udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 2701-2730 | 2731-2760 | 2761-2790 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2001. március 10.
Marosvásárhelyen márc. 9-én megnyitották A bábjátszás Magyarországon címmel rendezett millenniumi kiállítást, melyre a kecskeméti Ciróka, a debreceni Vojtina, a miskolci Csodamalom, a budapesti Kolibri, a pécsi Bóbita, valamint a Budapest Bábszínház küldte el bábtárának legérdekesebb darabjait. Ezt az anyagot sok helyen bemutatják, előzőleg Nagyváradon, azelőtt Miskolcon, a következő útirány a szlovákiai magyarlakta vidék. /(járay): Millenniumi bábkiállítás az Arielben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./2001. március 11.
A nagyváradi püspökséghez tartozó Bélfenyéren Kiss Márton plébános odakerülése után az addig lassú sorvadásra ítélt faluban megmozdult valami. A visszakapott épületeknek, a volt zárdának és a hozzátartozó épületnek új rendeltetést adott a plébános. Kolping-központtá történő átalakítása folyik. Nyolc településről érkeztek fiatalok a farsangi délutánra, amelyen a bélfenyéri Kolping-család színjátszói tartottak előadást. Kiss Márton ősztől két osztálynyi gyerekkel tervezi újraindítani Bélfenyéren az iskolai oktatást úgy, hogy a Kolping-család árva gyermekeket fogad be. Ennek érdekében történik az épületek felújítása, tatarozása. Az előadás bevételét is erre a célra fordítják - mondta a plébános, aki szintén játszott két jelenetben. /Tüzes Bálint: Személyes példa. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./2001. március 14.
Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2001. március 14.
Március elsejétől Jakabffy László építészmérnök a nagyváradi Ingatlankezelő Társaság műszaki igazgatója, aki egyben a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. 64 évesen vállalta ezt az állást. Úgy érzi, elő tudná mozdítani a nagyváradi vár rendbetételét. - A legfontosabb az ingatlanok állagmegőrzése. /Jakabffy László új szerepkörben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./2001. március 16.
Márc. 15-én Székelyhídon, a Petőfi Sándor Középiskolában leleplezték a költő bronz mellszobrát. Jelen volt Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Révész Máriusz fideszes politikus. Hegyesi Viktor iskolaigazgató után Viorica Daróczi aligazgató román nyelven üdvözölte a résztvevőket. A szobrot az iskola udvarán Hegyesi Viktor igazgató leplezte le, melynek talapzatán elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Petőfi-mellszobrot avattak Székelyhídon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./2001. március 16.
Eddig nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy a Nastase-kabinet nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. Sőt, bizonyára a bukaresti vezetésben is egyre inkább tudatosul, hogy ilyen téren is EU-konformmá kell válnia, ha integrációra törekszik" - nyilatkozta a Bihari Naplónak Göncz Árpád. A volt magyar államfő a márc. 15-e alkalmából a magyarországi Biharkeresztesen tartott rendezvény díszmeghívottja volt. A megemlékezésen Bihar megye is képviseltette magát, jelen volt a Bihar megyei polgármesterek küldöttsége is. Ezt az alkalmat megragadva, a vendégek folytatták tárgyalásaikat a magyar féllel az úgynevezett Bihar-Bihor Euro-régió létrehozásáról. - Göncz Árpád beszédében kiemelte, hogy "Trianon sokkjával végzetesen megzavarta a maradék ország európai tájékozódását", 1956-ban pedig kétségbeesett erőfeszítéssel próbálta meg visszaszerezni mindazt, amit elveszített. Leszögezte: egymás szabadságáért felelősek a polgárok. "Mert csak így vagyunk képesek kiszellőztetni közös otthonunk, Magyarország áporodott levegőjét, kitakarítani azt a tömérdek eszmei szemetet, ami itt másfél évszázad alatt fölhalmozódott, és ma minden gyűlölség táptalaja." A koszorúzáson megjelentek az SZDSZ, az FKGP, az MSZP küldöttei is. - Göncz Árpád az RMDSZ múlt parlamenti ciklusbeli kormányzati szerepvállalását és a mostani időszakos együttműködést a kormánypárttal szükségesnek ítélte. Az euro-régióra vonatkozó szándéknyilatkozatot április végén tervezik aláírni. /Alakul a Bihar-Bihor Euro-régió. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./2001. március 17.
