Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 3331-3360 | 3361-3390 | 3391-3420 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2002. október 11.

Okt. 11-én írják alá a két határos romániai és magyarországi megye, Bihar és Hajdú-Bihar megye eurórégiós megállapodását Nagyváradon. A Bihar-Bihor Eurórégió létrejötte sokáig elhúzódott, mert a román oldalon illetékes minisztériumok megakadályozták megalakulását. /Bihar-Hajdú-Bihar. Megszületik az eurórégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2002. október 12.

Nagyváradon a múlt hét végén Reform Estet tartottak. A fórum meghívott előadója Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő volt. A házigazda Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke az Orbán-kormány négy éves mandátumát nemzetstratégiai szempontból úgy jellemezte, hogy "akkor alakult ki a remény intézményesült hálózata". Abban a periódusban, amikor Németh Zsolt a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkáraként a határon túli magyarok ügyeiért felelt, megalakult a Magyar Állandó Értekezlet, és elfogadtatott a státustörvény. Németh Zsolt kijelentette: a nemzetpolitika akkora lendületet kapott az 1998-2002-es kormányzati ciklusban, hogy attól "megy még a dolog". A mostani romániai Mádl-látogatásról Németh Zsolt elmondta: a magyar államfő hivatalos útja sem lett volna lehetséges, ha annak idején nem "ágyaznak meg neki", a korábbi karakteres magyar külpolitika révén. "Magyarország az előző kormányzás idején NATO-tagként határozottan tudott fellépni Románia és Jugoszlávia irányában, eredményt tudott felmutatni a román vízummentesség érdekében, és egyértelműen kiállt Románia NATO-csatlakozásáért is" - mondta a politikus, a Fidesz s alelnöke, hozzátéve, hogy Magyarországnak azért is érdeke a prágai román siker, mert "a NATO egy olyan nemzetközi karám, amelyben szigorú viselkedési normák léteznek". Németh Zsolt a két ország kapcsolatában egy viszonylagos felfelé ívelő szakaszként jellemezte a mostanit. Jelezte: a polgári kormányzás idején négyszeresére nőtt a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások összege, most azonban aggasztó jeleket tapasztalnak: a minisztériumokban és a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) zajló politikai tisztogatásoknak ("vérengzésnek") áldozatául esnek azok, akik a tárcáknál külön-külön feleltek ezért a területért, a HTMH-nál pedig azok, akik a nemzetpolitikai stratégia szürke eminenciásai, szakértői voltak. Németh Zsolt szerint a jelenlegi kormányerőkön belül erősek azok a "héják", akik a törvény megcsonkításában gondolkodnak, és a támogatásokhoz szükséges anyagi forrásokat is meg akarják nyirbálni. A határokon átívelő magyar összetartozásnak komoly társadalmi támogatottsága van, így remélhető, hogy a Medgyessy-kormányon belül is győzni fog a politikai realizmus és pragmatizmus a jelenleg tapasztalható indulati megközelítések felett. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a magyarországi ellenzék és a határon túli magyar közösségek határozott fellépése megakadályozhatja a korábbi nemzetpolitika gyökeres megváltoztatását. Németh Zsolt kiváló kezdeményezésnek tartja a váradi Polgári Együttműködési Mozgalmat, amely jó keretet biztosít a civil cselekvéseknek. /Wagner István: Fórum az új ezredi magyar nemzetpolitikáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./

2002. október 12.

Emléktáblát avattak Simonyi óbesternek Nagyváradon, a vártemplom tornya alatti átjáróban. A két testvérváros, Nagyvárad és Debrecen polgármestere, Petru Filip és Kósa Lajos leplezte le Simonyi óbester emléktábláját. Utána Tempfli József megyés püspök szentelte fel a táblát, majd rövid könyörgést mondott. Az emléktábla elhelyezését a Pro Patria Alapítvány kuratóriumának elnöke, Emődy Dániel kezdeményezte. Simonyi óbester a váradi várban teljesített szolgálatot katonáival 1817-1818-ban. A napóleoni háborúkban szerzett érdemeket, vitéz, vakmerő huszár volt, aki nem mindig tartotta magát a katonai fegyelemhez. Állítólag Váradon várjátékot is szervezett katonáival. Ennek közös felelevenítését javasolta a debreceni polgármester. /Simonyi óbester a várban. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./

2002. október 12.

