Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2002. március 26.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének márc. 23-án, Marosvásárhelyen megtartott vezetőségi ülésén döntöttek a MÚRE 2000. évi díjairól. Az ügyvezető tanács döntése értelmében Balázs Bencze, a Szabadság munkatársa pályakezdő díjat kapott, megosztva Rédai Attilával, a Krónika munkatársával. A díjátadásra máj. 25-én, Szovátán kerül sor, a MÚRE közgyűlésén. A vezetőség további hét újságíró-díj odaítéléséről döntött. /(m. j.): Pályakezdő díjas Balázs Bence. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2002. március 26.

Torján márc. 22-én tartotta az RMDSZ helyi szervezete beszámoló és tisztújító közgyűlését, újra dr. Tóth Zoltán családorvost választották elnöknek. Az Apor Péter Művelődési Egyesület is megtartotta évi közgyűlését, melynek keretében Bokor Béla elnök beszámolójában elsősorban a múlt évben állított Hősök emlékművének pénzügyi kiadásait ismertette, majd elmondta, hogy a közeljövőben egy Árpád-mellszobor felállítását tervezik. A szobor elkészítésével Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművészt bízták meg. /(Iochom): Torja. Árpád-szobor is lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

2002. március 26.

A negyedik irodalmi estet rendezte meg az a marosvásárhelyi székhelyű Castellum Alapítvány, melynek tagjai a régi erdélyi nemesi családok leszármazottai. Ezúttal Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./ alakját idézték a résztvevők. Vita Zsigmond a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ könyvtárának vezetőjeként tudományos munkát végzett. Igen jelentősek a Kriterionnál 1972-ben és 1975-ben megjelent önálló kötetei: az Áprily Lajos, az ember és a költő valamint a Jókai Erdélyben című kiadványok. /(máthé): Castellum irodalmi esték. Vita Zsigmond, Nagyenyed krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2002. március 27.

Az RMDSZ értékelése szerint, országos szinten a népszámlálás rendben zajlik - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Kevés számban ugyan, de elég lényeges kihágásokat is tapasztaltak. Például a nemzetiségre, az anyanyelvre vonatkozó mezőket több helyen ceruzával próbálták kitölteni, a kettős állampolgárok vagy a huzamosabb, illetve rövidebb ideig külföldön tartózkodók adatainak felvételét megtagadták, Marosvásárhelyen és Kolozsváron pedig olyan eseteket jeleztek, ahol a kérdőívet nem íratták alá az érintett személyekkel. Kolozsvárra vonatkozóan Nagy Zsolt kiemelte Gheorghe Funar polgármesternek a város magyar nemzetiségű lakosságának megfélemlítési kísérleteit. A polgármester szavainak nem szabad hitelt adni, hangsúlyozta. A polgármesternek nincs utólagos ellenőrzési joga. Nagy Zsolt megerősítette: törvénytelen a Funar jelezte márc. 28-i kolozsvári eredményhirdetés. Az eredményhirdetés az Országos Statisztikai Hivatal kizárólagos hatásköre. Az első gyorsjelentés hónapokat vehet igénybe. Az ügyvezető alelnök kijelentette: törvénytelen a polgármester azon szándéka, hogy a népszámlálási adatlapokat egy ideig a polgármesteri hivatalban tartsák, átvegyék az adatokat, s csupán ezt követően adják át a statisztikai hivatalnak. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége felkérte Kolozsvár magyar lakosságát, hogy őrizze meg továbbra is nyugalmát. /Kiss Olivér: Diverziókeltő, megfélemlítő a polgármester. Törvénytelen a csütörtökre tervezett eredményhirdetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2002. március 27.

Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2002. március 27.

