Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 2731-2760 | 2761-2790 | 2791-2820 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2001. március 29.

Nagyváradon műemlékvédelmi konferenciát rendez márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A program Tőkés László püspök bevezetőjével kezdődik. Magyarországi előadók a határon túli műemlékvédelmi támogatásról beszélnek, Eszenyei Béla az egyházkerület műemlékvédelmi tevékenységét mutatja be. Az előadók között lesz - többek között - Dukrét Géza tanár, dr. Szabó Bálint (Kolozsvár), Emődi Tamás, Daróczi Miklós építészmérnök (Kolozsvár), továbbá több magyarországi szakember. /Épített örökségünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2001. március 29.

A Nagyváradi Egyetem környezetvédelmi és képzőművészeti karán tanuló magyar diákok kezdeményezésére a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) két új szakosztállyal, a környezetvédelmivel és a képzőművészetivel bővül, tájékoztatott Szabó József elnök. A diákszövetségnek vannak kapcsolatai magyarországi környezetvédő csoportokkal, s a továbbiakban együtt is akarnak működni velük. Környezetvédelmi témájú tudományos diákkonferenciát is terveznek őszre. /Fejlődik a diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2001. március 30.

Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

2001. április 2.

Iniciatíva elnevezéssel egynapos gazdasági szemináriumot tartottak márc. 30-án a református egyház kisvállalkozóinak Nagyváradon. Hans Ulrich Thimm, a németországi Iniciatíva Alapítvány főtitkára a német alapítvány gazdaságfejlesztési tevékenységéről beszélt a vállalkozóknak. A szatmári Kálvin Alapítvány képviselője jelezte, szívesen értékesítenének használt mezőgazdasági gépeket, a bevételt az épülő öregek otthona javára fordítanák. /Tóth Hajnal: Hogy tervezzünk vállalkozást? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Partiumi egyházi műemlékek - 2001 címmel tartott konferenciát Nagyváradon, márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Jelen voltak a magyarországi szakemberek is. Tőkés László püspök szóvá tette, hogy kevesen jöttek el, ez is mutatja "ennek az ügynek az elhanyagolt voltát még az egyház keretében is". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi támogatási programját Sebestyén József építészmérnök ismertette. Örvendetes, hogy 1999-től a Magyarország határain túli épített örökség védelmére is juttatnak pénzt. Az évi mintegy 150 millió forint egyelőre csak gesztusértékű, mégis szép eredményeket értek el. Idén például több mint száz programot támogatnak, ebből egy pár kiemelkedőt, így a hadadi templom restaurálását. A konferencia anyaga könyv formájában is megjelenik. /Péter I. Zoltán: Védeni kell műemlékeinket. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Szegeden tanácskozott nemrég a négy romániai és négy magyarországi határ menti megye együttműködését összehangoló vegyes bizottság. A PHARE-CBC-program keretében közös tervezetek kivitelezésére évente 5 millió eurót pályázhatnak meg a romániai és magyarországi határ menti megyék. Bihar megye 1,8 millió eurót kapott a Berettyó szabályozására és egy Berettyószéplakon építendő gyűjtőtóra. 1996-ban már kaptak 1,18 millió eurót folyószabályozásra, akkor a Körösökére. Idén Arad és Temes kap 2 millió eurót a Maros vízgyűjtő területének környezetvédelmére, és Temes megye 2,3 milliót regionális üzleti és gazdaságfejlesztési központ kiépítésére. /Albert Ferenc: Határ menti együttműködés. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 2.

