udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 3421-3450 | 3451-3480 | 3481-3510 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2005. október 7.

Furcsán zajlott le október 6-án Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékművénél szervezett koszorúzási ünnepség. Szépszámú közönség gyűlt össze az egykori Postaréten. Gál Éva ügyvezető elnök bejelentette, hogy az elmaradt ünnepi szónoklat helyett október 23-án szervez nagyszabású ünnepséget az 1848-as és 1956-os forradalom emlékére az RMDSZ, s így a jelenlevők csak a koszorúzásnak lehettek szemtanúi. /(bodolai): Koszorúzás Marosvásárhelyen az aradi vértanúk emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2005. október 7.

Marosvásárhelyen a tanács ülésén elhalasztották két vitatott utcanév megváltoztatásáról a döntést. Az egyik a jelenlegi Antonescu marsall sétányra vonatkozott. A marosvásárhelyi utcanévadó bizottság 2002 szeptemberében javasolta, hogy a Ion Antonescu marsall helyett Vár sétánynak, (románul Bulevardul Cetatiire) nevezzék a szóban forgó utcát. 2005. június 27-én a Hősök Kultusza megyei egyesülete a bíróságon megtámadta a tanácsi határozatot. A bíróság az egyesületnek adott igazat. Ezt követően, augusztus 29-én a helyi tanács ismét előterjesztették a határozattervezetet. Az október 6-án tartott ülésen Moraru Octavian tanácsos Antonescu pártjára állt. Kijelentette, hogy a tanács elvesztette már ez ügyben a közigazgatási bíróságon az ügyet, ezért nincs értelme újra napirendre tűzni ezt a kérdést. Stefanovici Mircea volt a másik vehemens védője Antonescunak. Benedek István azzal érvelt, hogy a polgármesteri hivatal szándékosan tévesen készítette elő a határozattervezetet és az indoklást. Ez a szándékosság a másik utcanév-változtatás esetén a legnyilvánvalóbb. Az utcanévadó bizottság javasolta, hogy a Calarasilor utcát nevezzék el újra Kossuth Lajosról. Ámde az történt, hogy az Antonescu marsallra vonatkozó indoklást még egyszer, lemásolták csak a két utcanevet változtatták meg. Ennél az volt az indok, hogy azért kell a Calarasilor utcát Kossuth Lajosra megváltoztatni, mert a Calarasilor névnek szintén rasszista, fasiszta és idegengyűlölő hangzása van. Az RMDSZ-tanácsosok létszáma is gondot okozott volna, hiszen szavazás esetén, – mivel két tanácsos: Dáné Károly és Bálint István hiányzott – nem lett volna meg a szükséges arány ahhoz, hogy elfogadják a határozattervezeteket. /Halasztás az utcanév-változtatásban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2005. október 8.

A napokban Gáspárik Attilának, a Román Audiovizuális Tanács alelnökének a szervezésében Marosvásárhelyen médiatalálkozót tartottak az Erdélyben magyar nyelven sugárzó rádiók, televíziók és kábeltelevízió- szolgáltatók képviselői, valamit a magyarországi regionális médiaműhelyek képviselői. A rendezvény fő támogatója és ötletgazdája a magyar Országos Rádió és Televízió Testület volt. Markó Béla elnök köszöntő beszédében a sajtó és politikum viszonyát egymástól függő partneri kapcsolatként próbálta meghatározni. Pozitívumként említette, hogy az erdélyi sajtó megőrizte konzervatív jellegét és nem majmolta az eldurvult, bulvárosodott román médiát. A Marosvásárhelyen létrehozandó közszolgálati televízió-stúdióról elmondta, hogy ez fele-fele arányban fog román illetve magyar nyelven sugározni. /A helyi rádiók és televíziók találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

2005. október 8.

Két marosvásárhelyi művész, a grafikus-festő Major Gizella és a szobrász Kiss Levente közös csíkszeredai kiállítása nyílt a Kriterion Galériában. Major Gizella három évtizedig művészpedagógus volt, 1995-ös nyugdíjazása óta sok újdonsággal rukkolt elő. Bolyai János géniusza Kiss Leventét többször lázba hozta, három és fél évtizedes pályáján több kisszobrának vált kiindulópontjává. Németországban köztéri szobrai is vannak. /N.M.K.: Szellemi rokonságban. Egybecsendülések Kiss Levente és Major Gizella csíkszeredai tárlatán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

2005. október 10.

