udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 4021-4050 | 4051-4080 | 4081-4110 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2003. július 5.
Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 5.
Ünnepélyes keretek között vette birtokba júl. 3-án Nagyváradon a Római Katolikus Püspökség a Barokk Palota restitúciója első lépéseként visszaadott helyiségeket. A palota részleges visszafoglalását az épületnek a kápolna mellett található, emeleti termében ünnepelte Tempfli József megyés püspök, Fodor József püspöki helynök, Markó Béla szövetségi elnök, Székely Ervin képviselő, Pete István szenátor, Lakatos Péter, a Bihar Megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor megyei választmányi elnök, a megyei önkormányzat alelnöke. Tempfli József köszönetet mondott mindazoknak, akik kitartó lobbival hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház "birtokon belül" kerüljön. Tempfli József elérzékenyülve mondta, reméli, rövidesen a palota dísztermében lehet majd ünnepelni az épület teljes visszaszolgáltatását. Most egy emeleti és három földszinti termet, a kápolnát és a pince egy részét veszi birtokba az egyház. Októberben további három helyiség kerül vissza a püspökség tulajdonába. A püspökség vállalta, hogy megtűri a Körösvidéki Múzeumot az épületben mindaddig, amíg annak új székhelyet találnak, de ennek legtöbb öt év alatt meg kell történnie. /Pengő Zoltán: Biztató kezdet. Néhány helyiséget birtokba vett a püspökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 7.
Júl. 6-án Újtasnádon felszentelték az újonnan elkészült római katolikus templomot. Tempfli József nagyváradi megyés püspök meghatottan köszöntötte a megjelenteket. A püspök hisz abban, hogy Újtasnád népe gyarapodni fog, és eljön az idő, amikor ez a település Tasnáddal összeépül, akkor pedig szükség lesz ilyen nagy templomra. A három évvel ezelőtt elkezdett építkezés több mint 4 milliárd lejbe került. Két németországi, illetve egy amerikai segélyszervezet segített. A templom építésénél sokan ingyen dolgoztak. /Boros Ernő: Templomszentelés Újtasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./2003. július 8.
A kiadott több százezer igazolványt semmiképpen sem kívánjuk visszavonni. Azok érvényességének lejártával viszont érdemes megváltoztatni a küllemét" - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács László külügyminiszter. Az ügy előzménye, hogy két héttel korábban Erik Jürgens jelentéstevő az Európa Tanácsban azt kifogásolta, hogy a magyarigazolványon szerepel a Szent Korona, és Magyarország néhány szomszédja ezt a motívumot Nagy-Magyarországra történő utalásnak tekinti. Kovács nyilatkozatát a jobboldali pártok határozottan elítélték, egyes határon túli magyar szervezetek vezetői érthetetlen és elfogadhatatlan elképzelésnek tartották a felvetést. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szellemesen úgy fogalmazott: a jövőben kiadandó igazolványok legyenek szivárványszínűek, rajtuk rózsaszín háromszöggel - ebben az esetben a szomszédos országok talán nem emelnek kifogást. Ezek után a magyar külügy szóvivője közölte: a korona levétele a magyarigazolványról egyáltalán nincs napirenden. A szóvivő szerint főnöke határozottan azt mondta: nincs lehetőség arra, hogy a kiadott mintegy 700 ezer igazolványban bármilyen változás történjék. Kovács László nyilatkozatának tényleges tartalmát viszont nem cáfolta, vagyis, hogy érvényességüknek lejárta után a jövőben kívánják megváltoztatni a magyarigazolványok küllemét. /(szakács): Kovács koronája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./2003. július 8.
Júl. 7-én Kovács László magyar külügyminiszter pozsonyi megbeszéléséről "bratislavai tárgyalásként" nyilatkozott. Minden bizonnyal, hogy tévedés ne essék, később mondott még egy Bratislavát. Ha így halad, jövőre Tirgu Murest fog mondani a székely vértanúk emlékművénél szónokolva március idusán. /Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./2003. július 8.
Egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok, írta György Attila. A jövőt veszik el, a maradék levegőt szívják el az amúgy is csonka nemzettest elől. Ők a "nyitott erkölcsök" harcosai. A libertinizmus prófétái, akiknek szép a rút és rút a szép. Akik számára a nemzet csupán egy közösségen mérhető statisztikai fogalom. Örömüket lelik a pusztulásban, a sárban és a dekadenciában. Ők az autofasiszták: akik saját népüket gyűlölik. Elhatárolódtak, sokszor és lelkesen a türelmetlenektől. És elhatárolódtak ezek eszméitől: a hazától, a hittől, az erdélyi magyarságtól, az erdélyi, majd a székelyföldi önkormányzattól. Majd azt mondták: nem kell magyar egyetem Erdélyben. Petőfi-Schillert álmodtak, trójai falovat. Amikor mégis meglett az egyetem, beültek katedráira. Azt is mondták, nem kell a státustörvény. Mert káros, mert címkéz, mert "diszkriminál". Aztán belesimultak a szakértői bizottságokba, és ma avatott értői a kedvezménytörvénynek. Most éppen azt mondják: az önkormányzattal nem lenne mit kezdenünk. Nem aggódnak a székelyföldi ortodox templomok és fegyveres járőrök miatt. De ezek az emberek legyőzhetők és túlélhetők: egyszerű recepttel, dolgozni kell. Épnek maradni testben, lélekben. Vitatkoznunk pedig nem kell és nem szabad ezekkel. /György Attila: Az autofasiszták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./2003. július 8.
