Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 3451-3480 | 3481-3510 | 3511-3540 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2002. december 2.

Fél évvel elhalasztotta a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi római katolikus püspöki palota perének tárgyalását. A döntés ellen dec. 2-án Nagyváradon imádkozva tiltakoztak: több száz ember gyűlt össze a püspöki palota bejáratánál. Tempfli József római katolikus megyés püspök köszönetet mondott azért, mert nemzetiségtől és vallástól függetlenül sokan eljöttek a demonstrációra /lelkészek, katolikus, református, evangélikus és más felekezetű résztvevők is/. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője kifejtette, hogy lelkiismereti kötelességük a katolikus egyház mellé állni. Tempfli püspök kérte, hogy azután minden vasárnap, a délelőtti szentmise után a püspöki palota elé vonuljanak imádkozni. /Tököli Magdolna: Imádkozva tiltakoztak megvalósítása érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2002. december 2.

Dec. 1-jén, advent első vasárnapján dr. Eszenyeiné Széles Mária professzor Ige és történelem című könyvét mutatták be Nagyváradon. A szerzőnek az volt a célja, hogy a Szentírást a maga tudományos köntösében értelmezve a ma emberének kontextusába helyezze. /Sükösd Tóth Krisztina: Adventi könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2002. december 2.

A Kárpát-medencei magyar katolikus közösségek Háló nevű egyesülete Nagyváradon tartott találkozót november 29-én és 30-án. Tempfli József római katolikus megyés püspök beszélt a Háló lényegéről, a közösségek megtartó erejéről. Nagy György Attila, a Háló romániai egyházi elnöke úgy fogalmazott: A lényeg, hogy baráti kapcsolatok alakuljanak ki. A Hálónak több mint 800 közössége van, ebből mintegy 500 erdélyi. A találkozóra a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett dévai és szászvárosi gyermekotthonból mintegy 50 gyermek érkezett. /Tóth Hajnal: Háló-találkozót tartottak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2002. december 2.

Nov. 30-án Nagyváradon jelképesen Nagyvárad szenátorává avatták Szilágyi Aladár közírót, a Bihari Napló munkatársát. Szilágyi Aladár beszédében emlékezett a hite miatt meghurcolt édesapjára, az 1960-as évek Váradára és az Ady Endre Irodalmi Kör tevékenységére. 1990 után sokrétű közéleti tisztséget vállalt, fontos szerepe volt az első Varadinum rendezvény megszervezésében, és hosszú ideig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnokaként munkálkodott, de helytörténészként, anyanyelvápolóként és gyermekversek szerzőjeként is ismert. /Tököli Magdolna: Nagyvárad szenátora: Szilágyi Aladár. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2002. december 2.

A nyáron, fiatalon elhunyt Hunyadi Mátyás nagyváradi költőre emlékeztek nov. 28-án Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. Bemutatták készülő verseskötetének posztumusz /Fenyvesek közé fenyőbe/ előkiadását, melyet a költő bátyja ad ki. Hunyadi Mátyás élete, bohémsága költészetként hatott. Elhangzott: a készülő verseskötethez össze akarják gyűjteni a kallódó Hunyadi-kéziratokat. /Tóth Hajnal: Poétatársak emlékeztek Hunyadi Mátyásra. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2002. december 3.

Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

Sógor Csaba szenátor jelen volt a Székelyföld-konferencián. Ez a harmadik székely konferencia, 2000-ben volt a második, az első pedig száz évvel ezelőtt. A legutóbbin megállapíthatták, hogy a száz évvel ezelőtti gondok a mai napig fennállnak. A gazdasági élettől a társadalomszervezésig, egyháztól a kultúráig ugyanazok a problémák léteznek. Sokan gondolják úgy, hogy az egyház nemigen tud válaszolni a társadalom kihívásaira. Az egyház hármas küldetése: megmaradjon egyháznak, eleget tegyen a missziós feladatának és végezze a diakóniát. Sógor Csaba politikusként is úgy látja a világot, mint lelkészként. Ha fennáll a szakadás veszélye az RMDSZ-ben, mindannyian felelősek vagyunk a helyzetért, jelentette ki Sógor Csaba. - Székelyföldet gyarmatként kezelik. Elég csak végignézni Székelyföld útjain, mintha e vidék a világ végén lenne. Amíg nem a helyi közösségek döntenek a saját sorsukról és bejövő adóikról, addig lassan fog valami is javulni. Sógor Csaba egy évvel ezelőtt kimondta, hogy dec. 1. nem lehet a magyarság ünnepe. "Ha tudatosítjuk a román társadalomban, hogy egy olyan napot ünnepelnek, amikor semmit nem ők döntöttek el, hanem a nagyhatalmak, és elmondjuk a helyi hatalmasságoknak, hogy nem ildomos kihívni a hadsereget, a tankokat e napon egy olyan országrészbe, ahol legfeljebb a Gyulafehérvári Kiáltvány pontjairól emlékezhetünk meg, és a régi módszerekkel nem szabad a gyerekeket felvonulásra kényszeríteni, s ezt megértik, akkor csend lesz. /Román Győző: Gondterhelt szavak a százéves gondokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

A temesvári Csiky Gergely Színház keretében működő Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhely Edgar Allan Poe Az áruló szív című írásának színpadi változatát mutatta be. Dukász Péter játszotta a főszerepet. /Szentklárai G. Eszter: Évadnyitó a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

Az EMKE Maros megyei szervezetének hagyományteremtő bálján az idén hetvenedik születésnapját töltő Széllyes Sándort /sz. Mikháza, 1932. júl. 4./, a Maros Művészegyüttes egykori tagját köszöntötték. Az ünnepelt betegsége miatt az nem lehetett jelen a rendezvényen. Széllyes Sándor tanított, évekig munkaszolgálatos volt, ezt követően a marosvásárhelyi konzervgyár alkalmazottja lett. Megalakulása óta nyugdíjazásáig a Székely Népi Együttes énekese (1956-1988), egy ideig művészeti vezetője, sikeres turnék (pl. Szovjetunió, Kína, Észak-Korea, Mongólia) részvevője. A kilencvenes években Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, valamint az USA-ban és Kanadában vendégszerepelt számos alkalommal. Széllyes Sándor - amint azt az egyik plakát hirdeti - "a Székelyföld legnagyobb nevettetője", "a világot bejárt, világsikert aratott, humorban gazdag székely góbé". Feledhetetlen fellépéseiért Rákóczi-elismerésben részesült, és megkapta a kanadai Orbán Balázs Egyesület, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes emléklapját. /Á. Z.: Széllyes Sándor köszöntése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

A Pro Minoritate kisebbségpolitikai folyóirat /Budapest/ idei második száma nemrég jelent meg. A tartalomból: Magyar Sándor "Magyarbarát" románok 1848-1849-ben címmel közölt történelmi dolgozatot, Nagy Levente írásának címe Nyelvművelés, nemzetkép és hamisítás, s benne a 19. századi "tudós nyelvész, románszakértő" (valójában gátlástalan szöveg- és okmányhamisító) Kemény József dicstelen pályafutását foglalta össze. A Kisebbségi autonómiák blokkban két tanulmány olvasható: a Rainer Bauböcké Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? és az Apáti Zsófia-Győri Szabó Róbert szerzőpárosé Devolúció és nemzeti identitás: Skócia, Wales címmel. Végül Kovács Péter nemzetközi jogász, miskolci egyetemi tanár mutatta be Adrian Nastase és három bukaresti szerzőtársa nemrég megjelent, külföldnek szánt propagandakönyvét, amely a romániai kisebbségvédelmet magasztalja úgy, hogy közben a magyar kedvezménytörvény eurokonformitását próbálja minduntalan kétségbe vonni. A Protecting minorities in the future Europe. Between political interest and international law című angol nyelvű kiadvány tudományos igénnyel készült munka számos vonatkozásában magyarellenes. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