Október 8-án ülésezett Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). A tizennégy érdekvédelmi szervezet vezetője egyetértett a már korábban kifejtettekben, a magyar kormány intézkedéseinek bírálatában, emellett ismét nyomatékosították a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság iránti igényét. Létrehoztak egy szakértői csoportot, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolja majd össze. Mindössze az Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Párt hiányzott, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla mégis eljött Marosvásárhelyre. A szlovákiai politikus a találkozón cáfolta, hogy bojkottálni akarták volna a találkozót. A Kárpát-medencei, nyugat-európai, latin- és észak-amerikai magyar érdekvédelmi szervezetek vezető képviselői által elfogadott zárónyilatkozatban kifejtették: egyetértenek azzal, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadását. „Pozitívnak tartják a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani”, ugyanakkor „a magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a magyarigazolványt” tartják. A határon túli magyar vezetők bírálták a magyar kormányt a támogatások késlekedése és be nem indítása miatt. A zárónyilatkozatban arra kérték Budapestet, hogy „tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek”. Itt arra utaltak, hogy például az idei oktatási-nevelési támogatás összegének csak a felét utalták át a romániai Iskola Alapítványnak. – A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat – áll a dokumentumban. Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta a magyar pénzügyminisztérium által közzé tett költségvetési tervezetben a határon túli magyarok támogatására szánt 25 százalékos csökkentés kapcsán kifejtette: azért nem szerepelt erre vonatkozó utalás a zárónyilatkozatban, mert egyelőre jóhiszeműen viseltetnek a magyar kormány iránt. Ugyanakkor leszögezte: elvárják, hogy a jövő évi költségvetési támogatás ne csökkenjen. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a Szülőföld Program tervezésekor már kételyei voltak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek sajnos beigazolódni látszanak. A határon túli magyar politikusok „a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének” tekintett MÁÉRT mielőbbi összehívását szorgalmazták, és kifejtették, hogy a valódi partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát tartják elfogadhatónak. /Borbély Tamás: Határon túli magyar vezetők Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma hétpontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadott el. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítványt–HHRF) aláírását viseli. /A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

2005. október 10.

Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

2005. október 10.

Kisgrafikákból, festményekből, textíliákból nyílt kiállítás három erdélyi városban a hét végén. Kolozsváron az immár hagyományos nemzetközi kisgrafikai biennále nyitotta meg kapuját a Bánffy-palotában, Marosvásárhelyen pedig Márton Árpád csíkszeredai festőművész egyéni tárlatának ad otthont a Bernády-ház. Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában először állítja ki sajátos technikával készült újszerű alkotásait a csíkszeredai Csillag házaspár, Csillag Simon Repolski Imola és Csillag István. /Képzőművészeti tárlatdömping. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2005. október 10.

Egymást követik a tárlatok a marosvásárhelyi Bernády-házban. Alig bontották le Kusztos Endre kiállítását, máris itt a következő, Márton Árpád csíkszeredai festőművész kiállítása. Márton Árpád a minap töltötte hatvanötödik életévét. Banner Zoltán Békéscsabán élő műkritikus elmondta: éppen 25 évvel ezelőtt nyitott először Márton Árpád-kiállítást Csíkszeredában, akkor nagy a tömeg gyűlt össze. Márton Árpád azok közé a művészek közé tartozik, akik „magyarul festenek”, nemzeti és saját kézjegyeiket is fölviszik a vászonra. /Nagy Botond: Hatvanöt év színei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2005. október 11.

Egyre jobban elszigetelődik a magyar kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök abban a vitában, amely a határon túl élő magyar kisebbségek jogi státusának kérdése körül alakult ki. A Marosvásárhelyen megtartott Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumán egyöntetű vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy a külhoni magyarok számára a kettős állampolgárság megadása képezheti az egyedüli megoldást. A fórum zárónyilatkozatának aláírói csakis a Magyarországra, valamint az Unió más országaiba való akadálytalan belépést tekintik elfogadhatónak, s ugyancsak egyöntetű vélemény alakult ki annak kapcsán, hogy a kormánnyal szembeni véleménykülönbségek ellenére a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása sürgető feladat. /Bálint Zsombor: Nem akarunk a magyar belpolitikai játszmák játékszerévé válni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. október 11.

