézményhálózat megerősítése és fejlesztése egyik fő feltétele a külhoni magyar nemzetrészek reális jövőképének. Hozzátette: a határon túli magyar oktatás fejlesztésének egyik legfontosabb háttérintézménye az Apáczai Közalapítvány. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: három évvel ezelőtt azt tűzték ki egyik fő irányelvükként, hogy a rendelkezésre álló összegeket ne elaprózva, hanem főleg nagyobb programok támogatására használják fel. Mindegyik magyar kisebbségi régióban sikerült egy-két nagyobb beruházást, fejlesztést támogatni. Jelentős összegekkel támogatták például a komáromi Selye János Kollégium, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a marosvásárhelyi, illetve az újvidéki egyetemi kollégiumok építését, fejlesztését. Az Apáczai hallgatói ösztöndíjjal az elmúlt két évben összesen több mint háromezer szak- és főiskolai, illetve egyetemi hallgató tanulmányait támogatták, valamint a beiskolázási programot, amely 17 ezer kisdiákot érintett Erdélyben és a Vajdaságban. Csete Örs irodaigazgató beszélt a szórványban élők oktatásának támogatását célzó programról is, melyet Románia és Jugoszlávia után Kárpátaljára és a Felvidékre is kiterjesztenek. /Apáczai Közalapítvány-mérleg. Három év alatt közel kétmilliárd forint határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/2002. március 7.
Márc. 7-én lejár a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje. A lap Kolozs megye polgármesteri hivatalaihoz intézett körkérdésére adott válaszokból kiderül: a legtöbb esetben a kétnyelvű helységnévtáblákat már megrendelték, azok kifüggesztése heteken belül megtörténik. Néhány helyen a kétnyelvű táblákat már évek óta kifüggesztették. A Kolozs megyei RMDSZ kéri Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megbüntetését, amennyiben a városatya márc. 7-ig nem hagyja jóvá a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Vasile Soporan prefektus megvárná a népszámlálásnak egy év múlva nyilvánosságra kerülő adatait, s csak azt követően lépne fel Funarral szemben, ha kiderül, Kolozsvár magyar lakosságának számaránya nem csökkent. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint törvénysértést követ el az, aki a megszabott határidőig nem tartja be a törvényt, amelynek előírásai az 1992-es népszámlálás adataira vonatkoznak. Funar szerint Kolozsváron a magyar nemzetiségű lakosság aránya alig 11 százalék. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Kolozsvár polgármesterének ügyében lépjen közbe a kormánynál is. Gheorghe Funar határozottan kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a szóban forgó jogszabály. Kolozs megyében 84 helységben kell kétnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Bitay Levente szerint a helységek nagy részében nem lesz fennakadás a törvény alkalmazásával. Kisbács már megpróbálkozott egyszer a kétnyelvű táblák kihelyezésével, a településjelzőt azonban "ismeretlen tettesek" elégették. Kolozson is megtörtént a kétnyelvű helységnévtáblák megrendelése, azok a napokban meg is érkeznek. Egeres községben már folyamatban van a táblák felszerelése. Egyes polgármesterek letagadták a magyar lakosság 20% feletti arányát, így Bonchidán és Magyarszarvaskenden. /B. T. — K. E. — K. O. — J. B. N.: Nem siettek a kétnyelvű táblákkal. Soporan vonakodik fellépni Funar ellen, a népszámlálás eredményére vár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/2002. március 7.
A Kis-Küküllő menti Egrestő faluban levő Árpád-kori, kazettás mennyezetű református kis templom restaurálása tavaly elkezdődött. A zsindelytető cseréjéhez, a javításához szükséges anyagiakat a svájci HEKS Alapítvány teremtette elő. Timár Erika egrestői lelkész hozzáfűzte, hogy számukra mindennél fontosabb a gyülekezet részvállalása. A 246 lelket számláló gyülekezet derekasan kivette a részét a felújításból. /Korondi Kinga: Restaurálják az egrestői templomot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./2002. március 8.