Torockai László újságíró, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője kifejtette, hogy újságírói munkája során beutazta az egész Kárpát-medencét és megismerhette a magyarság helyzetét. Világossá vált számára, hogy a Magyarország jelenlegi határain túl élő magyar nemzet Európában egyedülállóan kisemmizett helyzetben van. Úgy látta, hogy ezen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy végleg eltűnjön a magyarság az elszakított területekről. Szükségesnek érezte, hogy legyen egy összmagyar ifjúsági szervezet, határok nélkül. Néhány barátjával 2001. április 21-én elindították el a mozgalmat. Nyáron Csíkszeredában a szervezet néhány tagját ismeretlenek - rendőri asszisztálással - megverték. Az incidens egyébként nem volt véletlen. Elnökségüket az eset után két nappal a csengersimai határátkelőnél hosszasan megvárakoztatták, inzultálták és tüzetesen átvizsgálták. Ilyen sem korábban nem fordult elő, tehát összehangolt akcióról van szó. A nemzetközi fórumokhoz, Kovács László külügyminiszterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és a közvéleményhez fordultak. Nem sikerült még elérniük, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta településén legyen szervezetük. Viszont minden magyarlakta régióban működik a mozgalom. Szeretnének egy Kárpát-medencei lapot indítani. - Több mint egymillió forint értékben támogatták a csángóföldi magyar oktatást, a Szeret-Klézse Alapítvány működését. Több tüntetést tartottak Románia és Szlovákia budapesti nagykövetségeinél, június 4-én fáklyásmenetet, ahol több ezren voltak. Tüntetéseik eredményeket hoztak: a román nagykövetség előtti megmozduláson a nagykövetnek átadott petícióban foglaltak maradéktalanul teljesültek. Héjja Dezső ma már szabadlábon van. Verespatakért a HVIM emelt először szót. A HVIM küldöttsége idén okt. 6-án részt vett az aradi vértanúk tiszteletére a vesztőhelyen rendezett megemlékezésen. Az eseményről tudósítás jelent meg a budapesti Népszabadságban Tibori Szabó Zoltán tollából, a következő tartalommal: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk." Ezt később tényként vették át és terjesztették a különböző sajtóorgánumok, noha a HVIM folyamatosan cáfolta, hogy tagjainak közük lett volna az aradi rendbontáshoz. A szervezet a magyar bírósághoz fordult elégtételért. /Fábián Tibor: "Hiszem, hogy új nemzetképet tudunk adni a magyarságnak". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 4.

A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 4.

Varga Gábor nagyváradi vegyészmérnök, író, politikus, több dráma- és novelláskötet szerzője legutóbb Az úr kutyája /Pallas-Akadémia Kiadó/ című kötettel jelentkezett. Ez az írása a 80-as években született, amikor a közösségi cselekvés utolsó műhelyei is bezáródtak, és amikor úgy nézett ki, hogy minden összeomlott, megindult meg az óriási kitelepedési hullám, amely lefölözte a nagyváradi értelmiséget, akkor az utolsó menekülés az írás maradt és az olvasás. Könyve 1989 előtt nem jelenhetett meg, utána pedig Varga Gábor az RMDSZ Bihar megyei elnöke lett, majd, immár több mint négy éve, Bukarestben az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal államtitkára. Varga Gábor rájött, hogy a könyvében megírt világ megint aktuális kezd lenni. Ez nem okoz örömet. /Antal Erika: A menekülés kalandja. Interjú Varga Gábor nagyváradi íróval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 5.