2002. október 14.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 12-én nyilatkozatot adott ki. Az RMDSZ Operatív Tanácsának október 9-én kelt megbélyegző jellegű közleménye szervezete "lejáratásával" vádolja, olvasható a nyilatkozatban, holott maga az Operatív Tanács járatja le az RMDSZ-t, amennyiben panaszát eleve elítélik és visszautasítják, elzárkózva a törvényes felülvizsgálat és jogorvoslat lehetőségétől. Valójában Vadim Tudor az RMDSZ betiltatásán ügyködik, Tőkés László pedig az RMDSZ megújításán fáradozik. A püspök törvényességi indítványa a egység megteremtésére irányul, az általános a belső választások megrendezésével. Elhallgatják, hogy a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság immár másfél éve elmulasztja tárgyalni a Szövetségi Képviselő Tanács belső választásokat elodázó, szabályzatellenes döntése ellen benyújtott panaszokat. Tőkés Lásló megkérdezte: az RMDSZ miért perelte be az Udvarhelyért Polgári Egyesületet, és miért töröltetett a választópolgárok által megválasztott embereket a megyei és a városi tanácsosok közül? A meghurcolt Kincses Elődöt miért perelte be az RMDSZ 2000-ben? /Tőkés László nyilatkozata. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./

2002. október 14.

Okt. 12-én kilencedik alkalommal nyitotta meg kapuit az újságíró-növendékek előtt a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Az ünnepségen egyúttal tizennégy végzős hallgató vette át oklevelét. A romániai magyar sajtóban dolgozó újságírók kétharmada az Ady Endre Sajtókollégiumban (AESK) végezte tanulmányait. Iván Károly, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főtanácsosa bejelentette, hogy nov. 1-jén önálló magyar újságíró-iskola indul Újvidéken is. A főtanácsos beszédében kitért az AESK támogatójának, a HTMH-nak a céljára, mely "nem a nemzetrombolás, hanem a nemzetegyesítés". /Ferenczi Róbert: Tizennégy pályakezdő újságíró. Tanévnyitó az Ady Endre Sajtókollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2002. október 14.

Okt. 12-én Nagyváradon Bihar megyei és székelyföldi gyermek népi tánccsoportok léptek föl az I. Csillagocska gyermeknéptánc-találkozón. A rendezvény egyúttal a váradi gyermektáncház megnyitó ünnepsége is volt. Elsőként Pálfi József várad-réti református lelkész köszöntötte a sokadalmat. A réti református egyházközség immáron harmadik esztendeje ad otthont a templom alagsorában a gyermektáncháznak. Benedek Árpád zenepedagógus, a gyermektáncház vezetője bejelentette: jövő keddtől ismét várják a gyerkőcöket a táncházba. A gála a váradi Csillagocska fellépésével kezdődött, majd fellépett a balánbányai Ördögborda, a csíkszentdomokosi Elevenek, a micskei Kisgörböc népi tánccsoport. /Tóth Hajnal: Csillagocska gyermeknéptánc-találkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./

2002. október 14.