Emlékünnepélyt rendeznek Horváth Imre tiszteletére ápr. 11-én, a magyar költészet napján Nagyváradon, a Bihar megyei magyar költők, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Megyei Könyvtár, az Ady kör és a Kiss Stúdió. A Rulikowski temetőben ünnepélyesen leleplezik a költő síremlékét; megemlékező beszédet mond Kapy István nagyváradi alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök és Gheorghe Nemes lelkész, városi tanácsos. A Kiss Stúdióban a költő életművéről lesz kerekasztal-beszélgetés. A moderátor Tavaszi Hajnal könyvtáros, a rendezvény vendége dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Az előadók: dr. Indig Ottó irodalomtörténész (Nagyvárad), dr. Constantin Malinas egyetemi tanár, a Megyei Könyvtár igazgatója (Nagyvárad), dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (Kolozsvár) és Jakobovits Miklós képzőművész (Nagyvárad). A Megyei Könyvtár kiállítást nyit és megjelentet egy retrospektív bibliográfiai kiadványt Horváth Imre munkásságáról. /Nagy Tibor: Horváth Imrére emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2001. április 3.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március végén Lengyelországban járt a Lengyel Evangéliumi Református Egyház és a varsói Magyar Kulturális Intézet együttes meghívására. Programjában református gyülekezetek meglátogatása, igehirdetés, megbeszélések egyházi, közéleti és állami méltóságokkal, valamint előadások megtartása szerepeltek. Tárgyalópartnerei többek között Zdzislaw Tranda református püspök, Andrzej Stelmachowski, a Polónia Közösség (lengyel világszövetség) elnöke, Jerzy Buzek kormányfő és Alexander Kvasniewski államfő, Jozef Glemp bíboros, Janusz Jagnezki evangélikus püspök voltak. Megkoszorúzta Jerzy Popieluszko atya, az 1984-ben likvidált ellenálló síremlékét. A Magyar Kulturális Intézetben az erdélyi magyarság helyzetéről tartott előadást Trianontól napjainkig terjedően. Stelmachowski professzor elmondta, hogy a repatriációs törvényt egyhangúlag fogadta el a törvényhozás. A repatriálás joga az egykor Kazahsztánba és Szibériába deportált lengyeleket illeti meg. Lengyelországban a magyar kormány által nemrég elfogadott kedvezménytörvényhez hasonlóan ún. lengyel igazolvány kiadását tervezik határon túli nemzettársaik számára, a nyugaton élő lengyeleknek viszont teljes körű állampolgárságot kívánnak biztosítani. A Kelet-Európa más államaiban élő lengyel közösségeknek a parlament nyújt jelentős költségvetési támogatást. Tőkés László a Polónia Közösség elnöke mellett Tranda püspököt is meghívta az idén szervezendő szilágysomlyói Báthory-napokra, amely rendezvényt a lengyel államelnök és kormányfő is erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította. /Lengyel-magyar-román. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 3.

Heinrich József főesperes a temesvári Gerhardinum új igazgatója, aki azelőtt 1991-től Ópécska plébánosa volt. Ópécskán, a négyezer lelkes vidéki plébánián kitartással és hittel sikerült felélesztenie a lelki-szellemi életet. A temesvári iskola épületét bírósági döntéssel visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A tulajdonbavétel a döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől függ, ez pedig még nem történt meg. Időközben márc. 26-án fellebbezési per indult ellenük. Az épületnek csak a felét igényelnék, amely elég lenne a tervezett bővítésre, a bentlakással együtt. Az ingatlan másik felét az egyház bérbe adná, és a bevételt a diákok támogatására fordítaná, mert jelenleg a püspökség állja a gyerekek étkezési és szállásköltségeinek egy részét. A tanulók nem kizárólag magyar nemzetiségűek, vannak bolgár, horvát, német eredetűek is. A lélekszám csökkenése jobban érzékelhető a szórványban, kihat az osztályok egyre zsugorodó létszámára: a múlt évben alig tudták beindítani a IX. osztályt a kevés jelentkező miatt. - Az 1992-ben megindult Gerhardinumnak eddig öt igazgatója volt. A gyakori váltások nem pozitív hatásúak. Martin Roos püspök megkérte, vállalja el a direktorságot. A püspöki kérés az parancs. /Péter Enikő: A püspöki kérés az parancs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 3.