A szilágysági Kárásztelken jún. 27. és 29. között tartották meg az első teljes partiumi Háló-találkozót. Ezen a vártnál is többen vettek részt. Nemcsak Erdélyország képviseltette magát, hanem felvidékiek, kárpátaljaiak, délvidékiek és az anyaországiak is eljöttek erre a római katolikus találkozóra. Kárásztelek Szilágy megye egyetlen olyan helysége, ahol az egész falu római katolikus. A kis csoportos megbeszéléseken 14 csoportot alakítottak. A csoportbeszélgetéseknek a célja megismerni egymást. /Papp Lajos: "Szűk a kapu, keskeny az út". Partiumi Háló-találkozó Kárásztelken. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./2003. július 8.
Jún. 26-án újabb fotótárlat nyílt a nagybányai Teleki Magyar Házban a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a kolozsvári Művelődés című folyóirat szerkesztőségének szervezésében, a felvételek az első erdélyi magyar műemlékvédelmi egyesület alapítójának, Balogh Ferenc (1941-2002) építészmérnöknek, a téma avatott ismerőjének, szakírójának hagyatékát képezi. Balogh Ferenc a kincses város főterének házait vette lajstromba, de tervezte az erdélyi műemléképületek, valamint sírok számítógépes jegyzékének elkészítését és az interneten való megjelentetését; nagy álma volt ezek helyének műholdas bemérése is. Ám a kivitelezésben korai halála megakadályozta. Egyetemi előadásai mellett számos szakkötete, tanulmánya, monográfiája jelent meg, melyek közül a legjelentősebbek: Betekintés korunk építőművészetébe (Bukarest, 1975), a kolozsvári épületekről a Korunk Évkönyvben megjelent Eklektika, szecesszió és kezdeti modern című tanulmánya, valamint az erdélyi haranglábakról írott monográfiája. Balogh Ferenc egy ideig Kolozsvár alpolgármestere volt, az általa alapított Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság keretében pedig szervezőmunkát vállalt. Támogatta Gaál Györgynek az Apáczai Csere János Baráti Társaság által A házsongárdi temető térképe címen kiadott munkáját (Kolozsvár, 1994). Elkészítette a temető régi sírjainak lajstromát, ám ezt nem voltak hajlandók hivatalosan elfogadni az illetékesek. /(szika): Műemlékvédelmünk úttörője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./2003. július 8.
Hajdan a református egyház árvaháza volt az az ingatlan, mely a régi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ épületegyüttesének legelső felújított szárnya, amiben a középiskola bentlakása működik ősztől, s amelyet júl. 7-én szenteltek föl az ünneplő gyülekezet jelenlétében. Tőkés László püspök vágta át az avatószalagot. Popper Cserepes Zsófia iskolaigazgató további támogatást kért, hogy lehetőség szerint már ősztől, a visszakapott gimnáziumukban kezdhessék meg az oktatást. Tőkés László megköszönte a támogatásokat egy olyan időszakban, amikor véleménye szerint román és magyar oldalról olyan erők szövetkeztek, amelyek alá akarják ásni az egyházat. Egy újabb református központot fognak kialakítani, magyarázta. Ezen a napon a volt lorántffys diákok találkozója is. Végül a hívek megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna szobrát az olaszi református templom előtti téren. /(Balla Tünde): Felavatták a Lorántffy kollégiumát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./2003. július 9.