A közelmúltban Fugyivásárhelyen megrendezett, Milyen a romániai (kisebbségi) magyar keresztények élete? címet viselő nemzetközi konferencián A magyar felekezetek élete a mai Romániában címen előadást tartott dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. A kommunizmus visszaszorította az egyházat a templomba. Az 1990-es változás nem hozott meg mindent. Az egyházi javak visszaszolgáltatása is csak most kezdődött meg, az Európai Unió nyomására. Azonban ezek a visszaszolgáltatások nagyon kétarcúak. A kolozsvári református kollégiumot négy éve sürgősségi rendelettel visszaadtak, és most olyan helyzet alakult ki, hogy az egyház fizeti az adót érte, de az épületbe nem léphet be. A két református egyházkerületben csak húsz tanintézményt tudtak létesíteni, noha a kommunizmus előtt több mint ötszáz volt. Az egyikben, az Erdélyi Református Egyházkerületben az elmúlt években 44 új egyházközséget és ugyanennyi szórványt tudtak létrehozni; építettek 220 egyházi épületet, ezek közt 34 templom van. A kitartást és hűséget jelképezi, hogy 80 lelkes gyülekezet is van, amely lelkipásztort tart fenn. A legkisebb gyülekezet, amely templomot épített, 34 tagból áll. A népszámlálás szerint 200 ezerrel csökkent a magyarság száma. Ha Jézus velünk van, megmaradunk, szögezte le. /Tököli Magdolna: A megmaradás nem politika, hanem hit kérdése. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./

2002. október 15.

Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke Mádl Ferenc köztársasági elnököt az elnöki delegáció tagjaként kísérte el nagyváradi programjára. Ebből az alkalomból exkluzív interjút készítettek Németh Zsolttal. Leszögezte, hogy az erdélyi magyarság körében a köztársasági elnök látogatása rendkívül pozitív visszhangot váltott ki. Mádl Ferenc útja egyértelművé tette, hogy van Magyarországon olyan gondolkodás - amit egyébként ő maga is megjelenít -, amely határozottan felvállalja a határon túli magyarságnak az ügyét. Ma Magyarországon nagyon sokan megpróbálják az Orbán-kormányt olyan színben feltüntetni, mintha külpolitikai hibákra külpolitikai hibákat halmozott volna, különösen a pártelnök-külügyminiszter Kovács Lászlónak a gondolkodásában érződik ez. Mádl Ferenc vághatta át az egyetem Arany János Kollégiuma új épületének szalagját, azért fontos, mert ő az a közjogi személyiség, aki átíveli a kormányzati ciklusokat, és ő meg tudta jeleníteni azt, hogy a polgári kormány által elkezdett beruházás eredményre vezetett. Az Orbán-kormány kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adott, addig az új kormány két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter miniszterelnök Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak. A baloldali kormány a határon túli magyarság ügyét újból alá kívánja rendelni szomszédságpolitikai és állítólagos integrációs külpolitikai prioritásoknak. - A román kormányzat vállalta, hogy szept. 30-áig a elkobzott magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról a végrehajtási rendeletet megalkotja és elfogadja, azonban ezt nem tette meg. A státustörvény nem lenne újra napirenden mint probléma, ha az új magyar kormányzat nem mutatott volna bizonytalanságot a törvény módosításával kapcsolatban. Emiatt "vetemedhetett a román diplomácia arra, hogy a gyulai kisebbségjogi bizottsági ülésen konkrét, tételes, az egész törvényre kiterjedő, paragrafusok szerinti módosító javaslatokat tett le az asztalra, mintha ez a magatartás nem sértené a nemzetközi kapcsolattartás alapvető normáit, hiszen végül is a magyar parlament által megalkotott törvényről van szó, és nem hiszem, hogy a román diplomáciának lenne feladata, hogy a magyar parlament számára bármely magyar törvény módosításának a megszövegezését elvégezze". Németh Zsolt megállapította, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát lefejezte a baloldali kormányzat. A komplett vezetést, beleértve a főosztályvezetőket is. Az Illyés Közalapítvány ellen gerillaháborút folytatott. A kedvezménytörvény végrehajtásában a 2002-es év második fele semmi előrelépést nem hozott, sőt a határon túli támogatások volumenében nagyon komoly megszorítások várhatók. Tovább menve: a Magyar Állandó Értekezletre nem legitim határon túli szervezeteket hívtak meg, és olyan személyiségeket, mint Tőkés László, aki az egész intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet játszott, nem. Németh Zsolt figyelmeztetett: elindult a lejtőn a magyar nemzetpolitika. Rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatörizmussal, a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeretnek az alapvető hiányával. /D. L.: Nem kell eltűrni a hintáztatást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 15.

A hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt szövetségeseként politizáló RMDSZ-ben újabb nyilatkozatháború bontakozott ki az elmúlt héten, nyilvánvalóvá vált, hogy az alakulatot kibékíthetetlennek tűnő belső feszültségek terhelik, gyakorlatilag a széthullás küszöbére juttatva, állapította meg Dénes László. Amikor 1989 decemberében megalakultak Erdély különböző településein az első magyar önszerveződések, "a Román Kommunista Párt és más hatalmi struktúrák gyorsan ocsúdó magyar másodvonalasai Bukarestben létrehozták azt az RMDSZ-t, amely gyakorlatilag órák alatt a szárnyai alá terelte a helyi kezdeményeket". Ezután már csak arra kellett ügyelnie "a magyar pártnak" az egymást követő választásokon, hogy egyedüli kínálatként jelenjen meg a romániai politikai piacon. Az RMDSZ potenciális vetélytársait. 2000-ben az RMDSZ már csupán a választójoggal rendelkező erdélyi magyarok felének a voksait tudta begyűjteni (a másik vagy román pártokra szavazott, vagy nem ment el szavazni). Az RMDSZ belügyeiben - struktúrák, szabályzatok, programok, stratégiák, funkciók, frakciók, platformok, körök, hivatalok, irodák, szóvivők, sofőrök és titkárnők - egyre kevesebben igazodnak el. A mindenkori hatalom kegyét kereső honi sajtóban pedig túlsúlyt kap a csúcson lévők retorikája. Pár hónappal ezelőtt maga a román miniszterelnök adott útmutatást arra nézve, hogy kit, kiket kell eltávolítani egy "szalonképesebb" RMDSZ-ből. 1989-ben, majd az Iliescu-érában Tőkés László volt a legnagyobb szálka a hatalom szemében, most megint azzá vált. De valójában nem csupán róla van szó, hanem az összes Tőkés Lászlóról. Dénes László szerint szinte már nincs semmi különbség aközött, amit Markó Béla és Adrian Nastase mond. /Dénes László: Kívülről még egységes, belülről már rég széthullott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 15.

Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja kifejtette, hogy ötszáz hallgató előtt tárták ki a kapukat. A második évükbe léptek, és újabb oktatók jöttek, így ma már a hetven előadó közül negyven a sajátjuk. Az EMTE növekedésével együtt szaporodnak a gondok is. Hét szak van most, és az évek teltével szakosítottabb lesz az oktatás, ebből következően több rangos előadót kell bevonniuk. Idén például négy új szak indult. A végleges elismerésig az egyetem ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A felvett diákok középszerű középiskolai intézményrendszerből kerültek ki, így sok pótolnivalójuk volt. A hallgatók egyharmada teljesített minden követelményt, de van egy másik harmad sok elmaradással. Az EMTÉ-nek partneri viszonyban kell lennie a romániai, de ugyanígy a magyarországi egyetemekkel is. /K. L.: Állami magánegyetem vagyunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 15.

Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 15.

Székelyudvarhelyen addig-addig áskálódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amíg sikerült peres úton kialakítani a pártállami időket idéző egypártrendszert a helyi hatalomban, szögezte le Szász Jenő polgármester. 2000-es helyhatósági választásokon nyolc magyar képviselőt demokratikus úton a városi tanácsba bejuttató Udvarhelyért Polgári Egyesületet a román bíróságokon addig perelte az RMDSZ, amíg megfosztatta őket mandátumuktól. Így ezentúl a 21 fős képviselőtestület helyett egy 11 fősre zsugorodott csonka tanács fog a székely anyaváros fölött uralkodni, a román kormánypárt csatlósául szegődött RMDSZ nevében. Az UPE által jelölt alpolgármestert is megfúrta a tulipános többség, egy ideje pedig őellene, a polgármester ellen folyik a városban - az RMDSZ-nek alárendelt helyi média segítségével - kíméletlen politikai harc. Szász Jenő a város lakosságához fordult, kifejtve, hogy mi történt: a Borbáth István és Ladányi László vezette RMDSZ-frakció a bírósághoz fordult, hogy nyolc képviselőt kizárjanak a városi tanácsból. Nem a táblabíróság nem vette figyelembe ötezer székelyudvarhelyi akaratát, hanem ez a tizenegy ember döntött úgy, hogy képviselőiknek nincs helye az önkormányzati testületben. Szász Jenő feltette a kérdést: miért érzi többnek önmagát Bondor István tanfelügyelő, Ványolós István tanár Máthé András iskolaigazgatónál, mivel adott többet Borbáth István vállalkozó Székelyudvarhelynek, mint Páll Dénes üzletember? A nagyvállalkozó Albert András miként ítélkezhet az ugyancsak nagyvállalkozó László János felett, Simon Károly Incze Béla felett? Ígéretesebb ifjú utánpótlás Ladányi László Szabó Attilánál, vagy különb-e Incze Zoltán Simó Ferencnél? Bálint Miklós, Magyari Dénes és Csáki Jenő ajtót mutathatnak dr. Lőrinczi Csaba belgyógyász főorvosnak? /Szász Jenő, Székelyudvarhely megyei jogú város polgármestere: Udvarhelyi egypártrendszer. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 15.