Máramarosszigeten a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) a bejegyzések szerint több szakosztályt működtet, azonban tevékenysége gyakorlatilag az ifjúsági Ki mit tud?-ból, a szavalóestekből, és a minden ősszel megrendezendő Hollósy Napokból áll. Igazi hírnevet csak a vegyes kórus szerzett az egyletnek és Máramarosszigetnek. - A HSME tevékenysége erősen megosztja a helyi magyar közvéleményt. A szigeti magyar pedagógusok egy csoportja azt vetette a szemére Zahoránszky Ibolyának, a HMSE elnökének, hogy a HSME kisajátította a kulturális életet, a Magyar Házat a kör tagjain kívül senki nem használhatja. Az elnöknő kijelentette: amíg "mi fizetjük a fenntartási költségeket, mi vigyázunk a hatezer kötetes könyvtárunkra, senki se várja, hogy ingyen valakinek is a rendelkezésére bocsátjuk." Zahoránszky Mihály alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök, Zahoránszky Ibolya férje elismerte, valóban csak egyetlen utca magyar nevű, de arra hivatkozott, hogy sokak személyi igazolványát át kellene írni. - Egykor hat magyar oktatási intézménye volt a városnak, jelenleg csak a 9-es számú általános (ma George Cosbuc) iskolában, illetve a Dragos Voda Elméleti Líceumban működik magyar tagozat, évfolyamonként egy-egy osztállyal. 1990-ben szerettek volna önálló magyar iskolát beindítani. A tanács megszavazta, sőt miniszteri engedély is volt, azonban a főtanfelügyelő összetépte a miniszteri rendeletet, mesélte az előzményeket Román János, román-magyar szakos tanár, közíró. Az alig 1500-as lélekszámú ukrán kisebbség viszont 1996-ban saját iskolát kapott, éppen a magyarság által kiszemelt sportiskolában. 1996-ban Kötő József akkori tanügyi államtitkár közbenjárására ismét engedélyt kaptak a szigetiek a magyar iskola beindítására. Azonban a megyei tanácsi határozat hiányzott, így nem született meg a magyar iskola. - Soltz László helyettes főtanfelügyelő nem tett semmit, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő sem intézkedett. A helyhatósági választások előtt a Romániai Szociális Demokrácia Pártja azt ígérte az RMDSZ-nek, ha melléje áll a második fordulóban, lesz magyar alpolgármester, lesz magyar iskola, lesznek magyar utcanevek, és szorgalmazza az egyházi ingatlanok restitúcióját. Ebből csak az első valósult meg. . Máramarosszigeten az 1960-as iparosítást követően nagy méreteket öltött az asszimiláció. A lakosság száma az 1992-es népszámláláskor 44.231 volt, ebből 33.878-an románnak, 8247-en magyarnak vallották magukat. Az utóbbi években tömegesen vándorolt külföldre a szigeti magyar értelmiség. Ma alig valamivel több mint másfélezerre tehető a reformátusok száma, a római katolikusok 6500-an lehetnek. /Pataky Lehel Zsolt: Szigetvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 3.

A média csak eszköz, a bajt azok okozzák, akik a médiában rossz ügyek mentén teszik le a garast, állapította meg Kádár Ferenc. Itt van a negyven magyarországi értelmiségi aláíró esete. Köztük van Kőszeg Ferenc, Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Faludy György és Esterházy Péter - "ők is beálltak a sorba, és aláírták a szégyenlistát, melynek semmi más célja nem volt, mint az, hogy a jelenlegi anyaországi kormányt, a vezető pártot és személy szerint Orbán Viktort lejárassa. Csak azt felejtették el nagy buzgalmukban, hogy ezzel az egész országot, az egész népet és - természetszerűen - saját magukat is lejáratják. Egy keresztény-nemzeti-konzervatív szellemiségű hatalmat járatnak le azok, akik vezető értelmiségiként annak idején szintén ott voltak a barikádokon, a régi rendszer megdöntésében pont olyan vehemenciával agitáltak, mint a jelenlegi hatalom képviselői. És akkor, néhány év múltán legádázabb ellenségeivé válnak tegnapi részben-bajtársaiknak, csak azért, hogy a volt kommunisták mai szószólóinak udvaroljanak? Megint létrejöhet a balliberális torzó, mely netán hatalomra kerülhet? Ezeknek már semmi sem szent? Azért, hogy lejárassanak valakit, köszönetet mondanak a francia kormánynak a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre szökött zámolyi romáknak adott menedékért?" "Köztudott, hogy éppen Franciaföldön mennyi jogtalanság éri az ottani romákat és más kisebbségieket, híres, hírhedt esetek forognak közszájon Európa- és világszerte. A magyar "elit" egy díszes csoportja pedig gratulál a franciáknak!" /Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 4.