Vajdaságban immár két éve az 1990-es marosvásárhelyi pogromot idéző hangulat uralkodik. A Szerbia-Montenegróban élő magyarok sorozatosan verések áldozatai lesznek. Kasza József, a VMSZ elnöke a Szabadságnak adott interjúban kifejtette, a szerb hatóságok részéről eddig nem mutatkozott valós szándék az elkövetők felderítésére, és a 2003 második fele óta tartó jelenséget sem akarják megfékezni. „ A közhangulat annyiban változott, hogy most még jobban utálnak bennünket a politikusok amiatt, hogy nemzetközi színtérre vittük a problémát, holott azzal kellene foglalkozniuk, miért nem gátolták meg ezeket az atrocitásokat” – állapított meg Kasza József. A szülők, vagy akiket megvernek, nem mindig vállalják a nyilvánosságot, hanem elhallgatják, mert félnek a megtorlástól. A VMSZ az elmúlt két évben hozzávetőlegesen 300 esetről szerzett tudomást részben áldozatoktól, részben a sajtón keresztül. Ezek az atrocitások 2003 második felétől szaporodtak el, és hullámokban jelentkeztek. Eddig csak pár elkövetőt fedtek fel, hiszen a háromszáz esetből még a szerb kisebbségügyi miniszternek is csak húszról van tudomása. Kasza egyetlen őszinte hozzáállást tapasztaltam, Borisz Tadics államelnöknél. Azonban az ő hatásköre nem akkora, hogy közvetlenül be tudjon avatkozni a folyamatokba, de eltökéltsége és hozzáállása legalább pozitív. Az egyik legfőbb gond az, hogy az úgynevezett „nemzeti türelmetlenség” elsősorban a fiatalok körében tapasztalható. A nacionalista nevelést nagymértékben a szerb ortodox egyház is gerjeszti. Léteznek olyan iskolaigazgatók, akik ezeket a jelenségeket tolerálják. Eddig még egyetlen jogerős ítélet sem született. /Borbély Tamás: „Már óvodás kortól nevelni kell a másság elfogadására” Interjú Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2005. október 11.

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága október 6–8. között ötödik alkalommal szervezett Budapesten tudományos konferenciát. A konferencián közel négyszáz pedagógus és neveléstudományi szakember vett részt, köztük a pedagógia két erdélyi magyar művelője is, nevezetesen Fodor László és Bán Éva, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán Tudományok Tanszékének oktatói. A konferencia központi célját az új kutatási eredmények széles körű szakmai megismertetése és megvitatása, valamint a magyar neveléstudományi kutatók szakmai közéletének formálása képezte. A „Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány” címen zajló konferencián a marosvásárhelyi kutatók az utóbbi év kutatási eredményeikről adhattak számot. Fodor László az implicit indoktrinációs oktatási helyzetek problematikájában végzett kutatásainak egyes eredményeit mutatta be. Bán Éva pedig a személyiségközpontú vallástanárképzésre vonatkozó vizsgálódásainak fő adatait prezentálta. Ez alkalommal általánosan is beigazolódott, hogy a Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében az erdélyi magyar neveléstudománynak új kutatási centruma bontakozik ki, dr. Lázár Sándor tanszékvezető irányításával. /Új kutatási centrum körvonalazódik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. október 11.

Október 9-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Bernády-házban találkoztak a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója és a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma képviselői. A találkozó során határozat született, miszerint információs kapcsolatot kell létesíteni, és ki kell alakítani az együttműködést a Kárpát-medencei magyar közösségek között, a sajtó érdekvédelmi szervezetei között, a politikai érdekvédelmi szervezetek és a sajtó érdekvédelmi szervezetei között. A résztvevők kijelentették, hogy biztosítani kell az önálló sajtó létét, mert csak az önálló kisebbségi sajtó szavatolhatja a demokratikus létezés feltételeit. Sajnálatukat fejezték ki, hogy dr. Kis Elemér, a Szülőföld Alap elnöke által október elejére beígért pályázatok kiírása eddig nem történt meg. A Szülőföld Alap létrehozásának nem kell megszüntetnie az Illyés Közalapítvány határon túli támogatási rendszerét, amit a közeljövőben át kell gondolni olyanformán, hogy a támogatások azokat a szerkesztőségeket kedvezményezzék, amelyek közszolgálati feladatot látnak el. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója kérte a jelen levő érdekvédelmi szervezetek képviselőit, hogy rendszeresítsék az ilyen jellegű találkozókat. Kérték, hogy minden esetben, amikor az érdekvédelmi szervezetek képviselői tanácskoznak, adják meg a lehetőséget a sajtó képviselőivel való találkozásra is. /Magyar–magyar médiapárbeszéd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

2005. október 11.

