Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 3361-3390 | 3391-3420 | 3421-3450 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2002. október 22.

Szalárd közelében van egy kis falu, ahol szinte minden lakos magyar anyanyelvű: Szentimre. Itt egy maroknyi fiatal elhatározta, hogy szüreti bált rendez. A lelkes ifjú csoport 18 tagja maga állította össze a műsort, intézte a szervezéssel kapcsolatos dolgokat. Késő esténként próbálták a magyar népi táncot, a kísérőénekeket, a gyönyörű magyar nótákat. Lépésről lépésre be akarták tartani az évtizedes hagyományokat: feldíszített lovas kocsikon, magyar népviseletbe öltözve hívogatni a környező falvakból. Ezek a gyerekek bizonyosan tovább fogják adni gyermekeiknek a hagyományokat. /Pető Anna, Szentimre: Szentimrén őrzik a hagyományokat az ifjak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 22.

Simó István parasztíróként a Székelykeresztúr melletti Kissolymos nevű falucskában jegyezte fel önéletrajzszerűen megírt gondolatait. A szerző három évtizede elhunyt, kéziratából a csíkszeredai Daczó Katalin újságíró kiadványt szerkesztett, ez a munka most jelent meg a Hargita Kiadóvállalatnál. /Kristály Lehel: Könyv, parasztkézből. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 22.

Okt. 18-án bemutatták Nagyváradon, a Kanonok sori Tibor Ernő Galérián a néhány éve nyugalomba vonult 74 éves váradi színész, Mogyoróssy István napokban megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvét /Te is benne vagy, Abaddaba Kiadó/. Bathó Ida a könyvből olvasott fel részleteket. /Fél évszázad a váradi színpadon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2002. október 22.

2002. október 24.

Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2002. október 25.

Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./

2002. október 25.

Nagyváradon okt. 23-án az 1956-os forradalomra emlékezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Együttműködési Mozgalom. Hermán János előadó-tanácsos bibliás szavakkal beszélt 56-ról és a máról egyaránt, Tőkés László püspök rövid hozzászólásában arról beszélt, hogy nemzeti ünnepeink közül augusztus 20-a és október 23-a még nem honosodott meg eléggé nálunk, szemben például március 15-ével. "Azért határoztuk el, hogy idén példás módon ünnepeljük meg október 23-át, és méltó módon emlékezünk a magyar forradalom mártírjaira, hogy hagyományt teremtsünk" - jelentette ki a püspök. /Példás megemlékezés 1956-ról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./

2002. október 25.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából okt. 28-án, Nagyváradon ünnepi estet tartanak. Tőkés László püspök igei megnyitója után Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke Illyés Gyula üzenete címmel tart előadást, majd bemutatják Illyés Gyula legjelentősebb költői műveit, a magyar sors témakörében írott tanulmányait tartalmazó A költő felel című ünnepi kiadványt, melyet az egyházkerület adott ki, anyagát Pomogáts Béla válogatta. /Illyés Gyulára emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./

2002. október 26.

Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2002. október 26.

Okt. 21-23. között tartották meg a római katolikus püspökkari konferenciát Romániában. A magyar katolikus főpapok közül a tanácskozáson jelen volt Jakubinyi György érsek mellett Tempfli József, Nagyvárad megyés püspöke is. Tempfli József elmondta, hogy szóba került: mind a római, mind a görög katolikus egyháznak voltak olyan vértanúi Romániában, akiket bebörtönöztek, és fogságban haltak meg. Ilyen sorsban volt része dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi és Scheffer János szatmári püspöknek is. Hozzáláttak a boldoggá avatásukhoz szükséges dokumentáció összeállításához. Arról is tárgyaltak, hogy tartsák együtt a római és a görög katolikusok a húsvétot is, ne csak a karácsonyt, de nem sikerült egyezségre jutniuk. /A római katolikus püspökök konferenciája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./

2002. október 29.

Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt.

2002. október 29.

Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezető felvázolta a különböző oktatási reformterveket, amelyek azonban csak tervek maradtak. A 2002/2003-as iskolai évtől az ország 12 megyéjében elindult az ún. nulladik év - egyelőre kísérleti jelleggel. A kísérlet célja: a hatéves korban való beiskolázás felmérése. Ha a kísérlet a kívánt eredményt hozza, úgy 2003 szeptemberétől kötelező lesz hatévesen kezdeni az iskolát. A tervekkel ellentétben marad a nyolc osztályos általános iskola. - A gyermekhiány mindenütt gond, de égető a helyzet a szórványban és a kistelepüléseken. Ideig-óráig az iskolák bezárását azzal tudták elkerülni, hogy minimális létszámmal működtettek osztályokat. - A tankönyvhiány is gondot okoz. Mivel a tankönyvek fordítása nem gazdaságos, gyakorlatilag a líceumi könyvek nagy része hiányzik. Az Ábel Kiadó felkarolta a magyar könyvek ügyét, eddig kb. 20-25 címet jelentetett meg, eredeti és fordított könyveket egyaránt. Az idéntől a Tájékoztatási Minisztérium pályázat alapján vállalta, hogy a magyar középiskolások két címet (fizika és biológia) - az Ábel kiadásában - ingyen fognak kapni. /Molnár Judit: Átértelmezett reform, avagy 9=? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Szilágynagyfalu Polgármesteri Hivatalának dísztermében Major Miklós helybeli nyugalmazott tanár, a Kraszna és Felső-Berettyó mente lelkes kutatója bemutatta Szilágynagyfalu címen megjelent könyvét. Munkája megjelent a Száz magyar falu könyvesháza akció keretében, a sorozat 99. köteteként. A szerző röviden ismertette e négynyelvű kötet főbb fejezeteit. /Vér István: Szilágynagyfalu is a világ közepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