Mihail Popescu tábornok vezérkari főnök szerint a hadsereg képes nem katonai jellegű kockázati tényezőket is kezelni, amikor azok a nemzetbiztonságot fenyegetik: a hadsereg támogatja a Belügyminisztériumot és a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ abban, hogy föllépjenek a nemzetbiztonságot fenyegető jelenségek, folyamatok ellen. Popescu ebbe a kategóriába sorolta az etnikai és a vallási szélsőségességet is, ezek mellett pedig a terrorista cselekményeket, a szervezett bűnözést vagy a természeti katasztrófákat. Popescu közölte, hogy tavaly a vezérkarnál és az alárendelt egységeknél több mint 4800 tisztet, altisztet és polgári alkalmazottat helyeztek tartalékos állományba, 26 ezerrel csökkentve a teljes létszámot. /Átfedések a fegyveres egységek feladataiban? A vezérkari főnök ajánlja magát. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

2001. április 4.

Petru Serban Mihailescu kormányfőtitkár átiratban értesítette Nagyvárad önkormányzatát, hogy a Nastase-kabinet nem hajlandó törölni a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatandó ingatlanok listájáról a városvezetés által kért két épületet. Az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületeit a városvezetés "az azokban működő oktatási intézmények érdekeire" hivatkozva szeretné magáénak tudni. A nagyváradi önkormányzat a következő ülésén dönt arról, megpróbálja-e peres úton visszaszerezni a két egyházi ingatlan tulajdonjogát. /Pengő Zoltán: A kormány áthúzta a város számításait. A magyar egyházaké maradhat a nagyváradi önkormányzat által visszakövetelt két ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2001. április 4.

Szeptembertől új alternatív tankönyvek jelennek meg. Az ápr. 10-én kezdődő vándorkiállítás ezeket mutatja be. Az új tankönyvek két hétre minden iskolába eljutnak, így a pedagógusok tanulmányozhatják őket. A középiskolásoknak meg kell vásárolniuk a tankönyveket, az általános iskolások térítésmentesen kapják meg azokat. /Vándorkiállításra készülő alternatív tankönyvek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

2001. április 5.

Egyesülne Románia Moldova Köztársasággal, de akadályozza ezt a folyamatot az, hogy utóbbi országban Vladimir Voronint, a Kommunisták Moldovai Pártjának elnökét választották államfővé - nyilatkozta ápr. 4-én Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. Szerinte Voronin elnökké választása "komoly akadályt jelent a két ország egyesülésének útjában, annak megvalósításában, hogy Románia az legyen, ami egyszer volt". /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2001. április 5.

Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 4-én bejelentette, hogy április 17-én lép életbe az áremelkedés, 6,2 %-kal nő az elektromos energia ára. Legutóbb tavaly augusztusban nőtt az áram díjszabása. /Újabb áremelés. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2001. április 6.