Szászrégenben a városi könyvtár és a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében márc. 6-án irodalmi estet tartottak, meghívták Káli Király Istvánt, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatóját és Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárost, történészt. Káli Király István ismertette a Mentor Kiadó sorozatait, a most indított, egy-egy várost bemutató sorozatot, amelynek első kötete Torda múltját, régi arculatát idézi fel, valamint azokat a történelmi jellegű munkákat, amelyek 1999-től az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. A könyvkiállítással egybekötött találkozón az Erdély emlékezete sorozat öt kötetét, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Benkő Károly Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, valamint A Maros megyei magyarság történetéből című köteteket mutatták be. Pál-Antal Sándor a Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című kötetét bemutatta az olvasóknak. /Antal Erika: Kötetek a múltról. Irodalmi estet tartottak Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Amikor az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, akkor 80 éves adósságot törlesztett a határon túli magyar közösségekkel szemben - mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke márc. 7-én Budapesten, amikor vajdasági kérelmezőknek átnyújtotta a magyar igazolványokat. Szabó Tibor köszöntő beszédében szólt arról, hogy a kedvezménytörvény - ha nem is ad elégtételt - erősíti a hitet, amely a nehéz időkben segített a határon túl élőknek magyarságuk megtartásában. A vajdasági magyarok közül elsők közt Varmuzsa Róbert (Kishegyes), Kiss Antal református esperes és neje, Kiss Mária (Ómoravica), Pásztor Béla és felesége, Pásztor Ilona, valamint négy gyermekük (Zenta) és Bús Ottó (Szabadka) vette át a magyar igazolványt a Határon Túli Magyarok Hivatalában szervezett ünnepségen. /Magyarigazolvány vajdasági családoknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./2002. március 9.
Márc. 8-án Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel Zsombolyán. Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, illetve Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. Az ünnepi rendezvényen Markó Béla a 17 százalékos arányban magyarok által lakott Zsombolya példaértékű üzenetét hangsúlyozta. A rendezvény záróakkordjaként Markó Béla RMDSZ-zászlót ajándékozott a zsombolyai területi szervezetnek. /Petőfi-szobrot avattak Zsombolyán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./ 2002. március 9.
Március elején a Román Rádió bukaresti kisebbségi szerkesztőségében átszervezés történt. Ennek eredményeképpen a magyar és a német nyelvű szerkesztőség önálló szervezeti egységgé vált. A magyar szerkesztőség vezetője Vincze Lóránt, aki irányítja és összehangolja a magyar nyelvű adás műsorait. Szintén ő látja el a szerkesztőség kül- és belföldi képviseletét. /Önálló nemzetiségi rádióstúdió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./2002. március 9.
Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./2002. március 11.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), mely a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit és kereskedelmi kapcsolatait hivatott támogatni több irodát nyit Romániában. Nevesen a bukaresti központ mellett Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben. Az ITDH tevékenységére jellemző, hogy közreműködésével csak 2000-ben közel egymilliárd euró zöldmezős beruházásra hoztak döntést, melynek nyomán 14 ezer új munkahely létesült. Szatmárnémetiben az iroda megnyitásában nem kis szerepe van Pécsi Ferenc parlamenti képviselőnek, a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökének, aki a Fórum székhelyén biztosított helyet az irodának. /Megnyitotta szatmári irodáját a budapesti ITDH. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./2002. március 11.
Március 19-én este, a magyarságot ért támadás évfordulóján Marosvásárhelyen egyre kevesebb gyertya kerül az ablakokba. "Jól van az úgy, hogy mi, többiek immár a jövőbe tekintünk." – írta Ferencz L. Imre.A kormányzó SZDP és az RMDSZ idei együttműködési megállapodásának sarkalatos pontja a marosvásárhelyi tanügyi intézetek sorsa. Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója tájékoztatott: a magyar tagozaton nyolcszáz diák tanul, a románon négyszáz. A tanárok létszáma 30 a román és körülbelül nyolcvan a magyar tagozaton. /(Ferencz L. Imre): A Bolyai Farkas Líceumban. Kormányrendeletre várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ 2002. március 11.
Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./2002. március 11.
A Joseph Pulitzer Emlékdíjakat tizenkettedik alkalommal adták át márc. 10-én Budapesten. Az elismerésben a magas színvonalú szakmai tevékenységet folytató újságírók, illetve egy alkotóközösség részesült. A díjazottak között van a sajtótörténeti mű, memoár kategóriában Kuszálik Péter Marosvásárhelyen élő sajtóbibliográfus, publicista, aki Bajomi-Lázár Péter médiakutatóval osztozik a 300 ezer forint és 1000 dollár értékű díjon. /Pulitzer emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./2002. március 11.
Márc. 9-én Marosvásárhelyen bemutatták a csernátoni pedagógus, Radu Ibolya és kilenc szerzőtársa által szerkesztett Ké(s)z csodák /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet. A különböző kézműves foglalkozásokhoz szükséges ismeret- és ötlettárként született könyv ősi kézműves mesterségeket akar bevinni a köztudatba. A Bartha Júlia vezette Habakuk bábcsoport is szerepelt. /Járay Fekete Katalin: Maradandó "kézműves jelek". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2002. március 11.
