Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 2611-2640 | 2641-2670 | 2671-2700 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2001. január 16.

Jan. 15-én szakmai tanácskozást tartottak a Bihar megyei magyar szakos tanárok a nagyváradi Szent László Gimnáziumban, ahol a házigazdák nevében Zalder Éva igazgatónő köszöntötte a kollégákat, akik megtekinthették az Idvez légy dicső Szent László király című zenés, irodalmi összeállítást az iskola végzős diákjainak előadásában. Szilágyi Aladár, a BN főmunkatársa a szórványban élő magyarokról beszélt, majd a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyről esett szó. Pásztor Gabriella szaktanfelügyelő javasolta: minden tanintézetben rendezzenek iskolai szakaszt, hogy a legjobbak vehessenek részt a megyei megmérettetésen. /Kulcsár Andrea: Tanárok fóruma. Fékezhető a szórványosodás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. január 16.

Jan. 15-én egyeztető jellegű, kötetlen, baráti légkörű beszélgetést folytatott Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Kálvin utcai igazgatótanácsi székhelyén az egyház, illetve a Bihari Napló néhány tisztségviselője. Előbbiek képviseletében Csűry István generális direktor, Hermán M. János előadó-tanácsos, valamint Jakabffy Zsolt Attila, a Harangszó felelős szerkesztője, a Bihari Napló részéről Králik Lóránd felelős kiadó, Rais W. István főszerkesztő, valamint Szűcs László főszerkesztő-helyettes igyekezett tisztázni az utóbbi hónapok vitás kérdéseit, az informális kapcsolattartás esetlegességének okait. Elvi megállapodás született arról, hogy a kétoldalú információáramlás rendszerezettebb lesz, s a sajtóanyagok objektivitása, tartalmi hitelessége érdekében mindkét fél nyitottságot tanúsít. /Viták helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. január 16.

Az helyhatósági választásokon egyes független jelöltek, illetve az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozók Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületbe tömörülve indultak. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elmondta, hogy a helyhatósági választások előtt sürgősségi kormányrendelettel úgy módosították a választási törvényt, hogy szinte esélyük sem maradt a függetleneknek. Azért alapították meg az UPE-t, hogy listát tudjanak állítani. A választásokon végül 13 RMDSZ-es jutott be a városi képviselő-testületbe, az Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben pedig négyen. Először a kisebbségügyi minisztérium megadta az UPE-nak a bejegyzéshez szükséges támogatást, de később megvonta ezt, és mára pereskedésbe fulladt a dolog. Az RMDSZ nem tudta érvényesíteni Udvarhelyen a hegemóniáját, mint tette azt más, magyar többségű településeken. A demokrácia lábbal tiprásáról van szó, hangsúlyozta Szász Jenő. A helyi RMDSZ - és mindenható vezetője, Verestóy Attila szenátor - nem tudta lenyelni, hogy nincs teljhatalma a székelyudvarhelyi tanácsban. A pereskedéseknek egyébként romboló hatásuk van Udvarhely közéletére, közhangulatára és sajnálatos módon a magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetekre. Az RMDSZ politikai elitje saját érdekei szerint próbálja manipulálni a szervezetet. Szász leszögezte, hogy hajlandóságot mutattak az együttműködésre, ami az RMDSZ-es tanácsosok részéről nem tapasztalható. Nincs együttműködés. Az RMDSZ-es képviselők elzárkóznak az UPE-sektől, egymás után hozzák a szabálytalan, törvénytelen döntéseket. Udvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Orbán Árpád egy hónapig volt alpolgármester, majd - RMDSZ-nyomásra - a prefektus megkérdőjelezte és a közigazgatási bíróságon megtámadta. Verestóy szenátort kiszolgálja a média: a Digital 3 Televízió, ahol igazgatósági tag, a sógora pedig többségi tulajdonos. Ők a stúdiót eladták egy román társaságnak, az Astrának, így az a kábeltévé-hálózat, amelyet az itteni magyar lakosság pénzén építettek ki, román tulajdonba került. A Star Rádió és az Udvarhelyi Híradó szintén Verestóy érdekeltségében van. A Príma Rádió és az Udvarhely Szék című hetilap némiképp ellensúlyozza ezt a fölényt. /Nagyálmos Ildikó: Az erőfitogtatásnak a város látja kárát. Interjú Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. január 16.

Diakóniai szolgálat és az állam felelőssége címmel tartottak jan. 12-15-e között háromnapos konferenciát Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Az előadók között voltak lelkészek, pszichológusok, továbbá parlamenti képviselő Erdélyből, Magyarországról és Hollandiából. Tőkés László püspök hangsúlyozta az egyház szerepét a társadalom szélére szorultak védelmezésében, illetve az elesettekkel szembeni szolidaritást. A konferencia keretében megtartott könyvbemutatón Molnár József Várhegy alatt, dombok között Magyarlapádon című kötetét ismertették. Tokay Rozália, a mozgássérültek gondozásával foglalkozó kolozsvári Szent Kamill Otthon igazgatója pedig az erdélyi jelen- és jövőképről szólt. /Egyház és állam szociális felelőssége. Egyedül nem megy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. január 16.

Jan. 15-én felavatták Kőröskisjenő határában a Reménység Házát, amelyben tizenhárom elhagyott, árva kisgyermek él ezentúl. Ferencz Margaréta, a Reménység Házának igazgatónője elmondta, hogy a gyerekek a paptamási gyermekotthonból érkeztek, itt családban élnek majd, hiszen hivatásos nevelőszülők - egy fiatal házaspár - viselik gondjukat. Az emeletes házban két gyermeknek jut egy szoba. /Both Abigél: Megnyílt a Reménység Háza Megnyílt a Reménység Háza. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. január 16.

Idén még nem jelent meg az UdvarhelySzék, a székelyudvarhelyi hetilap. Bágyi Bencze Jakab főszerkesztőt magyarázatot adott: a kiadó azt tervezi, hogy áttérnek a heti kétszeri megjelenésre. Ezzel egyensúlyozni kívánják a hetente szintén kétszer megjelenő Udvarhelyi Híradót, a helyi RMDSZ szócsövét, míg ők a másik oldalt, az Udvarhelyért Polgári Egyesületet szándékoznak támogatni. Az újságot kiadó Príma Press Kft. vállalja a veszteséget is. Bágyi Bencze Jakab elmondta, hogy Budapesten heti nyolcórai munkával háromszor ennyit keresettem, tehát számára nem az anyagiak az elsődlegesek. Az az elve, ″hogy Erdélyt nem szabad elhagyni, legalább részeiben meg kell maradjon magyarnak. Törvényszerű, hogy hazajöttem, mert ha teszek valamit, azt itt kell tennem.″ Reméli, hogy január végére megjelenik a Székelyudvarhely. /Régi név, új lap Ahogy a politikus látja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2001. január 17.

Kétnapos /jan. 18-19/ irodalmi rendezvénysorozattal emlékeznek meg Madách Imre születésének évfordulójára a magyarországi Balassagyarmaton. Jan. 19-én átadják a 2001-es Madách-díjakat. Az idei kitüntetettek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, dr. Supka Magdolna művészettörténész és Őze János néptáncos. Tempfli József elmondta, hogy az elismerést azért kapja, mert néhány évvel ezelőtt exhumáltatta Madách feleségének, Fráter Erzsébetnek a földi maradványait, és a Barátok templomának kriptájában helyeztette el. A nagyváradi főpap méltatását Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke mondja el. A díjátadás után fáklyás felvonulás lesz, majd megkoszorúzzák a balassagyarmati Madách-szobrot. /Madách-díj Tempfli püspöknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./

2001. január 19.

Jan. 18-án a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői Budapesten konzultáltak a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvénytervezetről. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök megbeszélést folytatott Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. /Konzultáció a MÁÉRT résztvevőivel. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 18. - 1889. sz./ A megbeszélésről jan. 18-án nyilatkozott a HTMH elnöke a Kossuth rádiónak. Szabó Tibor elmondta: a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén a határon túli magyar szervezetek megfogalmaztak néhány kiegészítő javaslatot az akkor előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban. Ezeket a javaslatokat az elmúlt egy hónap során a jogászok beépítették a törvény tervezetébe, és jan. 18-án az utolsó egyeztetések zajlottak. Elsősorban a végrehajtást szolgáló észrevételek merültek fel, tehát olyan jellegűek, hogy az érintett családtagjára milyen módon vonatkozzanak a kedvezmények, milyen időtartamra legyen érvényes az igazolvány, és hasonlók. Olyan jellegű javaslatok voltak, hogy ha valaki megkapja a magyar igazolványt, akkor a vele egy háztartásban élő házastársa is élhessen a kedvezményekkel, illetve hogy miként jöjjön létre úgymond technikai értelemben az ajánló szervezet, és hogyan fogalmazza meg ajánlásait a magyar hatóság felé. A HTMH vezetője emlékeztetett arra, hogy már a MÁÉRT-en is olyan törvénytervezet-szöveg került a résztvevők elé, amelyből világosan körvonalazódott az, hogy a munkavállalás, az egészségügyi ellátás területén milyen szolgáltatásokra, milyen lehetőségekre számíthat a határon túli magyarság, s ebben az értelemben a mostani egyeztetés már nem hozott semmi újdonságot. A közigazgatási egyeztetés során lesz módja a szaktárcáknak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, esetleges módosító javaslatokat megfogalmazzanak, a határon túliak pedig annak függvényében, hogy lesznek-e ilyenek, a következő körben ismét módot kapnának véleményük kifejtésére. Szabó Tibor úgy vélte, hogy a magyar kormány február végéig vagy márciusban mindenképpen el tudja fogadni a dokumentumot, és az utána a parlamenti bizottságok elé kerül. Lapértesülések szerint tisztázódott, hogy milyen alapon juthatnak magyar igazolványhoz a határon túli magyarok. A tervezet szerint mindenki magyar, aki annak vallja magát, és öt megnevezett feltétel közül legalább egyet teljesít. A kritériumok: a magyar nyelv ismerete, magyar iskolai végzettség, magyar felmenő rokonok, magyar egyházhoz vagy valamely, a magyar közösség által létrehozott civil vagy szakmai szervezethez való tartozás. /Egyeztetés a státustörvény ügyében. Öt kritérium a magyar igazolványhoz. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./

2001. január 19.

Jan. 18-án tartotta rendkívüli országos konferenciáját a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, melyen Nastase jelenlegi miniszterelnököt választották a párt vezetőjévé, ellenszavazat nélkül. Felszólalt a tanácskozáson Ion Iliescu államfő is, aki megdicsérte az RTDP által létrehozott kabinetet. /Iliescu öndicséretet gyakorol. Nastase az RTDP új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./

2001. január 19.

Margitta városi könyvtára 76 ezer kötetes, ebből 25 ezer magyar nyelvű. A könyvtárnak 3800 olvasója van. Hat hónapja magyar alkalmazottja is van a margittai bibliotékának, s a frissen felújított épület falára kétnyelvű felirat került. Tavaly mindössze 250 kötetet tudtak vásárolni. /Balla Tünde: A könyvet semmi sem pótolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./

2001. január 22.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben elmérgesedett a helyzet, a feszültséget jelzi az egyházkerület közlönyének, a Partiumi Közlönynek az új száma is. A szerkesztőségi cikk címe: Belső egyházi anarchia előidézésre irányuló provokációsorozat. Tőkés László püspök, az egyházkerületi vezetőség és több lelkész között egyre élesebb az ellentét. A szembenálló harminc lelkész és világi tisztségviselő megalakította a Református Megújulási Közösséget. A sajtóban több indulatos vitacikk jelent meg. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 22. - XI. évf. 1. sz./

2001. január 22.

Jan. 22-én Micskén Az Élő falu - Civil akadémia az önszerveződésért program harmadik rendezvényeként egész napos konferenciát, a nagyváradi Albin Alapítvány kezdeményezésére. Az alapítványok, egyesületek, szövetségek megalakítását, bejegyeztetését, működtetését szabályozó jogszabályok ismertetése volt a célja a mostani rendezvényének. A megbeszélésen a szervező Albin Alapítvány tagjai mellett részt vettek az ECOTOP és a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány, valamint számos Bihar megyei működő vagy alakulófélben lévő civil szervezet képviselői. Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára a nonprofit szektor romániai helyzetéről értekezett. Costa Judit jogász ismertette az egyesületek és alapítványok létrehozását és működését szabályozó (2000/26. számú) sürgősségi kormányrendeletet. /D. F.: Az önszerveződés lehetőségei. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./

2001. január 23.

Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2001. január 23.

Hónapok (évek?) óta nem méltatta ennyi figyelemre a Kárpát-medencei média az Erdélyi Naplót, mint a napokban, állapította meg Dénes László. A Magyar Távirati Iroda az Erdélyi Napló 3. számában megjelent egyik írást - Fábián Tibor Magyarázom az... igazolványomat című jegyzetét - szinte teljes egészében idézve az ″Erdélyi Napló kommentárjaként″ továbbította, ezt beillesztették a másnapi hírcsomagba. Dénes megjegyezte: tudjuk, milyen irányultságú, beállítottságú, érdekeltségű a magyarországi sajtó zöme, ″tőlük jóindulatú odafigyelést aligha várhatunk.″ Abban a bizonyos lapszámban, ama vélemény mellett ott volt egy másik is, mégpedig a magyar külügyi államtitkáré, aki a fanyalgók figyelmét arra próbálta felhívni, hogy bármilyen kevés kedvezményt is ad a státustörvény, ez még mindig több, mint amit 1989-től errefelé bármelyik magyar kormány hajlandó és képes volt adni. /Dénes László: Egy véleményről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./

2001. január 23.

Sógor Csaba szenátor most került be a román törvényhozásba, az RMDSZ frakció titkáraként ő vezeti a jegyzőkönyvet. A csoporton belül vannak más felfogások is. Eckstein-Kovács Péter többször volt más véleményen, mint a többiek. A kormánypárttal való megegyezés ″nem ment minden a normális menet szerint″, mert először aláírták és csak utána hívták össze a frakcióülést, amelyen tárgyaltak a megállapodásról. Sógor Csaba a protokollum szövegét még mindig nem kapta kézhez. - A szenátort beválasztották a tanügyi bizottságba. Az egyházi iskolák állami támogatását szeretné elérni. Úgy gondolta, ha már van a csángóknak képviselőjük, miért ne legyen szenátoruk is, aki megpróbál az anyanyelvi oktatást illetően valamit is tenni értük? /Román Győző: A csángók szenátora (is) lesz. Beszélgetés Sógor Csabával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./

2001. január 23.

Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2001. január 26.

Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

2001. január 26.

Módosítani akarja a földtörvényt a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja. Nicolae Vacaroiu, a Szenátus elnöke nyilatkozott erről, azzal indokolva a lépést, hogy szerintük a jogszabály jelenlegi formájában alkalmazhatatlan. Szerinte kifogásolható, hogy "a határőri közbirtokosságok esetében Ausztriából és Magyarországról is érkeznek olyan személyek, akik 200-300 hektárt követelnek az ország területéből″. Hasonlóképpen nyilatkozott Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter is. Ő az egykori állami gazdasági birtokokok privatizálási eljárását is módosítani akarja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

2001. január 26.

Szerencsen tartották meg a Dialógusok 2001, régiók, kultúra, kapcsolatok című konferenciát, melyen anyaországi és a határon túli magyarok, köztük ismert közéleti személyiségek, a kulturális élet vezetői, polgármesterek, civil szervezetek képviselői, újságírók és mások találkoztak. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke azzal kezdte, hogy az állam túl sok mindenbe beavatkozik, és elvárja, hogy az értelmiségiek elkötelezzék magukat a hatalomnak. Úgy vélte: ha az állam mind jobban leadja a kulturális kapcsolatok építését a civil szervezeteknek, akkor az jobban segíti majd a határon túli magyarságot is. Dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint: ″A határon túli magyarság csak lassan követi az európai változásokat.″ Vannak régiók, jelentős magyarlakta vidékek, ahonnan még nem kértek vagy alig kértek támogatást az Illyés Alapítványtól. Ez az alapítvány sok területen segített, a szovátai Teleki Oktatási Központtól a felvidéki Magyar Házak létrehozásáig, a beregszászi tanárképző főiskolától a Nagyváradon ősszel átadott Illyés Gyula nevét viselő könyvüzletig. C. Tóth János /Határon Túli Magyarok Hivatala/ kifejtette, hogy az anyaországnak és ezen belül az általa képviselt hivatalnak a jövőben méginkább elsődleges feladata lesz az oktatás támogatása, hisz a határon túli magyarságnak még a rendszerváltás után tíz évvel is csak fele annyi értelmisége van (számarányosan), mint a többségi lakosságnak. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója beszámolt sokrétű működésükről, ebben szerepel a határ menti gazdasági együttműködéstől a kulturális értékek megőrzésén át az etnikai problémák kezelése is. A Kárpátok Alapítványnak négy országban, köztük Romániában van kirendeltsége, tevékenységi területe mintegy 15 milliós lakosságot érinthet. Évi költségvetése 400-500 millió forint, mégsem tolakodnak a pályázók. /Sike Lajos: Dialógusok 2001 - Szerencs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. január 26.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvárott rendezte meg a budapesti Neumann János Számítógéptudományi Társaság által meghirdetett Nemes Tihamér számítástechnikai verseny erdélyi döntőjét. A döntőn 13 erdélyi város - Brassó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Temesvár - 16 iskolájának 48 tanulója vett részt. A legjobb eredményeket elért diákok továbbjutottak a budapesti döntőre, melynek időpontja márc. 24. /Nemes Tihamér számítástechnikai verseny. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 30.

Nagyon kevés olyan román politikus, közíró volt 1989 után, aki annyira nyitott lett volna a romániai "magyar kérdés″ tekintetében, mint Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke. A jan. 29-én autóbalesetben elhunyt liberális politikus aktív résztvevője és többször szervezője is volt a bálványosi nyári szabadegyetemnek - egyike a román "fehér hollóknak″. Hitt az egyéni kezdeményezésben, az önmegvalósításban, a szubszidiaritásban, a legkisebb közösségi szintig lebontott önrendelkezésben. /Wagner István: Egy fehér hollóval kevesebb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. január 30.

Markó Attilát kinevezték helyettes államtitkárnak az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalába. Az RMDSZ szövetségi elnökével névrokon fiatalember 1968-ban született Brassóban, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége színeiben lépett politikai pályára a kilencvenes évek elején, Magyarországon szerzett Romániában nem, vagy nehezen honosítható jogászdiplomát és nálunk el nem ismert jogdoktori címet (akárcsak a többi RMDSZ-doktorka), a magyar párt kormányba lépése után az Eckstein Kovács Péter vezette ″minisztérium″ törvényelőkészítő osztályának igazgatója volt. Ebbéli minőségében főszerepet játszott például az Udvarhelyért Polgári Egyesület ellen indított bírósági hajszában, írta az Erdélyi Napló. /Tulipános karriertörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. január 30.

Tőkés László püspökkel készített interjút Dénes László. ″Tíz év után nemhogy megerősödött volna a romániai magyar nemzeti közösség″ - állapította meg a püspök -, hanem ″elsikkadtak eredeti, szép terveink, köztük az RMDSZ programjának legfontosabb kérdései, mint amilyen az autonómia, vagy a nemzeti önkormányzati elven alapuló önszerveződés és önrendelkezés″ és odalett az egység. Hasonló a református egyházi élet elmúlt tíz éve is, a széttöredezés, a szakadás mutatkozott. Amikor az RMDSZ-ben baj van, az az egyházi életben is megmutatkozik. Tőkés László reménykedik abban, hogy lesz pozitív változás. Vannak halvány biztató jelek, így az európai felzárkózás, a magyar nemzet jelképes, kulturális egyesítése terén. Új helyzet állt elő egyházi téren, új elöljárói vannak az Erdélyi Református Egyházkerületnek, tiszta lappal indulhat a két egyházkerület zsinati munkája. Tőkés László püspök a febr. 2-án tartandó tervezett királyhágómelléki rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűléstől a magyar református egyház egységének kinyilvánítását várja. Az RMDSZ vezetésének pedig figyelembe kell venni a bírálatokat és ″akár egy újabb, előrehozott RMDSZ-kongresszuson, akár egy vásárhelyi típusú magyar felsereglés keretében″ szembe kell nézni a múlttal és meg kell határozni egy új politikai irányvonalat. /Dénes László: Tőkés Lászlóval az ezredfordulón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. január 30.

Jan. 22-én, a magyar kultúra napján hagyományteremtőnek szánták a román-magyar határ két oldalán megszervezett idei, Nagyvárad-Berettyóújfalu kettős helyszínű ünnepséget. Délelőtt Berettyóújfaluban rendeztek fórumot a Kárpát-medencei magyarság műveltségi állapotáról, délután ugyanezen témában Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban. Mindkét helyszínen kutatók, egyetemi tanárok, irodalomtörténészek, közösségi vezetők és más értelmiségiek fejtették ki gondolataikat. Reggel a Váradról Berettyóújfaluba utazó küldöttséget hosszasan ellenőrizték a román határrendőrök. /Délelőtt ott, délután. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. január 30.

Erdélyi Matematikai Lapok című új kiadvány második száma jelent meg. Szerkesztői a brassói Áprily Lajos Középiskola tanulói. Osztályfőnöküknek, az ismert matematikatanár-költőnek, Bencze Mihálynak sikerült beoltania őket a matematika tudományának a szenvedélyével. Ma már a határon túl is olvassák, és vannak munkatársaik Szegedről, Jászberényből. Ennek a folyóiratnak elődje volt az ugyancsak Bencze Mihály alapította Gamma, később a Szimfónia. Az elsőt még jó húsz esztendővel ezelőtt az akkori diktatúra fojtotta meg, a második, a Szimfónia megszűnt szerkesztőinek távozásával. /Váradi Mária: Szerkesztő matematikusok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. január 30.

Megjelent az udvarhelyszéki Atyhát bemutató kötet /szerkesztője Simó Márton/, amelyet a helybéli katolikus templom kétszázadik évfordulójára adtak ki Csíkszeredában, a Pro-Print Könyvkiadónál. Az emlékkönyv kísérletet tett a település múltjának felleltározására is. Simó Márton a könyv szerkesztője zárszavában ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben egy még átfogóbb monográfiát nyújt át az olvasóknak. /Postabontás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. január 31.

Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2001. január 31.

Febr. 2-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli kibővített közgyűlést tart Nagyváradon, amelynek témája annak megvitatása lesz, miként teljesült az egyházkerület tíz éve meghirdetett helyreállítása és megépítése. A közgyűlés összehívásával kapcsolatban a nemrég létrejött Református Megújulási Közösség (RMK) különvéleményt jelentett. A részletekről Kállay László lelkipásztor számolt be. A tavaly dec. 13-án Fugyivásárhelyen megrendezett fórum óta sok minden történt. Az egyházkerület vezetősége a fórumon egyetlen személlyel sem képviseltette magát, sőt az Esperesi Kollégium és Igazgatótanács állásfoglalása az RMK-t "illegitim, romboló, egyházbomlasztó″ jelzőkkel illette. Időközben a felfüggesztett misztótfalusi lelkipásztor, Szilágyi László újrakezdett ülődemonstrációjához többen is csatlakoztak. - Kállay szerint a febr. 2-ra összehívott gyűlést nem lehet ″rendkívüli bővített közgyűlésnek″ nevezni, legfeljebb református népgyűlésnek vagy fórumnak. - A fugyivásárhelyi megbeszélésen elhangzott, hogy az egyházi megújulás kérdése ma világjelenség. Kállay szerint az egyháznak meg kell újulnia struktúrájában és nyelvezetében. Kállay László elsősorban azt kifogásolta, hogy ″nem az egyház kánona, hanem a püspök akarata a döntő az egyházi kérdések megoldásában.″ Kállay keményen elítélte a püspököt: Tőkés Lászlót a bosszúállás vezeti, határozottan ellenzi a CE-t. - Ahol Tőkés László megjelenik - az RMDSZ-ben, a Magyarok Világszövetségében, a Református Magyar Világszövetségben - csak ítélkezik és megoszt. Tőkés Lászlónak magába kellene szállnia és le kellene vonnia a konzekvenciákat. /M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

lapozás: 1-30 ... 2611-2640 | 2641-2670 | 2671-2700 ... 5731-5748