Tavaly privatizálták a szovátai üdülőtelepet. A privatizációs szerződés értelmében a tulajdonos a Salina Invest cég lett. A nagy-romániásokkal kórusban a liberálisok, de egypár kormánypárti honatya is hazaárulásról, Erdély kiárusításáról, illetve az ilyenkor elmaradhatatlan magyar veszélyről szónokolt. Szenátori bizottságot hoztak létre a privatizáció felülvizsgálatára. Márc. 27-én a szenátusban megvitatták a bizottság jelentését. Végül a felsőház 75 igen szavazattal, 54 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szenátori vizsgálóbizottság jelentését: a Szováta fürdővállalat privatizációja legális, a törvényes előírásoknak megfelelően történt. /Mózes Edith: Kútba esett a liberális diverzió. Készülhet az idényre Szovátafürdő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2002. március 27.

Márc. 27-én Marosvásárhelyen kiosztották a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval kiírt drámapályázatának díjait. A nyertes drámát a Tompa Miklós Társulat 2002-ben bemutatja, a díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A három díjazott színmű: 1. A dilis Resner /szerző: Hatházy András kolozsvári színművész/, 2. Itt?hon? - 400 év jelige /szerző: Hurmuzache Ildikó álnéven valójában a marosvásárhelyi születésű, budapesti Kiss Csaba /, 3. Játék a kriptában /a szerző a marosvásárhelyi Láng Zsolt/. A zsűri további öt pályamunkát ítélt figyelemreméltónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28., (lokodi): ERDRAMIL - eredményhirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2002. március 27.

Elhunyt Maros Tibor professzor /Hátszeg, 1923- Debrecen, 2002. márc. 25./. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte. 1949-ben már előadótanárként tevékenykedett Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Anatómia Tanszékén, 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanár. Sebész főorvosként igen értékes munkát végzett a marosvásárhelyi sebészeti klinikákon. Maros Tibor több mint 50 éven át egyetemi tanár kimagasló tudományos, szakmai és oktatói tevékenységet fejtett ki. Főbb kutatási területei: a májszövet regenerációja, a szív és vese anatómiája, neuroanatómiai és embriológiai alapkutatások. A sebészeti műtéttan oktatója és kimagasló képviselője volt. Dékánként és rektor-helyettesként hozzájárult a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fejlődéséhez. Több mint 250 tudományos dolgozat szerzője és társszerzője, emellett 43 egyetemi jegyzet és monográfia szerzője, illetve társszerzője. /A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége: Búcsú prof. dr. doc. Maros Tibor érdemes egyetemi tanártól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./Maros Tibor professzor 1989-ben kényszernyugdíjazása miatt Magyarországra települt, Debrecenben az Orvosi Egyetem professzora volt nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig.

2002. március 27.

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság márc. 26-i vendége a csángómagyarság kiváló ismerője, a budapesti dr. Atzél Endre, a Máltai Lovagrend tagja volt. Családi gyökerei Erdély felé ágaznak, édesapja báró Atzél Ede volt. Ismeretségben állt Domokos Pál Péterrel, később is kiváló szakemberekkel - Kallós Zoltánnal, Pozsony Ferenccel, Tánczos Vilmossal. Atzél Endre úgy fogalmazott: talán csak az ausztrál bennszülöttek azok, akik elnyomatottságukban és kiszolgáltatottságukban "lekörözik" a moldvai magyar népcsoportot. Csíky Boldizsár faggatására a vendégelőadó megrázó történetekkel állt elő. Találkozott csángó emberrel, aki bűnösnek mondta magát, mert az Urat magyarul káromolta, románul kellett volna bűnét meggyónnia, de nem tudván románul, benne rekedt a lélek. Atzél Endre segélyt szállít Csángóföldre, anyanyelvüket vesztő csángó ifjúságot visz ki tanulmányútra, és abban jár, hogy vissza is térjenek. - A csángó-ügy divatos lett, abból meg is lehet élni. Vannak tehát, akik a csángóságnak élnek és vannak, akik a csángóságból élnek. Perka Mihály Szabófalván magyar nyelvre tanította a fiakat, Petrás Marika abbahagyta az ősi népdalok gyűjtését, a zaklatások miatt Magyarországra települt. A Szentszéknek van tudomása ugyan a csángómagyarsággal történő dolgokról, kérték is a Vatikánt, hogy hívja vissza a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlásától mélyen elzárkózó, vagy a csángók nemzetiségi hovatartozását a román asszimilációs politikának kedvezően beállító, Robu érsekkel kiváló kapcsolatokat ápolgató apostoli nunciust - mondotta Atzél -, bár a csángó- ügy még nem ok arra, hogy visszahívjanak egy pápai nunciust. Az egyházi főméltóság ígérte, hogy a jövőben tartózkodni fog olyan dolgok kommentálásától, amikhez nem ért. /Lokodi Imre: Atzél Endre a csángókról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2002. március 29.