Kívülállók a románok az európai integrációs versenyben, olvasható a Romániai Európai Intézet (REI) jelentésében. Románia hol eltávolodott az EU-tól, hol közeledni próbált hozzá. Az 1990 utáni kormányok főleg a nemzetközi pénzintézetekkel próbáltak jó viszonyt kialakítani, miközben nem tudták felvázolni a reform- és a gazdasági fejlesztés alapelemeit. /Szeghalmi Örs: Az EU sem cél már?! = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

2001. április 7.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) legutóbbi ülésének napirendjén a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete és jövője szerepelt. Kolozsváron az EMT az idei tanévben öt szakon indított be magyar nyelvű terminológiai előadássorozatot (építőmérnöki, számítástechnikai, gépészeti, villamosmérnöki, vegyészmérnöki szakok) az illetékes egyetemi hatóságok beleegyezésével; Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia Alapítvány) keretében négy szak (három mérnöki és egy matematika-számítástechnika) indításához állítottak össze iratcsomót, amely az Egyetemi Akkreditációs Bizottság döntésére vár, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen mérnök-közgazdász szak elindítását tervezik, várva az Egyetemi Akkreditációs Bizottság hivatalos döntését, Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Alapítványnak építőmérnöki, faipari és textilmérnöki karok indítására tettek ajánlatot; a temesvári és brassói egyetemeken a kolozsvárihoz hasonló terminológiai előadások bevezetését tervezik a következő tanévtől. A résztvevők az EMT területi szerveivel együttműködve kidolgozzák a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás stratégiáját (április hó végéig), követve a kétsíkú - főiskolai és egyetemi - képzés elvét. Föl kell frissíteni az EMT által létrehozott egyetemi oktatói adatbázisokat, és hozzáférhetővé kell tenni azokat (a világhálón. Az EMT javasolta egy műszaki kutatóintézet létrehozását, amely a fiatal kutatóknak munkahelyet, a felsőoktatásban dolgozóknak a szakmai továbbképzés lehetőségét biztosítaná. A résztvevők nagyobb figyelmet fordítanak majd a műszaki könyvkiadásra. A tanácskozás résztvevői nehezményezték, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nincs a műszaki felsőoktatásban dolgozó tagja. /Napirenden a magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete. Ülésezett az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2001. április 9.

Ápr. 9-én Svédországba utazik Adrian Nastase miniszterelnök, hogy a két állam közötti nézeteltérésekről tárgyaljon. "Konkrétan látni akarom, hogyan gondolkodnak Stockholmban arról az adósságról, amelyet Románia még nem törlesztett, és milyen megoldásokat találhatunk" - fejtette ki a kormányfő. A román adósság 1922-1934-ből datálódik, egyes értékpapírokkal kapcsolatos nézeteltéréseken alapszik, ugyanakkor az 1948-50-es romániai államosítás nyomán is kárt szenvedett Stockholm. /Svédországban tárgyal Nastase. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

2001. április 9.

Ápr. 7-én Kolozsváron ünnepélyesen felavatták a tervezett erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, amelynek feladata a tervek szerint az, hogy szakembereket biztosítson a leendő felsőfokú tanintézet számára. A kutatóintézet egyelőre Kolozsvár belvárosában kapott helyet, bérelt helyiségekben. Első munkatársai azok a fiatal oktatók, akiknek kutatói pályázatát a közelmúltban fogadta el a Sapientia Alapítvány. Ápr. 7-én Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülést is tartott Kolozsváron, amelyen jelen voltak az alapító egyházi vezetők, illetve azok képviselői. Az ülésen jóváhagyták az alapítvány kolozsvári központjának, csíkszeredai képviseletének, valamint a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem idei működési költségeire szánt összeget. Az erdélyi magyar magánegyetem felállítását tavaly óta évi 2 milliárd forinttal támogatja a magyar állami költségvetés. /Kolozsváron felavatták a leendő magyar egyetem kutatóintézetét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2001. április 9.

