Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 3421-3450 | 3451-3480 | 3481-3510 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2002. november 19.

Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. november 19.

Műemlék temploma felújításához kezdett Nagyvárad hatszáz fős evangélikus közössége. Kicsi, de nagyon tevékeny a váradi lutheránus közösség, amely jövőre méltóképp szeretné megünnepelni temploma felépülésének és felszentelésének centenáriumát. Mátyás Attila evangélikus elmondta, hogy az itteni gyülekezet hivatalosan 1812-től létezik, amikor bejegyezték az egyházközséget. Az evangélikusok 2000 szeptembere óta óvodát is működtetnek Nagyváradon /jelenleg 65 gyermekkel/. /Balla Tünde: A centenáriumi ünnepségre új köntöst kap a régi templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. november 19.

2002. november 20.

Nov. 20-án kezdi meg erdélyi látogatását Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, a felesége és Ara-Kovács Attila (Külügyminisztérium). A küldöttség Nagyváradra érkezik, ahol sajtóreggelin vesznek részt az Erdélyi Riport székhelyén, majd a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak. A küldöttség Kolozsvárra utazik, ahol megbeszélést folytatnak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Eckstein-Kovács Péter szenátorral és másokkal. A küldöttség további útja: Marosvásárhelyre és Szováta. /Erdélyi látogatáson Kuncze Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2002. november 20.

November 16-án a Nagyváradi Ady Társaság és a Várad folyóirat szavalóversenyt szervezett, a résztvevőknek Ady Endre Még egyszer című kötetéből kellett választaniuk. Az Ady-megemlékezések sora Váradon november 21-én folytatódik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, ahol a tíz hónapja tartó Olvassuk együtt Adyt címmel szervezett sorozat zárul. November 22-én Nagyváradon Ady-emlékkiállítás nyílik a Kőrösvidéki Múzeumban és bemutatják a Nagyváradi Ady Társaság által újra megjelentetett Még egyszer című Ady-kötetet és dr. Corneliu Craciun egyetemi tanár Adyról írt román nyelvű monográfiáját, majd emlékülés kezdődik a színházban. /Balla Tünde: Ady költészetével "megfertőzötten" Nagyszabású évfordulós ünnepség Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2002. november 20.

Nov. 15-én kezdődött az új tanév a Hegyközújlaki Partiumi Népfőiskolán. Eljött Tempfli József püspök is. Orbán Zoltán helybeli református lelkész, a Népfőiskola vezetője üdvözölte a megjelenteket. A győri Apor Vilmos Népfőiskola tanárai tartottak előadást. /Dérer Ferenc: Római katolikus est a Partiumi Népfőiskolán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2002. november 21.

Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. november 23.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Ady Endre születésének 125. évfordulójára háromnapos rendezvénysorozatot szervezett, amely nov. 22-én Nagykárolyban, a református templomban megtartott ünnepi lelkészértekezlettel kezdődött. Nov. 22-én Nagyváradon megnyílt az In memoriam Ady kiállítás. A megemlékezés Ady munkássága a XXI. század fényében című emléküléssel folytatódott, amelynek meghívottjai között van Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nov. 23-án Érmindszenten ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartanak a költő emlékére, majd sor kerül sor az Ady Központ alapkőletételére. Nov. 24-én Csucsán folytatódik a rendezvény, ahol a református templomban délután nemzetpolitikai fórum kezdődik. /Ady-megemlékezések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

2002. november 25.

Nov. 23-án Nagyváradon bemutatták Péter I. Zoltán Mesélő képeslapok - Nagyvárad 1885-1915 /Noran Kiadó, Budapest/ című kötetét. Szűcs László beszélgetett a szerzővel és a könyv kiadójával, Kőrössi P. Józseffel. A helytörténeti sorozat szerkesztője, a könyv gondozója, Wagner Csilla. A Váradról Budapestre származott Kőrössi P. József bevallotta, hogy kiadója, a Noran egyik legjelentősebb vállalkozása ez a könyv. /Szilágyi Aladár: Ünnepi hangulatú könyvbemutató a bábszínházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2002. november 25.

Születésének 125. évfordulóján Ady-estet tartott Nagyváradon a Szigligeti Társulat. Tavaszi Hajnal válogatta az irodalmi szemelvényeket, a rendező Meleg Vilmos volt. Sikere volt a költő egyetlen Nagyváradon írt és bemutatott színpadi művének. /Szilágyi Aladár: A Szigligeti Társulat Ady-estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2002. november 25.

Zsiskú János tiszteletes csökkenő számú református híveit pásztorolja Belényesben. Híveivel létrehozták a Megmaradás Házát. Zsiskú János harmadik verseskötetét /Beszélgetőkön önmagammal/ a napokban bemutatták Belényesben. /Dánielisz Endre: Lírai kiáltás a szórványból. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2002. november 25.