Falusi és nagyvárosi misszióba indultak Vetési László lelkész, programfelelős irányításával a kolozsvári Teológia és a Babes Bolyai Tudományegyetem hallgatói. A misszió júl. 3-tól a Brassó I. református egyházközség területén élő magyarok felmérésével kezdődik. Itt 15 fiatal és a szervezők Brassó területe közel egy harmadának felmérését végzik el, összeírva az ott élő magyar reformátusokat, római katolikusokat, unitáriusokat és evangélikusokat. A teljességre törekvő felmérés után a nyilvántartási lapokat és az adatokat a további megkeresés és gondozás végett az érintett egyház lelkészei kapják kézhez. Ezzel párhuzamosan több Szeben megyei kistelepülésen is folyik falumisszió. A Nagy-Küküllő mentén Küküllőalmáson és Somogyomban, Bürkösön és Szentágotán, valamint az Olt menti Románújfaluban. Ezt a munkát júl. 13-án Bürkösön egy gyülekezeti találkozó zárja. A románújfalusiakat, nagysinkieket, brúlyiakat, hégenieket várják a találkozóra, hogy egymással találkozhassanak, ismerkedhessenek. Itt a gyülekezet volt lelkésze, Vetési László bevezető igehirdetése után dr. Kozma Zsolt kolozsvári teológiai tanár tart előadást az egybegyűlteknek. A misszió ezzel párhuzamosan Hunyad megye kis magyar népességű falvaiban folytatódik. A csoportok a lozsádi, hosdáti, alpestesi és rákosdi parókiákra beköltözve és a bácsi gyermektáborral, a haróiakkal, a csernakeresztúriakkal, kisbarcsaiakkal közösen intenzív gyermek és ifjúsági munkába kezdenek az egész régióban. A program: a gyermekek magyar írás-olvasásra való tanítása, hitépítés, vallásórák, közös kirándulások, művelődési program, színjátszás, műsorok, előadások, bábjáték, közös fürdés és játék. Hagyományos találkozó lesz Kányádi Sándorral, aki negyedik éve minden csoportot és települést felkeres, verseket mond, mesél, lelkesesít ifjút és időst egyaránt. Július végétől a missziós csoport a Nagyvárad környéki román falvakba kitelepedett magyarokat kezdi el felmérni. Ebben az évben ez a tevékenység minden eddigi méretet meghalad: négy régióban összesen 75 fiatal vesz részt a munkában. Ezt egészíti ki még a teológusok mezőségi missziója is, melyet amerikai támogatással végez több mint 30 fiatal. A felmérés és falumunka költségeit a gyülekezetek adományain kívül elsősorban a NKÖM támogatja. Vetési László kifejtette a fiataloknak: elrejtett kincseket mennek megkeresni. /(Erdélyi Magyar Hírügynökség): Gyakorlatban bizonyítják, minden magyar felelős minden magyarért - Missziós munkára indultak a kolozsvári teológusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2003. július 9.
Székelyudvarhelyen érettségi találkozóra jött el dr. Sass Huba főiskolai docens, csillagász, Komoróczy György /Székelyudvarhely/ nyelvész gyermekkori barátja. Mindkettőjüket kitelepítették, deportálták, Sass Hubát 1959-ben, Komoróczyt 1949-ben; mindkettőjük édesapja 54 éves korában meghalt. Dr. Sass Huba az 1956-os forradalom ürügyén hazaárulással vádolt, majd kivégzett érmihályfalvi református lelkipásztor, néhai Sass Kálmán legkisebb fia. Sokan összetévesztik az érmihályfalvi 56-osok perét a szintén 56-os Szoboszlay-perrel. Ma már van ennek a kérdésnek megbízható irodalma. Elég, Balaskó Vilmos, Péterszabó Ilona és Tófalvi Zoltán kutatásaira, könyveire gondolni. Balaskó Vilmos cellatársa volt Sass Kálmánnak. Az ő könyvében található az egyetlen hiteles dokumentum másolata Sass Kálmán kivégzéséről (Élet a föld alatt, Nagyvárad, 2002; kiadja a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Sajtóosztálya). A kivégzés dátuma: 1958. december 2. Sass Kálmánt az úgynevezett érmihályfalvi csoport perében ítélték halálra, mint a csoport vezetőjét, a Szoboszlay-perben egy másik, bánsági csoportot ítéltek el. Az előbbit Nagyváradon, utóbbit Temesváron szinte azonos külsőségek mellett. És mindkét csoportnak egyforma bűne volt: az, hogy tagjai magyarok voltak. Semmi más. Az igazságszolgáltatás és annak végrehajtói elé egy célt tűzött ki a kommunista párt: minden olyan embert, aki az erdélyi magyarságot valamilyen formában össze tudja fogni, önazonosságtudatát ébren tudja tartani, el kell tüntetni, meg kell semmisíteni fizikailag.Sass Kálmánt 1957 februárjában letartóztatták le. A családja soha nem kapott értesítést arról, hogy hová vitték és mi történt vele. Sass Kálmán családját kitelepítették, csak 1964-ben jöhettek el a kényszerlakhelyről, a Baraganból. Sass Kálmán egyik gyermekét, Bélát szintén elítélték három év börtönre, agyba-főbe verték, megjárta Jilava, a Braila környéki hírhedt Duna-szigetének poklait. Dr. Sass Huba hangsúlyozta, hogy a mai napig tapasztalhatják a hátrányos megkülönböztetésnek bizonyos jeleit, ugyanis Romániában még nem volt igazi rendszerváltozás. Sok régi magas beosztású vezető ma is vezető. Ma is él a döntéshozók egy részében a gyűlölet például a volt történelmi osztály, a volt gazdagok, sőt az értelmiségi elit iránt is. A család például még nem kaptunk vissza semmit az elkobzott vagyonból, Sass Kálmán nincs rehabilitálva jogi értelemben. /Komoróczy György: A véndiák a küszöbről még egyszer visszanéz... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./2003. július 10.
Júl. 4-6-a között zajlott a XIII. Határmenti Ifjúsági Találkozó Nagyváradon, az őssi strandon Mindhárom napon esett az eső. Török László, a Bihar megyei MIDESZ alelnöke nyitotta meg a találkozót. Megválasztották a MIDESZ szépét, fellépett a népszerű budapesti Irigy Hónaljmirigy együttes. Az utolsó napon a magyarországi TNT együttes koncertjére rengetegen eljöttek, sikeres volt a székelyhídi Tini Dance tánccsoport is. /Esőáztatta fesztivál a határ mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2003. július 14.