A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta dec. 4-i számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről. A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu Alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu Alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, és tagja volt az akkori magyar ország-gyűlésnek is. Végrendeletével jelentős vagyonát egy alapítvány létrehozására fordította. Az alapítvány, amelynek kezelését az erdélyi és a magyarországi román ortodox egyházra bízta, azt a célt szolgálta, hogy román fiatalok tanulásához biztosítson ösztöndíjakat. Az előző magyar kormány álláspontja az volt, hogy a kérdéssel csak akkor lehet foglalkozni, ha újratárgyalják annak az 1953-ban kötött megállapodásnak az egészét, amelyben mindkét fél lemondott a másik féllel szembeni valamennyi követeléséről. A kérdésről - a román sajtó tájékoztatása szerint - szó esett idén szeptemberben, amikor Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a CEFTA-tagállamok pozsonyi csúcstalálkozójának keretében. /Visszaszerezték a Gozsdu-hagyatékot Románia elérte a régóta várt erkölcsi jóvátételt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2002. december 5.

Magyar és dán tisztekből álló ellenőrző bizottság tartózkodik dec. 3-6. között az ország északnyugati régiójában. Dec. 5-én Nagyváradon a katonai helyőrség, a csendőrség, a tűzoltóság és a határrendészet vezetői ismertették a bizottsággal leggyakoribb küldetéseiket, és beszámoltak az alakulatokon belüli átszervezésekről is. Ezt követően az ellenőrző testület tagjai helikopteren terepszemlét tartottak a Nagyvárad-Szilágysomlyó-Nagybánya-Szatmárnémeti-Margitta útvonalon, dec. 6-án pedig a nagyváradi gépesített gyalogsági dandár egyik alegységét látogatják meg. Az ellenőrzési akció a román és a magyar hadsereg közötti bizalmat hivatott erősíteni. /Cs. P.: A bizalmat erősítik. Magyar honvédek körútja a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2002. december 5.

Dec. 1-jén, vasárnap tartotta Érmihályfalván a helyi Máté Imre Irodalmi és Képzőművészeti Kör összejövetelét. A napokban került ki a nyomdából az ötödik olyan kötet, melyet a megalakulása óta eltelt két évben a közösség magáénak érezhet. Zih Otília Valéria helyi református egyházközség kántora, vallástanár gyűjteni kezdte a klasszikus és kortárs költők verseit. Ezekből a húsvéti ünnepekhez kapcsolódókat 2002 tavaszán jelentette meg, most pedig Az úr érkezése címmel a karácsony a téma. A kötethez könyvesboltokban nem, csak esperesi hivatalokon keresztül lehet hozzájutni. /Rencz Csaba: Karácsonyi versek gyűjteménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

2002. december 6.

Benkő Levente /sz. Nagyajta, 1961. jún. 13./ a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium újságírói szakán szerzett diplomát 1997-ben. Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem karának elsőéves hallgatója, a Háromszék napilap szerkesztője. Hat könyve jelent meg: Szárazajta (1995-ben adták ki), Volt egyszer egy 56 (1998), Fogolykönyv (1999), Hova mennek a bányászok? (1999), Muszáj volt élni valahogy (2001), Bűn volt a szó (2002). második világháború alatt, után és azt követő időszakban a romániai magyarsággal történt egy és más, kezdve a frontharcoktól, a fogoly- illetve internálótáborokba való hurcolástól az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó itteni megtorlástól. Benkő Levente ezeket a fehér foltokat gyűjti össze. Először munkás volt, majd hozzáfogott a fafaragáshoz, bútorkészítéshez. "Volt olyan szituáció az életemben, amikor ember nem segíthetett csak Isten, és megtörtént a csoda." - mondta el Benkő Levente. /Némethi Katalin: Emberközelben Benkő Levente újságíró, író, lapszerkesztő. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./

2002. december 7.