A Pro Európa Liga Interkulturális Központja márc. 19-25. között VIII. alkalommal szervezi a Tolerancia Hetét Marosvásárhelyen. A rendezvény könyv-, illetve dokumentumfilm-bemutatóval indul. Címe: Az erdélyi örmények. 20-án: Roma Holocaust - pódiumbeszélgetés a Bernády Házban. Lesz kerekasztal-beszélgetés, Molnár Tünde orgonahangversenyt ad, megtartják a szintén hagyományos inter-kulturális tájékozódási versenyt. /Hétfőn kezdődik a Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ A Pro Europa Liga szervezésében tartják meg az 1990-es fekete március 11. évfordulóján a Saptamina Tolerantei / A Tolerancia Hete / Woche Der Toleranz című rendezvénysorozatot, immár nyolcadik alkalommal Idén is kulturális, művészeti, közösségi események lesznek. Szó lesz az erdélyi örményekről, a cigány holokausztról, a polgári és emberjogi nevelésről és a romániai zsidóság múltjáról, jelenéről és jövőjéről. /A tolerancia hete Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2001. március 19.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az árvízkárosultak megsegítésére általános egyházi adománygyűjtést szervez. A közelmúltban Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke és Forró László egyházkerületi előadó-tanácsos meglátogatta az árvíz sújtotta magyarországi Bereg-vidéket. Az egyházkerület igazgatótanácsa valamennyi egyházközségét felkérte, hogy virágvasárnapig rendezzen egy vasárnapi perselyes adakozást az árvízkárosultak javára. Emellett név szerinti, listás adománygyűjtést is tartanak. Az igazgatótanács döntése szerint a magyarországi Gulácsra is eljuttatnak segélyt, akárcsak a Máramaros vidéki Kistécsőre és Máramarosszigetre. /Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Adományokat gyűjtenek az árvízkárosultaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./2001. március 19.
Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2001. március 20.
Az országos akkreditációs bizottság márc. 19-én újabb 20 szak működését hagyta jóvá. Többek között ideiglenesen akkreditálták az angol nyelv és irodalom szakot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A testület nem fogadta viszont el a szintén a partiumi egyetemen létrehozandó román nyelv és irodalom, illetve a tanítóképző-idegen nyelv szak jóváhagyására vonatkozó kérést. Kötő József elmondta: a nagyváradi egyetemen eddig a vallástanári-ének szak, egyházi-közgazdasági és filozófia szak nyert ideiglenes akkreditálást. A bizottság közleményében nem esett szó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs kéréséről. /Újabb akkreditált szakok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2001. március 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata közleményében jelentette, hogy együttérzéséről biztosította a kárpátaljai, magyarországi és romániai árvízkárosultakat, elhatározta az egész egyházkerületre kiterjedő segélyakció beindítását. Tőkés László püspök látogatást tett az áradások által megpróbált - anyaországi - Bereg vidékén, meglátogatták a mátészalkai kórházban az áradások elől odamenekített betegeket és öregeket. A királyhágómelléki gyülekezetek adományait nagyrészt a legrászorultabb kárpátaljaiak megsegítésére fogják fordítani. Egy magyarországi települést is segélyben kívánnak részesíteni - éspedig a Bereg vidéki Gulácsot. Erdélyben a Máramaros vidéki Kistécső és Máramarossziget szorul segítségre. /Segítő egyház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2001. március 20.
Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2001. március 20.