Márc. 8-án Marosvásárhelyen, a Cserealji Református Egyházközség tanácstermében Papp László római katolikus plébános által elindított evangelizációs program keretében bemutatták a Magnificat a Kárpátokban című rockopera hangfelvételét. Papp László plébános havonta tart evangelizációs szolgálatot Kolozsváron az Egyetemi Lelkészségen és Marosvásárhelyen. A Magnificat a Kárpátokban című rockopera szövegét Papp László plébános írta, zenéjét Sárosi Péter szerezte. A mű legfőbb üzenete, hogy a szeretet forrása Isten, melynek megélése a családban a legteljesebb. /(mezey): Magnificat a Kárpátokban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2002. március 12.
Márc. 11-én a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. Az okok több éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerződés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, előzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ezután jött a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentős megnyirbálása. Az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés Bukarestben, de nem használt. A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében. /Befagyasztják a tanévet? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./2002. március 12.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) megalakulását kezdeményező első szovátai tanácskozás után olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez az ifjúsági szerveződés tulajdonképpen a Markó Béla politikájának ellentmondó Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ellen, ennek feladatait felvállalva jött létre. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban kifejtette: a MIÉRT nem valaki ellenében, hanem valakiért jött létre. Az RMDSZ programjáért, a romániai magyarság érdekképviseletéért és érdekvédelméért kíván dolgozni ez a szervezet. Az RMDSZ-nek szüksége van arra, hogy a fiatal nemzedékkel szervezett kapcsolatot tartson. Van olyan ifjúsági szervezet is, amely nem ért egyet az RMDSZ politikájával és ezért nem tud együttműködni az RMDSZ-szel. Markó szerint az állandóan ellenvéleményt megfogalmazó MIT állásfoglalása nem vezethet eredményre. /Vajda György: Miért kell a MIÉRT? Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével a hét végén megalakult Magyar Ifjúsági Értekezletről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./2002. március 12.
A Szociáldemokrata Párt Maros megyei alapszervezete kiszemelte magának a Köpeczy–Teleki ház néven ismert ingatlant. Az ügyben a március végére összehívott rendkívüli tanácsülésen döntenek Marosvásárhely városatyái: kiutalják-e vagy sem a város egykori első múzeumát a kormánypártnak. A Köpeczy–Teleki ház a város legrégebbi polgári háza, amelyet Köpeczy Tamás építtetett. Itt volt Teleki József híres könyvtára, itt rendezték be a város első múzeumát a természetrajzi, állattani és ásványi gyűjteményből, valamint a fizikaszertárból. A ház legutolsó tulajdonosa a Marmarosch Bank zsidó származású vezérigazgatója, Ádám Lajos és neje, Janka volt, akik az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. A hagyatéki tárgyalást 1951-ben folytatták le, az ingatlant az Ádám család négy gyermeke örökölte. A 2001/10-es törvény megjelenése után a még életben levő Ádám István és húga, Éva visszaigényelte a szülői házat. A városi tanács három kormánypárti tagja az ingatlan megszerzésében az RMDSZ-es frakció szavazataira számít, amiért cserében több olyan határozattervezetet is hajlandó támogatni, amelyet a magyar párt jónak lát. A legutóbbi tanácsülésen az RMDSZ-es városatyák kijelentették: addig, amíg a jogászok nem tisztázzák az ingatlan tulajdonjogi helyzetét, nem lenne szerencsés döntéseket hozni. Ennek ellenére a kormánypártiak kijelentették, ha az RMDSZ nem tartja be korábbi ígéretét, az SZDP sem hajlandó a szövetség határozattervezeteit támogatni. /Bereczki Réka: SZDP–RMDSZ-paktum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./2002. március 12.
Hallgasd az igét!" címmel hat ország mintegy ötszáz magyar lelkésze tanácskozik márc. 11-től négy napon át Csillebércen, a konferencia istentisztelettel vette kezdetét. Papp János, a baptista egyház missziói titkára, az esemény főszervezője szerint a konferencián főként református, evangélikus, baptista, metodista és pünkösdi lelkészek lesznek jelen. A konferencia keretében neves külföldi és magyarországi meghívottak tartanak előadást az evangelizációs munkáról. /Kárpát-medencei magyar lelkészek konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./ 2002. március 13.
Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./2002. március 13.
A Román Humanista Párt elnöke, egy professzor Marosvásárhelyre látogatott, kirohanást intézett a magyarok ellen: mit képzelnek, himnuszt akarnak énekelni, "nem kell nekünk két zászló, két himnusz és ország az országban". Hogy "a magyarok elvégezhetnek egy tisztiiskolát, akár főhadnagy is válhat belőlük, de arról szó sem lehet, hogy egy állami intézmény élére kerüljenek". Arról is beszélt, hogy állítólag Kovászna megyében "a magyar többség nem tiszteli a román kisebbséget". Ez a kis párt csúfosan megbukott a 2000-es évi helyhatósági választásokon, ezért a jelenlegi kormányzópárt szekerébe kapaszkodott. Így sikerült parlamenti helyeket szerezniük. Azonban a kormánypárt és az RMDSZ együttműködési megállapodása kissé megzavarta a nyugalmukat. Ezért a régi bevált módszerhez folyamodtak, elővették a "magyar kártyát". /Mózes Edith: "Divatban" vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./2002. március 13.