Az RMDSZ és a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium közötti együttműködési megállapodás értelmében először vettek részt romániai magyar középiskolások a szaktárca által Baján, júl. 7-10-e között szervezett szemléletformáló, az információs társadalom témakörét és aktuális társadalmi témákat feldolgozó táborban. A Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) által kijelölt 35 csíkszeredai, kolozsvári és nagyváradi gyerek közül közel száz magyarországi társával együtt a különböző csoportok szerepét vizsgálta a társadalomban, illetve Magyarország kapcsolatait a környező országokkal és az Európai Unióval. /Erdélyi gyerekek informatikai táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/2003. július 15.
Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/2003. július 17.
Az Erdélyi Riport hetilap megírta, hogy az egyik napilap /a Krónika volt/ közölte Dúskáló Félsziget, szerény Tusványos című cikkében, hogy a budapesti Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a Félszigetnek 4,5, Tusványosnak pedig 0,5 millió forint támogatást ítélt meg. A Communitas Alapítvány 120 millió lejjel járul hozzá a Félsziget költségeihez, de Tusványosra nem adott semmit. A magyar ifjúsági tárca és az RMDSZ szemet szúróan bőkezűnek mutatkozott az egyik javára. Az Erdélyi Riport feltette a kérdést: a magyar kormánynak kellene finanszíroznia azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktorék majd jól lekommunistázzák őket? Az Erdélyi Riport elismerte: mindkét ifjúsági rendezvény esetében kőkemény politikáról van szó. A hetilap szerint előre látható volt, hogy előbb-utóbb létrejön a keresztény, konzervatív, nemzeti és polgári jelzőkkel meghatározott szekértáborrá változott fórum alternatívája. "A Félszigetet bizonyára azok hozták létre, azoknak szól, akik már nem találták a helyüket Tusványoson." - írta a hetilap. /A választás szabadsága. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./2003. július 17.
Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa tanulmányában áttekintette a múltat, SZDSZ-es szemszögből. Az elején leszögezte, hogy "Magyarországon az úgynevezett "nemzeti" és a balliberális oldal sajátos szereposztása" "egy olyan szimbolikus retorikát alakított ki, mely érdemben nem változtatott a határon túli magyarok helyzetén, de feszültséget keltett Magyarország és szomszédai között és gyanakvást az Európai Unióban." Törzsök Erika elítéli azt az oktatási intézményfejlesztési koncepciót, mely csakis a magyarországi adófizetők pénzére vár. Szerinte Magyarország nem vállalhatja fel "a 15 milliós magyarság" vágyott önálló felsőoktatási intézményrendszereinek teljes forrásbiztosítását, mert ez "pazarláshoz vezetne és demoralizáló hatású volna." Törzsök Erika jellemezte az Orbán-kormány működését: ekkor került "szembeállításra főváros-vidék, Dunántúl-Alföld, fiatal-öreg, Európa és Magyarország, s végül a magyarországi és a határon túli magyarság. Egy cél van, s ezért semmilyen ár nem drága - a hatalom birtoklása. Ebben a játszmában a határon túli magyarok illúziókkal nyakon öntött eszközökké váltak. A 15 milliós magyar álom is csak eszköz, a politikai hatalom újramegragadásának eszköze." Törzsök Erika a kisebbségi problémák megoldását a regionalizációban, a határokon átnyúló regionális együttműködésben látja. Ebben az esetben "a magyarországi költségvetési források felhasználásának célja és feltétele nem az elosztás, a klientúraépítés bővítése, hanem a multiplikáció: azaz a felhasznált kormányzati források elsődleges célja, hogy ösztönözze a kormányzat lehetőségeit sokszorosan meghaladó helyi és piaci források bevonását azon célok érdekében, amelyek szülőföldjükön nyitják meg a határon túli magyar közösségeknek a boldogulás perspektíváit." /Törzsök Erika: Kisebbségek változó világban. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./2003. július 17.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület téglajegyeket bocsátott ki, melynek célja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épületének felújítása. /Makay Botond: A Lorántffy Gimnáziumot akarják felújítani. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./2003. július 19.
A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2003. július 21.