Hunyad megyének az elmúlt törvényhozásban nem volt magyar képviselője. Ez fontos, mert sokat beszélnek a szórványvidékek magyarságáról, de a problémáik megoldásáért keveset tettek. Winler Gyula, Hunyad megye képviselője beszélt a jelenlegi helyzetről. Dél-Erdélyben a városokba húzódott a magyarság. Nagyobb számban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban és Lupényban élnek. Gondot jelent az anyanyelven való oktatás. Nagyon fontos a kollégiumok létrehozása. A Zsil-völgyében van szükség kollégiumra, de iskolabuszra is, és legalább napi egyszeri ingyenes étkeztetést a diákoknak, mert ha ez nem lesz, akkor a közeli román iskolába küldik a szülők a gyerekeiket. Déván közel állnak ahhoz, hogy a magyar közoktatást újraindítsák, jelenleg 1400 diákunk tanul anyanyelvén. Jelenleg ez az ország egyik legszegényebb és a legtöbb munkanélkülivel rendelkező vidéke, ezért alapítványi, esetleg más forrás szükségesek ahhoz, hogy a színházak ide is eljöjjenek. - Sajnos a megye magyar lakosságára nem jellemző a vállalkozói kedv. Vajdahunyadon két évvel ezelőtt megalakult egy magyar vállalkozói társaság, a HUMAV. Néhány hónapja ugyanezt latolgatják Déván is, ahol működik kb. 15-20, magyar vállalkozók által létrehozott cég. /Szórványgondok az aktatáskában. Beszélgetés Winkler Gyula Hunyad megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2001. március 20.
A Széchenyi Kör meghívására a nagyváradi Kiss Stúdió Münchenben adta elő Az ember tragédiáját. A színész-rendező Varga Vilmos egészen különleges előadást nyújtott, a színészek több szerepet is eljátszottak. Nagy sikere volt a vendégszereplésnek. /Az ember tragédiája Münchenben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2001. március 20.
Nemzetközi konferenciát szervez a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Kós Károly életműve a harmadik évezred elején címmel május 8. és 10. között Budapesten. Nemcsak az építészt, de Kós egész szellemiségét bemutatják: értékmentő tevékenységét, közösségteremtő erejét, a településfejlesztéssel, irodalommal összefüggésben tanúsított látásmódját. A konferencia idején lát napvilágot a Kós Károly műhelye című életműalbum is Anthony Gall építész szerkesztésében, a Mundus Kiadó gondozásában. /Kós Károly életműalbuma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2001. március 21.
Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./2001. március 21.
Román részről különösen fontosnak tartják az újjászerveződő román és a magyar közszolgálati hírügynökség közötti kapcsolatok fejlesztését - hangsúlyozta Vasile Dancu, tájékoztatási miniszter, aki márc. 20-án Bukarestben fogadta Dorogi Sándort, a Magyar Távirati Iroda elnökét. A miniszter szerint a magyar és a román közösség között ma sem elégséges a kommunikáció, s éppen ezen a területen nagyon sok segítséget nyújthatnak a hírügynökségek a maguk tárgyszerű, kommentároktól mentes híreivel. Az MTI elnöke Bukarestben kötetlen megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is. Dorogi találkozott az MTI romániai partnereivel, a Rompres és a Mediafax hírügynökségek vezetőivel is és a hírügynökségi együttműködés erősítéséről, lehetséges új területeiről tárgyalt. /Romániában az MTI vezetője. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./2001. március 21.
Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./2001. március 21.
Közel másfél év tapasztalatainak birtokában néhány változtatást eszközölnek áprilistól a Kolozsvárott megjelenő Krónika napilapban, jelentették be márc. 20-i nagyváradi sajtótájékoztatójukon az erdélyi magyar közéleti napilap képviseletében Werner Péter vezérigazgató, valamint Lukács László értékesítési igazgató. Februárban kérdőívet juttatott el olvasóihoz a lap, s a közel ezer válasz alapján kiderült, mely rovatok a legolvasottabbak. Az olvasók 94 százaléka minősítette kitűnőnek, illetve jónak az Erdélyi tudósítások rovatot, ezért a jövő hónaptól oldalainak számát bővítik, s hetente háromszor az egyik oldalt regionális mutációban készítik el. Így az egyes lapszámok ugyanazon oldala mást tartalmaz majd a Székelyföldön, Közép-Erdélyben, illetve a nyugati határszélen. Utóbbiakhoz a Partiumi Tudósítások írásai szólnak majd. Werner Péter leszögezte: "Az erdélyi magyar médiát csak külföldi tőke bevonásával lehet kiemelni jelenlegi nem túl kedvező helyzetéből." /Régiók hírei a Krónikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./2001. március 21.