Nov. 23-án nagyváradi költő vendégeskedett a Nyugati Jelen által szervezett író-olvasó találkozó keretében Lupényban. Farkas Antal lelkész és költő verseit méltatta Gáspár-Barra Réka, a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségének vezetője. Senki sem lehet próféta a saját hazájában, ilyen népes közönség egy könyvbemutatóra Nagyváradon is csak ritkán gyűlik össze. /Papp Gy. Attila: Verset és igét hirdetett. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2002. november 26.

Az Ady-emlékév zárórendezvényét Csucsán tartották meg nov. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök igehirdetésében beszélt Csoóri Sándor Csucsa hanyatlásáról szóló esszéjéről. Csoóri azt írja: újra és újra remény nélküli kétségbeesés fogja el a szívét, valahányszor áthalad Csucsán. Ady Endre emlékét fölfalta Octavian Goga, s meg kell akadályoznunk, hogy Goga végleges győzelmet arasson Ady felett. Megrendítőek voltak Ferencz László kőrösfői esperes szavai. "A Királyhágót átlépve ez az első református templom. Emlékeztet múltunkra, a hajdan itt élt népes gyülekezetre. Azóta minden megváltozott. A templom büszkén, szépen és fehéren megmaradt. Utolsó harangozója meghalt nemrégiben. Román pap temette el. (...) Azt szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy itt vagyunk, és meg akarunk maradni. Megtartani szép kicsi templomunkat. Évente két-háromszor összegyűlünk itt. Kalotaszegi hívek áldozatának köszönhetően tudtuk felújítani a templomot. Kézimunkákat is ajándékoztak, hogy szebb legyen a csucsai templom, hogy megmaradjon és emlékeztessen. Van egy bucsai egyháztagunk, aki oroszlánrészt vállal minden munkában. Ő gondnok, harangozó, ügyintéző egy személyben. Tököli Szőke György több mint 50 esztendeje lakik párjával ezen a vidéken. Kisebbségi sorsban megmaradt magyar reformátusnak, vállalja részét a munkában" - mondta az esperes. /Tóth Hajnal: Megtartani templomunkat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./

2002. november 26.

Az erdélyi magyar és szász evangélikus egyház elöljárói, valamint a két református egyházkerület tisztségviselői nov. 17-én a Mátyás Attila pásztorolta nagyváradi lutheránusok vendégei voltak, s az evangélikus templombeli istentiszteletet követően megnyitották a parókia alagsorában a Gustav Adolf Werk németországi segélyszervezet romániai irodáját. Az igei szolgálatot a GAW-főtitkár Dieter Brandes lelkipásztor és Mózes Árpád püspök végezte, a szász hittestvérek üdvözletét Cristoph Klein püspök, míg a reformátusokét Pap Géza erdélyi püspök és Csűry István királyhágómelléki főjegyző tolmácsolta. /Egyházi vendégek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 26./

2002. november 26.

Elhunyt Váradi Mária /Nagyvárad, 1928. dec. 20. - Brassó, 2002. nov. 12./ újságíró. Hosszú szenvedés után november 12-én adta vissza a lelkét Teremtőjének 15-én helyezték örök nyugalomra Brassóban, a bolgárszegi temetőben. 1946-tól dolgozott a romániai magyar sajtóban, először a kolozsvári Igazság és a nagyváradi Fáklya munkatársa volt. Meghurcolták, 1952-től két évet a békási átnevelő táborban kellett eltöltenie, majd nyolc évre kényszerlakhelyre telepítették Szászrégenbe, az írástól eltiltották. A Brassói Lapoktól ment nyugdíjba, megalapításától publikált az Erdélyi Naplóban, a hetilap 12 évfolyamának kollekciója több száz tudósítását és más műfajú írását őrzi, de dolgozott a Duna TV-nek is, több hazai és külföldi lapnak. Tagja volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének és a budapesti székhelyű Magyar Katolikus Újságírók Egyesületének, tisztségviselője a Pax Romana mozgalomnak. /Veszteség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 26./

2002. november 26.

Megjelent a dévai Corvin Kiadó gondozásában a SZEMFÜLES gyermekmagazin 2003-as kalendáriuma, mely az ismeretek gazdag tárházát nyújtja kis- és nagyobb diákok részére egyaránt. /Kalendárium. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 26./

2002. november 29.

Az Illyés Közalapítványnak (IKA) nem szervezeteket vagy személyeket kell preferálnia, hanem ügyeket - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész, a közalapítvány kuratóriumának új elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában. Arra fog törekedni: az Illyés Közalapítványt ne lehessen bevonni a pártpolitikai küzdelmekbe. Az alapítványnak idén 1 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésére. Ehhez jött még az az 1,2 milliárd forint, amelyet a kedvezménytörvény alapján nevelési-oktatási támogatásként adhat a határon túli magyar szülőknek az alapítvány. Értesülései szerint a Pénzügyminisztérium jövőre 5 százalékkal csökkenteni akarja a keretet, Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára viszont ígéretet tett arra, hogy nem lesz kisebb az összeg. /Pomogáts Béla az Illyés Közalapítványról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

2002. november 29.