Tempfli József római katolikus megyéspüspök öt éve pereskedett a nagyváradi Püspöki Palota visszaadása ügyében. A palotában van a Kőrösvidéki Múzeum. Most visszakaptak egy kis részt a palotából. Legalább beléphetnek a palotába és egy részét birtokba vehetik, ez csak egy tizedét képezi az egész épületnek. Október 1-től pedig még négy szobát ígértek, idén tehát hét szoba és a kápolna kerül a püspökség használatára, maga az ingatlan telekkönyvileg eddig is a püspökségé volt. Sok a felújítani való, van olyan szoba, ahol ki kell cserélni a parkettet, mert teljesen elkorhadt, vagy például fel kell szerelniünk egy teljes mosdót. Legalább 25 éve nem festettek azon a részen, repedtek a falak. A püspök bízik Szent László segítségében. Püspöki címerére is őt tette. Egész életében Szent Lászlóhoz fohászkodott, aki mind Nagyvárad városának, mind az egyházmegyének az alapítója és éppen Szent László napján tudtak belépni először a palotába. Az Úristen a csodáit sokszor emberek által hajtja végre. Szerencsésen együttműködtek magyarok és románok a legfelsőbb szinttől a megyei szintig. Tempfli püspök úgy tervezi, hogy legelőször maga a püspökség költözik át, másodszor az adminisztratív személyzet, a Kanonok-soron a Szent László Gimnáziumot szeretnék bővíteni , most szűkösen vannak. Újra kellene indítani a teológiát is, az most csak kényszerből van Gyulafehérváron. Ezért törekszenek, hogy minden tárgyból legyen egy magas képzettségű papjuk, mert Róma is csak úgy hagyja jóvá a teológiai főiskolát, ha legalább a fő tárgyakból, doktorátussal rendelkező, de legalábbis doktori fokozatot elért oktató van. Előírás, hogy legalább egy 30 ezer kötetes könyvtára legyen egy teológiai főiskolának. Szeretnék egy helyre összpontosítani a szervezeteket, a katolikus nőszövetséget, Máltai segélyszervezetet, a Vöröskeresztet, az ifjúsági szövetségeket. Tíz épületet kapnak vissza ebben az első fázisban. Az első hatból három Szentjobbon van: visszaadták az iskolát, a malmot és az apátsági épületet. Telegden visszakaptak egy iskolaépületet, Élesden egy általános iskola épületet, Szilágysomlyón a volt gimnáziumot. /Balla Tünde: "Isten a csodáit emberek által hajtja végre". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2003. július 22.
A parlament tavaszi ülésszakának befejeztével Szatmárnémetiben elsőként Pécsi Ferenc képviselő osztotta meg a helyi sajtóval gondolatait az alkotmánymódosításról, egy nappal később pedig Varga Attila és Erdei D. István tartott sajtótájékoztatót, amelynek ugyancsak ez volt a legfontosabb témája. Havi háromszáz helyett csak mintegy ötven határozatot ír alá az egyházi vagyon visszaszolgáltatása körüli papírmunka elvégzésével megbízott bizottság, figyelmeztetett Pécsi képviselő. Pécsi Octav Cozmanca volt közigazgatási minisztert interpellálta meg az egyházi ingatlanok ügyében. Jelenleg 7568 visszaigénylési kérvény van az illetékesek asztalán, amiből 2570 ingatlant a romániai magyar egyházak tulajdonába kellene visszajuttatni. Az Adrian Marasoiu vezette bizottság válaszlevelében azt írta, hogy júniusban háromszáz visszaszolgáltatási döntést fognak meghozni, közölte Pécsi, azonban a képviselő szerint az elmúlt hónapban csak ötven ilyen papír látott napvilágot. Pécsi szerint a 2002-ben megindított alkotmánymódosító kezdeményezés főleg az RMDSZ parlamenti csoportja miatt halódik. Az Európa Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Frunda György nem hívta fel idejében az itthoniak figyelmét az ott történő pozitív változásokra. Pécsi hangsúlyozta: ki lehetett volna használni azt, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője és egyben alelnöke kidolgozott egy olyan jelentést, amelyben a regionális autonómia elveinek kodifikációját kéri. Az ET parlamenti közgyűlése ezt a kezdeményezést el is fogadta. A Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ s azon belül az SZKT illetékesei elemeznék a kialakult helyzetet, s ennek nyomán a kormánypárttal való további együttműködés középpontjába helyeznék a kulturális és regionális autonómia megvalósítását. Pécsi tájékoztatóját követő napon Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnökkel közösen Varga Attila és Erdei D. István állt a sajtó elé. Elmondták, hogy 275 törvényt fogadtak el összesen az alsóházban, ezekbe 1400 módosítás került bele. Ilyés főleg a Pécsi által elmondottakra reagált, nevetségesnek találva az RMDSZ-szel szembeni kritikákat. Ilyés szerint nem jött még el az ideje annak, hogy helyt adjanak az RMDSZ által is pártolt autonómia-törekvéseknek. Varga Attila képviselő később írásban cáfolta, hogy ő olyan kijelentést tett volna, hogy "nincs még itt az ideje az autonómiatörekvéseknek", amit különben a szatmári román és magyar sajtó egyaránt ilyen formában közölt. /Princz Csaba: Eltérő álláspontok az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./2003. július 22.
Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./2003. július 22.
A Partitipatio Alapítvány (elnök Szilágyi Zsolt) kiadásában jelent meg Nagyváradon, az idei Tusványosra időzítve, Az örök folyamat című kötet, amely egyfajta emlékalbuma a Bálványosi Nyári Szabadegyetem eddigi 13 évének. A 14. "tanévnyitóra" készülve tették a szerkesztők az olvasók asztalára ezt a kétosztatú képes gyűjteményt, amelynek első felében az 1990-96 közötti bálványosi őskorszakról adnak ízelítőt különböző műfajú írások, dokumentumok, anyagok közlésével. Az 1997-2002 közötti tusnádfürdői évekre hasonló tartalmú és szellemű válogatás emlékezteti az olvasókat, részvevőket. /Az örök folyamat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./2003. július 22.