Tóth Zoltán magyar alezredes a román katonai létesítményekben tett szemle után Nagyváradon megjegyezte: ha már úgyis katonai szövetséges lesz Magyarország és Románia, a bukaresti katonai illetékeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy elköltöztessék a katonákat a magyar határ közeléből. Egy ilyen lépés megtétele száz év román katonai doktrínájával jelentene gyökeres szakítást. Román szempontból a legfőbb potenciális ellenség mindig is Magyarország volt, a román hadsereg védelmi stratégiája mindig is egy nyugatról érkező támadás kivédésére épült. A nyugati határszélen a legnagyobb a román katonai jelenlét, és Székelyföldön épülnek az újabb és újabb laktanyák. /Balogh Levente: Stratégiai hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2002. december 7.

A Mikecs László Csángó Baráti Társaság - hagyományaihoz híven - a Nagyváradi Táncház Egyesülettel Csángó Napokat szervezett. A kétnapos rendezvénysorozatot dec. 6-án Szilágyi Zsolt képviselő nyitotta meg. Ezt követően Kallós Zoltán néprajzkutató beszélt a moldovai csángók életéről, majd fellépett a marosvásárhelyi Öves zenekar és a pusztinai Hagyományőrző Egyesület. Dec. 7-én emléktáblát avatnak Mikecs László bihardiószegi otthonának udvarán. /Zajlanak a Csángó Napok. Bihar megye. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2002. december 8.

Új-Tasnád a nagyváradi egyházmegyéhez tartozó Tasnád filiája. Az itt élő alig 150 katolikusnak eddig nem volt saját temploma, 2000-ben Selymes József tasnádi plébános megindította az építkezési munkálatokat. Kalákában dolgoznak, a katolikusok mellett az ortodoxok és reformátusok is segítik a munkálatokat. Külföldi segély is érkezett. /Ozsváth Judit: Épülő templomok - építő papok. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.8./

2002. december 9.

Kallós Zoltán előadásával kezdődött dec. 6-án Nagyváradon a kétnapos Csángó Napok rendezvény. Kallós beszélt a csángók népszokásairól, nyelvükről, kultúrájukról, a teljes elrománosításukra való törekvés tragikumáról, a román papok kijelentették, hogy a magyar az ördög nyelve. Az előadást követően ünnepi táncház volt a marosvásárhelyi Öves Zenekar és a Pusztinai Hagyományőrző Együttes közreműködésével. Dec. 7-én a csángókutatás úttörőjéről, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tudósról, íróról, Mikecs Lászlóról emlékeztek meg Bihardiószegen. A diószegi zarándoklat után gálaest volt a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a csángóság ügye ugyanolyan egyetemes nemzeti ügy, akár az egyházi ingatlanok ügye. Kallós Zoltán kifejtette: "Magyar értelmiség, papság nem lévén, nehéz megmaradni magyarnak. A csángó értékek felbecsülhetetlenek. Nincsenek földrajzi határok a magyar kultúrában. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, még biztosan kibírjuk ezer évig Európában." Tempfli József római katolikus megyés püspök ajándékul egy-egy magyar imakönyvet adott át a pusztinaiaknak. /Tóth Hajnal: Csángó Napok Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2002. december 9.

Dec. 7-én a nagyvárad-réti református templomban megrendezték az I. Nagyváradi Középiskolás Találkozót. A találkozó szervezője, Svalecz Tímea vallástanár volt. Rendhagyó módon mutatták be magukat a diákok. A nap témájáról, az adventi reménységről beszélt Csűry István lelkipásztor. Volt énektanulás, pantomim, és bemutatkoztak a találkozón részt vevő iskolák is egy-egy rövid műsorral. Este a Gutenberg utcai hajléktalanszállóba mentek a résztvevők, ahol ruhaadományokat is átnyújtottak az advent jegyében. /Tököli Magdolna: Diáktalálkozó advent jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2002. december 9.

Dec. 5-én tartotta alakuló ülését az Euroatlanti Klub a Partiumi Keresztény Egyetemen. Szilágyi Zsolt képviselő és Tőkés Edit, az egyetemen működő integrációs iroda vezetője a klub fő irányvonalait, a szervezendő előadások témáit megbeszélte az érdeklődő diákokkal. Céljaik között van az integráció folyamatának követése, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, az Európai Unió intézményeinek megismertetése a diákokkal. /Klub alakult a PK egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2002. december 9.