Erdélybe látogatott a magyarországi közszolgálati sugárzott sajtó több vezetője, hogy előkészítse egy Kárpát-medencei hírügynökség megalapítását. Nagyváradi megbeszélésük után ápr. 7-én Kolozsváron találkoztak a Duna Televízió, Magyar Televízió és Magyar Rádió szakemberei a helyi sajtó képviselőivel. Az összejövetelen a Duna Televíziót képviselő Bodzsoni István, a kezdeményezés ügyintézője, elmondta, olyan hírszolgálatot szeretnének kialakítani, amely minden települést, ahol magyarok laknak, összekötne egy tájékoztatási rendszerbe. Az Erdélyben felállítandó hét-nyolc tudósítói irodából egy Kolozsváron lenne. A hírszolgálat ellátná hírrel, illetve egyéb műfajú információs anyaggal egész Erdélyt, Magyarországot, más magyarlakta vidékeket, valamint az egész világot, ahol erre igény lesz. Az együttműködést a Duna Televízió és a Magyar Rádió már aláírta, és a héten a Magyar Televízió is csatlakozik hozzá. Jelentős magyar kormánytámogatásra számítanak: az egész rendszerhez 1,5-1,7 milliárd, az induláshoz 420 millió forintra van szükség. /Balló Áron: A Kárpát-medencei hírügynökség előkészületei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Erdélyi körúton jártak a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió vezetőségének tagjai, hogy ismertessék egy Kárpát-medencei magyar hírügynökség beindítására vonatkozó elképzeléseiket. Az út célja a tájékozódás is volt, kikérték a romániai magyar sajtó, a civil szféra és a politikum képviselőinek a véleményét is a későbbiekben létrehozandó hírszolgálat majdani teendőiről. A szolgálatot a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat Kht. működteti majd, a közhasznú társaságot a Magyar Rádió és a Duna Televízió alapította több mint fél éve, a Magyar Televízió betársulása is biztosra vehető. Bodzsoni István, a kht. ügyvezetője ismertette a hírszolgálat megalakításának terveit. Tizenhat - írott, hangos és képes információk továbbítására alkalmas - kihelyezett stúdiót hoznak létre a határokon túl, ebből nyolcat Erdélyben és a Partiumban. Szitnyai Jenő, a Duna tévé határon túli ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a magyar közszolgálatiság meg fog erősödni, hiszen már több kereskedelmi rádiótól és tévétől is kaptak jelzéseket, hogy a hírügynökség szolgáltatásaira igényt tartanak, azaz versenyhelyzetben fognak működni. /Kárpát-medencei hírszolgáltatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. április 10.

RMDSZ-képviselőkkel folytatott megbeszélésén Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter kifejtette, hogy az európai autósztráda Erdély déli részén halad majd keresztül, a Nagylak-Déva-Nagyszeben-Ramnicu-Valcea-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonalon, és nem Erdély középső részén, mint ahogyan az RMDSZ és Magyarország elképzeléseinek megfelelt volna. Magyarország két éve folytat tárgyalásokat Romániával a felépítendő autópálya ügyében, ez az elképzelés a Nagyvárad-Kolozsvár-Székelyföld-Brassó útszakaszt részesítette volna előnyben. Az RMDSZ javaslata elsősorban a Magyarországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, következésképpen Erdély gazdasági fejlődését befolyásolta volna pozitív értelemben, ezzel azonban a bukaresti kabinet nem ért egyet. /Az autópálya mégis Erdély déli részén halad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2001. április 10.

Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. április 10.

Márc. 13-20. között Kanadában járt Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, aki április 9-én töltötte be 70. életévét. A torontói Szent Erzsébet plébánia kérte fel, hogy tartson nagyböjti lelki gyakorlatot az ottani római katolikus magyar hívek részére, a torontói Magyar Ház pedig a márc. 15-ei ünnepség díszvendégének kérte fel. - Torontóban tizennégy-tizenöt ezer magyar él. Az ottani magyarok tájékozottak, követik az eseményeket, az internet segítségével. Három helyi újság csak erdélyi eseményekkel foglalkozik. A magyaroknak sok szervezetük, egyesületük van. Az érezte, hogy összetartó a magyarság. Ezért fontos a kapcsolatok ápolása. - A püspök nemsokára Tőkés László református püspökkel újból Amerikába indul, a Partiumi Keresztény Egyetem vegyes felekezetű negyvenfős énekkarát kísérik el ápr. 20. és máj. 8. között. A kórusnak kilenc fellépése lesz az Egyesült Államokban és kettő Kanadában, a tiszteletdíjat - és ha még valami támogatást kapnak - pedig egyetemük javára fordítják a fiatalok. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarul a tengerentúliakkal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. április 11.

Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./

2001. április 11.

2001. április 12.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a 2000. évben tovább folytatódott a létszámapadás: 2255 keresztelésre 4121 haláleset jutott, a lélekszám csökkenése ebben az évben 1866 fő volt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 2001. ápr. 12. - XI. évf. 4. sz./ Az előző éveket figyelembe véve látható, hogy a születések száma csökken, de a halálesetek számának még nagyobb mértékű csökkenése miatt a lélekszámapadás nem emelkedik évről évre. Hozzátehető, hogy a fogyatkozás így is aggasztó mértékű: 1977. év: 2488 keresztelő, 4893 temetés, a fogyás 2455 főt tesz ki. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 1998. márc. 24./ 1998. év: 2424 keresztelés, 4503 temetés, az év végére 2079 fővel voltak kevesebben. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 1999. máj. 21./ 1999. év: 2251 keresztelés, 4155 haláleset, a lélekszám csökkenése ebben az évben 1904 fő volt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 2000. ápr. 21./

2001. április 13.

Egyes minisztériumokban felütötte fejét a maffia. A mezőgazdasági tárcánál egy ügyészcsapat már elkezdte vizsgálni a visszaéléseket, s hamarosan több másik minisztériumra is sor kerül, ahol törvénytelenség nyomára bukkannak, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-i távértekezletén. A mezőgazdasági minisztériumban meghamisították a kormányhatározatokat. A kormány megengedte egy bizonyos mennyiségű takarmánygabona kedvezményes behozatalát, ám a minisztériumban a kormányhatározat függelékében nem tüntették fel az importálható mennyiséget, ezáltal az alkoholgyártó cégeknek kedveztek. A kormányfő szerint az ország az illegális kivándorlók átjáróháza lett, ezért szigorítani kell a határőrizetet. /Albert Ferenc: A tevékeny megyéknek kedvez a büdzsé. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

2001. április 13.

Ápr. 12-én Tőkés László püspök igehirdetésének keretében helyezték el Nagyváradon az Arany János Kollégium új szárnyának alapkövét. A Partiumi Keresztény Egyetem további fejlesztését célzó vállalkozás megkezdése előtt a kollégium régi szárnyának felújítása már megkezdődött, s május közepére, a Varadinum-ünnepség idejére be is fejeződik. Az új szárnyban a tervek szerint 300 diákot és 12 tanárt lehet majd elszállásolni. /Wagner István: PKE, Arany János Kollégium. Az új szárny alapkőletétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ Az Arany János Kollégium új szárnyának alapkőletételét követően Tőkés László püspök sajtóértekezletet tartott. A magyar kormány támogatásával zajló egyetemépítés folyamata meglátása szerint jól halad. Tőkés László ugyanakkor elmondta: ők az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem egységében gondolkoznak. Egyesek lépten-nyomon ellentéteket akarnak gerjeszteni a PKE és az RMDSZ, a Pro Universitatae és a Sapientia alapítványok, illetve a különböző egyházak között, de a tisztázás mindeddig sikerült - hangzott el. Miért vannak ott honatyáink a parlamentben? - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök ilyen vonatkozásban úgy vélekedett: akadozik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodás. A püspök a továbbiakban felsorolta azokat az ügyeket, amelyekben erősen kifogásolta az RMDSZ hozzáállását. Ide tartozik a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kérdése, illetve az, hogy Csurka István szalontai látogatása miatt Mikló Ferenc helybéli református lelkész ellen etikai vizsgálat indult a szövetségben. /W. I.: Sajtótájékoztató a Református Egyházkerületnél. Magyar felsőoktatási és szövetségi ügyekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

2001. április 14.