Backamadaras község a legutóbbi népszámlálás szerint 1920 fős, ennek 98%-a magyar anyanyelvű. Ide tartozik Szentgerice és Bálintfalva. Backamadaras híres bortermő vidék. A Backamadaras – Szentgerice útvonal állandó javításra szorul. Elvégezték a polgármesteri hivatal épületének felújítását, most fejezték be a községközpont kultúrotthonának renoválását. Tánctalálkozókat szerveznek, gyakori vendégük a Maros Művészegyüttes, mesélte Makkai György, a kultúrotthon gondnoka. A kultúrotthon épületében működik a községkönyvtár, a 7500 könyv 70%-a magyar nyelvű. Kis Gergely, a Backamadarason született és Székelyudvarhelyen tevékenykedő tudós és filozófus nevét veszi fel a községközpont iskolája. A névadó ünnepséget jövő májusra tervezik. Kétszázötvenhét gyerek tanul Backamadaras tanintézményeiben, tájékoztatott Albert-Búzási Margit igazgatónő. Bálintfalván egy összevont I-IV. osztályban és egy óvodai osztályban folyik az oktatás egy-egy tanerővel. Szentgericén a nyolcvanöt óvodást és kisiskolást két óvónő, illetve 3 tanító oktatja. A községközponti általános iskolában a második és a negyedik osztályt vonták össze. Az iskolákban, óvodákban szakképzett tanerők tanítanak. Svájci támogatásból bevezették a vizet az iskolába, tíz számítógépet és fénymásolót vásároltak. A hollandoktól hetven széket és padot kaptak, a tanfelügyelőség támogatásával négy osztály bútorzatát újították fel. Az iskolai könyvtár háromezer kötettel rendelkezik. A gyerekek szívesen olvasnak. Novák József marosvásárhelyi képzőművész készítette el a község címertervezetét. Dávid György, a Backamadarasért Egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezet elsősorban a tánccsoport menedzselését vállalja fel. A helyi tánccsoport tagjai már határon innen és túl is bemutatták ügyességüket. /Mészely Réka: Backamadarasi Népújság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. október 12.