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2002. március 29.

Székelykálon kormányhatározat értelmében 40 hektárt az ortodox egyháznak utaltak ki, miközben az eredeti tulajdonosok hiába kérték vissza a '60-as évek elején államosított tulajdonukat. A színmagyar környezetbe ortodox jótékonysági létesítményt próbálnak becsempészni. Az átutalásról jegyzőkönyvet készítettek, azt átadták a megyei RMDSZ elnökének, Kelemen Atillának, a megyei tanács elnökének és Burkhardt Árpád alprefektusnak, de választ sehonnan sem kaptak. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy a szervezet tud az ügyről és folyamatosan foglalkozik vele. Kelemen szerint elsősorban a helyi polgármesternek és az alpolgármesternek kellett volna érdemben képviselnie a helyi közösség érdekeit. Burkhardt Árpád alprefektus nem kívánt az ügyről nyilatkozni. Virág György, a megyei tanács elnöke szerint ez egy olyan súlyú ügy, ami mellett nem szabad az RMDSZ-nek szó nélkül elmennie. Nem az egyetlen ilyen helyzet, ahol a magyarság történelmi egyházai folyamatosan hátrányos helyzetben vannak. /Mózes Edith: Különös óvatosság. Felsőbbrendűek az ortodox egyházi érdekek? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2002. március 29.

Kisfülpösön a helyi műkedvelő színjátszók március 31-én bemutatják Kodolányi János Földindulás című darabját. /Földindulás – Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

2002. március 30.

Marosvásárhelyen a magyarság önérzetét sértő, az utcák és terek nevét kizárólag román nyelven feltűntető, sárga színű táblák jelentek meg az útkereszteződéseken. Emiatt a márc. 28-i tanácsülésen a két marosvásárhelyi magyar alpolgármester és a magyar városi tanácsosok aláírásával ellátott tiltakozást kapott kézhez Dorin Florea polgármester, melyben kérték a kétnyelvű utcaneveket. /(Máthé Éva): Beadvány utcanévtábla-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2002. március 30.

Márc. 29-én Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere felavatta a Nemzeti Színház melletti új parkot. A zöldövezet egy olyan ingatlan helyére került, amely egykor a Ferenc-rendi szerzetesek tulajdonában volt. A Nemzeti Színház melletti téren álló, egykor a ferences szerzetesrend tulajdonában lévő romos házat a hét folyamán egy nap alatt lebontották, majd három nap alatt elhordták a téglákat, és parkot létesítettek az ingatlan helyébe. Történt ez annak ellenére, hogy a ferencesek visszaigénylési pere jelenleg folyamatban van. A polgármester elmondta, a szerzetesek nem érnek semmit a perrel, ez csupán az időhúzásra alkalmas, ezért úgy látta jónak, hogy erőszakhoz folyamodik, és azonnal lebontatja az ingatlant. A Marosvásárhelyen tevékenykedő franciskánus szerzetesrend házfőnöke, Pál atya elmondta, az általuk indított pert éppen a ház lebontása időpontjában tárgyalták a törvényszéken. "Megdöbbentett a polgármester eljárása. Ez nem más, mint a marosvásárhelyi ferences közösség újabb megalázása, a rend jogainak semmibevétele" – jelentette ki. A ferencesek jelenleg az Ady negyedben elhagyott gyermekek nevelését vállalják, szegényeket, rászorulókat támogatnak. /Antal Erika: Parkot avatott Dorin Florea. Ferenc-rendi tulajdont bontottak le. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2002. március 30.