Sylvester Lajos Csupa csapás az élet /Háromszék Lap- és Könyvkiadó Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000/ Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és a csángó szétrajzások emlékkönyve alcímmel írt riportkönyve arra a háttéranyagra épül, amelyet 1996- 99 között a Voltunk mük es hatvanperces történelmi dokumentumfilmhez a Kárpátok külső lábánál, Csángóföld ön és a Kárpát-medencében a Barcaságtól Sopronig gyűjtött. Sylvester felfigyelt az elmúlt napokban a csángóföldi magyarórák tárgyában közölt, többnyire euforikus hangvételű írásokra. Az eddigi csángómentő erőfeszítések óvatosságra intenek, figyelmeztetett Sylvester.A papság agresszívebbé vált magyarellenessége, és a helyi hatóságok jelenlegi támadása is erősebb minden ellen, ami a csángók magyar identitástudatát alakíthatná vagy megtarthatná. A helyi sajtó hajmeresztő hamisítás pedig egyszerűen példátlan. A hírek szerint júl. 3-án Bákóban egy olyan megbeszélésre került sor, amelyen a csángószervezetek vezetői, Markó Béla RMDSZ-elnök és kísérői társaságában jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus és Gheorghi Iorga megyei főtanfelügyelő. A megbeszélésen a magyar részvevők meglepetésére elvben megállapodtak, hogy szeptembertől magyar nyelvet tanuló csoportok indulhatnak a szülők közjegyző által hitelesített kérése alapján Frumószán, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Magyarfaluban és Somoskán is. Ekképpen a heti néhány órányi magyaroktatás Klézsével és Pusztinával együtt hét déli csángó településre terjedne ki. Ez a magyarkönyvmáglyákhoz, a gyermekek és szülők meghurcoltatásához és megfélemlítéséhez, a papság intoleráns viselkedéséhez viszonyítva üdvözlendő lépés. A csángókérdés kapcsán viszont nem szabad megfeledkezzünk alapvetően fontos dolgokról, írta Sylvester Lajos. A moldvai csángóság ősztől összesen 140 gyermekre kiegészülő heti néhány órás anyanyelvi oktatása nem helyettesíti a teljes értékű anyanyelvű oktatást. A mostani ígéret elsősorban gesztus- és szimbólumértékű. A mostani néhány órás magyar nyelvű oktatás és képzés, az anyanyelvi nevelés az első lépés a moldvai magyarság teljes értékű anyanyelvi oktatásának megszervezése felé. A csángó fiatalok erdélyi és magyarországi oktatását fenntartó támogatásra és ennek bővítésére alapvetően szükség van. /Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./ 2003. július 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglegesítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavalyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök elmondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Mint ismeretes, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) számára az Orbán-kormány idején utaltak ki 242 millió forintos támogatást a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavaly augusztusi megszervezésére. Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság arról írt, hogy az összeg túlságosan magas egyetlen rendezvény megszervezésére, ráadásul - a budapesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a támogatás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevarul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek. Bálint-Pataki József elmondta, a HTMH valóban megfogalmazott bizonyos kérdéseket a támogatás elszámolásával kapcsolatban, a kiegészítő elszámolások alapján azonban a hivatal megnyugtató választ kapott ezekre.Tőkés László úgy véli, az egyházkerületet nemtelen támadások érték a korábbi magyar kormánytól kapott támogatás miatt, és szerinte a "kampányolásban" a hazai és a magyarországi sajtó egy része, valamint az RMDSZ Bihar megyei és országos vezetősége is részt vett. A püspök hozzátette: aggodalommal tapasztalja, hogy a kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatását az RMDSZ Iskola Alapítványa osztja el, szerinte ugyanis ezáltal még inkább megnövekszik a politikum beleszólása a pénzek elosztásába. "Ezzel szemben megnyugvással fogadtam Medgyessy Péter felvetését, miszerint önálló alapot kívánnak létesíteni a határon túli magyar egyházak támogatására. /Rostás Szabolcs: Tőkésék elszámoltak... = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2003. július 22.
Mintha megállt volna az idő, mintha a valóságban nem is történt volna kormányváltás, ugyanolyan intenzitással folyik az orbánviktorozás, abcúgozás, polgárfalás a sajtóban, sőt új dimenziót kapott az előző kabinet állítólagos pénzügyi visszaélései miatti fenyegetőzéssel. A média képtelen volt váltani. Merthogy ebből és így és ezért élt, mert egyes műsorok-kiadványok erre, a jobboldal ócsárlására, politikusok módszeres lejáratására álltak rá, erre épültek, ezért voltak kitalálva és életben tartva. A médián túl azonban egyes vezető politikusok sem tudnak szabadulni kényszerképzeteiktől, mindegyre Orbán Viktor-szerű kísérteteket látnak. Ebben is leginkább Kovács László külügyminiszter viszi a prímet, öreg pártmunkáshoz méltó céltudatossággal és akarnoksággal orbánviktorozik mindegyre. Olcsó szlogen maradt a társadalmat megosztó árkok betömése, eltüntetése. /Fábián Tibor: Démonizálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./2003. július 29.