A múlt hét végén tartották Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek III. fórumát. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a milosevicsi korszak keményebben törekedett mind az asszimilációra, mind arra, hogy megfélemlítések útján távozásra bírja a délvidéki magyarságot. Ugyanis Milosevics hátsó szándéka egy lakosságcsere volt a horvát-szerb relációban, és ehhez kellett tulajdonképpen neki a terület, ahová beköltözteti a horvátországi és a boszniai szerbeket. Így történhetett meg az, hogy pszichikai nyomással vagy akár fizikai fenyítéssel rábírja a magyarokat a távozásra. Bilincsbe verve vitték el a magyar fiatalokat a harctérre, a szerb-horvát háborúba, ahol semmi keresnivalójuk nem volt a magyar katonaköteles fiataloknak. Erőszakkal kényszerítették őket arra, hogy részt vegyenek a háborúban, holott tudták, hogy testvérháborúvá alakulhat. Ugyanis a horvát hadseregben is szolgáltak magyarok, így magyar küzdött volna a magyar ellen. Ezt sok fiatal nem vállalta, elmenekültek, megszöktek, elköltöztek Magyarországra, és természetesen, ha tehették, a szülők is követték őket, hogy Magyarországon egyesítsék újra a családot. Ez a délvidéki magyarságnak kb. 50-60 ezres lélekszám elvesztését jelentette. 2003 vége felé kezdődött egy újabb incidenssorozat-áradat. A szerb vezetésnek nem tetszik az atrocitás megfogalmazás. A délvidéki magyarság helyzete nem volt rózsás a titói korszakban, de látszólag jobban élt az anyagi körülményeket tekintve, most viszont az anyagi ellehetetlenítést is szorgalmazza az aktuális hatalom, és a fizikai-pszichikai atrocitások tolerálásával nehezíti a délvidéki magyarság helyzetét. A Vajdaságba újonnan beköltözött menekültáradat, és a szélsőjobb politikai szervezet tagjai generálják ezeket a problémákat. Vajdaságban az újvidéki úgynevezett kulturális fellegvár elvesztette jelentőségét, ugyanis a magyarság száma nagymértékben csökkent, ezért ez áthelyeződött Szabadkára, de nemcsak oda, hanem akár Zentára is. És az normális, hogy a lap ott készüljön, ahol a lakosság zöme él, nem pedig egy újvidéki szórványban. A Vajdasági Magyar Szövetség többszörösen anyagilag is tett a lap megmentéséért az elmúlt időszakban, most is ezt kívánja megfelelő módon rendezni: anyagi alapokban stabil helyzetet kialakítani, de nem befolyásolni a szerkesztéspolitikát. Én mindig azt mondom, a lap csak azt írja meg, amit tesz a Vajdasági Magyar Szövetség és úgy írja meg, ahogy azt tesszük. Ha jó, akkor jót, ha nem jó, akkor kritizáljon minket, mert ha nincs, aki kritizáljon, akkor téves útra sodródhatunk. Én a kemény kritikától sem rettentem meg soha, ha az jószándékú volt. De ha valaki akadékoskodik, vagy mondvacsinált problémákat gerjeszt, arra már külön oda kell figyelni. Egyszóval, nem áthelyezni kívánjuk a Magyar Szót Szabadkára, hanem átalakítani a szerkesztőséget, lényegesen lecsökkenteni a létszámot, mert a Magyar Szóban annyi az újságíró, mint a New York Timesnál, csak a két újság közötti különbség óriási. /Mózes Edith: A népek nem utálják egymást. Az ellehetetlenítés változatai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2005. október 12.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy közelítette-e a marosvásárhelyi tanácskozás a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek álláspontját, kifejtette, inkább exponálta a meglévő szakadékot. Ezt a szakadékot a tavalyi népszavazást megelőző kormánykampány okozta. Ezzel a magyar kormánynak valamennyi határon túli magyar szervezetet sikerült önmaga ellen egységfrontba kovácsolnia. A feszültség úgy oldódhat fel, hogy a szembenállás okozója megváltoztatja az álláspontját, szögezte le, ugyanis nem lehet azt várni bármelyik határon túli magyar szervezettől, hogy lemondjon a kettős állampolgárság követeléséről. A miniszterelnök azt közölte, nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, ha az nem produkál számára sikerélményt. /Gazda Árpád: Interjú Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2005. október 12.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség két év után harmadik alkalommal adta ki a magyar oktatási minisztérium, ifjúsági minisztérium, az Illyés Közalapítvány, megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, gazdasági egységek támogatásával Gólyafüzetét, amelynek újdonsága, hogy kétnyelvű, magyar és román nyelvű információkat egyaránt tartalmaz. Az 1200 példányszámban kiadott füzetecske „kísérőtárs kíván lenni a mindennapok nehézségeiben” – emelte ki Hadnagy László, az MMDSZ elnöke. A diákszövetség adatai szerint az idei tanévben közel 2700 elsőéves diák kezdte el egyetemi, főiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, közülük 680-an magyar nyelven. A Gólyafüzetet elsősorban a magyar anyanyelvű elsőéveseknek szánják, de a fennmaradó példányokat a román karok között is terjesztik. Az MMDSZ a felvételi ideje alatt információs irodát működtetett, egy hete a marosvásárhelyi Sapientia Hallgatói Önkormányzatával közösen rendeztek egy bemutatkozó estet. A hét végére az ötödik alkalommal Marosmagyarón megszervezett gólyatáborba mintegy hetven gólyát várnak. /Mészely Réka: Diákszövetség az elsőévesekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2005. október 12.

Új katalógusát mutatta be az Erdélyi Magyar Könyvklub Marosvásárhelyen, a Bibliofil könyvesboltban. A harminchat oldalas kiadvány számos, eddig még meg nem jelent, illetve nemrégiben megjelent kötetet is tartalmaz. – Nyereményakcióval is jelentkezik a könyvklub. Fél évszázad elteltével megjelent a több mint 80.000 címszót tartalmazó Magyar-román szótár. /Nagy Botond: Igencsak gazdag könyvkínálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2005. október 13.

Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2005. október 13.

Harminc éve avatták fel a korondi múzeumházat. A múzeum létrehozásának gondolata és a gyűjtés elkezdése Tófalvi Zoltán tanár érdeme. Először az iskolában a pionírszobában rendezte el a tanulókkal begyűjtetett tárgyi anyagot. Tófalvi Zoltán azután a marosvásárhelyi rádióhoz került, Pászka Imre folytatta az anyaggyűjtést, egészen a megnyitásig. Megvásároltak egy régi korondi háztípust. A ház eredeti kapuját 1978-ban a község vezetősége egy muzeális értékű nagy kötött székely kapuval cserélte ki, amelyet Atyhából hoztak be a következő felirattal: „Ezen kaput Isten segedelmével állította Györfi Ferenc és neje, Éltes Jolán, 1899. márc. 30.” Ma a múzeum tárgyainak száma több mint 800. Az eltelt 30 év alatt szinte a Föld minden kontinenséről voltak látogatói a korondi múzeumháznak. /Szőcs Lajos: 30 éve avatták fel a korondi múzeumházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2005. október 13.