Dec. 7-én Nagyváradon a helyi Zabhegyezők Egyesülete az Ady Endre Középiskolában szervezett a gyermekek számára mókás programot, közös játékokat. A játszás mellett ünnepi díszeket készítettek a kisebbek s nagyobbak a Mikulás-sapkás Zabhegyezők irányításával. /Rénszarvasnap a Zabhegyezőkkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2002. december 10.

Elképzelni is borzalmas, mi történne egy román miniszterelnökkel, ha a bukaresti Intercontinental Szállodában rendezett állófogadáson megjelenne és keleti kollégájával együtt ünnepelné a Besszarábia elcsatolását szentesítő Molotov-Ribbentrop-egyezmény valahányadik évfordulóját. Kovács László külügyminiszter elárulta: a Kempinski Szállóban a fogadáson megjelent az RMDSZ néhány képviselője is. Kik voltak azok, kérdezte Nits Árpád, a lap munkatársa. Kongresszusi és egyéb választásokon tudni kellene, hogy kikre szavazatnak. /Nits Árpád: Álnokfogadások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./

2002. december 10.

Titokzatos görög katolikus karitatív szervezet kezdett titokzatos építkezésbe a Bihar megyei Mezőtelkiben. A három román településsel egyetlen magyar faluként községet alkotó Mezőtelki lakosai egyik pillanatról a másikra arra ébredtek, hogy falujukban bentlakásos gyermeknevelő intézet épül. Egyesek szerint ez Mezőtelki tudatos elrománosítását szolgálja. Gabriel Buboi görög katolikus esperes szerint nincsenek titkaik. Azért építkeznek Mezőtelkiben, mert itt találtak eladó telket és házat. Mezőtelki negyven kilométerre van Nagyváradtól. A folyamat a falu románokkal és cigányokkal való benépesítésével kezdődött. A hétszáz lelkes település lassan elöregedett. Az építőtelep munkavezetője közölte, ha ezt befejezik, akkor kezdik a másikat. Szintén magyar faluban. /Sorbán Attila: "Csereháti" építkezés Mezőtelkiben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2002. december 10.

Balánbányán a szakközépiskolában román és magyar nyelven folyik az oktatás, a román és magyar diákok aránya hűen tükrözi a város lakosságának nemzetiségi összetételét. A kis diáklétszám miatt csak egy-egy osztályt lehet indítani. 1969-ben, amikor az iskolát átadták, és a rákövetkező pár évben az eszközellátottság jó volt, az akkori viszonyoknak megfelelő. Az Apáczai Közalapítvány pályázatán egy lakatosműhely felszerelésére nyertek támogatást, értéke 120 millió lejt (920.000 Ft). November 27-én az Iskola Napok alkalmával bemutatták az új felszerelést. /Keszler András: Nem szabad megrekedni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./

2002. december 12.

Balázs D. Attila a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban két éve záródolgozatát az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély.com, a Hírek.ro, az Udvarhely.ro és Csík.ro szerepelt. Emellett említhető a váradi születésű Szűcs Tamás Erdély-honlapja (https://erdely.web.com), a több ezer erdélyi linket tároló Transylvania.info, ami négy nyelven olvasható, és persze a nyomtatott sajtó internetes változatai is. Ezek többségének a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervere biztosít helyet (https://hhrf.org), viszont olyanok, mint a Krónika, a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport már saját domain-nel is rendelkeznek. Balázs D. Attila Nagyváradon lakik, jelenleg Budapesten tanul és a Transindex budapesti tudósítója. /Gergely Tamás: Bolondokeneke.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/

2002. december 12.

lapozás: 1-30 ... 3451-3480 | 3481-3510 | 3511-3540 ... 5731-5748