Borbély Zsolt Attila elemzésében felvázolta az RMDSZ útját. Az első öt év a szövetségi demokrácia kiteljesedésének periódusaként is felfogható, a demokráciaellenes tendenciák, szögezte le. Az "egyszemélyi vezetésként jellemezhető első, Domokos-Szőcs periódus, a kétfejű RMDSZ-struktúra után a Szövetség elnökségében többségbe kerültek azok, akik a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson elfogadott dokumentumok belső pluralizmusról szóló passzusait komolyan vették, s ebbe az irányba igyekeztek lépni." Nincs más alternatíva a közel kétmilliós erdélyi magyarság érdekképviseletére, mint a belső demokrácia, és nincs más jövőkép, mint a saját magyar társadalom megteremtése, a többszintű magyar autonómia. A jelenlegi etnodiszkriminatív állampolitika, mely végső célkitűzéseiben töretlen Trianon óta, s melynek megváltozására a jelenlegi RMDSZ-kurzus mellett nincs esély, óhatatlanul a teljes felmorzsoltatáshoz vezet, hacsak be nem következik áttörés a kisebbségpolitikában. - 1992. október 25-én az erdélyi magyarság megfogalmazta autonómiaigényét, majd ezt 1993 januárjában az alapszabályzat és a program szintjére is lefordította. Az ekkor kezdődő Markó-korszak első két évében az RMDSZ lépegetett előre a belső demokrácia kiteljesítésének útján. Létrejöttek és működni kezdtek az állammodellt követő egyes intézmények, a parlamentnek megfelelő SZKT, a kormány analógiájára megalkotott Ügyvezető Elnökség, valamint a bírói hatalmat megjelenítő bizottságok. Nem történt előrelépés viszont előrelépés sem az autonómia-statútumok, sem a belső választás, sem pedig a belső választással összefüggő erdélyi magyar nemzeti kataszter összeállításában. 1995-ben megtört a demokratikus-autonomista lendület. Az 1995-ös kolozsvári kongresszuson Markó Béla meggyőződhetett arról, hogy akkor is maga mögött tudja az RMDSZ középgárdáját, ha nem teljesíti a vállalt programot. A hatalom megtartásának van egy konfliktusmentesebb, kényelmesebb útja a neptuniként emlegetett vonallal való kiegyezés. 1996-ban az RMDSZ politikájában paradigmaváltás történt: a belső demokrácia kiépítésének programja a jégre került az autonómia célkitűzése mellé. - Az 1996-ban elfogadott szabályozás megyei platformlistát irányzott elő az országos helyett. 2000-es esztendő elején az SZKT ismét nekigyürkőzött a feladatnak, de végérvényes szabályozást nem fogadott el. Egy olyan szabályozás, mely a helyi lobbi kezébe adja a választás módjáról való döntés jogát s ezzel a hatalom átmentésének lehetőségét, teljes mértékben diszfunkcionális. (2000 elején ilyen szabályozás született, s a minap az Ügyvezető Elnökség is ebben a szellemben fogant szabályozást terjesztett elő az SZKT-nak.) A 2001. március 31-i SZKT-ülés megszavazta önmaga mandátumának kiterjesztését 2003-ig. Igaz, hogy ez alapszabály-ellenes, hisz az alapszabály előírja a belső választás megtartását, igaz az is, hogy organikus határozatról van szó, és nem volt meg a minősített többség. Birtalan Ákos az Európai Időben az év elején részletesen és adatoltan elmondotta, az SZKT presztízse, szerepköre lecsökkent, az erdélyi magyarság parlamentjének szerepét betölteni hivatott szerv a vezetőség döntéseit utólag legitimáló fórummá silányult. György Attila az Erdélyi Napló március 6-i számában rámutatott, az RMDSZ immáron nem több, mint egy "klientúrára és feudumokra épülő párt, amely a nemzeti érzésre alapozva négyévente megadóztatja a meghalni nem akaró reményt." /Borbély Zsolt Attila: Belső választás - elnapolva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

lapozás: 1-30 ... 2731-2760 | 2761-2790 | 2791-2820 ... 5731-5748