Könyvtároskaraván indul október 13-án Gergyószentmiklósról. A résztvevők – könyvtárosok, újságírók – székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári könyvtárakat látogatnak meg tapasztalatszerzés céljából. A kétnapos szakmai továbbképzést a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezi a könyvtárosok számára. /Szakmai napok a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2005. október 14.

„Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó nem lakik és nem lakott az Ötvös utcai villában” – reagált a lapnak Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ügyvezető elnöke, Tőkés László kijelentéseire. A püspök marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt állította, a kémkedéssel megvádolt Szatmári család lakott a határon túli magyar történelmi egyházaknak szánt budapesti épületben, és ez a magyar államnak több millió forintjába került. Ezzel szemben Szabó Béla elmondta: „Két épületről van szó, de az épületek nem lakhatóak, nem olyan jellegűek. Az egyik romos állapotban van, a másik felújítás alatt áll. Az RMDSZ működtetett ott egy irodát, de januártól az is megszűnt.” A Szatmári házaspárt is megkérdezte az Új Magyar Szó, de nem kívántak reagálni a püspök kijelentéseire. Állításuk szerint a kémkedési vádak miatt a Magyar Nemzet napilappal három napja perben állnak, a per végéig nem kívánnak nyilatkozni. /HTMH: valótlanságot állított Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2005. október 14.

Marosvásárhelyen a tanácsülésen 10 igen, 7 nem és 1 tartózkodó szavazattal az eddigi Antonescu sétányt Vársétányra módosították. Végül elfogadták (11 igen, 6 nem) a Calarasilor utcának Kossuth Lajos utcára való visszaváltoztatását. /Lesz Vársétány és Kossuth Lajos utca. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2005. október 15.

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint Románia 15 régióra oszlik majd, ezek közül az egyikben a magyar lakosság alkotja a többséget, a számbeli kisebbségben lévő románok pedig pozitív diszkriminációban részesülnek. Frunda a Project on Ethnic Relations (PER) által Az autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel Marosvásárhelyen rendezett szemináriumon kijelentette: a megyék túl kicsik, a gazdasági régiók pedig túl nagyok. Az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem az új közigazgatási-területi egységek hatáskörébe, a honvédelem és a monetáris politika az állam hatáskörébe tartozna. „A tizenöt egység közül az egyikben a magyarság többségben lenne, ez magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. A többi megyében a magyarság részaránya 10 százalék alatt van. Ebben a közigazgatási-területi egységben a románság számbeli kisebbségben lenne. Én az autonómia-az-autonómiában elvet alkalmaznám és ugyanolyan pozitív diszkriminációt alkalmaznék a románok érdekében. Azt hiszem ez a közeljövő, ezt kell létrehoznunk”, mondta Frunda György. A szenátor kifejtette, Székelyföld autonómiája jelenleg „nem megvalósítható”, mivel van egy érzelmi fenntartás ezzel kapcsolatban. „Nem fogadom el az autonómia kérdésének megoldását etnikai alapon, mi egy reális közigazgatási-területi megoldásról beszélünk, amelynek etnikai összetevői is vannak”, tette hozzá Frunda. /Megyék helyett 15 régió Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2005. október 15.

Egyesek saját egzisztenciájukat, pénzelosztó szerepüket és ezzel befolyásukat látják veszélyben az anyaországi pénz mennyiségének csökkenésével. Koncz Attila /Budapest/ szerint a határon túli magyar szervezetek nem találják a megfelelő mértéket az anyaország lakóival folytatott kommunikációban. Lehetséges, írta, hogy a kettős állampolgárságról tartott decemberi népszavazás elutasító eredménye mögött a választók ösztönös tiltakozását kell látni a határon túli politikusok megnyilatkozásaival szemben, amelyek sokszor sértették az anyaország lakóit. Szerinte „A kettős állampolgárság körüli cirkusz” idején a kisebbségi érdekképviseletek „Megragadtak minden lehetőséget a szereplésre, még a csapból is ők folytak.” A határon túli magyar szervezetek kinyilatkoztatták, hogy kettős állampolgárság nélkül nincs magyar élet a Kárpát-medencében. A magyar költségvetés most rossz helyzetben van. „Ebben a helyzetben legalábbis udvariatlan dolog az anyaországot – szintén a Marosvásárhelyen elfogadott nyilatkozatban – arra figyelmeztetni, hogy tegyen eleget pénzügyi kötelezettségeinek a határon túli magyarokkal szemben.” Koncz Attila számon kérte: „Milyen alapon várnak el kötelességszerűen egy másik államtól és annak adófizetőitől egyetlen fillért is azok a határon túli szervezetek, amelyek kormányzati pozícióban ülve sem szereznek elegendő forrást például saját közösségük lapjainak kiadására?” A határon túl komoly vihart kavaró pénzügyi és politikai botrányok megszűrve jutnak el Magyarországra. „A felháborító eseteket már az – egyébként kádertemetőnek számító – Határon Túli Magyarok Hivatala szállítja. A nyáron kirobbant kémbotrány szigorúan titkos vizsgálati anyagából annyi mindenesetre napvilágot látott a napokban, hogy budapesti kormányhivatalokból, bizony, bőven áramolhatott az információ Romániába.” Koncz szerint a határon túli magyaroknak figyelni kell az anyaország érzékenységére. /Koncz Attila, Budapest: Túl minden határon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2005. október 15.