Elhunyt Keszy Harmath Vera (1950-2001), a szép magyar beszéd szerelmese, művelője és védelmezője. Pályáját az egykori Kolozsvári Rádiónál kezdte. 1985-ben megszűnt a Kolozsvári Rádió és megsemmisült a felbecsülhetetlen értékű hangszalagok nagy része is. Azokban a szörnyű napokban, éjt nappallá téve próbálták menteni a menthetőt. Németh Júlia emlékezett: másolták a legértékesebb anyagokat s a szeku kijátszásával juttatták ki az épületből, rejtették el barátok, ismerősök pincéjében. Keszy Harmath Vera akkor a kolozsvári színházhoz került, irodalmi titkárként nyilvános műsorokat rendezett. Nagyváradra költözött és méltánytalanul elfeledkeztek róla. /Németh Júlia: Keszy Harmath Vera (1950-2001) . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2001. március 23.
A 19. század végén és a 20. század elején nagy történeti monográfiák jelentek meg Bihar megyéről, Bunyitay Vince, Borovszky Samu, Jakó Zsigmond tollából. Megjelenésük óta a világ nagyon megváltozott, a történelmi örökség és a hagyományok veszendőben vannak. Ezért 2000-ben megszületett a gondolat, hogy meg kell írni egy hasonló munkát a mai igényeknek megfelelően. Nagy írógárdával összeállítják, és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában kiadják Bihar megye honismereti könyvét. Febr. 1-jén tartották az első szerkesztői ülést, és megalakították a szerkesztőbizottságot. Tagjai: Dukrét Géza, dr. Fleisz János, Borbély Gábor, Péter I. Zoltán, Mihálka Zoltán. A könyv megírását 2002. márciusára tervezik, szeretnék, ha az I. kötet: 2003-ra, a II. kötet 2004-re megjelenne. /Honismereti mű Bihar megyéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. márc. 22./2001. március 23.
A Szépség otthonát teremtették meg 1991. március 21-én a Tibor Ernő Stúdió művészei, akik ünnepelni gyűltek össze márc. 22-én Nagyváradon, a Kanonok sori pincegalériában. Gittai István elmondta, hogy "rendezvényeiken olyan aura kerekedett köréjük, mely a város magyarajkú közönségét odavonzotta." Bányai Szabados Katalin a galéria tagjairól szólt, Kapy István alpolgármesterként és megyei RMDSZ-elnökként támogatását fejezte ki a művészek és munkájuk iránt. /Tízéves a pincegaléria. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 23./2001. március 26.
Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./2001. március 26.
Márc. 25-én Nagyváradon, a várad-ősi református templomban Népfőiskolai vasárnap címmel Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor tartott előadást Ravasz László püspökről. Barabás Zoltán ismertette a népfőiskola idei programját. Áprilisban A határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiája és lehetőségei címmel tart előadást Elekes Botond, a magyar kulturális tárca főosztályvezetője. Májusban dr. Indig Ottó Nagyváradi sajtótükör - 1990-2000 címmel tart előadást. Júniusban Péter I. Zoltán Örökségünk: Nagyvárad című előadása hangzik majd el. /Népfőiskolai délelőtt Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./2001. március 27.
Márc. 24-én Marosvásárhelyen ülésezett a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának Maros megyei csoportja. A Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba elnökségi tagok, valamint Kolumbán Gábor, az RT önkormányzati szakértőjének jelenlétében tanácskoztak. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az RMDSZ-en belül keletkezett törésvonal nem annyira a magyar nemzeti közösséget, mint inkább a politizáló elitet osztja meg. Az elnök szerint a jelenlegi csúcsvezetés és az RT között alapvető szemléletbeli különbség: a politikai elit az anyanyelvhasználat terén kivívott és kivívandó jogokban, másod-, harmadvonalas politikai-gazdasági pozíciók megszerzésében látják a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát, addig az RT kizárólag az autonóm közösségi jogok által tartják azt elérhetőnek. Érdemes-e egyben tartani az RMDSZ-t? Borbély Zsolt Attila szerint nem érkezett még el az RMDSZ-szel való szakítás. Kerekes Károly Maros megyei képviselő, aki meghívottként volt jelen, sürgette a neves közéleti személyiségek, egyházi vezetők, az utóbbi évek RMDSZ-politikájából kiábrándult értelmiségiek megnyerését a nemzeti liberális platform célkitűzéseinek támogatására. Ábrám Noémi szerint az erdélyi magyar politizálásból hiányzik a versenyszellem, az RMDSZ diktatórikus, kizáró politikát folytató szervezet, már az RT-t is bedarálta. Kincses Előd úgy vélte, jelenlegi állapotában az RMDSZ nem tekinthető sem a magyar nemzeti közösség önkormányzatának, sem a vezetői által előszeretettel hangoztatott ernyőszervezetnek. Kolumbán Gábor szellemes figyelmeztetett: az RT fordulóponthoz érkezett, egyes tagjainak alapállása között ma már nagy a távolság. Nemcsak az RMDSZ-ben van baj, hanem magában a romániai magyar nemzeti közösségben is. Románia számára sem az Európai Uniós, sem a NATO-tagság nem kerül elérhető közelségbe. A magyar közösség előtt tehát komoly nemzetpolitikai kihívások állnak. Kolumbán szerint ma a magyarság nem ellenőrizheti a politikai elit munkáját. Úgy látja, hogy az RMDSZ-t nem érdemes megújítani. Mert az RMDSZ-en kívül is van élet. /Szentgyörgyi László: Az RMDSZ-en kívül van-e élet? RT-ülés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./2001. március 27.
Egy hónappal elhalasztották az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetében a tisztújító közgyűlést. A választást márc. 31-ére tűzték ki, de a gyér érdeklődés miatt április utolsó szombatjára odázták el. Az elnöki posztra hárman is pályáznak, a 21 választmányi mandátumra viszont kevés jelölés érkezett. Az elnöki tisztségért Zahoránszky Mihály jelenlegi elnök, szigeti alpolgármester, Gersmaier József, a Reform Kör támogatottja és Medvecz Miklós indul, utóbbi kevés eséllyel, mivel a Demokrata Pártból igyekszik átnyergelni. Zahoránszky Mihály korábban kijelentette: nem tud egyszerre eleget tenni területi elnöki és alpolgármesteri teendőinek, ezért nem jelölteti magát, ám ha valaki ajánlja őt, megtiszteltetésnek veszi. /(pataky): Történelmi Máramaros. Érdeklődés hiányában elmarad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./2001. március 27.
Temesváron rendezték meg a Határon Túli Műszaki Magyar Diákok III. Tudományos Konferenciáját. A résztvevőket dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Temesvári Tudományos Diákkonferencia elnöke köszöntötte. Idén háromszor annyian neveztek be, mint tavaly, több anyaországi egyetemi tanár is elfogadta a meghívást. Borbély Endre docens a Budapesti Műszaki Egyetemről bejelentette: a diákkonferencia díjazottait meghívja kéthetes budapesti tartózkodásra, az ottani diákköri konferencia idejére. A főszervező Balla Réka és Bakk Jutas ugyanis bejelentették: a III. Temesvári Tudományos Diákkonferencia fő jellemzője, hogy "áttörte a földrajzi határokat". Jöttek Kolozsvárról, Budapestről, Brassóból, Marosvásárhelyről, Jászvásárról, Nagyváradról, Nagybecskerekről és Brünnből. Kárpátaljáról - érthető okokból - nem volt jelentkező. /Sipos János: Tudományos diákkonferencia felső fokon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2001. március 27.
Márkó Imre háromszéki fogorvos-közíró könyve /A Mályvarózsa a kert sarkában, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ jegyzeteket tartalmaz. Ezek az írások a rendszerváltás után születtek. Az itthonmaradottakról ír, akik felvállalták a nehézségeket. /N. I.: "Itthon kell hazát találni" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./2001. március 28.
Az új nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatban semmi nem biztos, jelentette ki Böndi Gyöngyike, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, a munkaügyi és társadalombiztosítási szakbizottság tagja. A törvény végrehajtási utasítása sem készült el. Csupán április elején lesznek a megyei nyugdíjbiztosítási pénztárak vezérigazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgák. Szükséges volt az új nyugdíjrendszer kidolgozása. A régi nyugdíjrendszer ugyanis képtelenné vált arra, hogy biztosítsa a nyugdíjasok járandóságát. A még érvényes rendszer nagyjából megegyezik a kommunizmus ideje alatt alkalmazottal, amikor az aktív dolgozók fizetésének egy hányadából kifizették a nyugdíjakat, a fennmaradó részből pedig lakónegyedeket építettek. Jelenleg, amikor négymillió aktív dolgozóra hatmillió nyugdíjas jut, ez a rendszer már nem működik. Az utóbbi időben a Társadalomvédelmi Vezérigazgatóság folyton fizetésképtelen volt, minduntalan az állami költségvetéshez kellett nyúlni. A sürgősségi rendeletek inkább csak rontottak a nyugdíjasok helyzetén. A most nyugdíjba menők számára kedvezőbb a még érvényben lévő törvény, ez lehetővé teszi, hogy az utolsó tíz folyamatosan ledolgozott év első vagy utolsó öt éve alapján (attól függően, hogy melyik periódus során volt nagyobb a fizetés) számítsák ki a nyugdíjat. Az új törvény szerint minden olyan év számít, amely érintett fizette a biztosítást - az is, amikor még kicsi fizetése volt, vagy munkanélküli-segélyt kapott. - Az új törvény ugyanis anyagilag nem segíti a különlegesnek nyilvánított munkahelyeken dolgozókat, csak a nyugdíjkorhatárt csökkenti. Ezért a szakszervezetek szeretnék elérni, hogy öt évig ebben az értelemben maradjanak érvényben a régi törvény rendelkezései. Az a régi rendelkezés, amely szerint a rendszer az egység, az egyenlőség alapelvei szerint működik, már régen nem érvényes, hiszen a belügyminisztérium és a hadsereg külön törvényt készített magának, az ügyvédek szintén külön elbírálás alá esnek. - Maga a kpviselő sem tudja, hogy miként fog a kormány minden nyugdíjat átszámítani. A gazdasági egységek egy része megszűnt, az archívumok nincsenek meg. Az új törvény nem egy helyen jogfosztó. Például a régi törvény szerint korkedvezményt kaptak azok az anyák, akik több mint három gyermeket szültek - most ez megszűnik. - Az egész helyzet akkor rendeződik majd, ha létrejönnek a magánnyugdíjalapok. Mindenütt a világon úgy van, hogy az állam által fizetett nyugdíj egy alap-életszínvonalat biztosít, ám ahhoz, hogy a nyugdíjas gondtalan időskorra számítson, a magánnyugdíjalapba is fizetnie kell. /Neumann Andrea: A ma törvénye a holnapután nyugdíjasaiért. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 28./2001. március 29.
Márc. 23-án és 24-én a Magyarországon, Kunszentmiklóson került sor a református középiskolák természettudományi diákkonferenciájára. Az összesen 16 magyarországi és erdélyi iskolát 102 diák képviselte. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium csapata első lett a városok közötti versenyen. Maguk mögött hagyták Kunszentmiklóst, Debrecent, Kiskunhalast, és a nagydíjra esélyes budapestieket is. Erdélyből nagyváradi, szatmárnémeti, nagyenyedi és kolozsvári középiskolások részt vettek a versenyen. /(mezei): Diákkonferenciai sikerek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./