Minden eddigi csúcsot felülmúlt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránti érdeklődés. A nappali tagozatra kiírt 9532 egyetemi helyre 22 276 pályázó iratkozott be. A közel tízezer nappalis hely közül 7438 (78 százalék) román, 1660 (17,4 százalék) magyar, 321 (3,4 százalék) pedig német tannyelvű. A mostanáig jegyzett 22 276 jelentkezőből 19 360 (86,9 százalék) román, 2373 (10,7 százalék) magyar, 403 (1,8 százalék) német nyelven tanulna tovább, de jelentkeztek még 112-en (0,5 százalék) a Moldovai Köztársaságból, 28-an (0,1 százalék) a romáknak fenntartott helyekre. A meghirdetett 4440 távoktatásos helyre eddig közel 1500-an jelentkeztek. Ez a szám minden valószínűség szerint növekszik, miután a nappalira be nem jutottak elfoglalják majd a pillanatnyilag még üres helyeket. A nappali történelem-filozófia szak magyar tagozatán 47 helyet hirdettek meg, eddig 172-en jelentkeztek.Az újságírói szakon magyar tagozaton 25 helyre 55-en jelentkeztek, a román tagozaton 45 helyre 450-en pályáznak. Az egyetem 18 erdélyi kollégiumában 2100 helyet hirdettek meg, 815 tandíjmentest és 1285 fizetésest, ebből a magyar nyelvű tagozatokon 214 ingyenes és 380 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Tudományegyetemen a környezetföldrajz - környezettudomány, illetve a fotó, film, média szakon hirdettek meg helyeket. Az előbbi szakon meghirdetett 25 helyre jelentkező 25-ből csak 23 személyt vettek fel. A fotó, film és média szakon 78 személy versenyvizsgázott a 20 hely valamelyikéért. A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron üresen maradt helyeket a szeptemberi vizsgákon remélik betölteni. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja közölte: a kilenc szak 425 helyére 539-en jelentkeztek, és 330-an jutottak be. A betöltetlenül maradt 22 tandíjmentes és 73 tandíjköteles helyre szeptember 15-étől újabb felvételit tartanak. Dr. Lányi Szabolcs szerint az elmúlt évekhez viszonyítva a felvételizők idén jobb eredményeket értek el. Túljelentkezés volt a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Karán: a meghirdetett 290 helyre 447 jelentkező pályázott. A tandíjas helyek minden szakon beteltek. A legtöbb üres hely a mechatronika szakon maradt, ahol ősszel 18 tandíjas helyre lehet pályázni. Az érdeklődés hiánya jellemezte az idei felvételit Marosvásárhely legnagyobb és legrangosabb felsőfokú oktatási intézményén, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az általános orvosi karon 250 tandíjmentes és 100 fizetéses helyet hirdettek meg, 369-en jelentkeztek. A fogorvosi szakon meghirdetett 75, kétharmados arányban tandíjmentes helyre mindössze 91-en jelentkeztek. Valamivel nagyobb volt az érdeklődés a gyógyszerészeti szak iránt, ahol a szintén 75 helyre 117-en pályáztak. A diákok hasonlóan alacsony érdeklődést tanúsítottak a szakkollégiumok iránt is. Az asszisztensképző 75 helyére 105-en, a fogtechnikusi és a gyógyszerészeti 45-45 helyére pedig alig 60-an, illetve 72-en iratkoztak be.A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 13 szakon 420 hely várta a továbbtanulni vágyókat. Összesen 472-en jelentkeztek, 310 felvételiző jutott be, 252 az ingyenes, 58 pedig a tandíjas helyekre. Az érdeklődés az angol, illetve német nyelv és irodalom, szociológia, menedzsment, turisztika és képzőművészet szakok iránt volt a legnagyobb. A legkevesebben a vallástanár és a vallástanár-német szakokra jelentkeztek. /Csúcs a Babes-Bolyain, bizakodás a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Gazda József politikai nyilatkozatában leszögezte, hogy lemond Kovászna városi RMDSZ elnöki funkciójáról. Nem megy tovább azon az úton, melyen az RMDSZ-nómenklatúra gyakorlatilag már kezdetektől, de Neptun és 1996 óta mind hangsúlyozottabban menetel, s mely nem vezet sehová, csak az önfeladáshoz. A romániai magyarság megmaradásának egyetlen biztosítéka: az önrendelkezés kiharcolása. Az RMDSZ nem tett semmit az 1993-ban alapszabályzatába is beiktatott háromszintű autonómiáért. Nem tett semmit érte, s azokat a politikusokat, akik emellett kiálltak, l kitaszította a vezetésből, megfosztva őket funkciójuktól. Ez történt Patrubány Miklóssal, Borbély Imrével, Kolumbán Gáborral, később Csapó Józseffel s legutóbb Tőkés Lászlóval is. Amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, pártérdekeit a nemzet érdeke elé helyezte. A magyarság igazi érdekeinek a képviseletére alkalmatlanná vált az RMDSZ, mely a VII. kongresszusán szinte teljesen felszámolta belső ellenzékét is. A vezető nómenklatúra bebetonozta magát. Az RMDSZ még a félmillió aláírással támogatott oktatási törvénytervezet mellett sem állt ki. Egy tollvonással lehet osztályok tucatjait megszüntetni, illetve minden évben új harcot lehet kezdeni egy-egy magyar osztály megmentéséért. Kezdetben az önálló magyar egyetem visszaállításáért, aztán a Petőfi-Schiller "multikulturális" egyetemért, majd már csak "egyes önálló magyar karok felállításáért" folyik a harc, önmagában példázva az állandó visszalépéseket. /Gazda József: Politikai nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./2003. július 29.
Kedvenc szerzője-írója Beke György, vallja Ferenczy L. Tibor. "Ő a székelység Egon Erwin Kische, a Kárpát-medence szórványmagyarságának, Erdély és Moldva csángóságának, történelmének, múltjának és jelenének legaktívabb búvárlója, kutatója, képviselője. Szomorú, de igaz történelmet lehet tanulni könyveiből, önazonosság-tudatot minden írásából." Beke segített eloszlatni a Petru Grozához fűződő mítoszt. A 2002/4-es sz. Hitelben megjelent Groza faluja című irodalmi riportjában írt Grozáról. A Ceausescu-diktatúra idején a Groza-kormány idejének állapotai, amelyek azért elég sanyarúak voltak, kezdtek idealizálódni. Ferenczy L. Tibor felidézte, hogy Kolozsvárott Balogh Edgárral is vitatkozott Grozáról. Balogh Edgár szerint az akkori állapotokkal szembe kellett állítani egy más valóságot, amelyik kedvezőbb volt a magyarok számára, és ez Groza-korszak. "Részünkről ez önvédelem", tette hozzá Balogh Edgár. Azonban Groza olyan kormány élén állt, mely intézkedett, hogy elvegyék a magyar egyházak és felekezeti iskolák vagyonát, miáltal létalapjaiktól fosztották meg a magyar oktatást és közvetve a művelődést, tudományt, szellemi életet... Államosították a magyarság szövetkezeti vagyonát. Egyedül Márton Áron püspök emelte fel a szavát Groza kormányának azon intézkedése ellen, mely az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Intézet néven a magyarság teljes vagyoni kirablását volt hivatott végrehajtani. Ezzel szemben a Magyar Népi Szövetség vezetői Groza-kultuszt alakítottak ki a magyarság körében. Beke kifejtette, hogy Groza megjátszotta a magyarbarát színész szerepét. A kaméleoni arcát az MNSZ akkori baloldali vezetői vagy nem ismerték fel, vagy nem akarták észrevenni. /Ferenczy L. Tibor: Ledöntettek mítosznak szobrai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./2003. július 29.
Megjelent Sebestyén Péter római katolikus pap Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ című kötete, ebben tízéves papságának keresztkérdéseit, útkereszteződéseit tárta az olvasó elé. Kisesszéiben, ünnepi beszédeiben, tanulmányaiban vallotta hit- és sorsközösségét a rábízott nyájjal. Sajnálatos, hogy a könyv nem jut el a partiumi tájakra. Ez fordítva is igaz, az itt megjelent vallásos tárgyú munkákat nem kapni Belső-Erdélyben. /Tüzes Bálint: Elkötelezett hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./2003. július 30.
Balogh Béla lelkipásztor 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte. A Zilahon született férfinek 1953 júniusában volt az esküvője. Öt évvel később a kirakatperben 9 év fogságra, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezzel az evangéliumi-ébredési mozgalmat kívánta a hatalom elfojtani. A 19 református elítélt átlag életkora 39,8 év; 263 év fegyházbüntetést kaptak; elítélésükkor 59 elárvult gyermeket hagytak otthon. Sorsuknak 1996-ban állított emléket a Kolozsvári Koniónia Kiadó a "Bilincseket és börtönt is" című kötetben. A romániai református egyház sztálinista üldöztetéséről a dr. Bustya Dezső püspök-helyettes előszavával megjelent két kötetes "fehér könyv" nyújtja a legátfogóbb képet (Akik imádkoztak üldözőikért. Kiadja: az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolozsvár, 1996.). Balogh Béla 1964 nyarán szabadult, hat éves kényszermunka után. Ezután sem lehetett nyugalmuk, felesége nyakába egy széklopási pert varrtak, aki emiatt idegösszeroppanást kapott. Balogh Bélát csak munkásként alkalmazták. Az 1989 decemberi fordulat után kezdeményezésére indult be a nagyváradi börtönpasztoráció. /Balogh Béla lelkipásztor: "Ez a nap az, melyet az úr szerzett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./