A napokban Marosvásárhelyen mutatott be jótékonysági céllal miniműsort nyárádszeredai néptáncokból-dalokból a marosvásárhelyi Szikra néptáncegyüttes. Fazakas Jánost, az együttes koreográfusa leszögezte, hogy a Szikra táncegyüttes tagjai profi táncosok, valamennyien a Maros Művészegyüttes tagjai. Gyakorlatilag mini néptáncegyüttesről beszélünk, hisz kettő és négy pár között váltakozik a táncosok száma. A maholnap tízéves fennállását ünneplő együttesnek a műsorán az egész Erdély néptáncanyaga szerepel. A Szikra turnézott már Magyarországon, Ausztriában is. /Járay F. Katalin: A Szikráról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./2002. március 14.
Sikeres volt a Nyitott kapuk ötlete: márc. 9-10-én sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem műhelytitkaira. A magyar tagozat bemutatkozásán állni is alig lehetett a Stúdió Színházban, annyi volt az érdeklődő. A tájékozódást Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnő ismertetője és információgazdag szórólapok segítették. A másodév Killár K. Katalin tanárnő irányításával készült fel a színészmesterség, Csíky Csaba vezetésével a zenés mesterség vizsgára. Farkas Ibolya osztálya, a harmadév, Kovács Levente irányításával dolgozta ki a színészmesterség vizsgaanyagát. /N. M. K.: Tömegvonzó Nyitott kapuk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./2002. március 15.
A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2002. március 15.
Március 16-án és 17-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban az RMPSZ valamint a csíkszeredai Márton Áron Líceum két tanára, Bara Katalin és Csutak Judit magyar nyelv és irodalom szakos tanár szervezésében magyar alternatív versenyen vesz részt mintegy 80 középiskolás diák az ország 15 iskolájából. /Magyar alternatív verseny. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./ 2002. március 16.
A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2002. március 16.
Márc. 15-én Szőkefalván a római katolikus templomkertben Mária-jelenésen vett részt több ezer hívő keresztény. Egy helybéli, látását veszített 39 éves nőnek, Marián Rózsikának - miként állítja - időről időre megjelenik a Szűzanya. A szőkefalvi Mária-kultusznak jó ideje híre ment a világba, Moldovából, Moldvából, Havasalföldről, Magyarországról, Erdélyből jöttek megszámlálhatatlan autószámra római katolikus, görög katolikus, ortodox és protestáns zarándokok, valamint nagyszámú papság, apácák és rendi nővérek. A keresztúton, stációról stációra mondtak engesztelő imádságot románok és magyarok ezrei. Voltak, akik látni vélték a Szűzanyát egy átvonuló felhő képében. Marián Rózsika román és magyar nyelvű rózsafüzér-imádsága után bejelentette, hogy megjelent előtte a Szűzanya, akivel román nyelvű beszélgetést folytatott. A hívőknek szánt üzeneteit a látnok asszony tolmácsolta. Mindenekelőtt békére és szeretetre intette a világot. /(lokodi): Újabb Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2002. március 17.
Márc. 16-án Marosvásárhelyen tartotta országos választmányi ülését a PUNR /Román Nemzeti Egységpárt/, Valeriu Tabara elnök elemezte a múltat. Ugyanakkor egyhangúlag Mircea Chelaru tábornokot választották az országos tanács elnökévé. Valeriu Tabara elmondta, hogy a 2000-es választási vereséget követően, illetve miután a Virgil Magureanu pártjával való szerencsétlen egyesülés miatt a PUNR megszűnt jogi személyként létezni, nagy nehézségek árán, 2001 novemberében sikerült újra bejegyeztetni a pártot. Kijelentette, az elmúlt évek során a PUNR volt az egyetlen párt, amelynek nem voltak korrupciós botrányai, amely a parlamentben éberen vigyázott arra, hogy "a románok jogait ne csorbítsák azok, akik ma is kollektív jogokat és privilégiumokat követelnek, ami beláthatatlan következményekkel járhat". Tabara szemére vetette a jelen levő Zeno Oprisnak, illetve a Vatra Romaneascanak, hogy Iliescuval szövetkezett a választási kampányban. /Mózes Edith: Ülésezett a PUNR országos tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./