Márc. 28-án Marosvásárhelyen, AZ RMDSZ- székházban a fő szervezők: Farkas András, a romániai PONT pályázatfigyelő rendszer főkoordinátora, az Impulzus XXI szervezet alelnöke; Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke; valamint Kádár Magor, szakmai vezető, a PONT pályázati tanácsadója - bemutatták a TÁMPONT 2002 programot. Ennek célja: a Maros megyei fiatal civil vezetők és önkormányzati képviselők ismereteinek és képességeinek a fejlesztése. A program első szakaszában megyei szintű képzéssorozatot és hat képzést tartanak Maros megye fontosabb településein. /Máthé Éva: Indul a TÁMPONT 2002 program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2002. március 30.

Napvilágot látott Sebestyén Dobó Klára nyugalmazott zenetanárnő Én élmények kicsi búval /Kriterion/ című, kászoni népzenei gyűjtését tartalmazó kötete. A másik Kriterion-újdonság Borcsa János monográfiája Méliusz Józsefről. (Kriterion Közelképek sorozat). A Kriterion a Marosvásárhelyi Rádióval közösen kiadott két CD-lemezt. Az egyiken írók, költők hangját hallható, a másikon - címe: Szivárgásban - erdélyi költők versei hangzanak fel. /H. Szabó Gyula: Kriterion-újdonságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2002. március 30.

Haáz Sándor tanár, képzőművész és néprajzkutató 90. születésnapja alkalmából nyílik kiállítás Marosvásárhelyen, ápr. 2-án. /Haáz Sándort köszöntik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./

2002. április 2.

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége és a kormányzó Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége még nem írta alá a megyei szintű együttműködési egyezményt. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: vita van arról, hogy az állami intézmények élén hány vezető állás illeti meg a marosvásárhelyi magyarság érdekképviseleti szövetségét, továbbá, hogy a szövetség követeli: minden tanintézetben, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, az igazgató vagy az aligazgató magyar anyanyelvű tanár legyen. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem keretében a magyar szakok kialakításával kapcsolatban Kelemen kijelentette: egyelőre hagyják, hogy a tanári karok döntsék el, mit szeretnének. Márc. 30-a volt a határidő, ameddig a megyei egyezményeknek létre kellett volna jönniük. Maros megyében a kormánypárti vezetők nem sietik el a dolgokat. /(Máthé Éva): Maros megyei protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 2.

Több mint két éve, hogy Csíkszereda és Székelyudvarhely megtámadta a Hargita megyei önkormányzat költségvetési elosztását. A két város testülete szerint jogtalanul fosztják meg őket a visszaosztási alapból nekik járó résztől. Csíkszereda, amely a megyei költségvetés mintegy hetven százalékát adja, a visszaosztás során egyetlen lejt sem kap, akárcsak Székelyudvarhely. A megyei önkormányzat törvényesnek tartotta az eljárást. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította Székelyudvarhely és Csíkszereda kérését. /(Daczó Dénes): Visszavonhatatlan az Ítélőtábla döntése. Elutasították Csíkszereda és Székelyudvarhely fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 2.

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 2.

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 3.

A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2002. április 4.

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2002. április 4.