Bocskay Vince Kolozsváron, Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-szakon végzett. 1974-ben haza, Szovátára kérte a rajztanári kinevezést. 1977-ben nyílt meg az első kiállítása Székelyudvarhelyen, majd egy évvel később Marosvásárhelyen. 1990-ben elkészítette első köztéri szobrát, amelyet anyagi okokból csak 1996-ban avattak fel a zágoni Mikes-kúria udvarán. 1992-ben Petőfi-mellszobrot készített. Marosvásárhelyen felavatták Bernády György szobrát. Ez volt Bocskay Vince első egész alakos köztéri szobra. 1996-ban Szovátán a világháborúk áldozatainak, Székelyudvarhelyen pedig a volt politikai foglyoknak állított emlékmű is az ő munkája. 1998-ban két egész alakos bronzszobrot készített: Gyulára báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint Sepsiszentgyörgyre gróf Mikó Imrének. 1999-ben megmintázta Patachich Ádám kalocsai érsek egész alakos szobrát, amelyet 2000 augusztusában avattak fel másik hat kalocsai érsek szobrának társaságában. 2000 őszén Gergely Istvánnal és Dóczi Andrással hármasban Nagyváradon az olaszi református templom kertjében millenniumi oszlopot állítottak, Tőkés László püspök felkérésére. 2001 augusztusában Felsőcsernátonban Bod Péter mellszobrát helyezte el a templomkertben, decemberben pedig Székelykeresztúron avatták az államalapítási emlékművet. Jelenleg Kézdivásárhelyre készít egy hősi emlékművet. A legújabb, hogy megnyerte a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborpályázatot. Az egész alakos szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom északnyugati oldalán fogják elhelyezni. Az 52 éves Bocskay Vince eddigi pályáját töretlennek látja. /Lakatos István: A kisplasztikáktól a köztéri szobrokig. Beszélgetés Bocskay Vince szobrászművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 15.

Ismét megjelenik Nagybányán az Erdélyi Féniks című szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, amely 1990-ben, a rendszerváltozás után indult a városban. A kiadvány akkor nem bizonyult hosszú életűnek, ám az új sorozatnak immár a 6. száma is megjelent ebben a hónapban. A kis füzet formájú, 28 oldalas havi folyóiratot Csoma György szerkeszti és adja ki a Helvetica Press Kft. segítségével. A legfrissebb szám Hermann Róbert írásával kapcsolódik a Kossuth-évfordulóhoz, a főszerkesztő a népszámlálás helyi vonatkozásait taglalja. /Erdélyi Féniks. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2002. október 17.