A nagyváradi Bazilika könyvtármúzeumának megálmodója és létrehozója, Emődi János "egyszemélyes" szellemi műhelyéből jelentős könyvtártörténeti mű került ki nemrégiben: A nagyváradi Székeskáptalan könyvtára a XVIII. században (az Országos Széchényi Könyvtár és a szegedi Scriptum Rt. kiadásában). Emődi bevezetőjében a nagyváradi katolikus egyházi könyvtárak történetét vázolta fel. /Könyvtári monográfia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 30.

A nagyszalontai Arany János Általános Iskola négyfős csapata Koszorús Erzsébet tanárnő vezetésével Nagykőrösön járt, vetélkedőn. Az Arany János költészetéhez kapcsolódó vetélkedőn 15 csapat vett részt. A nagyszalontai csapat nyerte el az első helyezést. /C. Patócs Júlia: Arany életéből jeles! = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

2002. október 31.

Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját ünnepelték Nagyváradon okt. 28-án. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte megemlékezés vendége volt dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, aki előadást tartott a költőről. Illyésért újra meg kell küzdenünk, mert mintha elfelejtetődtek volna üzenetei mai magunk számára - mondotta. Tőkés László püspök tartott igei bevezetőt. A nagyváradi esten mutatták be A költő felel című válogatást Illyés Gyula műveiből. /(Balla Tünde): Illyés Gyula ünnepség Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2002. november 1.

Húsz esztendeje, 43 évesen lett öngyilkos Bölöni Sándor, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának irodalmi titkára. Egyszemélyben volt újságíró, műfordító, irodalom- és művelődésszervező, egyszemélyes intézmény, akire két évtizeddel halála után azt mondják: nélküle más lett volna, nélküle szegényebb lett volna Nagyvárad magyarságának szellemi élete azokban a nehéz években. Bölöni Sándort zaklatták, feljelentették mint újságírót, mint az irodalmi Kerekasztal intézményesítőjét, mint irodalmi titkárt. Egyszer csak azt mondta: "Elég volt!" Nagyon is úgy, mint a barátai: Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Nagy Kálmán... Halálának hírére Balogh Edgár a következőket vetette papírra: "Vannak sarkcsillag emberek, akikhez igazodni lehet, akik meghatározzák környezetünket. Választott emberek ezek, akikre szükség van, mert lényegük szerint egy-egy sorsképlet kulcsai. Nagyváradra gondolva, a Holnapok városára, új viszonyok között, új összefüggésrendszerek szövevényében Bölöni Sándor volt a kiválasztott, minden dolgaink intézője, sorsoldó és sorsot sodró, beteljesült holnapok után a holnaputánok kicirkalmazója. Elment, s mert a fejlődés logikáját képviselte, nem űrt hagyott maga után, hanem kereteket és tartalmakat, folytonosságra ingerelve..." Most, halálának 20. évfordulóján, nov. 1-jén Bölöni Sándor sírjánál megemlékezés lesz. /Nagy Béla: Bölöni Sándor emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

2002. november 3.

Romániában elsőként Nagyváradon alakult meg az Alkalmazottak Katolikus Mozgalma (AKM). Lőrincz Ottó, a váradújvárosi Szent László plébánia kanonok-plébánosa szerint a mozgalom fő célja megegyezik a Szentírás kitételével: "sok az aratnivaló, kevés a munkás". A munkások támogatása a mozgalom fő célja, tevékenységük hatékony védelme a munkáltatókkal, munkaadókkal szemben. Az ünnepi szentmise ökumenikus jellegét mutatta az is, hogy az evangéliumot három nyelven - magyarul, németül és románul - hallhatták a hívek. /Tüzes Bálint: Egyesület a dolgozókért. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 3./

2002. november 5.

Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2002. november 5.

Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2002. november 5.

Cseresznyés Pált, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakját tíz év börtönre ítélték, amiből hatot le is töltött. Magyarországon járt, mert két könyve fog hamarosan megjelenni, ehhez keres támogatókat. Makovecz Imre már elvállalta az egyik könyv költségeinek fedezését. Azt a gyűlöletet, amit a magyarsággal szemben érzett a románság, mind rajta verték le a börtönben. Kiverték a fogait, égő cigarettákat nyomtak el rajta. Öt perc nyugtot nem hagytak neki. Éjszaka alvás közben rávizeltek, égő újságot dobtak rá, csípőspaprika-torzsát gyúrtak be a szemébe, másfél órára elveszítette a látását. Ez idő alatt rugdosták és ütötték. Cseresznyés Pál úgy érzi, hogy az RMDSZ lemondott róla. A fogsága alatt a címére külföldről jött támogatások szőrén-szálán eltűntek. /Fábián Tibor: A vén zászlótartó. Beszélgetés Cseresznyés Pállal, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

lapozás: 1-30 ... 3361-3390 | 3391-3420 | 3421-3450 ... 5731-5748