A napokban, a szászrégeni zsinatról jövet, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarországon jövő tavasszal választások lesznek, a határon túli magyar szervezetek egységesen kérték a magyar pártokat, hogy hagyják ki őket a választási kampány tematikájából. Tőkés László kifejtette, hogy az össznemzeti érdek az irányadó. Hiába próbálkoztak évek óta a Medgyessy-, majd mind kevésbé a Gyurcsány-kormánynál, új eredményeket elérni vagy legalább a régi eredményeket megtartani a határon túli magyarság támogatása, vagy példának okáért a kettős állampolgárság ügyében, süket fülekre találtak. Amikor kiállnak Marosvásárhelyen, Szabadkán vagy Bécsben a kettős állampolgárság mellett, ezáltal már belpolitikai üggyé válik közvetett vagy közvetlen módon ez a kérdés. Tőkés László visszautasította a Népújság munkatársának a megállapítását, hogy a püspök felvetései a MIÉP és a Jobbik álláspontjához látszanak közelinek. A Magyar Polgári Szövetség zavaros, és egy zavaros állapotú szövetséggel nehéz kapcsolatokat fenntartani, annál is kevésbé, mert összefonódások vannak a szövetség és a tanács között. Szilágyi Zsolt például alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és ugyanakkor választmányi elnöke a Magyar Polgári Szövetségnek. Inkább a Székely Nemzeti Tanáccsal vannak problémáik, mondta Tőkés László, mert ők másként képzelik el az autonómia ügyében való együttműködést. Lassan már mindenki mindenki ellen hadakozik, ezért szorgalmazza a püspök az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet formájában is testet öltő párbeszédet. Elsősorban Erdélyben kellene párbeszédet folytatni. A püspök helyesnek tartja a Fidesz–RMDSZ közeledést. A Fidesz nem bontja meg az RMDSZ egységét, hanem nagyon jó kapcsolatokat ápolt például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel. /Mózes Edith: Tőkés László: Mindenki mindenki ellen hadakozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2005. október 15.

Képek, hálózatok, nyilvánosság: a kultúra arculatai – ezzel a címmel kezdődött Marosvásárhelyen október 14-én a kétnapos konferencia a Deus Providebit Házban, valamint a Sapientia-campusban. A tudományos ülésszakot a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Karának Humán Tudományok Tanszéke szervezi. Az előadáscímek között volt A diszkurzív háló, mint a korszakprezentációk alakzata, A számítógép közvetítette kommunikáció etikája a „bonyolult eszköztől” a „szövegek labirintusáig”, vagy A vizuális mentális kép és a képiség-vita mai távlatai. Ungvári Zrínyi Imre A hálózatok a társadalomtudományokban és jelentőségük a kommunikáció szerepének értelmezésében címet adta értekezésének. A konferencián szó esik a hálózatok pszichológiájáról, a hálóépítésről, az autizmusról, az internet-reprezentációkról irodalmi szövegek keretén belül, a testkép alakulásáról, a lista korántsem teljes. /N.B.: A kultúra különböző arculatai. Kétnapos tudományos ülésszak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2005. október 15.

Október 14-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében irodalmi estet rendeztek. Horváth Loránd, a városból elszármazott kanadai magyar költő és református lelkipásztor olvasta fel versét. Horváth Lorándnak hét kötete látott napvilágot. Többen olvasták fel verseiket, melyekben a szerzők városukról, Marosvásárhelyről vallottak. /Fülöp Ferenc: Élő sugarak szavai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2005. október 17.