Csendes tiltakozó akciót kezdenek Nagyváradon a katolikus egyház hívei az egykori püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása miatt. A hívek minden vasárnap délben a palota előtti parkban csendes imádkozással tiltakoznak. A Legfelsőbb Bíróság nov. 28-án jövő év május 14-re napolta el az ítélethirdetést a fél évszázaddal ezelőtt államosított püspöki palota ügyében. A hívek december elsején gyűlnek össze első alkalommal a parkban. A palotában van jelenleg a Körösvidéki Múzeum. A román kormány néhány évvel ezelőtt sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak az épületet, de az nem tudja birtokba venni, mivel a múzeum pert indított a rendelet ellen. Első- és másodfokon már megszületett az egyház számára kedvező ítélet, most a Legfelsőbb Bíróságnál húzódik az ügy. /Tiltakozó akció a nagyváradi püspöki palota ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

2002. november 30.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megfontoltságra intette a román kormányfőt annak nov. 28-i kijelentései miatt. Az RMDSZ elnöke mindezt válaszként mondta arra, amit Nastase kormányfő-pártelnök jelentett ki, nevezetesen hogy a kedvezménytörvény egy szükségtelen jogszabály, s hogy az aradi Szabadság-emlékművet nem kellene köztéren felállítani. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ egy évvel ezelőtt részletesen megtárgyalt minden kifogásolt rendelkezést a román kormány képviselőivel, és az akkori magyar kormánnyal együtt megkeresték a megoldásokat. "Ebből alakult ki az a magyar-román egyetértési nyilatkozat, amely a román kormány érvényes álláspontja is, hiszen az a miniszterelnök írta alá, aki most Budapestre utazik" - emlékeztette saját kézjegyével tett vállalására Nastasét Markó. Az RMDSZ elnöke szerint rendkívül rossz lenne, ha a román és a magyar kormány ismét megnyitná a kedvezménytörvény kérdését. /A kormányfő rövid memóriája. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

2002. november 30.

Nov. 28-án Nagyváradon költőbarátok, ismerősök emlékeztek a nyár elején elhunyt költőre, Hunyadi Mátyásra /sz. Nagyvárad, 1958. febr. 16./ A jelenlévők egy vékonyka kötettel is megismerkedhettek, amely a költő testvérbátyja, Hunyadi László gondozásában jelent meg Magyarországon Fenyvesek közé fenyőbe... címmel, s amely egyfajta "előkiadás" készülő verseskötetéhez. Pataki István költő méltatta Hunyadi Mátyás költészetét, munkásságát. Már ifjú korában számon tartották az irodalmi folyóiratok, közölték verseit, de tehetségét idejekorán elpazarolta, elherdálta. Farkas Antal egy régebbi élményét elevenítette fel, amikor egy költői est után útban hazafelé Hunyadi Mátyás megállt a Kőrös fölött átívelő hídon, és kéziratait beleszórta a folyóba. Az egész életét ilyen nagyvonalúan kezelte, verseit sem gyűjtötte össze, szétszórta, vagy kocsmaasztalok mellett italra váltotta. /Nagyálmos Ildikó: Irodalmi est Hunyadi Mátyás emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

0. december 2.

Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2002. december 2.

Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./

2002. december 2.

Nov. 30-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei közgyűlését és a 2002-es esztendő díjainak átadását. Dr. Kötő József elnöki tájékoztatójából kiderült: jelenleg az EMKÉ-nek több mint 1500 bejegyzett egyesülete működik. Átnyújtották az EMKE 2002-es évi díjait. A kitüntetettek a következők: Maksay Ágnes (a tízéves Duna Televízió képernyőjére került erdélyi közművelődési tevékenységéért), László Csaba (az erdélyi magyar néptánckultúra minőségi megőrzésért), Incze László (kézdivásárhelyi múzeumalapító munkásságáért), Csanádi János (Újzerinden tanár intézményteremtő, több évtizedes közművelődési tevékenységéért), Orosz Pál József (zenei anyanyelvünk népszerűsítéséért, zenepedagógiai és székelyudvarhelyi karnagyi munkájáért), Szilágyi Ferenc (kolozsvári operaénekes a magyar operajátszás több évtizedes szolgálatáért), Hatházi András (kolozsvári színészi, drámaírói, művészpedagógiai tevékenységéért), F. Márton Erzsébet (nagyváradi színjátszásért), Danaliszyn József (gyergyói színjátszó az öntevékeny színjátszásért), Károly Sándor post mortem és Károly Zöld Gyöngyi (képzőművészet műveléséért és szervezéséért), Muckenhaupt Erzsébet (könyvtáros a nemzeti kulturális örökség feltárásáért), Ábrahám Zoltán (közművelődési és népfőiskolai szervezésért), Koós Ferenc (szellemi értékek megőrzéséért), Kiss Margit (kultúrapártolásért), Bálint Árpád (kultúrapártolásért), Kincses Emese (művelődési életben kifejtett minőségi tevékenységéért). /Ördög I. Béla: Átadták az idei EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

lapozás: 1-30 ... 3421-3450 | 3451-3480 | 3481-3510 ... 5731-5748