Ápr. 3-án Marosvásárhelyen Vártemplomi Nőszövetség rendezvényén az EMKE javasolta, hogy a kilencvenedik évébe lépett id. Haáz Sándort a város fogadja díszpolgárává. A Napsugár táncegyüttes tagjai tánccal köszöntötték id. Haáz Sándort. Az EMKE megyei alelnöke, Barabás László néprajzkutató a szakma nevében méltatta id. Haáz Sándor néprajzos munkásságát. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely díszpolgára lesz Haáz Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Id. Haáz Sándor tanárt, képzőművészt és néprajzkutatót köszöntötték Marosvásárhelyen. A magyarországi szakoktatásban ma tankönyvként használatos Székelyek ünneplőben című monumentális munka 150 Haáz-rajzot tartalmaz, szövegét Gazda Klára írta. Haáz Sándor munkásságának jelentős állomása az Udvarhelyi varrottasok (1976) című könyve, de ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. /Sz. L.: A gondviselés vigyázza lépteit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

2002. április 4.

Március 30-án nyílt meg a marosvásárhelyi Laczkó Aranka grafikai, varrottszőnyeg- és festett- tojás kiállítása Marosvásárhelyen, a Köztársaság (volt Szentgyörgy) téri kiállítóteremben. Munkáit kiállították a Budapesten, a Mesterségek Ünnepén és a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban. /(b. d.): Gondolatok egy húsvéti tárlat kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2002. április 4.

Vámosgálfalván március 17-én Magyar Ház avatására került sor. A Marosvásárhelyen megrendezett Petőfi-versenyen 1948 júniusában nem a híres nagyenyedi dalárda, hanem egy vadonatúj népi csoport, Vámosgálfalva földműves énekkara lett az első. A falu lakói megőrizték akkor kapott jutalmukat, Bandi Dezső bronzplakettjét. /Balázs István, Vámosgálfalva: A vámosgálfalvi Magyar Ház avatásának margójára, avagy egy bronzplakett sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2002. április 5.

Ápr. 3-án prefektusváltásra került sor Maros megyében. Megjelent a közigazgatási miniszter is. A sajtótájékoztatón a román nyelvű újságírók egy része etnikai kérdésekre próbálta élezni a problémát. Az egyik román újságírónő azt állította, hogy az RMDSZ a népszámlálás idején olyan szórólapokat terjesztett, amelyen azt ígérte, hogy "aki magyarnak vallja magát, jól jár". Felháborodottan kérte számon a közigazgatási minisztertől, miért nem "intézkedett" idejében, mert ki tudja, hány millió magyar "született" ilyképpen. A miniszter hiába magyarázta, hogy elszigetelt esetekről lehet szó, hogy nem az RMDSZ szervezte. A hölgy tovább erősködött, hogy az RMDSZ úgymond a szemük láttára, büntetlenül megszegi a törvényeket, a kormány pedig szemet huny eme égbekiáltó vétek fölött. Végül a miniszter "megnyugtatta", megbeszélik az RMDSZ-szel. Mózes Edith sajtótájékoztatókon sűrűn megforduló újságíróként látja, hogyan működik az előítéletek újraélesztésének, "szinten tartásának" mechanizmusa 2002 tavaszán is, 12 évvel a rendszerváltás után. Nem kivénhedt "patrióták" művelik, hanem fiatal, háttérből távirányított újságírók. Az SZPD - RMDSZ együttműködésben talán érdemes lenne erre az aspektusra is odafigyelni. A bizalmatlanságot, gyanakvást keltő erők elleni közös fellépést sem ártana a protokollumpontok közé sorolni. /Mózes Edith: A kézlegyintés kevés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2002. április 5.

Ápr. 6-án nyílik a marosvásárhelyi Teleki Tékában a bibliakiállítás nyílik, amelynek egyik legjelentősebb darabja a szentírás, amely magyar nyelvemlékeink egyik legértékesebbikét, a Marosvásárhelyi sorokat tartalmazza. A Teleki- könyvtár különböző gyűjteményekben több mint ezer régi bibliát őriz, ezek nagy része nem díszkiadás, hanem a mindennapi használatban megrongálódott szentírás. /Antal Erika: Értékes bibliák kiállítása. Holnap megtekinthetők a Marosvásárhelyi sorok a Teleki Tékában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2002. április 5.

Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 4291-4302