Tőkés László püspök exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Hangsúlyozta, hogy nem feljelentésről van szó, hanem törvényességi keresetről. Idén szeptemberben, ezt megelőzően pedig a múlt év szeptemberében fordult a Szövetségi Képviselők Tanácsához. A testület azonban napirendre sem tűzte a határozati javaslatait, megkereséseit. A belső választások megtartását, a törvényesség és a belső demokrácia ügyét képviselő törvényességi keresete ellen parttalan vádaskodás és támadás indult. Valótlan állítás az, hogy ez precedens nélküli eset, hiszen az RMDSZ számtalanszor fordult már román bírósághoz, többek között a Szabadelvű Párt ellen, vagy Kincses Előd jelöltlistáról való törlése ügyében. Tőkés László egy újjáteremtett egységet látna szívesen. Az igazi egység az életre való egység, a plurális egység, mely esetben az egész romániai magyarság minden politikai irányzata az RMDSZ eredeti struktúrájának keretében nyilvánulhat meg. /Rais. W. István: Az igazi egység a plurális egység. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2002. október 17.

Szerződés még ugyan nem született róla, az Európai Befektetési Bank (EBB) vezetősége azonban rábólintott okt. 16-án a román hatóságok által Nagylak-Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz építéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Az EBB vezetőségével való találkozón az Arad-Temesvár-Lugos útvonalon kiépített autósztráda támogatásáról is határoztak, amely úthálózat építési költségei a megvalósíthatósági tervek szerint 961 millió euróra emelkednek. A megállapodás értelmében ennek a befektetésnek a 75 százalékát az európai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. A tervek között szerepel a Segesvár-Brassó, Kürtös-Piski és Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonalak korszerűsítése. - Romániában a rendszerváltás óta egyetlen kilométer autópálya sem épült. /Nagylak-Déva autópálya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 17.

Okt. 16-án ülésezett az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezete. Előadást tartott dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME országos elnöke, ismertette az egyesület múltját és jelenét. Kiemelte, hogy a magyar szaknyelv ápolása elsőrendű feladatuk. Az EMÉ-nek kb. 3800 tagja van, Kolozsvárott négy könyvtáruk mintegy 70 ezer kötettel rendelkezik. Mostanában 3000 kötetes könyvtárat ajánlott fel az egyesületnek egy amerikai történész. Dr. Fleisz János, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke beszámolójában kitér arra, hogy a fiókszervezet 1995 májusában alakult meg. Jelenleg 380-an vannak. Számos programmal gazdagították a város tudományos-kulturális életét. Fleisz János bejelentette: sokrétű elfoglaltsága miatt leköszön, ám továbbra is aktívan szeretne részt vállalni az egyesület tevékenységében. A jelenlévők megválasztották elnökké János Szabolcs doktorandust. /Tóth Hajnal: Elsőrendű feladat a magyar szaknyelv ápolása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2002. október 17.

Okt. 15-én Kolozsváron Zudor János És egy kicsit tovább /Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület, Nagyvárad, 2001/ című verseskötetét ismertette, majd verseket adott elő. /Köllő Katalin: Zudorig, de egy kicsit tovább. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 19.

A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2002. október 21.

Képzőművészeti tárlat nyílt okt. 18-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) alagsori kávézójában. A Partiumi Galéria azzal a célzattal jött létre, hogy lehetőséget teremtsenek fiatalok bemutatkozására. Három fiatal alkotásai tekinthetőek meg a Partiumi Galériában. Molnár Imola a Nagyváradi Egyetem festészet szakán végzett. Álomfa című festménye Budapesten is kiállításra került. Ács Zsolt a PKE filozófia szakos hallgatója. Hobbiból foglalkozik grafikával. A harmadik kiállító, Remus Ilisie a Nagyváradi Egyetem festészet szakos hallgatója. /Tóth Hajnal: Megnyílt a Partiumi Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

2002. október 21.

Elhunyt Sinkó Zoltán /Kolozsvár, 1933. márc. 19. - Veszprém, 2002. okt. 19/ író, humoros írásaival vált ismertté. Humoreszkjeit tartalmazó kötetei jelentek meg. Áttelepült Magyarországra, de nem találta meg a helyét az irodalomban is meglévő politikai-pártbeli szétszabdalt világban. Sinkó érzékeny volt. Az utóbbi években depressziója nyomasztotta. /Kiss János: Sinkó Zoltán (1938-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Szász István Tas szerint méltatlanul elfelejtve, megkínozva és megalázva távozott az élők sorából az 1933-ban Kolozsvárott született író, szerkesztő, publicista, akinek a humoreszkjei, paródiái, elbeszélései, jelenetei főként a 70-es, 80-as években örvendtek közkedveltségnek erdélyi olvasói körökben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 22.

Tőkés László püspök közleményben sérelmezte Markó Béla szövetségi elnök SZKT-n tett megjegyzéseit, amelyek a Nagyváradon megrendezett Európai Nagygyűlés megszervezésére kapott magyarországi támogatásra vonatkoztak. Tőkés László a szept. 9-én tartott sajtótájékoztatón "minden kétséget kizáró módon tisztázta, hogy az alantas támadások tárgyát képező céltámogatást, a 242 millió forintot, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az egész partiumi térség javára használta fel, és szabályszerűen elszámolt az adományozónak." Az egyházkerület igazgatótanácsa ugyanakkor úgy vélte, hogy az RMDSZ tovább halad az egyoldalú pártosodás útján, ezért fontosnak tartja a szövetség politikai irányvonalának gyökeres felülvizsgálását. /Tőkés tisztázza pénzügyeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2002. október 22.

Az RMDSZ-ben a belháború azért dúl, mert egyesek szerint utat tévesztett a szövetség és vele együtt az egész erdélyi magyarság, míg mások szerint töretlenül haladunk az üdvösség cölöpeivel kijelölt úton, "pártunk és kormányunk" vezetésével. Az előzők szerint a nemzeti közösség önrendelkezését kimondó 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatig kell visszamenni. A Kolozsvári Nyilatkozat évfordulóján a kincses városban lesznek emlékező rendezvények, Marosvásárhelyen pedig a járt utat el nem hagyók tipegik-topogják tovább kis lépéseiket. A Reform Alapítvány Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című gyűjteményes kötete most jön ki a nyomdából. Tartalmazza Tőkés László Tíz év, Borbély Imre A Kolozsvári nyilatkozat néhány vetületéről, Csapó I. József Belső önrendelkezés - államon belüli önkormányzás, Toró T. Tibor Az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalása: zsákutca vagy kiút egy hatékonyabb politikai érdekképviselet felé? és Közösségi érdekképviseletünk reformja, Szilágyi Zsolt Belső demokrácia és legitimitás az RMDSZ-ben, Borbély Zsolt Attila Előre a neptuni úton! című, valamint Fórika Éva kötetcímet adó tanulmányát. /Dénes László: Ki mire esküdött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 22.

Az Erdélyi Napló újraközölte a parlament megválasztott magyar tagjainak (12 RMDSZ-szenátor és 27 RMDSZ-képviselő) ünnepélyes fogadalomtételét, melyet 1992. október 25-én Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban mondtak el: "Én, ........, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Archívum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ elnöke Markó Bélához írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy az EMK már kilenc éve sürgeti az RMDSZ-en belüli belső választások megszervezését. Az EMK 12 éve küzdött az igazságtalanul és ártatlanul bebörtönzött oroszhegyi, zetelaki, utóbb kézdivásárhelyi székelymagyarok elnöki amnesztiája érdekében. A legutóbbi SZKT-n minden részvevő, Markó Béla is megkapta Katona Ádámnak a Reiner Antal kegyelemben részesítése céljából Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelét. Katona arra kérte Markó Bélát, hogy levelét személyesen juttassa el Iliescunak. Megtette-e? Milyen eredménnyel? - kérdezte, Reiner Antal ugyanis még ma is börtönben van. Katona jelezte Markó Bélának, hogy Verestóy Attila szenátor bizalmi embere, Bunta Levente /Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke/ "följelentette" Sántha Pál Vilmost /Hargita megyei önkormányzati osztályvezető/, mert SZKT-tagként tevékenykedik. Katona kérte Markó közbenjárását. /Emlékeztet az EMK elnöksége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

lapozás: 1-30 ... 3331-3360 | 3361-3390 | 3391-3420 ... 5731-5748