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2005. október 18.

Az egyetemkövetelés kronológiája 1990. február 10. Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön több mint százezren vesznek részt az anyanyelvi oktatásért és a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáért szervezett gyertyás, könyves néma felvonuláson. 1994. szeptember 19. A szenátusban iktatják a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, amelyet 492 380 állampolgár írt alá. A máig egyetlen állampolgári kezdeményezésre benyújtott tervezetet – mely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is tartalmazta – nem vitatta meg a parlament. 1997. március 12. Budapesti látogatásán Victor Ciorbea miniszterelnök kijelentette, nincs elvi akadálya a magyar egyetem újraindításának. Első lépésként a Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar kar létesül. 1998. június 29. Az RMDSZ képviselőházi csoportja a Kolozs megyei szervezet nyomására törvénytervezetet nyújt be a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére. 1998. szeptember 5. Az SZKT határozatban rögzítette, az RMDSZ kilép a kormányból, ha szeptember végéig a képviselőházban nem születik olyan törvényváltozat, mely lehetővé teszi állami magyar egyetemek és fakultások létrehozását. 1998. szeptember 30. Az Operatív Tanács felfüggeszti az SZKT-határozat hatályát, és elfogadja a Petőfi–Schiller magyar és német tannyelvű egyetem alapítására vonatkozó kormányhatározatot. 1998. október 3. Az Operatív Tanács álláspontját többségi szavazattal jóváhagyja az SZKT. 2000-től lekerül napirendről az önálló magyar egyetem kérdése. Az akkori kormánypárttal, a PSD-vel kötött megállapodások a Babes–Bolyai magyar karainak létrehozására vonatkoznak. Nem valósult meg. /Az egyetemkövetelés kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 18.

A Kényszerből stratégia: a román állambiztonság válaszlépései a magyar forradalomra (1956–1958) című terjedelmes összegzésében (A Hét, okt. 6.) Stefano Bottoni egyebek között azt írta a marosvásárhelyi írók 1956 októberi nyilatkozatáról: „A hűséglevelet azok a helyi írók szerkesztették, akikben a párt egyedül és teljes mértékben megbízhatott. Hajdu Győző, az Igaz Szó című folyóirat főszerkesztője, és Kovács György író; a levél november 4-én jelent meg Lelkiismeretünk parancsszava. A Magyar Autonóm Tartományban élő írók és a marosvásárhelyi irodalmi intézmények dolgozóinak levele az RMP Központi Vezetőségéhez címmel a Vörös Zászlóban. A központi magyar napilap, az Előre főszerkesztője, Robotos Imre ugyanakkor megtagadta az előbbi cikket aláírók által néhány nappal később elküldött távirat megjelentetését, mivel közülük ketten, Sütő András és Gálfalvi Zsolt arra kérték, hogy törölje nevüket az aláírók közül, mivel »szolidaritást vállalnak a magyar ifjúsággal«.” Stefano Bottoni közlése pontatlan, ugyanis a szóban forgó nyilatkozat aláírói közül nem csak ketten – Sütő András és Gálfalvi Zsolt –, hanem négyen kérték nevük törlését, de a szerző Oláh Tibor és Nagy Pál nevét „kifelejtette” a szövegből. Holott közleményének jegyzeteiben hivatkozott Sütő András Szemet szóért című naplókötetére is. Ennek 89-90. oldalán ez olvasható: „Négyen ültünk lakásomon a rádió előtt: Gálfalvi Zsolt, Oláh Tibor, Nagy Pál és jómagam. Késő este volt már. Azonnal felhívtam telefonon Robotos Imrét, közöltem vele, hogy négyünk nevét törölje a levél aláíróinak névsorából. A levél nem a valót mondja, nem vállaljuk! A főszerkesztő ezt tudomásul vette. Közölte velem, hogy ilyenformán a szöveg kinyomtatását azonnal leállítja, de miért? Hiszen azt huszonvalahány személy írta alá! Négyünk kivételével a többi vállalja, amit aláírt. Robotos ennek ellenére a levelet nem merte, vagy nem akarta közölni.” Valóban: a nyilatkozat [vagy levél] soha nem jelent meg az Előre hasábjain. A hitelességre törekvő történésznek tiszteletben kell tartani a tényeket. /Nagy Pál: Nem csak ketten... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./


lapozás: 1-30 ... 3421-3450 | 3451-3480 | 3481-3510 ... 4291-4302




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék