udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 2641-2670 | 2671-2700 | 2701-2730 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2001. február 1.
Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2001. február 1.
A Fábián Béla cserkészcsapat látta vendégül Zilahon a kolozsvári 3-as számú Apáczai Csere János, a 25-ös számú Báthory István és a 29-es számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapatokat, valamint a 51-es számú Czetz János szamosújvári, a 46-os számú Gyulaffi László szilágycsehi és a 88-as számú Szent László váradi cserkészcsapatokat. Minden csapat készült erre az alkalomra egy előadással, amelyet a zsűri tagjai értékeltek. Az első díjat a szamosújvári, a másodikat a váradi, a harmadikat a szilágycsehi cserkészcsapat nyerte el. /Tóth Orsolya: A múmiák, a cserkészbébi és a vak koldus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2001. február 2.
Febr. 1-jén kezdődött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése, mely semmisnek nyilvánította novemberi határozatát a fegyelmi bizottság felfüggesztéséről. Borzási Gyula fellebbezéséről tárgyaltak, aki a novemberi közgyűlésen felfüggesztett fegyelmi bizottság elnökeként vitatta a határozatot, arra hivatkozva, hogy az a szükséges kvórum nélkül született. Ezt elismerték. Tőkés László megnyitóbeszédében kifejtette, hogy aggasztó a rend és az egység megbomlása, széthúzás, pártosság tapasztalható. Ezután öt református főpap /Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Erdélyi Géza, a felvidéki magyar reformátusok püspöke, Horkay László kárpátaljai református püspök, Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püspöke és Pap Géza, a napokban tisztségébe iktatott erdélyi püspök/ kapott szót, s nagyváradi püspöktársuk kérésére valamennyien az egység megőrzését emelték ki. /Rais W. István, Szűcs László: Egyházkerületi Közgyűlések. Hat püspök szorgalmazta Váradon az egységet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./2001. február 2.
Febr. 1-jén kezdődött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése, mely semmisnek nyilvánította novemberi határozatát a fegyelmi bizottság felfüggesztéséről. Borzási Gyula fellebbezéséről tárgyaltak, aki a novemberi közgyűlésen felfüggesztett fegyelmi bizottság elnökeként vitatta a határozatot, arra hivatkozva, hogy az a szükséges kvórum nélkül született. Ezt elismerték. Tőkés László megnyitóbeszédében kifejtette, hogy aggasztó a rend és az egység megbomlása, széthúzás, pártosság tapasztalható. Ezután öt református főpap /Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Erdélyi Géza, a felvidéki magyar reformátusok püspöke, Horkay László kárpátaljai református püspök, Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püspöke és Pap Géza, a napokban tisztségébe iktatott erdélyi püspök/ kapott szót, s nagyváradi püspöktársuk kérésére valamennyien az egység megőrzését emelték ki. /Rais W. István, Szűcs László: Egyházkerületi Közgyűlések. Hat püspök szorgalmazta Váradon az egységet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./2001. február 3.
Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2001. február 3.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület bihari osztálya febr. 3-án tartott tisztújító közgyűlését. Dukrét Géza részletes elnöki beszámolójában az utóbbi két év eseményeit ismertette. A vezetőség átnyújtotta a múlt évi természetjáró minősítéseket. Az ünnepi díjkiosztás után következett a tisztújítás. Az elnök ismét Dukrét Géza lett, az alelnök Újvárosi Tibor. Az új ifjúsági alelnök Kovács Ákos. /Péter I. Zoltán: EKE-közgyűlés. Újraválasztották az elnököt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./2001. február 3.
A kisebbségek beolvasztásában vagy kiűzetésében érdekelt szomszédos hatalmak a mai napig állandó lépéselőnyben vannak az anyaországgal és a kisebbségi magyar szervezetekkel szemben, állapította meg Harrach Gábor. Nem csoda, hogy magyar településstratégiáról is csak négy hónapja, Marosvásárhely magyar polgármesterének választási veresége óta kezdtek beszélni, miközben a román, jugoszláv s az (akkor még) csehszlovák hatalom már nyolc évtizede hozzálátott a magyar többségű városok kulturális és etnikai arculatának átalakításához, román, szlovák és szerb városokká formálva például az addig tipikusan magyar Kolozsvárt, Kassát és Újvidéket. "Nincs településstratégiánk" - vallotta be tíz évvel az RMDSZ megalakulása után, elnökségének nyolcadik évében Markó Béla, természetesen bármiféle személyi konzekvencia levonása nélkül. A megmaradás érdekében az általános érvényű követelések - teljes körű anyanyelvű oktatás, kétnyelvűség, decentralizáció stb. - mellett városonként és régiónként különböző, lokális stratégiákat is meg kell fogalmazni. Az utódállamokban egyre inkább azé lesz az igazi hatalom, aki a gazdasági, kulturális és szellemi élet központjaiban, a nagyvárosokban szerez pozíciókat. Harrach emlékeztetett: Erdélyben az impériumváltás előtt nem létezett egyetlen román többségű nagyváros sem, mivel a románság nagy része falvakban, kistelepüléseken élt. Erdély lakosságának ekkor ötvennégy százaléka volt román, harminchárom százaléka magyar, és hat százaléka német. Az utódállamok gyors ütemben növelni kezdték saját népességük arányát az addig magyarok és németek által lakott városokban. Ez azonban nem járt együtt a klasszikus városi civilizációs értékek elsajátításával az újonnan telepítettek részéről. Ellenkezőleg: a gyakran elmaradott vidékekről érkezett, az urbanizált életformától idegen normákat meghonosító tömegek az őslakossággal szembeni idegengyűlölet, a legprimitívebb nacionalizmus bázisává váltak. Noha a betelepítésekben, kiűzetésekben, sőt a városok történelmének utólagos kisajátításában (vagyis meghamisításában) az utódállamok mindegyike jeleskedett, a nagyvárosok magyartalanításának legkövetkezetesebb példáját Románia mutatta be. A Ceausescu-féle nemzeti kommunizmus az addig kivétel nélkül magyar vagy német városokat mind külsejükben, mind szellemiségüket tekintve a balkáni nívóra süllyesztette. A diktátor bukása ugyan lehetetlenné tette a nagy lakótelepépítések, a tömeges betelepítések folytatását, ám a felszínre törő, a nagyvárosi magyarság mindennapjait megkeserítő nacionalizmus, a katonai és rendőri állomány ma is tartó növelése a székely megyékben, valamint a leplezetten folyó, alapítványi vagy egyházi háttérrel fedezett, de az állam által vagy jóváhagyásával irányított akciók - mint például a Cserehát-ügy néven elhíresült, a mai napig terebélyesedő betelepítési botrány Székelyudvarhelyen - azt mutatják, hogy a román térhódítás kiteljesítése az erdélyi városokban egyik első számú stratégiai célkitűzése a mindenkori bukaresti hatalomnak, így a jelenleginek is - állapíthatta meg találóan Harrach Gábor. - Pomogáts Béla Erdélyi magyar városok című munkájában pontokba szedte az elrománosítás jól kidolgozott menetrendjét. Ennek eredményeként az egykor nyolcvanöt százalékban magyarlakta Kolozsvárt ma már csak húsz százalékban, a valamikor színmagyar Nagyváradot pedig csupán harminc százalékban lakják magyarok - s amelynek ismeretében az RMDSZ-nek a mai napig "nincs településstratégiája". A román államnak már nyolcvan éve van. /Harrach Gábor: Az utolsó végvár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2001. február 5.
Febr. 3-án Brassóban találkoztak a romániai nagyvárosok polgármesterei, a helyi közigazgatási törvénytervezet ellen tiltakoznak. Közös nyilatkozatukban leszögezték: a helyi közigazgatási törvénytervezet súlyosan megszegi az alkotmányt, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. Antidemokratikusnak ítélték a törvénytervezet azon cikkelyét, melynek értelmében büntető eljárás indítása esetén a kormány által kinevezett prefektus felfüggesztheti a választott polgármestert. Szerintük a felfüggesztésre csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. Feltehetőleg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nyomására a romániai nagyvárosok vezetői leszögezték: a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolatuk során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A közleményt Constantin Simirad jászvásári, Gheorghe Funar kolozsvári, Ioan Ghise brassói, Tudor Pendiuc pitesti, Petru Filip nagyváradi, Adrian Orza temesvári, illetve Mircea Molot dévai polgármester látta el kézjegyével. A találkozó során Gheorghe Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, kifejtette: pártja még ezen a héten elkezdi az aláírásgyűjtést a bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében. /Kiss Olivér: Az anyanyelv használata ellen is tiltakoznak a nagyvárosok polgármesterei A közigazgatási törvénytervezet módosítását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2001. február 5.
Bihar megyének nemhogy magyar alprefektusa, de a közhivatalok élén vezető funkciót betöltő RMDSZ-es tisztségviselője sem marad. A kormánypárt megyei bizottsága legutóbbi ülésén eldöntötte: minden közhivatal élére PDSR-s tagot állít. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) Bihar megyei szervezetének terve szerint a Fogyasztóvédelmi Hivatal eddigi vezetője, Lengyel György helyére Marcel Baltaret kerül. A Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságot Ritli László helyett ezentúl Adrian Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorának fia fogja vezetni. A Munkaügyi Igazgatóság éléről Szarka Árpádot már az év elején áthelyezték a Nyugdíjpénztár élére. A PDSR megyei politikusai eldöntötték: Szarka ebben a pozíciójában sem maradhat meg. A PDSR-politikusoknak a közhivatalok élére történő kinevezése mindemellett visszafordíthatatlan folyamatot kezdeményez. A prefektúra 43 tagú adminisztratív bizottságában mutatóban sem marad magyar nemzetiségű. Ebben a bizottságban a Bihar megye lakóinak 30 százalékát kitevő magyarságot ezentúl senki sem képviseli. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta, eddig csupán hallomásból szerzett tudomást a PDSR terveiről, emellett aggasztónak tartja, hogy a kormánypárt területi szervezete nem tartja tiszteletben az országos vezetés ígéretét. Az RMDSZ és a kormánypárt által kötött egyezményben ugyanis az szerepel, hogy a Szövetségnek a közintézmények élén álló emberei továbbra is helyükön maradhatnak. "Ha ez nem történik meg, és a közintézmények éléről valóban eltávolítják az érdekképviseleti szövetség szakembereit, akkor a PDSR egyezségszegőnek bizonyul, és az RMDSZ országos vezetősége is át kell, hogy értékelje konstruktív ellenzéki státusát" - fejtette ki a tervezett tisztogatásról Szilágyi Zsolt. /Gergely Gizella: Egyetlen RMDSZ-es sem marad a Bihar megyei közhivatalok élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./2001. február 8.
Az alkotmánybírósági jóváhagyás után Iliescu államfő ellátta kézjegyével az 1945 márciusa után jogtalanul államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabályt. Ion Iliescu megértést kért mind az érintett bérlőktől, mind a tulajdonosoktól, a jogalkalmazókat pedig arra szólította fel, hogy a törvény szellemét és betűjét tiszteletben tartva járjanak el, és "ne okozzanak társadalmi igazságtalanságot". /Az elnök aláírta az ingatlantörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 8./2001. február 13.
Borbély Zsolt Attila reflektált Bauer Tamásnak a Népszabadságban megjelent A hazátlanság tartósítása című cikkére. "Ha egyszer végre összeállítja valaki a Szabad Demokraták Szövetsége nevű magyarországi politikai alakzat nemzetellenes ténykedésének leltárát, akkor bizton lehet egyik fő merítési forrása Bauer Tamás publicisztikai munkássága. A jó családból származó Bauer (az apja államvédelmis tiszt volt, akinek a Rákosi-korszakban elkövetett rémtetteivel kapcsolatban egyre több adat lát nyilvánosságot) cikkei igen gyakran foglalkoznak a par excellence nemzetpolitikai törekvések elvi-eszmei kritikájával. Említett írása minden lehető és lehetetlen érvet és látszatérvet megpróbál felhozni a státustörvény eszmei alapzatának kikezdésére. Úgy véli, e jogszabály alkotmányos zsákutca, mivel a határon túli magyar szervezetek: pártok, s a magyar alkotmány szerint pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak." Bauer szerint "a státustörvény szakít a szabad identitásválasztás elvével, amely a magyar nemzetiségi törvény elvi alapja." Borbély ezt Bíró Gáspárra hivatkozva cáfolta, továbbá Surján Lászlónak a Népszabadság január 31-i számában megjelent cikkére hivatkozva. Utóbbi éppen azt fejtette ki, hogy a magyar igazolvány elnyeréséhez olyan kritériumokat kell teljesíteni, melyek éppenséggel a magyar identitás választásával kapcsolatosak. "Bauer szerint ki kell végre mondani, hogy a határon túli magyarság a trianoni utódállamok politikai nemzeteinek részét képezi, az integrálódás útját az egyes kisebbségi szervezetek kormánykoalíciós szerepvállalása jelöli ki", ez "egybeesik az SZDSZ Eörsi Mátyás által egyértelműen megfogalmazott szándékával, miszerint e párt "nem akarja, hogy érdemes legyen magyarnak lenni"." /Borbély Zsolt Attila: Hazátlanság? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), február 13./2001. február 13.
Megnyílt Nagyváradon Aggod István festőművész kiállítása a Művészeti Alap Kisgalériájában. A művész elsősorban Nagyváradhoz kötődő ifjúkori emlékeit vitte vászonra. /Gittai István: Várad a magasban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./2001. február 13.
Megnyílt Nagyváradon Aggod István festőművész kiállítása a Művészeti Alap Kisgalériájában. A művész elsősorban Nagyváradhoz kötődő ifjúkori emlékeit vitte vászonra. /Gittai István: Várad a magasban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./2001. február 13.
Megnyílt Nagyváradon Aggod István festőművész kiállítása a Művészeti Alap Kisgalériájában. A művész elsősorban Nagyváradhoz kötődő ifjúkori emlékeit vitte vászonra. /Gittai István: Várad a magasban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./2001. február 14.
Febr. 19-én nyílik meg Nagyváradon a Posticum folyóirat-olvasó terme. Több, mint hatvan magyarországi, számos angol, német és francia nyelvű folyóiratot lehet majd fellapozni a hazai sajtótermékek mellett, tájékoztatott Zsugán Gyula, a Posticum kulturális és ifjúsági központ programszervezője. /Olvasótermet nyit a Posticum. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./2001. február 14.
Febr. 13-án Nagyszalontán Fábián Imre bemutatja Nagy Ilona Örökhagyó /Literator, Nagyvárad/ című elbeszéléskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2001. február 14.
Négy Bihar megyei tanintézet névadásra vonatkozó igénylését hagyta jóvá a megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa. A szentjánosi nyolcosztályos iskola ezentúl Lónyay Tivadar nevét viseli, a borsi iskolát Tamási Áronról nevezték el. Az eddigi 5. számú általános iskola Biharpüspökiben a következőkben Juhász Gyula nevét viseli. A borsi gyermekek ezentúl a Borsszem nevű óvodába járnak majd. A székelyhídi középfokú oktatási intézet egy ideje már Petőfi Sándor Gimnáziumként él a köztudatban, hiszen a névadás ebben az esetben korábban történt. Az iskola vezetősége most szobor állításával is tisztelegni szeretne a költő emlékének, ezért írásban kérték a Tanfelügyelőség jóváhagyását, hogy a középiskola udvarán bronz mellszobrot helyezhessenek el. Az említett testület ezt az igénylést is jóváhagyta. /Újabb iskolanevek magyarokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./2001. február 15.
Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2001. február 16.
Január első napjaiban indult a gyermektáncház Nagyváradon, a várad-réti református templom alagsorában. Barta Anikó és Benedek Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai karának hallgatói nemcsak a néptáncot próbálják megszerettetni a gyermekekkel, hanem népdalokat és különböző népi játékokat is megtanítanak a 120 résztvevőnek. /Nagy Tibor: Gyermektáncház Nagyvárad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./2001. február 19.
A Nemzeti Liberális Párt kongresszusán eddigi első alelnökét, Valeriu Stoicát választotta elnökké. Stoica már jó ideje az első számú döntéshozó pártjában. A párt második embere Theodor Stolojan, a liberálisok tavalyi államfőjelöltje lett. A tisztújítás kapcsán a liberálisok kongresszusának igazi tétje az volt, hogy megmarad-e az alakulat eddigi politikai irányvonala. Az NLP - akárcsak az RMDSZ - együttműködési megállapodást kötött a kormányzó Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával, vállalva, hogy az idén nem nyújt be és nem támogat a parlamentben bizalmatlansági indítványt a Nastase-kabinet ellen. Stoica pártbeli ellenfelei az RTDP-vel való együttműködés megszakítása mellett voltak. Stoica két hónapos "próbaidőt" javasolt. Elképzelése szerint ez idő alatt az NLP központi vezető testülete figyelemmel követné, hogy az RTDP betartja-e a protokollumba foglalt ígéreteit, és a tapasztalatok szerint dönt majd a két párt jövőbeni viszonyáról. /Nincs pályamódosítás a szabadelvűeknél. Stoica lett az NLP elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./2001. február 19.
A határon túli magyarok státusára vonatkozó jogi szabályozás az idén január 22-én került közigazgatási egyeztetésre. A tervek szerint a törvénytervezet 2002. január 1-jétől lépne hatályba. A Határon Túli Magyarok Hivatala tavaly közvélemény-kutatást készíttetett a budapesti Balázs Ferenc Intézettel arról, hogy a jogszabály majdani bevezetése milyen hatással járhat a határon túli magyarság elvándorlási szándékára vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy az erdélyi magyarok 33,3 százaléka elhagyná a szülőföldjét, ha Magyarország alkalmazná a schengeni egyezményt. Ha ez nem történne meg, akkor ez az arány 16,6 százalékra csökkenne. A tervezet legutolsó változata szerint a fontosabb kedvezményeket és támogatásokat a kultúra és a tudomány területén a művészeti és tudományos díjak adományozásának és az ösztöndíjak odaítélésének, valamint az akadémiai köztestület tagságának a határon túli magyarságra történő kiterjesztésében állapítja meg. Biztosítják a könyvtári szolgáltatások igénybevételét, az oktatás területén pedig a felsőoktatási részképzést és a kihelyezett tagozatokon folytatott tanulmányok megkezdését, a diákigazolvány kibocsátását, a pedagógusok továbbképzését, a szaktárgyi versenyeken való részvétel lehetőségét. A törvény hatálya alá eső személyek évente három hónapos, automatikus engedélyezési eljárás vagy regisztrálás melletti munkavállalási jóváhagyást kaphatnak. A 6 évesnél fiatalabbak és a 65 évesnél idősebbek ingyenesen utazhatnak a magyarországi távolsági busz- és vonatjáratokon, míg mások évente négyszer 90 százalékos utazási kedvezményben részesülhetnek. A Magyarországon nyújtandó egészségügyi ellátás meghatározott szolgáltatásait alapítványi támogatással vehetik igénybe a jogalanyok. /Rais W. István: A határon túli magyarokról szóló törvénytervezet. Ösztönöznék a szülőföldön maradást. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./2001. február 19.
Tőkés László püspök fővédnökségével jótékonysági farsangi bált rendezett febr. 16-án Nagyváradon a nagyvárad-réti református egyházközség. A befolyt összeget a gyülekezeti ház építésének támogatására ajánlották fel. A réti ifjak farsangi műsora után a Partiumi Keresztény Egyetem néptáncosai léptek fel. /Nagy Tibor: Jótékonysági bál a réti gyülekezeti házért. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./2001. február 19.
Nagyszalontán a hímzőkör évek óta egyre nagyobb sikerrel tevékenykedik. Tagjai több nemzetközi kiállításon részt vettek munkáikkal, legutóbb a budapestiek csodálhatták meg az írásos terítőket. /C. Patócs Júlia: Kedvet kaptak, pénzt remélnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./2001. február 20.
A Népszabadság február 10. számában Magyar igazolvány szibériaiaknak? címmel körképet adott a készülő státustörvény kapcsán határon túli magyar szervezetek álláspontjáról. A lap valójában csupán két sajtóvéleményre hivatkozott. Az egyik az Erdélyi Napló 6. számának Dörzsölik a tenyerüket című jegyzete, amelyet Fidesz- és kormányellenessé "facsarintott" a budapesti lap: "Hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló. A nagyváradi hetilap felszólította Budapestet, hogy ne hozzon "kínos helyzetbe sok ezer magyart" azzal, hogy a romániai magyarok "mindenható" pártjának aktivistái előtt kelljen megalázkodniuk. Csupán azért, hogy eldöntsék, jár-e vagy sem az illetőnek az a magyar igazolvány, amellyel majd az anyaországnak bizonyítja: "jöttem, láttam, kotródom vissza"" - írja a Naplóra hivatkozva kolozsvári tudósítónk. Ezután Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője, a félreolvasott cikk szerzője, pontosítás közlésére kérte a Népszabadságot, Nem úgy és nem azt címmel: "A Népszabadság - "kolozsvári tudósítójára" (vélhetően Tibori Szabó Zoltánra) hivatkozva - félretájékoztatta olvasóit február 10-én a Magyar igazolvány szibériaiaknak? című 3. oldalas cikkben. Nem tisztem kideríteni, hogy a tudósító csúsztatott-e, avagy a szerkesztő értette-e félre a kolozsvári tudósítást. Egy biztos: az Erdélyi Napló február 6-ai számában megjelent Dörzsölik a tenyerüket című jegyzetemből önkényesen ragadtak ki félmondatokat, fordulatokat, szavakat, majd ezeket valami sajátos logikával egymásba fűzve teljesen más kicsengést adtak írásomnak. Amely csupán az egyetlen romániai magyar politikai párt, az RMDSZ ama szándékát vette górcső alá, hogy e párt megbízott aktivistái döntsék el: ki jogosult magyar igazolványra a határokon túl. Valótlan a Népszabadság ama állítása ezen cikkem alapján, hogy "hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló". A készülő jogszabályt egyáltalán nem minősítve fogalmaztam meg ama elvárásomat a mindenkori magyar kormány felé, hogy ne az egyik román politikai versenypártra (a bukaresti reformkommunista kormányerővel lepaktált RMDSZ-re) bízza annak igazolását, hogy ki a magyar Erdélyben. Mert ez óhatatlanul egy politikai kliensrendszer kiépüléséhez, bizonyos pártérdekek felülkerekedéséhez vezetne. Ominózus jegyzetem és a benne foglalt érvelés csonkítatlanul olvasható a www.hhrf.org/erdelyinaplo/ internet-címen. Árnyalnám a "Fideszhez közel álló" megfogalmazást is: a Nagyváradon megjelenő, idén tízéves Erdélyi Napló polgári hetilapként határozza meg önmagát 1997 szeptembere óta. Lapunk az erdélyi magyar polgárokhoz igyekszik közel állni. Dénes László főszerkesztő" Azonban Rózsa Gyula, a Népszabadság lapigazgatója azt válaszolta, hogy a szerkesztőség nem látta indokoltnak a pontosítás közlését, mivel a Népszabadság "interpretációja" megpróbált tartalmilag precíz és hangulatilag hiteles lenni... /A balliberális magyar sajtó csúsztatása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./2001. február 20.
A törvényhozásban bizonyos jogok megadásánál kétféle mércével mérnek. Egy tavaly augusztusban hozott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy minden hónapban 700 ezer lejnyi támogatást nyújt az állam a különböző, jövedelem nélküli vagy kevés bevétellel rendelkező felekezetek mintegy 17 ezer alkalmazottjának. Ez elismerést érdemlő döntés. Azonban még a múlt évben az új kormány egy újabb rendelettel 250 világi személynek a havi minimálbérnek megfelelő egyszeri támogatást, vagyis fejenként 1,4 millió lejt ítélt meg. Azonban ezt csak a román ortodox egyház alkalmazottai kapják, és éppen a Hargita és Kovászna megyeiek! A kormánypárt közpénzből jutalmazza az "államegyház" székelyföldi terjeszkedését. "Az pedig egyenesen vérlázító, hogy az RMDSZ képviselőinek, szenátorainak döntő többsége szavazatával szentesítette a rendeletet!" - írta Román Győző. Puskás Bálint Zoltán, a szenátus alelnöke a törvénytervezet felsőházi vitájakor elmondotta ugyan, hogy reméli, ha más szegény felekezeteket kell majd megsegíteni, akkor majd a román honatyák ugyanúgy járnak el, mint a magyarok tették most - amit egy nagy-romániás képviselő nagy huncutul meg is köszönt -, de nem azzal folytatta, hogy az előző rendeletben szereplő 17 ezer embert is meg kellene jutalmazni. "Paktumszag terjeng a levegőben. Valahol valakik megint egyezkedtek egy kicsit a hatalmon lévőkkel. Ezért kellett ezt a nemszeretem kormányrendeletet megszavazni." /Román Győző: Paktum és harangszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./2001. február 20.
Székelyudvarhelyen közel száz embert tart el a média, Udvarhelyszékkel együttvéve pedig még többet. Szakképesítéssel viszont nagyon kevesen rendelkeznek, ezért fontos a képzés és továbbképzés, indokolta Szőke László, az udvarhelyi sajtóiskola programvezetője munkájukat. Tavaly ősszel kezdett az első évfolyam, jelenleg tizenhárom hallgatójuk van. /N. I.: Újság, írás, képzés. Beszélgetés Szőke Lászlóval, az udvarhelyi sajtóiskola programvezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./2001. február 20.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) munkatársai a napokban ünnepélyes keretek között nyújtották át a határon túli magyarok képviselőinek a szaktárca ajándékát. Az erdélyi magyarság nevében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök vette át azt a mintegy 200 színes plakátot, amely Szent István országlásának fontosabb mozzanatait örökítette meg. Az NKÖM a poszterból több ezer darabot vásárolt meg a határon túli magyar közösségek számára. A nagyváradi megyés püspökségnek is sokat segített az NKÖM: a többezernyi kötet mellett a szaktárca adományozta a Szentjobbon felállított Szent István-mellszobrot. A színes plakátokból juttatnak templomoknak, plébániáknak és a kultúrházaknak is. /Rais W. István: Ajándék a határon túlra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20./2001. február 21.
Nagyvárad önkormányzata bírósági úton készül visszaszerezni két egyházi ingatlant. A helyi tanács januárban átiratot küldött a kormányhoz, amelyben kérte, töröljenek két épületet az 1334/2000-es, államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletből. A rendelet értelmében azon épületek, amelyekben jelenleg az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola működik, visszakerülnek a római katolikus püspökség, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába. A Petru Filip polgármester által ellenjegyzett dokumentum azzal érvel, hogy a két épület köztulajdon, s ennélfogva csak az önkormányzat jóváhagyásával idegeníthető el. Kapy István alpolgármester ígérte: határozott lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy a város peres úton próbálja megfosztani tulajdonától a két történelmi magyar egyházat. "Koalíciós egyeztetést kérek az ügyben " - mondta az alpolgármester. /Perel-e Petru Filip? Politikai válságot okozhat két egyházi ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2001. február 23.
Sikertörténetre van szüksége Romániának - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök a febr. 22-i kormányülés után, amelyen elhatározták, hogy már a jövő héten újrakezdik a magánosítást. Adrian Nastase kijelentette, hogy rövid időn belül végrehajtják a Világbank programjában szereplő 64 nagy cég privatizációját. Az első öt vállalatot - köztük a Clujana cipőgyárat -, annak alapján választották ki, hogy mire van kereslet. Nåstase elmondta, hogy az alkalmazottak képviselőivel is konzultáltak a további foglalkoztatásuk biztosításáról. A kormány által meghirdetett másik kampány, a NATO-csatlakozás előkészülete is elindul. /M. Zs.: Folytatják a nagyprivatizációt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./2001. február 23.
A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./